A kampány ügynökségeit tenderen választotta a Sager Pharma 2016 decemberében. A médiafeladatok ellátását a BellaCom nyerte, az új, gyógyszeres forma bevezetése alkalmából készült reklámfilm kreatív anyagainak elkészítését pedig az Effektív-Art reklámügynökségre bízta a hirdető. A reklámfilm gyártását a 4Cut stúdió végezte, Ádám György rendező vezetésével.

A kampány televízióra és az online marketing eszközeire épít. Az országos TV-kampányban a célcsoport számára leginkább releváns, az Atmedia által értékesített csatornák szerepelnek. Online médiában a Google AdWords teljes portfolióját tartalmazza a médiamix, kereső, képes és html5 display, GSP és YouTube hirdetések is futnak. Hlivják Richárd a BellaCom-tól elmondta: „Örülünk, hogy újabb hirdető tisztelt meg minket bizalmával az OTC szektorból. A Salonpas gyógyszeres tapasz készítményre integrált kampányt terveztünk a leghatékonyabb médiacsatornák használatával, emellett a SEO feladatokat is mi látjuk el a márkához kapcsolódó fajdalomcsokkentes.hu weboldal vonatkozásában.”

„Mivel a vártnál jóval több konzultációra volt szükség a termék gyártójával, a Hisamitsuval, a tendernyertes kreatív koncepciónk szinte az utolsó pillanatig formálódott. Öröm, hogy a feszített tempó mellett is olyan anyag készülhetett el, amivel a forgalmazó és a gyártó is minden tekintetben elégedett” – mesélte Bősze Balázs, az ügynökség account direktora.

Megyeri Kriszta, a Salonpas termékmenedzsere hozzátette, hogy az új forma magyarországi bevezetése fontos lépés a Salonpas termékcsalád életében, ezért külön öröm, hogy saját, hazai gyártású reklámfilm készülhetett.

A felmérést annak apropóján végeztek el, hogy idén először jelenik meg a KKV Marketingeszköztár 2016/2017 évkönyv, amelyben nem csak az 50 leghatékonyabb kkv-marketingeszközt mutatják be, hanem megbízható, hiteles és ellenőrzött kivitelezőket is javasolnak a szerkesztők. A kkv-cégvezetőknek, marketing-döntéshozóknak szóló kiadvány ingyenesen fog megjelenni októberben és évente fogják frissíteni.

A kiadvány célja, hogy növelje a hazai vállalkozók marketingtudatosságát és megbízható, hiteles tájékoztatást nyújtson azoknak, akik szeretnék növelni a marketing-eszköztárukat, ezáltal cégük hatékonyságát és eredményességét.

A megkérdezett cégvezetők és döntéshozók több mint 60 százaléka stabilan támaszkodik a céges weboldalára, mint elsődleges marketingeszköz, ennek népszerűsége ma már évek óta változatlan. Nagy emelkedés tapasztalható a Facebook-hirdetések használatában (minden második megkérdezett használ ilyet), amellyel párhuzamosan az tapasztalható, hogy a Facebook céges oldalakba vetett bizalom kissé megingott.

„Az eredmény logikus. A Facebook az utóbbi hónapokban olyan változtatásokat hozott be, amivel számos alkalmazás- és promóciótípus használatát megtiltotta. Az organikus elérés ma már 6-8 százalék körül mozog, tehát a Facebook-oldal tulajdonosai még saját követői felé is csak úgy tudnak eredményesen kommunikálni, ha minden posztot kiemelnek, hirdetnek. Teljesen érthető, hogy egy alacsony közösségimédia-költségvetéssel induló cég nem fog százezreket abba fektetni, hogy releváns lájkokat gyűjtsön, akiknek majd utána hirdethet. Ehelyett költségátcsoportosítást hajtottak végre a Facebook-hirdetések javára, hiszen az gyorsabb eredményt hoz. Hosszú távon ez nem jó stratégia, de érthető a hazai kkv-k türelmetlensége” – magyarázza a kutatást készítő kkv-marketingstratéga, a Magyar Marketing Fesztivál főszervezője, Miklovicz Norbert.

Nagyot fejlődött még a kuponkedvezmények használata, amelyre magyarázat lehet az offline világ kuponőrülete (ma már minden nagyobb offline sajtótermék és bevásárlóközpont kuponkedvezményt is indít), nem beszélve az online marketingeszközök (például weboldal elhagyásakor felugró ablakok) térhódításáról, amely a kuponkedvezményekkel párosítva bizonyulnak hasznosnak.

A cégvezetők és marketing-döntéshozók tudatosságának fejlődésére az is bizonyíték, hogy a cégek elkezdtek CRM-alapú ügyfélkezelést folytatni. A megkérdezettek egyre nagyobb arányban számoltak be arról, hogy ügyfélkezelésükhöz, értékesítésükben sikerrel használnak valamilyen CRM (ügyféllel történő kapcsolattartás elősegítésére specializált) szoftvert.

A TOP-10 marketingeszköz a magyarországi kis- és középvállalkozások körében:

1. Weboldal
2. Facebook-hirdetés
3. Kuponkedvezmény
4. eDM / hírlevél
5. Facebook céges oldal
6. SEO (keresőoptimalizálás)
7. Google Adwords
8. Upsell, termékkapcsolás
9. Céges blog
10. PR-cikk

A TOP-10 offline marketingeszköz a magyarországi kis- és középvállalkozások körében:

1. Prospektus, katalógus
2. Szórólap (kampányhoz kapcsolódó)
3. Reklámújság sajtóhirdetés
4. Kuponkedvezmény (nyomtatott)
5. Rendezvényen való kiállítás
6. Hűségprogram, törzsvásárlói program
7. Networking
8. Telemarketing, hideghívás
9. Kültéri plakát, reklámtábla
10. PR cikk

A nem reprezentatív, anonim felmérés online kitöltős kérdőívezés módszerrel készült 2732 kis- és középvállalkozás részvételével, 2016. augusztus 1. és 2016. szeptember 21. között. A válaszadók a Marketing112 válogatott hírlevélolvasói, Facebook oldalainak követői, a 100% kkv-marketing FB-csoport tagjai, és célzott hirdetéssel elért cégvezetők, marketing-döntéshozók közül kerültek ki.

A kutatás teljes tartalma itt érhető el.

A médiakampány televízióra és az online marketing eszközeire épít. Az országos TV kampányban az R-Time és az Atmedia által értékesített csatornák is szerepelnek, így a 15 másodperces szpotokat mindkét országos kereskedelmi csatornán, a közszolgálati csatornákon és számos kábelcsatornán láthatjuk szeptemberben. Online médiában a Google AdWords és a Facebook felületein találkozhatunk a hirdetésekkel. Hlivják Richárd a BellaComtól elmondta: „Örülünk, hogy olyan kampányt valósíthatunk meg, amelyben a legköltséghatékonyabb médiacsatornák széleskörűen szerepelnek. A Google AdWords kampány az OTC szektorban megszokottnál magasabb súlyokkal fut, melynek része a kereső, display, GSP és YouTube csatorna is, így szöveges, képes, html5 és videós formátumok is szerepelnek a médiatervben.

A Effektív-Art részéről Bősze Balázs account director mesélt a kampány részleteiről:

„A Hedrin termékcsalád kommunikációjában igyekszünk elfeledtetni a szülőkkel a fejtetűfertőzéshez kapcsolt, berögzült szégyenérzetet, helyette a probléma hétköznapiságára, könnyű megoldására irányítani a figyelmet –a gyerekek szókimondó játékosságán keresztül. Mindig élvezet olyan márkával dolgozni, ami a megszokottól eltérően kezel egy „kényes” témát, reméljük, az elkészült anyagokon is érezhető, és át fog jönni az üzenet: többé nem para a fejtetű.”

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője immáron harmadik éve foglalja össze azokat a trendeket, amelyek meghatározzák s marketing és kommunikáció irányait a következő évekre.

Miközben 2016-ban számos már tavaly is említett trend érvényesül majd (viselhető kütyük, Internet of Things, a virtualitás és a vizualitás erősödése stb.), most 10 új gondolatkörre hívom fel a marketing szakma figyelmét. Ezek közös nevezője, hogy újragondolásra és újragombolásra invitálnak mind az alapok (célcsoport és eszközök) mind a kommunikációs megoldások (PR, kapcsolati marketing, real time marketing) és a büdzsé prioritások meghatározása során.

Breaking: a tartalommarketinget ledönti trónjáról a marketing automatizáció.

1. Vissza az alapokhoz – avagy biztos célcsoport, egységes márka

Ma már a televíziós hirdetések 83%-ánál kapcsolnak át, az USA-ban több mint 40 millióan használnak reklámblokkoló szolgáltatásokat, amelyek használata ott az elmúlt évben több mint 48%-kal, a világban pedig 41%-kal nőtt a Pagefair és az Adobe 2015-ös kutatása szerint. A környező országokhoz képest hazánkban messze a legmagasabb a reklámblokkolási penetráció, már 23%, a világban is a felső harmadban foglalunk helyet. Azaz egy televíziós reach (elérés) vagy online impression (megjelenés) gyakran csak papíron él. A reklámblokkoláson túl iparági becslések szerint minden második megjelenés nem is valós, a kutatások szerint csak technikailag jelennek meg a hirdetések, de senki nem látja azokat, ha mégis, akkor pedig gyakran csaló felületeken.

A piackutatásokra fordított összegek csökkenése, a média fragmentálódása, a változó médiahasználati szokások, a célcsoportok nehezebb elérése az intuitív marketing felértékelődését hozták, Időről-időre azonban szükség van arra, hogy egy márka ismét alapjaiban gondolja át, hogy kik tartoznak hozzá, kiket célozzon meg, és hogy hol találja meg őket, így a kutatásoknak ismét fel kell majd értékelődni, illetve a hirdetések relevanciáját, tartalmi értékét is emelni kell majd.

Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy a márkák küzdenek a fogyasztók kegyeiért. Az igazán kreatív márkák azonban úgy is megoldhatják a célcsoport azonosítását, illetve a meglévő fogyasztók közül az igazi hangadók megtalálását, hogy a célcsoport találjon vissza a márkához és ne fordítva. Ha a „valódi márkabarátokat” akarjuk megtalálni, akkor más taktikát is lehet választani. Ilyen az ún. „státusz teszt” intézménye, amikor meglévő vagy potenciális fogyasztók aspirálnak a márkánk kegyéért. Olyan feladványokat kell adni nekik, ahol bizonyíthatják elkötelezettségüket, hűségüket. Minél nehezebb a teszt, annál komolyabb a kötődés vagy lehetséges kötődés márka és fogyasztója között. Ismét hódíthatnak korábban nem eléggé kiaknázott trendek is, mint a co-creation, és új erőre kaphat a crowdsourcing. Ezek nagy márkafegyverek lehetnének.

A külső önvizsgálattal párhuzamosan érdemes a belső vállalati- és marketing kultúrát is átgondolni.

Új fogalom is születik, a „design gondolkodás”. A márkák működtetőinek újra kell tudni rajzolni a fogyasztói tapasztalatok, az üzleti- és marketing folyamatok rendszerét.

2. A csatorna- és üzenet nüanszokon, illetve ezek párosításain kell dolgozni

Ha megerősítettük célcsoportunkat, akkor a következő lépés olyan befogadói szituációk megtalálása vagy megteremtése, ahol nagyon nagy eséllyel lehet fogékony fogyasztókat találni. Új csatornákat kell találni vagy létrehozni, vagy meglévő csatornákat kell újként felfedezni és kreatívan kihasználni. Jó példa a Pimkie divatmárka, amely egy antwerpeni szállodában alakított ki a helyi időjáráshoz igazodó ruhákat árusító Pimkie divatboltot, ahol kijelentkezéskor lehetett fizetni, és ahol a személyzetet felkészítették mérettel és választékkal kapcsolatos kérdésekre. A Stockpiling.com szupermarketekben kezdett értékesíteni részvény vouchereket, amelyeket aztán ajándékba lehet adni. Érdemes átgondolni, hogy a márkánk milyen eredeti csatornát találhat a maga számára.

Ha a tinikhez szólunk, akkor a Snapchat, az Instagram és a YouTube ma már elkerülhetetlen, (és általában véve is a videó üzenetek sokkal hangsúlyosabb lesznek, és új formátumok jelennek meg, mint például a 360 fokos videó, ennek részleteit ld. a 10. trend leírásában). Tartalmainkat a csatornához is kell igazítani. Az ArvaliCom 2015-ös kutatása szerint már Magyarországon is 30% feletti a tinédzserek Snapchat használata, ami így lassan kikerülhetetlenné válik. Miközben az USA-ban már megjelentek az első úttörők, addig itthon még nem is hallottunk Snapchat kampányról. Az Instagram hirdetések 2016-ban valószínűleg hódítanak, és a Snapchaten is vannak már hirdetési és egyéb branding lehetőségek. (Egyelőre a Snapchat hirdetéseit még csak a legnagyobb márkák használják.)

3. Adatművészet – használjuk végre az adatokat!

A Facebook és a Twitter után már a Google Adwords is lehetővé teszi, hogy meglévő e-mail lista alapján meghatározott személyeket meghatározott reklámokkal érjünk el, a Pinteresten pedig megjelentek az animált és a megvehető pinek, azaz tovább erősödött az a lehetőség, hogy meghatározott befogadói stádiumban különböző releváns üzenetekkel érjünk el különböző fogyasztókat. Mindez növeli az adatbázisépítés, és az adatok használatának, összekapcsolásának jelentőségét is, és erősíti a marketing automatizációt, felértékeli az adatbányász tudást és a munkaigényes perszonalizált kommunikációs mechanizmusokat.
Nem elég a marketing automatizáció, a Big Data, újra kell szegmentálni, targetálni, perszonalizálni és automatizálni. Akár egy szupermarket, akár egy webáruház szempontjából most már arra lenne érdemes figyelni, hogy mit kezdjünk azzal a hatalmas adatmennyiséggel, ami termelődik, miképp kommunikáljunk máshogy a passzív vevőkkel, a ritka vevőkkel, hogy érjünk el magasabb keresztvásárlást, lojalitást, vagy használjuk a márkanagyköveteket. Ez utóbbihoz már szoftveres segítségünk is akad.

A mérésnek is változnia kell. A like, engagement, ismertségi indikátorok már nem elegendőek. Azt kell vizsgálni, hogy a kategórián és versenytársakon belül hol foglal helyet a márka a fogyasztók percepciós rendszerében. Sőt, akár kategóriákon átívelően is.

A marketingvezetők prioritáslistáján a marketing automatizáció 2016-ra ledönti trónjáról a korábban túlhájpolt tartalommarketinget, mivel ez mérhetőbben és hatásosabban javíthatja az értékesítést közvetlenül befolyásoló folyamatokat. A Smartinsights kutatásaalapján 2016-ra helyet cserélt a két megoldás a marketingvezetők preferenciatérképén. Ismét új pozíció is születik, a marketingtechnológiai vezetőé, aki rendet vág a marketingcélok és az azokat támogató technológiák között.

Ahogy a digitális média mellett a televízió is egyre jobban internet alapúvá válik, úgy alakul a programmatic vásárlás (és már a programmatic video is) új hirdetői fegyverré.

A Procter & Gamble tavaly hozta nyilvánosságra, hogy büdzséje 75%-át már programmatic buying-ra költi a hagyományos hirdetési megoldások dominanciáját maga mögött hagyva. Márpedig a Proctert sokan szokták követni…

4. A relationship marketing összefonódik a real time, helyzetfüggő kommunikációval

„Product addiction can be a very beautiful thing”, azaz „a termékfüggőség gyönyörű lehet” állítja a Sephora kozmetikai márka, amely legelkötelezettebb fogyasztóinak szokásai és elképzelései alapján rendszeresen személyre szóló termékajánlatokat tesz, mindezt pontgyűjtéssel és ingyenes termékmintákkal összekötve.

Miközben sokat beszélünk tartalommarketingről, keveset arról, hogy tulajdonképpen a tartalommarketing alapvetően a kapcsolati marketing eszköze, azt támogatja. Mindkét fogalom definíciójában szerepel, hogy zökkenőmentes és pozitív ügyfélélményt hozzunk létre, ami minden stádiumban elérhetővé teszi a fogyasztó által igényelt információkat, ami előbb-utóbb vásárláshoz vezet. A relationship marketing azonban tágabb fogalom, ez köti össze a szöveges és vizuális tartalmakat és az „élő” közösségeket. Ha nincs kapcsolat, egy jó tartalom se ér semmit.

Mindez a real time marketinggel, a helyzetfüggő megoldásokkal összefonódva új dimenziókat kínál. A kérdés most már az lesz, hogy a legkülönbözőbb fogyasztói fázisokban, helyzetekben, helyszíneken éppen milyen üzenetre és kapcsolatra van szükség. Egy italmárka egészen más célcsoportokat tud elérni egy techno klubban, mint egy elegáns étteremben, megteheti, hogy megfelelő márka- és/vagy értékesítéstámogató üzenetet juttasson el helyzetfüggő mobil megoldásokkal a legkülönfélébb helyszíneken, vagy akár egy jelentősebb eseményhez kapcsolódóan gyorsan és kreatívan reagáljon fogyasztók közösségi média kommunikációjára.

A márkáknak fel kell mérni a fogyasztói érintkezési pontokat, és tudatosan végigvinni a kapcsolatépítés folyamatát. Ha jól van felépítve az adatbázis, akkor megfelelő fogyasztói klasztereket képezve teljesen személyre szabottan lehet kapcsolatot építeni. Ez persze munkaigényes feladat lesz, és valószínűleg fókuszált célokkal és célzással használják majd a márkák, mert folyamatos és kiterjedt használata meghaladná erejüket. A személyre szabott ajánlatokra épülő, helyzetfüggő szolgáltatást nyújtó, beacon technológiával támogatott alkalmazások generálta eladások a 2015-ös 4 milliárd USD-ről várhatóan 2016-ra 44 milliárdra nőnek az USA-ban a BI Intelligence felmérése szerint.

A kapcsolati marketinget érintve felvetődik az a kérdés is, hogy egyes szervezetek átgondolják a fogyasztóikhoz, ügyfeleikhez való viszonyuk alapkérdéseit. Például a bizalomra és a kapcsolatra épülő bankok miért nem értékelik a lojalitást? Miért nincs lojalitás programjuk? Egy olyan ügyfél, aki már 20 éve termeli számukra a profitot, és még feltehetően a következő 20 évben is ügyfelük lesz, miért nem ér többet, mint egy olyan, akit épp sok pénzért szerzett meg egy költséges reklámkampány során? A kapcsolatépítési hiányosságokat a fogyasztók is fel fogják ismerni, és ha hozzájuk nem lojálisak, akkor ők sem lesznek azok…

Az FMCG cégek vajon miért nem lépnek ki a „reklám-promóció-esetleg némi PR” Bermuda-háromszögéből, és miért nem akarnak a márka és fogyasztó között valódi kapcsolatokat kialakítani? Előbb-utóbb rájönnek majd, hogy igazi „kapcsolat” nélkül csak tranzakcionális kapcsolat van, ami gyorsan változhat. Nagyon gyorsan. Vannak már olyan márkák, amelyek kiűzték a szótárukból a lojalitás fogalmát, és azt állítják, hogy nekik minden nap meg kell küzdeniük a fogyasztókért. Ez egyrészt racionális álláspont, ha onnan közelítjük meg, hogy a fogyasztók gyorsan váltanak, ezért minden nap olyan márkaajánlatot kell adni, hogy más márka meg se forduljon a fejükben. Másrészt, ha lemondunk a márka és a márkaépítés erejéről, amikor a fogyasztók többségében esetleg fel sem merülne, hogy mást válasszon, akkor ez a megközelítés rögtön falssá válik, hiszen a rövid táv oltárán lemondunk a hosszú távú márkaépítésről is. A rövid táv-hosszú táv dilemmája egyre erősödő üzleti kihívás lesz minden márkának. A csak rövid távban gondolkodni tudás gyors sikerekkel kecsegtethet, de az előnyök hosszú távú márkastratégia nélkül könnyen elillanhatnak.

A kapcsolatépítés során pedig ismét előtérbe kerül, hogy a felhasználók által generált és a márka által előállított tartalmak szervesebb egységet kell, hogy képezzenek, a márkák úgymond „mindenki tulajdonába kerülnek”.

A Sephora-modell egyszerű? Az. Sokan csinálják így? Nem. Hajrá, még lehet az élen járni.

5. A márka érzelmi IQ erősítése, biztonság és komfortérzet sugárzása

Egy olyan világban, ami terrorról, háborúkról szól és extrém gyilkosságoktól hemzseg, a biztonság- és a komfortérzet erősítése szimpátiát teremt. Miközben az Edelman 2016-os Bizalmi Barométere alapján a politikába vetett hit továbbra is alacsony szinten áll (43%), a vállalatok (és a vállalatvezetők) iránti bizalom nőtt (48-ról 53%-ra).

A fogyasztók a jó és az értékes megmutatását a vállalatoktól és márkáktól várják. A megbízhatóság és a transzparencia alapvető elvárás lesz a márkák felé. Az Edelman kutatás szerint egy hozzánk hasonló személy véleményét már hitelesebbnek találjuk egy akadémikusénál is. Így előtérbe kerülnek a közvetlen hangot megütő márkák, és a „közülünk való” márkanagykövetek. E rég kiaknázatlan lehetőségre talán végre felfigyelnek majd a márkák.

A termékközpontú információk libidógyilkosak lesznek. Egyre inkább az értékek köré szerveződő kommunikációt hajlandóak befogadni a fogyasztók. Pozitív attitűd, izgalom, bevonzás, elköteleződés, ezeket kell tudni kiváltani. Nem csak sugározni kell a fogyasztók felé a melegséget, kedvességet, barátságosságot, transzparenciát, empátiát, hanem ilyennek is kell lenni. Valóban ilyennek. Egy másik tanulmány szerint a világ fogyasztóinak 64%-a gondolja, hogy a vállalatok csak az eladások fokozása miatt tesznek jót. Őket csak őszinteséggel, valódi pozitív attitűddel lehet meggyőzni. Lehetséges ez egy olyan világban, ami még mindig a negyedéves tőzsdei eredmények kör szerveződik? Lehet, hogy illúzió, de próbálkozni érdemes, és kell is, hátha ez is segíti a tőzsdei számokat.

6. Totális kommunikáció

Miközben az integrált kommunikáció évtizedes fogalom, mindmáig komoly silókban működnek a nagyvállalatok. Az USA-ban a Smartinsights elemzése szerint a vállalatok 36%-ánál még mindig nincs egységes marketingcsapat, és csak 7%-nal van (a többi már dolgozik rajta valamilyen szinten), miközben már felnőtt egy generáció, amely fejében sem fogyasztóként, sem marketingesként nem léteznek már ilyen határok. A vállalati struktúrák mégis megteremtik ezeket.

A digitális, marketing és PR területeknek, az integrált kommunikációnak a fejekben és szervezetileg is egy fedél alatt kell történnie. Ez persze nem egyszerű, mert miközben ennek már alapnak kellene lennie, a nyakunkon a content marketing és a real time marketing, ezek összeolvadása, amely tovább nehezítik ezt a folyamatot, hiszen még ezeket sem emésztették meg sem a nagy, sem a kisebb szervezetek, sem az ügynökségek nagy része.

A nagy ügynökségek azonban rugalmas működéssel, az ügynökségi csoportokon belüli okos szervezeti átalakításokkal, cégeken keresztül nyúló csapatokkal, a kis ügynökségek pedig holisztikusan gondolkodni képes csapatokkal ahol 2-3 tehetséges kreatív és végrehajtói vénával is rendelkező munkatárs található, piacot nyerhetnek a bonyolult szervezetekkel szemben.

7. Itt a totális hírterjesztés – semmi nem halott, amit mondanak a PR-ról, sőt!

Korántsem halottak a sajtóközlemények és a sajtóesemények sem, de egyre fontosabb lesz az azt küldő személye, hitelessége, az eddig is fontos kapcsolatok jelentősége. Ha nem ismerik, az újságírók jó esetben rá fognak keresni arra, aki küldte számukra az adott közleményt, háttéranyagot. Az egyre kevesebb rendelkezésükre álló idő alatt ez alapján is szelektálni fognak, mivel a hitelesség számukra is fontos. Miképp az újságírói márkák is egyre fontosabbak, mert egyre kevesebb emberre vagyunk hajlandóak odafigyelni, így a PR-osok brandje is egyre fontosabb lesz.

A média azonban nem elég. A híreket ki kell terjeszteni, fel kell erősíteni. Ehhez ki kell bővíteni a hagyományos média PR eszköztárát, át kell látni, hogy a közösségi médiában, a blogoszférában kikhez érdemes eljutni. Ez lehet egy önszerveződő Facebook csoport, vagy akár egy tumblr közösség vagy egy video blogger, azaz vlogger. Nem elég már az újságírókkal kapcsolatot tartani, sokkal szélesebb lett a hírek terjesztésének közege, nyakunkon a totális hírterjesztés. Az organikus vagy „rásegített” megoldások mellett jó PPC stratégiával, célzással is elő lehet mozdítani a saját tartalmak térhódítását és akár vírussá alakítását.

A reklámelutasítás és a reklámblokkoló szolgáltatások miatt is egyre fontosabb lesz a hagyományos és a social PR. A nem celeb véleményformálók megtalálása és a celeb kommunikáció is felértékelődik majd. Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy a fogyasztói nagyköveteket meg kell találni és a PR és a marketing hadrendjébe kell állítani. Mégis alig látható valódi stratégia erre. Különböző kutatások egyöntetűen állítják, folyamatosan nő, és tovább nőtt azok száma, akik mások véleménye alapján hajlandóak fogyasztói döntést hozni, arányuk kutatástól függően ma már 75-95% között található. Vajon ismerjük őket?

8. A Social search és a digitális asszisztensek újrarajzolják az információhoz jutás térképét

A hagyományos keresők folyamatosan erősödnek, és nem csak a Google, hanem a Bing és a Yahoo sem elveszett gyermek. De mindeközben észrevétlenül felnő egy új generáció és egyben új kereső generáció is, amikor a felhasználók már beszélgetéshez közeli vagy akár hangalapú utasításokat adhatnak az emberihez hasonlító interfészeken keresztül, és akár releváns válaszokat is kaphatnak (Siri, Google Now, Cortana). A kérdés felvetődik, lehet-e optimalizálni weboldalunkat a digitális asszisztensekre is? A Cortana például a saját gépeken és több keresőben is keres, míg a Google a felhasználó korábbi keresései és online szokásai alapján is optimalizál. Ezen szolgáltatások célja, hogy azonnali és releváns válaszokat adjon, és ne pár soros leírások alapján kelljen bogarásznia a felhasználónak sok-sok tartalom között.

Tartalomoldalról minderre a reakció? Míg korábban a kérdés-felelet típusú egyszerű tartalmak megfelelőek voltak, ma már sokkal inkább niche tartalmakat kell előállítani. Ezekre a digitális asszisztensek nagyobb eséllyel találnak tartalmakat, mint a hagyományos keresők.

Már a Wikipedia is megérezte a Google Knowledge Graph erejét, a Google már nem csak keresési találatokat, hanem válaszokat is ad azáltal, hogy tényeket, embereket, helyszíneket és dolgokat köt össze, A Wikipedia látogatottságának visszaesését sokan a Google-nak tulajdonítják, mivel a kívánt tudás megszerzése adott esetben gyorsabban történhet a Google segítségével. Ha a Wikipedia elég erős márka marad, és látogatói forrását szélesíteni tudja, akkor van esélye a túlélésre, egyéb esetben hosszabb távon könnyen elenyészhet.

Ha ez a trend folytatódik, és valóban kialakul az azonnali kérdések és válaszok világa, akkor a keresőoptimalizálás világa elhalványul, vagy akár el is tűnik, és a digitális láthatóság új formái jönnek létre. A keresők megmaradnak, de a találatokat egy felsőbb szintű szolgáltatás előszűri. Ha pedig így lesz, akkor a weboldalak jelentősége is csökken, mert a digitális asszisztensek már kilistázzák a felhasználói keresés alapján három legrelevánsabb szolgáltatást telefonszámmal és címmel, így a weboldalakra már el sem kell jutni.

A Google lépései arra utalnak, hogy a Google-ról elérhetőek legyenek az általános információk, üzleti információk és vásárlás is anélkül, hogy el kelljen hagyni a böngészőt. A Knowledge Graph, a közvetlen bevásárlókosár, a direct buying shopping carts, ahol az eladók belistázhatják termékeiket, és a látogatók egy Google alapú bevásárlókosárba tehetik a különféle termékeket, új dimenziókat nyitnak az online vásárlásban. Így már nem csak a Wikipedia kerül veszélybe, hanem az Amazon vagy az eBay is? Ha a Google-nak sikerül mindhárom platformot megerősítenie, akkor számos hagyományos weboldal a jelenlegi formájában valóban eltűnhet.

Persze a digitális asszisztensek sem mindentudóak. Eljött a közösségi keresők ideje. A digitális asszisztensek mellett a közösségi keresők fogják még jelentősen alakítani az információhoz jutást. A Smashfuse, a SocialMention vagy a Social Searcher olyan találatokat adnak, amelyeket a Google nem tud, mert nem figyel. Ha niche terméket vagy valós idejű információt akarunk, akkor léteznek olyan közösségi keresők, amelyek csak a számukra benyújtott információkat adják tovább, míg mások több forrásból származó és bizonyos demográfiai igények alapján származó adatokat. Miképp RSS-sel is relevánsabb és értékesebb közönséget tudunk teremteni, mintha csak kizárólag Google keresést használnánk, úgy a közösségi keresők is pótlólagos értéket hoznak a felhasználók számára. Egy részük csak adatokat keres és talál a legkülönfélébb közösségi oldalakon (Smashfuse), míg mások elemző funkciókkal is rendelkeznek (SocialMention).

9. Mobilközpontú digitális marketing és a weboldalak hanyatlásnak kezdete

A mobil appok és a közösségi médiumok hálózata leválthatja a weboldalakat. Amióta az applikáció indexelést elkezdte a Google, és amióta már a világ 10 országában a mobil internetezésre fordított idő már meghaladja az asztali gépekét, azóta új korszak virradt a mobil appokra is. Hiszen az appok mindent tudnak, amit a weboldalak, csak sokkal intuitívabb módon léteznek, sokkal közelebb képesek férkőzni tulajdonosukhoz, mint egy weboldal. Bár korábban már többször vészjóslóan fogalmaztam a weboldalak eltűnéséről, de még ez sem jelenti azonnal a weboldalak halálát, legfeljebb elgondolkodásra késztetik a márkatulajdonosokat, hogy milyen stratégiát válasszanak. Hagyományos weboldalra, tartalommarketingre, keresőoptimalizálásra épülő stratégiát, vagy egy applikáción keresztüli, intimebb, szoros interakciót kialakítani képes stratégiát. Mindkettő működhet. Nem mindenki számára járható út az applikáció, de egyre több brand fog ilyen irányba haladni. Az appok terjedése azokban a szektorokban, ahol az interakció és kapcsolattartás kulcsfontosságú, erőteljesebb lesz. Ezt jól mutatja, hogy számos olyan márka van már, amelynek csak egy statikus weboldala van, és amely inkább egy app-pal rendelkezik, és különböző közösségi média felületeket fog össze. A mobilközpontúságnak persze nem csak az appok szintjén, hanem mindenhol, pld a hírlevél optimalizálásban is jelentkeznie kell.

10. Vizualizáció és virtualizácó, 360 fokos video, live video streaming, video remarketing

A Cisco szerint 5 éven belül az összes internetes tartalom 80%-a online video lesz. A WPPglobális kommunikációs trendriportjában utal arra, hogy az emberek csak 20%-ára emlékeznek annak, amit olvastak, de 83%-ára a vizuális tartalmaknak. Az egyre rövidebb figyelmi küszöbértékeket csak egyre hatásosabb vizuális tartalmakkal lehet legyőzni.
A PR szakembereknek is hosszú anyagok helyett frappáns infografikákkal és videókkal kell majd operálniuk, a reklámszakembereknek pedig a figyelem első 3 másodpercének megragadására kell fókuszálniuk. Ha ez nem sikerül, akkor elvesztek. Ki látott már 360 fokos videót? A technológia már lehetővé teszi, hogy a videón belül 360 fokban mozogjunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen szögből akarjuk nézni az adott mozgóképet (a BBC épp egy hete jött ki az első 360 fokos televízióműsorával). Olyan, mintha mi is az adott képi világ része lennénk. Nem véletlen, hogy mind a Google, mind a Facebook rámozdult a témára, a Facebookon már aktív is a 360 videó funkció pár hete.

A tartalommarketing és az online vásárlás is forradalom előtt áll, sokkal hatásosabb interakciókra lesznek képesek a 360 fokos videóval, mint a hagyományos hirdetési megoldások, ráadásul mindezt visszajátszhatóan. Létezik már olyan app is, amelyik élő videót képes megosztani a Twitter követőkkel mobilon, a Facebookon ez app nélkül is működik. De miért is ne lehetne a termékajánlókat, sajtóközleményeket már ezzel a technológiával elkészíteni, vagy akár webes tartalmakhoz kiegészítő tartalmakat gyártani, majd remarketingben is videó tartalmakat nyújtani.

E szép új világ a lábunk előtt hever…

A Marketing Commando 2300 fő megkérdezésével készült friss online felméréséből kiderül, hogy a kisvállalatok leggyakrabban használt marketing eszköze a honlap, amit a válaszadók 85 százaléka használ. Ettől nem sokkal marad el a céges Facebook-oldal, 80 százalékkal. A válaszadók 72 százaléka használ e-mailt, amely így a harmadik legnépszerűbb eszköz. Meglepetésre a Google AdWords csak a nyolcadik helyen végzett, melyet a válaszadók 45 százaléka használ.

A 10 leggyakrabban használt marketingeszköz a kisvállalatok körében:

1. Saját honlap
2. Facebook céges oldal
3. E-mail, saját listára
4. Keresőoptimalizálás (SEO)
5. Online hírlevél – holtversenyben
6. Facebook hirdetés
7. Ajánlás – Offline
8. Árakció
9. Google adwords
10. Facebook poszt kiemelés
11. Kupon (saját)

A Facebook és a Google mindent visz

A fizetett online hirdetéseket vizsgálva szembetűnő, hogy a 10 legtöbbet használt eszközből nyolc a Facebook és a Google kötelékéből került ki. Az első helyen a Facebook hirdetés áll. A második a Google AdWords, melyet további három Facebook eszköz követ. Az első tízbe a két óriáson kívül csak a banner és a PR cikk fért bele.

„A Facebook igazi kakukkfiókaként viselkedik, szinte minden mást kitúr maga mellől: a top tízből a Facebook három, a fizetett online marketingeszközök közül az első ötből négy(!) helyen szerepel“ – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő.

A 10 leggyakoribb fizetett online hirdetési forma a kisvállalatok körében:

1. Facebook hirdetés
2. Google AdWords
3. Facebook poszt kiemelés
4. Facebook videó
5. Facebook remarketing
6. Google remarketing
7. Google display network
8. Banner reklám
9. PR cikk
10. Facebook applikáció

A kezdő cégek átlagosan három fizetett hirdetéstípust használnak, a legtöbben Facebook hirdetést, Google Adwordsöt és Facebook poszt kiemelést. A stabil és növekvő cégek marketingmixe jóval összetettebb, további hat eszközt használnak, köztük az olyan korszerű módszereket, mint például a remarketing vagy a videó.

Nem a Google zsugorodik, a Facebook nő

„A Facebook bővülése nem jelenti azt, hogy a Google piacát veszi el. Ellenkezőleg: a Facebook szolgáltatásai egyre lejjebb teszik lécet, ma könnyebb egy vállalkozásnak marketingezni mint bármikor. Akár egy személyes profil segítségével is vevőket lehet gyűjteni“ – mondta Wolf Gábor.

Hozzátette: Ehhez képest a Google AdWords használatához legalább egy egyszerű honlapra szükség van, amelynek az elkészítése sokkal több erőforrást és némi tudást is feltételez, ami sokaknak a Facebook utáni második lépés.

A Facebookot előszeretettel használják a meglévő vevőkkel való kapcsolattartásra is a megkérdezett kisvállalkozások. A meglévő vevőkkel a legtöbben (72%) céges Facebook-oldalon és e-mailben tartják a kapcsolatot. Azonban harmadik és a negyedik is egy újabb Facebook eszköz, a Facebook esemény és a Facebook csoport.

„A kezdő vagy még bizonytalan bevételű cégek használják a leginkább az ingyenes eszközöket. Valójában ezek sem ingyenesek, hiszen az idő és energia, amit ráfordít a vállalkozás, jelentős erőforrás. Azonban sokan ezen keresztül értik meg a marketing működését, majd teszik meg az első lépéseket, készítenek honlapot és kezdenek el fizetett hirdetéseket használni“ – vélekedik a kisvállalati marketing szakértő.

Leáldozóban a hideghívás és postai DM

Az offline eszközök közül a legnépszerűbb az ajánlás, melyet a vizsgált kisvállalkozások 54 százaléka használ. Ezt követi a szórólap (32 százalék), valamint a kiállítás más rendezvényén, melyet a válaszadók 29 százaléka alkalmaz.

Azonban a hideghívásnak és a postai DM-nek leáldozóban van. Azoknak a többsége, akik ezt a két eszközt használják, csökkenő bevételt könyvel el.

„Ennek az egyik oka, hogy egyre nagyobb a hitelesség jelentősége. Ma már önmagában a hideghívás és a hideg listára küldött postai DM egyre kevésbé eredményes, mert nem hiteles. Azonban ha más eszközökkel előbb ismertséget és bizalmat építünk, a postai DM nagyon hatékony lehet. Különösen most, amikor az inboxunk dugig van spammel, hírlevelekkel és kampány e-mailekkel – miközben a postaládánk üres. Tehát ott ma kisebb a verseny, és ezt pár ügyes cég nagyon jól kihasználja” – mondta Wolf Gábor.

A 10 leggyakoribb offline marketingeszköz kisvállalatok körében:

1. Ajánlás
2. Szórólap – kézbe adva
3. Kiállítás más rendezvényén
4. Sajtóhirdetés
5. Értékesítők
6. Hirdetés reklámújságban
7. Szórólap – postaládában
8. Reklámtáblák
9. PR cikk
10. Hideghívás

Jó év volt 2015!

A megkérdezett kisvállalkozások 68 százaléka több bevételt vár 2015-ben, mint egy évvel korábban. 31 százalékuk vélekedik úgy, hogy stagnálni fog a vállalkozás, és mindössze 9 százalék számít csökkenő bevételre.

„Ilyenkor nem szabad hátradőlni. Ha egy kicsit javul a gazdaság, sokan hajlamosak behúzni az evezőket és úszni az árral. Ez óriási hiba. Ilyenkor kell piacot építeni, új marketingeszközöket kipróbálni, fejleszteni, innoválni, javítani a versenyképességet“ – figyelmeztet Wolf Gábor.

A Klikkmarketing Facebook oldalának követői valamint a szakmai hírlevelére feliratkozott kis- és közepes vállalkozások körében végzett 638 fős, nem reprezentatív felmérésre érkezett válaszok szerint a kkv-k közel azonos hányada használ Facebook (68%) és AdWords (66%) hirdetést. A válaszadók mintegy fele (46%) mindkét eszközt használja.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások közepesen voltak elégedettek az előző három hónap Google AdWords és Facebook hirdetéseinek eredményeivel. Azonban ez rendszerint nem a Google és nem is a Facebook, hanem a (gyakran hiányzó) rendszer hibája.

„Ami az eredményes hirdetéshez elengedhetetlenül szükséges, az egy landing oldal, egy ajánlat és valamilyen utánkövetés (például email vagy remarketing) rendszere. Ha a rendszer bármelyik eleme hiányzik, vagy nem megfelelő, akkor az eredmények elmaradnak” – mondta Gál Kristóf kis- és közepes vállalatokra specializálódott AdWords szakértő, a Klikkmarketing vezető tanácsadója. Hiába kiváló az AdWords és Facebook hirdetés, ha nem megfelelő a landing oldal, ahová a kattintás után a látogatók érkeznek – már ha egyáltalán van – vagy ha nem szerepel az oldalon ajánlat.

Hatékonyabb az AdWords, de mégis inkább a Facebook kell

A válaszadók 29 százaléka az AdWords hirdetést, 13 százalék pedig a Facebookot tartja hatékonyabbnak. 32 százalékuk szerint egyszer az egyik, másszor a másik hatékonyabb, mivel az eredmény célpiac, iparág és a termékfüggő.

Annak ellenére, hogy többen tartják az AdWords-öt hatékonyabbnak, Facebook hirdetésre költöttek többet a válaszadók. 32 százalék költött többet Facebook hirdetésre az előző negyedévben, míg AdWords-re 20 százalék.

A közös hirdetéskezelés a nyerő

A válaszadók csaknem felénél (46 százalék) a cégvezető vagy a tulajdonos saját maga menedzseli a hirdetéseket. Ez nem tűnik jó megoldásnak, mert mindössze 9 százalékuk elégedett az eredményekkel – tulajdonképpen a saját munkájával. (Elégedettnek az számít, aki ötös skálán legalább 4-esre értékelte az elégedettségét.)

Ennél lényegesen jobb a helyzet, ha a vállalkozás saját munkatársa kezeli a hirdetéseket. A megkérdezett kkv-k 26 százaléka dolgozik így, melyek 21 százaléka elégedett az eredményekkel.

A vizsgált cégek 11 százaléka vesz igénybe ügynökséget vagy külsős szakembert, 12 százalékuknál pedig az ügynökség és a saját munkatárs is aktívan részt vesz a hirdetések kezelésében. Ha külső szakértő végzi ezt a feladatot, a cégek 15 százaléka elégedett az eredményekkel.

A legelégedettebbek azok a cégek, ahol az ügynökség és a saját munkatárs is részt vesz a kampányok szervezésében (22 százalék).

„Nem szerencsés ha egy cég vakon – azaz a szükséges tudás nélkül – rábízza a hirdetési fiókját egy ügynökségre vagy külső szakértőre. Elengedhetetlen, hogy a megbízó cégnél valaki legalább alapszinten értsen a hirdetések kezeléséhez. Így kontrollálni tudja az ügynökség munkáját és el tudja végezni azokat a kisebb feladatokat, melyekben az ügynökség nem hatékony – mondta Gál Kristóf. Hozzátette: Az alapismereteket bárki könnyen meg tudja szerezni könyvekből vagy Facebook alapozó tréningeken, AdWords workshopokon.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy tapasztalata szerint a hirdetések értékelésénél gyakran a reklámért fizetett abszolút összegeket veszik figyelembe a cégvezetők, és nem az azok által elérhető megtérülést, ami szintén félrevezethet.

Olyan terméket kínáljunk, amelyben hiszünk, hogy jobbá teszi a fogyasztóink életét, és ezt minél hatékonyabban, a technikai fejlődéssel lépést tartva hozzuk az ügyfelek tudomására, így nyerhetünk a regionális multikkal szemben – ezek voltak a Marketing szuperkonferencia legfőbb tanulságai.

A Marketing Szuperkonferencia a Wolf Gábor nevéhez köthető Marketing Commando!prémium rendezvénye (szemben a nagyobb tömegeket elérő Marketing Expoval). Számos komolyabb méretű, ismert, akár nemzetközi terjeszkedés előtt álló márka nőtt ki ebből a klubból, amelyre jellemző a tagok tudásvágya, tenniakarása és együttműködési hajlandósága is. (Ennek jó példáját jelentik a vállalkozók által közösen látogatott külföldi konferenciák, vagy akár a résztvevők gyerekeinek szervezett Junior Marketingeskísérőprogram is.)

A konferencia visszatérő motívuma volt, hogy a siker titka egyszerű: olyasmit kell nyújtani az embereknek, amitől jobban érzik magukat a bőrükben, mint előtte. Ez a gondolat Szabó Péter motivációs előadónál merült fel először, aki azt is hozzátette: az alap a hit saját magunkban és a termékünkben. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, az eredmény zérus lesz. Épp ezért minden olyantól meg kell szabadulni az életünkben, amit nem csinálunk teljes lelkesedéssel.

Surányi Ferenc, a Vállalkozz Hatékonyan Klub ügyvezető tulajdonosa az automatizálás híveként ismertette, hogy minden kulcsfolyamaton – termelés, ügyfélszerzés, adminisztráció – belül érdemes az egyes tevékenységeket automatizálni. Némileg radikálisnak ható álláspontja szerint a kreativitást érdemes kiölni a rendszerből, az ugyanis egyénfüggő és esetleges. Ezzel szemben a jelenlegi rendszerek lehetővé teszik, hogy meghatározott szabályok alapján rengeteg opciót generáljunk, majd ezeket tesztelve – mérhető célok mentén – javítsunk folyamatosan az eredményeinken. Cégükben például legalább 10 célcsoportra legalább 80 kreatív anyaggal dolgoznak minden kampányban. Az általuk képviselt remarketing eszköz kapcsán ismertette, hogy az a közvetlen eladásokkal összehasonlítva 4-5-ször magasabb értékesítés érhető el.

Sebestyén Márton (SEOLab) a Google-ben rejlő szofisztikáltabb megoldásokat mutatta be, köztük a Tag Managert, a külső adatforrások (pl. időjárásjelentés) bekötésének lehetőségét a kampányokba, a felhasználó-követési lehetőségeket, vagy a szolgáltatott tartalmaink hatékonyságának elemzését, akár a szerzők szerint lebontva. A fejlesztett e-kereskedelmi (Enhanced e-commerce) modul termékenként is tud lemorzsolódási adatokat biztosítani, míg a tényleges viselkedés alapú remarketing lehetővé teszi, hogy az ilyen módon megfelelően pontosan azonosított potenciális vásárlókra akár magas liciteket is tehessünk a rendszerben. Ha pedig a Click-to-call beépített hívórendszert alkalmazzuk az ügyfélszolgálat elérésére, akkor a vásárlásig végigkövethető a teljes konverziós folyamat. Az előadó továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi óriáscégek számára kicsi és bonyolult piac vagyunk, viszont a regionális multik számára vonzóak lehetünk – és ők a legtöbb területen már meg is jelentek Magyarországon. Aki nem tart velük lépést, kieshet a versenyből.

Az üzleti ajándékokról tartott előadásában Nyírő Réka a perszonalizáció, a kis ajándékok, apró kedvességek szerepét emelte ki. Jó érzést kell keltenünk az ügyfélben, akár az ügyfélszolgálatunkkal beszél, akár a csomagunkat kapja meg. Adjunk mindig kicsit többet, mint amit elvár, érezze úgy, hogy karácsony van. Ebben a saját kiváló teljesítményünk mellett hatékonyabb, ha külsősök (pl. keresztmarketing partnerek) termékeit, szolgáltatásait is felhasználjuk, mint ha csupán a saját termékeinkre kínálnánk kedvezményt.

A rendezvény hagyományainak megfelelően a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó ügyfelek körében ezúttal is átadták Az Év Marketingese elismerést. Az idei díjazott Szalai Gabriella (a képen), aki egy családi tragédia miatt nem tudott angoltanítással foglalkozó cégével törődni, aminek a vége egy több milliós NAV inkasszó lett. A több milliós mínuszból a jó marketinggel felállt és azóta stabilan működik. A sikert egy új termékkel, a tanulókártyával érte el, melyből előrendelésben több száz darabot adtak el. A kártya mellé ingyenes rendezvényt adott, amivel kapcsolatba tudott kerülni a vevőkkel. Ezután kutatást végzett, majd pozícionálta a céget és az elfoglalt felnőttekre fókuszált. Azóta számos új terméket fejlesztett, például a diplomamentő vagy a külföldre költözöm tréninget. Több száz blogbejegyzést írt, melyek közül némelyik jelentős publicitást kapott, így széles tömegekhez jutott el. Ma mintegy 50 ezer követője van a Facebookon.

Szintén a konferencián ismertette Fülöp Zoli a véleményvezér-kísérletük eredményeit, erről a Médiapiacon írtunk részletesen.