A Humusz Szövetség honlapján is megjelent írásban kiemelik, hogy a legjobb, ha tartózkodunk a tárgyi ajándékoktól, hiszen a legtöbbeknek a közösen töltött idő a legnagyobb ajándék. Egyre szélesebb körben terjedő környezetbarát szokás az ajándékba adott jótékonykodás. Kiemelik, hogy ha magunk készítjük az ajándékot, vagy használtan vesszük, akkor is fenntarthatóbb módon járunk el.

Használjunk a csomagoláshoz kendőt vagy ajándéktasakot!

A cikk számokkal is alátámasztja, hogy milyen hihetetlen mennyiségű csomagolóanyagot pazarolunk el néhány pillanatnyi örömért. Csak Nagy-Britanniában annyi csomagolóanyag fogy évente, amivel kilencszer körbe lehet tekerni a Földet.

„A csomagolás eredeti funkciója, hogy titokzatosabbá vagy szebbé tegye az ajándékot (amennyiben az egy tárgy). Ezt a funkciót elérheted egy kendővel, újságpapírral, vagy sokszor újrahasználható dobozzal, ajándéktasakkal is. Díszítésként pedig használj termést, örökzöld levelet, ágacskát, amiket később komposztálni lehet. A sok támogatható jó ügy közül ajánlunk egy számunkra különösen kedveset is. Ez pedig a hulladék textilből készült termékek, amiket az Ökumenikus Segélyszervezet gönci járásban működő varróműhelyében készítenek” – írják.

Sajnos étkezési szokásaink sem jobbak, pláne, ha még hús eldobásához is vezet a dolog. Mára köztudott, hogy a hús előállítása elképesztően sok szén-dioxidot termel, emellett az ipari állattartás gyakorlatilag kéz a kézben jár az állatok szenvedésével. Éppen ezért a Humusz Szövetség az alábbiakat ajánlja: a vásárláshoz vigyünk pontos listát. Karácsony előtt könnyű az impulzusok csapdájába esni, gyakran végül többet veszünk a kelleténél. Ha pedig többet veszünk, akkor sajnos többet is eszünk. Tartsunk mértéket, és kerüljük el a túlevést. Válasszunk könnyebben emészthető ételeket, leveseket, zöldségeket, gyümölcsöket, esetleg halat. Kímélő receptekért a Tudatos Vásárlók oldalára érdemes ellátogatni. Maradék felajánlása jótékony célból az Ételmentés honlapon, ugyanez cégeknek a JótÉtel oldalán lehetséges.

Milyen legyen egy zöld karácsonyfa?

A műfenyők nyersanyaga, előállítása, szállítása és hulladékként való kezelése ugyanúgy hozzájárul a nagy karbonlábnyomhoz. Egyes számítások szerint húsz év használat után térülnek meg. Összehasonlítva tehát egy valódi fenyő kisebb terhet ró a környezetre, mint a műanyag hasonmása. Arról nem is beszélve, hogy a kínai műfenyők minősége bőven hagy kívánnivalót maga után: fakul, hullik, kókad, foszlik… nem csoda, ha 2-3 év elteltével már egy hulladéklerakóban, vagy égetőben köt ki.

Mértékletes ötletek a Humusz Szövetségtől:

• Dekorálj fenyőággal, minimalista stílusban
• Készítsd el magad, maradékanyagokból vagy fából, és használd ugyanazt a redizájn karácsonyfát évekig. Az alternatív megoldásoknak csak a kreativitás szab határt.
• Ha van lehetőséged, és megfelelő helyre tudod kiültetni, választhatsz élő fenyőt. Vigyázat, karácsony után macerával jár, és nem is bírja sokáig a lakásban. Nem mindegy, hová ülteted!
• Kölcsönözz fenyőfát az Oázis kertészettől: így a kiültetést is szakemberek végzik el.
• Válassz hazai termelőtől származó fát az import helyett. Megrendelheted a kiválasztott fát akár online is, kényelmesen.

Fotó: Mel Poole/unsplash.com

Noha a falfestmény metaforája általános érvényű, annak alapjául Balla Zsolt fotóriporter egyik fotója szolgált, aki Tiszabecsnél örökítette meg a felvétel eredetijét néhány nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – olvasható a Good People Everywhere oldalán.

„A rendezvény szervezői köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítik és támogatják azokat az ukrán állampolgárokat, akik az ukrajnai orosz háború elől otthonukat elhagyni kényszerültek” – írta a falfestmény átadásával kapcsolatos közösségi bejegyzésében Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete. De az eseményen megjelent Roland Schilling, az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának, az UNHCR-nek (United Nations High Commissioner for Refugees) a közép-európai képviselője is, aki elmondta, hogy a második világháború óta az ukrajnai a legnagyobb humanitárius katasztrófa Európában. A legnagyobb csapásokat persze ezúttal is a civilek szenvedik el. Egyes becslések szerint az ország lakosságának mintegy negyede kényszerült elhagyni az otthonát, és mind több embernek van szüksége sürgős humanitárius segítségre országszerte.

Az orosz hadsereg Ukrajnát ért támadásának kezdete óta több mint 13 millióan kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek az otthonaikból, hétmillióan Ukrajnán belül találtak ideiglenes menedéket, hatmillióan pedig átlépték az országuk határát. Közülük eddig 1,3 millió ember érkezett Magyarországra, kiknek zöme csak áthaladt országunkon (24 ezren kértek hivatalosan menedékes státuszt. Számukra állít emléket az erzsébetvárosi Klauzál utcában látható falikép – emlékeztet az írás, amiben kiemelik, hogy továbbra is segítségre van szükség, amit olyan oldalak segítségével, mint a közösségi oldal partnere, a Sharity segítségével meg lehet tenni.

Egy jól átgondolt, üzenetértékű dekoráció nemcsak igényesebbé teszi a környezetet, de gondolatokat is ébreszt. Különösen igaz ez akkor, ha Budapest belső kerületeinek egykor szebb napokat látott, ma már kopott és elhanyagolt falfelületeire gondolunk. Ezek megújításán dolgozik a Neopaint Works alkotócsoport, amely 2005-ös megalakulás óta kelti életre a kézzel festett, dekoratív falfestés művészetét. Napjainkra egy feledésbe merült szakma újragondolásával, modernizálásával egy fiatal szervezetként vannak jelen a dekorációs festészet világában. A kisebb felületek mellett 2010-ben készült el első köztéri alkotásuk, amelyet mára már további nagyméretű festések követtek országszerte: a Rubik-kocka, a 6:3 – Az évszázad mérkőzése, a Sissy, A Klauzál téri zöldséges, a Róth Miksa vagy a lengyel-magyar Barátságfa – Kristályfa című, illetve az erzsébetvárosi Klauzál utcában látható falikép.

Az alkotócsoporttal régóta együttműködő Brunszkó László, közismert nevén Nikon One is megkerülhetetlen arca a hazai street art szcénának. Kezdetben vonatokat és tűzfalakat dekorált, később már olyan hollywoodi filmekben is feltűntek az alkotásai, mint a Blade Runner 2049 vagy az Atomic Blonde, de festett már díszletet az Operának, grafikusi munkáit pedig a legnagyobb világmárkák keresik – írják az applikáció webes oldalán.

A mainstream médiában elsősorban a számítógépes játékok kedvezőtlen, esetenként károsnak nevezett hatásairól tudósítanak, és ritkán hallani arról, hogy ezeknek van-e bármilyen pozitív oldaluk, és ha igen, melyek azok. Ebben kíván segítséget nyújtani az a speciális, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló kutatássorozat, amelynek keretein belül a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont 2011 óta vizsgálja a magyar gamer közösségeket.

2022-ben a kutatás, amelyet már több mint 80 ezren töltöttek ki, a Pixellel és a GameStar magazinnal partnerségben zajlik, aminek köszönhetően a kitöltők között 1 darab gamer széket és 4 db gamer egeret sorsolnak ki.

Már több mint 80 ezren töltötték ki a NetCoGame JátékosLét kutatását

Dr. Fromann Richárd, a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont alapítója 2013 szeptemberében fogalmazta meg a „JátékosLét” kifejezést a „játékos létezés” szavak összevonásából, amelynek jelentéstartalma attól függően változik, hogy az első vagy a második szó a hangsúlyos: ha a „játékos” szóra koncentrálunk, akkor a játékosok kutatására, létezésére vonatkozik, ha pedig a „lét” kifejezés kerül a középpontba, akkor a „játékos” szó már minőségjelzői szerepbe kerül, így gyakorlatilag magára a „gamifikációra” utal, mivel a játékosításban az életünk, a létezésünk válik játékossá.

A JátékosLét Kutatás minden évben nyilvánosságra kerülő adatai és megállapításai alapján 2016-ban írta meg a doktori disszertációját, majd 2017-ben az első gamifikációs szakkönyvet, „JátékosLét – a gamifikáció világa” címmel, amelyben a játékos létről, a játékos világszemléletről tudományosan, történeti, szociológiai és pszichológiai kontextusban elemzi a videojátékok megjelenését és felhasználási lehetőségeit a mai világban.

Problémamegoldás a való életben is a játékok által

„Hiszem, hogy a játékok által jobbá válik a világ – egy játékos létben. A játékok világa a szabadságról szól; megmutatja, hogy a nehéz helyzetekben milyen alternatív megoldási lehetőségek lehetnek, mik lehetnek azok a szerepek, világok, mini társadalmak, kapcsolatok, amelyek komoly segítséget nyújthatnak a való életben. A játék számomra egy látásmód, amely jobbá teheti az életünket; egy olyan különleges érték, amely mindenkihez szól, és „újrarendező” szabályaival képes felülírni még azokat a sztereotip képeket és előítéleteket is, amelyek a játékon kívüli világban megoldhatatlannak és feloldhatatlannak tűnnek” – mondja dr. Fromann Richárd a JátékosLét honlapján olvasható írásban.

Ezt erősíti meg Juhász Gergő „Alta”, a kutatóközpont szakmai vezető-helyettese, a Good People Everywhere kreatív vezetője is, akinek a közösség a kedvenc témája. „Talán kevesen gondolják, de a játékosok 70%-a a való életben is találkozik a csapattársaival. Nekem is így jött létre az a 40 fős baráti társaságom, akikkel hat éve találkozunk kéthetente, de nyaralni is együtt járunk. A közvetlen baráti körömben vannak olyan emberek is, akik egy játékban találtak egymásra, és azóta már házasok. A kutatásunk kitöltőinek 19%-a mondta azt, hogy jött már létre kapcsolata a játékok során. Azért ez sok mindent elárul” – mondja, majd hozzáteszi, hogy a kérdőív kitöltése már csak azért is fontos, mert a kutatás hamarosan megújul. Az évenkénti egy nagy felmérés helyett ezentúl kisebb és specifikusabb témákra osztják azt.

Oszlassuk el a játékokkal kapcsolatban kialakult negatív sztereotípiákat!

A téma iránti érdeklődést jól mutatja, hogy már az első JátékosLét Kutatásra közel tízezer fő válaszolt önkéntes alapon. Az évről évre megismételt felmérés során pedig ki is rajzolódtak bizonyos mintázatok, trendek, sőt, egy hét kategóriából álló, „F-modellnek” elnevezett játékmotiváció-tipológiai modell is, amely segítségével azonosítani, csoportosítani és kategorizálni tudják a különböző játékosokat, de kiemelten fontosnak tartják azt is, hogy a kutatássorozat révén el tudnak oszlatni bizonyos, a játékokkal kapcsolatban kialakult negatív sztereotípiákat, mint a játékfüggőség, az agresszív magatartás kialakulása, vagy a tévhit, amely szerint a számítógépes játékokból nem lehet semmit tanulni, azok csupán felesleges időtöltésül szolgálnak.

A játékosoknak szeptember 16-ig van lehetőségük részt venni a kutatásban, hogy a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont munkatársaival együtt mutassák meg a világnak, hogy a játékok igenis jók, a játékosokkal szemben felállított negatív sztereotípiák nem igazak.

Mártát jelenleg a cogoodwill.com weboldal létrehozójaként ismerik legtöbben. Az oldal célját így foglalta össze: „A CoGoodwill egy nonprofit társadalmi vállalkozás, amellyel áthidaljuk a szakadékot az olyan emberek, cégek között, akik segíteni akarnak; és a szervezetek, rászorulók között, akik nem tudják hallatni a hangjukat. Jótékonysági célunk a rászorulók segítése túl fiatal kor, életkor, rossz egészségi állapot, fogyatékosság, pénzügyi nehézségek vagy egyéb hátrányok miatt. Ehhez partnerségeket építünk szervezetekkel világszerte, szponzorációt kapunk, adománygyűjtő eseményeket szervezünk, ösztönözzük az önkéntes munkát, valamint mérjük és nyomon követjük a társadalmi hatásokat.”

A műsorban megbeszéljük, honnan indult, és hogyan jutott el a jelenlegi tevékenységéhez, milyen akciókat szervezett és szervez jelenleg. Szó lesz egy kutatásról, amit a Covid kapcsán végeztek, és a kutatás fontosabb megállapításairól, következtetéseiről. Végül, de nem utolsó sorban kitérünk arra is, mire jó a „Good people everywhere” applikáció: kik fejlesztették, hogy jött létre köztük a kapcsolat, mi a közös tevékenység célja. Zárásképpen azt is megbeszéljük, milyen tervei vannak a következő hónapokra, évekre.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.