Kenyhercz több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik a kommunikáció és stratégia területén. Az ACG Reklámügynökségnél a PR divízió vezetőjeként számos díjnyertes projekten dolgozott olyan ügyfelekkel, mint a UPC, a Vodafone, a Zwack Unicum, az Ökumenikus Segélyszervezet vagy az EIT Health InnoStars. A VELUX regional PR client leadjeként pedig 14 közép-kelet-európai országban irányította a márka külső kommunikációját és ügynökségi hálózatát az ACG színeiben. Ezt követően tett egy látogatást a médiában, és a Central Médiacsoportnál portfólióigazgatóként olyan ismert digitális márkákért felelt, mint az nlc. vagy a Házipatika.com.

Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia világában is aktívan tevékenykedett: célja, hogy közérthetően, ugyanakkor felelősen és az adatbiztonságot szem előtt tartva mutassa be, hogyan használhatók a generatív AI-eszközök egyszerűen a mindennapokban.

„Nagy öröm számunkra, hogy Kinga csatlakozott a csapatunkhoz. Széleskörű tapasztalata és stratégiai szemlélete biztosíték arra, hogy kommunikációs és rendezvényszervezési tevékenységeink tovább erősödjenek. Sok sikert kívánok neki az előttünk álló közös munkához!” – mondta Erdős Mihály, a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója.

„Ez a pozíció lehetőséget ad arra, hogy egy helyen összpontosítsam mindazt a tapasztalatot, amit az elmúlt években kommunikációban és márkaépítésben szereztem – mindezt egy olyan szervezetnél, amely értékalapú működésével és társadalmi szerepvállalásával is inspirál” – mondta kinevezése kapcsán a szakember.

A Generali Biztosító friss, reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy milyen várakozásokkal tekint a lakosság az idei évre: megosztó a kérdés abban a tekintetben, hogy bizakodóak-e 2025 kapcsán vagy sem. A magyarok többsége borúlátó, a megkérdezettek több mint fele nem vár sok jót az új évtől. Közel harmaduk gondolja azt, hogy picit jobb évre számíthatunk, míg csupán 12%-uk vár nagyon pozitív, fantasztikus évet. A fiatalok és a budapestiek bizakodóbbak a jövőre nézve, ezzel szemben az 50 éven felettiek már borúlátóbbak.

Az egészség megőrzése a lakosság fő kívánsága

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a lakosságot igencsak foglalkoztatja az egészsége: arra a kérdésre, hogy mi lenne az egyetlen kívánságuk 2025-re, a válaszadók nagyobb aránya, több mint harmada valamilyen egészséggel kapcsolatos dolgot kérne. Kiegyensúlyozottabb magánéletet 14%-uk, és egy új, a jelenleginél jobban fizető állást szintén 14% szeretne magáénak tudni. Új lakásra a megkérdezettek 12%-a, míg új autóra 5%-uk vágyik. A kor előrehaladtával a kívánságokkal kapcsolatos attitűd is változik: míg a 16-29 évesek között csupán a megkérdezettek ötödénél kap szerepet az egészség megőrzése, addig az 50-59 évesek 44%-a, a 60-75 éves korosztálynál pedig már 60%-uk esetén kerül központba valamilyen egészséggel kapcsolatos vágy, kérés.

Az infláció emelkedése a magyarok legnagyobb félelme

A lakosság több mint harmada – életkortól, végzettségtől és nemtől függetlenül – az infláció további növekedésétől és az árak elszabadulásától tart a legjobban. Az árak folyamatos emelkedése az általános életszínvonal romlásához vezethet, az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása a mindennapi megélhetésüket befolyásolhatja. Pénzügyi helyzetük alakulására is vegyes várakozásokkal tekintenek: közel 40%-uk arra számít, hogy az új évben rosszabb anyagi körülmények közé kerülnek, míg 20%-uk szerint kicsit jobb, 10%-uk sokkal jobb anyagi helyzetre számít.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is az infláció emelkedéséről számolnak be. Átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak 2024 decemberében az egy évvel korábbiakat. 2023 decemberéhez viszonyítva 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 6,8%-kal kerültek többe, ezen belül a lakbér 12,6%-kal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,4%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára egy év alatt 8,3%-kal drágult.

Az energiaárak és az MI térhódítása miatt sem aggódik a hazai lakosság

A Generali kutatásban résztvevők félelmei között második helyen a saját vagy családtagok egészségi állapotának romlása áll, mintegy 17%-uk tart ettől a legjobban. Bár a fegyveres konfliktusok száma nőtt az elmúlt időszakban a világ több pontján is, a megkérdezettek csupán tizede fél egy nagyobb, nemzetközi szinten elterjedő háborús konfliktus kitörésétől.

Az energiaárak növekedése miatt sem aggódnak az emberek, mintegy 9%-uk gondolja azt, hogy emelkednének az árak 2025-ben. A KSH adatai sem számolnak be az árak elszabadulásáról: 2024 decemberében az előző évhez képest a vezetékes gázért 0,4%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3%-kal többet kellett fizetni.

A válaszadók 7%-a szorong a munkanélküliség növekedésétől és szintén 7%-uk tart a klímaváltozás negatív hatásaitól, úgy, mint a szélsőséges időjárástól, aszályoktól, árvizektől. A világjárvány okozta félelmek is enyhültek az elmúlt években, a lakosság csupán 4%-a aggódik egy újabb, globális szinten jelentkező vírus megjelenésétől.

A kutatás a napjainkban egyre inkább terjedő mesterséges intelligencia (MI) hatásaitól való félelmekre is rávilágított. Az MI alkalmazásával kapcsolatban gyakran felmerül, hogy elveheti a munkahelyeket, bizonyos szektorokban megszűnhet a humán erőforrás iránti igény, emellett társadalmi egyenlőtlenségeket is okozhat, ha nem fér hozzá mindenki az új technológiákhoz. A vizsgálat azonban rávilágított arra, hogy a lakosság szinte egyáltalán nem tart a mesterséges intelligencia térnyerésétől, csupán 4%-uknak vannak aggodalmai ezzel kapcsolatban.

A megkérdezettek 8%-ának továbbá semmilyen félelme nincsen a 2025-ös évre vonatkozóan.

Photo by Matt Bennett on Unsplash

A Generalival és az EIF-el együttműködésben megvalósuló projektjük célja egyrészt fenntartható módon újrahasznosítani a vállalatok reklámanyagait, másrészt munkahelyet biztosítani a hátrányos helyzetű térségekben élőknek. A táskák minden darabja kézzel készült, és nemcsak a minőséget, hanem a kreatív újragondolást is tükrözi.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fenntarthatóság ne csak egy üres szólam legyen, hanem konkrét tettekben nyilvánuljon meg. A régi molinók új életre keltése pontosan ezt a célt szolgálta, amellett, hogy számos család mindennapi megélhetését is támogatta” – mondta L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

Az EIF és a Generali évek óta elkötelezett a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránt. A cégek nemcsak újszerű megrendelésekkel, hanem alapanyagokkal is támogatják az alapítvány munkáját.

„A Generali számára kiemelten fontos a fenntarthatóság és a közösségi értékteremtés. Büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen inspiráló kezdeményezés részesei lehettünk” – nyilatkozta a Generali a Biztonságért Alapítvány The Human Safety Net programjának magyarországi vezetője, Földi-Tamás Ildikó.

A táskák minden darabja egyedi, ezáltal minden vásárló nemcsak egy terméket, hanem egy történetet is hazavisz. Az eladásokból befolyt összeg pedig a társadalmi vállalkozás működtetésére és fejlesztésére fordítják.

„Az Igazgyöngy Alapítvánnyal való együttműködés több szempontból is rendkívül fontos volt számunkra. Az EIF egyik fő célja a mikrofinanszírozás, és a társadalmi vállalkozói tevékenység ösztönzése és finanszírozása. Így természetes volt számunkra, hogy Európai Uniós intézményként is megmutassuk: hiszünk benne, hogy minden egyéni- és vállalati szintű kezdeményezés hozzájárulhat a fenntarthatóság és a szociális innováció megvalósításához” – mondta Mazur Réka, az EIF projekt vezetője.

Jobban kötődünk a saját ingatlanhoz, a falusiak a legboldogabbak otthon

A nagyszabású otthonkutatás eredményei szerint a hazai lakosság négyötöde saját tulajdonú ingatlanban él, ami rámutat, hogy továbbra is jobban érezzük magunkat anyagi és lelki értelemben is, ha az otthonunk állandó és biztos pontként van jelen az életünkben. Ezt megerősíti az az összefüggés is, hogy a válaszadók sokkal inkább szeretik lakhelyüket, ha azt pénzügyi és jogi értelemben is magukénak tudják, és minél kisebb településen élőt kérdezünk, annál pozitívabb az otthonhoz fűződő viszony: a falusiak 80%-a igazán boldog lakhatási helyzetével kapcsolatban. Bérelt lakásban vagy házban egyébként a megkérdezettek mindössze 16%-a tölti a mindennapokat, köztük döntő többségben vannak a budapestiek és a 40 év alattiak.

Vajon tükröződik mindez az otthonunkban töltött idő mennyiségében is? Mindenképpen, sőt, a válaszadók 32%-a saját bevallása szerint szinte mindig a négy fal között tartózkodik, közel felük (47%) pedig főként csak dolgozni jár el, egyébként napi 10-14 órát is otthon van – a másik oldalról nézve tehát az is jól látszik, hogy ma már sokan vannak, akik egyébként hazulról is el tudják látni a munkahelyi feladataikat. A magyarok közel negyede (22%) a legféltettebb kincseként gondol az otthonára – nem csoda, hogy szinte alapjaiban rengeti meg az életünket, ha elveszítjük, vagy akár csak néhány olyan alapfunkció sérül, melyet a legintimebb életterünknek tulajdonítunk. Ha nem tudunk nyugodtan aludni egy betörés miatt vagy étellel ellátni szeretteinket a tönkrement tűzhely miatt, alig várjuk, hogy a hibák elhárítása után minden visszatérjen a rendes kerékvágásba.

Mást tartanak nagy becsben a nők és a férfiak

Ma már tudjuk, hogy a lakásunk berendezése is nagy hatással bír hangulatunkra és szokásainkra: ha hiányzik a közös ebédlőasztal, gyakran sérül a család egysége és akadozik a kommunikáció, a hálószobában elhelyezett televízió pedig zavarhatja a nyugodt pihenést. Így tehát érdemes odafigyelni rá, hogyan alakítjuk ki közvetlen életterünket. Nos, a kutatásban megkérdezett magyarok elsősorban a kényelmi szempontokat (60%) veszik figyelembe otthonuk berendezése során, persze ezután rögtön az anyagi lehetőségek (53%) következnek, de fontos a praktikum (38%) és sokan részesítik előnyben az egyszerű, letisztult stílust (36%). A listán azonban előkelő helyen szerepel a fenntarthatóság és az energiatakarékosság is (28%), ami várhatóan egyre fontosabb megfontolás lesz a jövőben.

Az otthonunkban emellett számtalan olyan tárgy is van, amely különleges jelentőséggel bír számunkra, amit különösen értékesnek tartunk és amely nélkül nem érezzük igazán sajátunknak a lakásunkat. A kutatás résztvevői elsöprő többséggel a családi emlékeket (31%) és elektronikai kütyüket (29%) találták nélkülözhetetlennek, talán nem meglepő módon az előbbi mellett a nők, míg az utóbbi mellett inkább a férfiak tették le a voksukat. Ékszereket a válaszadók 5%-a, a drágább bútordarabokat 3%, értékes műtárgyakat pedig mindössze 2% félt leginkább. “Kutatásunk rámutat, hogy otthonunk és a benne található tárgyak és eszközök értékét nem pusztán abban mérjük, hogy mennyit fizettünk értük, sokkal fontosabbak az érzések és az élmények, melyek hozzájuk kötődnek. A lakhelyünk az indentitásunk jelentős darabja, amely nagy veszteséget szenved, ha valami miatt kár keletkezik benne, ezért zárjuk kulcsra otthonunk ajtaját és igyekszünk minden lehetséges módon biztosítani épségét” – mondja Földi-Tamás Ildikó, a Generali Biztosító Zrt. kommunikációs vezetője.

Milyen gyakran engedik át az autósok a zebrán a gyalogosokat? Mennyire igazak a sztereotípiák a márkás autókat vezetőkkel és a zebrahasználattal kapcsolatban? Vajon vidéken udvariasabban vezetnek az emberek? A Generali friss, reprezentatív kutatásban kérdezte a 18-65 év közötti hazai lakosságot a gyalogátkelőhelyek használatát illetően, és meglepő eredmények is születtek a kutatásból.

Az autóvezetők 72%-val például már bevallottan előfordult, hogy nem engedett át gyalogost a zebrán, ám szerintük ez nem szándékosan történt. A válaszadók 28%-a még sosem tett ilyet, 9%-uk viszont beismerte, hogy rendszeresen megteszi ezt. Sokan úgy érzik, hogy gyakran nehéz észrevenni a gyalogosokat. Akik nem vezetnek autót, azok inkább feltételezik a szabályok szándékos figyelmen kívül hagyását a sofőrök részéről, amiért nem állnak meg a zebránál. Minél idősebb valaki, annál inkább úgy tapasztalja, hogy előzékenyek az autóvezetők.

Ami a sztereotípiákat illeti, a lakosság kb. kétharmada inkább igaznak érzi azt a gondolatot, hogy a prémium kategóriás autókat vezetők és a nagyvárosban közlekedők kevésbé állnak meg a gyalogátkelőhelyeknél, emellett 62%-uk gondolja úgy, hogy a hazai autóvezetők alapvetően kevésbé előzékenyek a gyalogátkelőknél, mint a nyugat-európai autósok.

Vajon hogyan lehetne rávenni az embereket az udvariasságra, arra, hogy jobban figyeljenek a gyalogátkelőn közlekedőkre? A megoldási javaslatok közül legnagyobb arányban, 89% a zebrák láthatóvá tételét (pl. okoszebra) éreznék hasznosnak a megkérdezettek, emellett a szigorúbb szabályozás (82%) és magasabb pénzbírság (79%) sem elvetendő gondolat a lakosság szemében, különösen a nem vezetők véleménye szerint segítene ez a helyzeten.

Sikeres a közlekedésbiztonsági kezdeményezés

A Generali a Biztonságért Alapítvány kiemelt céljai közt szerepel a közlekedés biztonságosabbá tétele, a balesetmegelőzés, a kerékpárosok és a gyalogosok védelme, évente ugyanis közel 1000 embert gázolnak el gyalogátkelőkön. A biztonságosabb közlekedés miatt is hívta életre az Alapítvány az okoszebra kezdeményezését, melynek keretében a SafeCross okoszebra fejlesztőjével karöltve országszerte telepítenek okoszebrákat, melyek növelik a biztonságos átkelések számát. Az okoszebra rendszer kiépítésére magyarországi önkormányzatok jelentkezhetnek, a pályázóknak a kivitelezési költségek 50%-át kell önerőként vállalnia, a fennmaradó 50%-ot az Alapítvány állja.

A program elindítása óta közel 100 millió forint értékben támogatta az Alapítvány okoszebrák kiépítését szerte az országban, tavaly nyáron pedig átadták az ötvenedik okoszebrát, mellyel Szeged egyik frekventált útja gazdagodott – írják.

Mitől lesz okos a zebra?

A SafeCross okoszebra egy innovatív közlekedésbiztonsági, gyalogosvédelmi technika, mely segítségével biztonságosabbá válhatnak a jelzőlámpa nélküli gyalogátkelőhelyek. A rendszer mozgásirány-érzékelő szenzorokkal, az út két szélén elhelyezett kamerákkal és útburkolatba helyezett aktív LED prizmákkal látja el feladatát: felhívni a közelítő autósok figyelmét a zebrán áthaladó gyalogosokra. A LED fényforrások csak akkor villognak, ha a járókelő áthalad a zebrán vagy megközelíti azt, így figyelmeztetve az autósokat.

Érdemes tudni, hogy a sebesség növekedésével az autóvezető látótere egyre szűkül: a sofőr még 50 km/órás sebességnél is a gyalogátkelőnek csak a középső részét, teljes szélességének csupán 60%-át látja élesen. Az okoszebrák a vezető látóterének fókuszában a LED-fények felvillanásával hívják fel a figyelmet a perifériás látómezőből lelépő gyalogosra. A mért adatok alapján azoknál a gyalogátkelőhelyeknél, ahol már üzemelnek ilyen közlekedésbiztonsági rendszerek, az autóvezetők megállási hajlandósága nagyságrendekkel – 55%-ról 76%-ra – növekedik, fokozva így a gyalogosátkelőhelyek, egyben a közlekedés biztonságát.

További információk az okoszebráról és a szavazásról: Generali a Biztonságért Alapítvány – Okos zebra a gyalogosokért

Fotó: Chris Barbalis/unsplash.com

A válaszokból kiderült, hogy a kkv-k elsősorban azt várják a döntéshozóktól, hogy nyújtsanak adókedvezményeket a fenntartható termékek és szolgáltatások népszerűsítése (73%) érdekében, emellett az Európai Unió által a zöld átmenet finanszírozására nyújtott támogatások növelését (67%), valamint az oktatás és a kapacitásépítés ösztönzését (63%) is sürgetik.

A megkérdezett kis- és középvállalkozások 59%-a szerint az energiaárak növekedése negatívan befolyásolja a fenntarthatósági törekvéseiket, míg 58%-uk az inflációt említette ennek okaként.

Emelkedett azon kulcsfontosságú területek aránya, amelyeken jelentős akadályok hátráltatják őket a fenntartható üzletmenetre való átállásban. A vállalkozások több mint 50%-a jelezte, hogy a szabályozói intézményi háttér hiánya és a bürokrácia akadályozza erőfeszítéseiket, ez az arány 2022-höz képest megduplázódott. A kkv-k 49%-a emelte ki az állami ösztönzők hiányát, szemben a tavaly mért 28%-kal. Ezen kívül évről évre jelentősebb problémaként rajzolódik ki a válaszokból az egyértelmű jogszabályi keretek hiánya és a vállalaton belül rendelkezésre álló készségek és kompetenciák hiányosságai is.

A fenntartható kkv-k ellenállóbbak a külső sokkhatásokkal szemben

A felmérés arra is rámutatott, hogy a fenntarthatósági tervvel rendelkező vállalkozások 52%-a tudott profitálni a NextGenerationEU (az Európai Unió több mint 800 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköze) alapokból érkező forrásokból, míg a fenntartható üzleti gyakorlatot mellőző vállalkozások körében ez az arány csupán 20% volt. Azok a cégek, amelyek a legjobban kidolgozott fenntarthatósági terveket követték – vagyis külön figyelmet fordítottak a munkavállalói jóléti kezdeményezésekre, a közösségi szerepvállalásra és az olyan, környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre, mint például a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság és a dekarbonizáció – ellenállóbbnak bizonyultak a külső piaci kihívásokkal, például az inflációval, az energiaárak emelkedésével vagy az ukrajnai háborúval szemben is. Az is jól látható, hogy a fenntarthatóságra összpontosító vállalatok nem csupán környezeti hatás szempontjából teljesítettek jobban (82%), de nagyobb ügyfél-elégedettséget (75%) értek el és a vállalati hírnévre (64%) is pozitív hatással volt a felelős működés.

Marco Sesana, a nemzetközi Generali Csoport vezérigazgatója elmondta: „A kis- és középvállalkozások gazdaságunk valódi motorjaként kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyértelmű, hogy egyre több és újabb kihívás veszélyezteti a kkv-k fenntarthatósági erőfeszítéseit, ugyanakkor a cégek pontosan látják, hogy hogyan lehetne őket hatékonyan támogatni ezen akadályok leküzdésében – ebben pedig kulcsszerep jut a politikai döntéshozóknak Európa-szerte. A kutatás a fenntartható átmenet fontosságát is kiemeli: az ilyen szemlélettel működő kkv-k jobban teljesítenek a főbb üzleti mutatókban és nagyobb ellenállóképességgel rendelkeznek a külső sokkhatásokkal szemben. Az SME EnterPRIZE pályázat harmadszori meghirdetésével a Generali ismét megerősítette elkötelezettségét a kkv-k fenntarthatósági kultúrájának támogatása és fejlesztése mellett.”

„Kutatásunk rávilágít arra, hogy az európai vállalkozások az elmúlt években tapasztalt kihívások közepette is nagyfokú ellenállóképességet mutatnak, ha elkötelezettek és tudatosak a fenntarthatóság területén. Eredményeink azt mutatják, hogy a válaszadó kkv-k 43%-a már most is követ valamilyen fenntarthatósági stratégiát vagy éppen folyamatban van annak bevezetése. Ez a tavalyi felméréshez képest 3%-os, a 2020-as adathoz képest pedig 10%-os növekedést jelez” – mondta Francesco Perrini, a kutatást végző SDA Bocconi fenntarthatósági dékánhelyettese, az intézmény Fenntarthatósági Laboratóriumának tudományos igazgatója, a Bocconi Egyetem Menedzsment és Technológia Tanszékének professzora. „Még inkább figyelemre méltó, hogy az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) stratégiák alkalmazása mellett szóló üzleti érvek ma már teljesen egyértelműek. Kutatásunk megerősíti, hogy az ilyen megközelítés mentén működő vállalkozások minden területen jobban teljesítenek. a megkérdezett kkv-k 82%-a számolt be környezeti hatásának javulásáról, míg 74%-uk a működési hatékonyság javulását említette. a Ezen túlmenően a kkv-k 68%-a számolt be arról, hogy új piacra lépett, ami azt jelzi, hogy a fenntartható üzleti gyakorlatok követése egyre fontosabb az új szegmensek felé terjeszkedő vállalkozások számára.”

Magyarországon nőtt a fenntarthatósági stratégiával rendelkező kkv-k aránya a tavalyi évhez képest

A megkérdezett német és olasz kis- és középvállalkozások több mint fele nyilatkozott úgy (55% és 51%), hogy már bevezette stratégiáját a fenntartható átmenet előmozdítása érdekében vagy a közeljövőben tervezi ezt a lépést. Portugália (49%) és Ausztria (44%) némileg lemaradva szintén az élmezőnyben szerepelt. A 43%-os európai átlagot képviselte Spanyolország, míg ez alatt teljesített Franciaország, Magyarország, Csehország és Horvátország.

A legtöbb, fenntarthatósági tervvel nem rendelkező vállalat a felmérés szerint Csehországban (46%) működik, ezt követi Horvátország (44%), majd Franciaország és Spanyolország (41%). Az európai átlagot képviselte ezen a téren Ausztria 37%-kal, ennél Magyarország csak minimálisan tejesített rosszabbul (38%). A legkevesebb „lemaradó” kkv Németországban (30%), Olaszországban (33%) és Portugáliában (33%) található.

2022-vel összevetve idén 2 százalékponttal nőtt Európa-szerte azon kkv-k aránya, melyek már bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat. A legnagyobb előrelépés az előző évhez képest Olaszországban tapasztalható 14 százalékponttal, ezt követi Németország 8 százalékponttal és Magyarország 4 százalékponttal. Az összes többi országban csökkenést mértek: Franciaországban, Csehországban és Spanyolországban 3 százalékpontos visszaesést regisztráltak. Mivel Horvátország és Portugália esetében nem állt rendelkezésre 2022-es adat, a legutóbb, 2020-ban mért számokkal összevetve a Portugáliára vetített arány 13 százalékponttal nőtt, míg Horvátországé 6 százalékponttal csökkent.

Fotó: Valentin Farkasch/unsplash.com

Arra a kérdésre, hogy a szülők szerint miért fontos a tudatos nevelés, a legtöbben azt válaszolták, hogy a kiszámíthatóbb környezet miatt kiegyensúlyozottabb lehet a gyerek és a szülő is (51%), illetve a minta, amit a szülő mutat, kapaszkodókat ad a gyerekeknek is (36%). A jövő tervezhetőségét csaknem ugyanennyien tartották fontosnak (33%), míg a lelki sérülések elkerülhetőségét minden negyedik szülő jelölte meg motivációs oknak. De vajon hogyan tudjuk leginkább segíteni a gyermekek felnőtté válását, kibontakozását?

Boldog felnőtt csak boldog gyerekből lehet

A fenti kérdésre igyekszik választ adni a Generali a Biztonságért Alapítvány ’The Human Safety Net’ programja. A The Human Safety Net (THSN) a Generali által életre hívott globális közösségi kezdeményezés, amely lehetőséget teremt hátrányos helyzetű emberek számára, hogy átalakíthassák családjuk és közvetlen közösségük életét. A program első televíziós kampányában a legkisebbek kerülnek a fókuszba: legfontosabb üzenete, hogy boldog felnőtt csak boldog gyerekből lehet, és hogy minden gyermeknek jár az esély a megfelelő fejlődésre, a boldog gyermekkorra. A kampány arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyermekekben rejlő lehetőségeket a szülők ismerhetik leginkább. Hiszen senki sem tudja jobban, mint a szülő, hogy mire van szüksége gyermekének, és természetesen a legjobbat akarja neki, még akkor is, ha nehéz körülmények között neveli őt.

A The Human Safety Net program a szülőket támogatja abban, hogy nagyobb biztonságban érezhessék magukat, tudatosan teremthessék meg gyermekeik egészséges, kiegyensúlyozott fejlődésének feltételeit – írják.

Cél, hogy minden gyermek önmaga lehessen

A The Human Safety Net öt alapítvány támogatásával szeretné megvalósítani céljait a gyermekek élethelyzetének javítása érdekében: az érintettek leginkább a koraszülött babák és a kisgyermekek, egészen 6 éves korig.

• Az Otthon Segítünk Alapítvány felkészített önkénteseivel kisgyermekes családokat karol fel szülői tapasztalataik megosztásával, baráti támogatással a családok otthonában a mindennapi tevékenységekben, nehézségek, elakadások és bizonytalanságok leküzdésében. A The Human Safety Net program révén támogató szülői csoportok, workshopok valósulnak meg.
• Az Anyák az Anyákért Alapítvány a The Human Safety Net program támogatásával eseti segítséget igyekszik nyújtani a nehéz helyzetben lévő kisgyermekes családok számára.
• A PAF Alapítvány és a Melletted a helyem Egyesület támogatásával a The Human Safety Net program célja a hazai koraszülött ellátás fejlesztésének elősegítése. A családközpontú ellátás fejlesztése révén ugyanis a korábban érkezett babák könnyebben legyőzhetik életük első időszakának minden nehézségét, és így esélyt kaphatnak arra, hogy egészséges felnőttekké váljanak.
• A The Human Safety Net támogatja a BLUM Program azon küldetését, hogy minden gyermek önmaga lehessen, megtalálja helyét a világban, és ehhez a lehető legtöbb erőforrással, képességgel rendelkezzen.

Az őszi időszakban a Blum program kap kiemelt szerepet: kerekasztal-beszélgetés formájában hívja fel a figyelmet azokra a szülőket érintő mindennapos kihívásokra és nehézségekre, amelyek az óvodai létet leginkább jellemzik, és amelyekre a Blum pedagógiai programja válaszokat és megoldásokat kínál.

A kerekasztal egyben a Blum-hét programsorozatot is megnyitja, amely az ország 4000 óvodájába juttat el egy mese köré épülő tematikus foglalkozássorozatot.

A kisgyermekes családokat fókuszba helyező őszi programsorozatot egy különleges karácsonyi kezdeményezés koronázza majd meg, melynek a Generali dolgozói is – akárcsak az elmúlt évek során – aktív résztvevői lesznek – teszik hozzá.

Fotó: Anthony Tran/unsplash.com

A Generali a Biztonságért Alapítvány kiemelt céljai közt szerepel a közlekedés biztonságosabbá tétele, a balesetmegelőzés, a kerékpárosok és a gyalogosok védelme. Ellentmondásos módon a zebrákat a gyalogosok biztonságos átkelése érdekében hozták létre, azonban mégis itt fordulnak elő leggyakrabban balesetek. Évente közel 1000 embert gázolnak el gyalogátkelőkön, az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint pedig 2020-ban 1.845 személysérüléssel járó gyalogos baleset történt az országban – írják. Ebben a szellemiségben hívta életre az Alapítvány okoszebra kezdeményezését, melynek keretében a SafeCross® okoszebra® fejlesztőjével karöltve országszerte telepítenek okoszebrákat, melyek növelik a biztonságos átkelések számát. Az okoszebra-rendszer kiépítésére magyarországi települési és kerületi önkormányzatok jelentkezhetnek, a pályázóknak a kivitelezési költségek 50%-át kell önerőként vállalnia, a fennmaradó 50%-ot az Alapítvány állja.

A program elindítása óta mintegy 80 millió forint értékben támogatta az Alapítvány okoszebrák kiépítését szerte az országban, többek között megyeszékhelyeken, például Kecskeméten, Székesfehérváron, Veszprémben vagy Zalaegerszegen, nyaralóhelyeken a Balaton partján, a fővárosi agglomerációban, illetve az ország által hazánk legveszélyesebb zebráinak megválasztott gyalogátkelőhelyeknél Ózdon és Vácon. Idén július közepén pedig mérföldkőköz érkezett a projekt: átadták ugyanis az ötvenedik okoszebrát, mellyel Szeged egyik frekventált útja gazdagodik.

Forgalmas gyalogátkelőhely válik okosabbá és biztonságosabbá

A szegedi Szabadkai út 54. és Palánkai utca 2. közötti átkelőhely jelentős közúti- és gyalogosforgalmat bonyolít. A hivatalos forgalmi adatok alapján naponta közel 9.000 jármű halad át az útszakaszon, köszönhetően a szentmihályi és röszkei forgalom volumenének, valamint a környék oktatási intézményeinek. A zebra közvetlen környékén található Szegedi Fekete István Általános Iskolába, valamint a Szegedi ÓVI Újvidéki Utcai Óvodájába összesen 275 tanuló és óvodás kisgyerek jár minden nap, nagy részük érinti a frissen okossá vált gyalogosátkelőhelyet is.

2015 és 2020 között 1 súlyos, illetve 1 könnyű sérüléssel járó baleset történt az átkelőn. Az okoszebra segítségével pedig még tovább csökkenthető az esetleges bekövetkező balesetek száma, így növelve a gyalogosátkelőn közlekedők biztonságát. Szeged számára nem ismeretlen az okoszebra, 2020-ban ugyanis már átadásra került egy, az Agyagos utca 4/b és Gyevi utca 12. közötti átkelőnél, mely kapcsán mind a lakosok, mind pedig a városvezetés pozitív tapasztalatokkal rendelkezik.

Ünnepélyes átadó az ötvenedik zebrának

Szeged második, a Generali a Biztonságért Alapítvány kezdeményezésének pedig ötvenedik okoszebrája a mai napon ünnepélyes keretek között, Kalmár László, a Generali a Biztonságért Alapítvány kuratóriumi tagjának, Nagy Sándor, Szeged város alpolgármesterének, Pearl Eran, a Pearl Enterprises ügyvezetője, valamint Dr. Simon-Fiala Donát, a körzet önkormányzati képviselője részvételével került átadásra.

„Noha a kijelölt gyalogátkelőhelyeket a járókelők biztonsága érdekében hozták létre, a statisztikák szerint azonban éppen ezeknél a csomópontoknál fordulnak elő leggyakrabban balesetek. Éppen ezért hozta létre az okoszebra kezdeményezést a fejlesztővel együtt a Generali a Biztonságért Alapítvány, mely elhivatott a közlekedésbiztonság növelése mellett. Az ötvenedik okoszebra telepítése jelentős mérföldkő a program életében, melynek megvalósulása kiemelkedő büszkeség számunkra. Reméljük, hogy a jövőben még több gyalogátkelőhely okosodhat meg és válhat még több ember számára biztonságosabbá, pályázatunk továbbra is nyitva áll” – mondta el Kalmár László, a Generali a Biztonságért Alapítvány képviseletében.

Mitől lesz okos a zebra?

A SafeCross okoszebra egy innovatív közlekedésbiztonsági, gyalogosvédelmi technika, mely segítségével biztonságosabbá válhatnak a jelzőlámpa nélküli gyalogátkelőhelyek. A rendszer mozgásirány-érzékelő szenzorokkal, az út két szélén elhelyezett kamerákkal és útburkolatba helyezett aktív LED prizmákkal látja el feladatát: felhívni a közelítő autósok figyelmét a zebrán áthaladó gyalogosokra. A LED fényforrások csak akkor villognak, ha a járókelő áthalad a zebrán vagy megközelíti azt, így figyelmeztetve az autósokat.

Érdemes tudni, hogy a sebesség növekedésével az autóvezető látótere egyre szűkül: a sofőr még 50 km/órás sebességnél is a gyalogátkelőnek csak a középső részét, teljes szélességének csupán 60%-át látja élesen. Az okoszebrák a vezető látóterének fókuszában a LED-fények felvillanásával hívják fel a figyelmet a perifériás látómezőből lelépő gyalogosra. A mért adatok alapján azoknál a gyalogátkelőhelyeknél, ahol már üzemelnek ilyen közlekedésbiztonsági rendszerek, az autóvezetők megállási hajlandósága nagyságrendekkel – 55%-ról 76%-ra – növekedik, fokozva így a gyalogos-átkelőhelyek, egyben a közlekedés biztonságát.

Egyre fontosabb szerep jut világszerte az Y-generáció tagjainak, hiszen mind nagyobb részét alkotják a keresőképes aktív lakosságnak. Így van ez hazánkban is, hiszen közel 1,7 millió Y-os fiatal van jelen a munkaerőpiacon, ezzel az X-generáció után a második legnépesebb nemzedéknek számítanak Magyarországon. Míg azonban más korosztályok esetében viszonylag egységes képet kaphatunk az őket jellemző értékekről, gondolkodásmódról és attitűdökről, ez az Y-generáció esetében egészen változatosan alakul. A betöltött életévek helyett a fiatal felnőttek között inkább az élethelyzetbeli változások számítanak valódi mérföldkőnek: míg a munkavállalás első éveiben a „bakancslistás” tételeket pipálják ki az Y-osok (főként utazásra, élményekre vagy drágább elektronikai eszközökre költenek), a házasságkötés és a gyermekvállalás után előkerülnek a megtakarítások, a lakásvásárlás, még később pedig a hosszabb távú célok és az öngondoskodás is fontos szempontként fogalmazódik meg.

Mítosz és valóság – ilyennek látja magát az Y-generáció

A Generali kutatása[1] a 20-as és 30-as korosztály pénzügyi attitűdjeit övező sztereotípiák és tévhitek valóságtartalmát térképezte fel – mégpedig éppen az érintettek, az Y-generáció tagjainak megkérdezésével. Milyen elképzelések rejtőznek valójában a hedonistának és jövőnélkülinek bélyegzett korcsoport gondolkodása mögött?

1. Mítosz: a fiatal felnőttek pénzügyi döntéseiben komoly szerepe van a szülők, közvetlen hozzátartozók által mutatott példának.

Valóság: a válaszokból az derült ki, hogy a fiatalok valóban gyakran követik az otthoni példákat a pénzügyekben is, sőt, a szolgáltatók és a termékek kiválasztásában is meghatározó példának tekintik a szülőket. Sokszor ebből a szempontból is későn önállósodnak, és inkább családi flottához vagy szolgáltatáscsomaghoz csatlakoznak szívesen.

2. Mítosz: a generáció legfiatalabb tagjainál semmilyen formában nem jelenik meg a pénzügyi tudatosság.

Valóság: ez nem teljesen igaz. Jellemző, hogy mobiltelefonra, fényképezőgépre, laptopra, illetve utazásokra nem csak szívesen költenek, hanem biztosítják is őket. A válaszadók szerint csak a 20-as éveik második felében jelenik meg az igény a megtakarításra, ennek konkrét céljáról azonban még ekkor sincsenek meggyőződve, inkább csak azt tudják, hogy szeretnének félretenni.

3. Mítosz: továbbra is az ingatlan az elsőszámú befektetési cél azok körében, akik félre tudnak tenni.

Valóság: teljes mértékben igaz. Ebben a tekintetben nem történt változás az idősebbekhez képest, a lakásvásárlás az Y-generáció számára is az elsődleges befektetési forma. Fontos azonban megjegyezni, hogy akik félre tudnak tenni, azok is csupán havi 10-20 ezer forintos megtakarítással gazdálkodhatnak, ráadásul sokan kilátástalannak látják ezt a vállalkozást, előtakarékosság helyett pedig jellemzően a viszonylag egyszerűen elérhető hitelfelvételben gondolkodik a korosztály.

4. Mítosz: a generáció tagjai viszonylag későn, 35 éves koruk után kezdenek el foglalkozni a nyugdíj kérdésével, ráadásul sok a bizonytalanság a témával kapcsolatban.

Valóság: valóban nagy ellentmondás van a korosztályban ezen a területen, hiszen miközben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában egyáltalán nem hisznek, az alternatívákról nincsenek ismereteik, és egyáltalán nem jellemzi őket tudatosság ezen a téren. A gyermekek számára megkezdett megtakarítás egyébként hangsúlyos szerepet kap a generáció gondolkodásában: „nem rakok félre nyugdíjra, nem tudom, megérem-e. A gyerekeimnek rakom félre”.

Edukáció és rugalmasság kell a pénzügyekben

A Generali kutatásának eredményei tehát egyértelmű képet festetettek a kettészakadt Y-generációról: míg 30 éves kor alatt a rövidebb távú (1-3 év) megtakarítási megoldások jellemzőek, 30 év felett kerülnek képbe a hosszabb távú célok, és még ennél is később az öngondoskodás. Érdekesség azonban, hogy az előítéletekkel szemben a fiatal felnőttek egyáltalán nem ragaszkodnak annyira a digitális kommunikációhoz, mint amennyire gondoljuk: kifejezetten fontos számukra a személyes, bizalmi kapcsolat, amit az ügyintézőkkel, pénzügyi tanácsadókkal alakítanak ki, ez pedig a döntéshozatalban is sokat számít. Hogyan ösztönözhető tehát ez a korosztály a tudatosabb jövőtervezésre, megtakarításra és öngondoskodásra?

„Két fontos tanulságot vonhatunk le az Y-generációtól érkezett visszajelzésekből. Az egyik az, hogy a pénzügyi edukációt kiemelt területként kellene kezelni már az egészen fiatal korosztályok körében is, mert sokszor az tartja őket vissza a megtakarításoktól és az öngondoskodástól, hogy nincsen elegendő információjuk, a tájékoztatást pedig bonyolultnak és nehézkesnek érzik, így inkább bele sem fognak. Emellett pedig az is világossá vált, hogy ennek a generációnak szabadon felhasználható, rugalmas és könnyen módosítható pénzügyi termékekre van szükségük, melyek a folyamatosan változó igényeikhez és éppen aktuális élethelyzetükhöz is alkalmazkodnak. Ahelyett tehát, hogy céltalannak bélyegezzük ezt a generációt, olyan megoldásokat és ismereteket kell kínálnunk nekik, melyekkel hasznos és elérhető opcióként tekinthetnek a pénzügyi jövőtervezésre” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

[1] A Generali Biztosító Zrt. megbízásából a Milestone Solutions Lab készítette a fókuszcsoportos kutatást 2020-ban.

A karácsonyi ajándékozási szokásainkat még a világjárvány sem tudta érdemben megváltoztatni: 2020-ban átlagosan 52 300 forint volt fejenként az erre szánt keret, vagyis 8%-kal több, mint tavaly[2]. Eközben idén minden eddiginél többen döntöttek az online bevásárlás mellett, mind az ünnepi menüt, mind a másoknak szánt ajándékokat illetően. Nem véletlen, hiszen a járvány kezdete óta minden 3. magyar (33%) többet vásárol a digitális térben, ráadásul a fogyasztói tudatosság is sokat fejlődött: a vásárlók 58%-a több információt gyűjt online, hogy kevesebb időt kelljen az üzletekben töltenie.[3] Ennek ellenére tapasztalatok szerint az ajándékvásárlók közel 5-10%-a szokott élni a cserelehetőséggel az ünnepek után.[4]

Pórul járhat, aki korán lezavarta a karácsonyi bevásárlást

Még mindig makacsul tartja magát az elképzelés, hogy a kereskedők mindenképpen kötelesek visszaadni a pénzünket vagy másik terméket biztosítani nekünk panasz esetén. Nos, ez így nem teljesen igaz, viszont a legtöbben valóban arra törekednek, hogy a vásárló számára is megfelelő megoldást találjanak a vitás kérdésekben is, hiszen idén talán még nagyobb a verseny a fogyasztók kegyeiért. Mielőtt belevetnénk magunkat a két ünnep között megszokott ajándékcsere-dömpingbe, nézzük, mit mondanak a jogszabályok és a gyakorlat!

Éljen a szavatosság!

Ha később azzal szembesülünk, hogy hibás a termék és biztosak vagyunk abban (és bizonyítani is tudjuk), hogy már a vásárlás pillanatában is hibás volt a karácsonyra szánt meglepetés, akkor mindenképpen érdemes mielőbb reklamálnunk az eladónál. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a kötelező kellékszavatosság általában minden termékre, szolgáltatásra érvényes, a vételt követő két éven belül. Természetesen például a gyorsan megromló élelmiszerekre, vegyi árukra ez a szabály nem vonatkozik. A vevő így elsősorban kérheti a termék javítását vagy cseréjét, arányos árleszállítást, de akár el is állhat a szerződéstől. Fontos, hogy a vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén nem a vásárlót, hanem az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség.

Blokk igen, csomagolás nem feltétlenül

Jól tesszük, ha a blokkokat, számlákat és a jótállási jegyet (amennyiben van) mindig megőrizzük, amikor másnak vásárolunk valamit, ezekkel már magabiztosan fordulhatunk a kereskedőkhöz, ha gond lenne az áruval. Az eredeti csomagolás már kényesebb kérdés, azonban jó tudni, hogy ha minőségi kifogás merült fel a megvásárolt termék kapcsán, akkor azt enélkül is vissza kell cserélnie az eladónak.

A csúnya pulcsi esete

Sokszor azonban nem az ajándék hibája miatt szeretnénk új termékhez jutni, inkább a méretekkel, színekkel van probléma, vagy egyszerűn csak nem találtuk el, minek is örülne a másik. Nos, sajnos ilyenkor az eladó egyáltalán nem kötelezhető a cserére, hiszen az áru nem hibás. Ugyanakkor sok helyen mégis biztosítanak erre lehetőséget.

Jótállás = garancia

A szavatosság mellett kötelező egyéves jótállás (hétköznapi nevén garancia) érvényes a vonatkozó kormányrendeletben[5] felsorolt bruttó 10 ezer forint eladási ár fölött értékesített tartós fogyasztási cikkek meghibásodása esetén: ezek tipikusan háztartási berendezések, elektronikai eszközök, vagy például ékszerek, sporteszközök. Természetesen a kereskedő önként is dönthet amellett, hogy 1 évnél hosszabb garanciát ad az általa kínált termékre. Ez utóbbi esetben feltétlenül őrizzük meg a garanciajegyet.

3 munkanapon belüli csere lehetősége

Kevesen tudják, hogy a kötelező jótállás alá eső hibás termékek esetén, ha a vásárló a vételtől számított 3 munkanapon belül szeretné kicseréltetni az árut, az eladó nem hivatkozhat arra, hogy számára a csere aránytalan többletterhet, többletköltséget jelent.

14 nap a bűvös szám az online térben

A fentiek nagy tanulsága – amire jövőre érdemes figyeljünk, ha idén esetleg nem tettük – tehát az, hogy érdemes előzetesen informálódni és kérdezni a boltokban, így nem ér minket meglepetés, ha az ajándék nem váltja be a hozzá fűzött reményeket a fa alatt. A tájékozódás az online térben még könnyebb, így a kényelem és a „COVID-mentesség” mellett ezt is a webes vásárlás előnyei közé sorolhatjuk. A webáruházban vásárolt ajándékokra ráadásul speciális szabályok vonatkoznak, itt már a rendelés pillanata és az átvétel között is meggondolhatja magát a vásárló, emellett az áru indoklás nélkül visszaküldhető, az átvételt követő 14 napon belül.

Ezzel együtt az online ajándékbeszerzésnél is érdemes körültekintően eljárni. A Generali tavaszi felmérése rámutatott, hogy minél gyakrabban vásárol valaki online, annál nagyobb eséllyel válik cybertámadás áldozatává. Emellett nagyon sok bejelentés érkezik a biztosítóhoz azzal kapcsolatban, hogy a már kifizetett termék nem érkezik meg a kereskedőtől. Mindig érdemes lementeni a vásárlást visszaigazoló emailt, a számlamásolatot a kifizetésről, és dokumentálni a teljes folyamatot, így sikeresen élhetünk a kárigénnyel. A cyberbiztosítások egyébként már széles körű megoldásokat nyújtanak: igénybe vehetők bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén is, emellett jogvédelmi szolgáltatást is kínálnak.

[1] https://hvg.hu/gazdasag/20201118_karacsony_ajandek_vasarlas

[2] https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/tobbet-koltunk-iden-karacsonykor-3353149/

[3] https://www.telenor.hu/sajto/kozlemeny/a-magyarok-a-jarvany-ellenere-sem-mondanak-le-a-karacsonyrol-a-telenor-kutatasa-szerint

[4] https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/most-indul-be-az-ajandekcsere-invazio/

[5] 151/2003. (IX.22.