A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke, valamint Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese nyitotta meg.

Az AI nemcsak eszköz, hanem egyre inkább társ

A konferencia egyik meghatározó témája a mesterséges intelligencia volt. Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta a chatbotok és a mesterséges intelligencia által kínált „szintetikus kapcsolatok” érzelmi hatásairól beszélt. Rámutatott, hogy az AI által vezérelt társak gyors és könnyen elérhető megoldást kínálhatnak a fiataloknak, miközben a valódi emberi kapcsolatokhoz szükséges empátia, bizalom, konfliktuskezelés és felelősségvállalás éppen a valódi kapcsolatokban fejlődik.

Ujhelyi Adrienn egyetemi docens, pszichológus előadásában azt vizsgálta, mikor válhat problémássá, ha egy gyermek érzelmi vagy társas szükségletei kielégítésére egyre inkább az MI-hez fordul. Három szintet különített el az adaptív használattól a figyelmeztető jeleken át a potenciálisan problémás használatig.

A témát a Gen Z kerekasztal más nézőpontból járta körül: maguk a fiatalok mondták el, hogyan gondolkodnak az AI-ról és a saját jövőjükről. Szóba került, hogy milyen munkákat alakíthat át a mesterséges intelligencia, és hogy lehet-e valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani egy AI-val. A fiatalok egyszerre látták az AI-ban rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Egyetértettek abban, hogy az alkalmazkodás és az AI-eszközök használatának megtanulása elkerülhetetlen, aggasztónak tartják, ha az emberi problémák megoldására is egyre inkább gépekhez fordulunk.

Tiltás helyett felkészítés és közös szabályok

Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus, bullying szakértő a bullying és a cyberbullying megelőzésének digitális szempontjaira hívta fel a figyelmet. A gyermek online láthatósága, digitális lábnyoma, a szülői sharenting és az algoritmusok működése egyaránt hatással lehet a gyermek sérülékenységére. Kiemelte: a tiltás helyett a digitális mediációra, a beszélgetésre, a felkészítésre és a digitális önvédelem megtanítására van szükség. Hasonló gondolat jelent meg a „Harmadik út: közös digitális normák” című előadásban is. Sipka Bence pszichológus, digitális függőség szakértő és Nagy Ilona iskolai szervezetfejlesztő azt mutatták be, hogyan lehet a szülők, a gyerekek és az iskola bevonásával közösen kialakítani a digitális eszközhasználat szabályait.

Mit tesz a közösségi-média a gyerekek önértékelésével?

A közösségi-média hatása a gyermekek fejlődésére több előadásban is megjelent. Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus a testkép és az önértékelés kérdését vizsgálta. A közösségi médiában a gyerekek nemcsak mások arcával és testével találkoznak, hanem gyakran módosított, filterezett képekkel is, amelyekhez saját megjelenésüket hasonlíthatják. Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a gyerekeket nem elegendő a közösségi-média veszélyeire figyelmeztetni: belső és külső védelmi rendszerre egyaránt szükség van, vagyis megfelelő életkori korlátokra, beszélgetésre, felkészítésre és a kritikus gondolkodás fejlesztésére is.

A közösségi-média és az influenszerek felelőssége külön kerekasztal témája volt. A résztvevők arról beszélgettek, hogy hol kezdődik a tartalomgyártók felelőssége, ha követőik jelentős része gyermek vagy fiatalkorú. Szóba került az is, hogy van-e olyan tartalom vagy reklám, amelyet egy felelős tartalomgyártónak éppen a fiatal követőkre gyakorolt hatása miatt kellene visszautasítania.

Egy másik kerekasztalon Dr. Bauer Viktor gyermekneurológus és Dr. Scheuring Noémi Ph.D, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evésalvászavar Ambulancia vezető főorvosa a túlzott internethasználat és a gyermekek alvási, illetve evési problémái közötti összefüggésekre hívták fel a figyelmet. Beszéltek az utóbbi időben tapasztalt neurológiai problémákról és azok lehetséges összefüggéseiről a megváltozott életmóddal és a digitális eszközök használatával.

A digitális eszközök kisgyermekkori használatának hatásait S. Peternák Magdolna logopédus, pszichopedagógus, mestergyógypedagógus is vizsgálta. Előadásában a beszéd- és nyelvfejlődés, az auditív információfeldolgozás és a verbális figyelem kedvezőtlen alakulására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a legkisebbek fejlődésében meghatározó az élő emberi kapcsolat, a közös figyelem és a gazdag verbális környezet.

Gyermekvédelem a digitális térben

Az Age Verification vs. részvételhez való jog című kerekasztal egyik központi kérdése az volt, hogyan lehet egyszerre védeni a gyerekeket az online veszélyektől, és biztosítani számukra a részvételhez, az információhoz és a véleménynyilvánításhoz való jogot. A résztvevők azt is vizsgálták, hogy technikailag megvalósítható-e olyan életkor-ellenőrzés, amely egyben adatvédelmi szempontból is elfogadható.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a gyermekek személyes adatainak online védelmét érintő aktuális kihívásokról beszélt, míg Polereczki Andrea digitalizációs államtitkár a gyermekek digitális állampolgárságának kérdését járta körül.

A kétnapos konferencia előadásai és kerekasztal-beszélgetései egy közös felismeréshez vezettek: a gyermekbarát digitális környezet nem egyszerűen technológiai vagy jogi kérdés. A gyerekek biztonságához tudatos szülőkre, felkészült pedagógusokra, felelős platformokra és tartalomkészítőkre, hatékony szabályozásra, valamint folyamatos digitális edukációra egyaránt szükség van.

Az Egyetem és a cégek együttműködése több területet érint az oktatási anyag fejlesztésétől a szakmai eseményeken való megjelenésen át a közös kutatás-fejlesztési programokig. Emellett a cégek szakemberei rendszeresen szakmai előadást tartanak az egyetemen, témát és konzulenst javasolnak az egyetemisták szakdolgozatához, diplomamunkájához, emellett lehetőség szerint gyakorlati pozíciót vagy munkalehetőséget is biztosítanak. Az Egyetem kérésére egy 5G állomás is épült az intézmény területén, ezzel is segítve az 5G-vel kapcsolatos egyetemi kutatásokat, fejlesztéseket, de az állomás egyben a Telekom publikus 5G hálózatának is része lesz.

„Az Egyetemen a GINOP-3.1.1- ’Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása’ – Programozd a jövőd! kiemelt, uniós projekt támogatásával azért hoztuk létre a Digitális Fejlesztési Központot, hogy megteremtsük a lehetőségét az egyetem és az ipari szereplők szorosabb együttműködésének egyrészt az 5G-re alapuló alkalmazások kutatása-fejlesztése érdekében, másrészt abból a célból, hogy képzéseinket jobban az infokommunikációs ipar aktuális igényeihez illesszük. Mindezekkel az IKT piac szereplőivel hosszútávon és eredményesen tudunk együttműködni, és közösen tudjuk támogatni az ország digitalizációs transzformációját. A Széchenyi István Egyetem a mobil távközlő rendszerekben magas képzési és tudományos kompetenciával és eredményekkel bíró felsőoktatási intézmény, azonban a mostani megállapodás hozzájárul majd, hogy az Egyetem hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt keresett, versenyképes tudást és diplomát adhasson hosszútávon is az itt végzők kezébe” – mondta Dr. Földesi Péter, a Széchenyi Egyetem rektora.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a megállapodás aláírása alkalmából elmondta: „A mobil távközlésben a következő évtized az 5G-ről szól, de ez a technológia csak akkor tud sikeres lenni, ha a rá épülő alkalmazások valóban relevánsak és vonzóak lesznek az ügyfelek számára, és segítik mindennapi életünket. Ehhez korszerű tudással rendelkező szakemberekre van szükség, és elengedhetetlen a tudásmegosztás az oktatási-kutatási szféra és az ügyfeleket kiszolgáló vállalatok között. A most aláírt együttműködési megállapodás fontos lépés ebbe az irányba. A fenti célok támogatásának érdekében a Magyar Telekom április végén egy 5G bázisállomást helyezett üzembe az egyetem területén.”

„Az agrárágazat, az ipar, de a szolgáltatási szektor is hatalmas fejlődésen megy keresztül a digitális megoldásoknak és szolgáltatásoknak köszönhetően. Az 5G üzleti célú felhasználásának kutatása, fejlesztése és gyakorlati alkalmazása nemcsak az abban résztvevő felek érdekeit szolgálja, hanem a teljes régió versenyképességét erősíti. A Telekom, a T-Systems és a Széchenyi Egyetem együttműködése révén olyan end-to-end megoldások létrehozása válik lehetségessé, amelyek nemcsak kiaknázzák a legújabb mobiltechnológiák képességeit, hanem pozitív hatással lesznek más technológiák fejlődésére is. Az egyetemmel létrejött együttműködés emellett hozzájárul ahhoz, hogy ezen a területen a legújabb megoldásokat ismerő, sőt, azok alakításában aktívan részt vevő fiatal szakemberek lépjenek ki a munkaerőpiacra” – mondta Gonda Gábor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A Magyar Telekom és az oktatási intézmény kapcsolata nem újkeletű, a hosszú évekre visszatekintő szakmai kapcsolat mellett a cég a 2018/19-es tanévtől ösztöndíj programot is működtet az egyetemen, amelynek célja a távközlés, valamint a műszaki-informatika terén kimagaslóan teljesítő diákok ösztönzése, annak érdekében, hogy később minél többen helyezkedjenek el az infokommunikáció területén.

Fotó: Frederik Lipfert, Unsplash

A Hewlett Packard Enterprise magyarországi csapatában 2016 óta kereskedelmi igazgatói pozíciót betöltő Szpisják Tibor ügyvezető igazgatóként november 1-től veszi át a HPE irányítását. A villamosmérnök végzettségű 34 éves szakember friss diplomásként 2010-ben csatlakozott a HPE elődszervezetéhez, a HP-hoz. A pályafutása kezdete óta nagyvállalati eszközökkel és a viszonteladói hálózat építésével foglalkozó Szpisják Tibor a HP kettéválását követően a nagyvállalatok számára informatikai eszközöket kínáló Hewlett Packard Enterprise-nál 2015-ben lépett vezetői pályára.

„Az idei modellváltást követően immár szolgáltatásalapú informatikai megoldásokat kínáló HPE-nél az a célunk, hogy ügyfeleinknek a lehető legkorszerűbb informatikai megoldáscsomagot biztosítsuk, amelyet rugalmasan, az aktuális igényeiknek megfelelően használhatnak. A felhőélményt helyi adatközpontban megvalósító platformunk lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy mind hardver, mind szoftver tekintetében nagyobb beruházás nélkül, fogyasztásalapon élhessenek a legújabb technológiák adta előnyökkel. A népes helyi szakembergárdánk és a folyamatos képzés alatt álló viszonteladói csapatunk biztosítani tudják, hogy a központ által kifejlesztett megoldásokat itthon testre szabjuk az ügyfeleink igényei szerint” – mondta el Szpisják Tibor.

A Hewlett Packardnál és a Hewlett Packard Enterprise-nál 17 éve dolgozó, 2012 óta a HP-nál, 2015 óta a HPE-nél ügyvezetői igazgatói pozíciót betöltő, 2018 óta a HPE teljes közép-európai régióját vezető és a HPE-t novemberig ügyvezető igazgatóként irányító Gonda Gábor a T-Systems vezérigazgatója lett.

Gonda Gábor 21 éves szakmai- és 15 éves felsővezetői tapasztalattal érkezik a T-Systems élére. Szakmai pályafutását 1999-ben a Compaq-nál kezdte, ezt követően 17 évet töltött a Hewlett Packard Enterprise-nál különböző vezetői funkciókban, 2012 óta a magyar HP ügyvezető igazgatója, 2018 óta a HP teljes közép-európai régióját is vezette. Munkáját számos vállalati és iparági elismerés igazolja, szabadidejében tanít a Corvinus Egyetemen és a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat aktív tagja. Diplomáját az Óbudai Egyetem informatikai mérnök szakán szerezte, melyet számos vezetői képzés követett, köztük a Harvard Business School kurzusa.

„Megtisztelő és inspiráló feladat Magyarország vezető ICT vállalatát irányítani: a T-Systems hihetetlenül erős és felkészült szakembergárdával, valamint egyedi kompetenciákkal rendelkező, sikeres vállalat, így nagyon örülök, hogy aktív részese és alakítója lehetek a további fejlődésnek és építkezésnek” – mondta Gonda Gábor a kinevezés kapcsán.

„Gábor személyében komoly iparági és nemzetközi felsővezetői tapasztalattal rendelkező vezetőt köszönthetünk a T-Systems élén. Biztos vagyok abban, hogy Gábor tudása, személyisége és szemlélete új lendületet ad majd a csapatnak, hogy még jobb megoldásokkal segítsük vállalati és intézményi ügyfeleinket és növekedési pályára álljunk” – mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.