A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8%-os GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8%-os infláció mellett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi üzleti eredmények elmaradnak ugyan a tavaly mért várakozásoktól, de a vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít

A magyar vállalatvezetők ennél jóval optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog.

A magyar gazdasággal kapcsolatban a tavalyihoz hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem emelkedni fog 2025-ben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elérte a mindenkori legalacsonyabb szintet azok aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodónak mondták magukat: 39% tartozik ide.

„A gazdaság gyorsulásába vetett hit változása eddig mindig jelezte a GDP változásának irányát, és a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem gyorsulására engednek következtetni. A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében. A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A kutatásban a vezetőket várakozásaikról is kérdeztük. Az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak.

A vezetők 2026-ra számítanak az orosz-ukrán háború végére – ezt minden évben eggyel későbbre teszik -, és az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel – a válaszadók 82%-a számít ennek a bekövetkeztére, és az időpont várhatóan 2034. Az önvezető autók elterjedésére és a zöld energiára történő átállásra 2040-ben számítanak a megkérdezettek.

Felkészülés a jövőre szakemberhiány mellett

A vállalatokra ható külső tényezőkkel kapcsolatban elmondható, hogy 2023 óta az átlagos aggodalmak szintje jelentősen csökkent a vezérigazgatók körében, de még így is jóval magasabb a globális társaiknál mértnél. A fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet, itthon 44%, globálisan „csak” 23% aggódik emiatt. Tavalyhoz képest szinte nem változott a geopolitikai konfliktusoknak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség észlelt mértéke (36 és 38% érez nagy kitettséget), ugyanakkor jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%). Mindeközben stabilan nő azok aránya, akik a kiberkockázatok általi fenyegetettséget látják magasnak (38%, szemben a tavalyi 35, és a tavalyelőtti 33%-kal).

A magyar vállalatvezetők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a cége a jelenlegi pályán halad tovább, több mint tíz évig gazdaságilag életképes marad. Ugyanakkor a saját vezérigazgatói mandátumát tíz évnél hosszabb időre csak 12% becsüli.

Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek 10 év távlatában, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%). Ezek mellett megjelenik a szervezeti hatékonyság hiánya is, ezt 35% látja kihívásnak.

Aki vállalata gazdasági életképességében több mint tíz évre bízik, az leginkább belső tényezőknek tulajdonítja ezt, úgymint a helyes stratégiai döntések (64%), a szervezeti hatékonyság (42%) és a versenynek megfelelő felkészültség (37%) képzettség és készségek tekintetében. Ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást.

„A magyar vállalatvezetők jellemzője, hogy cégük életképességének okaként magasabb arányban választják a külső tényezőket, mint társaik világszerte; ez arra utal, hogy a hazai vezérigazgatók a saját vállalatuk helyzetét relatíve kitettebbnek ítélik meg, ugyanakkor ezt a másik oldalon kompenzálják az elsősorban saját képességekre – köztük a vezérigazgató felkészültségére – vonatkozó magabiztossággal” – érvelt Mezei Szabolcs.

Újratervezés különböző terepeken

A változásra való képességet jelzi, hogy az elmúlt 5 évben a magyar cégek 55%-a fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat – szemben a világban kapott 38%-os eredménnyel, 40%-uk fogott stratégiai partnerségbe és 38% indult el új ügyfélkör felé.

Az árbevételük 13%-a származott új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínekről, 4%-a pedig új, különálló üzleti tevékenységekből.

A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54%) nem evez át másik iparágba Magyarországon, a világban ez az arány 37%. Mezei Szabolcs kiemelte: „Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.”

Mesterséges intelligencia: hasznos és/vagy veszélyes?

Noha a vállalatvezetők 20%-a mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a többi 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően. Emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából. Ezek az eredmények ugyan világszinten és hazánkban is elmaradnak attól, amit tavaly prognosztizáltak a vezérigazgatók, a várakozások továbbra is nagyon pozitívak. A megkérdezettek kétötöde például a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben.

Érdekes kérdés a bizalom az AI-jal kapcsolatban: általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ez az arány világszerte 33%, míg Közép-Kelet-Európában 19%. Mégis, a megkérdezett vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék-/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap.

„Minden sikeres vállalat működésének alapja a bizalom és az együttműködés. Elgondolkodtató adat, hogy a vezérigazgatók egy olyan technológiától várják vállalatuk jövőálló fejlődését több területen, amiben nem is bíznak igazán. Kérdés, hogy ez egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy pedig arra, hogy a munkatársaikba, és az ő mesterségesintelligencia-alkalmazási képességükbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológiába vetett bizalom hiányát. A válasz valószínűleg az, hogy is-is, az azonban biztos, hogy a várt hasznokat csak azok a társaságok fogják érzékelni, ahol az AI bevezetése és használata növelni fogja a bizalmat és az együttműködést” – hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Nem prioritás a fenntarthatóság

A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy 13% tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem lesz meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának tetején.

A vállalatok elmúlt 5 évben megvalósított klímabarát beruházásainak 49%-a költségcsökkenéssel járt, ami nem véletlen; korábbi kutatásainkból kiderült, hogy ezekre elsősorban az energiaválságra adott válaszként került sor. A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek az invesztíciók a kapott állami ösztönzők növekedésével jártak. Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik.

„Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés” – hangsúlyozta Radványi László.

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint fele annyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá” – hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője. „Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek” – tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak

56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.

Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások megtérülnek

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

Photo by Invest Europe on Unsplash

A gazdasági nehézségek, a technológiai újítások, valamint a fokozott földrajzi és ágazati verseny ellenére 2023-ban tovább növekedett a globális szórakoztató- és médiaipar (E&M). Összbevétele 5%-os emelkedéssel elérte a 2,8 ezer milliárd dollárt, ezzel pedig meghaladta az általános gazdasági növekedés IMF^[1] által prognosztizált mértékét. A PwC 25. alkalommal elkészített, 53 országban 13 ágazatra kiterjedő felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a globális E&M bevételek az előrejelzések szerint 3,9%-os összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) 2028-ban el fogják érni a 3,4 ezer milliárd dollárt.

Világszinten továbbra is az Amerikai Egyesült Államok lesz a világ legnagyobb fogyasztási és reklámozási piaca, ahová 2023-ban a globális kiadások több mint egyharmada áramlott.^[2] Ami a fejlődést illeti, az USA 4,3%-as arányához képest a gyors növekedést mutató nagyobb piacok közül egyértelműen Kína (7,1%) és India (8,3%) tűnik ki, de a kevésbé érett országok E&M piaca még ennél is gyorsabb ütemben növekszik: Indonézia 8,5%, Nigéria 10,1%-os CAGR-ral 2028-ig.

A globális reklámbevételek 2026-ban el fogják érni az 1 ezer milliárd dollárt

A globális reklámbevételek 2028-ig várhatóan 6,7%-os összetett éves növekedési ütemben fognak emelkedni (ami a 2020-as szint kétszeresét jelenti), megelőzve az elemzésben szereplő másik két tág szórakoztató- és médiaipari kategóriát: a konnektivitást (2,9%) és a fogyasztói szegmenst (2,2%). A reklámozásból származó összes bevétel 2026-ban eléri az 1 ezer milliárd dollárt, és előrejelzések szerint a következő öt évben az E&M ágazat teljes növekedésének 55%-át fogja adni.

Az internetes reklámozás jelenti a reklámipar legnagyobb és egyik leggyorsabb ütemben növekvő szeletét. Ez a terület 2023-ban 10,1%-kal nőtt, 52,5 milliárd dollárnyi új bevételt hozott és 2028-ig 9,5%-os összetett éves növekedési ütemet fog produkálni, ami az összes reklámkiadás 77,1%-át fogja kitenni.

„Az emberek egyre inkább online fogyasztják a tartalmakat, ezért a szórakoztató- és médiaipari vállalatoknak azokon a felületeken kell kapcsolódniuk a vásárlóikhoz, ahol a legtöbb idejüket töltik” – emelte ki Kerekes Antal, a PwC technológiai tanácsadásért felelős cégtársa.

Reklámalapú csomagokkal és jelszómegosztási korlátozásokkal a streaming növekedéséért

A streaming szolgáltatások növekedésének mértéke – elsősorban a magasabb áraknak köszönhetően – elmaradt az előző évekétől. Az over-the-top (OTT) videószolgáltatások előfizetései a 2023. évi 1,6 milliárdról 2028-ra 2,1 milliárd dollárra fognak emelkedni, ami 5%-os összetett éves növekedési ütemet takar. Ez a gyakorlatban egy OTT videóelőfizetés esetében az átlagos globális bevétel összegében viszont alig jelent változást: a 2023. évi 65,21 dollárról 2028-ra várhatóan 67,66 dollárra fog emelkedni. Ekkorra a reklámbevételek a globális OTT streamingbevételek kb. 28%-át teszik ki a 2023-as 20%-hoz képest.

„A streaming szolgáltatók előfizetőszámának stagnálása üzleti modelljeik átformálására, és az előfizetéseken túlmenő, új bevételi források keresésére készteti a piac szereplőit, ilyen például a reklámalapú változatok (magasabb reklámtartalommal alacsonyabb előfizetési díjak) bevezetése, a jelszavak megosztásával kapcsolatos szigorú intézkedések vagy az élő sportesemények közvetítése. Ezek az újítások pedig már most meghozták az eredményüket, hiszen a vezető streaming szolgáltató az elmúlt negyedévben 8 millióval növelte előfizetőinek számát, miután 2023-ban fellépett a jelszómegosztással szemben. Ugyanígy, a 2024-es párizsi olimpia – az első ilyen világszintű esemény – teljes programja elérhető élőben egy streaming platformon a mi régiónkban is, ami minden bizonnyal jelentős előfizetőszám-növekedést fog náluk is eredményezni” – hangsúlyozta a szakember. Mindeközben a fejlett piacokon az iparág konszolidációja az előfizetés-szolgáltatók összekapcsolásának formájában zajlik.

Élő események, globális mozizás és gaming csúcsra járatva

Az e-sportokat (profi bajnokságokkal és élő nézőkkel megszervezett versenyszerű játékot) is magában foglaló globális játékipar az E&M univerzum egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. 2023-ban 4,6%-os növekedéssel 227,6 milliárd dolláros bevételt ért el, becslések szerint pedig 2027-ben elérik a 300 milliárd dollárt, ami a 2019-es szintnek csaknem kétszerese. Az ázsiai és csendes-óceáni térség továbbra is a játékipar legnagyobb regionális piaca és a szegmens globális összbevételének 48,1%-át adja, ami 2028-ban 54,4%-os aránnyal 181,8 milliárd dollárra fog emelkedni.

A személyes, valós, technológia által támogatott területek, például az élő zenei előadások és a globális mozizás továbbra is a legjobban növekvő ágazatok: a mozi- és koncertjegyek eladásából származó bevételek a világszintű fogyasztói kiadások 2023. évi nettó növekedésének 38,6%-át teszik ki. Az élőzenei előadásokból származó bevételek a nagy rendezvényeknek, mint például a zenei világturnéknak köszönhetően 26%-kal emelkedtek és a teljes zenei piac bevételeinek több mint felét adták. A moziipar 2023-ban – a számos nagy sikerű bemutatónak köszönhetően – 30,4%-os növekedést tudott felmutatni az előző évhez képest, és számítások szerint a globális mozibevételek 2026-ban meghaladják a 2019. évi, járvány előtti szintet.

„Az E&M ágazatban a generatív mesterséges intelligencia (genAI) alkalmazásának eddigi célja elsősorban a gyorsaság és a hatékonyság fokozása volt, de már egyre inkább integrálják az AI-t tartalomkészítő és hirdetési eszközökbe is. Az AI már ma is hatékony a reklámozásban felhasználható kreatív ötletek gyors kidolgozásában, azoknak különböző kontextusokhoz igazításában és a visszajelzések alapján ezek finomhangolásában is. Ha a GenAI-t ki tudjuk használni új ötletek generálására, új élmények kitalálására is, akkor a növekedésre óriási tér mutatkozik.” – érvelt a szakember.

^[1] International Monetary Fund, World Economic Outlook, 2024. április

^[2]Az összeg nem tartalmazza a konnektivitás bevételeit.

Photo by Matthew Kalapuch on Unsplash