Az egyszerre felemelő, megható és mulatságos Űr a szívemben nyitja majd október 15-én a budapesti Művész moziban a fesztivált, mely az ismert német színész, Joachim Meyerhoff önéletrajzi bestsellerének adaptációja. Az idei Német Filmdíjon a legjobb játékfilm kategóriában a film elnyerte a Bronz Lolát, a legjobb női főszereplő díját Senta Bergernek ítélték, a legjobb férfi mellékszereplő díját pedig Michael Wittenborn vihette haza.

Az idei Cannes-i Fesztiválon a legjobb rendezés díját kapta az Apaföld című alkotás Sandra Hüllerrel a főszerepben. A második világháború vége után, Thomas Mann, és lánya, az újságíró és színésznő Erika keresztül utaznak a romokban heverő Németországon, ahol már érződik a hidegháború feszültsége – miközben saját családjuk drámája is egyre fokozódik. Az Oscar-díjas Ida és a számos díjjal kitüntetett Hidegháború után az Apaföld a lengyel Pawel Pawlikowski történelmi trilógiájának záró része. A film forgatókönyve Colm Tóibín A varázsló című regényének részletein alapul.

Az idei Berlinalén Sandra Hüller Ezüst Medve-díjat kapott a Rose női főszereplőjeként, és az idei grazi Diagonale Fesztiválon a film elvitte a legjobb forgatókönyv díját is. A 17. század elején járunk, Németországban. Rose férfiként harcolt a háborúban, és a békés hátországba visszatérve is férfiként szeretné folytatni életét. A brabanti csatatér poklából hazatérve mindössze egyetlen vágya van: hogy mindenáron jó polgár lehessen, és a közösség hasznos tagjaként éljen. A társadalmi normák és a személyes identitás közötti feszültség azonban egyre élesebbé válik, miközben Rose megpróbál beilleszkedni egy olyan világba, amely merev szabályok szerint működik, és kevéssé tűri az eltérést.

Az idei Bajor Filmdíjon a legjobb színésznő díjával méltatták Leonie Benescht, az Esti műszak című filmben nyújtott alakításáért. Floria ápolónő és imádja a hivatását. Nem akarja egyszerűen „letudni” a feladatait, hanem valóban jelen szeretne lenni az emberek számára. A kórházi mindennapok hajszoltságában ennek azonban megvan az ára: munkanapja egyre inkább az idővel való versenyfutássá válik.

A valós történeten alapuló Karla című filmben a tizenkét éves lány elszökik otthonról, mert apja évek óta szexuálisan bántalmazza, és Karla elhatározza, hogy felelősségre vonja érte.  Az 1962-ben játszódó film sorra nyerte a fesztiválokat: A Bajor Filmdíjon a legjobb forgatókönyv és a Legjobb színész díját vitte haza, a tavalyi Thesszaloniki Nemzetközi Filmfesztiválon neki ítélték a legjobb forgatókönyv FIPRESCI-díját és a nemzetközi verseny legjobb filmje díjat, 2025-ben a SCHLiNGEL Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztiválon ez lett a legjobb német nyelvű film, a tavalyi Müncheni Filmfesztiválon pedig neki ítélték az Új Német Mozi Támogatói Díjat, a legjobb rendezés és legjobb forgatókönyvnek járó díjat egyaránt. A főszerepet a neves német színésznő, Vicky Krieps lánya, Elise Krieps alakítja.

Végül az elbűvölően ötletes, eredeti látványvilágú Ön hisz az angyalokban? Luna Wedlerrel és Karl Markovicssal a főszerepben 2025-ben a Sanghaji Nemzetközi Filmfesztivál legjobb operatőr díját kapta. Ez az eredeti alkotás az empátia erejéről szól, kitűnő színészi alakításokkal, az Amélie csodálatos élete és egy Kaurismaki film stílusát ötvözve.

Október 9-én 19 órakor a Marielle mindent tud című német fim nyitja a 14. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLt. Te mit tennél, ha rájönnél, hogy a lányod telepatikus képességekkel rendelkezik, és mindent lát és hall, amit csak csinálsz? Pontosan ebbe a helyzetbe kerül a látszólag idilli párkapcsolatban élő Julia és Tobias. Lányuk, az általános iskolás Marielle akaratlanul is szembesíti a szüleit azokkal a hazugságokkal, amelyekkel egymást és saját magukat hitegetik. Miután a felnőttek legkellemetlenebb titkai napvilágot látnak, egyre bizarrabb módokon próbálják kijátszani a családi dinamika új játékszabályait.

Többek között szerepel a fesztivál kínálatban Németország Oscar-nevezettje, Mascha Schilinski alkotása, A zuhanás hangja (nyitó képünkön). Egy szászországi tanya ad otthont egy száz évet átfogó történetnek, amely az 1910-es évek Almája, a ’40-es évek Erikája, a ’80-as évek Angelikája és a 2020-as évek Nellyje sorsát követi nyomon. Mindannyian a múlt kísérteteivel szembesülnek. Alma megtudja, hogy elhunyt nővéréről nevezték el, Erika veszélyes vonzalmat táplál sérült nagybátyja iránt, Angelika a halálvágy és a féktelen életöröm között sodródik, Nelly pedig álmokban tapasztalja meg elődei sorsának árnyait – míg egy tragédia végleg összemossa a múlt és a jelen határait.

Ausztria Oscar-nevezettjében, Bernhard Wenger Páva – valódi vagyok? című filmjében Matthias egy ügynökségnél dolgozik, amely ügyfeleinek lehetőséget kínál arra, hogy különböző alkalmakra kísérőt béreljenek. Legyen szó stílusos partnerről, akivel az üzleti partnerek előtt lehet fenntartani a jó imázst, vagy egyszerűen csak valakiről, akivel vitatkozni lehet. Matthias ügyfelei számára a legkülönbözőbb szerepeket vállalja. De a munkájában tanúsított professzionalizmusa ellenére egyre inkább elveszti a képességét, hogy valódi érzelmeket tápláljon, és egyre gyakrabban teszi fel magának a kérdést, hogy ki is ő valójában. Albrecht Schuch alakításáért az Osztrák Filmdíjon elnyerte a legjobb férfi főszereplő díját.

A svájci rendező, Piet Baumgartner a tavalyi San Sebastian Filmfesztiválon megkapta a Legjobb Új Rendező Díját. Gépek tánca című alkotása újszerű Heimatfilm önmagukat kereső emberekről és táncoló gépekről, melynek középpontjában egy mai család áll, amely csak nehezen beszél érzelmekről, szerelemről vagy intimitásról. A 2025-ös Berlinale nyitófilmjében, Tom Tykwer A fény című filmjében Tim Engels, felesége, Milena, ikreik, Frieda és Jon, valamint Milena fia, Dio modern családot alkotnak. Egy fedél alatt élnek Berlinben, de egymástól függetlenül. Amikor a titokzatos Farrah, aki Szíriából érkezett Németországba, új házvezetőnőként csatlakozik hozzájuk, ez a struktúra mozgásba lendül és rejtett érzelmek kerülnek felszínre. Mindenki olyan élményeket szerez, amelyek váratlan módon megváltoztatják és kiszélesítik az életről alkotott véleményüket. Farrah ugyanis egy tervet valósít meg, amelynek köszönhetően az emberi létezés új dimenzióját tapasztalhatják meg és érthetik meg.

Végül látható lesz Christian Petzold Miroirs No 3. című filmje, melyben egy hétvégi kiruccanáson Laura, a berlini zongorista barátja életét veszti egy autóbalesetben. Betty, a baleset szemtanúja befogadja otthonába a lányt. Betty férje és fia is lassan feloldódik ebben a furcsa, új családi rendben, de vajon mi húzódik meg a háttérben?

Budapest után Debrecenben, Szegeden és Pécsett is vetítik majd a fesztivál legjobb filmjeit.

A szövegeket Takács Nóra Diána, Bíró Kriszta és Hajduk Károly olvassa fel. A zenei programban a Fesztiválzenekar művészei mellett Darvas Ferenc zeneszerző zongorán, míg fia, Darvas Kristóf zeneszerző-zenész harmonikán működik közre.

Mint felidézik, Hitler hatalomra jutásával, 1933-ban Goebbels nekilátott a „német szellem ellen való” írók és műveik listába szedésének. A világirodalom jelentős művei tűntek el a könyvtárak polcairól, neves professzorokat fosztottak meg katedráiktól, Thomas Mannt is kizárták a költészeti akadémiáról. Országszerte szerveztek könyvégetéseket, amelyek május 10-én érték el a drámai csúcsot.

Ekkor Berlinben, a Humboldt Egyetem tövében hatalmas tömeg várta a 20 ezer könyv tűzbe vetését. Marx, Heinrich Mann, Erich Kastner, Freud, Remarque, Brecht vagy éppen Carl von Ossietzky írásainak hamuvá válásához SA és SS kórusok szolgáltattak zenét – olvasható a közleményben.

Fotó: Freddy Kearney/unsplash.com

Az új kezdeményezés négy tematikus területen – kirándulás/piknik/szabadidő, gyerekeknek szóló szórakozás, közösségi médiaeszközök és csináld magad – kínál termékeket, amelyeket hét napra lehet olvasókártyával kölcsönözni. A projekt kísérleti jelleggel indult és egyelőre a fenntarthatósági hónapok ideje alatt működik, ugyanakkor, ha sok lesz az érdeklődő, később tervezik a kínálat bővítését – hangzott el a budapesti sajtótájékoztatón.

„A fenntarthatóság világszerte fontos, az emberiség egészét érintő téma, amely mint minden jelentős kérdés a kultúrával és a művészetekkel is összhangban van” – hangsúlyozta Evelin Hust intézetigazgató.

„Németországban már régóta működő szolgáltatás a Dolgok Könyvtára, ahol könyvek helyett használati tárgyakat lehet kölcsönözni, így a ritkán használt tárgyakat nem kell mindenkinek megvásárolnia. Ez környezetkímélő szolgáltatás, amely csökkenti a fogyasztás mértékét is” – mondta.

Kiemelte, hogy a fenntarthatósági események a Grüne Kiste nevet kapták, amely szimbolikus jelentéssel bír. Hosszú ideje létező szolgáltatás Németországban Grüne Kiste, amelyben fenntartható gazdaságok ajánlják fel szezonális termékeit. Ezek egy zöld dobozba kerülnek receptekkel együtt és így juttatják el az emberekhez. „Mi is recepteket kínálunk fel, hogy miként lehet a környezetünkkel jobban törődni, mit tudunk tenni a szeméttel, hogyan lehet takarékoskodni és ezzel kevesebb szemetet termelni és hogyan lehet a szemétből művészet” – magyarázta.

Az eseményen bemutatták Anda Kata Felhőtlen zöld című installációját, amely újrahasznosított anyagokból készült, ezt egy könyvkiállítás egészíti ki a fenntarthatóság témájában – írja az MTI.

Fotó: Goethe Intézet