A Brand Finance[1] által a World Economic Forumon ma közzétett Global 500 jelentés globális vállalatokat vizsgált a márkák értékét alapul véve.  Az elemzés értelmében a Deutsche Telekom a 11. helyen végzett, és továbbra is az első a telekommunikációs márkák között. A vállalat egyetlen európai cégként van jelen a világ 20 legértékesebb márkái – mint az Apple, Microsoft, Google és Amazon – között, míg Európában és Németországban változatlanul a legerősebb vállalati márkának számít.

A Deutsche Telekom jelenlegi értéke 96,2 milliárd amerikai dollár, ami a vállalat történetének eddigi legmagasabb értéke. Ez 12,8 százalékos – körülbelül 11 milliárd dolláros – emelkedést jelent az előző évhez képest. Visszatekintve, hosszabb távon is figyelemre méltó a növekedés: 2020-ban a brand 39,9 milliárd dollárt ért, vagyis az elmúlt hat évben márkaértéke több mint megduplázódott.

Az elemzés szerint a Deutsche Telekom márkaértékének növekedése mögött a következetes márkamenedzsment, a stabil gazdasági teljesítmény és az intenzív technológiai fejlesztések állnak. Pozitívan hatott a márka megítélésére az USA-ban és Európában tapasztalt folyamatos bővülés, valamint a görögországi integráció is, amely tovább erősítette a nemzetközi jelenlétet. A siker kulcstényezői között szerepel az innováció, az ügyfélélmény, a kedvező ár-érték arány, az ügyfélajánlások és a márkába vetett bizalom.

„A Telekom márka folytatja sikeres útját. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy jól felépített stratégiánk, következetességünk és kreatív gondolkodásunk megtérül. Gyors és megbízható hálózattal, innovatív termékekkel és kiváló szolgáltatásokkal megnyitjuk a digitalizáció lehetőségeit az emberek számára és kapcsolatot, közelséget teremtünk ott, ahol a távolság elszakít” – nyilatkozta az értékelés kapcsán Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom globális márkaigazgatója.

A Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom megbízható, országos lefedettségű hálózatával és szolgáltatásaival meghatározó szerepet tölt be a csoport globális márkaértékének erősítésében, és kulcsfontosságú pillére a nemzetközi sikereknek a hazai piacon is. „Ez az eredmény különösen sokat jelent számunkra, mert jól mutatja, mennyi stratégiai gondolkodás, kreatív energia és tudatos fejlesztés történik a hazai csapatok munkájában is. Úttörő, innovatív, ugyanakkor társadalmilag felelős megoldásokkal dolgozunk, és büszke vagyok arra, hogy ezekkel mi is aktívan hozzájárulhatunk ehhez a sikerhez” – tette hozzá Szabó Béla, a Magyar Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója.

[1] A Brand Finance egy globálisan működő, független márkaértékelési és márkaelemzési intézet, amelynek székhelye Londonban található. Az intézet közzéteszi a világ 500 legértékesebb márkájának rangsorát, az amerikai dollárban kiterjedt márkaértékük alapján. A márkaértékeket úgy számítják ki, hogy a cégnek milyen licencdíjakat kellene fizetnie, ha nem birtokolná a márkát. További információk a „Brand Finance Global 500” tanulmányról a www.brandfinance.com vagy https://brandirectory.com/reports/global oldalon találhatók.

A legnagyobb technológiai vállalatok — a Microsoft, az Amazon, az Oracle, az Intel, a Qualcomm, vagy éppen a Google — ma már saját AI-chipeket terveznek, hogy függetlenedjenek az Nvidiától, és optimalizálják modelljeiket energiafogyasztás, késleltetés és hűtés szempontjából. Az Nvidia legújabb H-sorozatú gyorsítói 500–1000 W közötti fogyasztása jól mutatja, hogy a számítási teljesítmény további növelése fizikai korlátokba ütközik. Ezért minden szereplő — az okostelefongyártókon, diagnosztikán, genomikán és adattudományon át a robotikáig és az ipari IoT-ig — új, hatékonyabb architektúrákat keres, amelyek képesek fenntartható módon kiszolgálni a mesterséges intelligencia igényeit.

A Very-Large-Scale Integration (VLSI) AI-chipek tervezése mellett mára a Field Programmable Gate Array (FPGA) alapú megoldások is kulcsszerepet játszanak az digitális hardvertervezés területén. Sokoldalú és nagymértékben testreszabható integrált eszközök, amelyek ideálisak a nagy teljesítményt, alacsony késleltetést és valós idejű feldolgozást igénylő alkalmazások széles köréhez, a repüléstől a biztonságtechnológián át a pénzügyekig és a távközlésig átalakítja a digitális rendszerek tervezésének és építésének módját.

Ezek a technológiai trendek alapjaiban változtatják meg a mérnöki kompetencia igényeket. A mai mérnökinformatikusnak nem elég kiváló szoftverfejlesztőnek lennie; értenie kell a számítási architektúrákhoz, az adatmozgatás fizikai korlátaihoz, a hűtési és energiahatékonysági kérdésekhez, valamint az alkalmazott technológiák hardverigényéhez is. Számos nemzetközi egyetem és kutatóintézet mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara (PPKE ITK) is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatóik szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek legyenek, a tervezéstől a megvalósulásig végig tudjanak kísérni egy-egy projektet. „A hallgatók már az első félévben bekapcsolódhatnak a kar kutatási műhelyeibe és laborjaiba. Valós áramköröket és chipeket terveznek, amelyek a legnagyobb ipari fejlesztések logikáját követik. Ezek valós időben tesztelhetők, módosíthatók, így napok alatt létrehozhatók olyan architektúrák, amelyekhez ipari környezetben akár évek szükségesek.” – emeli ki Dr. Nagy Zoltán, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik leglátványosabb, de egyben legmélyebb hatású iránya a „talk to your data” paradigma: az a képesség, hogy a felhasználók természetes nyelven kommunikáljanak az adatbázisokkal, elemzőrendszerekkel vagy épp gépi tanulási modellekkel. Ez a trend radikálisan átalakítja az ember–gép interakciót: az adat többé nem csak lekérdezhető, hanem értelmezhető és kontextusban kezelhető a mesterséges intelligencia révén. A mérnökinformatikusok számára ez több szempontból is meghatározó. Egyrészt a hagyományos adatbázis- és szoftverfejlesztési tudás kiegészül a nyelvi modellek integrálásának ismeretével, vagyis azzal, hogyan lehet egy adatforrást generatív AI-rétegen keresztül elérhetővé tenni. Másrészt új típusú adatarchitektúrák és biztonsági kihívások is megjelennek: a természetes nyelvi lekérdezésekhez szükséges kontextusépítés, adat-előkészítés (data curation), valamint a prompt-vezérelt folyamatok optimalizálásának mérnöki feladata. „Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatóinkat megtanítsuk hatékonyan együttműködni az AI-jal. A természetes nyelvi lekérdezésekkel adatokat elemezni, kódot generálni, modelleket finomítani. A „talk to your data” szemlélet ma már nem jövőkép, hanem valós kutatási téma, amelyből szakdolgozatok és ipari együttműködések is születnek.” – teszi hozzá Lukács Gergely, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés oktatója.

A szak kutatási fókuszában a multimodális adattudomány áll: kép-, hang- és szenzoradatok feldolgozása, gépi látás, biológiai adatok elemzése, valamint az ezekhez kapcsolódó AI-alapú döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Ezekhez a kompetenciákhoz a Pázmány ITK több évtizedes tudományos háttere biztosít alapot, mint például a Roska Tamás-féle bionikai és gépi látáskutatások, de a karon működik a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés is, hiszen fontosnak tartják, hogy olyanok is megismerhessék az MI lényeges területeit, akik nem mérnöki háttérrel érkeznek vagy más területről jönnek. Az egykori hallgatók mára olyan cégeknél dolgoznak, mint a Google, a Lidl Data Competence Center, a Bosch, a Morgan Stanley és a Hi-Fly Labs projektjei, valamint a Krausz Ferenc féle Center for Molecular Fingerprinting kutatási programjai.

A kulcsszavaktól a szándékig: új keresési paradigma

Az AI alapjaiban formálta át a keresőmotorok működését. „A Google ma már nem csak azt elemzi, hogy mit írunk be, hanem azt is, hogy miért. Ez a kontextuális megértés sokkal relevánsabb, személyre szabottabb találatokat eredményez, ami a tartalomgyártástól a technikai SEO-ig minden területre kihat” – emeli ki Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője. Varju János, a Data & Tech üzletág vezetője hozzáteszi: a Google újítása, az AI Overview (AIO), már összefoglaló formában jeleníti meg a válaszokat az organikus találatok fölött. Ez a megoldás növeli a keresések számát, de csökkenti az átkattintások arányát, különösen az információszerzésre irányuló tartalmak esetében. Ez az AI organikus teljesítményre gyakorolt legfőbb hatása, amit „szétválás” jelenségeként is említenek. „Az átkattintási arány azért csökken, mert sok felhasználó már az AIO összefoglalókból tájékozódik. Ugyanakkor a brandelt kulcsszavakra érkező forgalom növekedése újfajta láthatóságot jelent, még ha a konverziós arány alacsonyabb is” – hangsúlyozza a szakértő.

Kik profitálnak az AI-forradalomból?

Várhatóan azok a cégek járnak jól a jövőben, amelyek gyorsan adaptálódnak és nagy mennyiségű adattal rendelkeznek. „Az e-kereskedelmi vállalatok, a szolgáltató szektor és a komplex szolgáltatás kínáló B2B cégek tudják leginkább kihasználni az AI-ban rejlő lehetőségeket a pontosabb célzás és személyre szabott kommunikáció révén” – véli Bakóczy Bence. Varju János hozzáteszi: „Az erős, hiteles márkák előnyben részesülnek az AI keresőkben. Azok a cégek, amelyek strukturált, kérdés-válasz alapú tartalmat, statisztikákat és saját adatokat kínálnak, könnyebben bekerülnek az AI által generált válaszokba.”

A Google jövője: AI ügynökök és új metrikák

A Google fejlesztései egyértelműen az AI mélyebb integrációját célozzák. A cél az, hogy a hirdetési folyamatot teljesen automatizálják, a hirdetőknek pedig csak a stratégiai inputokat kelljen megadniuk. Az Intren szakértői rámutatnak: A Google folyamatosan fejleszti az AI alapú keresési élményt az AI Overview (AIO) és az AI Mode bevezetésével – Magyarországon október 8-án vezették be – , ami a Geminivel egy interaktív, csevegő alapú keresést tesz lehetővé. Készülnek arra, hogy a jövőben az AI ügynökök kommunikáljanak egymással (Agent 2 Agent protocol) és egy közös AI nyelv jöjjön létre (Model context protocol). Ezen felül a Google ígérete szerint még idén új AI Overview-t figyelő metrikákat vezet be a Search Console-ba.

Felkészülés az AI-álló jövőre

Az AI által kiváltott változások szektor specifikusak: az információszerzésre épülő iparágakban (pénzügy, biztosítás, telekommunikáció, utazás) már most érezhető a hatás, de rövid időn belül minden szektort elérnek. A versenyképesség megőrzéséhez a cégeknek új szemléletre van szükségük. Bakóczy Bence szerint az integrált digitális stratégia, az organikus és fizetett csatornák összehangolása, valamint a saját adatok (pl. CRM) hatékony felhasználása kulcsfontosságú. „Mi abban segítjük ügyfeleinket, hogy rugalmas, AI-vezérelt kampánystratégiákat építsünk, amelyek gyorsan alkalmazkodnak a piaci változásokhoz” – összegez az INTREN szakértője. Varju János hozzáteszi: a brandépítés, a tartalmi kiválóság és a technikai optimalizálás elengedhetetlen – ez pedig egy mindset váltást is igényel.

Maga a Google így ír erről: „Mától kezdve az AI Módot a Google Keresőben világszerte több emberhez juttatjuk el, elindítva azt több mint 35 új nyelven és több mint 40 új országban és területen. Mostantól az AI Mód összesen több mint 200 országban és területen lesz elérhető, beleértve számos európai országot.

Legújabb Gemini modelljeink drámaian erősebb képességeket működtetnek a Keresőben, lehetővé téve az emberek számára, hogy bármit megkérdezzenek, ami az eszükben jár, oly módon, ami számukra a legtermészetesebb, köszönhetően a természetes nyelvi megértésünknek és multimodális képességeinknek. Mostantól több ember kérdezhet bármit az általa preferált nyelven.”

Az AI Mode support oldalából az is kiderül, hogy a magyar nyelv egyike, annak a kb. 43 nyelvnek világszerte, amit az AI Mode használ. Ez a weboldal-tulajdonosoknak nem túl jó hír.

AI Overviews és AI Mode közötti különbség

Míg az AI Overviews rövid, AI által generált összefoglalókat ad egyes keresések tetején – a cél a gyors, áttekintő válasz nyújtása anélkül, hogy több oldalra kellene kattintani, addig az AI Mode mélyebb feltárást és párbeszédes keresést tesz lehetővé: a keresőmező egy beszélgető partnerré alakul, amely képes összetett, több részből álló kérdéseket megérteni, logikai következtetéseket levonni és részletes válaszokat adni, akár több körös visszakérdezéssel.

A két funkció eltérő szerepet tölt be a Google stratégiájában – míg az Overviews a hagyományos keresést egészíti ki gyors összefoglalókkal, addig az AI Mode egy különálló, interaktív AI-környezetet biztosít a felhasználóknak, elszakadva a hagyományos kereséstől.

Magyarán szólva az AI Mode inkább egy nyelvi modell alapú keresőmotor, inkább hasonlít a ChatGPT-re, mint a hgyományos keresőre.

Az AI Mode 2025 májusától kezdődően az USA-ban kezdték el élesben bevezetni, miután korábban pár hónapig Google Labs keretében kísérleti jelleggel működött, utána jött India, most pedig már Magyarországon is elérhető.

Az AI Mode nem csak szöveges inputtal és outputtal dolgozik. A Google a multimodális keresés irányába mozdult el – vagyis a szöveg mellett kép, hang, stb. is bevonható. Például bevezették a Live funkciót, amely a Google Lens technológiájával ötvözve valós idejű vizuális keresést tesz lehetővé: a felhasználó a kamerájával mutathat egy tárgyra vagy jelenetre, és az AI Mode az élő képet elemezve ad választ vagy magyarázatot.

Az AI Mode egyik legnagyobb változása, hogy nincsen hagyományos organikus találati lista. A felhasználó vagy bekerül az AI által adott válaszba forrásként – vagy egyáltalán nem látható számára a weboldalunk. Nincs többé “10 kék link”, ahol a top találatok között akár a 2-3. vagy 5. hely is értékes forgalmat hozhatott; az AI Mode felületén a források hivatkozásai jóval kevésbé vannak szem előtt.

További részletek az ite.hu cikkében.

A One UI a Samsung integrált szoftverplatformjának legújabb verziója, amelyet arra terveztek, hogy a felhasználókat mindennapi teendőikben támogassa, növelve a hatékonyságukat és a kényelmüket. A One UI 8 – a Samsung és a Google együttműködésének köszönhetően – elsőként a Samsung legújabb hajlítható készülékein mutatkozik be idén nyáron, majd fokozatosan válik elérhetővé további Galaxy eszközökön, így a felhasználók a legújabb Android-alapú operációs rendszerrel egy még gazdagabb és személyre szabottabb mobilélményben részesülhetnek.

A Samsung és a Google a nyílt kommunikáció jegyében folyamatosan megosztotta egymással tervezési rendszereit és a valós idejű visszajelzéseket, hogy felgyorsíthassa a szoftverfejlesztést. Ennek eredményeként a One UI 8 az egyik első felhasználói felület, amely támogatja az Android 16-ot.

Amellett, hogy az új szoftverfrissítés az első, amely a legújabb hajlítható eszközökön debütál, a One UI 8 bevezetése a UX (felhasználói élmény) és AI frissítésével új ritmust ad a Samsung szoftverfejlesztésének. Az érdeklődők már tesztelhetik a bétaverziót, amely az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Koreában és Németországban elérhető a Galaxy S25, S25+ és S25 Ultra készülékeken.

Személyre szabott AI a zökkenőmentes és természetes interakcióért

Az One UI 8 hivatalos bevezetésével egy olyan fejlett, AI-alapú élményben részesülhetnek a felhasználók, amely az elsőként a Galaxy S25 szérián bemutatott AI-funkciók továbbfejlesztésével teheti okosabbá és kényelmesebbé a mindennapokat. Ezt három fő tényező valósítja meg: a multimodális képességek, az eszköztípusokhoz igazított felhasználói élmény és a személyre szabott, proaktív javaslatok. Az intelligens multimodalitás természetes és zökkenőmentes kommunikációt biztosíthat az AI-jal, amely felismeri és értelmezi a felhasználó aktuális tevékenységeit és környezetét, például, hogy mit néz a kijelzőn vagy mit lát a kamerán keresztül. A frissített felhasználói élményt a Galaxy eszközcsalád egyedi formáinak megfelelően optimalizálták, így támogatva a mindennapi hatékonyságot. A One UI 8 kontextusérzékeny és személyre szabott javaslatokat kínál, amelyek segíthetik a felhasználókat a teendőik elvégzésében.

Olyan funkciók, mint a Now Bar, éppen futó alkalmazások[ii] és a Now Brief, napi riport[iii] még több testreszabott információt és javaslatot nyújthatnak, amelyek – a gondosan összeállított AI-alapú információk révén – segíthetnek a feladatok nyomon követésében és támogathatják a napi rutinunkat.

Ezt az intelligens, személyre szabott AI-élményt erőteljes biztonsági megoldások teszik lehetővé, amelyek védik a felhasználói adatokat. A Samsung Knox Vault egy dedikált biztonsági processzort és biztonságos memóriát ötvöz, hogy elszigetelje az érzékeny adatokat a többi felhasználói adattól, és biztosítsa, hogy senki más ne férhessen hozzá sem fizikailag, sem távolról a személyes információkhoz. A One UI 8 olyan beállításokat is kínál, amelyekben kiválaszthatjuk, hogy az adatokat csak a készüléken dolgozza fel, mivel számos Galaxy AI-élményünk mind a készülék-, mind a felhőalapú AI-feldolgozást használja. Az átláthatóságra és a felhasználói választásra építve a One UI 8 személyre szabott AI-élményt nyújt a magánélet védelme mellett.

Kényelmesebb mindennapok

A One UI 8 nemcsak AI-élményt kínál, hanem kényelmes, intuitív eszközöket is magába foglal, amelyek még zökkenőmentesebbé tehetik a mobilkészülékek mindennapi használatát. A Bluetooth LE Audio[i] technológián alapuló hangátviteli technológia, az Auracast[ii] a QR-kód beolvasása és megosztásával teszi lehetővé a gördülékeny audioeszköz-csatlakozást. Ennek köszönhetően több Auracast-kompatibilis eszköz[iii] – például a Galaxy Buds3 vagy akár hallókészülék – is csatlakozhat egy megosztott audiostreamhez, bonyolult manuális beállítások nélkül. A felhasználók a szervizközpontok ügyfélszolgálatát is gyorsabban és kényelmesebben igénybe vehetik a Samsung-fiókban elérhető QR- és NFC-kompatibilis támogatásnak[iv] köszönhetően. Mostantól QR-kóddal és NFC-vel is regisztrálhatnak, anélkül, hogy regisztrációs űrlapot töltenének ki, ezáltal csökken a várakozási idő, és egyszerűbb folyamattá válik a szervizigénylés folyamata.

A Reminder (Emlékeztető) alkalmazás még nagyobb kényelmet és intuitívabb funkciókat kínáló útitárssá válhat. Ha például a felhasználó New Yorkba utazik, az összes emlékeztetőt egy könnyen áttekinthető felhasználói felületen, egy helyen kezelheti, már az alkalmazás első megnyitásakor is. Az utazás során a teendőket tartalmazó listát egy gombnyomással megoszthatja családjával és barátaival. Ha a kezei tele vannak bevásárlószatyrokkal, hanggal is hozzáadhat emlékeztetőket, mivel az alkalmazás hangvezérléssel is rendelkezik.[v]

A felhasználók a továbbfejlesztett Quick Share[vi] funkcióval még egyszerűbben oszthatják meg emlékeiket családjukkal vagy barátaikkal. A Gyorsbeállítások panelen elérhető Quick Share gombra elegendő egyszer rákoppintaniuk, és azonnal elküldhetik vagy megkaphatják a fájlokat.

[i] Auracast-kompatibilis, Bluetooth 5.2 vagy újabb verziójú eszközökön érhető el.

[ii] Az Auracast audio stream minősége az alkalmazástól, a hálózati kapcsolattól és egyéb tényezőktől függően változhat.

[iii] Auracast Transmitter/Assistant támogatott eszközök: Samsung Galaxy zászlóshajó-okostelefonok, 2023-ban vagy később kiadott tabletek Samsung One UI 6.1 vagy újabb verzióval. Auracast Receiver támogatott eszközök: Galaxy Buds3, Buds3 Pro, Buds2 Pro. Szoftverfrissítést igényelhet. A rendelkezésre állás piactól vagy modelltől függően eltérő lehet.

[iv] A funkció jelenleg az alábbi 35 országban érhető el: Argentína, Ausztria, Brazília, Chile, Csehország, Dél-Afrika, Ecuador, Egyesült Államok, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Guatemala, Hollandia, India, Indonézia, Kenya, Kolumbia, Korea, Lengyelország, Malajzia, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Panama, Peru, Portugália, Spanyolország, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Ukrajna, Új-Zéland, Üzbegisztán, Vietnám. A funkció rendelkezésre állása országtól függően eltérő lehet, és további frissítésekkel a jövőben több országban is elérhetővé válik. A szolgáltatás korlátozott számú szervizben érhető el, később további szervizekre is kiterjeszti a vállalat. A használathoz Android 10 vagy újabb verziójú operációs rendszer szükséges. Az NFC technológia elérhetősége készülékenként eltérő lehet. A rendelkezésre állás az NFC memória támogatásától függően eltérő lehet.

[v] A funkciók elérhetősége országtól és modelltől függően eltérő lehet.

[vi] A Quick Share használatához Bluetooth Low Energy és Wi-Fi kapcsolat megléte szükséges. A Quick Share által egyszerre megosztható eszközök száma a megosztó eszköz Wi-Fi chipjének hardverétől függően eltérő lehet. A tényleges sebesség az eszköztől, a hálózati körülményektől és a felhasználói környezettől függően változhat.

[i] A bétaprogram/bétaverzió Magyarországon nem lesz elérhető.

[ii] A funkciók elérhetősége országonként és modellenként változhat. Egyes funkciók hálózati kapcsolatot és/vagy Samsung fiók bejelentkezést igényelhetnek.

[iii] A Now Brief, napi riport funkció Samsung fiók bejelentkezést igényel. A szolgáltatás elérhetősége országonként, nyelvenként, készülékmodellenként vagy alkalmazásonként változhat. Egyes funkciókhoz hálózati kapcsolatra lehet szükség.

A rangsorban a második helyet ismét a Microsoft szerezte meg, amely 35 százalékkal 461,1 milliárd dollárra növelte értékét. A harmadik a Google, amelynek márkaértéke 24 százalékkal, 413 milliárd dollárra emelkedett. a negyedik az Amazon lett 15 százalékos növekedéssel, 356,4 milliárd dollárra. Az ötödik helyre a Walmart márka került, értéke erőteljesen, 42 százakkal 137,2 milliárd dollárra ugrott.

A tíz legértékesebb márka közé tartozik még a Samsung (110,6 milliárd dollár), a TikTok (105,8 milliárd dollár), a Facebook (91,5 milliárd dollár), az Nvidia (87,9 milliárd dollár) és a kínai State Grid Corporation. (85,6 milliárd dollár). A Deutsche Telekom a legértékesebb európai márka, az összesített rangsorban a 11. helyet szerezte meg (+16 százalék, 85,3 milliárd dollár).

Az Instagram a 12. helyen áll (79,9 milliárd dollár). Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) és a China Construction Bank a 13., illetve a 14. helyet szerezte meg 79,1 milliárd dollárral, illetve 78 milliárd dollárral. Ugyancsak Kínából az Agricultural Bank of China a 16. (70,2 milliárd dollár), a Bank of China pedig a 19. (63,8 milliárd dollár) lett. A 15. a Verizon 72,3 milliárd dollár (+1 százalék), a 17. az ugyancsak amerikai Home Depot, amelynek piaci értéke 23 százalékkal 65,1 milliárd dollárra emelkedett.

A japán márkák közül a Toyota végzett az élen, a 18. helyet szerezte meg 64,7 milliárd dollárral, ami 23 százalékos márkaérték növekedést jelent. A 20-as listát a kínai Moutai zárja, a szeszipari vállalat márkaértéke 17 százalékkal, 58,4 milliárd dollárra emelkedett.

Az első ötszázban 193 amerikai márka található, ők adják az ötszáz cég együttes márkaértékének több mint a felét. Kínát 69, Németországot 27 márka képviseli a rangsorban, ami az összérték 15, illetve 6 százaléka.

A Brand Finance szerint a világ 500 legértékesebb márkájának összértéke az elmúlt egy évben 10 százalékkal, csaknem 9500 milliárd dollárra nőtt.

Forrás: MTI

Idén is változatos és érdekes témák kerültek fel a Google Kereső magyarországi toplistáira. A filmek között a nemzetközi kasszasikerek és hazai alkotások egyaránt érdekelték a magyar közönséget, hisz a Deadpool&Rozsomák és a Most vagy soha mellett a Semmelweis is figyelemre méltó helyezést ért el. Érdekesség, hogy tavalyi kedvenc, az Oppenheimer idén sem maradt el, és továbbra is a legkeresettebb filmek között szerepelt.

A sorozatok között Az aranyifjú továbbra is nagy népszerűségnek örvendett, de a Fallout és a Maxton Hall – A világ, ami elválaszt is erős versenytársak voltak.

A TV-műsorok listáját a Házasság első látásra, az Ázsia Expressz és a Sztárbox vezették, míg a zenei kategóriában az olyan fellépők, mint a Coldplay, Ricky Martin és Ed Sheeran, a hazai koncertek iránti érdeklődést tükrözik.

2024-ben több ismert személyiség távozott, akiknek életműve jelentős hatást gyakorolt a közönségre. A legtöbben Tompos Kátya, Hadas Kriszta és Alain Delon nevére kerestek rá, akik mind különleges helyet foglaltak el a magyar és nemzetközi közéletben.

A sportesemények közül a Labdarúgó EB és az Olimpia vonzották a legnagyobb figyelmet, míg sportolók közül Varga Barnabás és Szalai Ádám neve szerepelt a legtöbbször a kereső mezőjében.

Az olvasmányok terén Frank Herbert Dűne című műve és Erin Doom Fabbricante de lacrime (A könnymester legendája) szerepelt a legnépszerűbb könyvek között.

A 2024-es évben a Google Kereső legnagyobb rejtélyei között szerepeltek olyan kérdések, mint: Miért dagasztanak a macskák?, Miért dörög az ég? és Miért csuklik az ember? A magyarok kíváncsisága idén sem ismert határokat, és a természet rejtelmei, valamint a mindennapi élet furcsaságai is elgondolkodtatták őket.

A teljes magyar és globális listák a Year in Search oldalán érhetők el.

A Google Kereső magyarországi toplistái 2024-ben:

Filmek

1. Deadpool & Rozsomák
2. Most vagy soha
3. Semmelweis
4. Agymanók 2
5. Saltburn
6. Alien: Romulus
7. Bad Boys – Mindent vagy többet
8. Oppenheimer
9. Beetlejuice Beetlejuice
10. Imádlak utálni

Sorozatok

1. Fallout
2. Maxton Hall – A világ, ami elválaszt
3. Sárkányok háza
4. Napsugár
5. True Detective – A törvény nevében
6. Az aranyifjú
7. Fool Me Once – Nem versz át
8. Baby Reindeer – Szarvasbébi
9. Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori
10. Tell Me Lies – Hazudj!

TV-műsorok

1. Házasság első látásra
2. Ázsia Expressz
3. Sztárbox
4. X-Faktor
5. Next Top Model Hungary
6. Dancing With The Stars
7. A Kísértés
8. Sztárban sztár All Stars
9. Nyerő Páros
10. Fort Boyard – Az erőd

Zene

1. Sziget
2. Coldplay
3. Mihályfi Luca
4. Ricky Martin
5. Eurovíziós Dalfesztivál
6. Ed Sheeran
7. One Direction
8. Balaton Sound
9. Linkin Park
10. Hundred Sins

Elhunytak

1. Tompos Kátya
2. Hadas Kriszta
3. Liam Payne
4. Alain Delon
5. Boros Lajos
6. Karsai Dániel
7. Donald Sutherland
8. Shannen Doherty
9. Benedek Miklós
10. Jakab Ferenc

Sportesemények

1. Labdarúgó EB
2. Olimpia
3. Paralimpia
4. Copa América
5. UEFA Nemzetek Ligája
6. Magyarország – Skócia
7. Magyarország – Svájc
8. Kézilabda EB
9. Mike Tyson-Jake Paul
10. Super Bowl

Sportolók

1. Varga Barnabás
2. Szalai Ádám
3. Milák Kristóf
4. Csoboth Kevin
5. Hámori Luca
6. Gulyás Michelle
7. Csipes Tamara
8. Lamine Yamal
9. Simone Biles
10. Kós Hubert

Könyvek

1. Frank Herbert: Dűne
2. Erin Doom: Fabbricante de lacrime (A könnymester legendája)
3. Alan Connor: Az Árulók
4. Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
5. Mona Kasten: Save Me – Ments meg (Maxton Hall)
6. Julia Quinn: A herceg és én (Bridgerton)
7. Álmoskönyv
8. Bartos Erika: Bogyó és Babóca
9. Kőváry Anett: Meztelen lélekkel
10. David Goggins: Nincs hatalmad felettem

Miért…

1. Georgia?
2. nincs Facebook?
3. dörög az ég?
4. sárgul a leander levele?
5. piros a Hold?
6. dagasztanak a macskák?
7. állítanak májusfát?
8. nem alszik a baba napközben?
9. kék az ég?
10. csuklik az ember?

A rendelet szerint a politikai hirdetéseket jövő októbertől „átláthatósági címkével és könnyen visszakereshető átláthatósági tájékoztatóval kell ellátni”. Ezek azt a célt szolgálják majd, hogy a politikai hirdetések egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A hirdetéseknek „néhány kulcsfontosságú információt is meg kell jeleníteni, beleértve a szponzorukat, a konkrét választást vagy népszavazást, amelyhez kapcsolódnak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák esetleges alkalmazását.”

A szabályozás szigorítja a reklámokon keresztül történő adatgyűjtést is, a felhasználók adatait csak akkor lehet majd begyűjteni, ha „az érintettek külön hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy adataikat politikai reklámokra használják fel.” Külön kategóriát képeznek majd az olyan személyes adatok, mint a „faji vagy etnikai származásra vagy politikai véleményre utaló adatok”, ezek „egyáltalán nem használhatók fel profilalkotásra.” A rendelet azt is kiköti, hogy „a külföldi beavatkozás megelőzése érdekében választások és népszavazások előtt három hónappal tilos lesz harmadik országbeli reklámozóknak hirdetési szolgáltatásokat nyújtani.”

A Google azt írja, „a jogalkotási folyamat során megfogalmaztuk aggályainkat a rendelet potenciális hatásával kapcsolatban, de az végül nem biztosított elég konkrétumot, amely lehetővé tette volna számunkra, hogy megfeleljünk a követelményeknek.” Mivel a szabályozás szerintük túl ködös, és nehezen tudnának megfelelni annak követelményeinek, ezért még a hatályba lépés előtt leállítják a hirdetések kiszolgálását a Google-on és a Youtube-on is – teszik hozzá.

Photo by Firmbee.com on Unsplash

Megkérdeztünk számos online vállalkozót, és feltártuk azokat a kritikus területeket, ahol a legtöbb bizonytalanság és kockázat jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk az öt leggyakoribb félelmet, amellyel az e-kereskedők szembesülnek az online marketingben, és gyakorlati megoldásokat kínálunk arra, hogyan kerülhetők el ezek a csapdák, hogy a hazai e-kereskedők ne maradjanak le a külföldi versenytársaktól.

1. Biztos, hogy jó adatokat nézünk, és jó adatok alapján hozunk döntéseket?

Az e-kereskedelem motorja az adat. A kampányok eredménye a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia korában alapvetően azon múlik, milyen adatokkal „tanítjuk be” a Google vagy a Facebook algoritmusait. Ha a weblapunk adatait szolgáltató Google Analytics 4 (GA4) nem megfelelően van beállítva, a rendszer félrevezethet – ez pedig olyan, mintha vakon próbálnánk navigálni egy autópályán. A helytelenül mért adatok nem csupán a kampányok hatékonyságát rontják, de hosszú távon is rossz irányba terelhetik az üzleti stratégiát.

A Google Shopping- és PMax-kampányok, amelyek ma uralják az e-kereskedelmi hirdetéseket, rendkívül érzékenyek az adatokra. Ha a bemeneti adat hibás, akkor a kampányalgoritmusok még a legfejlettebb AI-megoldások ellenére is hibás döntéseket hoznak.

Márpedig a legtöbb e-kereskedő nem 100 százalékig biztos benne, hogy jó adatokat lát a rendszereiben, a hibás adatokon alapuló döntések pedig könnyen többmilliós veszteséget okozhatnak. Kiemelten fontos ezért, hogy ellenőrizzük a GA4-beállításokat. Az adatok pontossága nem csupán a jelenlegi kampányokra, hanem a jövőbeli növekedési lehetőségekre is hatással van.

2. Gyakran több rendszert is használnak hirdetésekhez. Ilyenkor felmerül a kérdés: biztosan a megfelelő módon értékeljük ki ezeket az aktivitásokat?

Ez az adatok pontosságának egy specifikus esete, amely különösen fontos akkor, ha egy webáruház több marketingcsatornát is használ. Ma már a legtöbb online vállalkozás nem egyetlen eszközre (például Google Ads) támaszkodik, hanem több csatornát von be, mint például közösségimédia-hirdetések, e-mail marketing vagy influencer-együttműködések.

A különböző marketingcsatornák teljesítményének megfelelő mérése kritikus fontosságú a sikeres kampányok érdekében. Ha nem látjuk pontosan, melyik csatorna hozza a legjobb eredményeket, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem optimálisan allokáljuk a marketing-költségvetést. Ez pénzügyi veszteséghez vezethet, mivel olyan csatornákra költhetünk többet, amelyek valójában kevesebbet tesznek hozzá a teljes bevételhez.

Kihívások a többcsatornás marketing mérése során:

1. Attribúciós problémák: Sok esetben nehéz pontosan meghatározni, hogy egy vásárlás melyik csatornának köszönhető. Például ha egy felhasználó először a közösségi médiában találkozik a termékkel, majd a Google keresőn keresztül vásárolja meg, hogyan értékeljük a közösségi média hozzájárulását a tranzakcióhoz? Az „utolsó kattintáson” (last click) alapuló attribúció sokszor félrevezető lehet, mivel alulértékeli a korábbi csatornák szerepét a vásárlási folyamatban.
2. Több platform adatelemzése: Az egyes csatornák különböző mérési metrikákat alkalmaznak, és ezek összehangolása gyakran kihívást jelent. A Google Ads, a Facebook Ads Manager vagy más hirdetési rendszerek és a Google Analytics mind különböző adatokat szolgáltatnak, amelyeket nehéz egy egységes képbe integrálni.

Erre is vannak a piacon elérhető eszközök, melyek segítenek a marketing-költségvetés optimalizálásában, használatuk révén tudni fogjuk, mely csatornák generálják a legnagyobb megtérülést.

A makrogazdasági helyzet miatt, amikor minden forintnak nagyobb a jelentősége, még fontosabbá válik, hogy a többcsatornás marketingaktivitásokat pontosan mérjük és értékeljük.

3. Használjuk ki a 20 százalék kedvezményt a Google Shopping-kampányoknál, és tartsuk is meg vagy még inkább fektessük be a pénzt!

A Google Shopping- és a feedalapú PMax-kampányok nagy lehetőségeket rejtenek, de a verseny egyre élesebb. A CSS- (Comparison Shopping Service) szolgáltatók révén azonban 20 százalékos kedvezmény érhető el, ami jelentős megtakarítást jelent. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden CSS-szolgáltató 20 százalékos kedvezményt kap a kattintási árakból, hogy versenyképes legyen a Google saját szolgáltatásával szemben.

A legtöbb ilyen szolgáltatás a rajta átfolyó hirdetési költség valamennyi százalékát kéri el (rendszerint 1–5 százalék között), ami egy induló webshopnál valószínűleg nem nagy összeg, de ahogy skálázódnak fel a kampányok, úgy lesz ennek a szolgáltatásnak a díja egyre vaskosabb, miközben léteznek fix díjas szolgáltatók is, amelyek ugyanúgy elérhetőek a hazai webshopok számára. A Nyugat-Európában az egyik legelterjedtebb szolgáltató havidíja például mindössze 19 euró, ami azt jelenti, hogy ha a jelenlegi CSS-szolgáltató csak 1 százalékot kér el a költés után a szolgáltatásért, akkor 760 ezer forintot meghaladó költésnél máris versenyhátrányba kerültünk, hiszen ugyanezt olcsóbban is meg tudtuk volna venni, így több pénz maradt volna nálunk.

Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen CSS-szolgáltató felé nincs kitettsége az e-kereskedőknek, mert a termékeket kezelő Merchant Centert nem érinti, hogy kivel dolgoznak együtt. Vagyis ha valamilyen technikai probléma lépne fel, vagy egyszerűen csak szeretnének váltani, ezt bármikor megtehetik anélkül, hogy a termékeik megjelenésével bármi gond lenne.

4. Biztos, hogy nem lehet többet kihozni a feedalapú hirdetésekből? Ne csak a Google-ön vagy a Facebookon használjuk őket!

A legtöbb webshopmotor képes valamilyen adatfolyamot (feedet) generálni az összes termékről, ami megosztható a hirdetési szolgáltatókkal. Egy jól optimalizált termékfeed aranyat ér. Nem elég, ha csak a Google Shopping- vagy a Facebook-kampányainkat tápláljuk vele – sokkal több potenciál rejlik ebben az eszközben. A modern e-kereskedők egyetlen feeddel több platformot is képesek meghódítani. A termékeink így egyszerre jelenhetnek meg több csatornán, anélkül, hogy mindenhol külön-külön kellene gondoskodnunk az adatokról.

Egyetlen jól felépített feed segítségével ugyanazokat a termékeket promotálhatjuk különböző platformokon, például az Árukeresőn, a Criteón vagy az Olcsóbbat.hu-n. A siker titka itt a konszolidáció: egy feed mind felett, amely képes automatizáltan továbbítani az árakat, készleteket és egyéb információkat, minimalizálva az adminisztratív terheket.

Igen ám, de egy jól felépített általános termékfeed és annak a különböző csatornákra való megfeleltetése sok fejlesztői kapacitást emészthet fel. Hogy ezt elkerüljük, „kötelezően ajánlott” valamilyen feed management eszközt használni. Egy ilyen eszközzel fejlesztői segítség nélkül lehet módosításokat elvégezni a termékfeedben, ami megkönnyíti az új csatornákra való belépést (Árukereső, Olcsóbbat.hu, Pinterest stb.), és a feed optimalizálásában is segít, hogy a meglévő kampányok is jobban teljesítsenek.

5. A Google PMax-kampányok optimalizálása: valóban mindent kihasználunk?

Gyakran előfordul, hogy a Performance Max (PMax)-kampányok elindításuk után csak a minimális beállításokkal futnak, pedig ezek messze nem tükrözik az ideális állapotot. A PMax-kampányok akkor működnek igazán hatékonyan, ha megfelelően kihasználjuk az Google AI által kínált lehetőségeket, és pontosan beállítjuk a kampány paramétereit.

Mi az, ami elengedhetetlen a PMax-kampányok sikeréhez?

1. Termékek szegmentálása: Fontos, hogy a termékeket szegmentáljuk, lehetőleg árrés alapján. Így nem minden terméket vonunk ugyanazon licitálási stratégia alá, hanem a profitabilitás alapján optimalizáljuk a kampányokat. Egy magasabb árrésű termék esetén például nagyobb költést is megengedhetünk, míg alacsonyabb árrés esetén óvatosabb stratégiát kell alkalmazni.
2. Adatok táplálása minden szegmentációhoz: Az AI-t csak akkor tudjuk megfelelően irányítani, ha minden egyes szegmenshez releváns adatokat biztosítunk. Az adatvezérelt kampányok segítik az algoritmust, hogy jobb döntéseket hozzon, például melyik célcsoport számára melyik terméket érdemes megjeleníteni, és milyen kreatívokat használjon.
3. Megfelelő mennyiségű kreatív: Minden szegmeshez kapcsolódóan megfelelő mennyiségű és minőségű kreatívot kell biztosítani. Az AI akkor teljesít igazán jól, ha többféle képi és szöveges anyagból válogathat, így hatékonyabban tudja optimalizálni a hirdetések teljesítményét. Fontos, hogy ne csak megfelelő mennyiségű, de tartalmilag is valójában változatos kreatívok álljanak rendelkezésre.

A megfelelő termékszegmentáció, adatalapú irányítás és a kreatívok optimalizálása együttesen nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a PMax-kampányok a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák.

A fenti félelmekből jól látszik, hogy az online marketing komplex terület, amely tele van kihívásokkal. Ha biztosra szeretnél menni az online marketingedben, ne habozz! Látogass el az ekertippek.hu oldalra, és vedd fel velünk a kapcsolatot!

Szerző: Bakóczy Bence Balázs | Head of PPC | INTREN

E-mail: bence.bakoczy@intren.hu

A 2017-es ítélet előzménye az Európai Bizottság ugyanazon évben kibocsátott határozata volt, amely arra hivatkozott, hogy a társaság megsértette az uniós versenyszabályokat azzal, hogy visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével. A ítéletet a Google és anyavállalata az Alaphabet megtámadta az uniós törvényszéken, azzal érvelve, hogy a versenytársak eltérő kezelése a verseny és az innováció velejárója, nem pedig a versenyszabályok megsértése.

Ezt a keresetet az elsőfokú bíróság 2021-ben elutasította és helybenhagyta a bírságot. A Google és az Alphabet ezt követően fellebbezést nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy a törvényszék helyezze hatályon kívül az ítéletet. A kedden kihirdetett ítéletében az uniós legfelsőbb bíróság elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta a határozatot. A testület sajtóközleményében emlékeztetett, hogy az uniós jog nem magát az erőfölény meglétét, hanem csak az azzal való visszaélést szankcionálja. Így tiltja az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartását, amely korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így kárt okozhat az egyes vállalkozásoknak és a fogyasztóknak.

Az Európai Bíróság ítélete végleges, és nem támadható meg a továbbiakban. Az Európai Unió legfelsőbb bírósága ugyancsak kedden támogatta az Európai Bizottság döntését, amely szerint az Apple-nek 13 milliárd euró bírságot kell fizetnie, ezzel megsemmisítette az amerikai óriáscég javára hozott korábbi döntést.

Az uniós bizottság 2016 augusztusában megállapította, hogy tiltott állami támogatásnak minősülnek azok az adókedvezmények, amelyeket Írország az Apple-nek nyújtott.

A bizottság arról határozott, hogy a nagyvállalatnak 13 milliárd eurót és kamatait kell visszafizetnie az ír államnak. Miután Dublin nem szedte be az elmaradt adót az óriáscégtől, az Európai Bizottság 2017 októberében az uniós bírósághoz fordult. A döntés ellen Dublin és az Apple is fellebbezett.

Az uniós bíróság első fokon 2020-ban hozott ítéletet az ügyben, amely szerint Brüsszelnek nem sikerült „megfelelő jogi szempontok szerint bizonyítania”, hogy az Apple gazdasági előnyt szerzett volna az ír adóhatósággal kötött megállapodás révén, így megsemmisítette a bizottsági határozatot.

Keddi ítéletében azonban a fellebbviteli bíróság – amelyhez a bizottság nyújtott be fellebbezést – végül úgy döntött, hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítélet, és ezzel lezárta az éveken keresztül tartó jogvitát. A végső határozatban az áll, hogy „az elsőfokú bíróság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem bizonyította kellőképpen a vállalat számára biztosított szelektív előny fennállását.”

Forrás: MTI