A legnépszerűbb úti célok

 A középtávú úti célok között Törökország, Spanyolország és Horvátország áll az első helyen, a hazai TUI nyaralók 67%-a e három ország valamelyikébe foglalta le nyaralását. A negyedik helyen Görögország áll népszerű nyaralószigeteivel: Kréta, Rodosz és Kos. Törökország 2023-ban tért vissza újra a lista élére, az itt nyaraló vendégek száma az előző évhez képest növekedett. Az úti célok tekintetében az első helyen Antalya áll Mallorca és Larnaca előtt. Idén továbbra is jelentős a távoli országok iránti kereslet. Első helyre egy új desztináció, Tanzánia került, amelyet Indonézia, a Maldív-szigetek és az Egyesült Arab Emírségek követ.

Az all-inclusive, mint megatrend

 Az all-inclusive ajánlatok népszerűsége továbbra is töretlen: „Az emberek a költségekkel kapcsolatban a biztosra szeretnének menni, amely mostanában még fontosabb tényező számukra. Tudni szeretnék, hogy a nyaralás pontosan mennyibe fog kerülni, hiszen egy all inclusive szolgáltatás esetén minden járulékos költség benne van a szállodai árban” – mondta Gottfried Math, a TUI Austria ügyvezető igazgatója.

„Jelenleg a Magyarországról érkező nyári foglalások 70%-a all inclusive csomagot foglal magában” – tette hozzá Taskár Tamás, a TUI Magyarország értékesítési vezetője. Különösen Törökország vagy Egyiptom esetén magas erre a kereslet. „Örömmel jelentjük be, hogy nyáron a TUI akár heti tizennégy indulást kínál Budapestről Antalyába, valamint kettőt Izmirbe, és heti kettőt Hurghadába.”

A TUI magyar vendégei által 2023 nyarán a három legtöbbet foglalt szálloda a török Riviérán található: a négycsillagos TUI Magic Life Jacaranda Club, az ötcsillagos Rixos Premium Tekirova és a Delphin Be Grand Resort Lara – mindhárom all inclusive. A TUI kínálatában idén nyáron összesen több mint 6 000 all inclusive szállás szerepel. A legkiemelkedőbb újdonságok közé tartozik öt TUI Blue szálloda Bulgáriában, Cipruson, Mallorcán és Menorcán, valamint Egyiptomban a TUI Blue Crystal Bay Hurghadán, amely saját stranddal és lagúnával rendelkezik.

Top 5 úti cél idén nyáron 

1. Törökország
2. Spanyolország
3. Horvátország
4. Görögország
5. Olaszország

A felmérésben a különböző országok hivatalos Viber tagjai vehettek részt, így több mint 520 ezer magyar felhasználó oszthatta meg véleményét a Viber Magyarország Communityjében arról, hogy szerintük mik a legfontosabb tényezők egy üzenetküldő alkalmazás használata során. A felmérés eredményeiből számos dolog kiderül: a magyar felhasználók közel kétharmadának (61%) a biztonság az első, és ezzel az élmezőnybe tartozunk a régió országaihoz viszonyítva (egyedül a szlovén felhasználók előztek meg minket, 69%-uk szavazott a biztonságra mint legfontosabb tényező).

Az üzenetküldő alkalmazások a legdinamikusabb és leggyorsabban fejlődő iparágak közé tartoznak. Djamel Agaoua, a Viber vezérigazgatója a WhatsApp alkalmazásban talált biztonsági rés kapcsán kiemelte, hogy a Viber alapelvei közé tartozik a biztonságos kommunikációs környezet megteremtése. Nem meglepő tehát, hogy a magyar felhasználók 64 százaléka a biztonsági funkciók miatt használja a Vibert, ugyanis a végponttól végpontig tartó titkosításnak köszönhetően személyes üzeneteik teljes mértékben védve vannak. A Viber fő feladata a felhasználói adatok maximális védelme, így a felhasználók hezitálás nélkül megoszthatnak bármilyen üzenetet, hiszen a kézbesítést követően a tartalmak törlődnek a Viber szerveréről.

A magyar felhasználók között kimondottan nagy népszerűségnek örvend a Viber dark mode-ja, a kutatásban részt vevők háromnegyede (75%) szerint ez az alkalmazás leghasznosabb funkciója, míg a régió többi országában jóval kevesebben választották ezt kedvencüknek – Bulgáriában és Szerbiában a felhasználók 66%-a, Görögországban alig több mint a felhasználók fele (54%) jelölte meg a dark mode-ot a leghasznosabb beállítások között. A dark mode rendkívül praktikus funkciónak bizonyult, mivel nem kerülünk kellemetlen helyzetbe azzal, hogy készülékünk fénybe borítja a helyiséget egy alkalmatlan pillanatban.

A legkedveltebb üzenetváltási módszer eredményei nem okoztak nagy meglepetést: a magyarok 64 százaléka a hagyományos, szöveg alapú üzenetküldést részesíti előnyben. Ezzel a magyar felhasználóbázis idomul a régiós tendenciákhoz, a 9 ország felhasználói átlagosan 60% és 70% között jelölték meg kedvencükként a tradicionális csevegési formát.

Érdemes azonban kiemelni a statisztikák alapján második legkedveltebb módszert a csevegésre: a Viber egyedi matricacsomagjai segítenek abban, hogy helyzettől függően egyszerűbb üzeneteinket és érzéseinket egy gombnyomással megoszthassuk barátainkkal és szeretteinkkel. A matricák ideálisak arra, hogy gyorsan válaszoljunk ismerőseinknek, és közben mondandónk lényege sem veszik el, köszönhetően a Viber lokalizált matricacsomagjainak. A felhasználók 11 százaléka az üzenetváltási módszerek sokszínűségét részesítette előnyben, a matricák és a gifek tökéletes eszközként szolgálnak a sokoldalú kommunikációhoz. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar felhasználók kezdenek megbarátkozni a Viber legújabb funkcióival, mint például a Rejtett Chat (14%) és a Csoportos Hívás (7%).

„Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy közelebb kerüljünk felhasználóinkhoz. A kelet-közép -európai régió kilenc országának piacán vannak jelen közösségeink, összesen közel 4 millió felhasználóval, és gyakran kapunk közvetlen visszajelzéseket termékeinkről és a felhasználói tapasztalatokról. Annak tudatában, hogy felhasználóink meghatározó többségét a biztonság foglalkoztatja, erőforrásaink meghatározó részét a személyes adatok védelmére fordítjuk. Ennek köszönhetően felhasználóink tudják, hogy értékesek a visszajelzéseik” – fűzte hozzá Zarena Kancheva, a Rakuten Viber kelet-közép-európai régiójának marketing- és PR-igazgatója.

Ne maradj le a Viber legfrissebb híreiről, vegyél részt izgalmas és érdekes szavazásokban, és lépj kapcsolatba új emberekkel a hivatalos Viber Magyarország Communityjében ezen a linken, ahol adataid és üzeneteid teljes biztonságban vannak.

A Glami Fashion (Re)search kutatása szerint 2018 az online divatkereskedelem éve volt: a teljes internetes forgalom sokkal jelentősebb mértékben növekedett, mint a hagyományos, fizikai üzletek bevétele. 2018-ban 153 milliárd forint volt az elektronikus eladások értéke, 2022-re pedig egy csaknem 12 százalékos növekedés várható, ami így eléri majd a 229 milliárd forintot. Ez a dinamikus fejlődés nemcsak a jelenlegi szereplők között élesítette a versenyt, de rekordszámú új webshop megjelenését is eredményezte. A kutatás szerint a magyarok továbbra is előszeretettel vásárolnak hagyományos üzletekben, sőt a fizikai boltokban értékesített divatcikkek száma növekedést mutatott, viszont az elektronikus értékesítés mértéke sem elhanyagolható számadatokat produkált. A generációs különbségeken túl adott webshop tulajdonságai is közrejátszanak abban, hogy az online vásárlást preferáljuk-e, vagy sem. A magyar vásárlók csaknem 87 százaléka részesíti előnyben a magyar nyelvű webshopokat. A két legfontosabb akadályt az idegen nyelvű webshopokkal szemben a válaszadók abban látják, hogy nem biztosak a termék minőségében, illetve túl bonyolult számunkra a visszaküldési folyamat. Felmerült még aggályként az ismeretlen fizetési módok problémája (23 százalék), illetve a hosszú és drága kiszállítási idő (16-18 százalék). A nemzetközi webáruházak számára a jövőben is kifizetődőnek tűnik, ha a webáruházaikat lefordítják az adott ország nyelvére.

A Fashion (Re)search kutatás szerint a magyar divatpiac jelenlegi három vezető trendje a fenntartható divat, a lokális divatmárkák, valamint a streetwearhez kapcsolódó sneaker-mánia. A Glami vizsgálatából kiderült, hogy a hazai, fenntartható és etikus márkák alacsony ismertsége is az oka annak, hogy kevesebb eladást produkálnak, ez a szám tehát növekedést mutathatna abban az esetben, ha ezek a brandek markánsabb kommunikációval lennének jelen a piacon és több vásárló szerezne tudomást róluk. A legfontosabb szempontok a minőség, valamint az időtállóság a döntési mechanizmusban. Magyarországon a legmagasabb minőséget a dzsekiktől, kabátoktól és cipőktől várjuk el. A Glami vizsgálatából kiderült, a magyar vásárlók 67 százaléka hajlandó többet fizetni fenntartható és etikus termékekért. A régión belül ez az arány Szlovákiában a legmagasabb: 82 százalék, de a régió egyéb területein is bizakodásra adnak okot a számok: Csehországban 76 százalék, Magyarországon 67, Romániában 65, Görögországban és Törökországban 64, Oroszországban 60 százalék költene többet ezekre a termékekre.

A Glami kutatása alapján elmondható, hogy a magyar piacon jelenleg a sportos, streetwear divat dominál, és előszeretettel viselünk ilyen ruhadarabokat a hétköznapokon is. A kutatásban részt vevő divatfogyasztók 60 százaléka válaszolta azt, hogy szívesen visel ilyen darabokat a sportoláson kívül is. Ha szűkítjük a kört, ugyanez elmondható a sportcipőkkel kapcsolatban is: a sneakereket ma már akár munkába vagy egy-egy elegánsabb rendezvényre is elfogadott viselni. A trend napjainkra az utcákról egészen a luxusmárkák polcáig emelkedett. Ez a legdominánsabban jelen lévő termékkategória ma a piacon, az abszolút favorit, hiszen napjainkban a legtöbb darabot sneakerekből értékesítik, dupláját a második legnépszerűbb termékkategóriának, a szandáloknak. A kutatásban részt vevő divatfogyasztók 60 százaléka válaszolta azt, hogy szívesen visel ilyen darabokat a sportoláson kívül is. 90 százalékuk a kényelem miatt választja a sportos stílust, és a válaszadók 35 százaléka gondolja úgy, hogy ezek a darabokat egyéb alkalmakra is szívesen felveszi.

A Glami Fashion (Re)search projektet hét európai országban végezték el; a vállalat legfőbb célja az, hogy egy reális képet alkosson a divatvásárlás működéséről Magyarországon. A kérdőív által szeretnék megérteni, hogy melyek azok a tényezők, melyek alapján a felhasználók az online vásárlás mellett döntenek és végül a kosárba helyezik a termékeket. A Glami online közvélemény-kutatásában a magyar internetfelhasználók egy reprezentatív csoportja vett részt 1968 emberrel, 2018 októberében. A következő nagyobb volumenű e-kereskedelmi kutatásra 2019 júniusában kerül majd sor.

A Glami

A 2013-ban alapított Glami egy online divatböngésző, amelynek célja, hogy naponta több millió magyar vásárlót kössön össze több ezer márkával és webáruházzal egy felületen. A termékek praktikus kategorizálásával és a személyre szabott divatkínálat megalkotásával a Glami jelentősen leegyszerűsíti a divattermékek kínálatának feltérképezését és vásárlását. A többek közt Csehországban, Görögországban, Szlovákiában, Franciaországban, Törökországban, Oroszországban, Németországban, összesen 13 országban jelen lévő platform nem közvetlenül ad el divatcikkeket, hanem összegyűjti a divat webáruházak ajánlatait egy helyen, így gyors és egyszerű vásárlási élményt nyújt. A Glami összesen 25 milliárd forintnyi eladást generált partnereinek 2018-ban.

„Az 5G valósággá válik 2019-ben” – nyilatkozta Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiáért és innovációért felelős igazgatósági tagja. „Az 5G teljes erejét igazán ott tudja megmutatni, ahol sok ember jön össze vagy ahol sok gép interaktív együttműködése valósul meg: a városokban, a falvakban, a stadionokban, a koncerttermekben, az egyetemeken, a közigazgatási intézményekben vagy éppen a gyárakban.”

Az első 150 5G-s antenna már 2019 első negyedévében működni fog a Deutsche Telekom európai hálózataiban. A vállalat hat országban is szigorú tesztelésnek veti alá az új szabványt. Az 5G-vel lehetségessé válik, hogy a hálózatokat az egyedi ügyféligényekhez igazítsák. Az MWC sajtókonferenciáján a Deutsche Telekom és technológiai partnere, az OSRAM üzembe helyezték az első campus hálózatot. Kezdetben a hálózat még a 4G/LTE technológiára épül, az 5G egy második lépésben következik majd.

Az 5G-s hálózatra jellemző alacsony késleltetés és kiemelkedően magas adattovábbítási sebesség előnyeit a játékok kedvelői is élvezhetik. A Deutsche Telekom standját felkereső látogatók a játékot kipróbálva maguk tapasztalhatják meg, mit is nyújt a látványelemeiben és képélességben továbbfejlesztett Mixed Reality (kevert valóság) több résztvevős játékalkalmazás.

150 5G-s antenna hat európai országban

Már 150 5G-s antenna telepítésére került sor hat országban a kontinensen – ez az első lépés, amellyel a Deutsche Telekom elindul európai 5G-s terveinek megvalósításával. A Telekom jelenleg a következő hat európai országban folytatja az 5G tesztelését: Ausztria, Németország, Görögország, Magyarország, Lengyelország és Hollandia. Az adattovábbítást az első negyedévben az antennák már az 5G-s hálózaton keresztül végzik majd – már teljes egészében a jövő 5G-s szabványára, az Új 5G-s Rádió Szabványra (5G New Radio, 5G NR) alapozva. Az új technológia tesztüzemmódban is már teljes sebességen működik. „Mindezt már a valóságban és nem laboratóriumi körülmények között” – hangsúlyozza Nemat.

A startpisztoly eldördült: bekapcsolták az első campus hálózatot

Az új 5G-s technológia számos lehetőséget kínál különösképpen az ipari alkalmazások számára, ahol a kulcsszó: a jövő gyára. Főként ott van erős hálózatra szükség, ahol nagyszámú mobil robot együttműködését, összedolgozását és kölcsönös kommunikációját kívánják megvalósítani. A sajtókonferencián az OSRAM és a Deutsche Telekom közösen üzembe helyezték az első, 5G-s technológiára szánt campus hálózatot. Ez az OSRAM dél-németországi telephelyén (Schwabmünchen) kezdte meg működését. Egy campus hálózat a mobil kommunikáció meghatározott területét fedi le és specifikus alkalmazások céljaira szolgál.

„Campus hálózatainkkal, ipari felhasználóink, ügyfeleink számára egy jól körülhatárolható, megkülönböztetett új megoldást tudunk szállítani. A 4G/LTE technológiára alapozva, már most számos, az ügyfelek egyedi igényeinek megfelelő alkalmazást tudunk megvalósítani” – nyilatkozta Claudia Nemat. „Az 5G-vel ezek a hálózatok a jövőben még erőteljesebbé és rugalmasabbá válnak.” Az OSRAM schwabmüncheni telephelye dual-slice campus hálózat megvalósítását végzi. Ez azt jelenti, hogy nyilvános és magán 4G/LTE hálózat kombinálásával, ötvözésével egy közös infrastruktúra jön létre. Ez garantálja a mobil rádió szolgáltatások optimális működését. Az OSRAM kizárólag csak a magán 4G/LTE hálózatot használja. A Deutsche Telekom maga is egy lokális edge felhő létrehozásán dolgozik, amely az alkalmazáshoz közel és rendkívül alacsony látencia mellett teszi lehetővé az adatok feldolgozását.

Az OSRAM telephelyén a termékek és az anyagok szállítását úgynevezett AGV-k (automatikusan irányított járművek) végzik. A campus hálózatról bővebben: Mi a campus hálózat?

A vállalatok számára további campus hálózatok kiépítése várható: a ZF Friedrichshafen és a BorgWarner szintén számítanak az egyedi igényekre szabott mobilkommunikációs megoldásokra.

Edge computing a valós idejű játékélményért

Az 5G egyik ígérete a nagyon alacsony látencia (késleltetés) elérése. Ez az, ami az új szabványt a korábbi mobil rádiós szabványoktól megkülönbözteti. Az edge computing megoldás a végpontokon és a hálózat határszélein ultraalacsony válaszidőket tesz lehetővé. A számítógépes támogatásban rejlő erő a hálózat „határszélére” kerül.

Az MWC rendezvényre kilátogatók a Deutsche Telekom standján megtapasztalhatják ennek az új technológiának az előnyeit. Világviszonylatban is elsőként, a vállalat partnereivel, a MobiledgeX és a Niantic cégekkel együtt mutatja be a „Kódneve: Neon” elnevezésű, több résztvevős, végponti számítógépekkel támogatott játékalkalmazását. A játékosok több géppel interaktív módon és valós időben játszanak együtt. A látogatók az edge képességekkel felruházott vadonatúj Samsung Galaxy S10+ modellen próbálhatják ki a digitális dodgeball labdajátékot. „A fogyasztók, felhasználók számára ez egyike az olyan alkalmazásoknak, ami új játékélményt nyújt számukra” – mondta Claudia Nemat.

A Deutsche Telekom, a MobiledgeX és a Niantic partnerségi megállapodást kötöttek. Közösen, a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) megtapasztalásának teljesen új élményét alkotják meg. A Deutsche Telekom szolgáltatja a hálózatokat, a MobiledgeX szállítja a szükséges programozási interfészeket, míg a „Pokemon GO” fejlesztője, a Niantic az alkalmazást.

Több és magasabb szintű kontroll saját adataink felett

Szinte valamennyi felhasználói, fogyasztói adatot és ezen túlmenően a teljes ipari adatállománynak is legalább 80 százalékát Európán kívüli szervereken dolgozzák fel jelenleg, egyre több európai vállalat tekinti ezt a jövő egyik fő kihívásának. A T-Systems piaci megoldást dolgozott ki az adatok biztonságos cseréjére: ez a Data Intelligence Hub. Ezzel a megoldással az adat annak tulajdonosa ellenőrzése és felügyelete alatt marad és nem az adatot kezelő platform felügyelete alatt.

Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kereste meg és faggatta a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató cég. A Microsoft megbízásából végzett felmérésben legalább 250 főt foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek vettek részt, véletlenszerűen kiválasztva.

Örülünk a digitalizációnak…

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint az érintett földrajzi régió vállalkozásai egyértelműen növekedési lehetőségként tekintenek a digitalizációra, a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott így. A magyar üzleti döntéshozók még ennél is optimistábbak voltak a maguk 87 százalékával; ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk azonosították a legtöbben fenyegetésként a transzformációt abban az esetben, ha nem tudunk rá haladéktalanul reagálni (12 versus 7 százalék régiós átlag).

„A digitalizációval összefüggő félelmeket sok esetben egyszerű információhiány táplálja” – vélekedett Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezető igazgatója. Ezt nem csupán korábbi felméréseik támasztják alá, hasonló tanulsággal szolgált a tavalyi GDPR-felkészülés is. „Miközben a Microsoft idehaza is mindent megtett annak érdekében, hogy az átállás a cégek és a magánszemélyek számára is minél inkább zökkenőmentes legyen, azt figyeltük meg, hogy a folyamat meghatározó része volt maga az edukáció, a vállalkozások ismereteinek kitágítása az egységes európai adatvédelmi szabályokról” – fogalmazott Bábel Gabriella.

…de tisztában vagyunk az akadályokkal

Egyfajta kincstári pesszimizmus érhető tetten a digitalizáció legfőbb gátjaira vonatkozó válaszokban. Míg abban egyetértünk Kelet-Közép-Európa vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják (48 versus 46 százalékos régiós átlag), ezeket nálunk a jogszabályi háttér követi 39 százalékkal. Ezt a térség egészében csupán 25 százalék tartja fontosnak. Ezzel szemben a vállalati vezetés és a dolgozók felkészültségét sokkal inkább akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk szerint ez a második legnagyobb probléma, miközben nálunk választották a legkevesebben ezt a lehetőséget (37 százalék), ami arra utal: nálunk felkészültebbnek, „jövőállóbbnak” tartják a munkaerőt, mint a térség egészében.

A digitalizációt vezérlő tényezők megítélésében is eltérünk a régiós közvélekedéstől. Kisebb különbség mutatkozik a vállalati működés optimalizálásának, illetőleg a munkavállalói együttműködés hatékonyságjavításának szerepét illetően: míg nálunk mindkét komponenst a megkérdezettek 83 százaléka tartja kiemelten fontosnak, a térség egészében 76, illetve 74 százalék ez az arány.

Lenyűgöző technológia és innováció

Ugyanakkor hatalmas eltérés mutatkozik abban, hogyan tekintenek a magyarországi vállalkozások az innovatív technológiákra: a válaszadók 77 százaléka tartja cége sikeres digitalizációjában meghatározónak ezt az elemet, mint a fogyasztói kötelékek megszilárdításának optimális eszközét., Eközben a régiós átlag 58 százalék, akárcsak a másik fogyasztókhoz kapcsolódó digitalizációs pillér, a termékek/szolgáltatások átalakítása, új üzleti modellek bevezetése esetében – utóbbit nálunk a megkérdezettek 70 százaléka emelte ki. Mindkettő arra utal, hogy Magyarországon a térség egészére jellemzőnél lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a technológiának és az innovációnak. Utóbbi kategória egyébként a kelet-közép-európai üzleti és informatikai döntéshozókat is megosztotta: a számítástechnikával foglalkozók alig több mint a fele, 52 százaléka hangsúlyozta ennek fontosságát a régió egészére vetítve, szemben az üzleti döntéshozókkal, akiknél 64 százalék kardoskodott az innováció fontossága mellett.

Az ügyfélorientált digitalizációs irány mellett a magyar vállalkozások a szektorukban várható változásokhoz kapcsolódó optimizmusukat tekintve is felfelé térnek el a kelet-közép-európai átlagtól: 53 (régiós átlag: 35) százalékuk szignifikáns, 41 (40) százalékuk pedig mérsékelt digitális áttörésre számít saját iparágában.

A kutatásról készült letölthető dokumentumban további információ olvasható.