Hatalmas karriert futott be tavaly Magyarországon egy gyógynövény alapú étrend-kiegészítő, amely az arcbőr pattanásait hivatott elmulasztani. Megpörgethette az érdeklődést a 900(!)-szorosára 2019-hez képest? Az egyik logikus válaszlehetőség, hogy a készítménytől talán az otthoni (home office/home school) nassolás káros mellékhatásainak ellensúlyozását remélték az internetezők, de azért így is lesz dolga a magyarázattal a társadalomtudósoknak. Annak megfejtéséhez, hogy mi volt a hosszúra nyúlt karanténidőszak eddigi leggyakoribb keresőszava, nincs szükség tudományos háttérre: több mint 32 milliószor ütötték be a keresőmezőbe a „koronavírus” kifejezést. Ebben a nagyságrendben teljesített a Google Classroom is, de jócskán lemaradva, 16 millió körüli kereséssel. Talán sokakat meglep, hogy az említett 32 millióból minden második koronavírus-keresés tavaly áprilisban futott be, egy hónappal az egész ország lezárása után. Hogy melyek a fertőzés tünetei, az másfél millió keresést indukált egy év alatt, a koronavírus-teszt (és különböző keresési mutációi) viszont csak bő egymilliót – némileg kevesebbet, mint a mobilok között legnépszerűbb iPhone11.  Ha már szóba került: a járvány első évének második legkeresettebb okostelefonja minimálisan lemaradva az első helyezettől az épp 2020-ban debütáló iPhone 12 volt, a bronzérmes pedig a Huawei P30 Lite lett.

A maszkokra vonatkozó keresések száma hűen követte az ország lelkiállapotát. Az Uniomedia kutatása szerint 2019 decemberében 1600-szor ütötték be a maszk szót magyar nyelven, 2020 januárjában 27 ezerszer, februárban 60 ezerszer, márciusban pedig már több mint 350 ezerszer. A legtöbben a szájmaszk kifejezésre kerestek, de idővel szépen feljött a maszk szabásminta, de olyanok is voltak, akik mintás, fradis vagy épp csipkés maszkra kerestek rá.

A koronavírus természetesen a munkapiacot is átalakította. Erre lehet következtetni például abból, hogy a futároknak szóló álláslehetőségek iránt háromszor annyian érdeklődtek a járvány alatt, mint a koronavírus felbukkanása előtti 12 hónapban, de több mint a duplájára nőtt az otthonról végezhető munkák, valamint a motivációs levél- és önéletrajzminták iránti kereslet is. A profik egyenesen „tökéletes önéletrajz mintát” kerestek, majd’ háromszor annyian, mint a járvány előtt. A diák home office pedig az összes álláskeresés közül kiemelkedik a maga öt és félszeres bővülésével.

A pénzügyi szolgáltatók számára bizonyára örömteli hír, de a társadalmi modernizáció szempontjából sem hátrány, hogy online számla iránti érdeklődés is az ötszörösére nőtt. Az okmányirodai időpontfoglalás és az e-recept négyszer, az e-önkormányzat négy és félszer, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó eszt-bejelentkezés nyolcszor, a NAV-számlázó 12-szer (igaz, ebben a kötelező online számlázás bevezetése is benne volt) az „ügyfélkapu lelet” pedig hússzor annyi keresést érdemelt ki az elmúlt egy évben, mint előtte.

Jelentősen megváltoztak az utazási szokások is. Ha a 2019-ben a bőrönd szóra keresőket 100 százaléknak vesszük, a 2020-as teljesítmény csupán 68 százalék, és ennél is nagyobb mértékben esett vissza a legnépszerűbb repülőgépjegy-foglaló oldal nevére indított keresések száma. Ellenben a „beutazás Magyarországra” kifejezést 367-szer annyian használták, mint a megelőző esztendőben – többségében alighanem a hazatérni próbálók, és nem a magyarul tudó, hozzánk vágyó külföldi turisták.

Abból, hogy az egyik legismertebb nemi betegségre vonatkozó keresések száma alig emelkedett, akár az a következtetés is levonható, hogy a párkapcsolatok stabilitására jó hatással voltak a kijárási korlátozások.

Szintén az otthonlét hatásának tűnik, hogy erőteljesen rámozdult a magyar lakosság az online filmnézésre, ami mind a fizetős (Netflix, HBO Go), mind a nem fizetős, kalóz opciókra vonatkozó keresések számán meglátszott. A járvány természetesen a táplálkozásra is hatással volt: drámaian megnőtt az érdeklődés a kenyérsütési receptek (kovásszal, élesztővel és anélkül), illetve az olyan egyszerűen elkészíthető válságfogások iránt, mint a lencse- és a krumplifőzelék. Közben persze a desszertkészítés műhelytitkai is hasonlóan kapóssá váltak, a madártejtől a különféle fánkokig. Az otthonléttel is összefügghet, hogy a ruházkodás terén – a női pizsama, a férfi alsónadrág és a férfi boxer mellett – a melegítőnadrág volt a mindent vivő keresési kifejezés.

Az internetes keresések adatainak tanúsága szerint tavaly 142 ezer százalékkal több embert érdekelt az Operatív Törzs, mint mielőtt beütött a vírus (nem csoda, hiszen előtte a kifejezés gyakorlatilag ismeretlen volt) és valamivel még ennél is többet a Telex, aligha függetlenül attól, hogy az utóbbi egy már-már elfeledett távközlési eszközből hirtelen egy nagy hírportál elnevezése lett. A sport kategóriában a magyaroknak az NFL iránti érdeklődése nőtt csaknem a legjobban (a hétszeresére) – de az első helyezést végül a „kerékpár vázméret” összetételre bejött keresések vitték el, 135-ször annyian kerestek rá erre, mint egy évvel korábban, márpedig ez a mutató a bringázók közül is leginkább azokat érdekli, akik frissen kaptak rá a kétkerekűzésre.

Semmilyen változást nem mutatott ellenben a közbeszerzések iránti érdeklődés: hajszálpontosan ugyanakkora volt a járvány hónapjaiban is, mint akkor, amikor még senki sem hallott a koronavírusról.

Fotó: Ialo Hernandez, Unsplash

Jól vizsgázott az online oktatás

A karanténoktatás villámszerű bevezetése megmutatta, hol tartunk jelenleg az oktatás digitalizációja felé vezető úton. Óriási váltás volt a tanárok, a szülők és leginkább a diákok életében, hogy egyik hétről a másikra a képernyőkre költözött az egész iskola. A Telenor a közelmúltban a távmunkát és a távoktatást kutatta az Ipsos segítségével egy 550 fős, nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív mintán*. A válaszadókat arra kérték, hogy a háztartásban élő tanulók tapasztalatai, vagy amennyiben ők is diákok, a saját véleményük alapján mondják el, hogyan élték meg az otthonról tanulás első 4 hetét. A diákok kicsit több mint fele átlagosan 2-6 órát tölt naponta online tanulással és az érintett szülők, tanulók 58%-a összességében elégedett, a gyerekek szeretik a digitális oktatást. Mindössze 13%-uk nincs megelégedve a tanítással ebben a formában.

Az elégedettséghez bizonyára nagyban hozzájárult a tanítást segítő technikai megoldások széles tárháza is, amelyeknek az elsajátításában a HiperSuli program is segítséget nyújt. A tanulók 70%-a úgy vélte, gyorsan sikerült alkalmazkodnia a digitális oktatáshoz. Hasonló arányban, 67% mondta, hogy az első 4 hét után már teljesen olajozottan ment a tanulás az új formában.

A fővárosi válaszadók 70%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a kezdeti nehézségek után ma már gördülékenyen megy a távoktatás. Vidéki településeken ez árnyaltabb képet mutat. Átlagosan 10%-kal többen értettek kifejezetten egyet a fenti állítással, viszont a fővárosi válaszadókkal ellentétben itt megjelentek olyan válaszadók is, akik szerint egyáltalán nem megy gördülékenyen az új oktatási módszer.

A tantárgyaknál már jobban látszott, hogy bizonyos területeken könnyebb távolról átadni a tudást; az érintett válaszadók 55%-a vélte úgy, hogy egyes órák esetében nehezebb volt az adaptálódás. Ebben szerepet játszhat, hogy más mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésre a különböző tantárgyakhoz. A HiperSuli program oktatást segítő applikáció-javaslatok listájában is többségben szerepelnek a matematikára és idegennyelvre specializálódó alkalmazások és weboldalak. A többi tantárgyhoz nem olyan egyszerű előre elkészített online tananyagot találni, így sok pedagógus az általános oktatási alkalmazások közül kénytelen választani, amiket aztán maguknak kell feladatokkal, információkkal feltölteni. Ez jóval több előkészületet igényel.

A felhőbe költözött az osztályterem, a diákok dúskálnak a platformokban

A válaszok alapján a legtöbb iskolának sikerült 3 vagy kevesebb platformmal megoldania a tanítást, viszont akadnak olyanok is (6%), akiknek legalább 6 felületet kell használniuk. A programok tekintetében változatos a kép, a legnépszerűbb az eKRÉTA, ezt követik az általános kommunikációs csatornák, mint a Facebook, az Email és a Zoom, illetve a Microsoft Teams egy kicsit lemaradva. Az előzőekhez képest a Google Classroom és a Redmenta oktatási platformok már kevésbe elterjedtek, tíz válaszadó diákból átlagban ketten használják ezeket.

A távoktatási eszközök használatával a hagyományos tanulás mellett a szülők 62%-a szerint a diákok hasznos digitális képességeket is szereznek, bár a digitális bennszülött tanulóknak már csak a 44%-a gondolja így. A szülők több mint fele viszont úgy érzi, hogy a saját digitális tudásuk is fejlődött azáltal, hogy segítenek a gyerekük tanulásában.

Több a szabadidő, de egyedül mégse ugyanolyan a suli

Az otthonról tanulás legnagyobb előnyeként az utazás megspórolását és a rugalmas időbeosztást említették. Az érintett válaszadók szerint az oktatás is jobb lett bizonyos szemszögből: 26% találta kreatívabbnak, 29% szerint több információhoz tud így jutni, és 24% pedig személyre szabottabbnak érzi az oktatást.

Feltételezhetően a digitális eszközök elérhetőségének köszönhetően a megkérdezettek nehézségként nem a távoktatást mint megoldást említették a leggyakrabban, hanem inkább a fizikai szeparáció okozta mentális kihívásokat. A legtöbben a személyes kontaktust hiányolták, de az érintett szülők vagy diákok közel felének okoz problémát, hogy az iskolai teendőkkel lekösse a figyelmét. A számonkérés az a pont a digitális megoldások terén, ami a leginkább problémás, de ötből két válaszadó szerint a tanárok digitális előismeretei sem megfelelőek. A technikai akadályok is sok diák tanulását hátráltathatják: felüket az internet minősége, negyedüket pedig annak hiánya. A megkérdezettek 38%-a szerint nem mindenkinek van hozzáférése a megfelelő eszközökhöz.

“Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége pozitívan áll a rendkívüli helyzet okozta változásokhoz és igyekeznek a dolgok jó oldalát meglátni. Az iskolásoknak nagy mentális kihívást jelent, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal és nem bandázhatnak a szünetekben. Az elmúlt hetekben teljesen megváltozott a környezetük, és idő kellett, hogy ehhez hozzászokjanak. Ez a figyelem lekötésénél is látszik: hirtelen ők is home office-ba kerültek, ahol még a felnőtteknek is könnyen elkóborol a figyelme” – monda el Koren Balázs, matematikatanár és a HiperSuli szakmai vezetője.

*A kutatás 550 fő megkérdezésével zajlott 2020. április 9-14. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében. (Ipsos Instant Research)

Túlzás nélkül robbanásszerűen megnőtt az internetes adatforgalom világszerte és Magyarországon a koronavírus-járványhoz kapcsolódó intézkedések eredményeként. Többek között az iskolabezárások miatt az online oktatás vette át a hagyományos tanítás szerepét, nagyon sok szülő pedig home office-ra – azaz otthoni munkára – váltott. A dolog hátulütője, hogy az internetes bűnözők is azonnal kapcsoltak, rengeteg veszélyes weboldalt tettek elérhetővé, amelyek rosszindulatú kódokkal, hitelkártyás adatokat megszerző trójai vírusokkal és adathalász megoldásokkal igyekeznek megkárosítani a gyanútlan netezőket.

Hasonlóak, de hamisak – előkerültek a betolakodók

A K&H információbiztonsági szakértői szerint mindig indokolt a fokozott óvatosság internetezés közben, de a mostani helyzetben különösen az. Első körben érdemes megfelelő elővigyázatossággal kezelni az olyan weboldalakat, amelyek címében ott találhatóak a „koronavírus” vagy „coronavirus”, valamint a „Covid-19” szavak.

 „Gyakorinak mondható, hogy az online oktatásra vagy munkavégzésre alkalmas és ismert alkalmazások – Microsoft Teams, Zoom, Webex, Google Classroom – neveire hasonlító webcímekre próbálnak elirányítani a csalók. Sokszor ugyanis a valódi címhez megtévesztésig hasonló oldalneveket használnak. Azonban, ha valaki odafigyel erre, akkor nem fog hamis oldalara tévedni” – emelte ki Patonai István, a K&H informatikai vezetője.

Ugyanígy érdemes elkerülni az ismert alkalmazások – Zoom, Microsoft Teams – fájlneveit tartalmazó állományokat, ezek letöltésével ugyanis rosszindulatú szoftvereknek ad helyet a felhasználó. Előfordul az is, hogy „hívatlan” vendégek próbálnak „bekapcsolódni” online megbeszélésekre, videós meetingekre. A csalók keresik az ilyen „eseményekre” szóló meghívókat és elrejtőzve a beszélgetés során elhangzó bizalmas információkkal visszaélnek.

Hogyan kell védekezni?

A K&H információbiztonsági szakértői szerint azonban néhány egyszerű óvintézkedésekkel mindenki elkerülheti a bajt:

• Mindig ellenőrizni kell, hogy megfelelő-e a weboldal címe!
• Senki ne töltsön le és ne futtasson a gépén gyanús nevű fájlokat!
• Ellenőrizni kell, hogy kik vesznek részt egy online megbeszélésem videókonferencián és csak az illetékes csatlakozását szabad megengedni.
• Nem szabad posztolni olyan képeket a Facebookra vagy az Instagramra, amelyen a látszik a saját gép képernyője vagy az azon lévő dokumentumok egyike.
• Az adathalászokkal szemben is lehet védekezni. Mégpedig úgy, hogy a gyanús tárggyal érkező e-mailekben a linkekre (pl.: Covid-19 kérdőív; Covid-19 gyógymód) nem szabad rákattintani, érdemes inkább az adott témáról hiteles információkat tartalmazó oldalakat direktben felkeresni.

Animációs játék segít eligazodni a virtuális veszélyek között

A megbeszélések, tanórák virtuális térben bonyolítása mellett a járványhelyzet miatt egyre többen intézik pénzügyeiket online, ehhez szerencsére már számos lehetőség elérhető. Bár az online térben működő banki szolgáltatások alapos információbiztonsági háttérrel működnek, a felhasználók oldalán is fokozott óvatosságra van szükség. A K&H ezért indította el a K&H e-dukáció információbiztonsági programjának második részét, amely az egyre népszerűbb online, digitális  bankoláshoz,  fizetéshez nyújt hasznos, gyakorlati segítséget.

„A mostani időszakban még inkább elengedhetetlen, hogy magabiztosan mozogjunk az online térben, tudjuk például, hogy milyen adatokat adhatunk meg, hol fizethetünk biztonságosan, milyen webshopokban bízhatunk meg vagy éppen hogyan használjuk az azonnali átutalást” – tette hozzá Patonai István.

A K&H  e-dukáció néven futó információbiztonsági program pontosan ebben szeretne segíteni: bárki tesztelheti játékos formában a tudását, az online elérhető, animációs játékban négy nagyobb témakörben kell bizonyítaniuk a résztvevőknek. A négy témakört négy szoba jeleníti meg, így a mobilszobát, a digitális bizalom szobát, a kártyás vásárlások szobáját illetve az adathalászattal, zsarolóvírusokkal foglalkozó szobát barangolhatják végig a játékosok. Az oldalhoz egy tudástár is tartozik, ahol a játékban megjelenő témákról lehet bővebben olvasni. A játék itt érhető el.