Naponta vállalkozások millióival fordul elő szerte a világon, hogy a szaporodó kibertámadások közepette meg szeretnék erősíteni biztonsági rendszerüket, MI-alapú chatbottal gyorsítanák meg az ügyfélkiszolgálást és a belső kommunikációt, vagy éppen a különböző üzleti területekről érkező óriási mennyiségű adatot szeretnék hasznosítani a legjobb stratégiai döntések meghozatalában. Csakhogy a hasonló projektek megvalósítása speciális technológiai tudást igényel, így még szűkebb munkaerőpiaci szegmensből tudnak meríteni a cégek, miközben már az alapvetői fejlesztői tudás megszerzése is óriási kihívást jelent: egy profit szoftvermérnök toborzása átlagosan 43 napot vesz igénybe, miközben a fejlesztők közel fele csupán 1-2 évet tölt egy adott cégnél.

„A technológiai kompetenciahiány – különösen a legtrendibb területeken, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány és az IT-biztonság – komoly problémát jelent a cégeknek, a betervezett projektek megvalósítása ugyanakkor nem csúszhat éveket, mert az óriási hátrányba hozná őket a digitalizációs versenyben. A hiányzó szakértelem pótlására megkereshetnek külső tanácsadót, aki iránymutatást adhat, kiszervezhetik a teljes folyamatot, ami számos logisztikai, bizalmi és minőségbiztosítási kérdést vet fel, azonban egyre népszerűbb a két megoldás előnyeit egyesítő „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok alkalmazása, amikor a saját munkaerőt egészítik ki a cégek külső szakember(ek) bevonásával egy-egy projekt erejéig” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kulcstényező a megfelelő partner kiválasztása, de pontosan kell tudnunk, mit akarunk

A vállalatok 60%-a már most is él a lehetőséggel, hogy az elnyúló, HR-erőforrásokat és IT-büdzsét nem kímélő toborzási folyamatok helyett inkább a flexibilis, gyors és költséghatékony „team augmentation” megoldásokat válassza, de a jövőben várhatóan még jelentősebb lesz a belső kompetenciahiány kezelésében ez a típusú külső támogatás. A kiterjesztett csapatok tagjai akár más kontinensről vagy időzónából is hozzá tudnak járulni a közös projekt sikeréhez, vagyis azonnal kitágul azon szakemberek köre, akiknek a tudását hasznosíthatjuk. Ezek az együttműködési modellek ráadásul éppen az olyan, egyre nagyobb hangsúlyt kapó soft skillek meglétét feltételezik, mint a jó kommunikációs készségek, alkalmazkodás, agilitás és a képesség a csapatmunkára – ha pedig ebben hiány van a belső munkavállalói körben, egy-egy ilyen projektből sokat tanulhatnak a kollégák is.

Ha a toborzás ilyen nagy falat, felmerül kérdés, hogyan tudunk külső specialistákat bevonni a különböző technológiai területekre. Az első és talán legfontosabb lépés a teljeskörű belső audit, mellyel feltárhatjuk, hogy milyen szakemberekre és kompetenciákra van szükségünk ahhoz, hogy teljesítsük a kitűzött célokat, valamint érdemes egy belső mentrendet is kialakítani, hogy világosan lássuk az időkereteket és pontos elvárásokat tudjunk támasztani a külső munkaerő felé. Ezt követően azonosítanunk kell azon lehetséges partnerek körét, akik segítségünkre lehetnek a szükséges tudás bevonásában, ha pedig megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbbet, indulhat a kiterjesztett csapat összeállítása, az új tagok beillesztése, majd a közös munka.

„Mi tipikusan az egyenlet másik oldalán állunk, hiszen a technológiai terület legszélesebb köréből segítünk szaktudást bevonni a cégeknek, de az együttműködések kapcsán azt látjuk a legfontosabbnak, hogy világos szabályrendszer mentén történjen a közös munka. Ez lehetővé teszi, hogy minden csapattag – akár belső, akár kívülről bevont munkaerőről van szó – tudja, mi a feladata és milyen szerepe van ebben az új szervezeti és szakmai modellben” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A startupok és mikrovállalkozások megmentője

A legutóbbi felmérésekből azt is tudjuk, hogy még az árérzékeny magyar piacon is kiemelkedő elvárás a technológia szakemberek körében, hogy a fizetési színvonal mellett a szakmai kihívások is megfelelőek legyenek, lehetőség legyen a folyamatos tanulásra és a karrierút fejlesztésére is. Ebből is adódik, hogy a technológiai szakemberek gyakran váltanak céget és pozíciót, ez viszont a kiterjesztett csapatok malmára hajtja a vizet, és szinte garantálja, hogy motivált, érdeklődő új tagokat vonhatnak be a cégek a meglévő munkavállalók mellé. Gönczy Gábor szerint ez egyben nagy lehetőség a kisebb vállalkozások és főként a startupok számára, ugyanis ezeknél a cégeknél alaphelyzet a folyamatos és gyors változás, valamint nagy kihívást jelent a szolgáltatások skálázása, az újabb és addig ismeretlen terepnek számító projektek végrehajtása. Emellett a „kicsik” nyilvánvaló hátránnyal indulnak a kiforrott vállalati kultúrát, menő irodai tereket és komplex képzési rendszert kínáló piaci óriásokkal szemben – ezért számukra kulcsfontosságú megoldást jelenthet a külső tudás problémamentes, gyors és költséghatékony bevonása.

Sorozatos lezárások a világjárvány miatt, globális gazdasági-politikai bizonytalanság, súlyos félvezetőhiány és energiakrízis, jelentősen átalakuló fogyasztói igények – ez a piaci környezet még a legstabilabbnak gondolt járműipari óriásokat is megrengette. A kihívások ugyanakkor egyfajta digitalizációs versenybe kergették a gyártókat, mellyel nem csak piaci pozíciójukat erősíthetik meg a konkurenciával és az új belépőkkel szemben, de minden eddiginél kényelmesebb és zöldebb utazási élményt nyújthatnak a vásárlóiknak. Ez a szemlélet pedig nem csak a tervezést és a gyártást, de a karbantartást és üzemeltetést, sőt, még az értékesítési- és a marketing gyakorlatot is érinti.

„A digitalizációval a gyártók új termékeket vagy üzleti modelleket vezethetnek be, erősíthetik az élményfókuszú ügyfélkiszolgálást, optimalizálhatják az ellátási láncokat, növelhetik termelékenységüket és magasabb minőséget is nyújthatnak. Habár az autóipar a technológiai innovációk terén hagyományosan az élen jár, mégis gyakran nehezen valósulnak meg ezek a fejlesztések, mert a digitalizáció az egész szervezeten átívelő stratégiai funkció, csakis így lehet igazán hatékony. A járműiparban ez azonban sokféle tevékenységet és területet érint, ezért az erre irányuló vállalati szemlélet kialakítása is sokkal nagyobb kihívás” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kényelmesebb és zöldebb lesz az autózás, új szintre lép a mobilitás

Az autóipari innovációkat napjainkban leginkább két meghatározó tényező hajtja: a környezettudatossággal kapcsolatos elvárások és a mesterséges intelligenciára épülő önvezető járművek fejlesztésére irányuló törekvések. Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok és Kína komoly célokat tűzött ki a következő évtizedre a károsanyag-kibocsátás korlátozásával kapcsolatban, amely minden gyártó számára irányadó, az autonóm vezetés kapcsán pedig akkora az érdeklődés, hogy becslések szerint 2035-re ezek a rendszerek és megoldások 300-400 milliárd dollár közötti forgalmat generálhatnak majd csak a személygépkocsik piacán. A fogyasztók mindeközben azt várják, hogy ezek az előnyök számukra is könnyen elérhetőek legyenek, ráadásul egyre kényelmesebben és okosabban szeretnének utazni. Milyen technológiai újdonságokra számíthatunk tehát a következő években a járműiparban gyártói és fogyasztói oldalon?

1. Kijelzők mindenhol

Míg néhány éve igazi luxusként éltük meg, ha a műszerfalon elhelyezett kijelzőn követhettük az útviszonyokat valós időben, hamarosan ezt már nagyon kevésnek fogjuk érezni. A gyártók a vezetési élmény fokozása és az extra funkciók beépítése miatt egyre több és nagyobb képernyőt helyeznek majd a járművekbe, ezek viszont nem a figyelmünket vonják majd el, hanem a közlekedés és az autó szempontjából hasznos információkat osztanak meg velünk.

2. Beköszönt a valódi mobilitás kora

Habár sokan úgy ragaszkodnak az autójukhoz, mint a háziállatukhoz, hamarosan már nem egy-egy járműhöz kötődnek majd a személyre szabott beállítások: a gyártók arra törekednek, hogy a felhőszolgáltatások és a mobilintegráció bevetésével bármelyik kocsiba szállva ugyanúgy hallgathassuk kedvenc zenéinket vagy rögtön előhívhassuk a jól bevált útvonalainkat vagy dokumentumainkat.

3. Okos karbantartás, gördülékeny gyártás

A prediktív analitika számos iparágat forradalmasított, és a pontos menetrend szerint működő járműgyártásban még nagyobb hasznot hoz. A mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra épülő szoftveres megoldásokkal előre megjósolhatóvá válnak a meghibásodások, tervszerűen és összehangoltan végezhető a gépek karbantartása, így a hirtelen leállások és megbénult gyártósorok rémképe egyre ritkábban fenyegeti a gyárakat.

4. Alternatív üzemanyagok kora

Az előírásoknak és a fogyasztó elvárásoknak megfelelő „zöldülés” a hibrid és elektromos járművek fejlesztése mellett arra ösztökéli a piaci szereplőket, hogy alternatív megoldások után nézzenek. Egyre több innováció fordul a biogáz-meghajtás felé, létezik már olyan traktor, amely ezzel a megoldással 90%-kal kevesebb szén-dioxid kibocsátásra képes.

5. Már a szalonba sem kell belépnünk

A legtöbb gyártónál már elérhető olyan konfigurációs alkalmazás, mellyel megtervezhetjük a számunkra ideális járművet, kiválaszthatjuk a színeket, extra funkciókat. Az egyre népszerűbb virtuális valóság-alapú fejlesztésekkel viszont új szintre léphet a járműmarketing, hiszen minden eddiginél valósághűbben szemlélhetjük meg a vágyott, jövőbeli autónkat.

A gyártásban már hódítanak a robotok, felkészül a beszállítói szektor

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint ma már több mint 1 millió ipari robot tevékenykedik a globális autógyártásban – ez pedig az összes „dolgozó” robot harmada. Jelentőségük óriási, hiszen nagyban hozzájárulnak a környezettudatosabb modellek gyártására való átállásban. Dél-Koreában 2867 gépi alkalmazott jutott 10 000 humán munkavégzőre már 2021-ben, de a robotsűrűségben kiemelkedően teljesít Németország, az Egyesült Államok és Japán is. Egyelőre többnyire a legnagyobb szereplők engedhetik meg maguknak ezt a szintű automatizációt, de ahogy egyre kisebbek és elérhetőbbek lesznek a gépek az ipari folyamatokban, a beszállítók is szélesebb körben alkalmazhatják őket, ez pedig újabb lökést ad majd az autógyártásnak. „Ezek között a gépek között már szép számban megtalálhatók a kollaboratív robotok, vagyis cobotok, melyek valóban tökéletesen együtt tudnak működni az emberekkel. Jelenlétük a humán munkaerő számára teljesen biztonságos, ráadásul könnyen programozhatók különböző feladatok elvégzésére is, így óriási lehetőség rejlik bennük” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Egyre nagyobb digitalizációs kényszer nyomja a cégek vállát világszerte, a folyamatos hatékonyságnövelés és költségcsökkentés szinte minden szektorban a legfontosabb üzleti stratégiai célok között szerepel. Gőzerővel zajlanak tehát a folyamatautomatizálásra, robotizációra, adatelemző- és AI-megoldások bevezetésére irányuló projektek, azonban egyre nehezebb hozzájutni a szükséges szaktudáshoz, a sokat emlegetett munkaerőhiány pedig továbbra is súlyos az IT-szektor szinte minden szegmensében. „Előbb-utóbb minden vállalatnál felmerül, hogy külső erőforrásokat vonjanak be a fejlesztői munkába, ennek egyik hagyományos formája a teljes projekt vagy az egyes részfeladatok kiszervezése egy külső szolgáltatónak, de egyre gyakoribb, hogy szakembereket vagy komplett csapatokat kölcsönöznek a hiányzó kompetenciák pótlására. Mivel a pandémia óta a távmunka megoldások népszerűsége jelentősen megnőtt, kinyílt a világ ezen a téren” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kölcsönzött techtudás: költséghatékony és még a vállalati kultúrát is fejleszti

Nem véletlen, hogy a megoldandó IT-feladatok sikeres teljesítése érdekében a vállalatok egyre inkább a „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok bevonása mellett döntenek. Míg egy kiszervezett projekt során a megbízott cég szinte hermetikusan elzárva végzi a munkát, kölcsönzött szakértelemmel egy rugalmas, jól skálázható, személyre szabott megoldást kapunk, mely ráadásul ösztönzi és magasabb szintre emeli a vállalaton belüli együttműködést és kommunikációt. „A belső és külső szakemberek közös erőfeszítései biztosítják, hogy olyan fejlesztés születik, mely gond nélkül integrálható a már meglévő IT-rendszerbe és nagyobb kontrollt is biztosít a projekt felett a megrendelő számára. Végül, de nem utolsó sorban, kollégáink szakmailag is sokat kaphatnak egy ilyen felállásban, akár úgy is gondolhatunk erre, mint egy extra képzési lehetőségre” – magyarázza Gönczy Gábor. Nézzünk néhány szempontot, amire érdemes odafigyelni a kölcsönzött munkaerő bevonása során!

1. Ki vagyok, mit akarok? – Az első és talán legfontosabb lépés annak definiálása, hogy miért és pontosan milyen területen van szükség kiegészítő tudásra. Előfordulhat, hogy egy új termék kerül a piacra, a vásárlói visszajelzések alapján fejleszteni kell az online kereskedelmi platformot vagy egyszerűen automatizálni szükséges egyes folyamatokat. Lehet, hogy ehhez nincs elég ember, de az is lehet, hogy front-end fejlesztő van, viszont a back-end pillér hiányzik, vagy éppen kifejezetten mobilra kellene optimalizálni egyes funkciókat. Először a pontos igényeket kell felmérni, aztán mehetünk tovább.
2. Üzleti párkereső – Ha a fenti kérdésekre megtaláltuk a válaszokat, jöhet a megfelelő partner megtalálása. Itt rengeteg szempontot szükséges figyelembe venni, a szolgáltatási kör és a referenciák mellett érdemes utána nézni a megbízandó cég alapértékeinek és személyes találkozón felmérni, működik-e az „üzleti kémia”. Éppen a technológiának köszönhetően virtuálisan is könnyen együtt dolgozhatunk a külső szakemberekkel, ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy például gondot okozhat-e, ha más időzónában és ritmusban dolgoznak majd partnereink.
3. A kommunikáció a kulcs – Ahogy minden kapcsolatban, egy ilyen típusú együttműködésnél is a nyílt és akadálytalan információáramláson áll vagy bukik a projekt sikere. Erre ebben az esetben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a fizikai távolság és akár a nyelvi akadályok is problémát jelenthetnek a napi kommunikációban. Fontos, hogy a kollégákat előre felkészítsük ezekre a kihívásokra és lefektessük a kapcsolattartás alapjait: milyen dokumentációt vezetünk majd, milyen eszközökkel és platformokon, milyen gyakran tartjuk majd a kapcsolatot a külső csapattagokkal.
4. A bevonódás hozza a sikert – Habár vélhetően csak ideiglenesen válnak csapattagokká a külső techszakértők, nagyot dobhat a hatékonyságon, ha bennük is tudatosul a közös célok elérésének jelentősége. Akár néhány HR-folyamatba is bevonhatjuk őket, ha lehetőség van, meghívhatjuk a céges eseményekre, csapatépítőkre – minél inkább úgy érzik, hogy a vállalat, ahol „vendégeskednek” a sajátjuk, annál motiváltabban dolgoznak majd a közös projektben.

Fókuszban a kiberbiztonság, hasít a low-code, érkezik az AI – mit hoz a jövő?

A kölcsönzött csapatok bevetésével kapcsolatos egyik leggyakoribb ellenérvet az információ- és kiberbiztonsági aggályok jelentik – teljesen érthetően. A cégek nem szívesen nyitják meg rendszereiket és bocsátják külsős kollégák rendelkezésére a vállalati adatvagyont, így az együttműködés megkezdése előtt fokozott figyelmet igényel az IT-biztonsági kérdések rendezése, és már a megfelelő partner megbízása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy ez a beszállítói oldalon is prioritás. A másik érdekes felvetés az egyre népszerűbb low-code megoldásokhoz és a villámtempóban előretörő mesterséges intelligenciához kapcsolódik: vajon ezek nem válthatják ki a felmerülő kompetenciahiányt?

„Kétségkívül egyre több területre törnek be az új trendek és technológiák, melyek valóban automatizálhatnak egyes folyamatokat és feladatokat, viszont azok jellemzően inkább junior tevékenységek vagy éppen bizonyos kódrészletek programozása. Teljes projektek menedzseléséhez, koordináláshoz és áttekintéséhez, az innovációkhoz és a kreatív kihívások megoldásához továbbra is szükség van jó kvalitású, magas szintű tudással és megfelelő soft skillekkel felvértezett szakemberekre” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

A koronavírus emberek százmillióit, milliárdjait kényszerítette, vagy valamilyen szinten kényszeríti jelenleg is otthonaikba világszerte, és bár időről-időre fellélegezhetünk, a változó mértékű korlátozások továbbra is megszabják nekünk, hogyan tervezzük a bevásárlásokat, mikor és hova utazzunk vagy éppen milyen formában vegyünk részt a következő szakmai konferencián. Közben rengetegen az online térbe „menekülnek” a valóságból. A helyzet a VR/AR fejlesztések felé hajtotta az előrelátó iparági szereplőket, és úgy tűnik, a következő években kapcsolhat igazán nagy sebességre a technológia alkalmazása, mely egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. De miről is van szó pontosan?

„A virtuális valóság (VR) alatt a digitális technológiák által életre keltett, érzékszerveinket célzó komplex élményt értünk, a kiterjesztett valóságot (AR) pedig úgy tudjuk a legjobban jellemezni, hogy általa a körülöttünk lévő fizikai világba valós időben tudunk csupán virtuálisan létező elemeket ültetni. A vegyes valóságot (MR) pedig a gépek, az emberek és környezet közötti interakciók teremtik meg. Talán elvontnak tűnik mindez, mégis kézzelfogható gyakorlatokat hoz az életünkbe: az IKEA applikációjában már kipróbálhatjuk, hogy mutat majd a kiszemelt kanapé a nappalinkban, a magyar AerinX pedig MR-alapra helyezi a modern repülőgép-karbantartást. Ahány iparág, annyi megoldás – a lehetőségek szinte korlátlanok. A Protechtor Business online workshop-sorozatunk egyik legutóbbi eseményén éppen ezeket az ipari fejlesztéseket jártuk körbe” – mondja Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

5 terület, ahol nagyot mehet a VR/AR a következő években

A virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldások piacán – oly sok más szegmenshez hasonlóan – a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiája hozhatja el az igazi áttörést a szakértők szerint. „Képzeljük csak el, hogy a VR-szemüvegünk nem csupán láttatni engedi velünk a virtuális világot, de az AI eszközeivel megérti és fizikai valóságként fogja fel azt. Minden, amire a mesterséges intelligencia lehetőséget biztosít számunkra tárgyi valónkban, elérhető lesz a technológia által megteremtett térben, sőt, annál jóval több is” – magyarázza Gönczy Gábor. Emellett várhatóan az 5G hálózatok és a felhőalapú informatika rohamszerű terjedése is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy új szintre lépjen az ember a virtuális közegben. Mindez talán már a messzi jövőbe vezet minket, de nézzük, hogy hétköznapjainkba mely területeken hoz jelentős változást a következő évtized!

1. Virtuális kézfogás a kollégákkal

Az elmúlt két évben valóságos slágertermékekké váltak az online meeting- és konferencia platformok, és bár mindannyian hálásan vetettük bele magunkat a vírusbiztos közegbe, valami nem volt az igazi. Nos, a virtuális jövőben gyakorlatilag testközelből szemlélhetjük majd a kollégák prezentációját, kezet foghatunk az avatárjukkal, de akár még a tárgyalóban gőzölgő kávé illatát is érezhetjük – és ez már nincs is olyan távol. A Facebook (újabban Meta) már 2021 nyarán bemutatta a Horizon Workrooms platformot, amely az együttműködés és a produktivitás soha nem látott egyvelegét ígéri a virtuális térben, de a vállalatok akár már a tréningtevékenységeket is a VR-felületekre vihetik.

2. Az oktatás forradalma

Naponta hallhatunk arról, milyen nehéz a gyerekek figyelmét lekötni, illetve még inkább használható tudást átadni az egyre nagyobb információs zajban. Az interaktív tábláktól elindulva nagy lépést jelent, ha a biológia órán megismert növényeket a tanulók egy VR-szemüvegen keresztül szemlélhetik, ha megsimogathatnak egy soha nem látott állatot vagy végignézhetik egy uralkodó megkoronázását a virtuális térben. Emellett a technológia valós alternatívát teremt a mentorlásra és különböző továbbképzések megtartására függetlenül attól, hogy éppen egy országban vagy akár földrészen tartózkodik-e az oktató és a hallgató.

3. Új lehetőségek az ingatlanpiacon

Miközben a lakáspiac és a nagyobb építőipari beruházások sem pihentek a pandémia időszakában, jelentősen megnőtt az igény az ingatlanok és fejlesztési területek gyors és biztonságos megtekintésére és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokra. A vásárlók és befektetők így még azelőtt megnézhetik virtuálisan a kiszemelt új otthont vagy irodaházat, mielőtt az megépülne, a használt lakásokat pedig úgy tudja megmutatni a közvetítő, hogy az érdeklődőnek nem kell hosszú órákat utaznia, mégis testközelből tapasztalhatja az ingatlan adottságait és hangulatát. Sőt, ennél még többet is tud a VR: az értékesítők azt is megmutathatják, mennyi minden rejlik még az ingatlanban, hiszen modellezhetik a különböző átalakításokat, új bútorzatot vagy világítást is.

4. A divatipar jövője: virtuális ruhapróba

A kereskedelem és a divatipar már évekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni a különböző VR-technológiákat, hogy a termékek mellett élményekkel is kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Ennek adott új lendületet a pandémia: a divatbemutatók helyett VR-szemüvegben lehetett megcsodálni a ruhákat, de ma már létezik olyan applikáció, mely képes lemodellezni a testalkatunkat, hogy könnyebb legyen a választás. Sőt, találunk olyan fejlesztést is, mellyel gyakorlatilag a virtuális térben próbálhatjuk fel a nekünk tetsző darabot, anélkül, hogy kimozdulnánk a lakásból.

5. Csípőműtét VR-ben

Ha van olyan terület, ami minden másnál jobban felértékelődött az elmúlt két évben, az az egészségügy – amelyet szintén egyre inkább átsző a digitalizáció. A következő években az orvosi VR-piac közel 2.5 milliárd dollárral nő majd és egyre több részfeladat kerülhet át a virtuális világba. Bevett gyakorlattá válhat például, hogy a sebészek VR-ben próbálhatják le az elvégzendő műtétet a megadott betegadatok alapján vagy éppen oktathatják az orvostanhallgatókat a különböző fogásokra, de olyan beavatkozást is végeztek már, melynél a műtőorvosok az általuk viselt speciális szemüvegen keresztül, valós időben kaphattak fontos információkat a páciens állapotáról.

„Legyen szó virtuális meeting platformokról, termékbemutatókról, vagy éppen olyan konkrét ipari alkalmazásokról, mint a felületkezelt alkatrészek minőségbiztosítása, egyet biztosan kijelenthetünk: a különböző VR/AR-megoldások alkalmazása megkerülhetetlen lesz, de ami még fontosabb, nem is éri meg kihagyni az általuk nyújtott lehetőségeket. A technológiát használó cégek arról számolnak be, hogy az egyes feladatokon mintegy 46%-nyi időt tudnak spórolni, a produktivitásuk pedig mindeközben átlagosan 32%-kal nő, ami pénzben is kifejezhető, jelentős hasznot hoz. A következő években minden bizonnyal egyre több területen, egyre könnyebben hordható és egyre sokoldalúbb VR-eszközök jelennek meg” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

Röpködnek az elképesztő jóslatok a mesterséges intelligencia villámtempójú fejlődése kapcsán: becslések szerint 2025-re a globális AI-piac értéke már eléri a 60 milliárd dollárt, a világ GDP-je pedig közel 16 billió dollárral emelkedik majd az AI-fejlesztéseknek köszönhetően. Ha elszakadunk a számoktól, elég csupán körülnéznünk, hogy észrevegyük, életünk szinte minden területén hasznát vesszük a gépek „tudásának”. A technológia segíti a rendvédelmi szerveket a bűnmegelőzésben, a vezető járműgyártók gőzerővel dolgoznak az okosszoftverekkel működő önjáró autók tervezésén, a gépi modellezés pedig a klímaváltozás hatásainak elemzésében nyújt segítséget. A 2020-ban ránk szakadt pandémia pedig azt is bebizonyította, hogy az egészségügyben is helye van a mesterséges intelligenciának: a gépi adatfeldolgozás a vírus megismerésében és a vakcinafejlesztésben is szerepet játszik, de az AI segít a járványgörbék alakulásának előrejelzésében, vagy éppen a kórtermek megfelelő fertőtlenítésében is.

„Az amerikai igények ugrásszerű növekedést mutatnak az AI-fejlesztések iránti keresletben, és ez nem véletlen: azok a vállalkozások, melyek kiaknázzák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket, közel 40 százalékos emelkedést tapasztalnak az üzleti termelékenység terén. A modern technológiai megoldások egyre csak szaporodnak, és mindenhol körülvesznek bennünket. Éppen ezért érdekes, hogy mindeközben a felhasználók csupán harmada gondolja úgy, hogy AI-megoldásokkal találkozik a hétköznapok során” – hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a magyar tulajdonú, amerikai piacon is aktív Stylers Group CEO-ja.

Szintet lépett a vásárlói élmény – így csinálják az amerikai nagyágyúk!

A mindennapokban leggyakrabban a telekommunikáció, a szórakoztatóipar és a kereskedelem területén alkalmazott mesterséges intelligencia-alapú fejlesztésekkel találkozhatunk. Az olyan nagy streaming szolgáltatók, mint a Netflix, a korábbi választásaink alapján ajánlanak nekünk bizonyos típusú tartalmakat, a közösségi oldalak pedig gyorsan feltérképezik érdeklődési körünket, hogy ahhoz illő posztokat jelenítsenek meg a hírfolyamunkban – ezt mind a felhasználói szokásainkat elemző gépeknek köszönhetjük. A járványhelyzetben ugyanakkor az internetes vásárlás is új erőre kapott, számos terméket az online térben szerzünk be, miközben egyre több szolgáltatás is a digitális világba települ. Kulcsfontosságú lett tehát a cégek számára, hogy a megfelelő terméket a megfelelő vásárlóknak kínálja.

Számos kutatás rámutatott már, hogy a legtöbb felhasználó azért hagyja el vásárlás nélkül a webshopokat, mert nem találja meg elég gyorsan a számára érdekes terméket, vagyis elmarad a pozitív a vásárlói élmény. Erre a problémára kiváló megoldásokkal szolgál a mesterséges intelligencia, ráadásul sikeresen kínálhat kiegészítő termékeket is a látogatóknak, például jógaszőnyeget az edzőnadrág mellé. Hasonlóan támogatják a vásárlói elégedettséget és segítik a felhasználók visszatérését a különböző típusú ajánlórendszerek, ezekkel olyan termékek is gazdára találhatnak, melyeket eredetileg nem is keresett aktívan a felhasználó. Az üzenet ugyanaz: „itt tudják, mire vágyom, és gyorsan hozzá is juthatok”. A vállalati digitalizációval foglalkozó Stylers Group legsikeresebb amerikai projektjei közé tartoztak a Deepak Chopra és Oprah Winfrey cégei számára fejlesztett e-kereskedelmi megoldások: a médiamogulok a digitális termékeik subscription (feliratkozás) alapú értékesítésében kértek segítséget a magyar szakemberektől.

Kényelem vagy privát szféra: át kell ugrani a bizalmi szakadékot

Ahogy a hétköznapok mind több területére szivárognak be a mesterséges intelligencia-alapú megoldások, egyre több aggály merül fel a felhasználói adatvédelem, valamint a privát szféra megóvása kapcsán. Fontos, hogy az AI-szakemberek és a vállalati oldal is kiemelt szempontként kezelje az őszinteséget és a felelősségvállalást, és nagy hangsúlyt fektessen az ügyfelek, vásárlók átlátható tájékoztatására. Hosszú távon akkor aknázhatják ki leghatékonyabban a cégek a mesterséges intelligenciában rejlő korlátlan üzleti lehetőségeket, ha felvállalják és világosan kommunikálják a felhasználók felé, milyen fontos előnyökkel jár számukra az AI alkalmazása – így manipulatív eszköz helyett a modern technológia hasznos vívmányát látják meg benne.

„Jellemzően a megmagyarázhatatlan, átláthatatlan dolgoktól félünk leginkább a mindennapi életünk során, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos esetleges ellenállást is ez az érzés váltja ki a legtöbb esetben. Ezt a fejlesztők és a döntéshozók is felismerték, így rengeteg kutatás folyik az ún. „explainable AI” irányában azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a gépek „gondolkodását”. Gondoljunk csak bele: egy AI-alapú ügyfélszolgálati chatbotnál üzleti (és adott esetben súlyos) kockázata van a félrecsúszott automatizációnak, ugyanakkor egy önvezető autónál, drónnál vagy a légi irányításban közvetlen életveszélyt is előidézhet. Nem kérdés, hosszú út áll még előttünk, amíg tökéletesen megbízható társként tekinthetünk a mesterséges intelligenciára – addig is, fordítsuk előnyünkre a már most rendelkezésre álló lehetőségeket” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Őrült tempóba kapcsolt tavaly a hazai e-kereskedelem: míg korábban 30-40%-os növekedést tapasztalhattunk a szektorban negyedévente, 2020 nyarán már 62%-os bővülésről számolt be a KSH statisztikája. A vállalkozásokat kész tények elé állította az online kereskedelem robbanása, akik korábban lemaradtak a fejlesztésben, most rohamtempóban igyekeznek felzárkózni, azonban azok a cégek sem dőlhetnek hátra, melyek már rendelkeznek webshoppal és gördülékenyen működő technológiai háttérrel. A fokozódó versenyben ugyanis a fogyasztók gyorsaságot, átláthatóságot, valamint biztonságos és megbízható szolgáltatásokat várnak – és még több élményt. Vajon megéri chatbotot integrálni webáruházunkba? Mire figyeljünk, ha a Google AI segítségével ajánlanánk termékeinket? Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban? Mit akar a vásárló, és hogyan tudjuk befolyásolni a döntését?

Walmart, PwC Legal, Talk-A-Bot – nagyágyúk a nappaliban

A legégetőbb kérdések megválaszolásában szeretné segíteni a hazai vállalkozásokat a Stylers Group és a Braining Hub IT oktatási centrum által indított Protechtor E-commerce előadássorozat. A szervezők célja az, hogy a hazai e-kereskedelmi szereplők mind üzleti, mind technológiai oldalról naprakész, gyakorlati tudásra tegyenek szert. Szó lesz többek között az ajánlórendszerek és mesterséges intelligencia kapcsolatáról, az e-kereskedelem kibervédelmi kihívásairól, a kapcsolódó jogi normákról, valamint a chatbot integráció és a fejlesztések visszamérésének lehetőségeiről. Mindezt ráadásul az e-kereskedelem tapasztalt szakértői osztják meg a hallgatókkal: Nagy Sándor (Ecommerce Hungary), Firniksz Judit (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal), Kovács Gyula (Neuron Solutions), Geiger Tamás (JabJab), Vajna Balázs (Loupe Digital), Kovács Ádám (Nielsen Brandbank), Bagladi Balázs (Talk-A-Bot), Szöllősi Péter és Luter Tibor (Black Cell Magyarország Kft.).

Az első előadásra január 19-én kerül sor, ráadásul rögtön egy nagyágyúval nyitja meg az évet a Protechtor: Claude Jones, az Egyesült Államok egyik legnagyobb kiskereskedelmi szereplőjének saját technológiai vállalata, a Walmart Labs San Diego-i vezetője osztja meg gondolatait a vásárlási élmény rohamtempójú fejlődéséről. A részvétel a regisztrációt követően ingyenes, a további előadások részletes tematikája pedig a protechtor.hu weboldalon olvashatók.

Ma már sokdimenziós a technológia: közös érdek a tudásmegosztás

Az információ-technológiai szolgáltató Stylers Group cégcsoport számára kiemelten fontos a hazai tech-szereplők közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés kereteinek megteremtése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok megosztása a magyar vállalkozásokkal. 2021-től ezért az általuk alapított Protechtor digitális rendezvénysorozat az üzleti IT és az e-kereskedelem mellett újabb területekkel bővül: a workshopok a jövőben boncolgatni fogják a HR és az IT találkozásának aktuális kérdéseit, a legizgalmasabb amerikai trendeket, emellett külön rendezvényág foglalkozik majd olyan inspiráló karriert befutott nőkkel, akik sikeresen törtek a csúcsra a technológia férfias világában.

„Tavaly kezdtük el szervezni a Protechtor online sorozat eseményeit, és hamar kiderült számunkra, hogy számos olyan, az információs technológiához lazábban kapcsolódó téma van, melyekről keveset beszélünk, mégis rendkívül fontosak. Hogyan lehet felépíteni és hatékonyan vezetni egy csapatot? Milyen szerep jut a nőknek a technológiai iparban az új évtizedben? Milyen friss trendeket érdemes átültetni az USA piacáról a magyar viszonyok közé? Mivel évek óta saját irodával aktívak vagyunk a tengerentúlon, mindig fontosnak tartottuk tapasztalataink megosztását, ugyanakkor látjuk azt is, milyen sokat tudunk tanulni másoktól” – fogalmazott Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A Stylers Group információ-technológiai cégcsoport felmérése már tavasszal nagy előrelépést jósolt a digitális transzformációban, hiszen a magyar döntéshozók közel 70%-a már akkor úgy nyilatkozott, hogy tudatosan szeretné tovább erősíteni vállalata digitális érettségét. A koronavírus azonban nem várt módon pörgette fel az eseményeket az idei évben, és azoknak is fel kellett venniük a tempót, akik korábban nem terveztek jelentősebb erőforrásokat fordítani a digitalizációra 2020-ban – meg kellett teremteni a távmunka feltételeit, szembe kellett nézni a legújabb információ biztonsági kihívásokkal, optimalizálni a weboldalakat és webshopokat, illetve mindenekelőtt megfelelő kommunikációs csatornákat biztosítani a munkavállalók és az ügyfelek számára egyaránt. Miközben azonban a világ egy része őrült sebességgel száguld a jövőbe – 2025-re mintegy 3300 milliárd dollárra rúg majd a digitális transzformációhoz kapcsolódó piaci szolgáltatások értéke –, sokan nem képesek túljutni az első lépéseken – ez pedig sokba kerülhet a következő években.

Így teleportáld a céged egyenesen 2025-be!

Nagy tanulsága volt a pandémia első hullámának, hogy a hosszú távú terveket, megfontolt fejlesztéseket, futurisztikus stratégiákat nyugodtan kidobhatjuk a kukába. A jövő a gyors reakciókra épülő akcióterveké, a rugalmas üzletmeneté, valamint az ezeket hatékonyan támogató digitalizált folyamatoké. Ezt tükrözik a jövő évi vállalati büdzsék is: míg a cégek 52%-a tervezi elhalasztani a beruházásait, a digitális transzformációra fordítandó összeget mindössze 9%-uk csökkentené. Úgy tűnik tehát, hogy a cégvezetők végre valóban elkötelezettek az informatikai fejlesztések iránt, azonban gyakran így is nehéz megtalálni a helyes irányt. A Stylers Group szakértői összeszedtek néhány fontos trendet, melyek 2021-ben alapvetően meghatározzák a digitális fejlesztéseket a nemzetközi és hazai piacon egyaránt, és évekkel repíthetik előre azokat a cégeket, melyek időben a tettek mezejére lépnek.

1. Home office: a nagy COVID-túlélő

Nagyot ment 2020-ban a home office és a távmunka a világjárvány miatt, és ezt az átállást csak kevés cég tudta elkerülni. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá váltak az otthoni munkavégzés kétségtelen előnyei: a működési költségek jelentősen csökkentek, a munkavállalók produktivitása sok esetben javult. Úgy tűnik, a cégek hosszabb távon is átmentik a home office megoldásokat a járvány utánra, mindez pedig a munkaerőpiac átalakulását, és akár egy új migrációs tendenciát is elindíthat. Aki még nem találta meg a megfelelő IT-eszközöket a távoli munkavégzés tartós biztosításához, az jobb, ha mihamarabb a lovak közé csap!

2. Confidential Computing

A „bizalmas számítástechnika” az egyik legforróbb adatbiztonsági téma napjainkban, a hozzá kapcsolódó protokollok és jó gyakorlatok kialakításával ugyanis olyan cégóriások foglalkoznak, mint a Google, a Microsoft vagy az IBM. A Confidential Computing technológia lényege nem csak a védeni kívánt adatok, hanem a teljes számítási folyamat titkosítása, mellyel további biztonsági falakat húzhatunk az érzékeny információk köré. Így gyakorlatilag egy széfbe zárt széfben kezelhetjük és tárolhatjuk a titkos banki vagy egészségügyi adatokat, és akár a gépi tanulási folyamatokat is kockázatmentesen futtathatjuk rajtuk. Egy olyan korban, ahol az adat a legnagyobb érték, érdemes foglalkozni ezzel a technológiával!

3. Jön az 5G – de mostmár tényleg!

2021-ben visszavonhatatlanul beköszönt az 5G uralma, hiszen a személyes kapcsolattartási lehetőségek korlátozásával minden eddiginél nagyobb techfüggés jellemzi világunkat. Nincs olyan vállalat vagy szervezet, mely megengedhetné magának, hogy elérhetetlen legyen a mobilalkalmazása vagy éppen kudarcba fulladjon az általa szervezett videókonferencia, így minden eddiginél stabilabb hálózatokra lesz szükség. Az 5G terjedése lehetővé teszi, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb számítási kapacitást és sávszélességet igénylő tevékenységeket is biztonsággal végezhessenek a cégek.

4. A start mező: mikroszervíz

Az alapvető és teljeskörű digitális átállás útjában gyakran az a legnagyobb akadály, hogy a cég informatikai rendszere merev és a legkevésbé sem szolgáltatás-orientált. Emiatt az üzemeltetés is nehézkes és költséges lehet, így aki olyan rugalmas infrastruktúrát szeretne létrehozni, melyre hosszabb távon is építeni lehet, a mikroszervíz megoldásokat hívhatja segítségül. Ezzel skálázható, magas rendelkezésre-állású, párhuzamos szolgáltatáson alapuló architektúra hozható létre, mely kisebb, üzleti folyamatok mentén szétbontott elemekből épül fel, így fokozatosan építhető be a már meglévő vállalati informatikai rendszerbe.

5. Az üzleti IT csúcsán

A Business Intelligence már évek óta szerepel minden cégvezető szótárában, a valóságban azonban kevesen tudják valóban hatékonyan alkalmazni. Az üzleti intelligenciára irányuló fejlesztésekkel a vállalat birtokában lévő információk gyors elemzésére és rendszerezésére törekszik, mellyel számos feladatot automatizálhat, egyszerűbbé és megalapozottabbá teheti a döntéshozatali folyamatokat, a vizualizáció pedig új dimenziókat nyithat meg a kapacitástervezésben vagy éppen a készletkezelésben.

+ 1 Megkerülhetetlen AI

Jövőre várhatóan még inkább felpörögnek a mesterséges intelligenciához (AI) és a gépi tanuláshoz (ML) kapcsolódó fejlesztések, az ipari jóslatok szerint 2022-re a modern technológiák 80%-a ezekhez kapcsolódik majd. Az AI-t és az ML-t használhatjuk a kibervédelem vagy éppen az ügyfélmenedzsment terén is, de a rendelkezésünkre álló üzleti adatok új szempontú, hatékony elemzéséhez is nélkülözhetetlen.

 „Az idei év kétségtelenül felpörgette a digitalizációs kényszert, már nem elég többéves terveket gyártani, ideje beszállni a ringbe. Érdekes, hogy a vállalatok 45%-a szerint a digitális transzformáció útjában leginkább az áll, hogy nincs meg hozzá a szükséges technológiájuk. Itt zárul be a kör: a jól megválasztott fejlesztések később önmaguk generálják majd az újabb és újabb innovációkat. Az eredmény: optimalizált folyamatok, költséghatékony működés, feltáruló üzleti lehetőségek. Ezek együtt akár évekkel előre repíthetnek egy céget, nem beszélve arról, hogy óriási versenyelőnyt nyerhetünk a konkurenciánkhoz képest is. A digitalizáció értéket teremt, erre törekszik cégcsoportunk is” – hangsúlyozza Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A III. ProTechtor vezetői meetup nem mindennapi szakértőgárdával vágott bele a modern menedzsment titkainak boncolgatásába: Kemény Dénes válogatott vízilabdázó és mesteredző, Peer Ákos, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Digitális és Projekt portfolió vezetője, Nádai Gábor, a Bitrise Engineering Managere, valamint Porkoláb Imre, a katonai képességfejlesztés és innovációs stratégia szakértője osztották meg – szó szerint – aranyat érő tapasztalataikat. A sikeres menedzserré válás felé vezető út mindannyiuk számára hosszú és tanulságos volt, és saját bevallásuk szerint az első lépést az önismeret és az ideális „útitársak” kiválasztása jelentette. Abban pedig egyetértettek, hogy a vezetés egy önálló szakma, melyhez a gyakorlatban szerzett ismereteken túl tudatosság és alázat kell.

„Nem főnök, hanem vezető akarok lenni”

Talán közhelynek tűnhet a fenti kijelentés, valójában azonban sok menedzser számára jelent nehézséget megtalálni az egyensúlyt a tekintélyen, illetve a kölcsönös bizalmon alapuló vezetési stílus között. Hogyan tudja egy vezető kihozni a csapattagokból a maximumot egyénileg és csoportszinten, miközben olyan légkört teremt, ahová szívesen térnek vissza nap mint nap? A „hivatásos” vezetők olyan tippeket hoztak, melyek a hadseregtől kezdve az úszómedencén és a techcégek nyitott irodahelységein át mindenhol megállják a helyüket. Lássuk!

1. Kell a kémia

Szinte hihetetlennek tűnik, de a sikeres csapatmunka egyik legfontosabb feltétele az érzelmi komponens: az a bizonyos kémia, ami arra sarkallja a vezetőt, hogy a végsőkig küzdjön az irányítása alá tartozó kollégák érdekeiért. A kötődés fordítva is működik, a hálás munkatársak akkor teljesítenek átlagon felül, ha megbecsülik őket és jelen van egy láthatatlan összetartó erő a csoportban.

2. Keresd az „igenembert”!

A csapatok felépítésénél jól jön a diverzitás, minél több készség és képesség találkozik, annál gyümölcsözőbb lehet a közös munka. Egy aranyszabály azonban van: a munkahelyen is érdemes kerülni a negatív és borúlátó embereket, akik minden megoldásra találnak egy újabb problémát. „Azért nem lehet, mert….” és  „ez úgysem sikerülhet” – ismerős?

3. Hirdesd az igét!

Az evangelizáció még mindig az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy az egy szervezethez, illetve csapathoz tartozó kollégák közös nyelvet beszéljenek, tisztán lássák a szervezeti célokat, és azt is, hogy ők hogyan tudnak hozzájárulni a sikerhez. Mindig kell lennie 15 percnek arra, hogy a csapat átbeszélje a feladatokat, rendezze sorait és újult erővel vesse bele magát a munkába – a vezető útmutatásával.

4. A munkavállalói felhatalmazás ereje

A munkahelyek többségében most még kicsit idegenül hangzik az elképzelés, mely szerint érdemes a belépő munkavállalóra már az első naptól kezdve olyan egyéni feladatkört bízni, melyért kizárólag ő tartozik felelősséggel. Habár ez a típusú megközelítés nagyfokú bizalmat igényel, a kollégák szinte kivétel nélkül jobb teljesítménnyel jutalmazzák az ilyen vezetőket. 

5. Éld meg a sikert és adj belőle a csapatodnak!

Napjainkban egyre nehezebb feladatnak tűnik jól megélni az elért sikereket, egy pillanatra büszkén megállni, és nem azonnal a következő kihívásra koncentrálni. A csapat élén álló menedzsernek különösen nagy szerepe van abban, hogy ezeket a kis „győzelmeket” a csoport közös erőforrásává alakítsa. 

+1. Generációs ellentét? Azt már nem!

Egyre komolyabb problémát jelent a munkahelyeken a különböző generációk küzdelme, ami sajnos nem a teljesítményt javító egészséges versengés kategóriájába tartozik. Akkor jár a legjobban a vezető, ha tudatosan figyel az ellentétek enyhítésére, és lehetővé teszi, hogy a fiatalabb és az idősebb generáció együtt haladjon és fejlődjön a munkahelyen.

Manage things, lead people – új évtized új vezetői

Számos kihívással kell szembenézniük a vezetőknek az új évtized küszöbén, a bizonytalan külső környezet a legstabilabb szervezeteket is megingathatja. A digitalizáció még dinamikusabbá tette a változásokat a legtöbb iparágban, erre érkezett meg a mindent a feje tetejére állító világjárvány. Sok vállalat táncol a káosz küszöbén, így a tudatos stratégia és jövőkép, a felkészültség, valamint a folyamatos vezetői jelenlét és aktív kommunikáció döntheti el, ki marad talpon. Egy dolog biztos: egyre több cég és szervezet dönt majd a tartósan távoli munkavégzés és az online menedzselhető tevékenységek mellett, ebből következően pedig a vezetői módszerek is alapjaiban alakulnak majd át.

„A Stylers Group célja, hogy néhány éven belül meghatározó szereplője legyen a magyar IT szektornak, hogy minél inkább segíthessük a hazai közép- és nagyvállalatok digitális transzformációját. A jelenkor folyamatosan és iszonyatos iramban változó üzleti környezete azonban nemcsak a legújabb technológiák adoptálását kívánja meg a vállalatoktól, hanem a folyamatos szervezeti és kulturális megújulást is. Ebben pedig a vezetőknek hatalmas a szerepe. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy amerikai leányvállalatunkon keresztül folyamatosan érnek minket nemzetközi impulzusok, és ezeket a jógyakorlatokat nemcsak saját fejlődésünk érdekében próbáljuk meg alkalmazni, hanem ügyfeleinkkel is megosztjuk” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A Stylers Group a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövőben még nagyobb gyakorisággal szervezi majd meg a technológia, üzlet és menedzsment témaköreire fókuszáló online szakmai rendezvényeit. A következő alkalomra október 29-én kerül majd sor, mely konkrét sikertörténeteken keresztül azt boncolgatja majd, hogy hogyan lehet betörni az amerikai piacra magyar cégként.

Már 2020 júniusában borús képet festettek az elemzők a globális gazdaság idei teljesítményéről, hiszen mintegy 5,2 százalékos GDP csökkenést prognosztizáltak az év végig. Az is hamar világossá vált, hogy a versenyképesség legfontosabb mutatója az lesz, hogy az egyes gazdaságok, iparágak és vállalatok képesek lesznek-e a koronavírus által kiváltott hullámzó krízishelyzet idején is fenntartani zavartalan működésüket. Ugyanakkor ezen a téren jelentős hiányosságok kerültek felszínre már a járvány első heteiben: a Mercer tanácsadó cég 37 országban végzett kutatása szerint a vállalatok 51 százaléka nem rendelkezik semmilyen üzletmenet folytonossági stratégiával a váratlan válságszituációk kezelésére. Mivel a stabil üzletmenet biztosításában kulcsszerep jut a fejlett technológiai megoldásoknak, ezen az úton kell elindulniuk a hazai cégeknek is, ha túl akarják élni a következő hónapokat.

Felpörgött a digitalizáció: a fék helyett a gázt kell nyomni!

„Érdekes időszak ez a több piacon is tevékenykedő technológiai cégek számára, hiszen szinte mindenhol ugyanazt a trendet látjuk egyidőben. Őrült tempóban digitalizálnak a cégek világszerte, évek óta halogatott fejlesztések kerültek első helyre a prioritási sorrendben. Már a májusi felmérésünkben azt láttuk, hogy a hazai döntéshozók is rendkívül fontosnak tartják a tervszerű és tudatos digitális transzformációt, ez azóta tovább fokozódott: nem csupán a belső folyamatok optimalizálásában van óriási szerepe a technológiának, de vezető versenyképességi tényező is lett, szinte minden iparágban” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A második hullám kapujában tehát minden cégnek arra kell törekednie, hogy a lehető legzökkenőmentesebben folytathassa üzleti tevékenységét, ehhez pedig az első lépés a digitális infrastruktúra felülvizsgálata lehet. A Stylers szakértői szerint most nem érdemes a felszínt kapargatni: lépjünk túl a távmunka, a biztonságos dokumentum- és adatkezelés, vagy éppen az online konferenciaszoftverek szintjén, és gondolkozzunk hosszabb távon!

Kulcsterületek a digitalizációban

Érdemes első körben megvizsgálni az összes operatív folyamatot a cégen belül, illetve azonosítani azokat a stratégiai területeket, ahol jelentős haszonnal járhat a digitális eszközök alkalmazása. Krízishelyzetben ezek jellemzően a kommunikációs tevékenységekhez kapcsolódnak, hiszen a munkavállalókkal, ügyfelekkel, üzleti partnerekkel történő gyors és hatékony információmegosztás nehéz időkben döntő tényező lehet. Egy AI-alapú chatbot vagy egy mobilapplikáció például jelentős erőforrásokat takaríthat meg a toborzás vagy az értékesítés területén.

A bizonyos emberi tényező

Minden cégnél vannak kulcsfontosságú szakemberek, akik a vállalat számára nélkülözhetetlen tudással rendelkeznek, egy kkv esetében egy gyakran az „IT-s” néven emlegetett ezermester. Nagyon veszélyes lehet azonban ekkora értéket egy kézbe adni, hiszen egy váratlan esemény vagy az adott kolléga távozása is krízist idézhet elő. Bármennyire is csábító ilyen szinten támaszkodni egy technológiai szakértőre, arra mindig ügyeljünk, hogy a társterületeken – legyen szó a marketingről vagy a HR-ről – is legyen olyan felelős munkatárs, aki az adott digitális platformot hozzáértő módon képes működtetni. Minden egyes új rendszer bevezetésénél fontos a képzés és az alapos dokumentáció!

A szoftver van a cégért, nem a cég a szoftverért

Gyakran előfordul, hogy egy drágán beszerzett digitális eszközhöz vagy szoftverhez körömszakadtáig ragaszkodik a vezetés, hiszen hosszabb távú befektetésnek szánták. Sokszor változik azonban az azt használó csapat mérete vagy éppen alapvetően átalakul a tevékenységi köre, így a program már nem segítség, hanem hátráltató tényező. Minden egyes új szoftver tervezésénél fontos figyelni a skálázhatóságra, illetve arra, hogy az ne a cég jelenlegi, hanem mindenkori céljait szolgálja.

Biztosan kell ez nekünk?

Szintén tévútra vezethet, ha öncélúan fejlesztik egy vállalat technológiai eszköztárát. Fontos megbizonyosodni arról, hogy az adott digitális platform valóban hatással lesz-e a szervezet hatékonyságra, vagy tényleg képes lesz-e előnyhöz juttatni egy váratlan válsághelyzetben. Amikor például újabb és újabb belső kommunikációs felületeket vezet be egy cég, mert mindig a legmenőbb megoldásokat szeretné mutatni a kollégák felé, az gyakran kontraproduktív lesz: fontos információk veszhetnek el a többcsatornás zajban.

Újabb „buzzword” – mindenki az üzletmenet folytonosságról beszél

Az elmúlt hónapok gazdasági megrázkódtatásai tehát rámutattak arra, hogy a következő évtizedben azok a gazdasági szereplők számíthatnak tartós piaci sikerre, melyek képesek a hosszabb távú startégiájukon és céljaikon alapuló üzletment folytonossági tervet kialakítani, és annak fókuszába a technológiai fejlesztéseket helyezik. A világ ebbe az irányba száguld: a területtel foglalkozó vállalati szakemberek már az év elején azt jósolták, hogy idén nagy szeletet hasítanak maguknak az üzletment folytonosságot támogató szoftverek és egyéb informatikai fejlesztések, a techcégekbe pedig továbbra is ömlenek a befektetések a globális válság közepette. A kényszer tehát ismét nagy úrnak bizonyult, a koronavírus-járvány olyan tempójú digitális forradalmat hozhat el, amelyre talán még nem is volt példa.

Az egyesült államokbeli vállalatokat általánosságban hagyományosan informatikaliag és digitalizáció szempontjából sokkal érettebbnek tekintjük, mint a magyar cégeket. Viszont a koronavírus helyzet rámutatott, hogy rengeteg szempontból mind a hazai, mind a tengerentúli vállalatok hasonló problémákkal küzdenek.

„Számos cégnek kellett megugrania digitalizációs akadályokat a tömeges távmunkára való átállás miatt az Egyesült Államokban. Alapvetően azt látjuk, hogy a legtöbb probléma, ami emiatt felmerült, nem magából az otthoni munkavégzésből fakad, hanem sokkal inkább már meglévő, strukturális jellegű hiányosságokat hozott felszínre a jelenlegi helyzet” – hívja fel a figyelmet Tiszavölgyi Péter, aki 2011 óta vezeti a Stylers Group amerikai leányvállalatát, illetve a San Diego Tech Hub nevű IT szakmai közösség vezetőségének tagja is.

A magyar piacon is tapasztalható, hogy vannak vállalatok, amelyek a koronavírus-helyzet miatt ébredtek rá, hogy belső rendszereiket, szoftvereiket alkalmassá kell tenniük a távoli elérésre. Sok esetben nem csak technológiai problémát kell megoldaniuk, hanem a biztonsági protokolljukat is alkalmassá kell tenniük erre.

„Bár a koronavírus-helyzet felgyorsította a digitalizáció iránti igényeket, azt kell látni, hogy a nagy belső vállalati rendszerek átalakítását nem minden esetben lehet rövid idő alatt megvalósítani. Hiszen sok esetben ez nem csak technológiai kérdés, sokkal inkább jogi, hiszen a vállalati biztonsági protokollokat, szabályzatokat is frissíteni kell” – hangsúlyozta Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO—ja. 

A távmunkára és távoli elérésre való átállás sok céget arra is ráébreszthet, hogy a digitalizáció költséghatékonyságot eredményez, ez pedig még inkább felgyorsíthatja, a most sok esetben kényszerűségből elvégzett technológiai fejlesztéseket.

Az amerikai és magyar piaci tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalatok, cégek általánosságban öt nagyobb problémakörrel küzdenek a távoli munkavégzés kapcsán:

1. Projektmenedzsment. Sok cég most szembesül vele, hogy a projektmenedzsment folyamataik nem voltak kellőképpen digitalizálva, hogy túlságosan a személyes kapcsolattartásra és nyomonkövetésre helyezték a hangsúlyt, ami a mostani helyzetben értelemszerűen nem működik. Számos kiváló szoftveres projektmenedzsment megoldás elérhető, ami nem csak az otthoni, de a normál irodai munkavégzés során is nagyban növeli a hatékonyságot.
2. Termelékenység csökkenése. Általános probléma lehet távmunka során a termelékenység csökkenése is. Azonban ennek javítására is kiváló megoldást jelenthetnek a különböző digitális projektmenedzsment megoldások.
3. Rendszerek, adatok elérhetősége. Számos vállalat most kezdi felfedezni magának a felhő megoldásokban rejlő lehetőségeket, ami az adattárolásnak egy nagyon praktikus és biztonságos módja, hiszen sok esetben a fizikai adattárolók, adathordozók – melyeket távolról nem is lehet elérni – biztonsági és műszaki kockázatot is jelentenek.
4. Felvételi interjúztatás. Bár most sajnos nem ez az általános, hiszen a hírek inkább a leépítésektől hangosak mind idehaza, mind az USA-ban, viszont bizonyos szegmensekben a tech szektorban, például az e-kereskedelem terén jelentős bővülés és munkaerőfelvétel zajlik. Személyes interjúztatásra viszont egyáltalán nincs, vagy csak kevés lehetőség van. Ezért marad az online videó interjú, amivel szintén sok cég még csak most ismerkedik. Pedig a karantén időszak lezárultával is hasznos lehet a vállalati HR kultúrába ezt beépíteni, hiszen a globalizáció egyre kevésbé követeli meg a helyhez kötöttséget, és lehet, hogy az adott munkára a világ másik felén talál a cég egy tehetséget.
5. Visszajelzés, motiváció. Ez szintén egy olyan terület, amellyel kapcsolatban a cégek nehézségekről számolnak be. Hiszen a személyes jelenlét hiányában a visszajelzések és a motivációs képesség is csökken. Azonban már erre is kiváló digitális megoldások léteznek, amelyek vírushelyzettől függetlenül, munkahelyi környezetben is sokat tudnak lendíteni a munkavállalók motiváltságán, elkötelezettségén főleg az IT szektorban. A Stylers Group erre például saját fejlesztésű mobilalkalmazását használja, melyet már jóval korábban bevezetett a cég a „feedback kultúra” növelésére.

Az e-kereskedelem dübörög

Talán nem meglepő módon a kijárási korlátozások miatt a vásárlások jelentős része áttolódott az online térbe, és ez ugyanúgy jellemző hazánkra, mint az Egyesült Államokra. A Stylers Group ezen a területen speciális tudással rendelkezik, hiszen itthon is és Amerikában is részt vett már például előfizetés alapú online rendszer kifejlesztésében.

„Izgalmas látni, hogy az Oprah Winfrey és Deepak Chopra cégei számára, az amerikai piacra fejlesztett online meditációs előfizetés alapú platformunk iránt például jelentősen megnőtt az érdeklődés. Hiszen az emberek az otthonaikba kényszerülve még inkább nyitottak az ilyen jellegű tartalmak iránt, ez a megnövekedett terhelés technológiai oldalról is kihívást jelentett. Emellett azt is látjuk, hogy itthon is sok hagyományos kereskedő mozdult el az online értékesítés irányába – a mi ilyen irányú megbízásaink is szaporodtak” – tette hozzá Gönczy Gábor.