A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.

„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott” – mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és pr-menedzsere.

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.

A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.

Photo by piotr szulawski on Unsplash

A felmérésben résztvevők 62%-a azzal próbálta csökkenteni a költségeket, hogy kevesebbet vásárol, 36% kizárólag akciós termékek vásárlásával spórolt, 20% előre meghatározott összegnél nem költött többet, 15% pedig használt ruha vásárlással takarított meg. A korábbinál olcsóbb, illetve kevésbé prémium termékeket 14% vásárolt, 3% pedig ruhák és cipők javításával és átalakításával spórolt. A jelenlegi gazdasági helyzetben 42% nyitottabbnak mutatkozik, hogy jobb minőségű ruhákat vásároljon, 30% ebben a tekintetben nem változtatott a hozzáállásán, és 19% válaszolta, hogy még kevésbé tervez prémium ruházatot vásárolni, mint korábban.

A vásárlás helyének tekintetében az elmúlt három hónapban 58% leginkább online vásárolt divatcikkeket, 18% fele-fele arányban vásárolt online és hagyományos üzletekben és 18% válaszolta, hogy inkább a fizikai üzleteket preferálta. Az online vásárlást a legtöbb fogyasztó időmegtakarítás (52%), a nagyobb választék (49%), az alacsonyabb árak (46%), a könnyebb ár összehasonlítás (32%) és a keresést megkönnyítő szűrő feltételek használatának lehetősége (33%) miatt preferálja. 

A termékek otthoni felpróbálásának lehetősége és szükség esetén történő visszaküldése miatt 57% részesíti előnyben az online vásárlást. A webáruházak kiválasztása tekintetében a legfontosabb szempontok a kedvenc márkák (42%) elérhetősége, az ingyenes házhozszállítás lehetősége (42%), a minél több méretinformáció rendelkezésre állása (38%), az alacsony ár (29%), a gyors kiszállítás (26%), a jó ügyfélszolgálat (17%) és a hosszú idő a visszaküldésre (16%). A kutatás szerint a válaszadók 33%-a vásárolt már a Shein, a Temu, vagy a Boohoo oldalakról.

Fizetés tekintetében továbbra is az utánvét a legkedveltebb fizetési opció (65%). Ha az utánvét is rendelkezésre áll, csupán 18% preferálja az online történő fizetést, valamint 17% válaszolta, hogy egyéb körülményektől függ a választása. Az olyan BNPL (buy-now-pay-later) fizetési lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók részletekben fizessenek (pl. Klarna, Pastpay) a válaszadók mindössze 2%-a próbálta ki, 31% válaszolta, hogy nem ismeri ezeket a szolgáltatásokat, 58% pedig hallott már róluk, de egyelőre nem tervezi használni ezeket. 

A divattrendek tekintetében tovább hódít a hétköznapi és a sportos megjelenés, 2024-ben a magyar fogyasztók 45%-a főleg hétköznapi, 33% sportos/outdoor, 12% pedig alkalmi/formális ruhákat tervez vásárolni. Arra a kérdésre, hogy szabadidős tevékenységeken kívül viselnek-e sportos/outdoor ruházatot és cipőt 82% igennel, 17% pedig nemmel válaszolt.

Photo by S O C I A L . C U T on Unsplash

A divatcikk kereső ünnepi ajándékozási szokásokkal foglalkozó Fashion (Re)search felmérése szerint magyarok 58%-a vagy már rendelkezik valamilyen különleges karácsonyi alkalomra vásárolt ruhadarabbal (33%), vagy szívesen vásárolna ilyet (25%). A felmérés szerint népszerűségi toplista első három helyén a karácsonyi pulóver (70%), a karácsonyi zokni (63%), és a karácsonyi póló (39%) foglal helyet.

A kutatás arra is rákérdez, hogy milyen ruházatot viselünk leginkább az ünnepek alatt. Karácsonykor és szilveszterkor a megkérdezettek 50%-a részesíti előnyben az elegáns öltözetet, 29% inkább a kényelmes otthoni ruhákat, például pizsamát és a puha pulóvereket preferálja, 15% azt vesz fel, ami a keze ügyébe kerül, 3% pedig a vicces party jelmezeket is kedveli.

A kutatás megállapítja, hogy az egyik leggyakrabban ajándékozott divatcikk a zokni: 45% rendszeresen kap karácsonyra egy vagy több párral. A válaszadók 58%-a nyilatkozott úgy, hogy egy új zokni mindig jól jön, 33%-nak viszont elege van a karácsonyi zoknikból és jobban örülne valami másnak.

A fogyasztók 26%-a készít karácsonyi kívánságlistát, hogy megkönnyítése családtagjai és barátai dolgát. Másik 65% ugyanakkor nem készít ilyen listát, mert vagy inkább a meglepetéseket szeretik (55%), vagy nem tudják pontosan mit szeretnének (18%,), illetve vannak, akik tudatosan nem akarják ezzel megkönnyíteni az ajándékozók dolgát (22%).

A válaszadók 30%-a érez néha bűntudatot a karácsonyi ajándékokra elköltött pénzösszeg miatt, bár a többség úgy nyilatkozott, hogy nem érzi rosszul magát, ha szigorúan tartja magát a költségvetéshez (44%), valamint további 26%-nak az sem okoz gondot, ha sokkal többet költ mint a tervezett.

A kutatás szerint minden második emberrel előfordult már, hogy olyan ajándékot kapott, amire nem igazán volt szüksége. A legtöbben (21%) ilyen esetben is megtartja az ajándékot, 15% tovább ajándékozza, 9% pedig megpróbálja visszaküldeni az üzletbe, ahol vásárolták.

Fotó: freestocks/unsplash.com

A GLAMI Fashion (Re)search kutatássorozat szeptember első hetében készült felmérése szerint a magyar fogyasztók 85%-a tapasztalt áremelkedést az adatfelvételt megelőző hónapokban a ruházati- és divatcikkek területén, ami a korábbi áprilisi felmérés eredményeihez képest 10 százalékponttal magasabb érték, valamint a kutatásban résztvevő kilenc ország (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Görögország, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Olaszország) között a legmagasabb. Az emelkedés mértékét tekintve 42% szerint jelentősen, másik 43% szerint csak kisebb mértékben nőttek az árak.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy az infláció és a növekvő megélhetési költségek miatt a fogyasztók terveznek-e változtatni ruhavásárlási szokásaikon az idei őszi/téli szezonban. A válaszok szerint a következő hónapokban a magyarok 28%-a tervezi a ruházkodásra szánt kiadásainak jelentősebb visszafogását, 49% nem tervez számottevő csökkentést, de azért az árleszállításokon próbál majd spórolni valamennyit, 23% pedig jelenleg egyáltalán nem tervezi, hogy az eddigieknél kevesebbet költene divatcikkekre. Az utóbbi kategóriába tartozó fogyasztók között vannak, akik még nem tartják szükségesnek változtatni (12%), vannak, akik még nem tudják pontosan megítélni az infláció anyagi helyzetükre való hatását (5%), illetve vannak, akik bizonytalanok a kérdésben (6%).

Annak, hogy valaki nem tervezi csökkenteni a ruházkodásra szánt kiadásait, különböző okai lehetnek: a fogyasztók egy része már korábban is csak a legszükségesebbeket vásárolta (34%), sokan úgy nyilatkoztak, hogy a hidegebb idő miatt mindenképpen szükségesnek tartják új ruhákat vásárolni maguknak vagy családtagjaiknak (22%), de számottevő azoknak az aránya is, akik egyszerűen csak nem akarnak lemondani a vásárlás öröméről (19%). Emellett vannak, akik valamilyen alkalom miatt nem tudnak lemondani a vásárlásról, illetve 13% a megtakarításaiból fog felhasználni erre a célra.

A felmérés során azt is megkérdezték a fogyasztóktól, hogy az energia költségek csökkentése érdekében fontolóra veszik-e az otthoni áram- és gázfogyasztás visszafogását, illetve a melegebb öltözködést. A válaszadók 42%-a azt nyilatkozta, hogy alacsonyabb hőmérséklettel és plusz ruharéteggel fog védekezni, 26% még kivár és a valós költségek ismeretében fog dönteni, 15% pedig már korábban is így takarított meg energiát, ezért esetükben nincs lehetőség a hőmérséklet további csökkentésére.  A felmérés szerint a magyarok körében a vastag, meleg pizsama (46%), a hálóköntös (35%), a póló és fehérnemű (13%), illetve az ádámkosztüm (4%) a legnépszerűbb otthoni viselet.

Fotó: Amanda Vick/unsplash.com

A GLAMI online divatkatalógust 2013-ban alapították Csehországban, és az egyik első olyan keresőplatform volt, amely mesterséges intelligenciát is alkalmazott, hogy a felhasználók számára könnyebbé tegye a divatcikkek megtalálását a webáruházak ezreinek óriási kínálatában. A GLAMI jelenleg 3200 webáruházban, 25 ezer márka kínálatát teszi kereshetővé a felhasználók számára egyetlen felületen.

„Néhány cseh vállalat jelenleg inkább befektetőt keres, mintsem befektetést, ezért büszkék vagyunk rá, hogy a GLAMI az akvizíció által a növekedés irányába halad. A lépéssel a két vállalat erősségeit egy több mint 130 alkalmazottat foglalkoztató cégben egyesítjük, amely fontos szerepet fog játszani az európai e-kereskedelem divatágazatában. A lépéssel nagyobb méretgazdaságosságot, magasabb szintű tudásmegosztást érhetünk el, valamint sokkal erősebb lesz a tárgyalási pozíciónk a hirdetőkkel és a partnerekkel szemben” – mondta el Tomáš Hodboď, a GLAMI társalapítója és vezérigazgatója a bejelentés kapcsán.

Az Olaszországban működő Stileo gyűjtőoldalt ugyancsak az ajánlatok összegyűjtésére és rendszerezésére hozták létre 2014-ben. Az indulás óta a vállalat havi 7 millió látogatóval és több mint 220 partner webáruházzal Olaszország egyik legnagyobb forgalmú divat e-kereskedelmi webhelyévé nőtte ki magát. Legfontosabb partnerei az Amazon, a Farfetch, az Escarpe, a Luisaviaroma, a Mec Shopping és a Maxi Sport.

„Nagyon örülünk, hogy csatlakozhatunk a GLAMI fejlett technológiai platformjához. Az elmúlt néhány évben a GLAMI sokat fektetett a gépi tanulási technológiák bevezetésébe, és nagyszerű eredményeket ért el a személyre szabott termékajánlatok, a hasonlósági és méretezhetőségi modellek, valamint a tartalomkezelés területén. Vállalkozásaink összefogásával ezen technológiákból hamarosan mind az olasz felhasználók, mind a partner webáruházak profitálhatnak. Küldetésünk továbbra is változatlan, azt szeretnénk, hogy az olasz fogyasztóknak az első számú választás legyünk, ha divatcikkeket keresnek az interneten” – mondta Igor Smolny, a Stileo vezérigazgatója.

„Az akvizíciónak köszönhetően egy az olasz piacot jól ismerő, tapasztalt csapat csatlakozik hozzánk, valamint partner webáruházaink számára elérhetővé válik az olasz e-kereskedelmi piac. A következő hónapokra az a tervünk, hogy a Stileót áthelyezzük technológiai platformunkra, és tovább gyorsítjuk a növekedést a piacon. Izgatottan várjuk ezt a lépést, amely összhangban áll hosszú távú stratégiánkkal – Európa legjobb és legelismertebb online divatfelfedezési platformjának felépítésével” – nyilatkozta Ján Kešelák, a GLAMI bevételi vezérigazgatója.

Fotó: Alyssa Strohmann/unsplash.com

A GLAMI (www.glami.hu) divatkereső adatai szerint a tavaly novemberben legnépszerűbb termékkategóriák iránt idén csökkent az érdeklődés, 2021-ben jelentős visszaesés volt tapasztalható a hálóruha (-28.24%), a fürdőköpeny (-40%), az ágynemű (-74.67%), és a fitnesz ruházat (-97.92%) kategóriákban is. A tavalyi adatokat alapul véve idén novemberben viszont jelentősen nőtt a kereslet a dzsekikre és kabátokra (+79.51%), tornacipőkre (+16.99%), valamint jellemző, hogy a november folyamán a karácsonyi ajándékok helyett a fogyasztók inkább még az egyes drágább darabok akciós áron történő beszerzésére koncentráltak az olyan nagyobb árleszállítások során mint a Black Friday, vagy a Cyber Monday. Ezzel szemben december első hetében már hirtelen növekedés volt tapasztalható számos olyan kisebb, illetve olcsóbb árucikk területén, amelyet vélhetően karácsonyi ajándéknak szánnak a vásárlók.

Ebben az időszakban a férfiaknak szóló termékek közül a pénztárcák, övek, kesztyűk és sálak fogytak a legjobban, valamint továbbra is az egyik legkelendőbb árucikk maradt az arcmaszk, bár idén már inkább az olyan prémium márkákat keresik, mint pl. a Tommy Hilfiger. Érdekesség ugyanakkor, hogy a tavalyi év decemberéhez képest 69,5%-kal nőtt az erotikus jelmezekre történő keresések száma, az egekbe szökött a leopárdmintás termékek iránt kereslet, miközben a tavaly slágerterméknek számító pizsamák iránti érdeklődés például 83,5%-kal csökkent. A női termékek közül decemberben a táskák iránti kereslet 50%-kal nőtt a novemberihez képest, ezen belül a Calvin Klein táskákra való keresések száma pedig több mint duplájára nőtt (+111%). Meglepő módon a karácsonyi pulóverek idén nemhogy nem produkáltak lenyűgöző növekedést, hanem inkább a tavalyi évhez képest jelentős, 57%-os visszaesés volt tapasztalható a kategóriában.

A http://www.glami.hu/ divatkereső platform oldalán elérhető útmutatóból megtudhatjuk, hogy a divatban használt anyagok miből és milyen eljárással készülnek, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, hogyan kell tisztítani őket és mennyire felelnek meg a fenntarthatóság követelményeinek. A keresőplatformon mintegy 40 féle anyagfajta tulajdonságainak nézhetünk utána, legyen szó természetes anyagokról, mint a pamut, a bőr és a gyapjú, a mesterséges növényalapú anyagokról, mint az acetát és a lyocell, a mesterséges olajalapú anyagokról, mint az elasztán és a poliészter, vagy az olyan szövetekről, mint a flanel, a szatén és a dzsörzé. Az útmutató célja, hogy a GLAMI, mint a fenntartható divat elkötelezett támogatója olyan alapvető információkat nyújtson a fogyasztóknak, amelyek megkönnyítik a divatcikkek kiválasztását.

Természetes vagy vegán bőr?

A természetes és szintetikus bőrök első pillantásra nagyon hasonlóak, de részleteiben nagyon eltérőek. A természetes bőr állati eredetű – leggyakrabban marhabőr, – míg az ökobőr, vagy vegán bőr a szintetikus bőr szinonimája, amely általában egy műanyagfajtából, a poliuretánból készül. A természetes bőr rendkívül időtálló anyag, ezért gyakran mondják, hogy egy bőr pénztárca vagy cipő több éves befektetés, ugyanakkor egy bőrcipőt, kézitáskát és egyéb ruházatot rendszeresen karban kell tartani. Ezzel szemben az ökobőr nem igényel különösebb ápolást, ellenállóbb a vízzel szemben, de sokkal gyorsabban repedezik és veszít jó megjelenéséből, mint a valódi bőr. A természetes bőráru ára általában magasabb, mely néhány embert elbátortalaníthat a valódi bőrből készült termékek vásárlásától.

Melyik a fenntarthatóbb bőr?

Környezeti szempontból a mesterséges és valódi bőr között nehéz dönteni. Sokan az állatokkal szembeni kegyetlenség csökkentése érdekében vásárolnak valódi helyett vegán, vagy „erőszakmentes” termékeket, viszont a poliuretán gyártásakor használt anyagok rákkeltőek, 1 kg előállításához 347 liter víz szükséges, és az anyag lebomlási ideje 500 év. Ugyanakkor a valódi bőrök 90%-a egy nagyon mérgező fém, a króm felhasználásával készül, ami hatással van a dolgozók egészségére, és a mérgező szennyvíz is a folyókba és az óceánokba kerül, tehát egyik opció sem felel meg maradéktalanul a fenntarthatóság kritériumainak.

Hogyan állapíthatjuk meg, melyik bőrről van szó?

Első lépésként a termék címkéjén lehet ellenőrizni az anyagösszetételt – általában, ha valódi bőrről van szó, akkor valahol a terméken feltüntetik ezt a tulajdonságot felirat vagy piktogram formájában. Ezután az anyag szerkezetét is meg lehet vizsgálni: a természetes bőrnek nincsenek vonalai és ráncai, míg az ökobőr felületén, mivel mesterségesen előállított, észre lehet venni a minták ismétlődését. A harmadik megkülönböztető tényező az anyag illata. A természetes bőr illata nagyon specifikus, a szintetikus anyag leggyakrabban szagtalan vagy gumiszagú.

Ki tehát a nyertes?

A mesterséges bőrből készült kiegészítők gyakran sokkal nagyobb színválasztékban kaphatók, mint a valódi bőrtermékek, ezért ha valaki divatos, színes modellt keres, amit nem fog minden nap viselni és emiatt nem akar sok pénzt befektetni, a műbőr lehet a logikusabb választás. Ezzel szemben, ha tartós darabra vágyunk, amit hosszú időn keresztül szeretnénk hordani a mindennapok során, akkor érdemes inkább semlegesebb színt választani, és megéri a valódi bőr termékek magasabb árát megfizetni.

A világ népességének több mint egyharmada korlátozások között éli az életét, így az online vásárlók fogyasztási szokásai és prioritásaik jelentős változásokon mentek keresztül. A divatágazatban a járvány legfontosabb hatása, hogy az irodai munkavégzéshez és a közösségi eseményeken való részvételhez szükséges ruhákra való igény visszaesett, és az ezen alkalmakhoz megfelelő ruházati termékek megvásárlását a fogyasztók későbbre halasztották.

Azonban, ahogy a zárlatokat és a karanténintézkedéseket fokozatosan feloldják, illetve a lakosság beoltatja magát, egy új jelenség van kirajzolódóban. A „bosszúköltés” fogalma, a bezártságból való kiszabadulás után az eladások hirtelen fellendülését jelenti és nemcsak az Egyesült Államokban és Kínában, hanem egyes európai országokban is érzékelhető. Ilyenkor hirtelen ugrás tapasztalható az értékesítésekben, különösen a luxuscikkek területén. Kínában, ahol 2020 nyaráig jelentősen lazultak a korlátozó intézkedések, a kiadások akár 90%-kal is növekedtek, valamint az amerikai lakosság is hatalmas megtakarításokat halmozott fel a világjárvány kezdete óta. A Bloomberg Economics becslése szerint ez az összeg 1,7 billió dollárra tehető és a gazdaság újjáéledésével a következő két negyedév a fogyasztói kiadások tekintetében a legerősebb időszak lehet az elmúlt 70 évben.

A fellendülési hullám az online kereskedelemben hatékonyan előjelezhető, mivel a bosszúköltéseket megelőző egyik lépés az, hogy az online vásárló fogyasztók a webáruházakban való böngészés során a számukra érdekes termékeket elmentik, illetve hozzáadják a kívánságlistájukhoz. Ezek többsége ruha, cipő, táska, ékszer, valamint olyan ruházati termékek, amelyekre a távmunka és a távolságtartási szabályok miatt az utóbbi időben kevésbé volt szükség.

A www.glami.hu divatkereső adatai alapján Magyarországon már az év eleje óta érzékelhető a szándék, hogy felkészülünk a ruhák szélesebb körének megvásárlására ugyanis a keresőplatformon – ahol 250 partnerüzlet 1 millió terméke között válogathatnak a látogatók – 2021 januárja és márciusa között hónapról-hónapra 20%-kal nőtt a kívánságlistára helyezett tételek száma a magyar felhasználók körében. A kívánságlisták használata azért is egyre népszerűbb, mert a felhasználók így  könnyen nyomon követhetik, hogy mikor érdemes megvásárolni kedvenc darabjaikat, mivel rendszeres e-mail értesítést kaphatnak a listájukon szereplő kedvezményesen kapható árucikekről.

A GLAMI legújabb kutatása szerint a vásárlók 48%-a (akik érdekeltek a fenntartható divatcikkek megvásárlásában), nem tudja, hogyan lehet környezetbarát, etikus termékekhez hozzájutni vagy hol kell keresni őket. A fenntartható márkák alacsony ismertsége is az oka annak, hogy a fogyasztók nem, vagy csak elenyésző mennyiségben vásárolnak tudatos forrásból.

A vásárlóknak egyre fontosabbak a fenntarthatósági szempontok

A GLAMI.eco segíti a vásárlókat a fenntartható márkák felfedezésében azáltal, hogy egy helyen nyújt széles választékot a felelősségteljes üzletek kínálatából. A vállalat által közzétett adatok szerint a fogyasztók 68%-a érzi fontosnak a fenntarthatósági szempontokat, amikor öltözékeket vagy kiegészítőket vásárol. A kutatás alapján elmondható továbbá, hogy a fogyasztók aktívan keresnek információt a fenntarthatóságról: a Google kimutatása szerint a „fenntartható divat” kifejezésre 46%-kal többször kerestek rá az elmúlt öt évben, mint korábban.

Sajnos azonban minél nagyobb a téma iránti érdeklődés, annál félrevezetőbb adatokat találhatnak a vásárlók az interneten. A GLAMI.eco mint nemzetközi platform segíti a fogyasztókat abban, hogy megértsék a fenntarthatóság komplexitását és megismerjék a tudatos brandeket. „Küldetésünk az, hogy a legtöbb fenntartható divatmárka kínálatát egy platformra szervezzük, illetve bárki számára elérhetővé tegyük. A márkák mögött lévő történetek megismerése segíti a vásárlókat, hogy tudatosabban döntsenek, amikor divattermékeket vásárolnak” – nyilatkozta Tomas Hodbod, a GLAMI vezérigazgatója.

A GLAMI nem értékesít közvetlenül, hanem különböző webshopokból és független márkáktól gyűjt össze fenntartható alternatívákat világszerte. A divatvállalatokhoz semmilyen módon nem kapcsolódó, független GLAMI.eco az alábbi kritériumok mentén ellenőrzi partnereit:

• Anyagok: szerves, biológiailag lebomló vagy újrahasznosított anyagokata használ
• Előállítás: a folyamatok nem károsak a környezetre
• Munkaerő: mind a munkakörülmények, mind a munkavállalókkal való bánásmód szempontjából etikus és biztonságos
• A gyártási folyamat átlátható
• Tanúsítványok: a márka rendelkezik nemzetközi tanúsítvánnyal (például: GOT, Fair Trade stb.)

Fenntartható anyagok – mi alapján választunk?

A GLAMI kutatása szerint a magyar emberek 33%-a mindig ellenőrzi vásárlás előtt, hogy az adott divattermék természetes anyagból készült-e, 28%-a nem minden alkalommal, de gyakran teszi ezt. A legtöbb magyar a pamutot részesíti előnyben, ha környezetbarát anyagokról van szó. A pamut ugyan természetes és biológiailag lebomló anyag, de előállítása során nagy mennyiségű vizet használnak fel, valamint nagy területre és káros növényvédő szerekre van szükség alapanyagának termesztéséhez.

A GLAMI útmutatója részletes információkat szolgáltat az anyagok eredetéről, azok fenntarthatósági kritériumairól, illetve anyagápolási tippeket ad. A szűrők tovább segítik a vásárlókat, így szűkíthetnek akár újrahasznosított poliészterből vagy organikus pamutból készült termékekre is.

A GLAMI.eco létrehozásának története

A GLAMI.eco a GLAMI divatböngésző kezdeményezése, amely jelenleg 14 országban működik; Magyarországon, Bulgáriában, Brazíliában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban, Törökországban, Romániában és Oroszországban. Egy fiatal csapat szenvedélyes elköteleződésének eredménye, amely abból az elgondolásból szültetett meg, hogy a fenntartható divaté a jövő.

Első lépésként 2018-ban a GLAMI bevezette a fenntarthatósági és anyagszűrőket, valamint az anyagkalauzt, és elindította a helyi márkák és történeteik bemutatását az összes országban, beleértve Magyarországot is. A pozitív reakciók tükrében a GLAMI úgy döntött, hogy létrehozza a GLAMI.eco-t, amelyet kizárólag fenntartható márkáknak szentel.

„A 3000 online üzletet és a havonta több mint 25 millió látogatót egyesítő platform nagyszerű lehetőséget kínált arra, hogy nagy szerepet vállalhassunk a felelősségteljes divatra való áttérés előmozdításában. Már 120 fenntartható márka van jelen egy helyen a GLAMI.eco-n, és biztosak vagyunk benne, hogy ez csak a kezdet” – tette hozzá Tomas Hodbod, a GLAMI vezérigazgatója.

Elsöprő eredmények Közép-Európában

A GLAMI az egyik leglátogatottabb e-kereskedelmi platformmá nőtte ki magát a 25-55 éves korosztály körében az elmúlt 6 évben a régióban, és hazai szinten is folyamatos fejlődést produkált. Az összesen mintegy 12 millió terméket intelligens termékosztályozás és személyre szabott szűrők, valamint vizuális keresés segítségével is szűkíthetjük.

A divatkereső 2015 és 2018 között 820 százalékos növekedést ért el, vagyis mintegy nyolcszorosára növelte bevételét. Ennek eredményeképpen a vállalat a Deloitte Technology Fast 50® ranglistájának 20. helyére került az közép-európai régióban, Csehországban pedig a 9. helyen végzett a leggyorsabban növekvő vállalatok közötti versenyben.

A Glami Fashion (Re)search kutatása szerint 2018 az online divatkereskedelem éve volt: a teljes internetes forgalom sokkal jelentősebb mértékben növekedett, mint a hagyományos, fizikai üzletek bevétele. 2018-ban 153 milliárd forint volt az elektronikus eladások értéke, 2022-re pedig egy csaknem 12 százalékos növekedés várható, ami így eléri majd a 229 milliárd forintot. Ez a dinamikus fejlődés nemcsak a jelenlegi szereplők között élesítette a versenyt, de rekordszámú új webshop megjelenését is eredményezte. A kutatás szerint a magyarok továbbra is előszeretettel vásárolnak hagyományos üzletekben, sőt a fizikai boltokban értékesített divatcikkek száma növekedést mutatott, viszont az elektronikus értékesítés mértéke sem elhanyagolható számadatokat produkált. A generációs különbségeken túl adott webshop tulajdonságai is közrejátszanak abban, hogy az online vásárlást preferáljuk-e, vagy sem. A magyar vásárlók csaknem 87 százaléka részesíti előnyben a magyar nyelvű webshopokat. A két legfontosabb akadályt az idegen nyelvű webshopokkal szemben a válaszadók abban látják, hogy nem biztosak a termék minőségében, illetve túl bonyolult számunkra a visszaküldési folyamat. Felmerült még aggályként az ismeretlen fizetési módok problémája (23 százalék), illetve a hosszú és drága kiszállítási idő (16-18 százalék). A nemzetközi webáruházak számára a jövőben is kifizetődőnek tűnik, ha a webáruházaikat lefordítják az adott ország nyelvére.

A Fashion (Re)search kutatás szerint a magyar divatpiac jelenlegi három vezető trendje a fenntartható divat, a lokális divatmárkák, valamint a streetwearhez kapcsolódó sneaker-mánia. A Glami vizsgálatából kiderült, hogy a hazai, fenntartható és etikus márkák alacsony ismertsége is az oka annak, hogy kevesebb eladást produkálnak, ez a szám tehát növekedést mutathatna abban az esetben, ha ezek a brandek markánsabb kommunikációval lennének jelen a piacon és több vásárló szerezne tudomást róluk. A legfontosabb szempontok a minőség, valamint az időtállóság a döntési mechanizmusban. Magyarországon a legmagasabb minőséget a dzsekiktől, kabátoktól és cipőktől várjuk el. A Glami vizsgálatából kiderült, a magyar vásárlók 67 százaléka hajlandó többet fizetni fenntartható és etikus termékekért. A régión belül ez az arány Szlovákiában a legmagasabb: 82 százalék, de a régió egyéb területein is bizakodásra adnak okot a számok: Csehországban 76 százalék, Magyarországon 67, Romániában 65, Görögországban és Törökországban 64, Oroszországban 60 százalék költene többet ezekre a termékekre.

A Glami kutatása alapján elmondható, hogy a magyar piacon jelenleg a sportos, streetwear divat dominál, és előszeretettel viselünk ilyen ruhadarabokat a hétköznapokon is. A kutatásban részt vevő divatfogyasztók 60 százaléka válaszolta azt, hogy szívesen visel ilyen darabokat a sportoláson kívül is. Ha szűkítjük a kört, ugyanez elmondható a sportcipőkkel kapcsolatban is: a sneakereket ma már akár munkába vagy egy-egy elegánsabb rendezvényre is elfogadott viselni. A trend napjainkra az utcákról egészen a luxusmárkák polcáig emelkedett. Ez a legdominánsabban jelen lévő termékkategória ma a piacon, az abszolút favorit, hiszen napjainkban a legtöbb darabot sneakerekből értékesítik, dupláját a második legnépszerűbb termékkategóriának, a szandáloknak. A kutatásban részt vevő divatfogyasztók 60 százaléka válaszolta azt, hogy szívesen visel ilyen darabokat a sportoláson kívül is. 90 százalékuk a kényelem miatt választja a sportos stílust, és a válaszadók 35 százaléka gondolja úgy, hogy ezek a darabokat egyéb alkalmakra is szívesen felveszi.

A Glami Fashion (Re)search projektet hét európai országban végezték el; a vállalat legfőbb célja az, hogy egy reális képet alkosson a divatvásárlás működéséről Magyarországon. A kérdőív által szeretnék megérteni, hogy melyek azok a tényezők, melyek alapján a felhasználók az online vásárlás mellett döntenek és végül a kosárba helyezik a termékeket. A Glami online közvélemény-kutatásában a magyar internetfelhasználók egy reprezentatív csoportja vett részt 1968 emberrel, 2018 októberében. A következő nagyobb volumenű e-kereskedelmi kutatásra 2019 júniusában kerül majd sor.

A Glami

A 2013-ban alapított Glami egy online divatböngésző, amelynek célja, hogy naponta több millió magyar vásárlót kössön össze több ezer márkával és webáruházzal egy felületen. A termékek praktikus kategorizálásával és a személyre szabott divatkínálat megalkotásával a Glami jelentősen leegyszerűsíti a divattermékek kínálatának feltérképezését és vásárlását. A többek közt Csehországban, Görögországban, Szlovákiában, Franciaországban, Törökországban, Oroszországban, Németországban, összesen 13 országban jelen lévő platform nem közvetlenül ad el divatcikkeket, hanem összegyűjti a divat webáruházak ajánlatait egy helyen, így gyors és egyszerű vásárlási élményt nyújt. A Glami összesen 25 milliárd forintnyi eladást generált partnereinek 2018-ban.