Több panasz, gyors ügyintézés

Az EASA 26 európai ország 28 önszabályozó szervezetének adatai alapján készítette el éves jelentését. A 2025-ben kezelt 55 737 panasz 5,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A panaszok 90%-át közvetlenül a fogyasztók nyújtották be, ami jól mutatja, hogy a reklámok társadalmi megítélésében és ellenőrzésében továbbra is meghatározó a fogyasztói aktivitás. 10% pedig versenytársi panasz volt. Az önszabályozó szervezetek gyorsan reagáltak a kifogásokra és kezelték a panaszokat: az ügyek 57%-át egy héten, 77%-át két héten, 90%-át pedig egy hónapon belül lezárták. A panaszok földrajzi eloszlása jelentős különbségeket mutat. Az összes bejelentés mintegy 91%-a három országhoz, az Egyesült Királysághoz, Hollandiához és Németországhoz kapcsolódott.

Nem csak a megtévesztés számít!

A megtévesztő reklámok továbbra is a panaszok legnagyobb csoportját jelentik, arányuk azonban a 2024-es 66%-ról 2025-ben 46%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az ízléssel és társadalmi normákkal kapcsolatos kifogások aránya 8%-ról 28%-ra emelkedett, míg a társadalmi felelősség kérdései a panaszok 11%-ában jelentek meg. Az ízléssel, tisztességességgel és társadalmi felelősséggel kapcsolatos részletesebb adatok szerint a kifogások 38%-a a nemi szerepekkel, sztereotípiákkal, a testábrázolással és a nemi alapú diszkriminációval függött össze. További 27% a sértőnek tartott reklámtartalmakat, 12% pedig a gyermekek számára nem megfelelő kommunikációt érintette. A megtévesztéssel kapcsolatos kifogásokon belül a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelően közölt információk jelentették (42%). A termékek és szolgáltatások tulajdonságaira vonatkozó állítások 15%-ot, az árkommunikáció 13%-ot, az egészségre vonatkozó állítások 8%-ot, míg a környezeti állítások 4%-ot képviseltek.

Az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a reklámok értékelésénél nem elegendő kizárólag az állítások valóságtartalmát vizsgálni: a megjelenítés módja, a társadalmi érzékenység és a reklám összhatása is egyre fontosabb szempont.

Honnan érkezik a legtöbb panasz?

A médiatípusok között továbbra is az online reklámok vezetik a panaszlistát 49%-os részesedéssel, ugyanakkor a televíziós reklámok aránya jelentősen, 33%-ról 40%-ra emelkedett. Az online reklámokon belül a legtöbb kifogás a vállalkozások saját weboldalaihoz kapcsolódott (34%). A fizetett közösségimédia-hirdetések 20%-ot, az influenszermarketing 19%-ot, a vállalkozások saját közösségi oldalain megjelenő kommunikáció pedig 15%-ot képviselt. A termék- és szolgáltatáskategóriák közül az egészségügyi és szépségápolási termékek, valamint szolgáltatások reklámjai generálták a legtöbb panaszt (30%). Ezt a kiskereskedelem (18%), a szabadidős szolgáltatások (11%) és az élelmiszerek (6%) követték. A számok jól mutatják, hogy az önszabályozásnak a hagyományos reklámfelületek mellett a digitális kommunikáció különböző formáira is folyamatos figyelmet kell fordítania.

Rekordszintű igény az előzetes véleményezésre

Az európai reklám önszabályozás egyik legfontosabb szolgáltatása a reklámok előzetes véleményezése (copy advice), amelynek során a vállalkozások még a reklám közzététele előtt kérhetnek szakmai állásfoglalást a tervezett kommunikáció megfelelőségéről.

2025-ben az európai szervezetek 126 735 előzetes véleményezési kérelmet kezeltek, szemben a 2024-es 98 209-cel. Ez közel 29%-os növekedést jelent. A szolgáltatás gyorsaságát mutatja, hogy a kérelmek mintegy 96%-át 72 órán belül feldolgozták. Az előzetes véleményezés mellett egyes országokban kötelező közzététel előtti kötelező ellenőrzés (pre-clearance) is működik. Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Portugáliában 2025 során összesen 49 478 reklám esett át ilyen ellenőrzésen.

Magyarország: kevés panasz, erős előzetes megfelelés igény

Az európai összehasonlításban Magyarország sajátos képet mutat. Az Önszabályozó Reklám Testülethez 2025-ben mindössze 15 fogyasztói panasz érkezett, ugyanannyi, mint az előző évben. Ezzel párhuzamosan az ÖRT 629 előzetes véleményezési kérelmet kezelt, ami közel 1100 reklámváltozatot jelent és amellyel az európai országok között a negyedik helyen szerepel, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Franciaország mögött.

A magyar adatok jól mutatják az előzetes megfelelés támogatásának jelentőségét. A reklámok közzététel előtti szakmai vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások még időben felismerjék és korrigálják az esetleges reklám tartalmához kapcsolódó problémákat. Bár az alacsony panaszszám önmagában nem bizonyítja az előzetes véleményezés közvetlen hatását, a két adat együttesen jól szemlélteti a magyar önszabályozási modell megelőzésre épülő működését.

Az ÖRT célja, hogy a reklámozók, ügynökségek és médiaszereplők számára nyújtott szakmai támogatással már a reklámok elkészítésekor segítse a jogszerű és etikus kommunikációt. Ez nemcsak a fogyasztói panaszok, hanem a súlyosabb reklámozási jogsértések és az azokból eredő gazdasági következmények kockázatának csökkentéséhez is hozzájárulhat.

„A számokból is jól látszik, hogy az európai reklám önszabályozásnak bőven van feladata. Az önszabályozás mára elfogadott a reklámszakmában, jól működő rendszer, amelyben a nemzeti önszabályozó szervezetek, a reklámiparági szakmai szövetségek és a digitális platformszolgáltatók közösen dolgoznak a felelős reklámozásért. A reklámpiac folyamatosan változik. Új technológiák, új kommunikációs formák és új társadalmi elvárások jelennek meg, amelyekre fel kell készülnünk, vagy gyors és megfelelő válaszokat kell adnunk. Gondoljunk csak a mesterséges intelligencia alkalmazására, az influenszermarketingre, a fenntarthatósági állításokra vagy a gyermekek védelmére.” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára, az EASA alelnöke.

„A reklámokba vetett bizalom erősítése mindannyiunk közös érdeke. Fontos a reklámipar számára, mert a hiteles kommunikáció a márkák értékét és a reklám hatékonyságát is erősíti. Fontos a fogyasztóknak, mert megbízható információkra van szükségük a döntéseikhez. És fontos a hatóságok, valamint a jogalkotók számára is, mert a hatékony önszabályozás a jogszabályi kereteket kiegészítve képes megelőzni és kezelni a problémákat. Az önszabályozás ereje éppen abban rejlik, hogy nemcsak a már megjelent problémákra reagál, hanem a szakmai együttműködés és az előzetes véleményezés révén azok megelőzésében is aktív szerepet vállal” – emelte ki dr. Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

A Green Pledge-et az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) hozta létre 2022-ben azzal a céllal, hogy bemutassa és elismerje a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából felelős marketinggyakorlatokat. A programhoz később a DIMSZ és az MPRSZ szakmai szervezetei is csatlakoztak.

A program negyedik évében a korábbiaknál kevesebb, ugyanakkor a Green Pledge céljaihoz szorosan kapcsolódó, releváns pályázat érkezett. Az idei mezőny egyúttal jól megmutatta azt is, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem egy-egy környezeti vagy „zöld” állítás használatára szűkíthető, sokrétűbb megközelítést kell alkalmazni.

A Green Pledge pályázati szempontrendszere kezdettől fogva széles megközelítést alkalmaz: a teljes marketingtevékenységhez kapcsolódó fenntarthatósági és környezetvédelmi programokat, azok hitelességét, következetességét, kommunikációját és tényleges hatását vizsgálja. Ennek megfelelően a független szakértőkből álló zsűri számára nem pusztán az a kérdés, hogy egy vállalat mit állít saját környezeti teljesítményéről, hanem az is, hogy milyen valós program áll a kommunikáció mögött, és miként képes bevonni, edukálni vagy akár cselekvésre ösztönözni a fogyasztókat.

Ez az idei pályázatokban különösen erősen jelent meg: a fogyasztói edukáció és a szemléletformálás több programban is központi szerepet kapott.

2026-ban három program részesült Green Pledge elismerésben. Az Auchan Retail Magyarország Kft. Műanyagmentes július 2025 programja a műanyaghasználattal kapcsolatos tudatosság növelésére és a fogyasztói szemléletformálásra épített, a környezetvédelmi célokat a vállalat mindennapi kommunikációjával és fogyasztói kapcsolataival összekapcsolva. A METRO Kereskedelmi Kft. Zöldebb jövő felé programja komplex módon kapcsolta össze a fenntarthatósági szempontokat a vállalat működésével és kommunikációjával, hangsúlyt helyezve arra is, hogy a környezeti felelősségvállalás a partnerek és a fogyasztók számára egyaránt érthető és követhető legyen. A Paksi Önkormányzat Nem zavar az avar! című, a TelePaks Médiacentrum közreműködésével megvalósított helyi szemléletformáló projekt pedig arra mutatott jó példát, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem kizárólag vállalati környezetben lehet eredményes: a program egy konkrét környezetvédelmi kérdést helyezett középpontba, és helyi kommunikációval ösztönözte a lakosság szemléletének és mindennapi gyakorlatának változását.

A díjátadásban Prof. Dr. Bándi Gyula távollétében, Dr. Megyer Örs mellett Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország külkapcsolati igazgatója is részt vett, a Marketing Summit egyik támogatója képviseletében.

„Az idei pályázatok ismét azt mutatták meg, hogy a fenntarthatóság hiteles kommunikációjához mindenekelőtt valódi tartalom szükséges. Különösen értékesnek tartom, hogy több program nem egyszerűen saját teljesítményéről kívánt beszélni, hanem tudatosan a szemléletformálást és a fogyasztók bevonását helyezte előtérbe. Ez az a megközelítés, amely hosszabb távon valódi környezeti hatást is képes elérni” – mondta Prof. Emeritus Dr. Bándi Gyula, a Green Pledge zsűrijének elnöke, zöld ombudsman.

„A Green Pledge-ben soha nem önmagában egy jól megfogalmazott zöld üzenetet kerestünk. Azt vizsgáljuk, van-e mögötte valós vállalás, következetes program és olyan kommunikáció, amely hiteles kapcsolatot teremt a szervezet tevékenysége és a fenntarthatósági cél között. Az idei pályázatok között különösen örömteli volt látni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közönséget nemcsak megszólítani, hanem bevonni és gondolkodásra késztetni is szeretnék” – emelte ki Dr. Megyer Örs, a zsűri társelnöke, az ÖRT tiszteletbeli elnöke.

„Négy év tapasztalata alapján jól látható, hogy a Green Pledge szerepe túlmutat a díjazáson. Jó példákat szeretnénk megmutatni a szakmának arról, hogyan tud a marketing a fenntarthatósági célok valódi támogatójává válni. Idén kevesebb pályázat érkezett, de a beérkezett munkák nagyon pontosan visszaigazolták ezt az irányt: a kommunikáció mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap maga a program, annak hatása és a fogyasztók szemléletformálása. Jövőre pedig már az ötödik Green Pledge-évet indítjuk, ami jó alkalom lesz arra is, hogy visszatekintsünk, mennyit változott ezen a területen a marketing szakma” – mondta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A Green Pledge 2026-ban negyedik alkalommal mutatta meg a marketing szakma fenntarthatósági jó gyakorlatait. 2027-ben a program az ötödik pályázati évéhez érkezik. A program részletei a www.greenpledge.hu oldalon érhetőek el.

Milánóban rendezték meg 2026. május 19–21. között az EASA és az ICAS közös szakmai találkozóját, amelynek házigazdája az olasz reklámönszabályozó szervezet, az IAP – Istituto dell’Autodisciplina Pubblicitaria volt. Az esemény különleges jelentőségét adta, hogy az IAP idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.

A háromnapos találkozón az európai reklámönszabályozás szervezete, az EASA, valamint a nemzetközi önszabályozói közösséget összefogó ICAS tagjai közösen vitatták meg a reklámipar aktuális kihívásait. A szakmai program fókuszában többek között a mesterséges intelligencia reklámcélú alkalmazása, az AI által generált reklámok átláthatósága, a HFSS termékek – vagyis a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú élelmiszerek – reklámozási kérdései, valamint a digitális platformokhoz és influenszer marketinghez kapcsolódó önszabályozási feladatok álltak.

A digitális reklámkörnyezet átláthatósága kapcsán a résztvevők megismerhették az AdLibra monitoring eszközt is, amely a digitális térben elhelyezett reklámok vizsgálatát és elemzését segíti. Az ilyen technológiai megoldások egyre fontosabb szerepet játszanak abban, hogy az önszabályozás a gyorsan változó online reklámpiacon is hatékony, adatvezérelt és naprakész maradjon.

A milánói esemény keretében tartotta közgyűlését az EASA is, ahol tisztújításra került sor. A közgyűlés újabb két évre bizalmat szavazott az EASA vezetésének, amelyben magyar szakember is alelnöki szerepet tölt be: Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára továbbra is az európai szervezet alelnökeként dolgozik.

„Büszke vagyok arra, hogy újabb két évre bizalmat kaptam az EASA vezetésében. A megbízatás személy szerint nekem szól, de az eredmény és a bizalom valójában a magyar reklámönszabályozás nemzetközi szinten is elismert munkájának méltatja. Ezt a munkát közösen végezzük a hazai reklámszakma képviselőivel. Fontos számomra, hogy ezt a feladatot társadalmi munkában látom el” – mondta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára, az EASA alelnöke.

A közgyűlés elfogadta az EASA 2030-ig szóló stratégiájának alappilléreit is. A következő hónapok feladata, hogy a szervezet ezek alapján részletesen kidolgozza a jövőbeni irányokat, amelyeket az őszi, varsói találkozóig kell véglegesíteni. A stratégiai munka célja, hogy az európai reklámönszabályozás a technológiai, társadalmi és piaci változások közepette is hiteles, hatékony és jövőálló maradjon.

A közgyűlés több fontos új tag felvételéről is döntött. Az EASA tagjai közé került a TikTok, amely a Google és a Meta mellett immár a harmadik meghatározó globális digitális platformként csatlakozik az európai reklámönszabályozói közösséghez. A szervezet emellett teljes jogú tagként fogadta az EIMA-t, vagyis a The European Influencer Marketing Alliance-t is. Az új európai szakmai szervezet már 10 helyi influenszer marketing szövetséget tömörít, ami jól mutatja az influenszer marketing önszabályozásának növekvő jelentőségét.

Az esemény ünnepi programjai között kiemelt helyet kapott az IAP 60 éves jubileuma is. A gálavacsorán külön köszöntötték az EASA korábbi elnökeit, köztük dr. Fazekas Ildikót, aki korábban négy éven keresztül vezette az európai szervezetet. Dr. Fazekas Ildikó jelenleg az ICAS Igazgatóságának tagja.

A milánói találkozó megerősítette, hogy a reklámönszabályozás szerepe a gyorsan változó digitális és technológiai környezetben fontosabb, mint valaha. Az AI, a platformgazdaság, az influenszer marketing, a digitális reklámok monitoringja és a felelős élelmiszerreklámozás olyan területek, ahol a szakmai együttműködés, az átláthatóság és a hiteles önszabályozás kulcsszerepet játszik a fogyasztói bizalom erősítésében.

A mesterséges intelligencia és a podcastok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a reklámpiacon – ezt erősítik meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásai is, amelyeket az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közös workshopján mutattak be.

Az esemény legfőbb célja az volt, hogy a reklám- és médiaszakma első kézből ismerje meg a médiahatóság által készített tanulmányok legfontosabb megállapításait, és azok gyakorlati hatásait a reklámozás jelenére és jövőjére. A közel 100 szakember részvételével zajló workshop egyértelműen rámutatott: a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, ugyanakkor új szakmai és etikai kérdéseket is felvet. A hatósággal való együttműködés az ÖRT stratégiájának fontos része. Idén már harmadik alkalommal rendezett workshopot a szakmai szervezet a reklámterület szempontjából kiemelt hatósággal, melyet kiemelt érdeklődés követett a tagság részéről.

Dr. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntőjében kiemelte: „A társszabályozó szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelten fontos számunkra. Az NMHH és az ÖRT között több területen is konstruktív együttműködés zajlik. Az idei már a negyedik év amikor bemutathatunk olyan általunk készített kutatási anyagokat az ÖRT tagságának, amelyek a reklámozási gyakorlat jelenét és jövőjét egyaránt érintik.”

Az AI már nem jövő – hanem a reklámipar új működési alapja

Soós Edina, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia ma már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a reklámipar mindennapi gyakorlatának része. A kutatás szerint a magyar cégek mintegy ötöde már alkalmaz AI-megoldásokat, a nagyobb vállalatok körében pedig ez az arány még magasabb. A technológia elsősorban a tartalomgyártásban, a kampánytervezésben és az optimalizálásban hoz érdemi változást, jelentősen növelve a hatékonyságot és a személyre szabhatóságot. Ugyanakkor az AI térnyerése új kihívásokat is felszínre hoz: a transzparencia, a hitelesség és a fogyasztói bizalom kérdései minden korábbinál hangsúlyosabbá válnak a reklámozási gyakorlatban.

Hallgatóból vásárló: a podcastok reklámereje egyre nő

Kövecses Ágnes, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának osztályvezetője bemutatta, hogy a podcastfogyasztás Magyarországon dinamikusan növekszik: míg 2021-ben a lakosság 40%-a hallgatott valamilyen gyakorisággal podcastet, ez az arány 2024-re már 66%-ra emelkedett. A podcastok egyik legfontosabb sajátossága a személyesebb, bizalmi jellegű kommunikáció, amely különösen értékessé teszi a márkák számára. A hallgatók több mint fele találkozott már reklámmal podcastben, és egy részük vásárlási döntést is hozott ezek hatására. A formátum így egyértelműen kilépett a kísérleti fázisból, és mára a reklámkommunikáció egyik releváns csatornájává vált. A siker kulcsa ugyanakkor nem pusztán a jelenlét, hanem a hiteles, a tartalomba természetesen illeszkedő megjelenés.

Nemcsak trendek, hanem iránymutatások is rendelkezésre állnak

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára az előadásokat követően hangsúlyozta: a bemutatott két téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a szakma számára már ma is elérhetők olyan iránymutatások, amelyek segítik a jogkövető és etikus marketing és reklámozási gyakorlatot.

„A mesterséges intelligencia és a podcastok területén nem a nulláról indul a piac. 2025-ben a reklám- és marketing szakmai szervezetek partneri együttműködésében elkészült az AI Guide ajánlás, míg a podcast reklámozás esetében az ÖRT és az IAB Hungary közösen dolgozott ki útmutatót a helyes reklámozási gyakorlatról” – emelte ki záró gondolatában a szervezet operatív vezetője, majd hozzátette: „a hatóságokkal való közös munkát az érdeklődést látva sikertörténetként értékeljük és a jövőben is folytatni fogjuk”. 

Az esemény egyértelmű üzenete: a hatóság és az önszabályozás szoros együttműködése nélkülözhetetlen a jogkövető, átlátható reklámpiac működéséhez és a reklámok iránti fogyasztói bizalom erősítéséhez.

Együttműködés a jogkövető reklámpiacért

Kiemelt érdeklődés mellett, közel 110 résztvevővel zajlott az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) közös online workshopja. A magas részvétel is jelzi: a reklámszakma számára kiemelten fontos a hatósági gyakorlat első kézből történő megismerése.

Az ÖRT tagsága számára az ilyen fórumok konkrét kockázatcsökkentést jelentenek: az ellenőrzési szempontok és jogértelmezési irányok ismeretében megelőzhetők a jogsértések. A hatóság számára pedig a párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy a vizsgálati tapasztalatok ne kizárólag szankcióként, hanem edukációs eszközként is megjelenjenek a piacon.

A reklám társadalmi felelősség

Az eseményt a két szervezet vezetője nyitotta meg, ezzel is jelezve a téma fontosságát a résztvevők számára. „A fogyasztói bizalom a reklámpiac egyik legfontosabb tőkéje, amelyet az etikus, átlátható kommunikáció erősít” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

Dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke (nyitó képünkön) köszöntőjében kiemelte: „A reklám ma már nem csupán gazdasági kommunikáció, hanem döntéseket befolyásoló eszköz, különösen a digitális térben. A hatóság célja nem a reklám korlátozása, hanem a tisztességes verseny és a fogyasztói bizalom védelme.”

Csákiné dr. Gyuris Krisztina, az NGM fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti együttműködés jelentőségére mutatott rá, külön hangsúlyozva az ÖRT-vel megvalósuló, gyakorlatban is működő, példaértékű szakmai párbeszédet.

2025: fókuszban a digitális tér és a nyelvvédelem

A 2025-ös tapasztalatokat az ÖRT–NKFH workshopon dr. Ábrahám Edit, az NKFH Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályának osztályvezetője ismertette.

2025-ben a fogyasztóvédelmi hatóság országosan 13 679 fogyasztóvédelmi ellenőrzést koordinált, amelyek nyomán 6 180 hatósági eljárás indult, és összesen mintegy 2,6 milliárd forint bírságot szabtak ki.

A reklámokat érintő vizsgálatokkal kapcsolatos összefoglaló alapján, kiemelt figyelmet kapott az influenszer marketing: az influenszerek által közzétett tartalmaknál 12%-os kifogásolási arányt állapított meg a hatóság, jellemzően a reklámjelleg nem megfelelő feltüntetése miatt.

Az online kereskedelemben a Black Friday akciók vizsgálatakor 906 ellenőrzött termékből 131 esetében találtak szabálytalanságot (közel 14%). A hatóság tapasztalatai szerint egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális térben alkalmazott „sötét mintázatok” és más, a fogyasztói döntéseket torzító megoldások.

A legmagasabb kifogásolási arány ugyanakkor a nyelvvédelmi ellenőrzéseknél volt: 117 vizsgálatból 38 jogsértést tártak fel (32%), amelyhez 5,25 millió forint bírság kapcsolódott.

A gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámszabályok ellenőrzése során 258 vizsgálatban 314 reklámot értékeltek, ezek közül 18 bizonyult jogsértőnek, míg az általános reklámszabályok esetében 240 ellenőrzésből 5 jogsértést állapítottak meg (2%).

2026: tovább erősödő kontroll a digitális térben, kiemelt figyelem a zöld és az étrend-kiegészítő témáknak

A 2026. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programot Csákiné dr. Gyuris Krisztina mutatta be. A program 73 ellenőrzési területet ölel fel, amelyek közül több közvetlenül érinti a reklámozási gyakorlatot.

A fő prioritások között szerepel:

• a gyermekek és más sérülékeny fogyasztók fokozott védelme,
• az influenszerek és az online értékesítési gyakorlatok ellenőrzése,
• az ingatlanközvetítők hirdetéseinek vizsgálata,
• a zöld állításokkal kapcsolatos fellépés („greenwashing”),
• az általános reklámszabályok alkalmazásának vizsgálata,
• valamint az étrend-kiegészítők átfogó ellenőrzése.

Az étrend-kiegészítők esetében különösen az egészségre vonatkozó állítások megalapozottsága és a sérülékeny fogyasztók megfelelő tájékoztatása kerül fókuszba.

Valós szakmai igény a párbeszédre

A közel másfél órás online esemény során az előzetesen érkezett és a helyszínen feltett kérdésekre is részletes válaszok születtek. „Kiemelten fontos számunkra, hogy a tagok testközelből is megismerjék a hatósági eljárások szempontrendszerét. A részvételi érdeklődés és az élénk szakmai diskurzus egyértelműen jelzi: az ilyen típusú workshopokra komoly igény van a tagságunk részéről. Az ÖRT a jövőben is folytatja ezt a hagyományt, erősítve az etikus reklámozás intézményét és a fogyasztói bizalmat.” – foglalta össze az esemény tanulságait Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Előzetes megfelelés és tanulás a középpontban

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta: az ÖRT tagsága elkötelezett az etikus reklámozás iránt, amelynek alapfeltétele a folyamatos tanulás és a hatósági gyakorlatok megértése. Az idei workshop iránti kiemelkedő érdeklődést jól mutatja, hogy több mint száz regisztráció érkezett, közel 70 vállalkozás képviseletében, a hirdetői, ügynökségi és médiapiaci oldalról egyaránt. Kiemelte, hogy az előzetes megfelelés – így a reklámok előzetes véleményezése, az edukációs programok és a hatóságokkal közös szakmai események – hatékony eszközt ad a vállalkozások kezébe ahhoz, hogy már a megjelenés előtt elkerüljék a jogsértéseket és az azokkal járó kockázatokat.

Segíteni a vállalkozásokat, megvédeni a fogyasztókat

Rigó Csaba Balázs (nyitó képünkön) megnyitójában rámutatott: a Gazdasági Versenyhivatal számára nemcsak a jogsértések feltárása és szankcionálása, hanem a vállalkozások segítése és a jogkövető magatartás ösztönzése is kiemelt cél. Ennek fontos eszköze a vizsgálati tapasztalatok megosztása és a szakmai szervezetekkel – így az ÖRT-vel – folytatott együttműködés, amely a megelőzést szolgálja.

A GVH elnöke hangsúlyozta: az együttműködő, jogsértéseiket elismerő vállalkozások – a jogszabályi keretek között – együttműködhetnek a GVH-val, ami gyorsíthatja az eljárásokat és akár jelentős bírságcsökkentést is eredményezhet. Ugyanakkor kiemelte: az együttműködés nem mentesít a jogsértések következményei alól, hiszen a tisztességes verseny nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez vagy megkárosításához.

Tanulságok a GVH reklámvizsgálataiból

Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője előadásában a hatóság fogyasztóvédelmi gyakorlatának legfontosabb tapasztalatait foglalta össze. Kiemelte, hogy a GVH vizsgálatai alapján a reklámozási gyakorlatoknál továbbra is visszatérő problémát jelent a nem megfelelő árkommunikáció, a lényeges információk elhallgatása, valamint a fogyasztói döntések sürgetésére építő megoldások, rosszindulatú manipulatív gyakorlatok – sötét mintázatok – alkalmazása.

A hatósági tapasztalatok szerint a digitális környezetben különösen nagy körültekintést igényelnek a helyes az influenszer marketing megoldások alkalmazása. Az ellenszolgáltatás jelölése önmagában nem elegendő: a reklámjellegnek a fogyasztók számára ténylegesen észlelhetőnek és egyértelműnek kell lennie, a felelősség pedig a reklámozók, az influenszerek és a közreműködő partnerek között is megoszlik.

Az előadás kitért a környezeti állításokkal kapcsolatos vizsgálatokra is, ahol a GVH célja annak biztosítása, hogy a reklámüzenetek valós, igazolható tartalmat közvetítsenek, és összhatásukban se vezessék félre a fogyasztókat.

„A hatóság egyre nagyobb hangsúlyt helyez az utóvizsgálatokra és a megfelelési programokra, amelyek nemcsak a jogsértések megszüntetését szolgálják, hanem hosszú távon is hozzájárulnak a reklámpiaci gyakorlatok tisztulásához és a fogyasztói bizalom erősítéséhez” – tette hozzá zárógondolatában a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője.

Kérdésekből válaszok, válaszokból jobb gyakorlat

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára hangsúlyozta: az idei esemény már a negyedik alkalom volt, és mára az ÖRT egyik legnépszerűbb szakmai rendezvényévé vált. Az előadások mellett a tagságtól érkező kérdések megválaszolása valódi gyakorlati segítséget nyújt a reklámkészítés mindennapi kihívásaihoz. „Az ÖRT a jövőben is folytatja a tudásmegosztáson alapuló együttműködéseket más hatóságokkal annak érdekében, hogy tagjai számára naprakész, használható támogatást biztosítson, és erősítse az etikus, jogszerű reklámozási gyakorlatokat, amely segíti a reklámba vetett fogyasztói bizalom növekedését” – fogalmazta meg zárógondolatként a szakmai szervezet operatív vezetője.

Az együttműködés a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) hatálya alá tartozó termékek reklámozására terjed ki, különös tekintettel a felelős, transzparens és szakmailag megalapozott kommunikációra. A megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet szakmai partnerként működik együtt az etikus gyógyszerkommunikáció támogatásában, a panaszügyek egységes elbírálásában és az önszabályozó gyakorlat fejlesztésében.

A Generikus Egyesület célja, hogy tagjai a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe alapján, a Magyar Reklámetikai Kódex szellemében működjenek, és a reklámozási gyakorlat során az ÖRT szakmai tapasztalatára támaszkodjanak. Az ÖRT az etikus reklámozás független szakmai fóruma, amely a jogszabályok mellett a reklámetikai normák érvényesülését, a fogyasztói bizalom és a szakmai hitelesség erősítését tűzte ki célul.

„A gyógyszerreklámozás az egyik legérzékenyebb kommunikációs terület, ahol a szakmai pontosság és a fogyasztók védelme egyszerre követelmény. Az ÖRT számára ez a megállapodás nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősségvállalás is – hiszen a független önszabályozás erejével támogatjuk a tisztességes piaci gyakorlatot.” – mondta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

„A Generikus Egyesület tagjai számára kiemelten fontos, hogy a gyógyszerkommunikációban a hitelesség, a szakmaiság és az etika kéz a kézben járjon. Az ÖRT-vel kötött stratégiai partnerség biztosítja, hogy a reklámok megfeleljenek a legmagasabb etikai és jogi követelményeknek.” – hangsúlyozta Dr. Gaszner Péter, a Generikus Egyesület elnöke.

„A megállapodás gyakorlati segítséget jelent tagjainknak a napi munkában, és egyben garancia arra, hogy a gyógyszerreklámokban megjelenő információk szakmailag megalapozottak, a fogyasztók számára pedig biztonságosak és érthetőek legyenek.” – tette hozzá Dr. Oros Dóra, a Generikus Egyesület igazgatója.

„A gyógyszer a kommunikáció egyik legszabályozottabb, de egyben legnagyobb reklámköltést generáló kategória. Ezzel a partnerséggel az a célunk, hogy az etikus reklámozás ne csak kötelezettség, hanem piaci előny is legyen – egy olyan területen, ahol a bizalom mindennél fontosabb.” – emelte ki Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A folyamat során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy olyan szakmai alapokra helyezzük az együttműködést, amelyek valódi értéket teremtenek az ágazat számára” – fogalmazott Karaszi Erika, az Élelmezés-egészségügyi munkacsoport vezetője.

A két szervezet a megállapodás tényét a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi, és évente közösen értékeli az együttműködés tapasztalatait. A kezdeményezés hozzájárul a magyar gyógyszerkommunikáció transzparens, felelős és önszabályozáson alapuló fejlődéséhez.

A Green Pledge kezdeményezést 2022-ben hívta életre az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ). A program célja, hogy a reklám- és marketingipar szereplői a mindennapi működésükben és a kommunikációs gyakorlatban egyaránt tudatosan figyeljenek a környezetvédelemre, a fenntartható fejlődésre, és kerüljék el a greenwashingot.

Idén a pályázók száma stabil maradt, ugyanakkor a benyújtott anyagok minősége új szintet ért el. Újdonság volt, hogy a DIMSZ és az MPRSZ tagjai is pályázhattak, így a kezdeményezés még szélesebb szakmai közösséget ért el. A pályázatokat immár három éve ugyanaz a független szakmai zsűri bírálta el, akik tapasztalatukkal és következetes értékelésükkel biztosítják a védjegy szakmai hitelességét. A 13 beadott pályázat közül 9 érdemelte ki a Green Pledge védjegyet.

A nyertes projektek sokszínűsége idén is jól mutatta, hogy a fenntarthatóság a mindennapi élet minden területén helyet talál. Az MVM két díjjal is távozott: az Energiadiéta kampány egyszerű, hétköznapi tippekkel több százezer embert tanított energiatakarékosságra, míg a Gördülő Energia látványos kísérletekkel vitte közel a megújuló energiát a diákokhoz. A SPAR a Műanyagmentes július programmal edukáció és újrahasználható megoldások segítségével ösztönözte a vásárlókat a tudatosságra. Az AUCHAN és Well PR együttműködésében megvalósult kampány a műanyaghulladék csökkentését és a szemléletformálást tette kézzelfoghatóvá. A Media Markt BetterWay nagykövet programjában „zöld pólós” képzett szakértő kollégák segítették országszerte a vásárlókat a fenntartható döntésekben. A ONE Alapítvány és a 4iG közös munkája a digitális kompetenciák fejlesztésén keresztül a fenntarthatósági gondolkodást vitte közel a fiatalokhoz. A Progressive és az Univerzum 8 a Green Academy programban játékos e-learning formájában tanította a fenntarthatóság alapjait. A Mediator egyedülálló kommunikációs kampánya a Gardener Pils példát mutatott arra, hogyan lehet egyszerre edukálni és bevonni a közönséget. A Fanga Fanga és a Paramount pedig kreatív, filmkulturális eszközökkel hívták fel a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.

Prof. Emeritus Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes (zöld ombudsman), a zsűri elnöke kiemelte: „A pályázatok száma stabil, a minőség pedig évről évre javul. Ez azt bizonyítja, hogy a szakma valóban komolyan veszi a fenntarthatóságot, és kreatívan keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel felelősen formálhatjuk a közbeszédet.”

Dr. Megyer Örs, tanácsadó, az MMSZ Tonk Emil Életműdíjasa, az ÖRT tiszteletbeli elnöke, a zsűri társelnöke hozzátette: „A Green Pledge több mint díj: közösségi ügy. A marketing iparág így mutat példát, és inspirál másokat is arra, hogy a fenntarthatóság ne extra legyen a kommunikációs megoldásokban, hanem természetes alapérték.”

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára így fogalmazott: „Három év alatt a Green Pledge stabilan a szakma egyik legfontosabb fenntarthatósági kezdeményezésévé vált. A programban rejlő erő az együttműködés és a közös szemléletformálás. És ami a legjobb hír: folytatjuk jövőre is.”

A programmal kapcsolatos részletek elérhetőek a Green Pledge weboldalán (www.greenpledge.hu)

Az influenszer marketing mára a kommunikációs stratégiák egyik kihagyhatatlan pillérévé vált, amelyet nemcsak az influenszerek iránti fogyasztói bizalom, hanem a Reklámtorta adatai szerint a kommunikációs büdzsé alakulása is alátámaszt. Az influenszer nemcsak nevében “véleményvezért”, de személyes hangvételű posztjaival közvetlen kapcsolatot teremt a fogyasztókkal, a márkákról közzétett véleménye fontos és követendő a fogyasztó számára. Jelentőségük növekedésével egyre fontosabb elvárássá vált az influenszer hitelessége, amelynek a reklám poszt etikussága, benne a reklámjelleg feltüntetése a márkák számára is kulcskérdéssé vált. Nélkülözhetetlen, hogy az influenszer és a márkák közti kapcsolat szereplői, a piac vezető ügynökségei aktívan vegyenek részt az etikus reklámozás kialakításában és a szabályok betartatásában.

„Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy a PFR Influencer & Talent a magyar és a nemzetközi piac egyik meghatározó szereplője az ÖRT tagjává vált, ezzel tovább erősítve a tagjaink között az influenszer ügynökségek csapatát. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az influenszer és a márkák közti kapcsolat fontos szereplői, a piac vezető ügynökségei elkötelezettek legyenek az etikus reklámozási gyakorlat kialakításában és a szabályok betartatásában, Az ÖRT-tagság révén a PFR Group Hungary mostantól közvetlenül is hozzájárulhat az etikus reklámozási gyakorlatok megerősítéséhez, a szakmai edukációhoz és a transzparens működéshez” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A PFR Influencer & Talent számára kiemelten fontos, az influenszer piac további fejlődése, amelynek elengedhetetlen része az influenszerek iránti fogyasztói bizalom megtartása. Meggyőződésem, hogy az ÖRT-höz való csatlakozásunk új lendületet ad az etikus és felelős influenszer marketing munkáknak” – hangsúlyozta Csiszár Gergő, a PFR Group Hungary alapítója és ügyvezhető igazgatója.

„Biztos vagyok abban, hogy a PFR Group csatlakozása hozzájárul ahhoz, hogy az #AdEthics program, a már 7 európai országban sikerrel bevezetett és működő influenszer oktatási program a hazai véleményvezérekhez is eljuttasson, és így az influenszer kommunikáció területén is erősítsük az etikus gyakorlatokat.” – tette hozzá az ÖRT főtitkára.