A globális minimumadó az adóoptimalizálás eredményeképpen kialakuló káros és fenntarthatatlan adóversenyre válaszul született. Megjelenése túlzás nélkül az elmúlt ötven év legjelentősebb fejleménye a nemzetközi adózásban.

Globális minimumadó – miért van rá szükség? 

Az adózás főszabályként a cég vagy a menedzsment fizikai jelenlétéhez kötődik. Ez a jelenlét – az adóilletőség – nemzetközi szinten könnyen változtatható, és ennek megfelelően az egyes országok adócsökkentésekkel kívánták magukhoz csábítani a cégeket. Ezzel párhuzamosan a digitalizációval nincs már szükség a fizikai jelenlétre, sem, így a jövedelem egyre könnyebben csoportosítható át az alacsonyabb adókulcsú országokba. A társaságiadó-kulcs ennek következtében világszerte jelentősen, felére-harmadára csökkent, és az összes érintett költségvetés számottevő adóbevételektől esett el. Az OECD statisztikái szerint a társaságiadó-kulcsok globális átlaga 2000 és 2018 között 32,5%-ról 23,9%-ra csökkent.

A nemzetközi adózás jelenleg különböző kettős adózást elkerülő bilaterális egyezményeken alapul – Magyarország is százas nagyságrendben kötött ilyen megállapodásokat. A 2010-es évekre egyre fokozódó adóverseny negatív spirálja fenntarthatatlanná tette ezt a rendszert, és paradigmaváltásra volt szükség.

Az adóverseny felszámolását az OECD tűzte ki célul a BEPS (adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) intézkedéscsomaggal, amelyhez az Európai Unió is csatlakozott két adóelkerülés elleni irányelvvel (ATAD). Ezek az adózók szintjén kezelik a problémát, ugyanakkor nem adnak megoldást az országok közötti káros adóverseny kezelésére. Az OECD BEPS 2.0 projektje ezért már – a digitális gazdaságban keletkező jövedelmek adóztatása mellett – ajánlásként a globális minimumadót is felvetette. Az OECD javaslatát az Európai Unió 2022-ben irányelvbe foglalta, így az tagállamai számára kötelező. Az uniós irányelv a tagállamok 2023-as implementálása után 2024-ben lépett hatályba.

Hogyan működik a globális minimumadó?

A minimumadó célja, hogy az érintett vállalatcsoport fizetett adóterhe elérje a 15 százalékot. Hatálya alá a 750 millió euró konszolidált árbevételt elérő vállalatcsoportok és azok tagjai esnek – az EU-ban akkor is, ha csak egy országban működnek.

„A január 1-jével bevezetett minimumadó mintegy két-háromezer magyar vállalatot érint: minden olyan céget, amely a szabályozásban meghatározott mértékű árbevételt elérő vállalatcsoport tagja. A megfelelés ezeknek a vállalatoknak hatalmas adminisztrációs terhet jelent, a kiegészítő adó megfizetésének elmulasztása pedig jelentős összegű mulasztási bírsággal jár – mondta el dr. Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker McKenzie adójogi csoportjának ügyvédje.

A minimumadó összegének megállapításához a különböző csökkentő és növelő tételek figyelembevételével – minden országban egységes módszerrel – kiszámolják a hipotetikus „Globe jövedelmet”, amely az adó alapja lesz. Ez különbözhet a helyi társasági adó alapjától.

Ezt követően megállapítják a cég által ténylegesen megfizetett, úgynevezett „lefedett” adókat. Mivel a minimumadó célja a társasági adóval kapcsolatos adóverseny letörése, ezért ehhez az ilyen jellegű adókat veszik figyelembe. Magyarországon ez a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. A tényleges adómérték a lefedett adók és a Globe jövedelem hányadosa. Ha az így számított tényleges adómérték nem éri el a 15 százalékot, akkor a vállalatnak ezt a különbözetet kell megfizetnie. Ez a kiegészítő összeg (angolul top-up tax) a globális minimumadó.

Mivel a globális minimumadóban elsősorban multinacionális cégek érintettek, fontos kérdés, hogy melyik ország szedi be a kiegészítő adót – mondta el dr. Bodrogi-Szabó Tímea. – Az OECD olyan egymásra épülő beszedési szabályokon alapuló, bonyolult rendszert alakított ki, amely biztosítja, hogy semelyik államnak ne érje meg kimaradni – annak ellenére, hogy az EU-n kívüli országoknak nem kötelező átvenni a javaslatot. Nem véletlen, hogy a rendszerhez az Európai Unión kívüli országok is sorra csatlakoznak.”

A minimumadó kiszámításának szabályai

Az első szabály – a jövedelem-hozzászámítás szabálya (IIR) – alapján az aluladóztatott csoporttagok után az anyavállalat fizeti meg a kiegészítő adót a saját illetősége szerinti ország adóhatóságának. Ezzel a szabállyal azonban az az ország, amelyben az aluladóztatott leányvállalat található jelentős adóbevételtől eshet el az anyavállalat országának javára.

Erre jelenthet megoldást a szabályozás szerint, hogy különbözetet ne az anyavállalat, hanem elismert belföldi kiegészítő adóként (QDMTT) a leányvállalat országának adóhatósága szedje be – nem véletlen, hogy ezt az adót minden EU-s tagállam, így Magyarország is bevezette.

A kiegészítő adó megfizetése ugyanakkor még ez esetben elkerülhető lenne: ha az anyavállalat országa nem csatlakozott a globális minimumadó rendszeréhez (erre az EU-n kívül lehetőség van), legalább egy leányvállalata pedig olyan országban működik, ahol a QDMTT-t nem alkalmazzák, akkor a leányvállalatok adóilletőségét érdemes lenne ebbe az országba helyezni.

Ennek a helyzetnek a megoldására vezették be az aluladóztatott kifizetések szabályt (UTPR). A UTPR az IIR szabály védőhálójaként működik. Szemben az IIR szabállyal, a UTPR „alulról felfelé” építkezik és olyan mértékben utalja a kiegészítő adót az aluladóztatott csoporttag országához, amelyen mértékben az érintett csoporttag aluladóztatott jövedelme nem tartozik más országban az IIR szerinti adókötelezettség alá. Vagyis ebben az esetben a kiegészítő adót az globális minimumadót nem implementáló anyavállalat helyett az aluladóztatott csoporttag fizeti meg a saját országában. Ezzel a biztonsági mechanizmussal hoz létre a globális minimum adó egy zárt rendszert. Így az anyavállalat országa is érdekeltté válik a csatlakozásban, hiszen adóelőnyt már nem tud biztosítani, a kiegészítő adóbevételből viszont más ország részesül.

Az eddigi implementálási gyakorlat azt mutatja, hogy az átültető országok túlnyomó része bevezet QDMTT szabályt, vagyis nem engedi, hogy a saját területén lévő aluladóztatott csoporttagokra jutó kiegészítő adót más ország költségvetése szedje be. Ez a tendencia nemcsak az egyes országokra eső kiegészítő adó beszedésének hatékonyságát biztosítja, hanem egyszerűsíti is a rendszert, mert az anyavállalat mentesül a kiegészítő adó kiszámítása és beszedése alól azon csoporttagok vonatkozásában, amely csoporttagok országában létezik QDMTT szabály.

Már az Országgyűlés elé került a jövő évi adótörvényeket módosító javaslat, ami többek között új kutatás-fejlesztési támogatást, szigorúbb, de intenzívebb energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezményeket is hozhat. Érkezhetnek továbbá az előre elkészített és kiajánlott áfa bevallás tervezetek, valamint egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak.

„Érdemi változásokat hoz az új adóév, ami több lehetőséget is jelent a hazai vállalatok számára. A javaslatok alapján megnyíló támogatásoknál ugyanakkor a sikeres igényléshez tudatos felkészülésre lesz szükség, hiszen az elbírálási szempontok is érdemben szigorodnak” – hívta fel rá a figyelmet Vékási Tamás, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője a cég konferenciáján.

Az eseményen bemutatott, több mint 240 adóvezető körében készült felmérés eredményei szerint idén már nem az energiaáraktól, hanem az inflációtól (34%) tartanak leginkább a válaszadók, de az árfolyamváltozás (21%) és a béremelések (18%) is komoly kihívást jelentenek a megkérdezettek számára.

A legnagyobb adókockázatot a transzferárazásban (33%) látják a döntéshozók, azonban a társasági adó és globális minimumadó bevezetése (24%), valamint az Áfa (21%) kezelése is hasonló nehézségeket jelenthet. A válaszadók többsége ráadásul arra számít, hogy az új szabályok betartását jövőre még szigorúbban ellenőrzi majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A cégeknek emellett az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnésére és a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük. „Azt gondolhatnánk, hogy ezek a változások csak néhány vállalatot érintenek, miközben nem túlzás azt állítani, hogy hatásuk az egész adórendszerre kiterjed. A kormányzat számos döntést hozott annak érdekében, hogy megvédje a magyarok befektetéseit az amerikai-magyar adóegyezmény felmondásának következményeitől és a minimumadó után is megőrizze az ország tőkevonzó képességét” – emelte ki Vékási Tamás.

A javaslatcsomag alapján több ponton módosul tehát a társasági adó, változnak a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, miközben szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény és változik a bizalmi vagyonkezelés adóztatása is.

Photo by Towfiqu barbhuiya on Unsplash

„Egyértelmű, hogy jelentős változásokat hoz a következő adóév. Új kedvezmények, megemelt támogatási keretek lesznek elérhetőek viszont több esetben jóval szigorúbb feltételek mellett. A hazai cég- és pénzügyi vezetők elemi érdeke, hogy megismerjék a változásokat. A jogszabályi megfelelés mellett ugyanis a versenyképességet érdemben befolyásoló tényező lehet, ha egy cég képes lesz élni az új lehetőségekkel” – nyilatkozta Vékási Tamás, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

Új kedvezmények, szigorodó szabályozások a társasági adó területén

Egy új, az adózó választása szerint alkalmazható K+F adókedvezményt vezethet be a kormány, amely akár alternatívája is lehet a már ismert támogatásoknak. Az igényelhető energiahatékonysági adókedvezmény mértéke kétszeresére nő, már 30 millió eurónak megfelelő forintösszegig terjedhet. Párhuzamosan azonban jelentősen szigorodik a szabályrendszer is. A hazai hatáskörben megítélhető fejlesztési adókedvezmény mértéke szintén emelkedik. A beruházás helyszínétől függően a mértéke jelenértéken 24,75 – 49,5 millió euró is lehet.

Ágazati adók: fellélegezhet a reklámszakma

A reklámadó felfüggesztése 2024. december 31-ig érvényben marad. Továbbra sem kell alkalmazni az eljárási, illetve a szankciós rendelkezéseket sem. Folytatódik a közművezetékek adójának szakaszos kivezetése is, aminek jegyében 2024. január 1-jétől először a hírközlési vezetékek kerülnek ki az adó tárgyi hatálya alól. Majd 2025. január 1-jétől, a törvény hatályon kívül helyezésével megszűnik a közműadó-kötelezettség. A kiskereskedelmi adó viszont velünk maradhat, és megjelenik a 12 hónapnál rövidebb tört adóév esetében az arányosítás.

Nem lassít az adóigazgatás digitalizációja, jön az E-Áfa

2024-től az állami adó-és vámhatóság a rendelkezésére álló adatok felhasználásával elkészíti és kiajánlja az áfa bevallások tervezeteit is. A jövőben így már három különféle módon lehet teljesíteni az áfa bevallási kötelezettséget. Azok az adózók, akik elfogadják majd az e-Áfa kiajánlást, mentesülnek a belföldi összesítő jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségük alól.

Amerikai-magyar adóegyezmény

Az USA-HU adóegyezmény 2024. január 1-jétől hatályát veszti, ezzel összefüggésben több előírás is módosul. Nem ez azonban ez egyetlen változás a nemzetközi együttműködésekben. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcsere jövőre Georgia, Ruanda és Ukrajna viszonylatában is alkalmazandó. Több országgal bővül az országonkénti jelentések rendszere is (pl. Kenya, Libéria, Thaiföld, Ukrajna).

Tisztán belföldi vállalatcsoportokra is vonatkozhat a globális minimumadó, amitől a hatásvizsgálat szerint 96,5 milliárd forint költségvetési többletbevételt várnak

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy csak az a cég lehet érintett, ahol az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámolóban kimutatott bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió eurót.

A kiemelt területek mellett is számos ponton hozhat változást a javaslatcsomag. Módosulnak például a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény és nem utolsó sorban érdemi változás történhet a bizalmi vagyonkezelés adóztatásában is.

Photo by Gabrielle Henderson on Unsplash

Tízből kilenc döntéshozó arra számít, hogy a multinacionális vállalatok adókerülését megakadályozó OECD reform (BEPS 2.0) hatással lesz a cége működésére. Ennek ellenére eddig csupán minden harmadik (30%) válaszadó vizsgálta meg, milyen mértékben fogja érinteni a társaságot az akcióterv, amelynek központi eleme a 2024 elején Magyarországon is életbe lépő globális minimumadó.

“Idehaza (és más oroszágban is) azokra a cégcsoportokra és leányvállalataikra vetik ki a globális minimumadót, amelyek éves konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót” – hangsúlyozta Módos András, az EY adópartnere. „A szabályok adta lehetőségek miatt az érintetteknek Magyarországon elsősorban az adminisztrációs terhe fog nőni, többek között azért is, mert az iparűzési adó és az innovációs járulék beszámítása bonyolult” – tette hozzá.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a cégeknek most el kell dönteniük, hogy házon belül kiépítik erre a kapacitásokat vagy tanácsadóval dolgoznak, aki a technikai nehézségek mellett arra is felhívhatja a figyelmet, hogy milyen esetleges előnyöket lehet elérni az átállás során.

A növekvő feladatok mellett a pénzügyi vezetőknek komoly kihívást jelent a munkatársak megtartása. A megkérdezettek több mint fele (51%) küzd azzal, hogy sikerrel motiválja a tehetséges kollégákat és elkerülje, hogy kiégjenek. A cégek 95 százaléka ezért részben inkább kiszervezné külső tanácsadóknak az adó- és pénzügyi funkciókat. Tízből hat (59%) válaszadó szerint ezzel több idejük és lehetőségük lenne arra, hogy a szervezet fejlesztésével és a stratégiailag meghatározó tevékenységekkel foglalkozzanak.

Fotó: The New York Public Library/unsplash.com