Az egyéni karbonlábnyom legnagyobb része a szállítmányozásból, háztartási fogyasztásból és az élelmiszerfogyasztásból ered, a termék vagy szolgáltatás gyártásából, használatából és élettartamának végéből eredő üvegházhatású gázkibocsátást jelenti. Magában foglalja a szén-dioxidot – az emberek által leggyakrabban kibocsátott gázt -, valamint egyéb gázokat, metánt, dinitrogén-oxidot és a fluor tartalmút gázokat, amelyek mindegyike felelős globális felmelegedésért.

Régóta figyelmeztetnek a klímakutatók, hogy már egyéni szinten is rengeteget változtathatunk ezen, ha csökkentjük – elsősorban a háztartásunkban keletkező – üvegházhatású gázkibocsátásunkat. Ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2°C-ot, egyéni karbonlábnyomunk 2050-re nem lehetne több mint 1,87  tonna átlagosan évente. Összehasonlításképpen, jelenleg a magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxid egyenérték/fő, ugyanez Németországban 10,5 tonna CO₂e/fő, az USA-ban pedig 20 tonna CO₂e/fő körül alakul.

Itt az idő, hogy változtassunk! Mit tehetünk mi magunk?

A mindennapos változtatásokat tehát egyén szintjén kell elkezdenünk és szokássá alakítanunk, valamint közvetlen környezetünket is ebbe az irányba terelnünk, hogy idővel megfelelő hatást érhessünk el a bolygó és saját magunk érdekében. A P&G 2021-re összeállított egy olyan 21 fogadalmat tartalmazó listát, amelynek tettei mindennapi életünk három területére összpontosítanak: a vízfelhasználásra, az energiafogyasztás és a hulladéktermelés csökkentésére.

2018-ban az európai háztartások energia fogyasztása a teljes európai energiafelhasználás 26.1%-át tették ki. 2017-es adatok szerint a háztartások energia-felhasználásának 64%-át fűtésre, közel 15%-ot víz melegítésre, 15%-ot világításra, 5%-ot pedig főzésre fordítják.

Az európai országokban keletkező hulladékmennyiség komoly aggodalomra ad okot, becslések szerint Európa évente több mint 250 millió tonna települési, vegyes és több mint 850 millió ipari hulladékot termel, e hulladék éves átlagos növekedési üteme 1985 óta az OECD európai térségben körülbelül 3%.

„Minden nap használunk vizet, és termelünk szemetet. Apró, könnyű, erőfeszítés nélküli változtatásokkal a háztartásban már komoly eredményeket érhetünk el, és másokat is bíztathatunk a környezettudatos viselkedésmódra” – állítja Krubl Yvette, a Procter & Gamble közép-európai szenior vállalati kommunikációs menedzsere.

A vállalat elkötelezett a környezetterhelés csökkentése iránt, hazai gyárai teljes mértékben hulladékmentesen üzemelnek, és megújuló energiát használnak. A saját, vállalati szintjén megtett változtatások és lépések mellett, a klímaválság ellensúlyozásának tudatosításában is szerepet vállal, és célja, hogy fogyasztói számára folyamatosan környezetterhelést csökkentő megoldásokat kínáljon. Az alábbi 21-es listájával a háztartások mindennapi szokásainak megváltoztatására törekszik.

2021-ben 21 FOGADALOM A BOLYGÓ ÉRDEKÉBEN

1. 1. Kevesebb víz használata nap mint nap… Válaszd a gyors zuhanyt, kézmosásnál szappanozás után zárd el a csapot, és csak az öblítéshez nyisd meg újra. A fürdés négyszer annyi vizet igényel, mint a zuhanyozás, és a melegvízhasználat energiaigénye a háztartásokban a második legnagyobb. Ha 8 perc helyett 4 perc alatt zuhanyozunk, 350 kg szén-dioxidot spórolhatunk meg egy évben.

2. Ruhamosás: rövidebb programon, alacsonyabb hőmérsékleten... Ezzel vizet és energiát is spórolhatsz, és a megfelelő mosószereknek köszönhetően – mint az Ariel Allin1 mosókapszulák, a ruhák ugyanolyan jól tisztulnak, mint hosszabb programon és magasabb hőfokon, sőt tovább megőrzik minőségüket.

3. Éljen a mosogatógép! A mosogatógép egyetlen ciklusban kb. 13 liter vizet használ, miközben ugyanannyi edény kézi mosásakor több tucat liter vizet folyatunk el. Már 8 tányér mosogatógépben való mosásával vizet takaríthatunk meg.

4. A víz második élete: nemcsak az esővíz… A „szürke víz” olyan víz, amelyet már egyszer használtunk. A szennyezettség mértékétől függően különféle módon használható – a virágok öntözésétől, az otthoni takarítástól a WC leöblítéséig.

5. Ételek, amelyek jót tesznek… a bolygónak. A növényi eredetű élelmiszertermelés sokkal kevesebb vizet használ fel, mint az állattenyésztés. Például 215 liter víz szükséges egy kilogramm paradicsom termesztéséhez, és nagyjából 15 ezer liter egy kilogramm marhahús előállításához. A hús- és tejtermék előállítás és fogyasztás a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 14.5%-ért felelős.

6. A fény nem szereti a magányt… Kapcsold le a villanyt, ha elhagyod a szobát. A villanykörte újra felkapcsolása egy pillanatra több energiát használ ugyan, de ez csak egy extra másodpercnyi plusz fogyasztást jelent.

7. A LED átveszi a vezetést… A hagyományos izzók LED-re történő cseréje nagyszerű módja az energiatakarékosságnak.

8. Üres konnektor = boldog konnektor... A töltő csatlakoztatott készülék nélkül is fogyaszt áramot, ezért a töltés után érdemes kihúzni. A mobiltelefon töltőjének lecsatlakoztatásával évente annyi energiát spórolunk meg, amivel 8 napig nézhetjük a televíziót.

9. A használt elemeknek külön helye van. A használt akkumulátorok, elemek veszélyes hulladékok, fordíts rá gondot, hogy mindig a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerüljenek! Az újratölthető elemek jó alternatívák lehetnek.

10. Munka után pihenjen a számítógép is! A számítógép alvó módban is folyamatosan energiát használ – ne hagyd készenléti állapotban, kapcsold ki!

11. Tudatos fűtés... Kapcsold le a fűtést szellőztetés idejére és mielőtt hosszabb időre elmész otthonról! Fűtésszezon előtt ellenőrizd az ablakok szigetelését! Nyílászárók megfelelő szigetelésével 15-20% fűtési energiát spórolhatunk meg.

12. Stop az ételpazarlásnak! A kissé már fonnyadt gyümölcsök továbbra is ehetők, sütéshez, kompótokhoz vagy pürékhez tökéletesen használhatók. A maradékot hasznosabb komposztálni, ha lehetőségünk adódik rá.

13. Nem az egyszer használatos műanyagzacskókra! A saját újrahasználható, akár súly szerinti méretű textil táskák nemcsak divatosak, de praktikusak is.

14. Csapvíz a palackozott helyett… Az egyik legegyszerűbb módszer a műanyaghulladék csökkentésére, ha PET palackozott víz helyett újra használható kulacsodat töltöd meg csapvízzel vagy szűrőkancsót használsz.

15. Az újrahasznosításban az erő! Ügyeljünk arra, hogy újrahasznosítható vagy újrahasznosított csomagolású terméket vásároljunk!

16. Szemétszedés séta közben – kellemest a hasznossal. Kirándulásaid alkalmával is törődhetsz az erdővel, vízpartokkal és a környezeteddel, ha összegyűjtöd, és kukába dobod az elhagyott szemetet.

17. Adj második életet dolgaidnak! Ahelyett, hogy eldobnál valamit, próbáld újrahasznosítani, vagy add tovább olyannak, akinek szüksége lehet rá.

18. A hősök köztünk élnek... Amikor csak lehet, támogasd a helyi szolgáltatókat és vállalkozásokat! Például ahelyett, hogy a készülékeidet a központi szervizbe küldenéd, hívj egy közeli szakembert a szereléshez!

19. A szelektív hulladékgyűjtés nem lehet kérdés! Ha kétségeid vannak azzal kapcsolatban, hogyan gyűjtsd szelektíven a hulladékot, nyomtass magadnak egy „puskát” segítségül, amit jól látható helyre kiragaszthatsz.

20. Egy autóval kevesebb… Ha teheted, kerékpározz autó helyett, vagy használd a tömegközlekedést! A kerékpár egészséges, környezetkímélő és városban a leggyorsabb is. Ha egy éven keresztül nem használunk autót, 2,6 tonna szén-dioxidot tarthatunk vissza a Lund University és a University of British Columbia 2017-ben készített tanulmánya szerint.

21. Legyél a változás nagykövete! Oszd meg barátaiddal, családoddal és ismerőseiddel is az összes környezetbarát ismeretedet!

Mindennapi apró cselekedeteink nagy jelentőséggel bírnak bolygónk és környezetünk számára. A vállalat saját maga is számos elköteleződést vállalt 2030-ig, amelyekből néhányat már teljesített is. A világon létező összes gyártóegységében hulladéklerakókba helyezendő termelési hulladék nélkül dolgozik, gyárainak többsége csak megújuló forrásokból származó energiát használ fel és karbonsemlegességre kötelezte el magát a következő 10 éven belül.

Források:

1. https://www.nytimes.com/guides/year-of-living-better/how-to-reduce-your-carbon-footprint?fbclid=IwAR1RBcf8VlPDfAbUP3TOgbW1MY8C9XDbSSqKlpSOSLvzxltSYbYlGTz6kqk
2. https://blogs.ei.columbia.edu/2018/12/27/35-ways-reduce-carbon-footprint/?fbclid=IwAR3Wg5IVqAEOTqWwfY4EY1IeutOxj5zxEqBx0ESRTdtvGT54D9aUAVHpB9s
3. https://szenlabnyom.hu/atlagos-egyeni-karbonlabnyom-orszagonkent/
4. Eurostat 2018: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Energy_statistics_-_an_overview#:~:text=In%202018%2C%20the%20biggest%20share,energy%20use%20(6.2%20%25).
5. Eurostat 2017: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190620-1
6. Európai Környezetvédelmi Ügynökség: https://www.eea.europa.eu/publications/92-826-5409-5/page036new.html#:~:text=Waste%20production%20implies%20the%20use,resources%20(see%20Chapter%2013).
7. http://www.jos.hu/down/0016/9_fejezet.pdf
8. https://amp.abc.net.au/article/12545906?fbclid=IwAR1JDSpye89v4ClaBZjbIBZd93Zjemk1nz1zDlurqstkfJkKJf4II7GXok4