A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak többsége (68%) nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből kilencen (90%) mondták azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadóknak több mint háromnegyede (77%) szerint pedig az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A magyar válaszadók többsége (61%) szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből majdnem kilencen (88%) mondták azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. Az EU-s átlagnál több magyar válaszadó (82%) gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A polgárok számára legfontosabb témák tükrözik a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmukat

A megkérdezettek szerint az EU úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37%), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32%) koncentrálna. Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41%), a védelmet és a biztonságot (34%), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31%) jelölték meg első helyen. Amint az az európai választások utáni Eurobarométer felmérésből is kiderül, az infláció és a megélhetési költségek féken tartása már a legutóbbi választások alkalmával is kulcskérdés volt, és sok európai polgár számára továbbra is a gazdasági helyzet a legfőbb probléma.

A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36%) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35%) az terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban. (Az élelmiszer-biztonságot és mezőgazdaságot megnevező magyar válaszadók aránya 8 százalékkal nőtt a 2025. januári Eurobarométer felmérés eredményeihez képest.) A védelem és biztonság a harmadik helyen végzett (29%), holtversenyben az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra (29%) területekkel.

Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, és az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46%), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37%), és a közegészségügy nagyobb támogatását (33%) jelölték meg.

Közös feladatok a közös kasszából

Ahhoz, hogy arra költsünk, ami valóban számít, az uniós polgárok 78%-a szerint több projektet kellene uniós, nem pedig egyéni tagállami szinten finanszírozni.

Fő az átláthatóság

A polgárok 91 százaléka véli úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka – a tagállamokat külön-külön nézve is a válaszadók többsége – egyetért azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az uniós polgárok azt szeretnék, hogy Európa a biztonságra és a gazdaságra összpontosítson. Az EU-tól stabilitást várnak, és azt, hogy egy erős és egységes európai hang szólaljon meg a mai bizonytalan világban. Prioritásainknak és az EU következő hosszú távú költségvetésének tehát lehetővé kell tennie, hogy az Unió kezelni tudja az új geopolitikai kihívásokat. A Parlament meghallotta az emberek szavát – itt az ideje, hogy ezt tettek kövessék. Fektessünk abba, ami igazán számít és teljesítsük, amit a polgárainknak ígértünk.”

Életminőségbeli változást hozott az uniós tagság

A válaszadók közel háromnegyede (72%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 50 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 31 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív vagy negatív”, 18 százalékuk szerint pedig „negatív”.

Ezzel együtt a válaszadók többsége a stabilitást látja az EU-ban: 73 százalékuk szerint országuknak előnyére vált a csatlakozás. Magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37%), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36%), és segíti a gazdasági növekedést (29%).

Az EU-s átlaghoz hasonlóan, a magyar válaszadóknak szintén közel háromnegyede (73%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 45 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 42 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív”, és csak 13 százalékuk szerint „negatív”.

Négyből három magyar válaszadó (75%) gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, leginkább azért, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41%), hozzájárul gazdasági növekedéshez Magyarországon (33%) és javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27%).

A felmérés az összes adattal együtt itt érhető el.