A tranzakcióval a GKID a PwC Magyarország részévé válik, egyúttal hat új szakember csatlakozik a céghez, köztük a GKID három tulajdonosa, Madar Norbert, Timár Szabolcs és Cserjés-Kopándi Ildikó.

„Ezzel a megállapodással a PwC tovább erősíti versenyképességét a hazai és régiós piacon” – hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási területének vezetője. „Egyrészt nyitunk egy folyamatosan növekvő és gyorsan változó iparág, a retail és e-kereskedelem irányába, másrészt megerősítjük az adatvagyonnal foglalkozó több mint 40 fős csapatunkat, és kiegészítjük azt adatszolgáltatási képességekkel is” – hangsúlyozta a szakember.

„Az online kereskedelemhez köthető riportjaink mára iparági és szabályozói szinten is elismert hivatkozási alapnak számítanak” – mutatott rá Timár Szabolcs, a GKID egyik társalapítója. Cserjés-Kopándi Ildikó kihangsúlyozta, hogy a GKID-hez köthető a magyar csomaglogisztikai piac egységes adatszolgáltatáson alapuló piacmérésének elindítása, valamint a digitális média fogyasztási szokásokra nagy hatással bíró streaming platformok felhasználói mérésének elindítása is.

„A tranzakcióval elsődleges célunk a GKID digitális gazdaságon belüli szolgáltatásainak további bővítése, valamint a versenyképességünk és a szerepünk növelése azáltal, hogy a PwC tanácsadási üzletágának széleskörű, technológiai és stratégiai portfóliójához csatlakozunk. Jövőbeni terveink között kiemelt fontosságú, hogy standard szolgáltatásainkat a PwC nemzetközi hátterével, a hazai mellett régiós piacokra is kiterjesszük” – emelte ki Madar Norbert, a GKID társalapítója és vezető tanácsadója.

„A GKID kutatási és e-kereskedelmi szakértelme egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a PwC széleskörű megoldásokat nyújtson a retail és e-kereskedelmi szektor szereplői számára, legyen szó piaci vagy makrogazdasági trendekről, bővülésről, de akár új üzleti modellek megismeréséről” – tette hozzá Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország digitális tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A 2023-as online kiskereskedelmi forgalom alapján készült TOP15 mezőnyében ezúttal minden korábbi évnél több mozgás, helycsere volt, ami jelzi mennyire turbulens, bonyolult piaci környezetben kell helytállniuk a Magyarországon működő e-kereskedőknek. Az eTOPLISTA élén ugyanakkor nincs változás: Magyarország legismertebb és legnagyobb webáruháza továbbra is az eMAG, míg a második legismertebb és legnagyobb online kereskedő immár stabilan az Alza.hu. A két legnagyobb webpláza ráadásul 2023-ban sokat közeledett egymáshoz.

A legnagyobb forgalmú webáruházak dobogójának harmadik fokán ezúttal helycsere történt: 2023-as eredményei alapján – két helyet javítva – a Kifli lett a harmadik, a MediaMarkt pedig idén a negyedik helyen zárt. A Kifli az összesített harmadik helye mellett már második éve vezeti az FMCG rangsort is, mint a magyar piac legnagyobb forgalmú online bevásárlószolgáltatása. Az FMCG TOP10-es mezőny második helyén ezúttal is a Tesco végzett, harmadik helyre pedig az Auchan online áruháza került.

A legnagyobb forgalmú magyar cégek listáját a harmadik éve az Euronics vezeti, a második legnagyobb magyar webáruház pedig az Aqua lett, akinek – nagyot előre lépve – 2023-ban sikerült megközelítenie az éllovast. A dobogón a magyar mezőny esetében is változás volt, immár a Pepita a harmadik legnagyobb magyar e-kereskedő. Utóbbi cég ráadásul az eTOPLISTA teljes mezőnyét figyelembe véve, a magyar e-kereskedők közül a legnagyobb növekedést érte el 2023-ban.

Turbulens volt a TOP15 szereplő tavalyi éve

2023-ban a magyar piacon működő, helyi operációval is rendelkező tizenöt legnagyobb e-kereskedő együttes forgalma bruttó 542,5 milliárd forint volt, ami összességében 4%-os csökkenés 2022-höz képest, ráadásul a mezőny összetétele ezúttal teljes egészében megegyezik az egy évvel korábbi mezőnnyel. A sikeres – azaz teljesített – rendelések tekintetében némileg pozitívabb a kép, ebben a mutatóban év/év alapon 2%-os növekedést ért el a 15 legnagyobb online kereskedő.

A TOP15-ből hat e-kereskedő online forgalma csökkent 2023-ban, miközben kilencé nőtt, ráadásul közülük öten az éves átlag infláció (17,6%) feletti mértékben nőttek. A tavalyi évet növekedéssel záró kilenc kereskedő átlagos növekedési üteme 19%-volt, mely közel kétszerese a teljes piac növekedési ütemének, mely a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép kutatása alapján 8,5% volt 2023-ban.

Sokat nőtt az online FMCG piac 2023-ban

A tíz legnagyobb online FMCG kereskedő mezőnye kiegyensúlyozottabb évet zárt 2023-ban. A listán nevesített 10 kereskedőből mindössze egy szereplő csökkent 2023-ban, a bővülést elérő cégek között az átlagos éves növekedés 36% volt. A TOP10 FMCG kereskedő összesített online forgalma bruttó 124,6 milliárd forint volt 2023-ban, ami 25%-os bővülést jelent egy év alatt. Az FMCG mezőny két legnagyobb növekedést elérő szereplője a Wolt Market és a Rossmann lett.

Miközben a Kifli egyre dominánsabban uralja a hazai online FMCG piacot – amit erősít az összesített mezőnyben elért harmadik helye is – az FMCG szegmens többi szereplőjének sincs oka panaszra: a drogéria kategória éllovasai, a Rossmann és a dm kiemelkedő – a Kiflit is meghaladó – növekedést produkáltak 2023-ban. Az átlagos vásárlási érték tekintetében pedig a legnagyobb növekedés a Wolt Market és Foodora Market párosnál figyelhető meg, mindkét gyorskereskedelmi szolgáltatás átlagos rendelései értéke látványosan emelkedett 2023-ban, 2022-höz képest, ezzel messze kiemelkednek az FCMG toplista mezőnyéből. Érdekesség, hogy az FMCG szegmensben csupán két kereskedő nem tudott rendelésszámot tekintve növekedést realizálni 2023-ban. Az 10 legnagyobb online FMCG kereskedő között továbbra is két magyar webáruház van: a Pelenka.hu és az iDrinks.hu. Mindkét magyar vállalkozás látványosan bővült 2023-ban.

Stagnál a magyar mezőny

A bruttó 5 milliárd forintos online kiskereskedelmi forgalom felett teljesítő magyar cégek mezőnye viszont továbbra is 13 e-kereskedőt számlál. Az, hogy nem bővült tovább az “5 milliárdos” e-kereskedők köre 2023-ban, már önmagában is jelzi a nehezedő piaci körülményeket. A legnagyobb 13 magyar e-kereskedő összesített forgalma 2023-ban 156,8 milliárd forint volt, ami csupán alig 1%-os bővülést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben a tranzakciók tekintetében a mezőny 2023-ban 6,5%-kal több online rendelést teljesített, mint egy évvel korábban.

Már öt piactér is van a mezőnyben, öt kereskedő pedig előfizetéses hűségprogrammal erősíti a szolgáltatását

Az eTOPLISTA idei mezőnyében immár öt cégnek van piactere, mivel az eMAG, Pepita, Wolt és Foodora mellett már a Decathlon is elindította a saját piacteres szolgáltatását, ezzel is növelve kínálatot és differenciálva az online boltot.

Emellett a listán öt kereskedő – az Alza, Kifli, Wolt, és a Foodora, valamint az eMAG is rendelkezik előfizetéses hűségprogrammal – az eMAG saját programja Genius néven épp a napokban indult, így az a cég eTOPLISTA helyezésre még nem volt hatással. A 2023-as eredmények terén az Alza, a Kifli, a Wolt és a Foodora is fontos sikertényezőként tekint a saját előfizetéses hűségprogramjára, és ez visszaköszön a számok terén is: négyük átlagos növekedési üteme forgalmat tekintve tavaly 49%-volt.

„Az eTOPLISTA 2023-as mezőnyében ezúttal minden korábbi évnél több mozgás, helycsere volt, ami jelzi mennyire turbulens, bonyolult piaci környezetben kell helyt állniuk a Magyarországon működő e-kereskedőknek. Ilyen körülmények között felértékelődik az ügyfélélmény minősége, és azok a hozzáadott értékek, amikkel a vásárlói lojalitás növelhető. Nem véletlen, hogy a mezőnyben már 5 kereskedő – köztük a TOP3 – is rendelkezik előfizetéses hűségprogrammal, illetve egyre többen vezetnek be elektronikus fizetési megoldásokat és csomagautomatás átvételt annak érdekében, hogy a vásárlókat még versenyképesebben szolgálhassák ki” – értékelte a mezőnyt Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.

Az ismertségi rangsorban dominálnak a nemzetközi divat kereskedők és a kínai piacterek

Az eTOPLISTA legújabb rangsora a legismertebb kereskedőket mutatja be a webáruházak szabadszavas, spontán ismertsége alapján.  Ebben a mezőnyben az első két helyezett – az eMAG és az Alza – megegyezik a forgalmi rangsor első két helyezettjével, ám a harmadik helyre már a TEMU került, ami jelzi a kínai óriás magyar e-kereskedelmi piacra gyakorolt hatását. A 15 legismertebb kereskedő mezőnyében a TEMU mellett a Shein és az Aliexpress is stabil kínai szereplők, rajtuk kívül komoly ismertséggel bírnak még a nemzetközi webáruházként működő – magyar operáció nélküli – divat és szépségipari kereskedők, mint az About You, Bonprix, H&M, eCipő vagy épp a Notino. A legismertebb 15 e-kereskedő mezőnyében is érintett a három legnagyobb magyar webáruház, csak épp fordított sorrendben: a Pepita a 6. az Aqua a 14. míg az Euronics a 15. a mezőnyben.

Photo by Firmbee.com on Unsplash

„A tavalyihoz hasonlóan várhatóan az idei negyedik negyedév növekedési dinamikája is hozza a 9-10 százalékot az e-kereskedelemben, de mindez reálértéken egészen biztosan csökkenést jelent. Az alávásárlás és a kisebb darabszámú kosarak miatt az átlagos kosárérték várhatóan nominálisan stagnál a szezonban, viszont a vásárlási gyakoriság emelkedik” – összegezte Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója. A cég felmérése szerint a hazai online kereskedők ennél valamivel optimistábbak és 10-12 százalékos forgalomnövekedésre számítanak – ami még mindig nem érné el az infláció szintjét.

Az év utolsó heteinek egyik forgalomgeneráló időszaka a Black Friday, amely idén már nem is egy napra koncentrálódik. Ahogy a GKID is megállapítja: a kereskedők igyekeznek a korábbinál jelentősebb akciókkal költekezésre bírni a vásárlókat, már akár november elejétől. És bár érezhetően visszafogottabb a vásárlási kedv, kevesebbet és kevesebbért vásárolnak az online térben is, a karácsonyi szezon azért nem marad el: „Az online tranzakciószám nem lesz kevesebb, csak sok esetben kisebb értékű termék kerül a fa alá, illetve egyre több lesz az olyan ajándék, amit külföldről szereznek be” – mutat rá Madar Norbert.

Ha a belföldi webáruházaknak készülniük is kell a forgalomcsökkenésre, az őket kiszolgáló logisztikai partnereknél, futárszolgálatoknál várhatóan nemhogy nem csökken, mint inkább növekszik a munkamennyiség. Mert attól még, hogy a megrendelt küldeményekben kisebb értékűek a termékek, a csomagszám nem csökken, sőt, a külföldi webáruházakból feladott küldeményeket is rendszerint a hazai futárszolgálatok kézbesítik.

Bírni fogják-e a futárok a terhelést?

Növekvő csomagmennyiségre készülnek az Express One Hungary Kft.-nél is, ahol kapacitásbővítéssel reagáltak a folyamatos piaci bővülésre: „Ősszel új, 750 négyzetméter összterületű depót nyitottunk Nyergesújfalun, ami már a 41. depónk az országban.  A csúcsidőszakban növeljük a raktárban dolgozó kollégáink létszámát, a kiscsomag szorterünk pedig 0-24-ben, folyamatosan működni fog. A futárok munkáját éjszakai előszortírozással segítjük” – mondta el az idei szezonnal kapcsolatos tervekről Pesztericz Péter, az Express One Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A tavalyi évben a legnagyobb csomagforgalom a december 12. – december 17. közötti időszakra esett – akkor 326.000 küldeményt kézbesített az Express One Magyarországon. Idén ezt a küldeményrekordot már novemberben megdöntötték, a november 13. – november 17. közötti időszakban, szombati munkanap nélkül is 360.000 küldeményt juttattak célba a cég futárai. „Azt jósoljuk, hogy idén is az 50. hét lesz a legerősebb, 390.000 – 400.000 közöttire kalkuláljuk a küldemények mennyiségét” – árulta el Pesztericz Péter.

Gyakoribb a kártyás fizetés, de ritkább az előrefizetés?

Amiben minden bizonnyal növekedés várható, az a kártyával fizetett utánvétes küldemények aránya. 2023 első három negyedévében minden harmadik utánvétes küldeményt fizettek bankkártyával, ez az év utolsó heteiben várhatóan felkúszik 40%-os arányra. 2022-ben ez a részarány még csak 25%-os volt.

Meglepő adatnak tűnhet, hogy a 2022-es évhez képest növekedett azon webáruházas küldemények aránya, amelyeknél utánvétet is kezelnek a futárok – 44%-ról 50%-ra. Pesztericz Péter szerint ez arra utal, hogy a vásárlók bizalma az előrefizetés iránt nem növekszik, sőt, inkább csökken: „Befolyásolhatja ezt a tényt az is, hogy egyre jobban terjednek a különböző internetes csalások, sokan ezért félnek előre fizetni a megrendelt termékért. Viszont az utánvétes kézbesítésnél már egyre gyakrabban használják a bankkártyájukat, ha már úgy gondolják, hogy megbízható cég kezébe adják.”

A forróságban különösen jól tud esni egy pohár jegeskávé, és általánosságban elmondható, hogy a magyar kávékedvelők is szívesen választják a hűsítő változatokat a nyári időszakban. A kutatásban résztvevők több mint fele (52 százalék) iszik jegeskávét alkalmanként vagy rendszeresen.

A május végén végződött 12 hónapos időszakban a Nielsen piackutató adatai szerint magyar kiskereskedelmi kávépiac 82,8 milliárd forint nagyságú volt. A piac értékben 20%-kal bővült, ugyanakkor az értékesített kávé mennyisége volumenben 11%-kal 18,2 millió tonnára csökkent a megelőző évhez képest. A kávé ára jelentős részben az alapanyag drágulása és a gazdasági környezet alakulása miatt emelkedett, kisebb mennyiséget vásároltak a fogyasztók. A magyar kávépiacon továbbra is az őrölt kávé piaca jelenti a legnagyobb részpiacot, míg a Coca-Cola HBC Magyarország által képviselt márkák – a Costa Coffee és a Caffè Vergnano – szempontjából legfontosabb a szemes kávék és a Nespresso kompatibilis kapszulák piaca. A május végével zárult 12 hónap során az egy évvel korábbihoz képest a szemes kávé értékesítése mennyiségben minimális mértékben, 3%-kal 3,7 millió tonnára csökkent, míg a Nespresso kompatibilis kapszulák piaca volumenben nem csökkent, sőt kismértékben még nőtt is, 501 ezer kg-ról 503 ezer kg-ra. E két prémium szegmensben (szemes és kapszulás kávé) az árak emelkedése ellenére sem csökkent érdemben a fogyasztás, a minőséghez szokott fogyasztók megmaradtak szokásaiknál.

A minőségi kávé iránti igény akkor is fontos szempont, ha igazi élményt kínáló jeges változatot fogyasztanánk.  A júniusban készült kutatásból kiderült, hogy a fogyasztók körében a legfelkapottabb típus a fagylaltos kávé (43 százalék) és a cappuccino freddo (40 százalék), de népszerű még a fogyasztók körében a frappé (27 százalék) és az espresso freddo (24 százalék) is. A nők kedvence a fagylalttal készült kávé a nyári időszakban (49 százalék), míg a férfiak leginkább a mediterrán országokban közkedvelt cappuccino freddót (37 százalék) választják.

A nők és a fiatalok kedvence

A jegeskávé fogyasztása a nők körében jellemzőbb. Miközben a nők 60 százaléka iszik jeges kávéitalokat, a férfiak esetében ez az arány csupán 45 százalék. Érdekesség, hogy a fiatalabb válaszadók közül többen fogyasztják a hideg változatokat: tízből tíz 29 év alatti válaszadó iszik valamilyen rendszerességgel jegeskávét, míg a 30-39 év közöttiek esetében tízből már csak heten mondták ezt, és a kor előrehaladtával még tovább csökken az arányuk.

A jegeskávé a délután fénypontja

Sokan szeretik egy csésze forró feketével kezdeni a napjukat, de a jegeskávét a legtöbben (68 százalék) inkább a délutáni órákban isszák. Délelőtt a válaszadók 36 százaléka tart szünetet egy hűsítő ital mellett, míg 21 százalék inkább reggel szereti elfogyasztani a hideg kávéitalát. A nap végén a legfiatalabb korosztály jegeskávézik átlagon felül, a 18-29 évesek 14 százaléka akár este is megiszik egy pohárral a frissítő italból, míg az összes válaszadó körében mindössze 5 százalék ez az arány.

Bárhol, bármikor jólesik

A Costa Coffee és a gkid kutatásában részt vevők 40 százaléka nyáron bárhol, bármikor szívesen elfogyaszt egy frissítő kávéitalt. Az összes válaszadó 33 százaléka otthon, családi körben szeret meginni egy jéggel is megbolondított feketét, ugyanakkor mindez a 18-29 évesek csupán 6 százalékára jellemző. A fiatalok 69 százaléka szívesen jegeskávézik akár egyedül is, 49 százalékuk pedig inkább ellátogat egy kávézóba az élményért.

A hétköznapok örömforrása

„A nyári kávéfogyasztási alkalmak elengedhetetlen kelléke a jegeskávé, amely már évszázadok óta nyújt frissítő kávéélményt a fogyasztó számára. A receptek országonként eltérőek, számtalan elkészítési mód létezik a világon, amelyek közül lehetetlen legjobbat választani és nem is kell: a kávéélményt a minőségi alapanyag, az egyéni preferenciák és a kreativitás határozza meg. A jegeskávé nem szimplán egy energiát adó ital, hanem szinte desszert, amely a hétköznapok öröm és élvezetforrása, kiszakít a valóságból és elhozza számunkra a nyár legjobb pillanatait” – mondta Gávris Iván, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértője.

A magyarok nyitottak a specialitásokra

A kutatásban résztvevők túlnyomó többsége (72 százalék) nyitott arra, hogy nyáron a megszokottól eltérő kávéspecialitásokat kóstoljon meg. 41 százalékuk az érdeklődését felkeltő újdonságokat próbálja ki, 17 százalékuk a helyi különlegességeket szereti megkóstolni, míg 14 százalék bármilyen kávéspecialitásra nyitott. A válaszadók 28 százaléka inkább nem kockáztat, és marad a jól bevált kávéjánál. A nők e tekintetben nyitottabbak az újdonságokra, mint a férfiak, és főként a legfiatalabb korosztály keresi a különlegességeket. A 18-29 éves korosztály 45 százaléka minden kávéspecialitást szívesen megkóstol.

A Telekom online webshopja immár ötödik éve tartja piacvezető szerepét a mobilkészülék- és tablet értékesítés területén az online kiskereskedelmi piacon 28%-os részesedéssel. A távközlési szolgáltató online értékesítési felülete közel 10%-át adta a mobiltelefon és tablet, szórakoztató elektronika és számítástechnika termékkategóriák összesített hazai online kiskereskedelmi forgalmának 2022-ben, ami közel 14 %-os bővülést jelent – állapította meg a GKID piacelemzése.

Az elemzés általános megállapításai szerint a globális e-kereskedelem az elmúlt két évben a COVID járvány hatására hipernövekedést ért el, amit aztán visszarendeződés és a hagyományos boltok felé való fordulás követett. 2022-ben ehhez járult a romló gazdasági- és inflációs környezet, különös tekintettel az élelmiszer- és energiaárakra, valamint ellátásra, ami a vásárlóerő jelentős csökkenését eredményezte, és ezzel együtt akadályozta az online kereskedelem bővülését. A magyarországi e-kereskedelmi piac ebben a környezetben 2022-ben mindössze 9,9%-kal bővült értékben, miközben az online értékesítés kereskedelmen belüli részaránya 10% alá esett (9,6%). Az online rendelések száma 11,8%-kal nőtt, átlépve ezzel az évi 77,1 millió darab rendelést.

A teljes hazai online értékesítési piacot tekintve a felmérés szerint a fogyasztói szokások átrendeződése 2022-ben összességében 2%-kal csökkentette az online kosárértékeket, ami tavaly így 17,2 ezer forint volt egy vásárlásra vetítve. A kosárérték csökkenésére pedig csak ráerősített, hogy 2022 második felétől érezhetően visszafogta a lakosság a jóléti kiadásait, ami leginkább a műszaki cikkek és nagyértékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.

Ezt a trendet megcáfolva a Magyar Telekom 2022-ben a teljes kiskereskedelmi piacot tekintve az átlagnál nagyobb piaci növekedést ért el mobiltelefon és tablet értékesítésből származó bevételben (15%, szemben az átlagos 12%-kal). Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bár a Magyar Telekom esetén az egyes termékköröknél mennyiségi csökkenés nem történt, a forgalmi növekedésben az árfolyam és az infláció okozta áremelkedés eredménye is szerepet játszott.

A mobilkészülék- és tablet értékesítés területén elért első helyezést annak ellenére sikerült elérni, hogy amíg 2019-2022 között az új mobilkészüléket vásárlók aránya folyamatosan nőtt, addig az elmúlt egy évben először indult ez csökkenésnek: ha mobiltelefon-cserére került sor, a legtöbben (85%) új készüléket vásároltak 2021-ben, de tavaly ez az arány már csak 79 % volt. A felmérés rámutatott arra is, hogy az okostelefonnal rendelkezők átlagosan 3 évente cserélik készülékeiket, a legtöbben akkor, ha a meglévő telefonjuk már nem működik jól vagy tönkremegy. A szórakoztató elektronika értékesítési piacán szintén kiválóan teljesített a vállalat, az első tízben van (TV-k esetén az 5., szórakoztató elektronikában pedig a 8. helyen szerepel), több mint 20%-os növekedést produkálva az egyébként stagnáló piacon. A TV-készülékek értékesítésére vonatkozóan pedig a kategórián belül csaknem 30 %-os növekedést ért el.

„Világosan látszik, hogy még a kihívásokkal teli piaci helyzetben is stabil pontnak számít a Telekom a fogyasztók körében. Nagy hangsúlyt fektetünk a webshopunk fejlesztésére annak érdekében, hogy az előfizetőink a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban intézhessék a vásárlásaikat, másrészt, ügyfeleink tudják, hogy a vásárlás után sem engedjük el a kezüket. Számtalan innovációval, praktikával és hasznos tippel, vagyis sok-sok digitális jósággal igyekszünk meghálálni bizalmukat” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A Magyar Telekom nettó online forgalma csaknem 14 százalékkal nőtt 2021-hez képest. Bár az év második felében az online kereskedelemben tapasztalt lassulás a legnagyobb kereskedők számára is kihívást jelentett, a Magyar Telekom még így is 186 ezer db rendelést teljesített a tavalyi évben, amelyből 92 ezer mobiltelefon volt, és több mint 30 ezer TV-készülék. Ezzel a teljes online kiskereskedelmi piac 2,4 százalékát tudhatja magáénak a cég, amivel a hatodik legnagyobb hazai online szereplőnek számít.

Ahogy az a felmérésből is kiderül, a rendkívül gyorsan változó gazdasági környezetben a vásárlók folyamatosan próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, többek között úgy, hogy a korábbinál átgondoltabban, visszafogottabban vásárolnak. Mindez a Telekomot is arra ösztönözte, hogy részese legyen e probléma megoldásának a digitális jóságok gyűjteményének összeállításával, amely a meglévő szolgáltatások mellé díjmentesen igénybevehető kényelmi funkciókat és egyéb, hétköznapokat megkönnyítő innovációkat, kedvezményeket, meglepetéseket tartalmaz. Ezzel kapcsoltban további információk a www.telekom.hu/ahogyakarod oldalon olvashatók.

2022-ben a magyar piacon működő, helyi operációval is rendelkező tizenöt legnagyobb e-kereskedő együttes forgalma elérte a bruttó 565 milliárd forintot, ami 9%-os növekedés 2021-hez képest.

A TOP15 bővülésének mértéke illeszkedik a teljes online piac tavalyi eredményéhez, mely a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép kutatása alapján 9,9%-os növekedést mutatott 2022-ben.

A legnagyobb kereskedők forgalmi súlya stabil: a mintegy 1323 milliárd forintos belföldi e-kereskedelmi forgalomból az első 15 webáruház a piac 42,6%-át képviseli (2021-ben ez az arány 43,1% volt). A legnagyobb 15 e-kereskedő sikeres rendeléseinek száma 14,4 millió darab volt 2022-ben, mely 19%-a az online piac teljes (77,1 milliós) rendelési állományának.

Bonyolult év volt 2022 a mezőny számára

Az online kereskedők a pandémia évei utáni lendület miatt pozitív várakozásokkal álltak 2022 elé is. Ezzel szemben minden korábbinál hektikusabb évvel, egymást érő piaci-, és keresleti (sokk)hatásokkal szembesült a kereskedelem, valamint annak online lába. Mindezen hatások ráadásul termékkörönként eltérő módon jelentkeztek.

Erre a turbulens helyzetre reflektál a TOP15 mezőnyének alakulása is: bár összességében a 15 legnagyobb szereplő a piaci átlaggal megegyezően bővült, mégis a listán számos változás történt. Megjelentek új szereplők, miközben kiszorultak róla olyanok, akik több éve az első 15 tagjaként szerepeltek a listán. Vannak visszatérők és olyan szereplők is, akik nagyot léptek előre.

A tavalyi év hektikusságát jól jelzi, hogy a TOP15-ben volt olyan szereplő, aki a magas infláció ellenére csaknem 10%-kal csökkenő forgalom mellett zárta az évet, de olyan is, aki 70%-ot meghaladó bővülést ért el. A nehézségek ellenére a kereskedők többségénél összességében egy gazdaságilag sikeres, de kihívásokkal tarkított, befelé forduló, újratervezésekkel teli év volt 2022.

Az élre immár negyedik éve az eMAG került

Magyarország legnagyobb e-kereskedője az eMAG. Több mint bruttó 194 milliárd forintos online forgalommal önmagában is kiteszi a teljes hazai online kiskereskedelmi forgalom 14,7%-át.

„Igazán optimisták vagyunk az e-kereskedelem magyarországi lehetőségeit illetően, és úgy gondoljuk, hogy 2022-ben megteremtettük a további növekedés feltételeit. Az elmúlt évben az eMAG komoly infrastrukturális beruházásokat hajtott végre, amelyek ezt a növekedést hivatottak támogatni: egy 100 000 négyzetméteres logisztikai központ megépítésétől kezdve az Easybox csomagautomata-hálózat bővítéséig, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy bármikor és bárhol átvehessék a megrendeléseiket. Piacterünkön keresztül minden olyan vállalkozót is támogatunk, aki szeretné kihasználni az e-kereskedelem technológiai és infrastrukturális előnyeit, és ezzel együtt örömmel kínálunk platformunkon már több mint ötmillió féle terméket vásárlóinknak. Megtisztelő számunkra, hogy immár negyedik éve mi állunk a GKID eTOPLISTA élén, hiszen ez is megerősíti, hogy erőfeszítéseink meghozzák gyümölcsüket” – mondta Daniel Spiridon, az eMAG Magyarország ügyvezetője.

Ismét második az Alza

A dobogó második fokára az Alza került. 2022-ben a cseh kereskedőt is érzékenyen érintette a fogyasztói kosarak csökkenése, ennek ellenére a webáruház meg tudta tartani a 2021-es pozícióját és az évet egy számjegyű növekedéssel zárta.

„Az Alzánál hiszünk abban, hogy ilyen nehéz gazdasági időszakban is lehet sikereket elérni, ha a szolgáltatási színvonalat folyamatosan fejlesztjük és figyelünk a vásárlóink igényeire. 2022 ezért leginkább az ilyen irányú fejlesztéseink miatt volt különleges: az egyik legfontosabb fejlesztésünk az új telephely megnyitása Szigetszentmiklóson. Az üzlet az Alza első magyarországi logisztikai központjának része. A kiváló megközelíthetősége lehetővé tette azt is, hogy a vásárlók számára megnyissuk az első magyarországi AlzaDrive-ot – ez azt jelenti, hogy már ki sem kell szállni az autóból a termékek átvételéhez. Csomagautomaták terén is sok változás történt: megnyitottuk az Alzaboxokat logisztikai partnereink számára is, így immár nem csak Alzás csomagok érkeznek hálózatunkba. Ráadásul az automatáinkban ezentúl a vásárlók is tudnak visszárut feladni. Ami nem változott, az a növekvő üzemanyagárak mellett is megmaradt baráti kézbesítési díj. 2022-ben a bemutatótermünkben is meghallgattuk a vásárlók kéréseit – a legkeresettebb árucikkek kihelyezésével tettünk egy lépést a klasszikus bolti értékesítés felé. Mivel a szállítás némileg drágult, úgy éreztük valamivel a vásárlókat kompenzálnunk kell, ezért 2022 során sokat dolgoztunk a kiszállítási idő lerövidítésén és a tájékoztatás pontosításán” – kommentálta a 2022-es ismételt második helyet Takács Csaba, az Alza.hu ügyvezetője.

Harmadik helyen zárt a Media Markt

A 2022-es eredmények alapján, az eTOPLISTA harmadik helyét stabilan őrzi a Media Markt online áruháza. A műszaki áruházlánc esetében is jelentkeztek a vásárlási szokások átalakulásából eredő hatások, melynek egyik legnyilvánvalóbb következménye a hagyományos, bolti vásárlás ismételt erősödése volt 2022-ben.

„A tavalyi év a nehézségek mellett számos pozitív dolgot tartogatott számunkra: újra fellendült az offline vásárlás és az emberek szívesen vették igénybe a személyes szaktanácsadói segítséget, nyitottunk 4 új Shop In Shop áruházat, nőtt az áruházi átvételes rendelések forgalma közel 15%-kal (aminek fenntarthatósági okokból különösen örülünk), valamint bevezettünk egy itthon egyedülálló mobil szolgáltatást az egyik legnagyobb mobilszolgáltatóval együttműködésben. Értelemszerűen a vásárlási kedv mellett az infláció is alakította a számainkat, de 2021-hez képest az összforgalmunk így is közel 20%-kal növekedni tudott” – összegezte a tavalyi év eredményeit Bombera Zsolt, a MediaMarkt Magyarország omnichannel értékesítési igazgatója.

Újak és visszatérők

Az idei TOP15 mezőnyének új tagjaként rögtön a 4. helyre került az IKEA. A lakberendezési vállalat online szolgáltatásai évről évre fejlettebbek és nagy hangsúlyt fektetnek a méltán híres IKEA-élmény digitális térbe helyezésére is. A virtuális valóság révén már online vásárlással is kipróbálhatjuk melyik bútor hogyan festene az otthonunkban, és a rendelések átvétele terén is számos megoldás áll a magyar vásárlók rendelkezésére. Emellett az elmúlt időszakban vidéki tervezőstúdiók nyitásába is kezdtek, amely helyszíneken szintén a digitális megoldások segítségével mutatják be a teljes termékkínálatot az áruházaknál kisebb egységekben.

Az idei rangsor másik „újonca” az eTOPLISTA mezőnyt már korábban többször is megjárt MALL. A webpláza a két évvel korábbi 15. helyezést követően, két pozíciót javítva a 13. helyen tért vissza a mezőnybe. A MALL 2022 áprilisa óta már a lengyel Allegro csoporthoz tartozik.

„Büszkék vagyunk rá, hogy egy ilyen kihívásokkal teli évben sikerült a piaci átlag fölötti növekedést elérni, a pozíciónkat javítani. A növekvő infláció fokozta az árérzékenységet, visszaesett a vásárlási hajlandóság, a lassuló e-kereskedelmi növekedés tovább élesítette a versenyt. Ebben a piaci környezetben kiemelt fontosságú volt a vásárlási hullámok megragadása és a versenyképesség megőrzése, döntő szerepet játszott a szortiment bővítése, a szállítási hatékonyság növelése, illetve a vásárlók bizalmának megőrzése a bizonytalan gazdasági környezetben” – értékelte a MALL újbóli eTOPLISTA helyezését Boros Attila, a MALL.hu Country sales managere.

2022 nyertesei

A TOP15 legnagyobb forgalmi bővülési üteme a Pepitához köthető. A magyar tulajdonú vállalat több mint 70%-kal tudta növelni a forgalmát 2022-ben, ezzel pedig a rangsorban is két pozíciót javítva, a 12. helyen zárt.

A 15-ös mezőny második legnagyobb ugrása a Kifli nevéhez köthető: a cseh online élelmiszeráruház a két évvel ezelőtti listán még csak a 12. helyen szerepelt, tavaly már 6. volt, de a sikeres – több mint 40%-os növekedéssel zárult – évének köszönhetően a 2022-es adatokon alapuló rangsorban már az ötödik helyre került.

A TOP15 legnagyobb, 100%-ban magyar tulajdonosi hátterű cége az Euronics, mely 2022-ben a piaci átlagot több mint háromszorosan meghaladó növekedéssel az összesített mezőnyön belül ezúttal is a 7. helyezést érte el.

A legnagyobb forgalmú online kereskedők 2022-es rangsora:

Az online FMCG kereskedők mezőnyét immár a Kifli vezeti

A kategória élén idén változás történt: 2022-es teljesítménye alapján immár a Kifli az online élelmiszer és drogéria kereskedők mezőnyének legnagyobb forgalmú szereplője, megelőzve ezzel az eddigi piacvezető Tesco-t.

„Nagyon hálásak vagyunk vásárlóinknak a bizalmukért, hűségükért és támogatásukért, amely eljuttatott minket oda, ahol ma tartunk. Az elmúlt év kemény kihívások elé állított mindenkit. A soha nem látott infláció és a kialakult gazdasági helyzet miatt különösen büszke vagyok a sikerre, amit a kemény munkának és a folyamatosan fejlődő szolgáltatásunknak is köszönhetünk” – értékelte az eredményt Gabriel Makki, a Kifli.hu ügyvezetője.

Az FMCG rangsor tízes mezőnyében két magyar cég is helyet kapott 2022-ben

Újoncként élből az FMCG mezőny 6. helyére került a Pelenka.hu, ezzel Magyarország legnagyobb online pelenka kereskedőjévé vált. 6. helyével a Pelenka.hu egyben a legnagyobb 100%-ban magyar tulajdonú cég az FMCG mezőnyön belül. Ráadásul a három idei eTOPLISTA rangsorban nevesített, mintegy 29 e-kereskedő közül 2022-ben a Pelenka.hu nevéhez köthető a legnagyobb (105%-os) éves növekedési ütem is. Ezzel a vállalat az FMCG mezőny 6. helye mellett a magyar cégek rangsorának 13. helyére is felkerült.

Az FMCG rangsor másik újonca a szintén magyar tulajdonú online ital kereskedés, az iDrinks.hu. A cég meghatározó nagykereskedelmi szereplő az alkoholok piacán, de a B2C értékesítését figyelembe véve is a 8. legnagyobb szereplő az online FMCG kereskedők mezőnyében.

Az FMCG mezőny 9. és 10. helyét két gyorskereskedelmi (quick-commerce) szereplője zárja. A rangsoroláskor mind a foodora, mind a Wolt esetében csak a saját, Market értékesítéseiket vettük figyelembe. Mindkét cég szolgáltatása a gyors, 1-2 órán belüli átvételre alapozva nyújt alternatívát a hagyományos bolti bevásárlással szemben. A foodora saját market szolgáltatása még 2020 végén indult útnak (Netpincér market, majd foodpanda market néven), a Wolt piactere pedig tavaly zárta első teljes üzleti évét, így a listára kerülése jól tükrözi a szolgáltatás iránti fokozott érdeklődést.

A legnagyobb forgalmú online FMCG kereskedők top 10-es rangsora:

Az FMCG kategóriába tartozó élelmiszerek, drogéria, valamint háztartási cikkek internetes értékesítési forgalma 2022-ben 20,1%-os emelkedést követően elérte a bruttó 141 milliárd forintot. A TOP10 kereskedő 2022-ben a szektor online forgalmából 99,5 milliárd forintért felelt, ami 70,4%-os piaci súlyt jelent.

Az online FMCG piacon nem csak a kereskedők, hanem a különböző üzleti modellek is versenyeznek egymással: az áruházi kínálatra épülő „hagyományos” modell mellett egyre hangsúlyosabb a gyorskereskedelmi, dedikált online kínálatra épülő kiszolgálás is. Az áruházi háttérre alapozó működési logikát a listát vezető Tesco mellett az Auchan, valamint a Spar képviseli, míg a gyorskereskedelmi működés éllovasa a Kifli.hu, valamint a foodora és a Wolt. A teljes FMCG választékot felvonultató szereplők mellett a kifejezetten a drogéria terméket kínáló Rossmann és dm is stabil tagjai a mezőnynek. Mind a Rossmann, mind a dm a teljes szektor 20,1%-os átlagos növekedési üteménél nagyobbat nőtt 2022-ben.

Az 5 milliárdos sáv feletti, 100%-ban magyar online kereskedők

Az online értékesítés terén tapasztalható piaci koncentrálódás egyértelműen a szélesebb termékkínálattal futó, vagy nagyobb kosárértékű kereskedőknek kedvez, ezért egyre nehezebb igazán nagyra nőnie a gyakran szakosodás, specializálódás mellett döntő magyar online kereskedőknek. Bár több mint 32 ezer magyar webáruház működik Magyarországon, a 100%-ban magyar tulajdonú cégek körét nézve a GKID mérései szerint a bruttó 5 milliárdos online értékesítési sávot csupán alig 13 cég éri el vagy haladja meg.

„Az eTOPLISTA rangsorban nevesített 13 magyar cég mindegyike meghatározó szereplője saját kategóriájának, ráadásul többen már sikerrel léptek be más régiós, vagy európai piacra is. Ez a 13 e-kereskedelmi cég márkaépítésben, szolgáltatási szintben, valamint vásárlói élményben is követendő példaként szolgálhat a hazai online vállalkozások számára. Partnereinkkel azon dolgozunk, hogy a közeljövőben a mezőny további cégekkel bővülhessen, és egyre többen akár határon túli értékesítésbe is kezdjenek” – értékelte a magyar cégek mezőnyét Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.

A 100%-ban magyar cégek listáját az Euronics műszaki áruház vezeti. Az első helyet Hunyady László, a vállalat kereskedelmi és logisztikai igazgatója értékelte: „A 2022-es év különleges volt számunkra: másfél éves fejlesztési munka után bevezettük az új, teljesen saját fejlesztésű webshopunkat, mellyel a külső és belső felhasználói élmény, valamint a konverzió növelése volt a célunk, melyek maximálisan teljesültek is. Az új webmotor emellett olyan platformot biztosít számunkra, mellyel a további fejlesztéseket jóval gyorsabban és költséghatékonyabban tudjuk piacra hozni, így növelni tudjuk a versenyképességünket a nemzetközi cégekkel szemben.

Az év másik jelentős változása az üllői saját raktárbázisba költözés volt, ahol 28 ezer m2-en saját operációval szolgáljuk ki a webes rendeléseket, illetve a bolthálózatot is. A műszaki piacnak nagy lökést adott a 2022-es év első felében az SZJA visszatérítés, melynek kereslet serkentő hatását az év során fokozatosan felváltotta a gazdasági válság és infláció okozta elkölthető jövedelem csökkenés a vásárlói oldalon. Így év végére a teljes műszaki piac már a korábbi évek növekedési ütemét sem tudta hozni, az online értékesítési csatorna súlya pedig csökkenésbe váltott, amelynek mértéke azóta is mélyül.

Omnichannel kereskedőként az online csatornában realizált piacrész növekedésünk mellett még az értékesítési csatornák súlyának offline irányba való visszarendeződéséből is profitálni tudtunk, így 2022 profit oldalon is kiemelkedő eredményeket hozott vállalatunk számára.”

Az 5 milliárd Ft feletti forgalmú magyar kereskedők rangsora az alábbi:

A legismertebb webáruházak listáján is egyre több a nemzetközi márka

Az e-kereskedelem növekedésével együtt a magyar piacon évről évre egyre meghatározóbb a külföldi cégek fölénye. A régión belül a német, cseh, lengyel, szlovák és román e-kereskedők is előszeretettel választják új piacnak a magyart.

Az online vásárlás kapcsán ráadásul egyre kevésbé beszélhetünk országhatárokról. A vásárlók fejében és preferenciái között számos olyan online kereskedői márka van kiemelt helyen, amely a fogyasztók szemszögéből nézve magyarnak tűnik, akár magyarul is jól csengő márkanév mögül értékesít, miközben a gyakorlatban sokszor se magyar operációja, se magyar céges entitása sincs. Ez a működési logika leginkább a ruházat, divat, szépség szegmens kereskedői körében érhető tetten, és ezen szegmensek a leginkább kitettek a külföldi kereskedők térhódításának.

Az eTOPLISTA részeként ezúttal is összegyűjtöttük a legnagyobb spontán márkaismertséggel rendelkező webáruházakat, akiket az első helyes említések (ún. top of mind), és a 2. valamint 3. helyes említések összesített száma szerinti sorrendben mutatunk be.

A legismertebb online kereskedők rangsora:

Fotó: Andrew Neel/unsplash.com

A kutatássorozat első, tavaszi fordulója alapján Magyarországon az online kiskereskedelmi piac 2022-ben 1323 milliárd forintos forgalmat generált, melyhez 77,1 millió darab teljesített rendelés társult.

Az online szektor lendülete az év előrehaladtával folyamatosan csökkent: míg az első negyedév 23%-os bővüléssel zárult, addig a kiemelt időszaknak számító negyedik negyedév – az áremelkedések ellenére – már csak mindössze 4%-os forgalmi alapú bővüléssel zajlott le. Ezzel együtt pedig éves szinten is mindössze 9,9%-kos növekedés volt mérhető az online kiskereskedelmi piacon, ami az infláció mértékét is figyelembe véve már csökkenést jelent 2021-hez képest.

„Igaz, a forgalmi bővülés üteme jelentősen visszaesett 2020 és 2021 után, de más európai országokkal ellentétben Magyarország még így is pozitív növekedési pályán tudott maradni. 2022 nyár végén ez még korántsem volt ennyire magától értetődő” – értékelte a piac 2022-es teljesítményét Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója. „2022 kapcsán az e-kereskedők eleve szkeptikusak voltak, és a járvány hullámaival együtt járó hipernövekedéseket követően visszarendeződésre számítottak, azonban az infláció, valamint a globális és hazai gazdasági hatások együttese erre a természetes visszarendeződésre csak még jobban ráerősítettek” – folytatta az e-kereskedői hangulat összegzését a szakember.

Míg a hagyományos bolti kereskedelemben – élén az élelmiszerekkel és napi fogyasztási cikkekkel – az áremelkedés a fogyasztói kosarakban is tetten érhető volt, addig az e-kereskedelemben a drágulás miatt polarizálódás ment végbe. 2022 második felében – kiemelten szeptembertől kezdődően – érezhetően megnőtt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet, ezzel párhuzamosan jelentősen apadt az árban-minőségben középkategóriás termékek vásárlása, miközben az online kereskedelemben korábban is jelentős arányt képviselő prémium igények továbbra se tűntek el.

A fogyasztói szokások átrendeződése 2022-ben összességében 2%-kal lefelé húzta az online kosárértékeket, ami tavaly így 17,2 ezer forint volt egy vásárlásra vetítve. A kosárérték csökkenésére pedig csak ráerősített, hogy 2022 második felétől érezhetően visszább vett a lakosság a jóléti kiadásokból, ami leginkább a műszaki cikkek és nagyértékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.

A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes (online + offline) kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra.

Erősödnek a külföldi kereskedők, egyre vékonyabb a határ a belföldi és külföldi rendelés között

A magyar online forgalmat más megvilágításba helyezi, ha a webáruházak szemszögéből vizsgálva ketté osztjuk belföldi és külföldi kereskedőkre. Utóbbi csoportba ráadásul ma már korántsem csak az idegen nyelvű, nem forintban árazó kereskedők értendők bele, hanem a lokalizált szolgáltatással (magyar nyelvű oldallal, helyi ügyfélszolgálattal, a magyar vásárlók igényeire szabott fizetési és kézbesítési megoldásokkal) szereplők is. Ezek az európai, gyakran szomszédos vagy más kelet-európai országból üzemelő webáruházak a magyar vásárlók számára épp úgy helyinek tűnnek, de míg néhány éve a belföldi működésű áruházak rendelkeztek helyismeretből és kiszolgálási gyorsaságból fakadó üzleti előnyökkel, addig az elmúlt 1-2 évben ez a különbség gyakorlatilag megszűnt. A felgyorsult csomaglogisztikának köszönhetően már egy nyugat-európai raktárból induló megrendelés is másnap a magyar vásárlónál lehet.

A Digitális Kereskedelmi Körkép egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy a 2022-es évre mért 9,9%-os online kereskedelmi növekedés csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelési számát figyelembe véve csökkenés lett volna. A magyar e-kereskedelmet tehát egyre inkább befolyásolják, formálják a már magyarként viselkedő, helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők. Ez komoly kihívást jelent a helyi, Magyarországon működő cégek számára, mivel a nemzetközi értékesítésből származó adatvagyon és a több piac között eloszló, optimalizált működési költségek összességében erősebb értékesítési pozíciót eredményezhetnek a nemzetközi cégeknek.

A belföldi piacnak ennek ellenére komoly korlátai vannak: az új vásárlók megszerzése, a vásárlási frekvencia növelése, illetve a megfelelő marketing alkalmazása mind olyan kihívást jelent, ami nagymértékben megnehezíti az online kiskereskedők fejlődését. Ennek egy lehetséges ellenszere, ha nem csak a hazai piac keretei között gondolkoznak a kereskedők, hanem külföldi vásárlókat is igyekeznek elérni. Jelenleg minden hetedik webáruház van jelen külföldi piacon is és csaknem hasonló arányban vannak a kilépést tervezők is. A leginkább preferált országok között Románia és Szlovákia szerepel a legnagyobb súllyal, de a külföldre is értékesítő boltok harmada nem szomszédos nyugat-európai országokat is kiszolgál.

Csökkenő kosárértékek mellett is növekvő rendelési gyakoriság jellemzi az online piacot

A forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), majd 2021-ben a két mutató bővülési üteme kiegyenlítődött és 2022-ben már a rendelések nagyobb ütemben tudtak bővülni, mint a forgalom (11,8% vs. 9,9%). A magas bővülési ütem hátterében a 2022-re jellemző alávásárlás mellett elsősorban az áll, hogy egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2023 elejére elérte a 21 online rendelés/fő/év szintet.

„Bár ez elmúlt 9-10 hónap nagyon turbulens volt a magyar e-kereskedelem számára, de szerencsére mindez nem befolyásolta a vásárlók online rendelés iránti – egyre nagyobb – elköteleződését. Az elmúlt évek intenzív kereskedői versenyében jelentősen javult a vásárlói élmény és az általános szolgáltatási színvonal, így mára sokkal természetesebbé, ezáltal pedig rendszeresebbé vált az online rendelés a magyar vásárlók számára is. Kiemelnénk, hogy nagyot fejlődött a magyar piac a fizetési szolgáltatások területén is: fogyasztói oldalról mára alapelvárás a  mentett kártyás fizetés biztosítása, amely egyre több kereskedőnél érhető el hazánkban. Ez a megoldás végső soron az ügyfélélmény mellett fontos biztonsági- és lojalitás-építő tényezővé vált az értékesítési folyamatokban” – emelte ki a kutatás egyik legfontosabb üzenetét Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A szakember mindehhez hozzátette azt is, hogy a Digitális Kereskedelmi Körkép kutatás mérései szerint Magyarországon mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Közülük 3,9 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak vásárlói bázisát.

Eddig 2023 is hasonló képet fest, de a kereskedők bizakodók

A külső hatásokra adott vásárlói reakciók 2023 első negyedévében sem változtattak a magyar online kereskedelem helyzetén: a magyar piacon működő webáruházak átlagosan 4,8%-os forgalmi növekedést tapasztaltak az első három hónapban. Ugyanakkor az e-kereskedők az elmúlt hónapok nehézségei ellenére összességében pozitívabbak a 2023-as év kapcsán és idén a 2022-es évhez hasonló, 10%-os forgalmi bővülésre számítanak.

Még mindig az utánvétes fizetés a legnépszerűbb, de a készpénz szerepe csökken

A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon az online rendelések 63%-a már elektronikus fizetéssel kerül kiegyenlítésre. A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése az online fizetésnek van 35%-kal, ezt követi a bankkártyás utánvét 28%-kal.

„A digitális technológiák fejlődése, a kereskedők fejlesztései, valamint a fizetési élmény látványos javulása együttesen terelik a vásárlókat a digitális fizetési megoldások irányába. Bár a magyar e-kereskedelemben továbbra is dominál az utánvétes fizetés, 2022-ben már minden második átvételkor fizetett rendelés elektronikus tranzakcióval zárult és az arány 2023-ban tovább erősödik” – foglalta össze a fizetési szokások átalakulását Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője. „A fizetési megoldások elsődleges terelője, formálója a kereskedő, ezért a webáruházak edukálása kulcsfontosságú. Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy az olyan megoldásokat, mint a mentett kártyás fizetés, megismertessük az érintettekkel. Hiszen az, hogy a vásárló pár kattintással, néhány másodperc alatt, az adatai begépelése nélkül tud fizetni, nem csak az ügyfélélményt javítják, de a lojalitást is erősítik, ez pedig egy win-win helyzet minden fél számára. Jelenleg már 5 webáruházból 4 lehetővé teszi, hogy online fizessük ki vásárlásunk ellenértékét.Az online fizetési kedvhez azonban több tényező együtt állására van szükség, melyből a kereskedőbe vetett bizalom, a termék ára, valamint a weboldal minősége is előkelő helyen van” – mondta el a szakember.

Fotó: John Schnobrich/unsplash.com

A legtöbben idén is a tavalyihoz is hasonlóan tervezik megünnepelni a húsvétot, ám tavalyhoz képest néhány jelentős eltérés is tapasztalható: idén 5 százalékkal alacsonyabb azoknak az aránya (20 százalék), akik ismerősöket, rokonokat terveznek otthonukban vendégül látni az ünnep alatt – derül ki a GKID 1700 fő körében zajlott, a hazai felnőtt korú internetezőkre reprezentatív felmérésből, amelyet az eMAG megbízásából készített el a piackutató cég.

A húsvéti szokások közül a legnépszerűbb a hagyományos húsvéti menü fogyasztása, a válaszadók 56 százaléka fog ezzel ünnepelni. Minden negyedik felhasználó készül tojásfestéssel, vagy kalács, sütemény készítésével, locsolkodásban pedig 31 százalékuk működik közre akár locsolóként, akár meglocsoltként. A hazai internetezők 15 százaléka szervez tojásvadászatot – minél több gyermek van egy családban, annál magasabb az így ünneplők aránya.

Legtöbbünknél otthoni sütés-főzéssel telik majd a húsvét

Az idei húsvétot saját bevallásuk szerint idén a legtöbben (33%) otthon, szűk családi körben ünneplik majd. A válaszadók mintegy negyede számára sütéssel-főzéssel, étkezéssel telnek ezek a napok, de ugyanekkora hányaduk tervez kirándulást, negyedük vendégségbe hív rokonokat, ismerősöket, míg csaknem minden ötödik válaszadó (19%) maga lesz vendég másnál.  A válaszadók mindössze 7 százaléka tervez az ünnepre kulturális programot, ugyanennyien belföldi utazást, és csupán 2 százalék utazik külföldre.

Tavalyhoz képest idén kevesebben (26% helyett 20%) terveznek kirándulást, kevesebben utaznak el (7% helyett 5%), és a 2022-es 26 százalékhoz képest idén csupán a válaszadók 21 szándékozik sütés-főzéssel tölteni a húsvétot.

Ezeket a húsvéti ajándékokat rendelik leginkább online

A válaszadók közel kétharmada tervez külön húsvéti termékeket beszerezni, 35 százalékuk pedig online is tervez rendelni. Az online vásárlás mellett leginkább az alábbi érvek szólnak: nagyobb a választék (47%), könnyebb az árak összehasonlítása (37%), itt találni megfelelő terméket (37%).

Internetes áruházakból a legnagyobb arányban könyvet (43%), műszaki cikket (38%), játékot (35%) ruhát, cipőt (27%), sportszert (23%), valamint ajándékba szánt alkoholos italt (16%) terveznek rendelni húsvétra a hazai internetezők. Emellett a locsoláshoz vagy ajándékba szánt parfümök esetében is jelentős (14%) a kimondottan online vásárlást tervezők aránya.

Tartós élelmiszerre (például tormára, mustárra, üdítőre) a legtöbben (35%) bruttó 5-10 ezer forint közötti összeget terveznek költeni, friss élelmiszerre (sonka, tojás, zöldségek) viszont 10-20 ezer forintot szán a legtöbb (37%) válaszadó, takarító, tisztítószerre 5 ezer forint alatti összeg ráfordítása a legjellemzőbb (39%). Ajándékba szánt játékra a legtöbben (37%) 5-10 ezer forintot költenének, ahogy műszaki cikkre (30%) és könyvre (49%) is.

Saját adatai alapján az eMAG-nál húsvétkor a játékok, azon belül is főleg a LEGO-szettek, társasjátékok iránt emelkedik meg a kereslet, de ezekben a hetekben alkoholmentes italt, üdítőt, valamint tartós élelmiszert, tisztító- és mosószert is sokkal többen rendelnek online.

Ezen spórolnak a netezők idén húsvétkor

Ha az ünnepi vásárlás oldaláról nézzük, a legtöbben (23%) a húsvéti menüre terveznek kevesebbet költeni, a válaszadók 19 százaléka pedig ugyanannyit tervez költeni, és számít arra, hogy az árak emelkedése miatt kevesebb dolgot fog megvásárolni, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor jelentős azoknak az aránya (13%), akik az áremelkedések miatt eleve magasabb húsvéti költéssel kalkulálnak.

Játékok, ajándékok beszerzésén jóval kevesebben (a felhasználók 9 százaléka) terveznek spórolni, ennél többen (12%) ugyanannyit költenének e célra, mint tavaly, 2 százalékuk pedig még annál többet is.

^[1] A felmérés adatfelvétele 2023. márciusában zajlott 18 év feletti online is vásárló internetezők körében, nem, kor és lakóhely településtípusa szerint reprezentatív mintán, 1700 válaszadóval

A Coca-Cola HBC vállalatcsoport ez év elején az elsők között Magyarországon kezdte meg a Caffè Vergnano prémium olasz kávétermékek kizárólagos forgalmazását, miután 2021 októberében 30%-os részesedést szerzett a márkatulajdonos Casa del Caffè Vergnano vállalatban.

„A kávé meghatározó eleme a stratégiánknak, hogy teljeskörű italgyártó vállalatként minden napszakban minden egyes felmerülő fogyasztási alkalomra megfelelő terméket kínálhassunk vevőpartnereink és fogyasztóink számára. A jelenleg 200 hazai vendéglátóhelyen kapható márkával a célunk, hogy 2023 végéig további 300 HoReCa partnert vonjunk be az értékesítésbe” – mondta el az Accademia Vergnano átadására rendezett sajtótájékoztatón Árok Gábor, a Coca-Cola HBC Magyarország kávéportfóliójának vezetője. „A vendéglátóipari értékesítés mellett az otthoni fogyasztásra is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ahogy a gkid-vel közös kutatásunkból is kiderült, a legtöbben otthonukban reggel kávéznak: amint kinyitják a szemüket, a fogyasztók 84 százaléka már indítja is a napot egy energiát adó feketével. Persze a nap további részében is szívesen fogyasztunk kávét: népszerű a délelőtti (43 százalék) és az ebéd utáni (44 százalék) kávé is, de sokan a délutáni órákban is megisznak egy-egy csészével (37 százalék).”

A gazdasági válság természetesen kihívások elé állítja ezt a szektort is. A Nielsen 2022-es magyarországi adatai szerint bár sok téren az emberek kevesebbet fogyasztanak egy adott termékből, vagy olcsóbb brandet vesznek le a polcokról, azonban a kávéval ez nem így van. A legfrissebb adatok szerint ugyanolyan mennyiségben és ugyanazt a márkát választják továbbra is mint korábban. Úgy tűnik tehát, hogy a minőséghez ragaszkodnak a magyarok, a mindennapokba élményt egy magas minőségű kávéval csempésznek. Magyarországon az éves kávéfogyasztás jelenleg mintegy 19 ezer tonnára tehető.

A Caffè Vergnano egy idén 140 éves múltra visszatekintő prémium olasz kávé, amely alapítása óta hű az olasz kávéhagyományokhoz, miközben folyamatosan lépést tart a legújabb kávétrendekkel. A családi vállalkozás – amely immár negyedik generáció óta egyengeti a márka útját – rendelkezik a legrégebbi kávépörkölő üzemmel Olaszországban, ahol tradicionális módszerekkel pörkölik és blendelik a kávébabokat. A Caffè Vergnano büszke a hagyományaira legyen szó a termékek előállításáról, vagy az olasz kávékultúra terjesztéséről – írják.

„Az olasz kávékultúra része a tradíció, az évszázados előállítási módok, a jól bevált receptúra és a testes ízélmény sok fogyasztót vonz, akik számára a történelem és a hagyományok szeretete legalább olyan fontos, mint a kávé, amit elfogyasztunk” – mondta Carolina Vergnano, a Casa del Caffè Vergnano vezérigazgatója, az Accademia Vergnano Budapest képzési központ hivatalos megnyitóján. „Blendjeink sokéves tapasztalataink eredményei: mivel a kávébabok minősége évről évre változhat, ezért a mi feladatunk és tudásunk szükséges ahhoz, hogy egységes, harmonikus maradjon a Caffè Vergnanora jellemző autentikus ízvilág.”

A vállalat elkötelezte magát a fenntartható működés mellett, különös figyelmet fordítva a csomagolási hulladékok kezelésére. A Caffè Vergnano kapszulás termékei biológiailag lebomló, komposztálható csomagolásban érkeznek, míg a HoReCa egységekben értékesített 1882 elnevezésű kávék csomagolása 100%-ban újrahasznosítható, valamint 100%-ban újrahasznosított PET alapanyagból készül.

A Caffè Vergnano a tradíció, a szakmai tudás átadására is nagy hangsúlyt fektet, ezért jöttek létre világszerte képzési központjai. Az Accademia Vergnano képzési központok hálózatával a vállalat arra törekszik, hogy minél szélesebb körben megismertesse a minőségi kávékészítés titkait és praktikáit a vendéglátás szakma képviselőivel, illetve a kávé iránt elkötelezett érdeklődőkkel. Az első Accademia Vergnano a Vergnano család szülővárosában, Chieri-ben létesült, megemlékezve a vállalat 1882-ben indult történetéről. Az oktatási központ kialakítását a család otthona inspirálta, hangsúlyozva az olaszok számára oly fontos családi összetartozást, a szeretetteljes atmoszférát és közös alkotás inspiráló hatását. A most átadásra kerülő Accademia Vergnano Budapest 50 millió forintos beruházással született meg és a következő egy évben összesen 300 vevőpartnereknek illetve baristáknak szóló szakmai képzésnek ad majd helyet.

A koronavírus okozta kihívások és lezárások ellenére a Caffé Vergnano vállalat a 2021-es évet 92 millió eurós teljes forgalommal zárta, ami megközelítette a válság előtti, 2019-es forgalmat. Tehát stabil, nagymúltú vállalatról van szó, amely mára meghatározó szerepet tölt be az olasz kávépiacon, 90 országban van jelen – teszik hozzá.

„Közös célunk a Casa del Caffè Vergnano csapatával, hogy együttes erővel növeljük a márka ismertségét és elérhetőségét azokban az országokban, amelyekben a Coca-Cola HBC jelen van annak érdekében, hogy a prémium olasz kávék minél szélesebb fogyasztói körhöz eljuthassanak. Célunk, hogy a Caffè Vergnano mint új belépő a szuperprémium piacra 2023 végére 0,5%-os piacrészhez jusson a teljes magyar kávépiacon. Ez volumenben 200%, árbevételben 220%-os növekedést jelent. A Coca-Cola HBC ebben a munkában kiterjedt vevőpartneri hálózatával, több évtizedes értékesítési tapasztalatával és végrehajtási kiválóságával támogatja a Casa del Caffè Vergnano csapatát” – mondta el a rendezvényen Árok Gábor.

A kutatásban megkérdezett legfiatalabb korcsoport, a 18 és a 24 év közötti fiatal felnőttek több mint fele a nyári időszakban változtat kávézási szokásain, míg a 60 év felettiek 70 százaléka ugyanúgy kávézik nyáron, mint a hűvösebb évszakokban. A kánikulában is sokan ragaszkodnak reggeli vagy épp ebéd utáni kávéjukhoz: a Costa Coffee és a GKID közös kutatásában résztvevők 68 százaléka alapvetően nem változtat a nyári időszakban a kávéfogyasztási szokásain, így nyáron is melegen issza azt.

Aki mégis változtat, az jellemzően kevesebb kávét iszik a nyári szabadsága, pihenése alatt (7%), különösen igaz ez a legfiatalabbakra (14%). Érdekes, hogy az adott napi hőmérséklet nem igazán befolyásolja a kávéválasztást: mindössze a válaszadók 3 százaléka teszi az időjárástól függővé, hogy hogyan kávézik. Úgy tűnik, a legfiatalabb válaszadók hajlamosak kánikulában változtatni bevett szokásaikon – 8 százalékuk változtat, és minél idősebb a válaszadó, ez annál kevésbé jellemző.

Jegeskávé sokféle formában

Bár a megkérdezettek több mint fele alkalmanként vagy rendszeresen fogyaszt jeges kávéitalt, azért a fiatalok körében a legnépszerűbbek a hűsítő kávék: míg a 18-24 évesek csupán 15%-a nem fogyaszt jegeskávét, addig ugyanez az arány a 60 év fölöttieknél már 43%. A fiatalok ráadásul nem csak többet fogyasztanak, de többféle hideg kávéitalt is kipróbálnak, és nyitottabbak az édesebb verziók, például a fagylaltkávé iránt. A kutatás alapján a legnépszerűbb ital a jeges cappuccino, ezt minden ötödik válaszadó fogyasztja, közel ugyanennyien választják a fagylalt kávét (19%) és a jeges espresso-t is (18%). A fiatalabbak körében is a jeges cappuccino a legnépszerűbb, a 30 év alattiak közül minden harmadik válaszadó ezt a hűsítő italt fogyasztja legszívesebben. Nemek közötti megoszlás is megfigyelhető: a férfiak 36%-a nem fogyaszt jeges kávéitalt, ha igen, akkor is a tejmentes verziót, az espresso freddot választják, míg a jeges cappuccinót, a frappét és a fagylalt kávét inkább a nők részesítik előnyben.

Otthon készül a jegeskávé

A Costa Coffee a kutatásban arra is kíváncsi volt, hogy vajon a hazai kávékedvelők maguknak készítik-e el a jegeskávékat vagy inkább kávézóban, strandon fogyasztják-e. Úgy tűnik, a válaszadók 76 százaléka otthon készíti el jeges finomságát, de kávézóban is szívesen fogyasztja 43 százalékuk, strandon 15 százalékuk, míg munkahelyen viszonylag kevesebben, a válaszadók 12 százaléka él barista szenvedélyével.

Mennyiért veszünk jegeskávét?

A jegeskávét fogyasztók meglehetősen árérzékenyek – 78 százalékuk maximum 1000 forintot hajlandó fizetni egy jegeskávé-változatért. A válaszadók 14 százaléka fizetne 1000 forint feletti összeget egy jeges italért, míg 7 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy egy igazán jó kávé esetén nem számít az ár. A 18-24 évesek jeges kávéitalok iránti rajongása itt is megmutatkozik, esetükben már 12% válaszolta azt, hogy nem érdekli a termék ára, ha az ízlésének megfelelő italt kap a pénzéért.

Fotó: Julian Christian Anderson/unsplash.com