A VOSZ tavaly ünnepelte 35. éves jubileumát, az érdekvédelmi szervezet 2024-ben is folytatja a megújult stratégia alapján partnerprogramját. Ennek állomásaként több mint húsz szövetséggel és szervezettel újítja meg együttműködési szerződését, valamint új szervezetekkel is közös munkába kezdenek. A program részeként elsőként az egyik legrégebbi partnerrel, a GÉMOSZ-szal írták alá ünnepélyes keretek között a megállapodást.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke az aláírás alkalmából a partnerség és mobilitás fontosságát emelte ki. Mint mondta: a VOSZ az új partnerek keresése mellett minden olyan szervezettel folytatja új tartalommal megtöltött együttműködését, amelyik hasonlóan gondolkodik érdekvédelemről, a kis és középvállalkozások támogatásáról, a gazdaság fellendítéséről. A VOSZ az új partnerséggel is hangsúlyozza az együtt gondolkodás fontosságát, mert csak így lehet közösen építeni a jövőt. „A mobilitás és rugalmasság ugyancsak elengedhetetlen a kkv-k számára a jelenlegi, egyszerűnek nem mondható gazdasági helyzetben, és a GÉMOSZ a fenti kritériumoknak maradéktalanul megfelel, ezért sikeres lesz a következő időben is a közös munka” – húzta alá Eppel János.

Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke úgy látja, hogy az együttműködés eddigi két évtizedében voltak gyengébb és erősebb időszakok. A fő üzenet most az, hogy az elmúlt évtizedek VOSZ-szal folytatott kooperáció tapasztalataiból tanulva még szorosabb kooperációval közösen próbáljanak értéket teremteni a kkv szektor és a szövetségek tagjai számára. Emlékeztetett rá, hogy a VOSZ jelenlegi elnöke, Eppel János korábban a Porsche Hungária ügyvezető igazgatójaként és a Magyar Gárjárműimportőrök Egyesülete tagjaként dolgozott, régi ismerősök, jól értik a gazdaságot, ahogy egymást is. Gablini Gábor a jelenlegi legnagyobb gondok között említette a vásárlóerő összezuhanását, a tavalyi magas inflációt, a gazdaság nehezen kiszámítható jogi szabályozását, benne az új versenytörvény megalkotását. Szerinte ezek mind olyan problémák, amelyeket együtt gondolkodva lehet megoldani. A GÉMOSZ és a VOSZ is tudja, hogy mire van szüksége a tagjainak, korábban ezeket megfogalmazva tettek le javaslatokat a kormányzat asztalára. „Mi nem a sajtón keresztül üzengetünk a döntéshozóknak, hanem a háttérben dolgozva igyekszünk egymásnak segíteni, mert a kormánynak is érdeke, hogy jó gazdasági környezet legyen Magyarországon. Nem az a cél, hogy a magyarok külföldre költözzenek dolgozni, hanem az, hogy haza jöjjenek. A kkv szektornak valódi esélyt kell kapnia arra, hogy ne szoruljon vissza, hanem erősíteni tudja a pozícióját” – mondta Gablini Gábor.

Tardos János, a VOSZ társelnöke emlékeztetett rá, hogy a két szövetség kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza, de most mindenképp időszerű volt átnézni a teendőket, az új feladatokat. Az együttműködés alapja változatlanul az lehet, hogy a GÉMOSZ mikro, a VOSZ érdekvédelmi szervezetként pedig makro szinten képviselje a magyar gépjárműkereskedő cégek érdekeit akár a kormány, akár a szakszervezetek előtt. A társelnök azt is közölte, hogy a VOSZ országos elnöksége úgy döntött: átvizsgálja a 20-25 éve kötött megállapodásokat, és azokat kölcsönösségi alapon aktuális tartalommal töltik meg. Új rendszerbe foglalják az együttműködéseket, mert amíg korábban minden megállapodást a VOSZ-központ kötött, ma már tere van annak, hogy területi, regionális szinten is folytatódjon a partneri együttműködés, mert így sokkal intenzívebb lesz a munka.

Fotó: Eppel János, Gablini Gábor, Tardos János, Konkoly Eszter, a GÉMOSZ főtitkára, Perlusz László, a VOSZ főtitkára, Szilasi János, a GÉMOSZ Felügyelőbizottsági tagja

Egyértelmű tehát, hogy e két szektor kezelése óriási energia-megtakarítási és kibocsátás-csökkentési lehetőségeket rejt magában, amelyeket érdemes kiaknázni, így itt jelentős átalakulások várhatóak annak érdekében, hogy az ország – európai uniós vállalásainak is megfelelően – klímasemlegessé váljon 2050-re. Ezért az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) a változásokban érintett vállalatok, szervezetek döntéshozói számára a témában három részes konzultációsorozatot szervezett 2022. szeptemberében.

A konzultációk egyik fontos célja, hogy a résztvevők megismerjék az Egyensúly Intézet szektorukat érintő klímapolitikai javaslatait, a területükön várható változásokat, intézkedéseket és lehetőségeket, a másik fontos cél pedig, hogy a résztvevők visszajelzései alapján olyan szakmapolitikai ajánlások készüljenek, amelyek egyszerre szolgálják hazánk klímasemlegességének elérését, és veszik figyelembe az érintett szervezetek szakmai álláspontját. Az Egyensúly Intézet az értékes visszajelzéseket beépíti a javaslatcsomagokba, melyeket a vezető politikai és gazdasági döntéshozók asztalára juttat el.

„Mára a fenntartható fejlődés és a klímasemlegesség elérése, illetve annak támogatása az egyik legfontosabb globális és lokális célkitűzéssé vált, főként, ha a jelenlegi gazdasági helyzetben vizsgáljuk” – jelentette ki Eppel János. A VOSZ elnöke hozzátette, hogy a háborús veszélyhelyzet kapcsán kialakult energia költségek emelkedése valamennyi gazdasági szereplőt és magánszemélyt cselekvésre késztet, így még inkább felértékelődtek a támogató fenntarthatósági beavatkozási lehetőségek. „A negyedik ipari forradalomban és az ezt követő évtizedekben Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes – gazdagodó, javuló életszínvonalú – országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel és a kor kihívásaival összhangban fejleszti gazdaságát és erősíti meg szerepét, amelyben a klímasemlegesség immár megkerülhetetlen tényező” – mondta az elnök.

Ehhez illeszkedően a VOSZ is kiemelt célul tűzte ki a fenntartható fejlődés területén való aktivitásokat – jegyezte meg Perlusz László. A VOSZ főtitkára hozzáfűzte: „Szövetségünk évek óta támogatja a Fenntarthatósági Divathét nemzetközi rendezvényeit, a tavalyi évben támogatóként beléptünk az egyedülálló, magyar energiahatékonysági, energiamegtakarítási projektbe, a Virtuális Erőmű Programba, a napokban pedig létrehoztuk a Fenntarthatósági Munkabizottságot.”

A GÉMOSZ elnöke, Gablini Gábor elmondta, hogy az általa vezetett érdekképviseleti szövetség minden hasonló együttműködést, közös gondolkodást támogat, hiszen tagvállalkozási révén széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkeznek. „A közlekedés és mobilitás tekintetében a taxik mellett a városi logisztikában résztvevő alternatív hajtású járművek vásárlásához is szükséges támogatást biztosítani az elkövetkező pár évben. Az elektromos, a hybrid, illetve hidrogén meghajtású autók mellett nem szabad kizárni az alternatív üzemanyaggal működő, belső égésű motorokat sem” – hangsúlyozta az elnök.

Az Egyensúly Intézet javaslatait Csernus Dóra, az intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője mutatta be, az autópari vezetőkkel tartott beszélgetésen Botos Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet tartott előadást, és segítette a szabályozói környezet megértését, az építésgazdaság vezetőivel pedig a szektorral kapcsolatos tudományos álláspontot Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Harmadik Munkacsoportjának alelnöke ismertette.

Az interaktív beszélgetésekből az derült ki, hogy a résztvevők a kiszámítható jogszabályi környezetet tartják a legfontosabbnak az energiahatékonyság növelése és a kibocsátások csökkentésének elősegítésében. Második helyen az anyagi források, az ütemezett, hosszabb távon tervezhető támogatáspolitika jelent meg, mint a kibocsátások csökkentéséhez nélkülözhetetlen eszköz. Harmadik helyen pedig a szemléletváltás szükségessége rajzolódott ki, hiszen lehet szakmailag bármilyen jó egy szakpolitikai javaslatcsomag, ha nincs mögötte társadalmi támogatás, nem tudja elérni célját. Az Egyensúly Intézet javaslatai közül számos ötletet megvitattak az érintett szektorok jelenlévő vezetői, döntéshozói.

A belső égésű motorral szerelt autók forgalomba hozatalának 2030-tól való tiltása kapcsán például erősen megoszlottak a vélemények, többen támogatták, de sokan jelezték azt is, hogy komplex gondolkodásra van szükség, nem tiltásra. A javaslat miszerint 2030-tól csak e-taxik közlekedhessenek Magyarországon viszont teljes támogatást kapott, sőt, felmerült, hogy a 2030 túl távoli időpont, korábban is érdemes lenne azt bevezetni, és akár a kishaszongépjárművekre vagy a hivatali autókra is kiterjeszteni. A mobilitási szektor szereplői kiemelték, hogy az e-taxik terjedésénél az infrastruktúra-fejlesztés is kulcsfontosságú, fejlett gyorstöltő-hálózatra van szükség ahhoz, hogy működhessen a rendszer. A mobilitási rendezvényen elhangzott az is, hogy Magyarországon a közlekedési szektor kibocsátásai folyamatosan nőnek, és a technológia-váltás önmagában nem fogja biztosítani a célok elérését, a közlekedéshez való viszonyunkat is meg kell változtatnunk.

Az Egyensúly Intézet az épületszektorra vonatkozó szakpolitikai javaslatában határozottan állítja, hogy mostantól évente 100.000 lakás mélyfelújítására van szükség ahhoz, hogy a 2050-es nettó nulla kibocsátást elérjük. Ennek a javaslatnak a támogatottsága igen erős az iparági szereplők körében, ahogy annak is, hogy a szűkösen elérhető építőipari anyagok és humánerőforrás miatt a hangsúly kerüljön át az új építésről a felújításra.

A fenntarthatóság kérdésében világos elmozdulás látható az autóipari, mobilitási és építésgazdasági szereplőknél: mostanáig a jelenlévők által képviselt vállalatok elenyésző részénél volt dedikáltan fenntarthatósági témákkal foglalkozó munkatárs, ugyanakkor egyre többen tervezik ilyen pozíció létrehozását, mert azt igényli a piac is és a társadalom is.

Korábban a hétülésesek a magyar autópiacon nem kaptak jelentős szerepet, a program azonban ezen változtatott. Az év első felében mintegy 8 ezer darab hétüléses személyautó került a magánszemélyekhez, ez tizenkétszerese az egy évvel korábbinak, amikor még nem működött az autóvásárlási program. A legnépszerűbb hétüléses autó a Dacia Lodgy, de a keresettek közé tartozik az Opel Combo, a Peugeot Rifter, a VW Touran, és a Skoda Kodiaq is.

Az állam, az autópiaci szereplők és a lízingcégek sikeres együttműködését mutatja a nagycsaládosok autóvásárlási programjának elmúlt egy éve. Az állam tavaly júliusban korábban sohasem látott programot indított, amelyben a három vagy több gyermeket nevelő családok új, legalább hétüléses autó vásárlásához maximum 2,5 millió forintos – legfeljebb az autó árának 50 százalékát elérő – támogatást kérhetnek.

35 milliárd forint új hétülésesekre

Dr. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint: “A nagycsaládosok autóvásárlási támogatását a kormány a tavaly júliusban elindított gyermekvállalást ösztönző lépések egyikeként vezette be. Tizenhárom hónap alatt az állam 35 milliárd forinttal támogatta a több mint 15 ezer új hétüléses autó megvásárlását. Ez egyben azt jelenti, hogy autónként megközelítőleg 2,5 millió forintot biztosított az állam vissza nem térítendő támogatásként. A szóban forgó tizenhárom hónapban mintegy 28 ezer kérelmet adtak be a családok. Ezek döntő többségéből – a megrendelt autók leszállításakor – szerződés és folyósítás lesz.”

Az adatok alapján elmondható, hogy a program a várakozásoknál is jobb eredményeket hozott az első évben. Bár a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatása érezhető volt a piacon, de azt tapasztaljuk, hogy a gazdaság újraindulásával együtt, ismét élénkül a támogatott hétüléses autók iránti kereslet.” Hozzátette: “Az idei évben eddig rendelkezésre bocsátott mintegy 30 milliárd forint után a jövő évi költségvetésben 15 milliárd forint áll rendelkezésre, erre a programra”.

A program fontos eleme a lízing

Thomka Ferenc, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja elmondta: „A lízingcégek fontos szerepet kaptak a hétüléses autók piacán. Június végéig összesen 4024 autóra kötöttek lízingszerződést az új autó vásárlásához az állami támogatás mellé finanszírozást igénylő nagycsaládosokkal. Az állami támogatással a nagycsaládosokhoz került új autók mintegy 30 százalékához nyújtottak finanszírozást a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, ez pedig megfelel a teljes újautópiaci arányoknak. A magánszemélyek által forgalomba helyezett személyautók több mint harmada ugyanis lízingkonstrukció keretében talál gazdára.”

Thomka Ferenc hozzátette: „Tavaly július óta összesen 4841 lízingfinanszírozási kérelem érkezett a nagycsaládosoktól, ebből pedig 4438-at hagytak jóvá a lízingtársaságok. A jóváhagyott kérelmekből a következő hetekben szerződés lesz. A jóváhagyási arány továbbra is magas, a beérkezett kérelmek 94 százalékát fogadták el a lízingtársaságok. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai tizenkét hónap alatt összesen 11,5 milliárd forinttal finanszírozták az érintett családok autóvásárlását, átlagosan egy-egy autó esetében a finanszírozott összeg az állami támogatással együtt mintegy 3 millió forintot tett ki.”

Milyen hatással van a program az autópiacra?

Gablini Gábor, a Gémosz elnöke felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt volt olyan hónap, amikor olyan sokan rendeltek új, hétüléses autót állami támogatással, hogy a szállítás a kereskedők minden igyekezete és előzetes készletezése ellenére elhúzódott. A programban megvásárolt hétüléses modellek közül a legnépszerűbbek közé tartozott a Dacia Lodgy, ebből 4 ezer darab kelt el tavaly július óta. A legkeresettebbek közé tartozik még az Opel Combo, a Skoda Kodiaq, a VW Touran, a Peugeot Rifter, a Citroën Belingo, ezekből  csaknem 4 ezer darab talált gazdára, állami támogatással.

Gablini Gábor elmondta: „A világ autópiacait, így a magyarországit is érzékenyen érintette a koronavírus-járvány, az eladások és a lízingfinanszírozás iránti kereslet is jelentősen csökkent. Ez is szerepet játszott abban, hogy a tavaszi hónapokban a programban vásárolt hétüléses autók száma a korábbi hónapokhoz képest csökkent. Ugyanakkor lényeges, hogy a program feltette a magyar autópiaci térképre a hétüléses autókat. 2019 első felében 670 hétüléses autót vásároltak a magánszemélyek, 2020 első hat hónapjában pedig közel 8 ezer darabot. Azaz tizenkétszeresére nőtt a hétüléses autók eladása.”

Harc a koros autópark ellen

Gablini Gábor azt is elmondta, hogy az autóvásárlási program hozzájárul a magyar autópark korszerűsödéséhez. A Magyar Lízingszövetség és a Gémosz pedig minden olyan lépést támogat, amely segíti ezt a folyamatot. Így támogatják a tisztán elektromos autókra vonatkozó támogatási keret esetleges bővítését is.

Az autóvásárlási programokra azért is szükség van a Magyar Lízingszövetség és a Gémosz szerint, mert Magyarországon a hivatalos KSH-adatok szerint tavaly több mint 3,8 millió személyautó volt forgalomban, ezek átlagéletkora 14 év volt. Szemben a 10-15 évvel ezelőtti helyzettel, amikor az autók átlagéletkora még 10-11 év volt.

Sikerrel indult a kormány tisztán elektromos autók vásárlására létrehozott új programja: az összesen 5 milliárd forintos keretösszeg lényegében néhány óra alatt kimerült. Több mint 2 ezer tisztán elektromos autó és segédmotoros kerékpár megvásárlásához érkezett be kérelem. Az autó- és járműfinanszírozásban kulcsszerepet vállaló lízingvállalatokat képviselő Magyar Lízingszövetség üdvözölte az új programot, mivel az elektromobilitás már most és a következő időszakban is az egyik legfontosabb tényező lesz a járműpiacon. E trend elindításához, megerősödéséhez azonban egyelőre elengedhetetlen a hatékony állami támogatás. Az új pályázat sikere jelezte, hogy ezen feltételek mellett a vevők oldaláról is jelentős a kereslet az új, környezetkímélő technológiával működő járművek iránt.

Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) elnöke hozzátette: újra bebizonyosodott, hogy az olyan állami programok tudnak igazán sikeresek lenni, melyek feltételei a szakmai szervezetek bevonásával alakulnak ki, és minden résztvevő támogatását élvezik.

A Magyar Lízingszövetség az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatait ismertetve közölte: Az uniós országokban a tisztán elektromos autók részesedése az újonnan forgalomba helyezett személyautóknál az idei első negyedévben 6,8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 2,5 százalékkal. Magyarországon a hivatalos ACEA-adatok szerint az év első negyedében 1004 darab új, tisztán elektromos autó került forgalomba, ez 64 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben.

Ez az arány a mostani pályázat keretében eladott autókkal még tovább fog javulni. Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára kiemelte, hogy az állami támogatás mellett mind pénzügyi, mind operatív lízing formában igénybe vehető finanszírozás. A lízingcégek maguk is mindent megtesznek, hogy az elektromos autók minél kedvezőbb feltételekkel legyenek elérhetőek akár a céges, akár a magánszemély ügyfelek számára – hangsúlyozta.

A két szervezet képviselői remélik, hogy az elektromos autók beszerzését támogató programra szánt, új, akár megemelt keretösszeg fogja segíteni a vásárlókat a jövőben és ezzel újabb lendületet kaphat a villanyautók piaca.

Az év első négy hónapjában így összesen 38 841 darab új autó kapott rendszámot, 17 százalékos csökkenést okozva a tavalyi évhez viszonyítva, ez pedig az autóvásárlások 40 százalékát finanszírozó lízingcégeknél is visszaesést hozott. A zuhanás után májusban javulhat a helyzet, mert az autószalonok újra működnek.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „Az autópiac és a járműfinanszírozás is egyike azoknak az ágazatoknak, amelyekben a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai azonnal megjelentek. Európában és Magyarországon is drasztikusan csökkentek az eladások a járványhelyzet miatt, részben a kereslet visszaesése és az autószalonok bezárása miatt. Éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy május elejétől az autószalonok újra működnek.”

Gablini Gábor, a Gémosz elnöke hozzátette: „Magyarországon közel 700 újautó-eladással foglalkozó szalon működik. Április hónapban az új szerződések száma alig haladta meg a tavalyi áprilisi volumen 10 százalékát, ami súlyos hatással lehet a márkakereskedőkre is. Ezért is jó hír, hogy megélénkülhet a forgalom a szalonokban, egyszerűen és gyorsan, az egészségügyi protokoll előírásának megfelelően, vásárolhatnak ismét az ügyfelek.”

A két szervezet közleményéből kiderül, hogy az eladások lassú felfutásával lehet számolni, és jó esetben, az év vége felé közelíthetik meg azok a tavalyi számokat. Bár pontos előrejelzést még nem lehet adni az új járművek piacának alakulására, szakértők szerint, állami autócsere program nélkül, 2022-23-ra érheti el leghamarabb az új autók értékesítése a 2019-es darabszámot. A kishaszon járművek esetében valószínűsíthető azonban, hogy a magyar jegybank kedvezményes hitelprogramján, az NHP Hajrá!-n keresztül, támaszt kaphat a kereslet.

Ugyanakkor sokan várják az elektromos autók beszerzését támogató állami pályázat mielőbbi újraindítását. Remélhetőleg lehetőség lesz a támogatások növelésére, az eljárás egyszerűsítésére, ezzel is támogatva nemcsak az autópiac magára találását, de a zöld átmenetet is.

A nagycsaládosok autóvásárlási programjának tavaly júliusi indulásától január végéig óta összesen 3436 kérelem érkezett a Magyar Lízingszövetség tagvállalataihoz, ebből 3037 darabot már jóváhagytak. „Eddig összesen 2384 esetben már a finanszírozási szerződés is megszületett. A lízingcégek pedig már összesen 6,75 milliárd forint finanszírozással járultak hozzá az új hétüléses autók megvásárlásához a nagycsaládosoknak. A finanszírozott összeg a program rajtja óta megvett autók esetében átlagosan 2,83 millió forintot tett ki!” – emelte ki Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára, hozzátéve: alacsony az elutasítási arány,ami egyrészt mutatja, hogy a programban finanszírozásért fordulók döntő többsége hitelképes és megalapozott döntést hoz, valamint hogy a lízingcégek sem szigorítottak feltételeiken, igyekeznek a finanszírozási igényeket lefedni.

A szakember arra számít, hogy a következő időszakban is megmarad a jelentősnek mondható kereslet a hétüléses autókhoz szánt lízingkonstrukciókra. „A programot minden érintett sikeresnek tartja. Annak érdekében, hogy ez így maradjon, a Magyar Lízingszövetség, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) illetékesei folyamatosan konzultálnak a kormányzati döntéshozókkal” – fogalmazott a főtitkár.

A nagycsaládosok autóvásárlási programját a kormány a családvédelmi akcióterv keretében vezette be 2019 júliusában. Ennek keretében – 2022. december 31-ig – az erre jogosult három- vagy többgyermekes családok a legalább hétszemélyes, új személygépkocsi vásárlása esetén a vételár felét, maximum 2,5 millió forint – vissza nem térítendő – állami támogatást kaphatnak, ami mellé finanszírozás is igénybe vehető.