Már több mint 18 hónapja, hogy a Goldman Sachs kilátásba helyezte az új “szuperciklust”, és bár az ukrajnai háború megbonyolította a helyzetet, a tartósan magas árupiaci termékárakat alátámasztó körülmények mit sem gyengültek. A 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évtizedhez hasonlóan a zöld átmenet követelményei miatt bizonyos nyersanyagok iránt óriási a kereslet, és ez a jövőben is így lesz. Emiatt hosszú távon várhatóan emelkedni fog egyes fémek, pl. a nikkel, a kobalt és a lítium ára – ezek ugyanis a világ számára immár nélkülözhetetlen elektromos infrastruktúra kulcsfontosságú alapanyagai –, és a szén átárazódására is sor kerülhet. Ha ez továbbra is igaz marad, a befektetők új paradigmával kerülnek szembe.

Történelmileg, amikor az árupiaci termékek szárnyalnak, a növekedési részvények – többek között a technológiai és sok más olyan részvény, amelyek a világjárványból való globális kilábalás során látványosan meneteltek – általában kevésbé teljesítenek jól, mint a value jellegű eszközök, például a pénzügyi vagy a fogyasztási papírok. Ugyanez igaz az S&P 500 indexre is, amely történelmileg leginkább az árupiaci termékek árával ellenkező irányba tendál. Gondoljunk erre úgy, hogy a régi gazdaság áll szemben az újjal, vagy az alapvető szolgáltatók a hozzáadott értéket nyújtó szolgáltatókkal.

A szuperciklus-elmélet végső megítélése még hátravan, és addig még a helyzet is változhat. Az elmúlt hat hónap során az olajpiacon tapasztalt feszültségek enyhülhetnek, a világgazdaság kemény landolása lefelé húzhatja az árupiaci árakat, a közel-keleti és az amerikai olaj- és gázipari beruházások pedig újra fellendülhetnek.

Környezeti szempontból azonban a világ nagy része olyan pályára állt, amely a városok és az infrastruktúra ahhoz hasonló, radikális átalakítását követeli meg, amilyenre Kína 2000-es évekbeli növekedése vagy Európa és Japán 1950-es évekbeli újjáépítése során került sor. „Ha ez bekövetkezik, az egyrészt azt jelentheti, hogy a megélhetési költségekhez kapcsolódó válság egy ideig még velünk marad, miközben a strukturális infláció beágyazódik, másrészt azt, hogy a befektetők elnyerik jutalmukat azért, hogy a zöld átmenetre, például a villamosításra, új fűtési és közlekedési rendszerekre és az új élelmiszer-termesztési és -csomagolási módszerekbe irányuló beruházásokra is fordítanak tőkét” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Eközben a pénzügyi rendszert is megtisztíthatjuk az évtizedes központi banki bőkezűség miatt előállt tőkeelosztási hibáktól. A reáleszközök a pénzügyi eszközök rovására fognak profitálni – sok ilyen buborék már most kipukkanóban van. Mindez nem lesz egyszerű, de a rendszerváltás sosem az.

A 2002-ben alapított ZTO Kína legnagyobb expressz csomagszállító cége, az iResearchadatai szerint 2015-ben 21 milliárd küldeményt közvetített. Ez másfélszerese az Egyesült Államok teljes éves csomagforgalmának. Piaci részesedése mintegy 14%, legfőbb ügyfelei az Alibaba és a JD.com. A 7700 hálózati partnerrel és 74 elosztóközponttal rendelkező cég forgalma tavaly elérte a 6,1 milliárd renminbit (915,8 millió dollár). 2015-ben egy befektetői kozorcium tagjaként a Hong Kong-i Hillhouse Capital Management és a Warburg Pincusmagántőke-társaság is beruházott a vállalatba.

Az amerikai piacra lépést a kínainál gyorsabb folyamat és a befektetések könnyebb monetizálhatósága indokolta. A hónap második felében 16,5-18,5 dollár közötti áron 72,1 millió papírt bocsátanának ki, ezzel mintegy 1,5 milliárd dolláros bevételre számítanak. A befolyó pénzből teherautókat, telkeket, üzemeket és felszerelést vásárolnának. A kibocsátást a Morgan Stanley és a Goldman Sachs szervezi.

(Forrás: Reuters)

A lista összeállítását az motiválta, hogy a világ vezető vállalatai közül egyre többen definiálják magukat technológiai cégként (például a Goldman Sachs), vagy nyitnak olyan területek felé, amelyek új jellegű, zömmel IT-kompetenciákat igényelnek (például a GM az önvezető autókkal).

A LinkedIn a Censuswide Research-csel együttműködve a felhasználók több milliárd akciója alapján állította össze a rangsort. Vizsgálták például az álláshirdetésre jelentkezéseket, a céges és alkalmazotti tartalmaik kiváltotta reakciókat és azt is, hogy az újonnan felvettek mennyi ideig maradtak a cégnél. Ezt követően az adatokat iparáganként normalizálták.

Az adatok elemzése alapján kirajzolódott a vonzó cégek néhány közös jellemzője:

• Bürökráciacsökkentés és egyszerűsített szervezeti felépítés
• Rugalmas munkahelyek és időbeosztás kialakítása
• A szokásos javadalmazáson túlmutató, meglepő ösztönzők

A lista első tíz helyezettje a következő:

1. Apple
2. Salesforce
3. Facebook
4. Google
5. Amazon
6. Microsoft
7. Uber
8. Unilever
9. Coca-Cola
10. Johnson & Johnson

A teljes lista magyarázatokkal együtt itt böngészhető.