Megyesi Balázs Niszkács Anna ügyvezető-tulajdonossal beszélgetett a cukrászda egyik eredeti márvány asztalánál, amelyet még az 1900-as Párizsi Világkiállításról hozott Budapestre Gerbeaud Emil, aki zsűritagként volt jelen a világeseményen. Gerbeaud az 1880-as években vette át a cukrászda vezetését Kugler Henrik cukrásztól, aki az eredeti üzletet nyitotta a Vörösmarty téren. Kugler a városi legenda szerint egy derékfájós cukrász volt, és három dologgal lett korának egyik legismertebb, újító sztár cukrásza:

• a Kugler mignonnal, amely tipikus francia mignon, és akkoriban mindenki Kuglernek hívott a városban,
• ő volt az első, aki az utca kövezetére állított asztaloknál fogadta a vendégeket, illetve ott fagylaltot is árult,
• és ő volt az első, aki papírtálcára csomagolta a süteményeket, amiket így elvitelre is tudott kínálni a vendégeknek, ami 150 évvel ezelőtt egyáltalán nem volt jellemző.

Kugler Henrik nem véletlenül invitálta Budapestre üzleti partnerének Gerbeaud-t – mindketten hívei voltak az újításoknak. Gerbeaud hozta be például a macskanyelvet és a konyakmeggyet is, amelyek a mai nap is közkedvelt édességek, és utóbbit a Vörösmarty téri cukrászdában ma is ugyanúgy készítik, ahogy anno Gerbeaud Emil.

A cukrászda további történetét is övezik még városi legendák. „Az idős Kugler Henriknek nem volt leszármazottja, a testvérével viszont jó kapcsolatot ápolt. A testvérének a fia, akit szintén Kugler Henriknek hívtak, úgyszintén cukrász volt, és azt gondolta, hogy majd ő fogja átvenni a neves cukrászda vezetését az idős Kuglertől. Ez azonban nem így lett. A fiú ezért elkezdett egy új Kugler Henrik cukrászdát létrehozni, ám bírósági perben elvették tőle a Henrik nevet, így Kugler Ede név alatt futhatott csak a cukrászdája” – emelt ki egy izgalmas darabkát Megyesi Balázs a cukrászda történelméből.

A műtárgyszakértő egy olyan levéllel készült a cukrászda számára, amely az 1910-es években íródott a Gerbeaud teraszán. Írója valószínűleg a felszolgálóktól kapott ceruzával vetette papírra sorait:

Szép reményű Emília kisasszonynak!

Kérem ne haragudjon förmedvényes viselkedésemért, de mint ígértem, megteszem. Elválok Önért, és bár most nem gondolja, én valóban megteszem. Elmenetele után csak tudja, szégyenemtől még a Gerbeud ablakai is megremegtek.

Kérem engedje, hogy tovább csodáljam Önt, Emília. Kérem ne dobja el e levelem és édességem, mert benne van alázatom.

Kezét csókoltatik,

Aladár”

A levél ráadásul eddig egy nem mindennapi dobozkában lapult: egy tiszta fából, kézzel készült Gerbeaud süteményes dobozban, amelyre nyomástechnikával került rá a cukrászda Gerbeaud és Kugler nevét is tartalmazó logója.

Megyesi Balázs műtárgyszakértő Keressük a helyét című videósorozat projektjében különleges utazásra invitálja a nézőket.

A tokaji aszúról tudjuk, hogy ünnepi bor. Ha pedig van alkalom, amelyhez tökéletesen passzol, az kétségkívül a karácsony. Nemcsak egyedisége és magas minősége miatt igaz ez, hanem az étel-bor párosítás révén is, hiszen ha belegondolunk, ünnepi süteményeink tele vannak aszalt gyümölcsökkel, lekvárral, mézzel, és tökéletesen illenek ehhez a bortípushoz.

Birsalmasajt

A Délnyugat-Ázsiából származó gyümölcsöt, a birset szokás birsalmának és birskörtének is nevezni. Mivel készítése nem igényel különleges alapanyagokat és eszközöket, viszont hűtés nélkül is akár hónapokon keresztül eltartható, nem véletlen, hogy úgy tekinthetünk rá, mint az egyik legrégebbi tradicionális édességünkre. A hosszan főzött birspüré intenzív, gyümölcsös ízei és magas cukortartalma miatt ideális páros egy frissebb évjáratú, tízévesnél fiatalabb aszúhoz.

Zserbó

Bár a zserbó eredete kapcsán több elmélet is létezik, a legtöbben Gerbeaud Emilhez, a svájci származású cukrász- és csokoládékészítő mesterhez kötik megalkotását, aki 1884-ben érkezett Magyarországra, hogy betársuljon egy, a mai Vörösmarty téren álló kávéházba. Az omlós tésztalapok közé baracklekvár és diós töltelék kerül, majd a tetejére csokoládé. Az édesség karakteres, markáns ízei miatt egy érleltebb, tízévesnél idősebb aszút ajánlanánk hozzá. Mivel ez egy alapvetően hosszú életpályára szánt bortípus, ilyeneket könnyen találunk majd a borkereskedések polcain.

Bejgli

A mai Lengyelország területéről származó, hozzánk osztrák közvetítéssel érkező sütemény lassan 200 éve jelent biztos pontot karácsonykor az asztalunkon. Hosszú ideig a mákos és a diós változat volt ismert, de ma már a gesztenyés és az aszalt gyümölcsös variációk, illetve mindezek kombinációi is kedveltek. A sütőből kikerülő bejgli a legtöbb családban több étkezést is végigkísér, és erre alkalmas a tokaji aszú is. Ha mindössze egy-egy pohárral iszunk ebből a gazdag, koncentrált borból, tegyük vissza a dugót, a hűtőben ilyen állapotban is megőrzi értékeit egy-két hétig.

Puszedli

Mint sok más édesség, a puszedlik is osztrák közvetítéssel érkeztek hozzánk, majd váltak a 20. századra nemcsak itthon, de az egész kelet-közép- európai régióban az adventi időszak meghatározó süteményévé. Ez a több hétig is eltartható finomság rengeteg változatban készülhet, elég csak az alapanyagok kapcsán a különböző fűszerezésekre, dióra, mandulára gondolni. A méz ízt és textúrát befolyásoló jelenléte miatt az aszú ebben az esetben is logikus választás, hiszen mindkettő közös jellemzője a koncentráció és az édesség.

Mézeskalács

Végül, de nem utolsósorban következzen az ősi gyökerekkel rendelkező mézeskalács. Az ókori görögök misztikus erőt tulajdonítottak a méznek, ami átsugárzott a felhasználásával készült tésztaételekre is: Püthagorasz a legenda szerint állat formájú mézeskaláccsal áldozott valódi állat helyett az isteneknek. A különböző formákat kiszaggatni és díszíteni igazi családi program. Ahol mézeskalácsot sütnek az ünnepekre, még szenteste után is gyakran előkerülnek a mézeskalácsos dobozok, így az ünnep hangulata, pláne egy pohár aszú társaságában, hosszan kísér majd.

Ha az ünnepek során tokaji aszút innál, használd a #KoccintsAszuval hashtaget, és oszd meg mindenkivel az élményt!

Budapest Márka címet adományozott Budapest Főváros Közgyűlése a Gerbeaud Cukrászdának és a vele egy fedél alatt működő, Michelin-csillagos Onyx étteremnek, magas színvonalú magyar és nemzetközi szolgáltatásaik elismeréséül – adta hírül az MTI.

„Kevés márkanév érdemli meg jobban az elismerést, mint a Gerbeaud, hiszen ez a márkanév, már régóta valódi minőséget képvisel, és régóta viszi jó hírét Budapestnek és Magyarországnak a világban” – méltatta a cukrászdát Rogán Antal V. kerületi polgármester kedden, az elismerés átadásakor.

A Budapest Márka címet 2013-ban, Szentes Tamás főpolgármester-helyettes előterjesztésére alapították. A javaslat szerint négy területen osztják ki. Ezek a fővároshoz köthető kiemelkedő termék, valamint szolgáltatás, kimagasló fővárosi kulturális-művészeti eredmény, továbbá a kimagasló fővárosi közszolgáltatások. A Budapest Márkát egész évben lehet adományozni, területenként évente legfeljebb tíz alkalommal. A díjazottakra a Fővárosi Közgyűlés tagjai tehetnek javaslatot.

Az eddigi díjazottak között megtalálható a Zila Kávéház, a csepeli Rizmajer Sörfőzde, a Kőbányai Zenei Stúdió és a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, a BEART Divatműhely, valamint az újpesti Tarzan Park is.

(Fotó: Gerbeaud honlap)