A globális gazdasági lassulás ellenére úgy tűnik, hogy a felmondási hullám folytatódik – minden negyedik munkavállaló (26%) azt mondja, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg munkahelyet fog váltani, szemben a tavalyi 19%-kal. A legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat (44%), akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése (38%), illetve a Z generáció tagjai (35%).

Az elhivatottság, a vállalati kultúra és a befogadás továbbra is kulcsfontosságú a munkavállalók számára. Azok közül a munkavállalók közül, akik azt mondták, hogy valószínűleg munkahelyet váltanak, kevesebb mint a fele (47%) válaszolta azt, hogy munkáját megelégedéssel végzi, míg azok közül, akik nem tartják valószínűnek a munkahelyváltást, 57% nyilatkozott így. A munkahelyváltást tervezők nyolc százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy a munkahelyükön valóban önmaguk lehetnek (51%), mint a maradni szándékozók (59%).

Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33%), mint globális szinten (71%). Az önazonosság érzése 12 százalékponttal kevésbé jellemző a hazai munkavállalók körében a globális 75%-hoz képest, míg a fizetéssel való elégedettség 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64%-tól.

Lassuló gazdaság, növekvő bérigények 

Világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra. A globális munkaerő azon hányada, akik azt mondták, hogy a hónap végén marad pénzük, a tavalyi 47%-ról 38%-ra esett vissza. A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra (59% nyilatkozott így, a globális 42%-kal szemben).

Világszinten minden ötödik munkavállaló (21%) jelenleg több állásban is dolgozik, 69%-uk azért, mert szüksége van kiegészítő jövedelemre. A több állást is vállalók aránya magasabb a Z generáció (30%) és az etnikai kisebbségek (28%) körében.

A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik: a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya 35%-ról 42%-ra ugrott az előző évhez képest. Az anyagilag nehéz helyzetben lévő munkavállalók körében ez az arány 46%, Magyarországon pedig még szélsőségesebb (52% tervez béremelést kérni), így várható, hogy folytatódik a tavaly megkezdett párbeszéd a munkavállalók és munkáltatók között, és elvárt lesz a szignifikáns béremelés.

A pénzszűkében lévő munkavállalók kisebb valószínűséggel férnek hozzá a képzésekhez

Az anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást. Az elegendő megtakarítással rendelkező munkavállalókhoz képest (62%) azok, akik csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a számláikat, 12 százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják, hogy aktívan keresik a lehetőségeket az új készségek fejlesztésére (50%). Hasonlóképpen, azok a munkavállalók, akik anyagilag biztosabb helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel kérnek visszajelzést a munkahelyükön és használják azt fel teljesítményük javítására (57%), mint azok, akik anyagilag nehéz helyzetben vannak (45%).

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerő továbbképzésére – szinte valamennyi vállalat esetében elmondható, hogy a jelenlegi munkavállalói kompetenciák nem megfelelőek a jövő kihívásainak megoldásához.

„A technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át. Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat” – hangsúlyozza a PwC szakembere.

A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók több mint egyharmada (37%) szerint a mesterséges intelligencia javítani fogja a produktivitásukat, a rosszabb anyagi helyzetben lévő munkavállalók kevésbé hisznek ebben (24%). A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók közül többen vélik úgy, hogy a mesterséges intelligencia új munkalehetőségeket teremt (24%), mint a rosszabb anyagi helyzetben lévők (19%). Továbbá kisebb valószínűséggel gondolják úgy (13%), hogy az MI negatív irányban fogja megváltoztatni a munkájuk jellegét (a rosszabb anyagi helyzetűek esetében ez az arány 18%).

A fiatalabb generációk pozitívabbak a mesterséges intelligencia karrierjükre gyakorolt hatását illetően

A munkavállalók több mint fele (52%) világszerte arra számít, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia valamilyen pozitív hatással lesz a karrierjére, és közel egyharmaduk (31%) szerint növelni fogja a munkahelyi produktivitásukat, hatékonyságukat. Számos munkavállaló (27%) úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint lehetőségre, hogy új készségeket sajátítson el.

A felmérés a munkavállalók mesterséges intelligenciához való hozzáállása terén is erőteljes demográfiai különbségeket mutat. A fiatalabb generációk sokkal nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia minden vizsgált tekintetben – akár pozitív, akár negatív – hatással lesz a karrierjükre. Ezzel szemben a baby boomerek valamivel több mint egyharmada (34%) nem vár semmilyen hatást, míg a Z generációhoz tartozók csupán 14%-a, az Y generáció tagjainak pedig 17%-a ért ezzel egyet.

Reguly Márta szerint a nem informatikai hátterű dolgozók digitális továbbképzése lesz a következő évek nagy feladata: a technológia rendelkezésre áll a vállalatok digitalizációjára, a legnagyobb korlát a munkavállalók ez irányú affinitása, illetve kompetenciája, és a változásra való hajlandóság elérése.

A szakképzett munkavállalók optimistábbak

A szakképzett munkavállalók bizakodóbban néznek szembe a gyorsan változó gazdasági és munkahelyi környezettel. Azok a munkavállalók, akik azt mondták, hogy munkájuk speciális készségeket igényel, nagyobb valószínűséggel várják felkészülten az előttük álló változásokat. A megkérdezettek több mint fele (51%) szerint a munkájukhoz szükséges készségek jelentősen meg fognak változni a következő öt évben, míg a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók esetében ez az arány csak 15%. Mintegy kétharmaduk biztos abban, hogy munkáltatójuk segíteni fogja őket a digitális, elemző és együttműködési készségek fejlesztésében, amelyekre szükségük lesz. Ezek a számok a felére esnek vissza azok esetében, akik jelenleg nem dolgoznak olyan munkakörben, amely speciális képzést igényel.

Magyarországon a speciális képzettséget nem igénylő, automatizálható munkakörben dolgozók kevésbé érzik a digitalizáció által elindított, munkájukban bekövetkező változások potenciális hatásait. Közel harmaduk (31%) úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem befolyásolja majd a munkájukat.

A kapcsolati alapon való kiválasztás hátráltatja a megfelelő szakértők megtalálását 

Világszinten probléma, hogy a vállalatok toborzási és kiválasztási rendszereit felülírják a kapcsolatok, és az azzal járó kivételezés. A speciális készségekkel rendelkező munkavállalók több mint egyharmada (35%) valamennyire vagy teljesen egyetért azzal, hogy azért maradt le munkalehetőségekről, mert nem ismeri a megfelelő embereket.

Továbbá a munkavállalók több mint egyharmada (35%) azt állítja, hogy olyan készségekkel is rendelkezik, amelyek nem derülnek ki az önéletrajzából vagy a szakmai előéletéből, ami azt jelzi, hogy a vállalatok esetleg figyelmen kívül hagyják a házon belüli tehetségeket. A Világgazdasági Fórum által a PwC-vel együttműködésben közzétett friss kutatás szerint a készségorientált munkaerőpiacok megteremtése 100 millió új munkahelyet eredményezhetne világszerte.

Fotó: airfocus/unsplash.com

Az egyre nagyobb teret nyerő távmunkavégzéssel megnyílhat a lehetőség a magyar vállalatok számára is, hogy külföldről toborozzanak munkavállalókat. A nemzetközi piacon egyre jellemzőbb, hogy távmunkacsoportok jönnek létre úgy, hogy a kollégák akár több országból vannak jelen online formában és élőben még csak nem is találkoznak egymással. A munkavállalók szélesedő lehetőségei mellett azonban jelentős hátrányokat is okozhat a jelenség, elsősorban a szervezet belső működéséhez kapcsolódóan, amennyiben erre nem fordít külön figyelmet a vállalat.

Egy 2020-as, 61 ezer Microsoft dolgozó üzeneteiből, levelezéseiből, hívásaiból és munkával töltött óráiból kinyert adatokon alapuló kutatásból kiderült, hogy a vállalaton belüli kapcsolataik és kommunikációs hálózataik a korábbinál lényegesen statikusabbá váltak. A kollégák egyre gyakrabban választották az írásbeli csatornákat a szóbeli helyett, amivel az informális beszélgetések jelentősen visszaszorultak. A kapcsolattartás formájának változásai a belső információk áramlását jelentősen gátolták, valamint a tudásátadás szempontjából is hátrányt okoztak.

Az egyre inkább elterjedt home office munkavégzés miatt egyre kevésbé jelent hátrányt egy adott munkakör betöltésénél, ha valaki akadályozott a munkahelyre való bejárásban, ez pedig kedvezőbb helyzetbe hozta például a mozgássérült embereket az álláspiacon. A 2021. júniusa óta tartó jelentős munkaerőhiány miatt különösen fontossá vált a megváltozott munkaképességű emberek szerepe a munkaerőpiacon. Nyitott hozzáállással és szakértői segítséggel pedig értékes, lojális kollégákra lelhetnek a cégek ebben a munkaerőpiaci csoportban. Ezért a Profession.hu idén Az emberi oldal elnevezésű kezdeményezésével a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését támogatja szakmai összefogással és 1 forintért feladható álláshirdetéssel.

Fontos a rendszeres felmérés

A munkáltatók igyekeznek hosszú távú home office stratégiát létrehozni az eddigi tapasztalataik alapján, viszont ezek egyelőre még rövidtávú eredmények, amiket érdemes folyamatosan monitorozni és felmérni a távmunka vagy hibrid munkavégzés előnyeit, hátrányait és az ezzel kapcsolatos dolgozói visszajelzéseket. Minden bizonnyal hamis eredményhez vezet, ha pusztán a távmunkában és irodában dolgozó munkavállalók munkamódszereit és eredményességét hasonlítjuk össze. A torzulás okozója ilyenkor többek között, hogy a legtöbb helyen még jelentősen formálódik a távmunkavégzés módja, ez pedig a jövőben sem lesz másképp annak ellenére, hogy várhatóan kevésbé lesznek markánsak a változások.

Az otthonról történő munkavégzés egyre inkább elvárássá válik a munkavállalók részéről, ehhez pedig a cégeknek is alkalmazkodniuk kellett. A Citrix Systems nemzetközi riportja szerint az otthonról (is) dolgozó munkavállalók jelentős része, 90 százaléka nem szeretne teljes mértékben visszatérni az irodai munkavégzéshez a jövőben, 18 százalékuk pedig preferálná a hibrid munkavégzésnek egy olyan formáját, amelynél túlnyomórészt az irodából dolgoznának.

„A távmunkával és a home office-szal kapcsolatos hosszú távú vállalati döntések meghozatala előtt érdemes folyamatosan mérni a munkavállalók visszajelzéseit, igényeit és végül a hosszabb távú tendenciák alapján mérlegelni. 2022-ben is kulcsfontosságú lesz a vállalatok számára a tehetséges munkavállalók sikeres toborzása és megtartása, ehhez pedig a távmunkavégzés különböző biztosítása különböző formában már számos szakterületen elvárássá vált, így döntő szerepet játszhat a munkakeresők végső döntésében” – mondta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Fotó: Hunters Race/unsplash.com