Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Földünk erőforrásai végesek, az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott, és egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tud olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk és Földünket, annak erőforrásait unokáinknak is megőrizhessük, valamint az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra és komoly összefogásra van szükség.

Szigeteléssel egy zöldebb jövőért

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki és a CO₂-kibocsátás 30 százalékáért felelősek. Az épületek karbonlábnyoma függ a földrajzi jellemzőktől, a felhasználói igényektől, az épület típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat intenzitásától és gyakoriságától, a meglévő infrastruktúrától és az épületállomány bővítési lehetőségeitől. Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid kibocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy energiaveszteségük minél kisebb legyen. Épületeink energiahatékonyságát pedig utólagos energetikai korszerűsítéssel, szigeteléssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, illetve napelemek telepítésével lehet növelni.

Itthon is túl nagy lábon élünk

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint a magyarok, akkor kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már május 30-án eljött volna a Túlfogyasztás Világnapja. A fogyasztás mértéke azonban országonként más és más. A magyarok a globális átlagnál ugyan gyorsabban élik fel az évi erőforrásaikat, de messze nem a legrosszabbul teljesítő nemzetek közé tartoznak. Katarban már február 10-én átlépik az éves kvótát, Luxemburgban február 14-én. A harmadik helyen március 13-ával holtversenyben Kanada, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok áll. A legjobban december 20-ával Jamaica teljesít, de Ecuadorban és Indonéziában is csak december elején merülnek ki a bolygó éves erőforrásai.

A szigetelés lehet a titkos fegyver

A Knauf Insulation adatai szerint Magyarországon a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. A klímaválság miatt minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség, azonban az eredeti tervekkel ellentétben többszöri haladékot követően is a jogszabály 2024 júniusáig lehetővé teszi hazánkban az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg, ugyanis egyre fontosabb a tartós hőség elleni védekezés is. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Nagy Gergely Dániel a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, CO₂-kibocsátásunkat közel 1 millió tonnával, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a családok költségeinek, valamint a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez” – tette hozzá a szakember.

Évente másfél Földre lenne szükségünk

Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon, éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 8-án eljött volna a Túlfogyasztás Világnapja. A fogyasztás mértéke azonban országonként más és más. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Kínában pedig június 15-én jönne el. Ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 11-én elhasználnánk a Föld megújuló tartalékát. A legkisebb ökológiai lábnyomú országok: Marokkó, Niger, Albánia és Pápua Új-Guinea. A legjobb mutató Kirgizisztáné, amely majdnem kibírja az év végéig, a kirgiz túlfogyasztás napja ugyanis december 26-ra esik.

Szigeteléssel egy zöldebb jövőért

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki.

Az EU 2016-os „Tiszta Energia” javaslatcsomagjának fő eleme az energiahatékonyság. Az épületek karbonlábnyoma függ a földrajzi jellemzőktől, a felhasználói igényektől, az épület típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat intenzitásától és gyakoriságától, a meglévő infrastruktúrától és az épületállomány bővítési lehetőségeitől. Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid kibocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy az energiaveszteség minél kisebb legyen. Épületeink energiahatékonyságát utólagos energetikai korszerűsítéssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, illetve napelemek telepítésével lehet növelni. Az épületek az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért és a CO₂-kibocsátás 30 százalékáért felelősek^*

Az unióban 2019-től tovább szigorodtak az épület-energiahatékonysági előírások, 2022 második felétől pedig kizárólag a közel nulla^** energiaigényű épületek kaphatnak csak használatbavételi engedélyt.

Nem kortyolgatjuk, hanem faljuk az energiát!

Ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és vastagabb homlokzati szigetelőanyagok használata a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO₂-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit pedig akár 40-50 százalékkal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, illetve a jelenlegi állapot fenntartásához” – tette hozzá a szakember.

Úgy élünk, mintha nem lenne holnap

Földünk erőforrásai végesek, és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk és Földünket, annak erőforrásait unokáinknak is megőrizhessük, komoly összefogásra van szükség. Ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség.

Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott. A szén-dioxid kibocsátás az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb összetevője. Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség CO₂-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Csökkentsük épületeink energiafogyasztását hőszigeteléssel, hogy energiafogyasztásunk fenntartható pályán maradjon, energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket!

Éljünk úgy, hogy ez az egyetlen bolygó elég legyen!