A K&H Csoport – amely évek óta elkötelezett a fenntarthatóság és a tudatos gazdálkodás mellett – idén is aktívan támogatja azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a környezeti terhelés csökkentésében. „A fenntarthatóság nemcsak cél, hanem út is: minden nap újabb lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban bánjunk az erőforrásainkkal. A pénzügyi szektor különösen fontos szerepet játszik ebben, hiszen az általa kínált termékek és szolgáltatások közvetlenül befolyásolják a lakossági és vállalati döntéseket. A K&H arra törekszik, hogy e döntések valódi fenntartható alternatívákra épüljenek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A Global Footprint Network idei jelentése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,8 Földet igényelne, vagyis 80 százalékkal haladja meg bolygónk regenerációs képességét. A WWF Magyarország adatai szerint Magyarországon a túlfogyasztás napja már június másodikán eljött, Románia után két, Görögország után pedig 8 nappal. A legkorábban Katar élte fel bolygónk erőforrásait: már február 6-án elérte a túlfogyasztás napját. De nem sokkal maradt el tőle Luxemburg (február 17.) és Szingapúr sem (február 26.). A lista másik végén Uruguay található, a dél-amerikai ország majdnem teljesen összhangban fogyasztja a rendelkezésére álló erőforrásokat, december 17-én éri el a túlfogyasztás napját. Rajta kívül még két ország „húzza ki” egészen novemberig: Indonézia (november 18.) és Nicaragua (november 11.).

A K&H Csoport ennek tudatában az alábbi intézkedésekkel járul hozzá a fenntartható jövő építéséhez:

• Zöld hitelek és energiahatékonysági beruházásokat támogató konstrukciók a lakosság és a vállalatok számára
• ESG-alapú befektetési portfólió (itt már meghaladja a kezelt vagyon mértéke az ezermilliárd forintot) és edukáció az ökotudatos pénzügyi döntésekhez
• Fenntartható működés: karbonlábnyom-csökkentés a belső működésben, digitális megoldások fejlesztése
• Szemléletformáló programok, mint az idén befejeződött, a WWF Magyarországgal és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közös élőhelyfejlesztési projektje, vagy a most Budapest önkormányzatával kötött megállapodás, melynek középpontjában az energiahatékonyság, a természetvédelem, és az ökológiai lábnyom csökkentése áll.

A Global Footprint Network szerint ez a tendencia évtizedek óta romló pályán mozog: míg 1971-ben ez a nap még december végére esett, mára több mint öt hónappal előrébb járunk. A bolygó ökológiai tartalékainak kimerítése hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kockázatokat is jelent – a víz- és élelmiszerellátás bizonytalanságától kezdve az energiaárak emelkedéséig. Ezért a fenntarthatóság ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem pénzügyi és üzleti kérdés is.

A Túlfogyasztás Világnapja ismét emlékeztet bennünket: minden döntés számít. A K&H ezért arra törekszik, hogy a fenntarthatóság ne csupán lehetőség, hanem természetes választás legyen – mind az ügyfelek, mind a társadalom számára.

Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.

Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel – hangsúlyozza a WWF. Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait. Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk – a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük – hangsúlyozzák a közleményben.

Mint írják, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.

A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek. Hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.

Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.

A közlemény szerint az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait – vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.

Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a „Jó neked, jó a bolygónak” szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.

Fotó: veeterzy/unsplash.com

Míg tavaly már július 29-re elhasználtuk a Föld egy év alatt megújuló erőforrásait, idén ez a helyzet csak augusztus 22-re áll elő a Global Footprint Network számításai szerint. A pozitív irányú változás szoros összefüggésben van a Covid19-járvánnyal, ami miatt nem csak az emberiség károsanyag-kibocsátása csökkent, de például lassabb ütemben vágtuk ki az erdőket és szennyeztük a tengereket.

A Global Footprint Network elemzése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma idén január 1. és augusztus 22. között 9,3 százalékkal lesz kisebb, mint tavaly volt ugyanebben az időszakban. A helyzet azonban még így is aggasztó, hiszen jelenleg 1,6 Földre lenne szükség, hogy kiszolgálják az igényeinket az egy év alatt megújuló erőforrások. Éppen ezért határozott és gyors cselekvésre van szükség, hogy hosszabb távon is fenntarthassuk bolygónk ökológiai egyensúlyát és biztosítani tudjuk saját magunk számára a megfelelő életkörülményeket.

A mostani járványhelyzetnek ugyanakkor van néhány olyan tapasztalata, amire érdemes építeni. Egyrészt bebizonyosodott, hogy a kormányok, ha emberéletek forognak veszélyben, tudnak nagyon gyorsan és határozottan cselekedni, legyen szó akár szabályozási, akár költségvetési kérdésekről.. Másrészt kiderült az is, hogy a vállalatok és az egyes magánszemélyek is milyen hatékonyan tudnak együtt dolgozni, összefogni, ha a saját vagy szeretteik életét veszélyeztetve érzik.

„A feladat óriási, azonban a jó hír, hogy rendelkezésre áll számos eszköz és megoldás, amelyekkel számottevő mértékben csökkenthetjük a környezetterhelést. Keveset beszélünk róla, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek létrehozása és fenntartása felelős a globális energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékáért, ugyanakkor az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan. Ezen a helyzeten változtathatunk olyan digitális megoldásokkal is, melyekkel az üzemeltetés, működés során keletkező elképesztő mennyiségű adatot hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb, sőt, komfortosabb működés érdekében. Az EcoStruxure rendszereinkben gyűjtött adatok alapján az épületek hatékonyabb üzemeltetését támogató megoldásunk segítségével az energiaköltségek esetében átlagosan 20 százalékos megtakarítást értek el, ami természetesen azt is jelenti egyben, hogy az energia-felhasználás is csökkent” – mondta el Veres Zsolt, a Schneider Electric Zrt. vezérigazgatója.

A társaság klímavédelem melletti elkötelezettségét mutatja többek között, hogy tavaly szeptemberben, a New York-i ENSZ Klímacsúcs alkalmával bejelentették, hogy 2030-ról öt évvel előbbre, 2025-re hozták azt a határidőt, amikorra el akarják érni a karbonsemleges működést. A vállalat ennek érdekében saját megoldásait is beveti, a franciaországi Vaudreil városában található Schneider Electric Smart Factory esetében például az EcoStruxure Plant Performance Advisors megoldásuk segítségével 10 százalékkal csökkentették az üzem energiafogyasztását, emellett 25 százalékkal javult a működési hatékonysága.

A Schneider Electric nyílt, gyártófüggetlen IoT-technológiára és felhőszolgáltatásokra épülő platformja, az EcoStruxure komoly lehetőségeket kínál az irodaházak esetében is, lehetővé teszi például, hogy az ilyen létesítményeket üzemeltetők a fűtésre-hűtésre fordított energiamennyiség 30 százalékát megtakarítsák, a villamosenergia-költségeiket pedig akár 13 százalékkal is csökkenthetik.