Az Amazon Bedrock egy új szolgáltatás a generatív AI-alkalmazások fejlesztésére, skálázására. Azaz olyan alkalmazások létrehozására, amelyek szövegeket, képeket, hangokat és szintetikus adatokat képesek megalkotni az adott kulcsszavak alapján. A fejlesztők a Bedrock segítségével szöveggenerálásra képes AI-rendszerekkel bővíthetik a szoftvereiket. A szolgáltatás hozzáférést biztosít az Anthropic és az AI21 startup cégek élvonalbeli nyelvi modelljeihez, valamint a Stability AI Stability Diffusion képeket generáló mesterséges intelligenciamodelljéhez is. Ezek mellett az AWS két generatív nyelvi modellel rendelkezik. A Titan Text képes szöveget előállítani kulcsszavak alapján, a Text Embeddings pedig a szövegek matematikai ábrázolását készíti el a fordításokhoz, keresésekhez.

A Bedrock ráadásul anélkül használható, hogy a betáplált információk visszaszivárognának a modellek képzéséhez használt szélesebb adathalmazba. Az érzékeny vállalati információk – például pénzügyi jelentések vagy üzleti tervek – így semmiképp sem kerülnek be a modell képzési adataiba, sem pedig megosztásra más ügyfelekkel.

Az ultranagyméretű gépi tanulási modellek futtatásához hatalmas számítási kapacitásra van szükség. Ezekhez jelenleg az AWS Inferentia chipek nyújtják a legnagyobb energiahatékonyságot és a legalacsonyabb költségeket. Ugyanakkor a generatív AI-modelleket be is kell tanítani, hogy azok a megfelelő választ, képet, összefüggést vagy egyéb jellegű eredményt biztosítsák. Ehhez mostantól az AWS Trainium chipjei kínálnak bőséges hálózati képességet, ami kulcsfontosságú az ilyen modellek gyors és költséghatékony betanításához.

Mindezek mellett az AWS az egyéni fejlesztők számára hozzáférést biztosít az Amazon CodeWhisperer szolgáltatásához is. Ez egy olyan mesterséges intelligenciával működő kódoló segéd, amely minden szoftverfejlesztő számára gyorsabbá és könnyebbé teszi a kódolást. Generatív mesterséges intelligenciát használ, hogy valós időben adjon kódjavaslatokat a felhasználó megjegyzései és korábbi kódjai alapján. Az Amazon CodeWhisperer-t az egyéni fejlesztők díjmentesen, használati korlátozások nélkül vehetik igénybe.

Az innovációk bevezetésével az AWS továbbra is kulcsszerepet kíván játszani a gépi tanulás demokratizálásában, hogy az bárki számára elérhetővé váljék, beleértve a vállalat több mint 100 000 különböző méretű ügyfelét, számos iparágban.

Az FMCG piac szereplői a korábbi 5 év helyett ma már maximum 2 évre előre tudnak tervezni. Ennek elsődleges oka, hogy vevőik az online értékelések és a közösségi média influenszerek posztjai alapján szempillantás alatt változtathatják meg egy-egy termékről kialakított véleményüket, és ez látványosan kihat a vásárlási szokásaikra is.

Az EY elemzése szerint a rugalmasság minden szinten kulcsfontosságúvá válik, legyen szó a beszerzési forrásokról, az értékesítési csatornákról vagy a gyártásról. Az eredményesség fenntartásához vagy akár növeléséhez pedig kritikus fontosságú lesz a boltok gyorsasága. „Mennyi idő alatt tudják begyűjteni és feldolgozni a vásárlások során keletkező információt? Milyen gyorsan tudnak az alapján fejleszteni és akár új termékekkel piacra kerülni?” – mondja László Roland, az EY Üzleti Tanácsadással foglalkozó területének associate partnere, aki szerint érdemes tanácsadóhoz fordulnia annak a vezetőnek, aki ma ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni.

Nem meglepő, hogy szinte minden felsővezető (98%) kiemelten kezeli a működési folyamatok átalakítását. A következő 5 évben a döntéshozók többsége elsősorban új értékesítési csatornák indításával (56%) vagy piaci terjeszkedéssel (54%) biztosítaná a szervezet jövőbeni sikerét.

„A cégvezetők keresik a jövőbiztos stratégiát, nincs azonban egy, mindenki számára megfelelő megoldás. Ebben a kiszámíthatatlan piaci környezetben egyénre szabott működési modellt kell kidolgozni és azt folyamatosan felülvizsgálni” – tette hozzá a szakértő.

A feladat komplexitását mutatja, hogy az EY Operating Model Transformation megoldása öt szempontból is vizsgálja fenntartható-e egy cég működési modellje. Ebbe beletartozik a dinamikus operáció, a digitalizáció, a toborzás rugalmassága, az innovációs képességek és a hosszú távú értékteremtés is.

A válaszadók többsége (62%) nagy lehetőséget lát a fogyasztók közvetlen elérését biztosító technológiák, mint például a webshopok vagy a mobilalkalmazások felhasználásában, és felismerték a vásárlási adatokból nyerhető információk fontosságát is. A döntéshozók leginkább a mesterséges intelligencián és a gépi tanuláson (49%), valamint az 5G hálózaton és a dolgok internetén (IoT) alapuló digitális megoldásokban (37%) látják a siker kulcsát.

Az ökológusok a madarakat a táplálékrendszerek és az erdők egészségének megértéséhez használják – például, ha egy erdőben több harkály van, az azt jelenti, hogy sok a holtfa. Mivel a madarak énekkel és hívásokkal kommunikálnak, iletve jelzik a területüket, a leghatékonyabb, ha hang alapján azonosítjuk őket. A szakértők hatékonyabban ismerik fel a madarakat hangjuk, mint külső jellegzetességeik alapján.

Az utóbbi években elterjedt hangrögzítő eszközök segítségével több ezer órányi hang vehető fel az erdőkben, amelynek segítségével jobban megérthetővé válnak az ökoszisztémák és a kritikus élőhelyek. A hangadatok manuális felülvizsgálata azonban nagyon időigényes, és a madárdalok szakértőiből igencsak kevés van. Egy gépi tanuláson (ML) alapuló megközelítés azonban nagymértékben csökkentheti az élőhely megértéséhez szükséges szakértői felülvizsgálat mennyiségét.

Az azonban, hogy a gépi tanulás által osztályozhatók legyenek a különböző madárhangok, több okból is kihívást jelenthet – ilyen például az egyszerre éneklő madarak a “hajnali kórus” idején, vagy például a beszűrődő szél és rovarok hangja. Ennek eredményeképpen a meglévő madárhang-osztályozó modellek nehezen tudják azonosítani a csendes, távoli és egymást átfedő hangokat. Ezek a nehéz esetek kritikusak az ökológusok számára, akik automatizált rendszerek segítségével akarják azonosítani a veszélyeztetett vagy invazív fajokat.

A hangfelvételek automatikus szétválasztására és az egyes fajok osztályozásának megkönnyítésére a Google egy új, felügyelet nélküli módszert javasolt az „Unsupervised Sound Separation Using Mixture Invariant Training” című tanulmányában, amely a MixIT névre hallgat. A elkülönített hangok bevonása az osztályozásba javítja a pontosságot és az osztályozás minőségét is. A Google elérhetővé tette a madárdalok elkülönítési modelljeinek forráskódját is a GitHubon.

A módszerről bővebben a linkre kattintva olvashat.

Röpködnek az elképesztő jóslatok a mesterséges intelligencia villámtempójú fejlődése kapcsán: becslések szerint 2025-re a globális AI-piac értéke már eléri a 60 milliárd dollárt, a világ GDP-je pedig közel 16 billió dollárral emelkedik majd az AI-fejlesztéseknek köszönhetően. Ha elszakadunk a számoktól, elég csupán körülnéznünk, hogy észrevegyük, életünk szinte minden területén hasznát vesszük a gépek „tudásának”. A technológia segíti a rendvédelmi szerveket a bűnmegelőzésben, a vezető járműgyártók gőzerővel dolgoznak az okosszoftverekkel működő önjáró autók tervezésén, a gépi modellezés pedig a klímaváltozás hatásainak elemzésében nyújt segítséget. A 2020-ban ránk szakadt pandémia pedig azt is bebizonyította, hogy az egészségügyben is helye van a mesterséges intelligenciának: a gépi adatfeldolgozás a vírus megismerésében és a vakcinafejlesztésben is szerepet játszik, de az AI segít a járványgörbék alakulásának előrejelzésében, vagy éppen a kórtermek megfelelő fertőtlenítésében is.

„Az amerikai igények ugrásszerű növekedést mutatnak az AI-fejlesztések iránti keresletben, és ez nem véletlen: azok a vállalkozások, melyek kiaknázzák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket, közel 40 százalékos emelkedést tapasztalnak az üzleti termelékenység terén. A modern technológiai megoldások egyre csak szaporodnak, és mindenhol körülvesznek bennünket. Éppen ezért érdekes, hogy mindeközben a felhasználók csupán harmada gondolja úgy, hogy AI-megoldásokkal találkozik a hétköznapok során” – hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a magyar tulajdonú, amerikai piacon is aktív Stylers Group CEO-ja.

Szintet lépett a vásárlói élmény – így csinálják az amerikai nagyágyúk!

A mindennapokban leggyakrabban a telekommunikáció, a szórakoztatóipar és a kereskedelem területén alkalmazott mesterséges intelligencia-alapú fejlesztésekkel találkozhatunk. Az olyan nagy streaming szolgáltatók, mint a Netflix, a korábbi választásaink alapján ajánlanak nekünk bizonyos típusú tartalmakat, a közösségi oldalak pedig gyorsan feltérképezik érdeklődési körünket, hogy ahhoz illő posztokat jelenítsenek meg a hírfolyamunkban – ezt mind a felhasználói szokásainkat elemző gépeknek köszönhetjük. A járványhelyzetben ugyanakkor az internetes vásárlás is új erőre kapott, számos terméket az online térben szerzünk be, miközben egyre több szolgáltatás is a digitális világba települ. Kulcsfontosságú lett tehát a cégek számára, hogy a megfelelő terméket a megfelelő vásárlóknak kínálja.

Számos kutatás rámutatott már, hogy a legtöbb felhasználó azért hagyja el vásárlás nélkül a webshopokat, mert nem találja meg elég gyorsan a számára érdekes terméket, vagyis elmarad a pozitív a vásárlói élmény. Erre a problémára kiváló megoldásokkal szolgál a mesterséges intelligencia, ráadásul sikeresen kínálhat kiegészítő termékeket is a látogatóknak, például jógaszőnyeget az edzőnadrág mellé. Hasonlóan támogatják a vásárlói elégedettséget és segítik a felhasználók visszatérését a különböző típusú ajánlórendszerek, ezekkel olyan termékek is gazdára találhatnak, melyeket eredetileg nem is keresett aktívan a felhasználó. Az üzenet ugyanaz: „itt tudják, mire vágyom, és gyorsan hozzá is juthatok”. A vállalati digitalizációval foglalkozó Stylers Group legsikeresebb amerikai projektjei közé tartoztak a Deepak Chopra és Oprah Winfrey cégei számára fejlesztett e-kereskedelmi megoldások: a médiamogulok a digitális termékeik subscription (feliratkozás) alapú értékesítésében kértek segítséget a magyar szakemberektől.

Kényelem vagy privát szféra: át kell ugrani a bizalmi szakadékot

Ahogy a hétköznapok mind több területére szivárognak be a mesterséges intelligencia-alapú megoldások, egyre több aggály merül fel a felhasználói adatvédelem, valamint a privát szféra megóvása kapcsán. Fontos, hogy az AI-szakemberek és a vállalati oldal is kiemelt szempontként kezelje az őszinteséget és a felelősségvállalást, és nagy hangsúlyt fektessen az ügyfelek, vásárlók átlátható tájékoztatására. Hosszú távon akkor aknázhatják ki leghatékonyabban a cégek a mesterséges intelligenciában rejlő korlátlan üzleti lehetőségeket, ha felvállalják és világosan kommunikálják a felhasználók felé, milyen fontos előnyökkel jár számukra az AI alkalmazása – így manipulatív eszköz helyett a modern technológia hasznos vívmányát látják meg benne.

„Jellemzően a megmagyarázhatatlan, átláthatatlan dolgoktól félünk leginkább a mindennapi életünk során, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos esetleges ellenállást is ez az érzés váltja ki a legtöbb esetben. Ezt a fejlesztők és a döntéshozók is felismerték, így rengeteg kutatás folyik az ún. „explainable AI” irányában azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a gépek „gondolkodását”. Gondoljunk csak bele: egy AI-alapú ügyfélszolgálati chatbotnál üzleti (és adott esetben súlyos) kockázata van a félrecsúszott automatizációnak, ugyanakkor egy önvezető autónál, drónnál vagy a légi irányításban közvetlen életveszélyt is előidézhet. Nem kérdés, hosszú út áll még előttünk, amíg tökéletesen megbízható társként tekinthetünk a mesterséges intelligenciára – addig is, fordítsuk előnyünkre a már most rendelkezésre álló lehetőségeket” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Jó a hangulat

November végén a Fidelity globális technológiai szektorral foglalkozó csapata öt napon keresztül virtuális találkozókat szervezett 36 vezető techcéggel. A túra, csakúgy mint minden évben, idén is jó támpontot adott az ágazati trendek és várakozások, valamint az egyes cégeken belüli események felméréshez. Annak ellenére, hogy virtuális formában zajlottak az események, a Fidelity lenyűgözőnek találta a vállalatokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés szintjét – ez talán még felül is múlta a korábbi években tapasztaltakat, köszönhetően a videókonferenciák által lehetővé tett rugalmasságnak.

A vezető menedzserek közt alapvetően jó hangulat tapasztalható. A technológia kulcsfontosságúvá vált idén a távmunka és az internetes kereskedelem szempontjából. A COVID-on túli időket tekintve az ágazati bevételeket erősen támogatja a COVID által felgyorsított digitalizáció, valamint azok az IT-fejlesztések a cégeknél, amelyeket a pandémia miatt el kellett halasztani, de hosszútávon továbbra is szerepelnek a cégek tervei között. A virtuális bejárás megerősítette a hitet az olyan hosszútávú lehetőségekben, mint az elektromos járművek adoptálása a mindennapokba, az 5G bevezetése, az ipari automatizáció és a dolgok internete. Ahogy szépen lassan eljutunk egy koronavírus utáni világba, a bottom-up tőzsdei megközelítés egyre fontosabbá válik, mivel a hírek és a benyomások kevésbé fogják befolyásolni a piacokat, a tavaly a „COVID-nyertesek” közé tartozó cégek 2021-ben már nehézségekbe ütközhetnek.

Felgyorsuló digitális átalakulás

A COVID a céges digitális átalakulási törekvéseket is felgyorsította, amelyet a Microsofttal tartott találkozó is igazol. A pandémia lelassította a vállalati folyamatokat és a munkaterhelés átalakult, de a Microsoft tapasztalatai szerint a cégek most már visszatértek a korábbi pályára egy erőteljes digitalizációs lökés után – a felhő alapú adatszolgáltatások és a virtuális infrastruktúra mellett egyre nagyobb fókusz kerül az adatokra és az újfajta funkcionalitásra. A felhő előtti világban az adatokat jellemzően helyszíni tárolókban tartották, amivel nehéz volt érdemben kezdeni valamit. A felhő alapú világban azonban az adatok sokkal egyszerűbben elemezhetőek és összeköthetőek, amihez egyre fejlettebb és olcsóbb elemző eszközök érhetőek el. Ezek egyre inkább a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást használják. Az adataik elemzésének fontosságát a tapasztalatok szerint egyre inkább a fogyasztók is megértik.

A ServiceNow vezető alelnöke azt tapasztalta, hogy a platform segítségével erősen személyre szabott alkalmazások és felhő alapú megoldások eddig nem digitális folyamatok helyét veszik át, vagy olyanokét, amelyeket Excel-táblázatokra  és emailek küldözgetésére alapoztak. A cég véleménye szerint ezen a területen továbbra is rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, részben az árazás bonyolultsága miatt – a ServiceNow már dolgozik ennek megoldásán. Összességében a virtuális bejárásnak köszönhetően a Fidelity még inkább meggyőződött az olyan területek fontosságáról, mint a munkafolyamatok, üzleti folyamatok automatizációja és az olyan termékek iránti kereslet nagyságáról, mint a vállalati szoftverek és a felhő-megoldások.

Vállalkozás a koronavíruson túl

Felmerült némi befektetői aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a techcégek bevételi görbéi ellaposodhatnak. Néhány terület nagyon erős számokat produkált – például az e-kereskedelem és a streaming – ez pedig a részvények megtérülési minimumának emelkedéséhez vezethet. A virtuális bejárás szerint ugyanakkor egyes cégek számára a koronavírus utáni világban a visszaerősödés felé is nyitott lesz az út, hiszen például sok szoftvergyártó profitálhat abból, hogy a járvány miatt elhalasztott céges IT-projektek ismételten előkerülnek. Az alapvető vállalati erőforrás-tervezés felhőbe költöztetése valamint a szoftvermodernizáció is ebbe a kategóriába tartozik – ez utóbbi különösen fontos a pénzintézetek esetében, ahol az alapvető IT-rendszerek szorulnak modernizációra. A Fidelity ERP és emberierőforrás-menedzsment rendszerekkel foglalkozó cégek papírjait vásárolja ennek kihasználása érdekében.

„A technológia minden ágazatban egyre inkább az üzletmenet részévé válik, amely remek lehetőségeket teremt számomra diverzifikált technológiai portfólió menedzserként – állapította meg Hyun Ho Sohn. – Az utazással foglalkozó cégek, amelyek valamilyen módon tevékenységük során IT-megoldásokat használnak, szintén ebbe a körbe tartoznak. Ilyenek lehetnek például az utazásszervezők vagy épp a repülőgépmotor-gyártók, amelyek hatalmas mennyiségű adatot használnak termékeik és szolgáltatásaik optimalizálására. A turizmussal és utazással foglalkozó cégek a pandémia évének egyik legnagyobb vesztesei, de Ázsiában már kezdenek visszatérni a megszokott utazási minták, és arra számítok, hogy ez a nyugati országokban is bekövetkezik majd. Ez érdemi emelkedést jelenthet az ágazati részvények esetében.

Félvezető katalizátorok

A félvezetők szektorában több céggel is találkozhatunk. A keresletre vonatkozó kommentárok többnyire bizakodók, mind az autóiparból, mind más iparterületről újra egyre inkább nő az érdeklődés a félvezetők iránt. Az 5G-s telefonos megoldások iránt több cég érdeklődik (főként az Apple). Az AMD és az Intel várakozásai szerint a PC-k iránti kereslet megmarad. Az adatközpontok és a vállalatok költései ugyan egyelőre még visszafogottabbak lehetnek, de a kommentárok még itt is bizakodók 2021-el kapcsolatban. A Qualcomm például a tartalmak 4G-ről 5G formátumúra történő átállásában lát lehetőséget, a vezető menedzserek a dolgok internete és az okos járművek miatt bíznak a fellendülésben.

A félvezető felszerelések (semicap) területén a kilátások alapvetően jók. Széles körű bizalom uralkodik a DRAM költések visszatérésével kapcsolatban (a NAND költések pedig részben már vissza is tértek). A szektor cégei a koronavírus alulértékelt nyertesei közé tartoznak, hiszen a memória- és chipgyártók termékei iránti keresletet is húzza az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése. Komolyabb tényezőt jelent azonban a növekvő versenyintenzitás, hiszen a TSMC, a Samsung, valamint a kínai öntödék továbbra is pörgetik a termelést – ebből pedig a felszerelések gyártói profitálnak. Ez a dinamika még intenzívebbé válhat akkor, ha az Intel úgy dönt, hogy kiszervezi gyártását. A TSMC és a Samsung közötti versengés az öntödék legfejlettebb eszközökkel történő felszerelése terén komoly lehetőségeket tartogat olyan semicap cégek számára, mint a LAM, az ASML és az Applied Materials.

Szabályozási környezet

Az internetes cégek szemszögéből nézve az Egyesült Államok választási eredménye általában pozitívnak tekinthető, hiszen ha a hatalom végrehajtási és törvényhozási ága a két párt közt megoszlik, a jelenlegi törvények feltételezhetően nem fognak sokat változni. Márpedig a mostani jogszabályok megnehezítik a szövetségi kormány számára, hogy trösztellenes okokra hivatkozva igazán megszorongassa bármelyik nagyobb techvállalatot. Az ilyen eljárások emellett jelentős időbe telnek.

A techcégek megregulázása azonban mind a republikánusok, mind a demokraták számára egyre lényegesebb kérdéssé válik. Erre irányulhat az EU-s GDPR-rendelethez hasonló, ún. szövetségi technológiai adatvédelmi törvény bevezetésének kezdeményezése is. Szintén pártközi támogatást kaphat a „Section 230” (az amerikai szövetségi Kommunikációs Etikett Törvény 230-as szakasza) tervezett átalakítása is, amelynek köszönhetően az online platformok felelősségre vonhatóvá válhatnának a felhasználók bejegyzéseinek tartalma miatt. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szabályozási kockázatokat – a Section 230 hatályon kívül helyezése különösen a közösségimédia-platformokat veszélyezteti -, és olyan cégekre érdemes fordítani figyelmünket, amelyek diverzifikált növekedési mozgatórugókkal rendelkeznek, kevésbé kiszolgáltatottak a törvényhozásnak egy-egy területen.  Összességében elmondható, hogy a nagy technológiai vállalatok képesek kezelni a szabályozási kockázatokat.

Mivel a világ egyre inkább a járvány utáni életre kezd koncentrálni, minden eddiginél fontosabb figyelembe venni a technológiai szektor kilátásait a COVID után. A Fidelitynél továbbra is optimisták, amiben megerősítették őket a virtuális bejárás találkozói. A világjárvány számos technológiai kategóriában, így például az e-kereskedelemben és a távmunkát támogató szoftverek piacán egy újabb lépéshez vezetett a változásban. „Az ágazat diverzifikált, strukturális növekedési mozgatórugókkal rendelkezik a fogyasztói és vállalati tevékenységek között, valamint a világjárvány utáni ciklikus fellendülés számos lehetőséget rejt a szektor számára. A vállalkozások az IT-költéseiket is átcsoportosítják új területekre, ez új piacvezetőket teremthet olyan területeken, mint az ERP-tervezés és a HR-menedzsment szoftverei. Az ágazat emellett profitálhat az Egyesült Államokban várható viszonylag kedvező politikai és szabályozási környezetből, bár bizonyos kockázatok – leginkább a 230. szakaszának hatályon kívül helyezésének lehetősége – nyilvánvalóan valósak, így a politikai és szabályozási kockázatok állandó nyomon követése elengedhetetlen” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója. .

A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?

Az IVSZ és a Microsoft előrejelzése szerint óriási lehetőség kapujában áll Magyarország: amennyiben széles körben is elterjednek a legmodernebb digitális technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud), az 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem tizede. Hazánkban az IKT (információs és kommunikációs technológiai) ágazat a foglalkoztatottak közel ötödének biztosít munkalehetőséget, ugyanakkor éppen a következő évtized legfontosabb kompetenciáit fejlesztő felnőttképzés terén vannak hiányosságaink. Végleg el kell tehát engedni a monitor mögött üldögélő, magányosan kódolgató informatikusok képét: a jövőben kreatív, kiválóan kommunikáló, a kulcstechnológiákat könnyen elsajátító és alkalmazó szakemberekre lesz szükség.

A jövő szakmái még nem is léteznek, de már érdemes készülni rájuk

Az információs technológiák területe talán még soha nem fejlődött olyan gyors ütemben, mint napjainkban, 2020-ban ped

ig számos olyan kihívást tapasztalhattunk, amely gyakorlatilag bombát robbantott az IT-világban. A felmérések szerint a cégvezetők 72%-a egyértelműen előnyben fogja részesíteni a digitális technológiához kapcsolódó innovációkat, vagyis az üzletmenet-folytonosságot és a piaci célokat szolgáló IT-ismeretekre minden eddiginél nagyobb igény lesz. A vállalatok már most hajlandóak áldozni a stratégiai fontosságú tudásra, és valószínűleg még tovább nyílik majd az olló a digitálisan képzett, illetve képzetlen munkaerő kereseti kilátásai között. Jelenleg a magyar IT-szakmában a következőképpen alakul a fizetési top 3: a legnagyobb bruttó átlagkereseteket a Business Intelligence (885 000-1 195 000 ft), a Project Management (820 000 –  1 640 000 ft) és a DevOps (807 000-1 125 000 ft) kategóriák senior és expert szakemberei vihetik haza. Vajon milyen kompetenciák birtokában számíthatunk biztos jövőre a munkaerőpiacon?

1. Az adatokhoz érteni kell!

A 2021-es előrejelzések szerint tovább nő a Data Science jelentősége szinte minden iparágban, legyen szó az üzleti intelligenciát támogató informatikai háttérről vagy éppen a járványok elleni harcról és az önvezető járművek szoftvereiről. Mivel az adattudomány különféle eszközök, algoritmusok és gépi tanulási elvek kombinációjával nyer ki értékes következtetéseket a rendelkezésre álló információhalmazból, ezen a területen különösen fontos a nyitottság és a tanulékonyság.

2. Egyre több az IT- biztonsági kihívás

Ahogy az adatok a leféltettebb kincseink lettek, védelmük is egyre fontosabbá vált. Az informatikai fenyegetések ráadásul exponenciálisan emelkedtek 2020-ban, hiszen egyre több cég tért át a távmunkára és a digitális kommunikációs platformokra: a vállalatok közel 80 százalékánál jelentősen megugrott tavasz óta a rosszindulatú támadások száma. A kiberbiztonság kifejezetten kifizetődő szakterület, hiszen átlagosan 15%-kal magasabb fizetésre számíthatnak az ilyen irányú képzettséggel rendelkezők.

3. Minden, ami AI és gépi tanulás

A következő évtizedben is mindent elsöprő erővel robog majd tovább minden tevékenység, aminek köze van a mesterséges intelligenciához: 2025-re már 133 millió ember foglalkozik majd az ehhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó tevékenységekkel számos iparágban. Ezen tudás birtokában szinte bármely ágazatban elhelyezkedhetnek majd a munkavállalók a szórakoztató ipartól az autógyártáson át az egészségügyig és a HR-ig.

4. Jönnek a felhőmérnökök

A felhő alapú technológiák elterjedésével rohamosan megnőtt az igény a kapcsolódó ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt szerte a világon. A felhőmérnökök jól ismerik a legnépszerűbb cloud szolgáltatásokat (AWS, Microsoft Azure, Google Cloud), és ezek felhasználásával fejlesztik az alkalmazásokat. Magas szintű programozói és hálózati ismeretekkel kell rendelkezniük, ugyanakkor a piac bőven meghálálja tudásukat: mintegy 125 000 dolláros (kb. 37 000 000 forintos) éves medián fizetésre számíthatnak.

5. A kódolás azért marad

Miközben napról napra jelennek meg a legújabb technológiák, nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy a programnyelvek naprakész ismerete gyakorlatilag bármely területen sikerrel kamatoztatható. A kódnyelvek közül jelenleg a Go, a JavaScript, a Java és a Python a legnépszerűbb, ezek közül továbbra is a JavaScript a leggyakrabban alkalmazott programnyelv, míg a front-end (IT rendszerek legfelsőbb rétege, mellyel közvetlen kapcsolatba kerül a felhasználó) ismeretek közül a React és az Angular iránt mutatkozik a legkomolyabb kereslet.

„Már most nyilvánvaló, hogy rengeteg olyan szakma bukkan majd fel a jövőben, melyeket ma még nem is ismerünk, viszont az ezekhez szükséges tudásanyag nagy részét már most is elsajátíthatjuk. Általában több szakterület találkozik ezeknél a pozícióknál, vegyük például a mesterséges intelligencia-etikust vagy éppen a virtuális valóság-dizájnert. Ebből kiindulva is levonhatjuk a legfontosabb következtetést: a tanulást, a fejlődést, az új ismeretek megszerzését soha nem hagyhatjuk abba, különben elhúz mellettünk a világ” – magyarázza Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A Dyson által tervezett beruházások a robotika, az újgenerációs motortechnológia, az okos termékek, a gépi tanulás, a konnektivitás és az anyagtudományok terén megvalósuló kutatásokra terjednek ki. Kiemelt szerepet kap a Dyson tulajdonát képező, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Japánban és Szingapúrban fejlesztés alatt álló szilárdtest akkumulátor-technológia kereskedelmi forgalomba hozatala. Ez az ígéretek szerint a jelenleg létező akkumulátorokhoz képest biztonságosabb, tisztább, tartósabb és hatékonyabb energiatárolást tesz majd lehetővé.

“A jövőbeni fejlődésünk lényegi lépéseként tovább bővítjük tevékenységünket Szingapúrban, az Egyesült Királyságban és Délkelet-Ázsiában. Elérkezett az idő, hogy az energiatárolásba, a robotikába és a szoftverfejlesztésbe, vagyis olyan új technológiákba fektessünk, amelyek növelik termékeink teljesítményét és fenntarthatóságát, hogy ezek előnyeit a Dyson vásárlói élvezhessék. A következő öt évben bővítjük meglévő termékcsoportjainkat, valamint a Dyson számára teljesen új területeken is megjelenünk. Ennek köszönhetően új fejezet nyílik a Dyson fejlődésében” – mondta Roland Krueger, a Dyson vezérigazgatója

Az új beruházások az Egyesült Királyságban, Szingapúrban és a Fülöp-szigeteken valósulnak meg:

Szingapúr:

A Dyson a tervek szerint az új globális központját Szingapúrban nyitja meg, az egykori Szent Jakab Erőmű patinás épületegyüttesében. Emellett bővíti a csúcstechnológiás kutatás-fejlesztési létesítményeit és kutatólaboratóriumait, így egyre több szakterületet tud lefedni, köztük a gépi tanulást és a robotikát. A Dyson új egyetemi kutatási programot is indít Szingapúrban, hogy a meglévő globális programokra építve új lökést adjon a termékfejlesztésnek. Ezen túlmenően a Dyson a tervei szerint új, korszerű gyártóközpontot létesít Szingapúrban a különféle létesítményei összevonásával, fellendítve a műszaki innovációt ezen a területen.

Fülöp-szigetek:

A Dyson új, szakosodott szoftverközpontot hoz létre a fülöp-szigeteki Alabangban. Ennek hátterét a cég meglévő létesítménye (a Philippines Advanced Manufacturing – PAM) adja Calambában, amely éves szinten 13 millió Dyson-gyártmányú digitális motort állít elő és 600 főt foglalkoztat. Az új központ is azt mutatja, hogy a Dyson globálisan egyre nagyobb mértékben fektet be a szoftverekbe, és segítségével fel fog gyorsulni olyan új készülékek fejlesztése, amelyek jobb teljesítményt nyújtanak és intelligens problémamegoldást tesznek lehetővé.

Egyesült Királyság:

A Dyson erősíti a jelenlétét a fejlett robotikai kutatások és a mesterséges intelligencia terén a hullavingtoni repülőtéren található campusában. Ez a beruházás rávilágít arra, hogy a Dysonnak az Egyesült Királyságban, Malmesbury illetve Hullavington településen található innovációs campusai milyen fontos szerepet játszanak az új technológiák és új termékek terén megvalósuló innovációban. Az Egyesült Királyságban lévő, már jelenleg is bő 4.000 főt foglalkoztató campusba irányuló új beruházások új tudományos kutatásokat indítanak el a fenntartható, egészséges otthoni környezetet és kényelmet szolgáló termékek terén.

Háttér

A Dyson Intézet

A múlt hónapban a Dyson Mérnöki és Technológiai Intézet lett az első olyan oktatási szolgáltató, amelyik megszerezte az újfajta jogosultságot felsőoktatási oklevelek kibocsátására. Ezt a fontos mérföldkövet éppen három évvel azután sikerült elérni, hogy az Intézet létrejött azzal a céllal, hogy alternatívát kínáljon a hagyományos felsőoktatáshoz képest. A cég a mai napig 31,5 millió fontot költött a Dyson Intézetre. A Dyson Intézet mérnökhallgatói nem fizetnek tandíjat, és teljes értékű fizetést kapnak. Egyetemi tanulmányaik mellett munkát is végeznek a való életben zajló projektekben, világszintű szakértők mellett, a Dyson Egyesült Királyságban található campusán tevékenykedő globális mérnöki, kutatási és technológiai munkacsoportokban. Az első naptól kezdve ők is olyan új technológiákon dolgoznak, amelyek jobbá teszik az emberek életét szerte a világon. Ez több, mint munka, és több, mint egy felsőfokú végzettség, és habár remélhetőleg az oklevél megszerzése után sokáig maradnak, nincsenek a Dysonhoz kötve.

A Dyson egyetemi kutatási programjai

A Dyson 22 egyetemi kutatási programot folytat jelenleg, köztük hosszútávú projekteket is, amelyekben részt vesz a londoni Kings College, az Oxfordi Egyetem, a londoni Imperial College – ahol saját robotikai laboratóriuma van, továbbá Cambridge, Exeter és Newcastle – ahol 5 PhD-hallgatója van. Ehhez most kilenc új kiegészítő program társul, köztük Szingapúrban megvalósuló munkahelyi programok.

Dyson Boltok

A Dyson töretlenül szélesíti és egyre újabb formákban valósítja meg a fogyasztókkal való kapcsolattartást, így a vevők közvetlenül a gyártótól vásárolhatják meg a termékeket. A Dyson 2019-ben bő 100 üzletet nyitott, 2020-ban pedig – a járvány ellenére – további 30-at. A Dyson bemutató üzletei most már New York, Los Angeles, London, Párizs, Peking, Dubai, Mumbai, Tokió, Bangkok, Szingapúr és Sanghaj városában is megtalálhatók.

Dyson globális K+F

A Dyson kutatási programja jelenleg az Egyesült Államokra, Japánra, Kínára, a Fülöp-szigetekre, az Egyesült Királyságra, Szingapúrra és Malajziára terjed ki. Az Egyesült Királyságban, Hullavingtonban a felújított második világháborús repülőtér átalakításával jött létre a cég második technológiai campusa az országban. A Dyson Hullavingtonban található 750 holdas campusa mellett a másik, Malmesbury-ben található, 75 holdas technológiai campus 2019-ben egy többmillió font értékű felújítási programot hajtott végre.

A 2020-as években már nem az a kérdés, hogy érdemes-e egy vállalatnak mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldásokat alkalmaznia, hanem sokkal inkább az, hogy mely technológiai innovációhoz tud úgy kapcsolódni, hogy az a lehető leghatékonyabban támogassa tevékenységét. A marketingtől kezdve az egészségügyön át az üzleti elemzésig számos tevékenységi terület húzhat hasznot az automatizálásból, és akár az ügyfélkapcsolatokban, az adatelemzésben vagy más területen fogja munkára a gépi eszközöket, az eredmény mérhető lesz: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban már 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá a magyar GDP-hez.

Small Data, kiberbiztonság és még több gépi tanulás

Prognózisok szerint a 2020-as évek közepétől egyre fontosabb lesz a mesterséges intelligencia szerepe a mindennapi életben, mivel az egyszerűbb számítások és elemzések mellett már üzleti támogatási funkciókat és döntéshozatali folyamatokat is képes lesz elvégezni, míg a 2030-as évektől már a fizikai munkában és bizonyos kézi precíziós feladatokban is bevethetőek lesznek az AI-eszközök. De pontosan milyen trendekre kell figyelniük a vállalatvezetőknek a következő 1-3 évben, ha tartani akarják a lépést?

1. Small Data

Az elmúlt években a Big Data mindent vitt, de újabban mintha ellentétes irányú trend bontakozna ki: habár az olyan nagyhalaknál, mint a Google vagy a Facebook, hatalmas méretű adathalmaz áll rendelkezésre, a gépi tanulás újhullámos megközelítése pontosan azt a célt szolgálja, hogy kisebb adatmennyiségből is megbízható információkat nyerhessenek ki. Ezzel a gépi tanulásra alapozó eszközök sokkal megfizethetőbbek lennének, az adatelemzés pedig jóval hatékonyabb és gyorsabb.

2. Harc a COVID-19 ellen

A járványok eredményes leküzdésében kiemelkedő szerepe van a megelőzésnek és a gyors reakcióknak, így a mesterséges intelligencia ezen a téren is azonnal a figyelem középpontjába került. Számos helyen alkalmaznak a világon AI-alapú testhőmérő eszközöket, de sok techcég innovációja a keresőmotorokat is bevonja a gépi alapú egészségügyi előrejelzések elkészítésébe. A mesterséges intelligencia tehát új korszakot nyit a járványkezelés terültén is. Mivel úgy tűnik, a vírusok egyre gyakrabban támadnak majd az emberiségre, ebbe az irányba is érdemes tapogatózni.

3. Versenyben az emberi aggyal

Folyamatosan zajlanak a kutatások a gépek kognitív képességeinek fejlesztésére, hogy az eszközök minél több iparágban nyújthassanak segítséget. Az OpenAI kutatói olyan gépi alapú szöveggenerátort hoztak létre, mely képes realisztikus történetek és versek megírására, ráadásul az óriási adatmintának köszönhetően a szövegek stílusa is módosítható az igényekhez szabva. Ez az előrelépés nem csak a chatbotok fejlesztésében hozhat áttörést, de a hangalapú vezérlés jövőjét is átírhatja: minél jobban megérti a gép a „beszélgetőpartnert”, annál pontosabban képes végrehajtani az utasításait.

4. Gépi tanulás-vezérelt kiberbiztonság

A vállalatokat célzó kibertámadások nem csupán gyakoribbak, de egyre kifinomultabbak is az utóbbi években, így fokozódik az igény, hogy az AI-alapú rendszereket is felvértezzék a hackerek elleni védekezéshez szükséges tudással. A felhőben tárolt információk védelmére ma már olyan gépi tanuláson alapuló algoritmusokat telepítenek, melyek felismerik a kárt okozó fenyegetéseket és téves konfigurációkat, mielőtt még azok bajt okozhatnának. „A Microsoft például éppen az elmúlt hetekben vásárolt egy kiberbiztonsági céget, amely a vállalati hálózatok épségét AI-alapú megoldásokkal biztosítja, ráadásul ezek az eszközök képesek előre megtalálni és minimálisra csökkenteni az esetleges biztonsági kockázatokat”– mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

5. Hozzáadott érték és termelékenység

A mesterséges intelligenciának köszönhetően jelentkező extra kapacitásokat szinte minden vállalkozás tudná hasznosítani valamilyen formában, bármelyik iparágban tevékenykedjen is. A kapcsolódó vizsgálatok egyre inkább támogató partnerként írják a le a gépek kapacitását kiaknázó innovációkat. Valójában számos cég használja arra ma is a gépi eszközöket, hogy az operatív és manuális folyamatok terheit levegyék a munkavállalók válláról, így ők kreatívabb, nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkafolyamatokat végezhessenek. Erről szólnak az adminisztratív toborzási feladatokat átvállaló HR-chatbotok is, melyek nem a szakemberek munkáját helyettesítik, hanem lehetőséget adnak nekik arra, hogy magasabb színvonalon végezhessék a személyes bevonódást igénylő feladataikat.

A képzések hozhatják el az igazi forradalmat

A Microsoft friss, hiánypótló kutatása szerint a magyar vállalatok 30 százaléka képzi jelenleg munkavállalóit a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák terén, ennek jelentőségét azonban még többen ismerték fel: a cégek további 60 százaléka tervezi képezni kollégáit ezen a területen. Hogyan állnak ehhez a munkavállalók? Az ilyen irányú képzésekben résztvevő magyar dolgozók 48 százaléka szerint érdekesebb és nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkához segítette őket az új, AI tudás, ráadásul az ilyen irányú ismeretek birtokában magasabb pozíciók és nagyobb jövedelem érhető el.

„A felmérésből kiderül, hogy 2020 derekán a hazai cégek mintegy 20 százaléka mondható érettnek a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ez az arány nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem rossz, azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy a legtöbb vállalatnál a AI-alapú megoldások terén a chatboss asszisztensek számítanak a csúcsnak, holott valójában ez csak a jéghegy csúcsa. Több lépcsőt kell még megugrania a magyar cégvilágnak a digitális transzformáció útján, sokkal több szakembert kell képezni és a munkavállalók folyamatos oktatására is nagy hangsúlyt kell fektetni a közeljövőben” – hangsúlyozza Laczkó Gábor.

A felmérés 99 országból több mint 5 000 választ vizsgált, és azokról a vállalatokról számol be, amelyeknél az elmúlt két évben átlagosan hat incidens fordult elő. A jelentés áttekinti a fenyegetéseket, a csalások költségeit, valamint azt, hogy a vállalatoknak mit kell tenniük az erősebb proaktív válaszok kialakítása érdekében.

Közel-Kelet és Észak-Amerika az élen

Ugyan az ügyfelek által elkövetett csalások száma egyre nő, az is igaz, hogy ez az a csalástípus, amely esetében a célzott erőforrások, a megbízható folyamatok és a technológia bizonyult a leghatékonyabbnak a megelőzésben. Az elmúlt két évben világszerte valamennyi régióban előfordult ügyfél által elkövetett csalás, visszaélés: a legnagyobb mértékű növekedést a Közel-Keleten (36%-ról 47%-ra) és Észak-Amerikában (32%-ról 41%-ra) tapasztalták.

A kutatás kiemeli a megelőzés fontosságát, valamint azt, hogy a megfelelő készségekbe és technológiába fektetés hogyan teremthet előnyt. A szervezetek közel fele ellenőrzések bevezetésével és fokozásával reagált a bűnözésre, aminek 60 százalékuk szerint meg is lett a haszna. A válaszadók közel fele azonban egyáltalán nem folytatott vizsgálatot. Alig egyharmaduk jelentette vezető testületének a bűncselekményt, de azok közül, akik ezt megtették, 53 százalék javított a helyzetén.

„A csalás és a gazdasági bűnözés véget nem érő harc, amely a technológiai fejlődéssel új frontokon is megjelenik. A probléma gyökerének megtalálása kulcsfontosságú, függetlenül attól, hogy ezt a technológián keresztül, új folyamatok, készségek és képzések bevezetésével vagy ezek kombinációjával érjük el. Ahogy a csalások is új területeken és eszközökkel valósulnak meg, ehhez kell igazítanunk a felderítési és megelőzési erőfeszítéseinket is, nem hagyatkozhatunk csupán a korábban hatékonyan működő módszerekre” – mondta Peter Durojaiye, a PwC CEE régiójának Cybersecurity & Privacy igazgatója, és az EMEA térség Cyber Impact Center vezetője.

Kik követnek el gazdasági bűncselekményt?

A csalás minden szempontból érinti a vállalatokat – az elkövető lehet belső, külső szereplő, vagy sok esetben összejátszás is történhet.

• A válaszadók 39 százaléka szerint az elmúlt két évben a külső elkövetők jelentették a gazdasági bűnözés fő forrását.
• Minden ötödik válaszadó a vállalkozókat/beszállítókat jelölte meg a legnagyobb fennakadást okozó külső csalás forrásaként.
• A válaszadók 13 százaléka, akik az elmúlt két évben csalást tapasztaltak, több mint 50 millió dollár veszteséget szenvedtek el.
• A trösztellenes szabályok megsértése, a bennfentes kereskedelem, az adócsalás, a pénzmosás, valamint a vesztegetés és a korrupció a közvetlen veszteségek tekintetében az öt legköltségesebb csalásfajta közé tartozik, amelyeket esetenként súlyosbít a helyreállítás jelentős költsége is.

A technológia önmagában nem jelent megoldást

Bár a technológia a csalás elleni küzdelemnek csak egy része, a jelentés megállapítja, hogy a szervezetek több mint 60 százaléka kezd fejlett technológiákat alkalmazni (például mesterséges intelligenciát és gépi tanulást) a csalás, a korrupció és más gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben. A technológia bevezetésével kapcsolatos aggodalmak azonban a költségekhez, a nem megfelelő szakértelemhez és a korlátozott erőforrásokhoz kapcsolódnak. A válaszadók 28 százaléka szerint ez azért van, mert nehezen látják meg annak értékét.

„Tagadhatatlan, hogy a technológia nélkülözhetetlen a csalás elleni küzdelemben, de a szervezeteknek azt is fel kell ismerniük, hogy az – akár körültekintően és célzottan kiválasztott – eszközök vagy a technológia használata önmagában nem jelent hathatós védelmet a csalások ellen. Két nagyon fontos faktor tartozik még ehhez: az adatvédelem és adatbiztonság, illetve a megfelelő adatelemzési folyamatok és szakértelem kialakítása. Ez utóbbi hiánya az, amiért a vállalatok gyakran nem látják a technológia értékét, hiszen nem a megfelelő eredményt kapják általa. Az adatvédelem és a biztonsági szempontok figyelmen kívül hagyása viszont, ami rendkívül megnehezíti ezen megoldások bevezetését és használatát, hiszen jellemzően szenzitív adatokról van szó, aminek nemcsak sértetlenségét és megfelelő rendelkezésre állását, hanem bizalmasságát is biztosítani kell” – tette hozzá Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország Cybersecurity & Privacy igazgatója.

A tanulmány elérhető a PwC weboldalán.