A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint fele annyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá” – hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője. „Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek” – tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak

56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.

Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások megtérülnek

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

Photo by Invest Europe on Unsplash

A tanulmány cseh, lengyel, szlovák és magyar szerzői megvizsgálták azokat a lehetőségeket, amelyek a visegrádi országok (V4-ek) koronavírus-járvány utáni átalakulását a kívánatos fenntartható jövő felé irányíthatják. A 2021-ben indult, tavaly novemberben zárult kutatásban szakirodalmi elemzés alapján trendadatbázist hoztak létre, majd ebből 14 kulcsfontosságú tendenciát, valamint 28, ezek fejlődését befolyásoló tényezőt azonosítottak 7 területen: geopolitika, gazdaság, technológia, környezet, társadalom, oktatás, egészségügy. Ezután mind a négy ország belső érintetti csoportjai, majd pedig más európai országok külső jövőkutató szakértői értékelték a feltárt tendenciák és tényezők hatását a V4-es régió fenntarthatóságára. Ehhez az EU jövőjéről háromféle forgatókönyvet vettek alapul, amelyben az EU stratégiai céljai különböző mértékben teljesülnek. A cél az volt, hogy a politikai döntéshozók számára olyan kollektív válaszokat, ajánláslistát állítsanak össze, amelyek végrehajtásával az országok a külső kihívásoktól függetlenül sikeresen alkalmazkodni tudnak az új körülményekhez a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítések közepette.

A 14 trendből 6-ról bizonyosodott be a kutatásban, hogy az alapul vett forgatókönyvtől függetlenül jelentős hatása lesz a V4-es régióra 2030-ig: az erősödő társadalmi polarizáció, a gyorsuló energetikai átmenet, a táv- és hibrid munka növekvő népszerűsége, a mesterséges intelligencia elterjedése az egészségügyben, a kibertámadások növekvő fenyegetése és a fokozódó mentális egészségügyi problémák. További három trendet kritikus jelentőségűnek értékeltek a kutatók: a félretájékoztatás és az összeesküvés-elméletek terjedése, a V4-ek és a jobban teljesítő országok közötti szakadék fennmaradása az oktatás minőségében, valamint a jogállamisági viszonyok romlása.

„A magyar jövő formálása szempontjából nagyon fontos témakörök kerültek elő a kutatásban, amelyek kezeléséhez célszerű lenne igénybe venni a belső erőforrások mellett a nemzetközi együttműködést is. A hazai kutatók már elküldték a kutatás végeredményeként megfogalmazott politikai ajánlásokat a kormánynak és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, valamint konferencián is ismertették az eredményeket” – hívta fel a figyelmet a már megtett hazai hasznosítási lépésekre Hideg Éva, a vizsgálatban részt vevő egyik közreműködő, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke.

Ajánláscsomagok a trendek meglovaglására

A fenntarthatóság eléréséhez olyan politikákra és stratégiákra van szükség, amelyek alkalmasak a negatív trendek csökkentésére vagy megállítására.  A V4-ek fenntarthatóságára ható negatív trendeket ugyanis sokkal erősebbnek ítélték a szakértők, mint a pozitív trendeket. Kilenc intézkedést fogalmaztak meg, amelyekkel a negatív trendek ellen lehet küzdeni: például a politikai döntéshozók és a polgárok közötti kapcsolat és párbeszéd javítását, a pártatlan, hiteles tartalmat és sokféle véleményt széles közönséghez eljuttató média biztosítását és olyan oktatási rendszerek megteremtését, melyekben kiemelt szerepet kap a kritikus gondolkodás, a társadalmi tudatosság és a jövőorientáltság fejlesztése.

A tanulmányban trendenként külön-külön javaslatcsomagot állítottak össze a tendenciák negatívumainak mérséklésére és a pozitívumok kiaknázására, de hangsúlyozták: a szociális, technológiai, gazdasági és politikai innovációkat összekapcsoltan kell megvalósítani, és azokban minden érintetti körnek részt kell venni az egyénektől kezdve a nemzetközi együttműködésekig. Az energetikai átmenet kapcsán például a többi között a háztartások és az egyéni felhasználók bevonását ajánlják a nap- és szélenergia-termelésbe adókedvezményekkel és támogatásokkal, a növekvő társadalmi polarizáció csökkentésére olyan vállalatokat támogatnának, amelyek a társadalmi jóllétet előmozdító termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a táv- és hibrid munka lehetőségeinek kihasználásához a távmunkához való jog szabályozását és a társadalombiztosítási akadályok megszüntetését szorgalmazzák az egész EU-n belül.

A kutatók közös jövőalkotási programot javasolnak

A kutatók a trendek szerinti ajánlásokon túl további javaslatokat is megfogalmaztak, így hasznosnak látnák például, ha a V4-es országok a fenntartható fejlődési, innovációs potenciál növeléséhez és a szakmai ajánlások pozitív hatásainak felerősítéséhez egy olyan tárcaközi és interdiszciplináris munkacsoportot hoznak létre, amely a koronavírus-járvány utáni helyreállítással foglalkozik. A szerzők szerint a csoport regionális oktatási politikákat is kidolgozhatna a jövőorientált gondolkodás előmozdítására, és akár egy közös jövőalkotási oktatási programot is létrehozhatna annak érdekében, hogy a jövőről való gondolkodás és gondoskodás kultúrája jelen legyen a politikai döntéshozatalban.

A tanulmány a „Fenntartható innovációs utak kialakulása a COVID-19 utáni fellendülés felé” című kutatási projekt eredménye. A projektet részben a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozta, és a lengyelországi 4CF stratégiai kutatóintézet vezetésével, valamint cseh, szlovák és magyar egyetemi kutatók közreműködésével valósult meg. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Gáspár Judit, Hideg Éva és Márton András vett részt a vizsgálatban. Az eredményeket részletező tudományos publikáció még megjelenés alatt van, de az összegző és szakpolitikai döntéshozást támogató szakmai anyag már olvasható A pandémia tanulságai – Lehetőség a radikális és fenntartható változásra a V4 országaiban címmel a projekt honlapján angolul és a V4-országok nyelvein: https://4cf.eu/visegrad2030/.

A kutatás főbb eredményéről szóló 20 perces konferenciaelőadás magyarul itt megtekinthető: