A gólyák költését az oszlopokra telepített új fészektartókkal segíti az energiacég, ebből idén több mint 100 darabot telepítenek. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú, leborulás-veszélyesek súlyán pedig a természetvédelmi szakemberek könnyítenek. Idén már legalább 3200 fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON dunántúli és pest vármegyei áramhálózatán.

Megyei gólyafészek-körkép

Komárom-Esztergom megye több településén madárbarát átalakításokat tervezett be a vállalat az oszloptranszformátorok és középfeszültségű hálózati szakaszok környékén. Győr-Moson-Sopron megyében 2024-ben 9 új gólyafészket létesített az E.ON, idén további 12-t helyez ki. Érdekesség, hogy itt költött a legidősebb Magyarországon fészkelő gólya, egy rábapatonai tojó, melyet 2003-ban Győrben, Gyirmóton gyűrűztek fiókaként. Fejér megyében tavaly 12 új gólyafészket szerelt fel a cég, így itt már 175 fészek van stabil fészektartóra erősítve; idén ezért csak fészekgondozási feladatok zajlottak. Veszprém megyében madárbarát oszlopátalakítások történtek, a megye 312 gólyafészkében tavaly 424 fióka nevelkedett. Vas megyében 20 fészket javít ki, 12 új fészektartót szerel fel az E.ON, 4 helyen az elnehezült fészkek súlyán segít könnyíteni. Baranyában 21, Somogyban 11, Tolnában 9 helyszínen létesít új fészkeket a cég. Baranya megye minden második településén költ gólya, tavaly összesen 650 fióka repült ki sikeresen. 2024-ben 20 új fészket szerelt fel az E.ON, és tizennyolc településen tette madárbaráttá az oszlopokat, a megyében 224 villanyoszlopon költhetnek a gólyák. A Tolna megyei Pakson egy hosszú hálózati szakasz, 30 oszlop madárbarát átalakítását végzik el a szakemberek.

2024-ben 548 fiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon: Fejér és Veszprém megyében összesen 225, Győr-Moson-Sopronban 179, Komárom-Esztergomban 54, Zala és Vas megyében összesen 90 fióka gyűrűzését támogatta a cég.

Kábelesítés és új fészkek a hulladéklerakóknál

A nagyvárosok környéki szemétlerakókat előszeretettel látogatják a gólyák táplálék reményében. Biztonságukért 2023-ban a kaposvári és a bagolai, tavaly a legnagyobb gólyapopulációval rendelkező pusztazámori lerakónál tette föld alá a vezetékeit az E.ON. Idén többek között a paksi, a szombathelyi és a körmendi szeméttelep környékén végez a cég átalakításokat, új fészkeket is kihelyez.

Ragadozómadarak nagyfeszültségen

Rekordszámú fiókát nevelt fel tavaly a 2024-es év madara, a kerecsensólyom: 530 sólyomfióka röpült ki országszerte. A sólymok, vércsék nem építenek saját fészket, más madarakét foglalják el, ezért az E.ON idén is újabb mesterséges költőládákkal segíti szaporodásukat. Nagyfeszültségű oszlopain már százhúsz helyen várja biztonságos műfészek a madarakat.

Az E.ON az őszi-téli hónapokban avatkozik be a hátrahagyott fészkek környékén: ilyenkor zajlik a legtöbb fészeképítés, -javítás és madárbarát hálózati átalakítás is. A fészekkihelyezéseket mindig előzetes egyeztetések nyomán, a Nemzeti Parkok madárvédelmi szakembereinek javaslatai alapján végzi a vállalat.

Az E.ON Hungária Csoport idei madárvédelmi fejlesztései többszáz millió forintos költséggel járnak, melyet teljes egészében az energiacég finanszíroz.

Az élővilágot kímélő, fenntartható és biztonságos energiaellátás megvalósításáért dolgozik idén is az E.ON a nemzeti parkokkal, madárvédelmi szakemberekkel együttműködve. Ők javasolták azt az 56 helyszínt, ahova az E.ON újabb fészektartókat helyezett el, és amelyeket a vállalat munkatársai folyamatosan karbantartanak, és ha kell, cserélnek. A munkákat még februárban, a veszélyhelyzet kihirdetése előtt végezték el.  Az új fészektartókra fonott fészekalap is került – így azok még vonzóbbak jövendő lakóik számára. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került.

A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülési irányba eső hálózati elemekre szükség szerint burkolatot tesznek az E.ON szakemberei, emellett kiülőket szerelnek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei azon dolgoznak, hogy a nyugati országrészben minél nagyobb számban telepedjen meg az egyik legkisebb hazai ragadozó madár, a vörös vércse. Céljukhoz csatlakozva az E.ON a nagyfeszültségű távvezeték-oszlopain biztosít helyet a költőládáknak, szerelői végezték ezek felhelyezését 15-20 méter magasba. Az együttműködés az elmúlt évben kezdődött, a korábban elhelyezett fészkeket szívesen használták a régióba érkező vörös vércse párok, beköltöztek, fiókákat neveltek.

A madárvédelmi munkák mindegyikét még korábban, a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése előtt végezték el az E.ON munkatársai.

A madarak áramhálózati védelme több évtizedes és rendkívül összetett, nemzetközi szintű probléma, ebben együttműködésre van szükség. Az E.ON törekvése, hogy biztonságos környezetet alakítson ki az élővilág számára, ezért az ország nemzeti parkjaival idén írásba is foglalja a közös munka keretrendszerét. Az együttműködések fókuszában a legjobb műszaki megoldások megtalálása, a madárvédelemben dolgozók biztonságának fokozása védőeszközök és oktatások segítségével, valamint a madarak gyűrűzéséhez kapcsolódó munkafolyamatok összehangolása állnak.

A célzott madárvédelmi projekt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON együttműködéseként 2016-ban kezdődött, amikor is a nemzeti park munkatársai felmérték, hol szükséges változtatás. Az energiavállalat szakemberei velük egyeztetve a kijelölt 161 ponton cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat.

Több ponton új fészektartókat helyeztek ki, melyekre fonott fészekalap is került – még vonzóbbá téve az új helyet a gólyapárok számára. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került.

A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülésük irányába eső hálózati elemekre védőburkolatot tettek az E.ON munkatársai, emellett kiülőket szereltek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. A nemzeti park által kijelölt pontokon oszlopkapcsolókat és transzformátorállomásokat is átépítettek a gólyák és más védett madarak védelmében.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója szerint a program megvalósításához elengedhetetlen volt a különböző területek szakértőinek összefogása és a közös segítő szándék. „A természetvédelmi és villamos szakemberek közötti együttműködést a partnerség és a proaktív gondolkodás jellemezte a program megvalósítása során. A célunk egyértelmű volt, hogy minél biztonságosabb környezetet valósítsunk meg az elektromos hálózaton fészkelő fehér gólyák számára. A természetvédelmi szempontok és a műszaki lehetőségek mentén minden beavatkozási pontnál az adott idő alatt elérhető legjobb megoldást keresték a munka során az együttműködő szakemberek.”

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója elmondta, a madarak védelme kiemelten fontos az energiavállalat számára: „Az E.ON számos programot megvalósítva dolgozik azon, hogy minél biztonságosabb környezetet alakítson ki az élővilág számára. Ebben a munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú. A nemzeti park működési területén, ezen belül is kiemelten a Marcal-medencében végzett közös munka lehetővé teszi, hogy magasabb szintre emeljük a madárvédelmet, célzottan és hatékonyan avatkozhassunk be a szükséges helyeken.”

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén megvalósult program zárására Ősi településen került sor, ahol 14 pontos madárvédelmi beavatkozást végeztek el a szakemberek. Kotzó László polgármester elmondta, visszatérő gólyáik védelme szívügyük, a költöző madarak a településen élők figyelmét és szeretetét élvezik. Ezt nem is jelképezhetné jobban más, mint a település címere, melyben egy gólya látható.

A megvalósult projekt további elemei

A projektre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül, a „Veszélyeztetett madárfajok és denevérfajok megőrzése aktív természetvédelmi beavatkozásokkal a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” tárgyú pályázat részeként került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat társfinanszírozásával valósult meg, és a fehér gólyák fészkelési környezetének javításán kívül további 4, természetvédelmi célú részfeladatot foglalt magába:

A védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak erősítése, költési feltételeinek javítása érdekében 800 darab odú és fészkelőláda került kihelyezésre örvös légykapó, kuvik, füleskuvik, búbos banka, vörös vércse és gyöngybaglyok részére.

A védett és/vagy közösségi jelentőségű denevérfajok életfeltételeinek javítására 8 darab denevérház épült meg.

Az inváziós halfajok visszaszorítására 2 tonna feletti idegen honos halfaj eltávolítása, mint például az ezüst kárász, fekete törpeharcsa, razbóra, naphal, amúrgéb történt meg.

A nemzeti park saját vadászterületein a talajszinten és nádasban fészkelő védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak – a nagykócsag, kiskócsag, vörös gém, bakcsó, kanalasgém, kis kárókatona, törpegém és bölömbika – erősítése érdekében az őket veszélyeztető vadászható predátorfajok intenzív állománycsökkentése zajlott le.

A projekt keretében végzett feladatok jelentősen hozzájárulnak a védett, fokozottan védett és NATURA 2000 jelölő fajok állományának növekedéséhez.

Az élővilágot kímélő, fenntartható és biztonságos energiaellátás megvalósításáért dolgozik idén is az E.ON a nemzeti parkokkal, madárvédelmi szakemberekkel együttműködve. Ők javasolták azt a 144 helyszínt, ahova az E.ON újabb fészektartókat helyezett el, és amelyeket a vállalat munkatársai folyamatosan karbantartanak, és ha kell, cserélnek. Az új fészektartókra fonott fészekalap is került – így azok még vonzóbbak jövendő lakóik számára. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került. A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülési irányba eső hálózati elemekre szükség szerint burkolatot tesznek az E.ON szakemberei, emellett kiülőket szerelnek fel annak érdekében, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől.

Célzott madárvédelmi projekt indult az energiacég és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében is, ahol 161 pontos beavatkozás-sorozatot valósítottak meg közösen a gólyák érkezésére készülve.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenc tájegységében idén egy pályázat segítségével az E.ON munkatársai a síkban elhelyezett kereszttartókat cserélik ki olyan, háromszög elrendezésű tartókra, amelyekre a madarak kevésbé tudnak ráülni vagy beszorulni, így még a nagyobb testű madarak sem tudják a szárnyaikkal zárni az áramkört. A projekt során a gemenci árteret átszelő 3,5 km hosszú vezetékszakaszon 44 oszlopot építenek át a szakemberek. A közelben költő rétisaspár érdekében a munkavégzést két szakaszra osztották, a fészek körüli védőzónán kívül már februárban elvégezték a szükséges munkákat, viszont a 400 méteres védőzónában csak akkor folytatódnak madárvédelmi feladatok, ha a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy a beavatkozás ne bolygassa fel a sas család életét, így itt nyáron fejezik be a tervezett változtatásokat.

Április-májusban a Fertő-Hanság Nemzeti Park kérésére a Szigetköz területén valósul meg gólyavédelmi program, melynek keretében madárbarát megoldások alkalmazásával építenek át a szakemberek oszloptranszformátorokat.

Az év további részére is számos, a környezet megóvását célzó munkát tervez az E.ON. Az elmúlt év adatait elemezve 126 olyan konkrét hálózati helyet azonosítottak a szakemberek, melyek veszélyforrást jelentenek a madarakra. Ezeket a helyeket – és 300 méter sugarú körben a környezetüket – az idén madárvédelmi szempontból biztonságosabbá teszik a szakemberek. Az év második felétől olyan új típusú kereszttartókat használnak, amelyek a madarak számára a korábbiaknál sokkal biztonságosabbak. Ősszel indul az a beruházás, melynek keretében 18 km-es szakaszon kerülnek a vezetékek földkábelbe Túrkeve-Dévaványa között, ez a térségben fészkelő túzokok megóvását szolgálja majd. A beruházás első lépéseként egy alállomást építenek át, majd a túzokvédelmi projekt folytatódik 2020-21-ben is.

A madarak áramhálózati védelme több évtizedes és rendkívül összetett, nemzetközi szintű probléma. Az E.ON kiemelten fontosnak tartja, hogy minél biztonságosabb környezetet alakítson ki az élővilág számára.