Tízből csupán négy vállalatnak van kidolgozott cselekvési terve a fenntarthatóbb működésre való átállásra az éghajlatváltozás lassítása érdekében. A válaszadók több mint harmadának pedig még szándékában sem áll egy ilyen stratégia elkészítése. Az országok hozzáállása is látványosan eltér ebben a kérdésben. A világ legnagyobb kibocsátói között az átállási tervek elfogadása még alacsonyabb – Kínában csupán 8%, az Egyesült Államokban pedig mindössze 32%. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Európában a tervek elfogadása 66%, illetve 59% – köszönhetően a szigorúbb szabályozási rendszereknek.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy még kevesebb vállalat tett egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalást az átállási tervek támogatására. Mindössze 4% hozta nyilvánosságra a működési költségeket (a napi üzleti tevékenységből származó kiadásokat), és 17% számolt be tőkekiadásokról (a vállalat eszközeibe a jövőbeli nyereség érdekében befektetett pénz). Ez azt jelzi, hogy még ha a vállalatok rendelkeznek is cselekvési tervekkel, nem állnak készen azok végrehajtására.

Bár minden nyolcadik cég tűzött ki rövid távú célokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére 2030-ig, mindössze felüknek van ennél hosszabb távú elképzelése a helyzet megoldására. A vállalkozások több mint kétharmada alkalmaz forgatókönyv-elemzést a klímaváltozás hatásának vizsgálatára, viszont mindössze harmaduk teszi ezt közzé a pénzügyi jelentéseiben. Még kevesebben osztják meg azokat az éghajlati kockázatokat, amelyeknek jelentős pénzügyi hatása van a cég működésére.

„Kulcsfontosságú, hogy a vállalatok időben felkészüljenek és megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás enyhítésére, ahogy az is, hogy mindezekről számot is adjanak” — hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere. „A fogyasztók, az alkalmazottak és a befektetők egyre inkább elvárják a cégek felelősségteljes viselkedését, így a halogatás nem csupán bolygónkat, de a társaságok hosszú távú működését is veszélyezteti” — tette hozzá a szakértő.

Az átállási terveikben a cégek gyakran nem veszik figyelembe az emissziók teljes spektrumát. A dekarbonizációs intézkedések több mint fele a megvásárolt energia felhasználásából származó közvetett kibocsátásra (Scope 2) fókuszál, mivel ezek csökkentése viszonylag egyszerűbb. Ugyanakkor mindössze harmaduk foglalkozik a vállalat közvetlen kibocsátásaival (Scope 1), és csupán minden tizedik tér ki az ellátási láncon belüli közvetett emissziókra (Scope 3), például a nyersanyag-beszállítók által okozott kibocsátásokra.

Magyarországon a széthúzás akadályozhatja a klímacélok elérését

Az EY egy korábbi hazai kutatása alapján a Magyarországon megkérdezett vállalatok döntő többsége (70%) biztos benne, hogy eléri a kitűzött klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén. A fenntarthatósági fejlesztéseket azonban leginkább a belső együttműködés hiánya akadályozza, különösen a technológiai vezetőkkel. A globális átlaghoz (36%) képest ez a kooperációs probléma idehaza jóval gyakoribb (58%). Emellett a válaszadók 40%-a a szervezet lomhaságára fogja a klímacélok elérésének hiányát.

Photo by Li-An Lim on Unsplash

A Black Friday hatalmas akciói nem illenek a dm-hez, hiszen az üzletekben az év többi napján sem kínálnak akciókat, a drogéria évek óta Mindig megéri tartós ár startégiával dolgozik. Ennek lényege, hogy négy hónapon át nem emelkednek az árak, így kiszámíthatóságot kínálnak a vásárlóknak.  „A Black Friday nap mára az indokolatlan túlfogyasztás szimbóluma is lett, ezért tudatosan alakítottuk át ennek a napnak a koncepcióját és üzenetét. Azok, akik ezen a napon amúgy is a dm-ben vásárolnának, egy társadalmilag hasznos ügyhöz járulnak hozzá” – mondta el Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere.  Vásárlóival közösen a dm a forgalom 5 százalékával, 37 236 912 forinttal segíti a WWF Magyarország munkáját idén.

A Pélyi Madárrezervátum életközösségét segíti a projekt

Napjaink környezeti válságában a globális felmelegedés mellett a természet is a figyelem középpontjába került. A természetes élőhelyek helyreállítása a klímaalkalmazkodás egyik fontos eszköze lehet, miközben életminőségünket is pozitívan befolyásolja hosszú távon. A dm fenntarthatósági fókuszterületei között fontos helyet kapnak a klímavédelmi célok és a biodiverzitás támogatása. A WWF Magyarországgal megvalósított élőhelyfejlesztés hozzájárul a biodiverzitás és a vegetáció természetességének növeléséhez, a terület vízellátásának javításához, így támogatva a vizesélőhelyen költő és táplálkozó madarakat és természetesen az egész életközösséget, így a fekete gólyákat, a cigányrécéket, a vidrákat és a dunai tarajosgőtéket.

Az élőhelyfejlesztés megvalósítását a WWF Magyarország 2025-ben kezdi az 5,5 hektáros területen, az 5 évet felölelő projekt vízkormányzó műtárgy létesítését foglalja magába a nyílt vízfelület fenntartása érdekében, a parti sávban az inváziós fásszárúakat őshonos füzesre cserélik, illetve a telepített fák gondozását is elvégzi a szervezet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő területen.

„A vízzel kapcsolatos környezeti problémák egyre gyakoribbá váltak Magyarországon is: a klímaváltozás hatására nem mindig jókor és sokszor nem kellő mennyiségben hull a csapadék, az aszályos időszakok egyre nagyobb mértékűek, a talajvízszint pedig folyamatosan csökken. A vizesélőhelyek helyreállításával ezt a helyzetet tudjuk lokálisan pozitív irányba terelni, hiszen a környezetükben emelkedni tud a talajvízszint, ennek hatására pedig a mezőgazdasági termelés is jobban ellenáll az aszályos időszakoknak. Mivel a vizesélőhelyekből mára nagyon kevés maradt meg, ezért a vízhez kötődő élőlények számára kulcsfontosságú egy-egy ilyen fejlesztés” – mondta Rezneki Rita, a WWF Magyarország vállalati biodiverzitás- és agrárszakértője.

Átfogó klímavédelmi intézkedések a dm-nél

A dm filozófiájának alapja, hogy közösségként példát mutatnak környezetüknek. Nemzetközi szinten több párhuzamos fejlesztési terület járul hozzá, hogy a vállalat a szociális, környezeti és vállalatirányítási horizonton is további lépéseket tegyen fenntarthatósági célkitűzései felé. Az ökológiai lábnyom csökkentését szolgáló innovációk kiemeltek a jövőre irányuló befektetések terén. Ahhoz, hogy az ökológiai lábnyomról valós képet kapjon a vállalat, a dm nemzetközi szinten készíti el évről évre klíma- és ökológiai mérlegét, az összegyűjtött adatok alapján tervezik meg a további lépéseket. A dm-országokban ambiciózus program célozza például a fosszilis energiahordozókról való leválást a központokat és az üzlethálózatot érintően is. A dm üzleteiben a vásárlók számára leginkább a választékon keresztül érzékelhető a fenntarthatóság: bio és natúr termékek széles választékát kínálják, folyamatosan bővül a fenntarthatóbb termékek köre, nemzetközi szinten fontos terület a beszállítói láncok fenntarthatóvá alakítása, és ezzel is az átfogó klímavédelmi célok támogatása.

Az óceánok hőmérséklete elérte a 20,96 Celsius-fokot, ami jóval magasabb az évnek ebben a szakaszában szokásosnál.

Az óceánok létfontosságú szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában: elnyelik a hőt, előállítják a Föld oxigénkészletének a felét és fontos hajtóerői az időjárási jelenségeknek.

Ha a víz melegebb, csökken a széndioxid-felvevő képessége, így több, felmelegedést előidéző gáz marad a levegőben, továbbá gyorsíthatja az óceánba ömlő gleccserek olvadását. A melegebb tengervíz megzavarja a tengeri állatvilág, így a halak és bálnák életét, melyek hidegebb vizekbe költöznek, felborítva az élelmiszerláncot.

Matt Frost, a brit plymouthi Marine Lab munkatársa a szennyezésre és a túlhalászásra utalva felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb stressznek tesszük ki az óceánokat, mint valaha a történelmünk során.

Samantha Burgess, a Kopernikusz munkatársa szerint az óceánok hőmérsékletének márciusban kellene a legmelegebbnek lennie, nem pedig augusztusban.

A tudósok szerint az éghajlatváltozás azért melegíti jobban a tengervizet, mert az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok nagy részét.

A korábbi rekordot 2016-ban mérték, amikor az El Nino meteorológiai jelenség teljes erővel tombolt. Az El Ninót a tengervíz felszínének felmelegedése idézi elő Dél-Amerika nyugati partjánál, és növeli a globális hőmérsékletet.

Idén újabb El Nino kezdődött, de tudósok szerint még mindig gyenge, az óceánok hőmérséklete a következő hónapokban várhatóan erősen meghaladja majd az átlagot.

A megdőlt tengervízi melegrekordot idén egy sor tengeri hőhullám előzte meg Nagy-Britanniában, az Atlanti-óceán északi medencéjében, a Földközi-tengeren és a Mexikói-öbölben. Burgess doktor szerint a tengeri hőhullámok olyan helyeken következtek be, ahol nem számítottak rájuk – írja az MTI.

Júniusban a vízhőmérséklet a brit partoknál 3-5fokkal haladta meg az átlagot a brit Meteorológiai Hivatal és az Európai Űrügynökség szerint.

Floridában a tengerfelszín hőmérséklete elérte a 38,44 fokot, szemben a normálisnak tekintett 23-31 Celsius-fokkal – közölte a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).

1982 és 2016 között a kétszeresére nőtt a tengeri hőhullámok gyakorisága, és jóval intenzívebbé váltak 1980-hoz képest az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint.

Fotó: Andrzej Kryszpiniuk/unsplash.com

A BBC Earth forgatócsoportjai három éven át járták be a világ összes kontinensét, hogy felfedezzék bolygónk leghidegebb pontjait az Antarktisztól kezdve az Északi-sarkvidéken át a Magas-hegységig, és megfigyeljék az ott élő állatok különös és izgalmas életét. A mindennapokat, amelyek kihívásokkal vannak tele és amik nagy részben a globális felmelegedésnek köszönhetőek. Elvékonyodott és eltűnő jégtakarók, szűkülő életterek és szélsőséges éghajlati körülményekhez alkalmazkodó állatfajok csoportjai, melyek miatt a globális felmelegedés témája mellett nem lehet elmenni. A producereknek és rendezőknek fontos célja volt, hogy hiteles, szakértői forrásokat jelenítsenek meg a témában, de ne is vigyék túlzásba azt.

„Az éghajlatváltozásról szóló, erőteljes filmeknek megvan a maguk helye, de úgy éreztem, hogy ez a téma túlságosan súlyossá és túlságosan nehézkessé teheti, elidegenítheti a közönséget” – mondta Mark Brownlow, a sorozat ügyvezető producere. „Ugyanakkor nem akartuk, hogy a film pusztán szórakozás legyen. Úgy gondolom, hogy az embereknek ismerniük kell a tényeket. Tehát minden epizódon belül megtalálható az egyensúly a csoda, az öröm, a szórakozás, valamint az éghajlatváltozásokat bemutató komolyabb kontextus között. Törékeny az egyensúly, de azt hiszem, jól sikerült.”

A forgatócsoportok számára az is fontos volt, hogy ne csak beszéljenek, de már a forgatás alatt is tegyenek valamit a környezetért, ezért aztán megpróbáltak olyan fenntartható módon dolgozni, amennyire csak lehetséges. Céljuk volt, hogy minél jobban lecsökkentsék a forgatásaik számát, és azon belül is preferálták, ha helyi csapatokkal működhettek együtt. Arra is figyeltek, hogy egy történetet lehetőleg egy helyszínen forgassanak, és ha lehetőség van rá, akkor a közelben folytassák a következő téma felvételét.

„Úgy gondolom, hogy az általunk elmesélt történetek és az őket mesélő szereplők révén az emberek egy sor olyan dolgot tudatosíthatnak magukban, és olyan változásokat is megvalósíthatnak az életükben, amelyeket rövid és hosszú távon is képesek végrehajtani. A megújuló energiára való átállás a fosszilis tüzelőanyagok helyett mindennek az alapja, de számos más dolog is van, a film pedig tele van ezekkel az általános cselekvésre való felhívásokkal. Át kell gondolnunk a döntéseinket. Minden választás növeli vagy csökkenti a karbonlábnyomot. Ez vonatkozik az általunk fogyasztott ételekre, az utazási módra, az otthonunk fűtésére, az elektromosság használatára és az autóinkba betöltött üzemanyagra. Remélhetőleg ez egy olyan változás, amely közeleg, és az emberek jobban tudatában lesznek annak, hogy a napi rendszerességgel hozott apró döntések milyen mértékben járulnak hozzá karbonlábnyomukhoz” – nyilatkozta James Reed, a 6. epizód producere.

A Frozen Planet II komoly szakember gárdát sorakoztatott fel, hogy minél hitelesebben tudjanak beszélni a globális felmelegedésről és annak az emberek és állatok életére gyakorolt hatásairól. Olyan tudósokat kértek fel, akik folyamatosan kint vannak a terepen és napi szinten látják, követik a változásokat. Őszinte képet adni – ez volt a cél, amelyhez nagyban hozzájárult David Attenborough támogatása is, hiszen nála hitelesebb személy nemigen van ebben a témában. Őszinte, kortárs, tapasztalati tudományon alapuló film volt a cél, egy olyan alkotás, melyre a nézők majd reagálni fognak. És itt el is érkeztünk a BBC Earth sorozatának valódi üzenetéhez: nem csak azzal kell foglalkoznunk, amire mi emberek hatással vagyunk, hanem azt is fontos meghallgatni és megérteni, hogy mi történik a fagyott bolygónkon, mert az az egész világra kihat majd.

„Fontos volt, hogy megtaláljuk azokat a csodálatos történeteket, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek beleszeressenek egy helybe, és ne akarják elveszíteni őket. Mert ez a kockázat! Jelen pillanatban azt látjuk, hogy mindez nagyon gyorsan bekövetkezik majd” – figyelmeztet Jane Atkins a sorozat 5. részének producere. –„A feladatunk, hogy változást inspiráljunk! Amit tehetünk ezzel a sorozattal, az az, hogy megmutatjuk ezeket az érzelmileg lebilincselő, tudományosan megalapozott történeteket, amelyek valóban megérinthetik az emberek szívét. Megmutatjuk, mi történik ezeknek a rendkívüli állatoknak az életében az állandó változás közepette. Reméljük, hogy ezeknek a történeteknek a mély, tartalmas megosztásával és elmesélésével egy kicsit más gondolkodásra inspirálhatjuk az embereket, és kibővíthetjük nézeteiket arról, hogy hol történik változás a bolygón, amire oda kell figyelnünk” – tette hozzá a 4. rész producere, Orla Doherty.

A sorozat végén a tudósok nagyon világosan kijelentik, hogy még nem késő. A remény él, hiszen az akarat adott és a technológia is egy karnyújtásnyira van. Még van idő, még meg tudjuk védeni ezeket a fagyos régiókat és a bennük lévő csodálatos élővilágot, de változtatnunk kell. Remélhetőleg ez az az üzenet, amely mindenkihez eljutott A fagy birodalma II hat epizódjával.

Csütörtökön a képviselők elfogadták az ENSZ november 6–18-i egyiptomi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) képviselendő parlamenti álláspontot. Véleményük szerint az éghajlat változása és a biológiai sokféleség csökkenése miatti válság az emberiség előtt álló legfőbb kihívások egyike. Aggasztónak tartják, hogy a kibocsátási szakadékról szóló 2021. évi UNEP-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a világ még az egyes országok legambiciózusabb 2030-as vállalásainak teljesítésével sem kerülheti el az átlaghőmérséklet 2,7°C-os növekedését. Így nem sikerülhet a globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C-on belül tartani, illetve az 1,5°C-os cél felé közelíteni – amely célokat a Párizsi Megállapodásban fektettek le.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború és annak következményei miatt a képviselők még sürgetőbb feladatnak tartják a globális energiarendszer átalakítását. Ugyan egyre több ország kötelezi el magát a klímasemlegesség (azaz a zéró nettó kibocsátás) mellett hosszú távon, a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a konkrét lépésekre már ebben az évtizedben szükség van. Annál is inkább, mert ezek a kötelezettségvállalások gyakran túl sokat ígérnek, és azt sem átlátható módon.

A G20-csoportnak és az EU-nak többet kellene vállalnia 2030-ra

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról és a RePowerEU tervről alkotott parlamenti pozíció elfogadásával az Európai Unió 2030-ra 55 százaléknál is többel tudná csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, jelentik ki a képviselők. Felszólítják ugyanakkor az Uniót, hogy a G20-csoporttal együtt példát mutatva már a 27. éghajlatvédelmi konferencia előtt nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentés mellett kötelezzék el magukat. Az Uniónak és a többi országnak ehhez igazodva a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat is felfelé kellene módosítani.

A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének finanszírozása

A Parlament állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy jelenleg az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi támogatást a fejlődő országok klímavédelmi lépéseihez. Arra kéri a fejlett országokat, hogy 2022-ben végre teljesítsék a fejlődő országoknak 2020 és 2025 közötti időszakra megígért évi átlagosan 100 milliárd dollár kifizetését, amelyet aztán a maradék három évben is folyósítsanak. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal (CBAM) kapcsolatos parlamenti álláspont egyértelmű: az Uniónak legalább a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételeknek megfelelő mértékben kell pénzügyileg támogatnia a legkevésbé fejlett országok dekarbonizációs törekvéseit.

A képviselők üdvözlik a veszteségekről és károkról indított glasgow-i párbeszédet, amelynek során a Parlament szerint a fejlődő országok finanszírozását kellene a középpontba állítani. Kölcsönök helyett egyértelműen a támogatásra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a fejlődő országok kivédhessék vagy minimálisra csökkenthessék és kezelhessék az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaiból eredő káraikat és veszteségeiket.

Fotó: Chris LeBoutillier/unsplash.com

A WEMO egyik legfontosabb megállapítása: újból növekszik az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ezért a kutatásban résztvevők szerint azonnali lépésekre van szükség. A szakemberek reális és megfizethető, – megkérdőjelezhetetlen tudományos módszereken és pontos, a cégek tényleges nulla kibocsátása felé történő előrehaladását mérő – adatokon alapuló terveket sürgetnek a helyzet érdemi befolyásolására.

A folyamat ugyanakkor kettős: teljesíteni kell a hosszú távú szén-dioxid kibocsátási vállalásokat, miközben meg kell találni az egyensúlyt a részvényesek elvárásainak teljesítése, a megfizethető energiaellátás rendelkezésre bocsátása és az üzlet folytonosságának biztosítása között. Ez a kétoldalú nyomás nemcsak kihívások elé állítja az az energia- és közműipart, de felgyorsítja annak átalakulását is.

„Miközben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása újból növekszik, reális és megfizethető tervekre van szükségünk az energetikai átállás gyorsítása érdekében. A klímaváltozás megfékezéséhez más fokozatba kell kapcsolnunk a befektetések terén. Elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk a kellő egyensúlyt a befektetés és a kézzel fogható eredmény között. Minden befektetett dollárnak kibocsátás-csökkenést kell eredményeznie. Sokkal többet kell befektetni az alacsony széndioxid-kibocsátásba, ha egyaránt növelni akarjuk az elektromos áram részarányát –2-3-szoros elvárt áramkapacitás 2050-re – és ugyanakkor dekarbonizálni akarjuk az áramtermelést is” – hangsúlyozza Philippe Vié, a Capgemini energia- és közműipari csoportalelnöke.

A kutatás – többek között – rávilágít az alábbiakra is:

• 2020-ban a megújuló energiaforrásokon alapuló áramkínálat nőtt, miközben a megújuló energia költségei tovább csökkentek: a nap- és a szélenergián alapuló energiatermelő kapacitások egyaránt nőttek 2020-ban, az energiatermelés piacának 10 %-át kitéve. A lefelé mutató költségtrend 2021-ben és a rákövetkező években megfordulhat, ahogy a kritikus fém-, eszköz- és szállítási árak és a kamatlábak emelkednek.
• Egyre nő a zöld hidrogén népszerűsége, amely a világgazdaság újabb 15 %-át szénmentesítheti.

• Az áram és a gáz kiskereskedelmi piacain 2021 elején jórészt helyreállt a verseny, ugyanakkor jelenleg a magas energiaárak konszolidációt idéznek elő. Míg a közművek 2020-ban bizonyították pénzügyi ellenállóságukat. Az olaj- és gázipari szereplők súlyosabb károkat szenvedtek, bár mostanra sokuk kilábalt a válságból az olaj és a gáz iránti nagyfokú keresletnek, illetve a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően. A részvényesek nyomása a legnagyobb olaj- és gázipari cégekre felgyorsította az elektromos áram, a megújuló energiaforrások és az e-mobilitás irányába történő diverzifikációt és megerősítette a karbonsemlegesség iránti elkötelezettségüket, különösen az európai nemzetközi olajcégek (International Oil Companies – IOCs) esetében.

„A COVID-19 hatása erős volt. Ezzel együtt, ahogy 2021 első felében láthattuk, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás olyan tartós csökkenéséhez, ami összhangban lenne a 2100-ra kitűzött 1,5 °C-os globális fölmelegedési céllal. Az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák elterjesztésére, a stacionárius energiatárolásra, és az elektromos áram részarányának növelésére fordított erőfeszítéseket meg kell többszörözni.(…) Az energiához való hozzáférés napjainkban társadalmi kihívássá válik: az iparnak és a kormányoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a dekarbonizáció és annak biztosítása között, hogy az energiaszükséglet világszinten mindenki számára elérhető maradjon” – emeli ki Colette Lewiner, a Capgemini energia- és közműügyi szenior tanácsadója.

  A klímaváltozással összefüggő céloknak – az energiaellátás megtartásával – az állampolgárok számára való megfizethetőség megőrzésével történő eléréséhez az alábbi lépések megtételét sürgeti a kutatás:

• Ambiciózus, de reális energetikai átállási tervek kidolgozása a társadalmak alkalmazkodási idejének, iparuk, továbbá népességeik életstílusának figyelembevételével
• Az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra irányuló kutatások felgyorsítása (napenergia, szélenergia, elektromos akkumulátorok, zöld hidrogén) és a megújuló energiához kapcsolódó létesítmények építése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése
• Az intézkedések hatásainak mérése
• Kiemelt figyelem fordítása a kiberbiztonságra. Okosabb rendszerek, különösen okosabb elektromos hálózatok szükségesek a megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásához. Ugyanakkor ez megnövelt kiberbiztonsági kockázattal jár, mivel több eszköz kapcsolódik hozzá a hálózatokhoz.
• Az alkalmazkodást szolgáló intézkedések bevezetése a klímaváltozási célok elérésben tapasztalható késedelem kezelése érdekében.

A globális felmelegedésről oldalt készítő felhasználó nem hisz abban, hogy az emberek attitűdje és viselkedése érdemben megváltozik, de szerinte a technológia fejlődése még talán meg tudja menteni az emberiséget. Nem véletlen az oldal népszerűsége: a Pew Research Center nemzetközi kutatása szerint – többek közt Németország, Anglia vagy Kanada mellett – Magyarországon is a legtöbben (a válaszadók 66 százaléka) a globális felmelegedést tartják a legnagyobb jelenkori fenyegetésnek.

A gyűjtőoldalon is sorakoznak a melegrekordok sorozatos megdőléséről és a szélsőséges időjárás okozta károkról szóló hírek. A változásnak a gazdasági gondok mellett egészségügyi hatásai is vannak: a nagy meleg megterheli a szervezetet, és egy-egy hőhullám haláleseteket is okoz, illetve az olyan trópusi betegségek, mint a malária vagy a nyugat-nílusi láz is elérhetik Magyarországot. A különböző fajok – például a méhek, a rovarok vagy a krumpli – eltűnésének is végzetes következményei lehetnek, de az invazív fajok megerősödése is sokszor a globális felmelegedésre vezethető vissza – az annyira gyűlölt poloskainváziót is jórészt ennek köszönhetjük. Az oldal a klímaváltozás negatív hatásait taglaló hírek mellett külön csoportosítja a globális felmelegedés elleni harc pozitív fejleményeit. Így reményt adhatnak a technológiai fejlődés és a tudomány által – például a Föld lehűtésére vagy a Nap fényének tompítására – kínált megoldások. Nem kell egyedül a tudományban bíznunk: tudatosabb vásárlással, közlekedéssel, étkezéssel magunk is tehetünk szénlábnyomunk csökkentéséért, a klímaváltozás mérsékléséért.

A másik örökzöld téma az emberiség történelmén végighúzódó összeesküvések. Magyarországon a különböző kutatások szerint az emberek negyede-harmada hisz az általában tipikusan konteónak minősített elméletekben – például abban, hogy repülőgépekből szándékosan permetezik az embereket, vagy abban, hogy a hatalom eltitkolja a védőoltások káros következményeit. Háttérhatalom, világkormány, titkos társaságok, titkos csoportok, kémek, szervezetek – a Filter.hu olvasója által összeállított gyűjtőoldal cikkei talán segítenek kihámozni az igazságot, és abban is, hogy ne kezeljünk mindent cáfolhatatlan tényként csak azért, mert valaki leírta.

Az olvasókat az egyik leginkább érdeklő korszak a második világháború, illetve az azt követő hidegháború, így a gyűjtőoldalon az ehhez kapcsolódó cikkek különösen népszerűek. Adolf Hitler jobbkezéről, Rudolf Hessről elterjedt, hogy a nürnbergi per után valójában egy dublőr ült a helyén a spandaui börtönben. Ezt a konteót most egy DNS-vizsgálat cáfolta. Az oldalról az is kiderül, hogyan vadászott az izraeli titkosszolgálat, a Moszad évtizedeken át Josef Mengelére, és az is, miért úszhatta meg a náci háborús bűnös. Azért, mert ügyesen bujkált, vagy azért, mert a Moszad valójában el sem akarta kapni? Szintén olvasott cikk volt a CIA James Bondot megszégyenítő hidegháborús kütyüiről szóló összeállítás, a lőfegyverként használható zseblámpától, pipától és rúzstól kezdve a fenékbe rejthető túlélőkészletig. Különösen népszerűek azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szólnak, hogy sosem jártak űrhajósok a Holdon, de a szovjet űrkutatás is kínál bizarr elméleteket, amelyek akár igazak is lehetnek: például arról, hogy valójában nem Jurij Gagarin volt az első űrutazó, hanem olyan kozmonauták, akik már nem tudtak útjukról beszámolni.

A Filter együttműködik a nagyvárosokban egymás mellett lakók közösségét építő és segítő oldallal, a Miutcánk.hu-val is. Az oldalnak szüksége volt egy olyan rendszerre, amelyen keresztül folyamatosan gyűjteni tudja a helyi híreket, hogy regisztrált tagjainak releváns lokális tájékoztatást nyújtson. Ennek egyik eredménye az egy-egy városhoz vagy városrészhez (például a Terézvároshoz) kapcsolódó hírek jól áttekinthető gyűjteménye. A Miutcánk.hu felhasználói ismeretséget köthetnek a környéken lakókkal, szaktudásuk cseréjével segíthetnek egymásnak, együtt szépíthetik és fejleszthetik környezetüket, közös programokat szervezhetnek.

A saját téma elindítása és szerkesztése egyszerűen megtanulható a Filter.hu-n. Az oldal a megadott kulcsszavak alapján összegyűjti a témában található cikkeket, majd az általunk kiválasztottakat idővonalra rendezi. A tartalmakat az oldal két szempont alapján csoportosítja – mi dönthetjük el, hogy az eredeti témát alátámasztó és cáfoló (pró és kontra) cikkeket vagy esetleg a magyar és idegen nyelvű anyagokat szeretnénk külön oszlopban látni. A kommentmotor segítségével az érdeklődők megvitathatják, ki mit gondol az adott témáról. A Filter.hu szemlézi ezeket a tartalmakat is, így a legizgalmasabb cikkek a hírszűrő saját témáiban is megjelenhetnek, de akár a címlapra is kikerülhetnek. A témák szerkesztőinek a Google Analytics ingyenes szolgáltatása segítségével lehetősége van a látogatottság követésére. Sőt, a Google AdSense hirdetési kód oldalba illesztésével akár hirdetést is indíthatunk és pénzt kereshetünk saját tematikus oldalunkkal.

A Filter hírgyűjtő portálról

A Filter.hu innovatív hírgyűjtő portál célja, hogy nemzetközi szinten is megváltoztassa a hírfogyasztás módját. A Filter működésének lényege, hogy az interneten található információkat könnyen érthető és jól kezelhető témákba rendezi. Az innovatív megoldás így az aktuális témakörökre helyezi a hangsúlyt, ami az információk személyre szabottabb szűrését és egy terület alaposabb megismerését is lehetővé teszi a felhasználók számára. A portál rendszerének alapja a saját fejlesztésű hírgyűjtő szoftver és az egyedi kialakítású webes megjelenítési felület. A témák gyűjteménye az aktuális politikai és gazdasági történésektől, a legnépszerűbb bulvár híreken, sztárkapcsolatokon, karikatúrákon, lakberendezésen, érdekes történelmi eseteken, technológiai újításokon, illetve hobbikon át egészen az egyes sportágakig terjedhet. A Filter algoritmusa alkalmas arra, hogy egyedi portálok is felhasználhassák hírszűrési megoldásokra.

A növekvő hőmérséklet és az ezzel járó szárazság miatt csökken a terméshozam, a vízellátás, nő az erdőtüzek kockázata. A globális felmelegedés állatfajok jövőjét is veszélyeztetheti – Magyarországon kipusztulhat a középhegységek hűs vizeiben élő szalamandra vagy a vidra. Néhány várható fejlemény, ha nem teszünk valamit a szemünk előtt zajló éghajlatváltozás ellen:

„Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, akkor a szélsőséges időjárási események sorozatosan sújtják majd a mezőgazdaságot is, ami az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezethet. A rendkívül hőség és szárazság sújtotta területekről pedig olyan migrációs hullám indul el, ami mellett az eddigi migrációs válság eltörpül” – jelentette ki Kovács Lajos, a projekt megvalósításában közreműködő Klímabarát Települések Szövetségének elnöke.

Ezért a ma induló PlanUp projekt keretében 11 európai szervezet, helyi önkormányzat és számos kutató arra kérik az állampolgárokat, osszák meg véleményüket az éghajlatváltozással kapcsolatban. A nemzetközi honlapon szavazást és fórumokat is indíthatnak energiával és éghajlattal kapcsolatos kérdésekről. A projekt hazai koordinátora a Levegő Munkacsoport.

„Projektünk jó lehetőség a hazai lakosság számára, hogy értesüljön a kormány éghajlatváltozással kapcsolatos terveiről és a civil mozgalmak álláspontjáról. A magyar lakosok így saját maguk is megítélhetik, elegendőnek tartják-e a tervezett lépéseket vagy sem” – mondta Szegő Judit, a szervezet éghajlatvédelmi projektvezetője.

A PlanUp projektet koordináló Karbonpiac-Figyelő (Carbon Market Watch) szervezet szakpolitikai referense, Agnese Ruggiero elmondta: „A nemzeti energia- és klímatervek hatékony kialakítása az egyik legfontosabb lépés az Európai Unió 2050-ig tartó éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásainak megvalósításában. A PlanUp bevonja a társadalmat, hogy a tervek valóban hatékonyak és végrehajthatóak legyenek.”

A tervek, amelyeket ez év végéig kell elkészíteniük az EU tagállamainak, a 2021–2030-as időszakra irányoznak elő olyan intézkedéseket, amelyekkel nagymértékben csökkentik a légkört károsító anyagok (mindenekelőtt a szén-dioxid) kibocsátását. Ezt egyebek mellett a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételével, a közösségi közlekedés fejlesztésével és az épületek korszerűsítésével kell elérni.