2021 első három negyedévének bruttó 75 milliárd forintot is meghaladó forgalma a negyedik negyedév hasonló mértékű bővülésével együtt 2021-ben összesen több mint bruttó 110 milliárd forintos bevételt jelentett a napi fogyasztási cikkek hazai internetes piaca számára. Az egész online kiskereskedelmi szektor növekedési ütemének másfélszeresét meghaladó, közel 45 százalékos bővülési ütemével az FMCG immár a negyedik legnagyobb online terület a magyar piacon a műszaki cikkek, a ruházat, illetve a játék/ajándék kategóriák után.

Az FMCG az egyik legszélesebb termékkínálattal rendelkező terület a kereskedelmen belül, napjainkra az online áruházak szintjén is széles kínálattal találkozhatnak a vásárlók a háztartási vegyiáruktól kezdve a babaápolási termékeken át, a tartós és friss élelmiszerekig szinte minden elérhető már online is – egyre gyakrabban akár aznapi kézbesítéssel is.

A kutatás eredményei szerint már a magyar online vásárlók is egyre bátrabban rendelnek akár a friss élelmiszerek közül is az internetről, a népszerűségi listát azonban a tartós háztartási cikkek vezetik:

1. tisztítószer, háztartási vegyiáru (52,3%)
2. szépségápolási termék (40,3%)
3. gyógyszer, vitamin, egészségmegőrzés (39,2%)
4. toalettpapír, szalvéta, papíráru (38,3%)
5. tartós élelmiszer (35,8%)
6. üdítő, ásványvíz (31,8%)
7. tejtermékek (29,7%)
8. zöldség, gyümölcs, tojás (28,9%)
9. felvágott (25%)
10. állateledel (24%)

2021-ben az online megrendelt FMCG termékek kategóriájában az átlagos kosárérték közel bruttó 21 ezer forint volt.

A GKI Digital kutatásának eredményei szerint a magyar online vásárlók közül a legtöbben az eMAG-tól rendeltek gyorsan forgó fogyasztási cikkeket 2021-ben a vizsgált tizenhat, online FMCG kereskedelemben aktív márka közül.

Ha az FMCG-n belül kifejezetten élelmiszerre és készételre szűkítjük a listát, az eMAG még ekkor is a negyedik helyen áll a fogyasztási cikkekre és élelmiszerekre specializálódott Tesco, Foodpanda, Kifli.hu hármasa után, ami jól jelzi a termékkategória népszerűségét az általános webáruházként működő eMAG.hu-n.

A kutatás vizsgálta azt is, hogy az online napi fogyasztási cikkeket vásárlók melyik kereskedőt kedvelik a leginkább: ebben az összesítésben szintén az eMAG végzett az élen, a második helyre holtversenyben a Foodpanda és a Tesco online áruháza került, míg a harmadik legkedveltebb szereplő a Rossmann lett.

Az idősebb netezők ütemezetten, a fiatalok ad-hoc vásárolnak be

A kutatás korosztályi bontásaiból kiderül, hogy az idősebb, 60 év feletti korosztály tagjaira a rendszeresség jellemző, mivel ők az átlagosnál nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy a heti bevásárlást (18%) és a havi bevásárlást (29%) intézik online (is).

A 18-24 éves korosztály tagjainak vásárlási szokásai jelentősen eltérnek, rájuk nem jellemző, hogy ütemeznék az online bevásárlást: 51%-uk egyszerűen akkor vásárol online FMCG termékeket, amikor nincs kedve vagy ideje boltba menni. Az átlag feletti arányban vásárolnak napi használati cikkeket online a nők (14%), a 30-39 évesek (16%) és a Budapesten élők (22%) a kutatás eredményei szerint.

Hogyan választanak áruházat a magyar internetezők?

A válaszadók legnagyobb hányada (36%) elsősorban a termékek ára alapján választja meg, melyik online áruházból rendel fogyasztási cikket, de csaknem ugyanennyien (34,1%) választanak korábbi tapasztalataik alapján.

A korábbi pozitív tapasztalatok különösen fontosak a 60 év feletti felhasználók körében: körükben a legnagyobb az aránya (46%) azoknak, akik ár helyett a kedvező tapasztalatok alapján választanak online áruházat. Ugyancsak nagyon fontos szempont a fogyasztási cikkek online rendelésekor a weboldal könnyű használhatósága, valamint a kiszállítás kiszámíthatósága és gyorsasága is – derül ki a kutatás eredményeiből.

Élelmiszer és egyéb háztartási cikk internetes vásárlása kapcsán minden második válaszadót az bosszant a leginkább, ha a kiszállított termékek minősége nem megfelelő, 40 százalékuk az ügyfélszolgálat elérhetetlenségét tartja frusztrálónak, és ugyanennyien tartják problémásnak, ha helyettesítő terméket kapnak az eredetileg kiválasztott termék(ek) helyett.

Két-három napon belüli kiszállítást kérnek a legtöbben

Bár bizonyos településeken és szállítóknál már akár aznapi kiszállítás is elérhető, a fogyasztási cikkeket rendelő online vásárlók 41 százaléka 2-3 napon belüli kiszállítási időpontot választ. A vásárlók csaknem negyede (24,8%) esetében van, hogy aznapi, van, hogy későbbi kiszállítást kérnek, 21,3 százalékuk pedig nem ragaszkodik fix időablakhoz, akkor veszi át a terméket, amikor az megérkezik.

Mivel a napi szintű bevásárlást még kevesen intézik az interneten keresztül Magyarországon, az aznapi átvételt az online FMCG termékeket rendelő vásárlók mindössze 7,6 százaléka részesíti előnyben, további 2,1 százaléka néhány órán belüli átvételt várna el, újabb 2 százalékuk pedig egy órán belül szeretné megkapni a vágyott terméket is.

Fotó: Pickawood/unsplash.com

Van, aki többet kávézik

Bár a koronavírus miatt sokan vannak, akik idejük nagy részét otthon töltötték az elmúlt másfél évben, a karácsonyi időszakban másként vagyunk otthon: végre átadtuk az ajándékokat, elkészült a menü – utána le lehet ülni egy igazán jó kávé mellett beszélgetni. Úgy tűnik, ez az elfogyasztott kávé mennyiségén mégsem változtat mindenkinél: a Costa Coffee és a GKI Digital kutatásában a rendszeresen kávéfogyasztó válaszadók 77 százaléka azt mondta, hogy nem tér el bevett kávéfogyasztási szokásaitól az ünnepek alatt. A válaszadók 16 százaléka kiemelte, hogy ebben az időszakban többet, míg 7 százalékuk kevesebbet kávézik.

A menü része

A karácsonyi menünek 10-ből 4 válaszadó esetében ugyanúgy része a kávé, mint minden étkezésnek – a válaszadók 10 százaléka még 24-én a karácsonyi vacsora után is kínál a menühöz kávét. Szintén minden tizedik válaszadó kiemelt szerepet szán a kávénak – ők vagy kávékülönlegességekkel készülnek vagy a desszerthez illő kávét kínálnak ezekben a napokban a család és a vendégek számára.

Van, aki csak karácsonykor habosít

A Costa Coffee arra is kíváncsi volt, vajon a különleges alkalmakra különleges kávét választanak-e az emberek? Kiderült, hogy a válaszadók többsége, tízből heten ugyanolyan márkát, ugyanúgy elkészítve fogyasztanak, mint a hétköznapokon. Azért sokan, minden harmadik válaszadó ilyenkor valami specialitással rukkol elő: 11% kávékülönlegességgel, 10% ízesített karácsonyi kávékkal készül az ünnepekre, míg 7% kissé magasabb minőségű kávét választ, sőt van, aki a tejhabosítót is igazából csak ilyenkor veszi elő a konyhaszekrényből. A kávékülönlegességek, ízesített kávéitalok vásárlása népszerűbbek a nők, mint a férfiak körében, és a kutatás szerint a hölgyek szívesebben készítik és fogyasztják is ezeket ebben az időszakban.

A kávézásra szánt idő

Bár azt gondolhatnánk, hogy karácsonykor jobban van időnk leülni és elmélyültebben kávézni, a Costa Coffee és a GKI Digital kutatásából az derült ki, hogy mindössze minden ötödik válaszadó szán az ünnepek alatt több időt a kávézásra, kávékészítésre. Ők azt mondják, hogy csak ilyenkor jut több idejük a kávékészítésre, és ilyenkor kísérletezőbb kedvűek is. Akik számára ez fontos (a válaszadók 60%-a), azok a hétköznapokban is megtalálják erre az időt. Érdekes módon a férfiak körében magasabb, 66 százalék azok aránya, akik mindig szánnak időt a kávézásra, míg a nők esetében csak 56 százaléknak jut erre ideje.  Úgy tűnik azonban, hogy a magyar kávékedvelők egyre nagyobb kedvvel fordulnak az élménykávézás felé a felébredést célzó funkcionális kávézás helyett – ha eddig nem tettük, az ünnepek alatt mindenképp élvezzük ki minden cseppjét egy nyugodtan elfogyasztott minőségi kávénak.

A kutatást a Costa Coffee megrendelésére a GKI Digital 2021 novemberében 2703 válaszadó megkérdezésével készítette.

Ma már bárki lehet a család baristája, hiszen annyi kávékészítő eszköz, annyiféle kiegészítő és persze olyan széles palettája áll rendelkezésre a kávéknak, hogy nem egyszerű döntést hozni, kinek mit vegyünk, ha kávéval kapcsolatos ajándékra voksolunk.

Kávé ajándékba

Márpedig a kávé népszerű ajándék: a Costa Coffee és a GKI Digital 2021 novemberében végzett felmérése szerint a válaszadók 44 százaléka ajándékoz kávét vagy kávézással kapcsolatos eszközöket karácsonyra. A nők még nagyobb arányban szeretik ezt a fajta ajándékot: minden második női válaszadó ajándékoz kávét vagy ehhez szükséges kiegészítőt, eszközt. A funkcionális, ébredést segítő kávézástól a minőségi kávézás felé elmozdulás az ajándékok esetében is tetten érhető: leginkább a különleges, prémium kávé ajándékozása jellemző (19%). Emellett népszerű a hagyományos kávé (12%) és a karácsonyi ajándékszettek is (8%) átadása is.

„A kávénál nincs jobb ajándék. Különösen elegáns a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó és kiváló minőségű terméket venni. Az Esőerdő Szövetség (RFA) által minősített kávék megbízható, az ott élőkre és dolgozókra nézve biztonságos termőhelyről származnak és ezeknél a kávéknál a környezet védelme a szállítás, valamint a feldolgozás során is fontos szempont – természetesen a Costa Coffee is ilyen” – mondta Gávris Iván, a Costa Coffee kávészakértője.

A férfiak többet költenek kávéra

A kávé hasznos ajándék, hiszen jellemzően a háztartások nagy része amúgy is költ erre minden hónapban. A Costa Coffee és a GKI Digital kutatása szerint míg a nők negyede, a férfiak mintegy harmada költ havonta 3.000 és 5.000 forint közötti összeget otthoni kávézásra. Az ennél magasabb kategóriában is többet költenek a férfiak: minden tizedik férfi 5.000 és 10.000 forint között fordít eme kedvelt tevékenységére.

A nők inkább habosítanak

Természetesen nem csak kávét, hanem a kávékészítéshez szükséges kiegészítőt is lehet ajándékba adni. Ezek nagyon megkönnyítik azok dolgát, akik családjuk baristájaként otthon is szeretnek kávékülönlegességeket készíteni. Népszerűek a különböző tejhabosítók, melyek kínálatában a legolcsóbbtól, az okosváltozatig találunk termékeket. Ezekkel valószínűleg fiatalabb korosztályba tartozó nőrokonoknak, barátnőknek lehet nagyobb örömet okozni, ugyanis ők nagyobb arányban használják ezt az eszközt a férfiaknál: minden ötödik nő issza kávéját habosított tejjel, ez az arány a huszonévesek esetében még magasabb.

Alternatív tejek és cukrok

Nem csak az ajándékra kell gondolni, hanem a hozzánk érkező vendégekre is: a kávé mellé felszolgált kiegészítők ma már korántsem csak a fehér cukorra és a tejre korlátozódnak. A nők körében a növényi alapú italok és a klasszikus fehér cukor alternatívái, különféle cukorpótlók igen népszerűek, nem árt, ha az ünnepi vendégség idejére ilyesmit is beszerzünk, ha egyébként nem élnénk ezekkel. A férfiak többsége a feketekávéra voksol, 64 százalékuk így kéri a kávét, míg a nőknek csak a 45 százaléka issza magában, kiegészítők nélkül. Cappuccinót, coffee lattét a nők több mint harmada fogyaszt akár otthon, akár kávézóban, a férfiaknak csupán a negyede él ezekkel.

A kutatást a Costa Coffee megrendelésére a GKI Digital 2021 márciusában 2721, majd 2021 novemberében 2703 válaszadó megkérdezésével készítette.

A tavalyi árbevétel növekedésének üteme azt is bizonyítja, hogy a vállalat jól reagált a pandémia kihívásaira. A tizenkét számjegyű árbevétel mögött nagy részben a vállalat CRM, expanzió és kereskedelmi stratégiája áll. De a márciusban jelentkező online piaci robbanás megfelelő kezelése is megalapozta a sikert.

2020-ban jelentősen megváltoztak a magyar társadalom fogyasztási és vásárlási szokásai. A Rossmannt a legnagyobb kihívás elé az állította, hogy a drogériai forgalom szerkezete teljesen átalakult. A szépségápolási termékek iránti kereslet drasztikusan visszaesett, ugyanakkor ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt az egészségmegőrzéssel kapcsolatos, illetve a higiéniai termékek iránti igény.

A Rossmann sikerét egyértelműen a dolgozóinak köszönheti. Idén és a tavalyi évben is sor került béremelésre, év végén továbbá, egy egyenlő mértékű egyszeri juttatásban részesítettek minden munkatársat, így stabil munkahelyként tekinthetnek a Rossmannra a jelenlegi és leendő alkalmazottak. Már másfél éve sikeresen átállt a vállalat irodai része a home office-ra, ami a járványhelyzet után is a vállalati működés része marad.

2021-ben a cég az előző évhez hasonló sikerrel kíván megfelelni a piaci kihívásoknak jelenleg 230 üzletével és online szolgáltatásával, melyet még markánsabbá kíván tenni. A fővárosban a budai oldalon két jelentős helyszínen is betérhetnek Rossmann drogériába a vásárlók, az egyik a Campona bevásárlóközpontban, a másik a vadiúj városrészben, a BudaParton található. Természetesen a vidéki városok sem maradnak új drogéria nélkül: Kaposváron, Pécsett, Sopronban, Győrben, Székesfehérváron, Nyíregyházán és idén már Balatonlellén is találkozhatnak a Rossmannal. Idén összesen 18 új bolt várja majd a vásárlókat az országban. Az üzletek önkiszolgáló kasszával történő modernizációja is folytatódott, a Flórián téri drogéria után, az Árkád Bevásárlóközpontban található üzletben is gyorsan, sorban állás nélkül intézhetik a bevásárlást.

A vállalat saját kutatási eredményei alapján webshopjában időablakos szolgáltatást biztosít, mely során a vevő a számára legkényelmesebb időintervallumban veheti át a megvásárolt termékeket. Összesen 46 településen, Budapesten kívül már az agglomerációban is lehetőség van az akár aznapi kiszállításra. A nyári eredmények alapján úgy látja a vállalat, hogy kiemelkedő igény van rá.

A Rossmann a piaci kihívásokra gyors, határozott és eredményes válaszokat adott. Ennek is köszönhető, hogy a GKI Digital idei, immár hatodik alkalommal közzétett kutatásában a legnagyobb forgalmú online FMCG kereskedők rangsorában a legmagasabb forgalmú drogériai webshop a Rossmann Online Drogériája.

A Rossmann csoport 3,5%-kal növelte 2020-ban forgalmát 10,35 milliárd euróra a 4244 boltjában. Dirk Rossmann a Dirk Rossmann GmbH alapítója 2021. szeptember végén nyugdíjba vonul és a vállalat irányítását fia, Raoul Rossmann veszi át. Dirk Rossmann könyvírásnak szenteli az idejét. Magyarországon is hamarosan kapható lesz a Németországban már bestseller könyve, A polip kilencedik karja.

Amit már biztosan tudunk: rekord forgalmak jellemezték 2020 első 10 hónapját

2020-ban eddig minden olyan tényező az online kiskereskedelem erősítését szolgálta, ami más ágazatokra hátrányos hatással volt. Ezt az elmúlt 3 negyedév forgalmi adatai is pontosan visszaigazolják. A koronavírus e-kereskedelemre gyakorolt hatása közvetve már az év első negyedévében is érezhető volt, azonban a második negyedévre vált igazán meghatározóvá. Miközben a kereskedelem legnagyobb része gyakorlatilag stagnált, az online piac első negyedéve 21%-os, míg a második negyedéve önmagában is impozáns, 47%-os bővülést produkált. Ugyan a harmadik negyedév – a nyári hónapok során – már lassabb dinamikájú bővüléssel zárt (+19%), még ezzel a „gyengébb” három hónappal együtt is az elmúlt 5 év leggyorsabb növekedésének lehetünk tanúi. Ennek köszönhetően 2020 első 9 hónapjának online forgalma 30%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, elérve a bruttó 526,5 milliárd forintos szintet.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérésének adataiból az is látszik, hogy a 2020-as forgalombővülés leginkább a műszaki és számítástechnikai cikkek, a barkács és lakásfelszerelési eszközök, valamint az élelmiszereket, illetve drogériai- és háztartási termékeket magába foglaló FMCG területén volt jelentős. A műszaki cikkek online értékesítésből származó forgalma csupán a második negyedévben 84%-kal bővült év-év alapon, a harmadik negyedév pedig további 28%-os bővülést hozott a szektornak. Sokatmondó, hogy 2019-ben a műszaki szektor online forgalma még az utolsó, ünnepi negyedévben se tudott ilyen mértékben bővülni.

A kereskedelem összességében örülhet, ha „nulla pluszos” szezont zár

A magyar kereskedők kilátásai a vírussal, korlátozásokkal, vásárlási idősávokkal és rövidebb nyitva tartásokkal terhelt ünnepi szezonban korántsem nevezhetők fényesnek. A teljes magyar kiskereskedelmi piacot tekintve, az évek óta tartó, dinamikus növekedés ugyanis megtört, így összességében mindenképpen egy visszafogottabb, tavalyi szinthez legfeljebb hasonló év végi szezonja lehet a kereskedelemnek.

Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a korlátozásoknak köszönhetően – a tavaszi időszakhoz hasonlóan – ismét sok vásárlás terelődik át az online piacra, így az e-kereskedelem ezúttal is jól járhat.

Hogy pontosan mennyire, az viszont erősen függ az aktuális járványhelyzettől és a december közepéig életbe lépő, esetleges további korlátozásoktól: lesznek-e lezárások, korlátozások, megjelenik-e a kereskedelemben vagy a logisztikai szolgáltatóknál a vírus, ha nyitva is maradnak, mennyire lesz biztonságos bevásárlóközpontokban ajándékok után vadászni?

A koronavírus miatt idén szűkül a karácsonykor ajándékozottak köre

Befolyásolhatja a szezont az is, hogy a járvány egyik nyilvánvaló hatásaként 2020-ban kevesebb embernek tervezünk ajándékot adni karácsony alkalmából. A tágabb rokonság, ismerősök, munkatársak esetében az ajándékozás elmaradása érthető, mivel nem biztos, hogy az ünnepek során mindenkivel személyesen is tudunk majd találkozni. Emiatt, míg tavaly átlagosan 8 ember részére készültünk kisebb-nagyobb meglepetéssel, idén csupán a legszűkebb családra, és a közeli barátokra, vagyis 5-6 főre korlátozódik ez a lista.

A GKI Digital és az Árukereső.hu október végi lakossági kutatása alapján, idén átlagosan 52 300 Ft az ajándékokra szánt keret, ami az előző évi adatokhoz képest 8%-os emelkedést jelent. Figyelembe véve az ajándékozottak körének szűkülését, az inflációt meghaladó mértékű növekedés várható a költésekben, és az egy főre eső ajándékok értéke megnő.

2020-ban változhat a Black Friday slágertermékeinek köre

Mivel a járvány felborította különböző termékkörök éven belüli csúcsidőszakát, idén jónéhány klasszikusnak mondható termékkategória lecsúszott az eladási listák élmezőnyéből. Az elmúlt hat év hazai Black Friday akciói során ezek a top termékek jellemzően műszaki, szórakoztató elektronikai, számítástechnikai cikkek és háztartási gépek voltak. Idén ebből a körből a laptopok, háztartási gépek, okos TV-k, játékkonzolok és egyéb számítástechnikai kiegészítők iránti kereslet a vírus hatására már a tavasz folyamán tetőzött.

Bár a kiemelten hirdetett, „kirakatba rakott” termékek körében idén is nagy hangsúlyt kapnak ezek a cikkek, de az akciós termékek mezőnyében a korábbi szezonoknál nagyobb szerep jut a játékoknak, könyveknek, ruházati cikkeknek és szépségápolási termékeknek. Emellett több a lakberendezési, lakásfelszerelési, barkács, valamint FMCG termékhez köthető akció is. A műszaki cikkek körében pedig a TV-k és laptopok helyett inkább a középkategóriás mobiltelefonoké, valamint a kis- és közepes háztartási gépeké (pl.: kávéfőző, konyhai robotgép, hajszárító) a főszerep.

A tervezett vásárlások összértékét az euró árfolyam emelkedése miatti árnövekedés felfelé tolja, azonban mivel a népszerű termékek körében hangsúlyosabbak az alacsonyabb árfekvésű cikkek, a kosárértékek összességében csökkenésnek indultak 2019-hez képest. Ugyanakkor a tranzakciószám és az ebből fakadó csomagszám semmiképpen nem lesz kevesebb, tehát a logisztikai szolgáltatók akár még nagyobb arányú bővülésre is számíthatnak.

Az e-kereskedelmi forgalom tekintetében, az utolsó negyedévre a GKI Digital és az Árukereső.hu összességében, 25-30%-os növekedéssel számol, amivel az év egésze is 30%-os növekedés fölé kerülhet. Ez kétszerese a tavalyi év bővülési ütemének.

Tehát az eddigiek alapján erős, de még kezelhető volumeneket hozó, logisztika és készletezés szempontjából „nyugodt” szezonja van az e-kereskedelemnek. Ennél pontosabban azonban még november végén se lehet látni az előttünk álló néhány hetet. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy erre a különleges ünnepi szezonra is még sokáig emlékezni fogunk.

Miközben a gazdaság szinte teljesen leállt, a koronavírus miatt kialakult helyzet sebességváltásra késztette az online kereskedelmet. Az új vásárlók megjelenése és a karácsonyi szezont idéző csomagszámok vajon meddig tartják lendületben az e-kereskedelmi piacot és hogyan reagáltak a helyzetre a kereskedők? – ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a GKI Digital friss online kiskereskedelmi gyorsjelentése.

Átterelt, előrehozott és extra költések is gyorsítják az online szektor növekedését

Az online szektor gyors növekedését több termékkategória megnövekedett népszerűsége okozza. Bizonyos kategóriák online kereslete kifejezetten a járvány-helyzet miatt lendült fel (élelmiszerek, tisztítószerek, vitaminok, gyógyszerek és egyéb FMCG termékek), míg más kategóriákban a digitális oktatás, távmunka okozott megnövekedett keresletet (műszaki cikkek, laptopok, számítástechnikai kiegészítők). Ahogy teltek a hetek, sorra jelentek meg újabb és újabb igények: az otthonléthez kapcsolódó bútorok, kényelmes ruházat, lakásfelújításhoz, kertrendezéshez szükséges eszközök, valamint sportszerek forgalma nőtt meg. Azonban ezekkel a beszerzésekkel párhuzamosan más – az otthonlét során nélkülözhető – kategóriák forgalma drasztikusan lecsökkent (pl.: divatcikkek, szépségápolási termékek, fényképezésre, videózásra használható műszaki cikkek). Az online áruházakban március közepe óta tapasztalható többletforgalom jellemzően három különböző vásárlói magatartás eredménye:

1. Átterelődés: a megnövekedett kereslet nagy része a hagyományos üzletekből csatornázódott át – részben az élelmiszer-boltokból, másrészt a bezárt, vagy csökkentett munkarendben működő áruházakból.

2. Előrehozott költés: a forgalom másik része tervezett, de előrehozott vásárlás: ide tartoznak a szórakoztató elektronikai cikkek, azon belül is a Netflix, YouTube és HBO GO-képes okos TV-k, melyek értékesítési „főszezonját” a végül elhalasztott foci EB és az olimpia jelentette volna. Illetve a normál esetben jellemzően csak a tavasz végén beinduló otthon-kert-barkács termékek iránti kereslet is érezhetően emelkedések indult már márciusban.

3. Extra költés: Természetesen volt egy olyan része is a vásárlásoknak, amely valójában pluszt jelentett, mert ha nem jött volna a járványhelyzet, nem kellett volna megvásárolni (ilyenek például az otthoni munkához kötődő számítástechnikai eszközök, otthon is használható sportfelszerelések, sporteszközök, továbbá játékok, videojátékok és főzéshez, otthoni hajápoláshoz kapcsolódó eszközök).

Több mint 50 ezer új, kezdő online vásárló másfél hónap alatt

A GKI Digital mérései szerint a járvány eredményeképp március közepe és április vége közötti másfél hónap során – csupán a termékrendelések tekintetében – több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon, ezzel az aktív online vásárló, felnőtt lakosság száma már eléri a 3,35 millió főt. A bővülés mértékét érzékelteti, hogy 2019-ben 8 hónap alatt nőtt organikusan ilyen mértékben az új belépők száma, mint most a járvány hatására alig másfél hónap alatt.

21,4%-os piacbővülést hozott az első negyedév

Bár a koronavírus csak március második felében tört be a magyar lakosság hétköznapjaiba, az online kiskereskedelem első negyedéves eredményeire így is hatással volt: az e-kereskedők három hónap alatt mintegy 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek, bruttó 149,6 milliárd forint értékben. A piac egészére nézve ez rendelési számban 15,9%, míg értékben 21,4%-os bővülést jelent 2019 első három hónapjához viszonyítva.

A magyar online piac szerencsésnek mondható: több európai országgal ellentétben, a magyar kormány nem függesztette fel az online kiskereskedelmet, így a szektor bővülése a második negyedévben még látványosabb lehet. A GKI Digital várakozásai szerint ez akár rekord közeli, 34-35%-os bővülést is jelenthet az áprilisi–júniusi időszakban.

Számolva az év második felére várt vásárlóerő-csökkenéssel és gazdasági recesszióval (mely során az év végéig akár 3-7% körül is csökkenhet a hazai GDP), az éves online forgalom tekintetében drasztikus változások helyett valószínűleg inkább csak átrendeződések lesznek. Azonban az első két negyedév megnövekedett online vásárlói bázisa és rendelésszáma összességében segíthet abban, hogy az online kereskedelem az év második felében is tartani tudja a növekedés gyorsuló dinamikáját. Így a piac – a mostani kilátások alapján, a 2019-es 16%-os bővülést követően – éves szinten mintegy 25%-kal növekedhet.

Karácsonyt idéző csomagforgalom a logisztikai cégeknél

A koronavírus hatásaként a logisztikában átrendeződés figyelhető meg. Míg például az Egyesült Államokban egyértelműen a „click and collect” a legkedveltebb és „legbiztonságosabbnak” kikiáltott megoldás, Magyarországon a házhoz szállítás és a csomagautomata az a két átvételi mód, amely a vírus időszakában növekedni tudott. Az átadópontok szerepe ezzel együtt jelentősen csökkent. Sok személyes átvételi pont és külső csomagpontként is szolgáló üzlet zárt be, illetve vesztett vásárlóbázist a homeoffice miatt, ezzel jelentős hatást gyakorolva az online rendelések kézbesítési módjára.

Míg 2019-ben a belföldi rendelések mintegy 43%-a valamilyen személyes átvételi mód révén került a vásárlóhoz (pl.: csomagpont vagy bolti átvétel), addig 2020 tavaszán a csomagponti, személyes átvételre eső forgalom döntő részben átterelődött a házhoz szállítási szolgáltatást nyújtó logisztikai cégekhez. Ennek köszönhetően, a futárszolgálatok egész áprilisban karácsonyi (novemberi, decemberi) vagy akár azt meghaladó csomagszámokkal dolgoztak.

A házhoz szállítás esetében minden logisztikai cég gyorsan (már március második felében) megoldotta az érintkezésmentes átadást, az aláírás kikerülésére különböző módszereket dolgoztak ki. Segíti a futárszolgálatok helyzetét, hogy immár – sok év után – végre nem probléma a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő felvétele és a kézbesítést több olyan külső körülmény is könnyíti, ami egy hagyományos év végi csúcsra egyáltalán nem jellemző: a városokban a forgalom jelentősen visszaesett, könnyebben, gyorsabban lehet közlekedni és parkolni. Ráadásul a címzettek jellemzően otthon tartózkodnak, és a csomagok nagyobb részét fizetik ki a vásárlók előre, online, így a futárok napi munkája egyszerűbbé, gyorsabbá vált.

 Még háziorvoshoz sem jár mindenki rendszeresen

A kutatásban részt vevők 30%-a évente, 28%-a félévente keresi fel saját háziorvosát – 31 százalékuk pedig csak baj esetén fordul orvoshoz, 5% magánintézményben végezteti el az általános szűrővizsgálatot – ez derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital 2020 januárjában végzett felméréséből.

Évente egy laborvizsgálat minden felnőttnek javasolt. Államilag támogatott szűrővizsgálatra évente legalább 1 alkalommal a válaszadók 64%-a látogat el, miközben 12% magánellátás keretében veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A 25-29 év közöttiek még ennél is nagyobb arányban mondtak nemet a szűrésnek erre a formájára: 60 százalékuk csak akkor megy államilag támogatott szűrővizsgálatra, ha valamilyen problémát észlel.

Ha fogorvos vagy nőgyógyász, akkor irány a magánorvos

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felmérése szerint a magánegészségügyi ellátásként a legtöbben fogászati (53%), szemészeti, optikai (26%) és nőgyógyászati (25%) szűrővizsgálatot vesznek igénybe, jellemzően ezeken a területeken választjuk a fizetős szolgáltatásokat. Nőgyógyászatra magánellátásban a válaszadók 61 százaléka jár legalább évente egyszer, míg az állami ellátást mindössze 36 százalék veszi igénybe ilyen gyakorisággal. Nőgyógyászati magánszűrésre egy év alatt a legtöbben (61%) 10 és 30 ezer forint között költöttek, fogászatra minden harmadik válaszadó 50 ezer forintnál is többet költ évente.

Állami vs. magánellátás

A legtöbb válaszadó (53%) azért nem vesz igénybe minden esetben állami egészségügyi szolgáltatásokat mert nagyon sokára kapna csak időpontot. Második leggyakoribb távolmaradási oka rendelőben tapasztalható hosszú várakozási idő (38%), 41% pedig már csalódott vagy rossz tapasztalatot szerzett az állami szolgáltatások színvonalával kapcsolatban.

A magánegészségügyi ellátás színvonalának legfontosabb mércéje a vizsgáló orvos szaktudása, szakmai hozzáállása ez 79 százalék számára bizonyul döntőnek. Fontos emellett a várakozási idő rövidsége, ezt a válaszadók kétharmada tartja fő szempontnak. Tényező még az ár (63%) és a gyors időpontadás (57%) is.

Szűrővizsgálatok online vásárlással

Egészségügyi ellátásokat már online is lehet vásárolni, akár jelentős kedvezményekkel is. A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felmérése szerint a válaszadók 28 százaléka már vett bónuszt/kupont, vagy más online formában egészségügyi szolgáltatást. Nyitottságot mutat, hogy 38 százalék még nem tett így, de úgy gondolja, hogy a jövőben fog vásárolni az interneten szűrővizsgálatot. Minden ötödik válaszadó azért nem vásárolt ilyen jellegű ajánlatot, mert nem talált megfelelőt, 35% pedig nem is keresett online egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó bónuszt/kupont. A válaszadók negyede nem is gondolt rá, hogy ilyen jellegű kuponos szolgáltatást vásároljon, pedig a Bónusz Brigádon számtalan ilyen jellegű ajánlatok között lehet válogatni vásárolni.

Azok közül, akik már vettek egészségügyi bónuszt, a legtöbben fogászati szolgáltatást (35%), 27 százalék szemészeti vagy optikai ellátást, 15 százalék pedig valamilyen képalkotó vizsgálatot vettek igénybe.

Elégedettség az egészségügyi ellátással

Eltérőek a válaszok az állami és a magánegészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén: ami a személyzet kedvességét, segítőkészségét illeti az állami ellátásban tapasztaltakkal 24 százalék volt elégedetlen, míg a magánszolgáltatók esetén ezt mindössze 2 százalék A személyzettel az állami ellátásban 17, a magánellátásban 58 százalék volt nagyon elégedett.

A várakozási idővel az állami ellátásban 62 százalék volt elégedetlen, míg a fizetős ellátás esetén 5 százalék bizonyult elégedetlennek és 84 százalék elégedettnek. A vizsgáló orvos szaktudásában már nem mutatkozik ekkora különbség: az állami intézmények orvosaival közel 60 százalék elégedett, ami a magánegészségügyet illeti az abban dolgozó orvosok felkészültségével 86 százalék volt megelégedve.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából az is kiderült, hogy az állami ellátás időpontjaival 55 százalék elégedetlen, míg a magánellátásban mindössze 4 százalék érzi úgy, hogy sokára kapott időpontot.

8 embernek veszünk ajándékot

Az elmúlt 4 év tekintetében minden bizonnyal az idén lesz a „leggazdagabb” a magyar internetezők karácsonya – 2019-ben átlagosan 8 fő megajándékozását tervezik az internetezők, és az ajándékokra szánt költségkeret is 5 éves csúcson van: a tavalyi 41 ezer forint helyett idén már átlagosan 48 400 forintot tervezünk költeni az ajándékokra összesen, ami több mint 20 ezer forinttal haladja meg a négy évvel ezelőtti keretet. A megajándékozandók körét a szűk, valamint a tágabb család mellett barátok, kollégák, egyéb ismerősök alkotják.

Tájékozódás: A legtöbben már az ár-összehasonlító oldalakat használják elsőként

Az internet vásárlásban betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az online vásárlás dinamikus fejlődése mellett, már a rendelés előtti tájékozódásban is megelőzi az internet az olyan hagyományos csatornákat, mint a bolti nézelődés, vagy az akciós újságok és egyéb hirdetések, reklámok böngészése. Újdonság azonban, hogy helycserére került sor a világhálón belüli tájékozódási források sorrendjében: 2019-ben már az ár-összehasonlító oldalak (pl.: Árukereső.hu stb.) használata a legkedveltebb megoldás a vásárlás előtti tájékozódás és termékkeresés során (74%), megelőzve a webáruházak kínálatának átnézését (57%), valamint az internetes keresőkből (pl.: Google, Bing stb.) induló tájékozódást (55%).

Az internetezők az online vásárlásra voksolnak

A tájékozódás mellett már a beszerzések jelentős része is az interneten zajlik: a magyar netezők 80%-a idén is tervez belföldi webáruházból rendelni, de 18% külföldi rendelés lehetőségét se veti el, átlagosan 14 ezer forintot szánva erre.

Azok, akik az online feltérképezést követően nem internetről rendelik meg a terméket, leginkább továbbra is plázákban (54%) vagy hagyományos boltban, szaküzletben (29%) vásárolnak majd idén is. A külföldi rendelésekben élen járnak a férfiak, plázákban viszont szívesebben vásárolnak a nők, illetve a fiatalok és nyugdíjasok.

Összetett folyamat az ajándékok beszerzése

Ugyan az ajándékok beszerzését nem lehet elég korán elkezdeni (az internetezők 21%-a már októberben nekilátott), a legtöbben nem kötik ezt a folyamatot konkrét időszakhoz, hanem inkább a megfelelő akciókra várnak (39%). Ettől függetlenül az internetezők többsége nem akarja az utolsó napokra hagyni az ajándékvásárlást. A halogatás leginkább a legfiatalabb (Z generációs) vásárlókra és férfiakra jellemző. Ők nagyobb eséllyel hagyományos módon intézik majd a beszerzést, például plázákat járva keresnek ajándékötletet az ünnepet megelőző napokban.

Érdekesség, hogy a nemek között ilyen téren nagy különbségek mutatkoznak. A női vásárlók előbb neki állnak az ajándékgyűjtésnek, és a legjobb akciókat remélve, elnyújtják a vásárlásokat egészen december közepéig. Ezzel szemben a férfi vásárlók szívesebben intézik az ajándékbeszerzést tömbösítve, egy-egy kiemelt időszakra/akcióra koncentrálva. Esetükben ezért a Black Friday – mint alkalom – 2x olyan népszerű ajándékvásárlás céljából, mint a nőknél.

Ár-érték szempontok mentén döntünk, de még mindig a klasszikus ajándékokban hiszünk

A megfelelő karácsonyi ajándék kiválasztása sosem egyszerű feladat. Az árcédula mellett évről évre egyre hangsúlyosabbá válnak az egyéb szempontok is: ilyen tekintetben a legtöbben (46%) az ajándékba szánt termék ár-érték aránya alapján döntenek folyamatosan figyelve, hogyan változik az ajándékba szánt termék ára, törekedve arra, hogy a lehető legkedvezőbb akciót csípjék el.

Az ajándékok kapcsán továbbra is a klasszikusokra esküszünk.

A három legnépszerűbb termékkategória:

1. ruházati cikk (44%)
2. szépségápolási termék, kozmetikum (37%)
3. játék (36%)

Miközben a nőknél a dobogó ugyanezen a három termékkörből áll, a férfiak ajándékozási listájának képzeletbeli dobogójára a ruhák mellett felkerültek a számítástechnikai cikkek és a mobiltelefonok is.

A Black Friday akciók során inkább még magunknak vásárolunk

Idén az aktív internetezők 1/5-e – kb. 1,2 millió ember – az ajándék beszerzések kapcsán is számít a novemberi Black Friday akciókra, bízva a jó ajánlatokban és a széles választékban. Ugyanakkor a magyar vásárlók a Fekete Péntek akciók során elsősorban még nem a karácsonyi ajándékokat vásárolják, hanem saját, az akciós időszakra halasztott beszerzéseiket valósítják meg.

Ennek megfelelően – bár az ünnepi szezon a Black Friday-al indul – novemberben leginkább a számítástechnikai eszközök (46%), szórakoztató elektronikai cikkek (44%), okostelefonok (45%) és nagy háztartási gépek (39%) vásárlását tervezik a vásárlók. Miután a saját vásárlásokkal végeztek, még átböngészik az ajánlatokat karácsonyi ötletek és ajándékok után kutatva, de a karácsonyra szánt meglepetések vásárlásával sokan inkább megvárják a december eleji fizetést. A férfiak jellemzően konkrét termékkör vagy termék akciós árát várják, míg a nők nyitottabbak, és inkább azt nézik, mit lehet leértékelve kapni.

„A csomagküldési megoldások használatának újragondolása  azért is rendkívül fontos, mert a szállítási és raktározási ágazat szén-dioxid-kibocsátása a magyar gazdaság összkibocsátásának 12%-át adja” – mondta Diófási-Kovács Orsolya, a Corvinus Egyetem adjunktusa. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a legtöbb csomagküldő cég „háztól-házig” szolgáltatást nyújt, akár többször is megismételve a kiszállítást abban az esetben, ha a címzett nem tudja átvenni a csomagot, ezzel tovább terhelve környezetünket.

A hazai felhasználókat elsősorban az érdekli, mennyibe kerül a szolgáltatás, és nem az, hogy mennyire környezettudatos a megoldás. Ezért is a legszerencsésebb választás a csomagautomaták használata, mert amellett, hogy ezeknek a legalacsonyabb a tarifájuk, az egy csomagra vetített károsanyag-kibocsátásuk is a legkevesebb.

„A csomagautomatás szolgáltatást alapvetően a fiatalabb, urbánusabb és környezettudatosabb közönség használja, de egyre népszerűbb a 40 év felettiek körében is ” – ismertette Timár Szabolcs, a GKI Digital Kft. (GKID) ügyvezetője. Egy, a GKID által idén végzett kutatás azt mutatja, hogy bár az automatát sokan még mindig csak a webáruházas rendelésük átvételére használják, összességében több, automatába kerülő csomag származik a magánszemélyek közti csomagküldésből, mint a netes rendelésekből.

A kutatásból látszik, hogy csomagküldés esetén az automatás átvétel az átlagosnál is magasabb népszerűségnek örvend a 25-29 évesek (18%) és a 40-49 évesek (17%) körében. A szokványosnál magasabb arányban használták már a csomagautomatákat internetes rendelések átvételére a 25-39 éves online vásárlók (35-37%), a megyei jogú városokban élők (42%), valamint a tanulók (36%) és a kisgyerekkel otthon maradók (52%) is.

Magyarországon közel ezer cég tevékenykedik CEP-területen. (A CEP egy angol nyelvű mozaikszó, a „courier, express, parcel” szavakból tevődik össze, magyarul ez annyit tesz: futár, expressz, csomag.) Itthon 50 millióra tehető a kézbesített csomagok száma, a tanulmányban vizsgált szolgáltatók adatai alapján. Az iparág éves árbevétele hatvan milliárd forint fölött van, és ennek, valamint a forgalomnak több mint kétharmadát a 3 legnagyobb szereplő teszi ki.

Magyarországon a szomszédos országokhoz viszonyítva az online vásárlók száma alacsonynak mondható: a felnőtt lakosság csupán 33%-a (3,2 millió fő) vásárol évente minimum 1 alkalommal terméket webáruházból. Ez annak tükrében sem magas, hogy Magyarországon az aktív, azaz a heti rendszerességgel internetező, 18 év feletti internetező lakosság száma megközelíti a 6 millió főt. A most készült kutatásban részt vevők 90 százaléka vásárolt már idén a neten, a legtöbben (37%) 3-6 alkalommal, de 15 százalék több mint 20-szor. A kutatásban részt vevők negyede a Bónusz Brigád törzsvásárlója, de a kitöltők nagy része már vásárolt pár alkalommal az oldalon.

Akciós portál vagy programajánló

A kutatás készítői rákérdeztek, hogy vajon milyen típusú oldalként látják a válaszadók a Bónusz Brigádot? A válaszokból az derült ki, hogy 61 százalékuk akciós ajánlatok gyűjtőhelyeként tekint az oldalra, ám minden ötödik válaszadó programajánlóként gondol rá, ahol remek inspirációkat talál szabadideje eltöltéséhez, 28 százalékuk pedig utazási ötleteket gyűjt a Bónusz Brigádra látogatva.

Konkrét elképzelés vagy böngészés

Alapvetően az emberek kétféle módon vásárolnak akár online, akár személyesen egy üzletben: vagy egy konkrét terméket/szolgáltatást keresnek, vagy átnézve a kínálatot választják ki, hogy mi tetszik nekik – nincs ez másként a Bónusz Brigád vásárlóival sem. 47 százalékuk konkrét elképzeléséhez keresgél, 53 százalék a neki megtetsző ajánlatot vásárolja meg. Persze nem mindenki dönt azonnal: mindössze minden harmadik válaszadó mondta magát impulzusvásárlónak, 38 százalék lassan, átgondoltan választ, 31 százalék pedig célirányosan vesz olyasmit, amit bónusz nélkül, amúgy is megvásárolna.

Tudatosság és/vagy minőség?

A kutatásban részt vevők 66 százaléka valamiféle éttermi szolgáltatást, 65 százalékuk terméket, 53 százalékuk élményt, 51 százalékuk utazást vásárolt már az oldalon. A legtöbben utazásokat keresnek, de sokan vannak, akik új dolgokat akarnak kipróbálni vagy épp ajándék után kutatnak.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital arra is kíváncsi volt, hogy vajon milyen szempontok alapján döntenek egy-egy szolgáltatás- vagy terméktípus esetén a vásárlók. A válaszadók több mint 60 százaléka számára az utazások és élmények kiválasztásánál az ár, azaz a tudatos pénzügyi döntés a fő szempont, a minőség 39 százaléknál fontosabb ennél. Termékek vásárlásánál a válaszadók 54 százaléka számára döntő az ár, míg éttermek esetében fordul az arány és 58 százalék már a minőséget helyezi előtérbe.

Vajon miért éppen a Bónusz Brigádra látogatnak, akik termékeket, szolgáltatásokat, színházjegyeket keresnek? Összességében a válaszadók kétharmada mondta azt, hogy azok az ajánlatok vonzzák őket az oldalra, melyek vásárlása illeszkedik a pénzügyi terveikbe. 50 százaléknak a sokszínűség, 36 százalék számára pedig a megbízhatóság a döntő tényező a Bónusz Brigádra való látogatáskor.

Amikor végül az ajánlatok átvizsgálása után vásárlásra is sor kerül, akkor már közel 70 százalék számára az ár, azaz az átgondolt pénzügyi döntés a nyerő, a válaszadók több mint felének a szolgáltatás/termék minősége és a bónusz beválthatósága, 42 százaléknak pedig az oldal megbízhatósága az elsődleges. Úgy tűnik ezek a legfontosabb tényezők egy vásárlói döntés meghozatalakor. Az ajánlat értékelése csupán minden ötödik válaszadónak fontos és működik mérlegelési tényezőként a vásárlásai előtt, a kedvezmény mértékét is körülbelül 40 százalék vizsgálja, ennél jóval fontosabb, hogy az ár megfelel-e vagy sem – legyen bármekkora is a kedvezmény.

Tudatosság vs. százalékos kedvezmény

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása alapján elmondható, hogy a kedvezményvadász, akciós árra érzékeny vásárlók szemlélete az indulás óta lassú átalakuláson megy keresztül: bár az ár továbbra is fontos, emögött ma már sokkal inkább egy átgondolt pénzügyi magatartás körvonalazódik. Egyes szolgáltatástípusoknál a minőség már nagyobb súllyal esik latba. A kedvezmény mértékére sem igazán kíváncsiak az emberek, inkább az számít, hogy alapos vizsgálódás után a kiválasztott termék ár-érték aránya mit mutat, mely választással hoznak pénzügyileg tudatos döntéseket a vásárlók. „Egyre tudatosabbak a Bónusz Brigád vásárlói, pontosan tudják hogy mit keresnek és ezért mennyit hajlandóak fizetni, a legfontosabb számukra a minőség” – mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.