A Samsung egy évvel ezelőtt, az első Galaxy AI Fórum eseményen osztotta meg a mobil AI jövőjéről szóló, úttörő technológiai céljait, amelyek jelentős előrelépést jelenthetnek a felhasználóknak. Az idei konferencián a vállalat Symmetry Research kutatócéggel közösen végzett felméréséből kiderült: a felhasználók egyre gyakrabban igénylik a mobil AI használatát, emellett pedig változik a multimodális, proaktív és személyre szabott AI-funkciókhoz való hozzáállásuk[iii].

A válaszadók közel fele (47%) jelenleg napi szinten használja a mesterséges intelligenciát, és úgy véli, hogy bonyolultabb lenne a mindennapi feladatvégzése az AI-alapú keresés, a személyre szabott értesítések és a hangasszisztens szolgáltatás[iv] használata nélkül. A válaszadók 45%-a pedig ugyanolyan rendszerességgel alkalmaz hangalapú utasításokat[v], mint használ billentyűzetet a feladatok elvégzéséhez.

A Samsung fejlesztéseinek lényegét az az elképzelés vezérli, hogy a felhasználóknak egyszerű és biztonságos, az igényeiknek megfelelő mobil AI-t kínáljon. A Samsung Galaxy – e cél jegyében – elkötelezett amellett, hogy a Galaxy AI-t 400 millió eszközön elérhetővé tegye az év végéig, és ezáltal még több felhasználó megismerhesse a mobil AI teljesítményét és lehetőségeit.

[i] A Samsung megbízásából a Symmetry (Smoothmedia Consulting Limited) kutatócég vizsgálta a mobil AI használatát ösztönző legfontosabb tényezőket és akadályokat 10 különböző piacon: az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Dél-Koreában, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Királyságban Franciaországban, Indiában, Japánban, Mexikóban és Németországban.

[ii] A Samsung megbízásából a Symmetry (Smoothmedia Consulting Limited) kutatócég vizsgálta a mobil AI használatát ösztönző legfontosabb tényezőket és akadályokat 10 különböző piacon: az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Dél-Koreában, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Királyságban Franciaországban, Indiában, Japánban, Mexikóban és Németországban.

[iii] A Samsung megbízásából a Symmetry (Smoothmedia Consulting Limited) kutatócég vizsgálta a mobil AI használatát ösztönző legfontosabb tényezőket és akadályokat 10 különböző piacon: az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Dél-Koreában, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Királyságban Franciaországban, Indiában, Japánban, Mexikóban és Németországban.

[iv] A funkció elérhetősége országtól függően eltérő lehet.

[v] A funkció elérhetősége országtól függően eltérő lehet.

A felmérést több mint 120 szervezet munkatársai töltötték ki, legnagyobb arányban PR-ügynökségek (29,45%), valamint multinacionális (17%) és magyar tulajdonú nagyvállalatok (15,5%), döntő többségük budapesti (77,5%). Kétharmaduk napi szinten vagy hetente többször, a válaszadók csekély hányada (7%) próbálta már, de nem használ rendszeresen AI-eszközöket, elenyésző, 2% nem is próbált ki ilyen megoldásokat.

A legtöbben ötletgenerálásra, brainstorming támogatására, háttérinformációk gyűjtésére és rendszerezésére, valamint rövidebb szövegek és közösségimédia-bejegyzések generálására alkalmaznak mesterséges intelligenciát, tízből kilencen a ChatGPT-t. A válaszadók fele szerint a technológia sokat, további harmada szerint valamennyit segít a munkája sebességén, nagyjából felük gondolja úgy, hogy javít a munka minőségén (24,08% szerint „sokat”, 25,58% szerint „valamennyit”). A népszerűbb technológiai megoldások közé tartozik a Microsoft Copilot, a képgeneráló eszközök közül a DALL-E és a Midjourney, a Google Gemini és a Perplexity.

14 multinacionális, 4 magyar tulajdonú nagyvállalat, 3-3 KKV és egyéb szervezet, illetve 2 ügynökség jelezte, hogy saját fejlesztésű, belső AI-rendszert is használnak, közülük öten vállalták, hogy a kutatás vezetőinek további kérdéseire is válaszolnak. Leggyakrabban ezek a zárt rendszerek is inkább a szöveggenerálásra koncentrálnak, de a fejlesztések egyértelműen az adatelemzést és információfeldolgozást, a meglévő adatvagyonban, dokumentációban való keresést célozzák.

A legfontosabb kockázatok között a mesterséges intelligenciával generált szövegek, információk hitelességét, a „hallucinált” állításokat (65,89%), az érzékeny információk, személyes vagy pénzügyi adatok védelmét (60,46%), a szerzői jogi kérdéseket, a jogtulajdonosok esetleg követeléseit (58,13%) és – a szervezeti reputáció védelme szempontjából – az álhírek, hamis, deepfake képek és videók terjedését (52,7%) említették.

Az MPRSZ mesterségesintelligencia-felmérését Szántó Balázs elnökségi tag és R. Nagy András, az etikai bizottság tagja vezette.

„Felmérésünk szerint a generatív mesterséges intelligencia beépült a magyar PR-szakemberek mindennapjaiba, ugyanakkor egyelőre inkább egy jó kiindulási alapot, nulladik vázlatot állít elő, amivel továbbra is dolgozni kell – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezető partnere. – Jóformán senki nem vállalja, hogy egy ilyen anyagot szerkesztés, kontroll nélkül kiengedjen, ez mindenképp megnyugtató. Kevesen gondolják úgy, hogy az AI jelenlegi formájában veszélyeztetné a kommunikációs szakértők munkáját, de a többség egyetért azzal, hogy ismerni és alkalmazni kell a fenntartható működés érdekében. Ez azonban a technológia használatának csupán a felszíne, a folyamatok újragondolása, automatizálása hatalmas lehetőségeket tartogat úgy a hatékonyság növelése, mint a tanácsadók, szakemberek munkájának hozzáadott értéke szempontjából. Úgy tűnik, erre egyelőre elsősorban a nagyvállalatok fordítanak erőforrásokat.” 

„Figyelemreméltó, hogy a válaszadók alig negyedénél van érvényben szabályozás a mesterséges intelligencia használatára, és alig felüknél tartanak rendszeresen, vagy tartottak már egyáltalán képzéseket – mondta R. Nagy András, az MPRSZ etikai bizottságának tagja, a Próbakő Kommunikáció tulajdonosa. – Az is felvet fontos kérdéseket, hogy a válaszadók elsöprő többsége nem jelzi automatikusan, ha egy feladathoz AI-eszközöket használtak, a szakemberek nagyjából fele csak akkor jelöli ezt transzparensen, ha az a projekt érdemi részét érinti, pl. egy képet a DALL-E generált. A vállalati szabályozási környezetben érdemes azt is végiggondolni és adott esetben dokumentálni, hogyan kezeljük a kockázatokat, például az érzékeny adatok védelmét vagy a szerzői jogi megfontolásokat.” 

A felmérés összefoglaló prezentációja elérhető az MPRSZ honlapján.