Az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) 2026 januárjában mutatta be eddigi legátfogóbb kutatását egy, az EDME tagok részvételével zajlott workshopon, melynek a WPP Media adott helyszínt. A kutatási projekt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával valósult meg, a kutatásban részt vevő partnerek pedig az Inspira Research és a Gemius voltak. A projekt célja, hogy átfogó képet adjon a magyar display médiapiac jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és fejlődési irányairól.

A kutatási projekt három fő pilléren nyugszik:

• Szakértői interjúk vezető piaci szereplőkkel, hirdetőkkel és ügynökségekkel,
• Fogyasztói fókuszcsoportok az internetezők tartalomfogyasztási szokásairól és a hirdetési környezetről,
• Objektív mérési adatok a Gemius szolgáltatta a piac összehasonlító adatait, amelyek lehetővé tették a hazai kiadók és a social média platformok teljesítményének elemzését.

Főbb megállapítások a kutatásokból:

• A display hirdetések továbbra is az online médiamix meghatározó elemei, különösen a minőségi, szerkesztett tartalmi környezetben, ahol a márkaépítés és a figyelemalapú, adatvezérelt megoldások kiemelt szerepet kapnak.
• A hazai kiadók prémium felületei elérésben versenyképesek a globális platformokkal, miközben a hirdetések jóval hosszabb ideig maradnak képernyőn, és alacsonyabb reklámzaj mellett jelennek meg, ami növeli a hirdetések hatékonyságát.
• A fogyasztók értékelik a minőségi, hiteles, ellenőrzött szerkesztett tartalmat, amely mögött szakmai kontroll és szerkesztőségi munka áll.
• A minőségi tartalmi környezetben megjelenő hirdetések pozitívan befolyásolják a márka megítélését, különösen, ha a hirdetés organikusan illeszkedik a tartalomhoz, nem tolakodó, releváns és vizuálisan vonzó.
• A display hirdetések hatékonysága a márkaépítésben kiemelkedő, a megkérdezett szakmai vezetők 43%-a tartja ezt a csatornát rendkívül fontosnak.
• A programmatic vásárlás elterjedése mellett továbbra is kulcsfontosságú a bizalom, a transzparencia és a mérhetőség – a hazai prémium felületek erőssége a személyes kapcsolatokban, a hiteles tartalomban és a magasabb minőségben rejlik.
• A mesterséges intelligencia térnyerése egyszerre jelent lehetőséget és kihívást, de a stratégiai tudás és a helyes integráció kiemelt fontosságú a piac jövője szempontjából.

„A kutatás eredményei alapján a hazai display piac további fejlődéséhez elengedhetetlen az iparági szereplők együttműködése, a minőségi sztenderdek kialakítása, a transzparencia növelése és a prémium felületek előtérbe helyezése. Az EDME és partnerei bíznak abban, hogy a kutatás adatai hozzájárulnak a piac edukációjához, a hirdetők és ügynökségek döntéseinek támogatásához, valamint a minőségi magyar tartalom és hirdetési környezet fenntartásához” – mondta el Sopov István, az EDME elnöke.

A részletes kutatási összefoglaló és az esemény felvétele elérhető a Dkt.hu oldalon.

Photo by John on Unsplash, free license

A mérés 2024 június, július és augusztusában futott a Nielsenéhez (Nielsen Audience Measurement: NAM) hasonló hangazonosításos technológiával, de attól eltérően mobilapplikációs eszközzel. A minta a G-Meter mobilpanelje volt, ami a 16 év feletti állandó lakcímmel rendelkező magyar lakosságra reprezentatív. Hat csatorna, így az M1, az M4 Sport, a Duna TV, a DunaWorld/M4 Sport+, az RTL és a TV2 otthonon kívüli nézettségét mérték.

„Régóta foglalkoztatja az iparágat, hogy hogyan alakulhat az otthonon kívüli televíziónézettség a normál hétköznapokon és hétvégéken, illetve a nagyobb sportesemények időszakában, hiszen a tévénézési szokások jelentősen átalakultak az elmúlt évek során. Változik a tévénézés helyszíne és módja is. Sokan online vagy mobilon néznek lineáris adást, a nagyobb sportesemények időszakában pedig egyre többen kocsmákban, vagy tömegrendezvényeken, szurkolói övezetekben követik nyomon a műsorokat. Ennek mérésére eddig nem volt technológia Magyarországon, de mára ez itt van, elérhető. Mint minden új technológiának, ennek is vannak korlátai, de a hazánkban használt rendszer a világ élvonalát képviseli, és több országban is bizonyított már. Az OOH nézettségi adatok önállóan vagy a lengyel minta alapján a Nielsennel együtt is publikálhatók.” – mondta el a projekt kapcsán Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője.

„Lengyel sztenderd alapján az életvitelszerű tartózkodási helytől – ami lehet otthon, barát/barátnő lakása vagy kollégium is – 50 méteren kívül történő tévénézést tekintjük OOH-nak. Így ebbe beletartoznak a szórakozóhelyek kivetítői és az is, ha vendégségbe megyünk (guest viewing). És mivel a készülék magát is hallja, így beletartozik mindaz a lineáris tévézés is, ami nem nagy képernyőn történik – csak legyen meg a minimum 50 méter távolság!” – tette hozzá Ambruszter Géza, a Gemius ügyvezetője.

Az eredmények azt mutatják, hogy az out of home nézés kétszámjegyű nézettségnövekedést jelentett a tesztprojekt során. A labdarúgó EB élő mérkőzései körüli reklámblokkokban a Nielsen mérése szerint 8 465 in-home EQ GRP termelődött a 18-59 éves korosztályban, ezt az OOH 1 053-mal emelte meg, ami 12,4%-os ratingtöbblet.

A különböző célcsoportokat vizsgálva (1. ábra) az látszik, hogy a GRP-emelkedés 10% és 17% között szór. (Érdekesek a nők esetében a magasabb számok, lehet, hogy az EB számukra is esemény volt, különösen, hogy magyar részvételű EB-ről beszélünk.) Az adatokból kirajzolódik, hogy minél fiatalabbakat vizsgáltak a 18+-tól a 18-59-en át a 18-49-es célcsoportig, úgy nőtt az OOH extra hozadéka. Valószínűleg minél fiatalabbakról van szó, annál szívesebben mozdulnak ki és/vagy néznek mobilon – legalább 50 méterre a jellemző tartózkodási helyüktől – lineáris TV tartalmakat.

Meghatározó eredmény továbbá, hogy az OOH nézettség nem csak az EB alatt, hanem az EB és az olimpia közötti héten is szignifikáns volt (2. ábra). A mért hat csatornán a NAM alapján 10 678 18-59-es EQ rating keletkezett, OOH-ban pedig 1 158, ami 11%-os többlet. Ezen a nyári héten a 18-59-es célcsoport tévénézésre fordított átlagos ideje az adott csatornák esetében a Nielsen mérése szerint 43 perc 52 másodperc volt, miközben az OOH 4 perc 23 másodperc – 24,3%-os OOH elérés mellett.

A különböző korcsoportokat vizsgálva (3. ábra) az ATV esetén azt látjuk, hogy a legfiatalabb 16-29-es célcsoportnál a legnagyobb az OOH hozadéka, majdnem 30%.

“Az eredmények tükrében felmerül pár fontos kérdés: lehet, hogy a lineáris tévé jobban tartja magát, mint azt gondoljuk, mert a nézés egy része áttevődött mobilra, amit a Nielsen nem mér? Lehet, hogy a fiatalok többet lineáris tévéznek, mint amit a Nielsen adatok mutatnak? A tesztet és az elemzéseket érdemes lenne folytatni, és a fenti kérdésekre is válaszokat keresni.” – mondta el Karácsony László. A stratégiai és marketing igazgató hozzáfűzte: „Ha az OOH nézettségi adatok bekerülhetnének a mérésbe akkor az extra nézettségnek köszönhetően valószínűleg lehetne kereskedelmi másodperceket zárni, kisebb reklámzaj mellett nagyobb lehetne a kampányok hatása, és kevésbé ártana a nézettségnek a túl sok reklám. Ez egy lehetőség a minőség javítására.”

Schneider Henrik, a Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezetője hozzáfűzte: „Lengyelországban a Nielsen és a Gemius együttműködésével már a mérés része az out of home is, a Nielsen naponta fuzionálja a háztartási panelből származó és a megkapott OOH adatokat. Az ott kialakult, évek alatt tökéletesített és auditált módszertan átvehető. Első lépésként egy tesztfúzióra lesz szükség, amihez a jelenlegi tervek szerint a technikai fejlesztési előfeltételek Nielsen oldalon 2025-ben állnak majd rendelkezésre. Mivel a változás teljes piaci alapon vezethető csak be, részlegesen nem, ezért ennek a tesztnek az eredményéről transzparens piaci egyeztetésre van szükség. Ugyanakkor megállapodás esetén 2026-tól – így akár a következő foci VB idején is – technikailag már az OOH nézettséggel bővített adat lehet a Nielsen által naponta publikált nézettség.”

Műegyetemet végeztél. Alapvetően műszaki ember vagy?

A középiskolából matematika-informatika irányból jöttem, de a természettudományok is érdekeltek, így logikus választás volt a Műszaki Egyetem. Azt azonban kevesen tudják rólam, hogy nem a klasszikus gyakorlatias műszaki, inkább a tudományos műszaki témák iránt vonzódtam, olyan témák érdekeltek, mint a kozmikus felsőgeodézia meg a bolygók gravitációs erőterének a vizsgálata. A tudományos énem mind a mai napig megvan, ami a Nielsenben egyáltalán nem haszontalan.

A versenypiacon dolgozol, de láthatóan az akadémiai világtól sem távolodtál el, a Műegyetemen PhD-fokozatot is szereztél.

Nem távolodtam el, csak eltévedtem, mert a doktorim gazdálkodás- és szervezéstudomány témában született. Közben egy évet voltam külföldön is, a Harvard Law School Berkman Centerében kutattam, igyekeztem multidiszciplinárisan fejleszteni a tudásomat, hogy járatos legyek a tudományos, a műszaki, a gazdálkodási és a jogi ismeretek terén is. Érdekes útkeresés volt ez számomra, hiszen nem tudtam, hogy egészen pontosan hol akarok majd kikötni.

A Berkman Centerről érdemes megjegyezni, hogy valójában nem jogi, hanem internetes társadalomkutató központ. Olyan emberekkel dolgozhattam ott, mint például a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales, aki a szobatársam volt, de ott tevékenykedett az RSS feltalálója, a blogszféra több úttörője és sok más innovátor is. A 2000-es évek elején, amikor ebbe a közegbe bekerültem, itthon az internetes világnak még csak az előszelét éreztük.

Az első igazi munkahelyed, rögtön a diplomázásod után az Accenture volt. Hogy lettél tanácsadó?

Volt egy állásbörze a Műegyetemen, én meg kíváncsiságból beültem egy próbainterjúra az akkor még Andersen Consulting nevű céghez. Ez olyannyira sikerült, hogy pár hét múlva ajánlottak is egy állást. Kíváncsiságból mentem oda, és majdhogynem véletlen volt, hogy éppen a távközlés és média területére kerültem. Stratégiai üzletfejlesztéssel és az üzleti folyamatokkal foglalkoztunk, főleg médiapiaci és távközlési vállalatokat segítettünk.

Akkor volt már itthon internet, de gyerekcipőben járt.

Elég magas szintű volt viszont a nagyvállalatok informatikai fejlettsége, gyakran vezettek be új rendszereket, a változó fogyasztási szokásokhoz is hozzá kellett illeszteni a vállalati stratégiákat, ezekben a kérdésekben adtunk tanácsot.

Sejtetted már a fényes jövőt?

Nemcsak mi, tanácsadók, de az iparági vezetők is látták, hogy a digitalizációban milyen óriási lehetőségek rejlenek.

Talán ez is magyarázza, hogy önálló tanácsadó céget alapítottál Stepchange néven.

Igen, néhány kollégával úgy láttuk, van keresnivalónk ezen a területen. Persze egy kisebb magánvállalkozásban ez másképp működik, mint egy nemzetközi óriáscégnél, de nagyon sok érdekes projekten dolgoztunk a távközlési iparágban.

Tulajdonképpen innen vezetett az utam az Antenna Hungáriához. Először tanácsadóként dolgoztam nekik, majd a stratégiai üzletfejlesztési osztály vezetőjeként bekerültem a cég szervezetébe. Nagyon jól összefonódtak a szálak, mindazok a tapasztalatok, amiket addig szereztem. Elkezdtünk foglalkozni az online médiaterjesztéssel. Az Antenna Hungária mint nagy műsorszóró vállalat jó kapcsolatban volt a piaccal, de csak a klasszikus műsorszórási szolgáltatásokkal, miközben már lehetett látni, hogy a nézők egyre inkább az internetes tartalomfogyasztás és a streaming felé fordulnak.

Kidolgoztam egy tervet, hogy az AH hogyan vehetne részt ebben a folyamatban. Miután ez a megbízatásom lejárt, az akkori vezérigazgató felkért arra, hogy ha már papíron megterveztem egy multimédiás tevékenységet, akkor valósítsam is meg a gyakorlatban. A multimédia után később hozzám került a teljes üzleti és műsorszórási tevékenység, a lakossági médiaszolgáltatásokkal együtt.

Hogy került a képbe a Vodafone?

A UPC-akvizíció kapcsán kerültem oda. A Vodafone hardcore mobilcég volt korábban, kisebb videós tartalomfejlesztésekkel, de a UPC-vel egy komoly múlttal rendelkező, nagy kábeltévés cég került be a portfóliójába. Az integráció során a termékmenedzsmenten dolgoztam, és olyan dolgokkal foglalkoztam, mint például a tartalomszerződések átalakítása, amelyekről természetesen nem beszélhetek részletesen. De részese voltam az új set-top boxok bevezetésének is; összességében a Vodafone-nál remek emberekkel dolgozhattam együtt. Minden tevékenységem arra irányult, hogy a cég a korábban csak mobilszolgáltatást nyújtó vállalatból valóban konvergens szolgáltatóvá válhasson.

És most megérkeztünk a mába: 2021 szeptembere óta a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője vagy.

Itt valóban összeérnek a dolgok. Valószínűleg azért gondoltak rám, mert tudományos hátterem révén van affinitásom a klasszikus adatelemzéshez, annak matematikai aspektusához. Megvannak a médiapiaci kapcsolataim, mind szolgáltatói, mind terjesztői vonalon. Az Antenna Hungáriában streamingterületen vagy a Vodafone-ban a digitális termékeknél olyan dolgokat tudtam letenni az asztalra, amelyek miatt komfortosan mozgok az új digitális világban is.

Négy hónapig Vörös Csillával együtt, utána már önállóan vezetted a céget. Hogyan sikerült beleszoknod az új munkába? Sokat dolgoztál telekommunikációs, terjesztési, tartalomfejlesztési területeken, de a közönségmérés nem ugyanaz.

Csilla nagyon büszke lehet arra, amit harminc év alatt felépített, és ahogy ezt a vállalatot fejlesztette, működtette. Az ember nehéz örökséget vesz át ilyenkor, hiszen ugyanolyan színvonalon akarja folytatni a munkát, sőt újdonságokat akar hozzátenni. Azokat a dolgokat tanultam meg Csillától, amiket csak szerződésekből, dokumentumokból nem lehet megérteni, hiszen ő a Nielsennek és a magyar közönségmérésnek az élő emlékezete. Nagyon sok tanácsot adott a vállalat belső működésével kapcsolatban is. Abban is segített, hogy hogyan lehet ebben a világban alkalmazni azokat a koncepciókat, amiket én hoztam magammal. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Csilla tanácsaira még ez év november végéig támaszkodhatok, hiszen addig tanácsadóként továbbra is mellettem áll a belső projektekben.

Korábbi munkahelyeiden is találkoztál a Nielsen Közönségmérés számaival, tisztában voltál a piaccal. Belülről viszont minden cég kicsit más, mint amit a kívülállók gondolnak róla. Értek-e meglepetések?

Ért meglepetés, mert a piacon az a hír járta, hogy Csilla asztalán van egy gomb, amit megtekergetve át lehet állítani a nézettséget, de én nem találtam meg azt a gombot… De komolyra fordítva a szót, nagy meglepetések nem értek. A kollégákban és a módszertanokban elképesztő pontosság és hagyománytisztelet van, ami az egyik alapja annak, hogy a nézettségmérés folyamatosan fejlődő módon, de alapvonalaiban, logikájában változatlanul fenn tudott maradni. Ebből a szempontból a vállalat soha nem kötött semmilyen kompromisszumot.

Magam is voltam az ellenoldalon, előző munkahelyeimen időnként vitáztam is a Nielsennel. Ezt a tapasztalatot most jól hasznosíthatom ebben a székben, hiszen ha évekkel ezelőtt kritizáltam a vállalatot, akkor azt a véleményemet most is vállalnom kell. Érdekes végiggondolni, hogy az általam korábban megfogalmazott kritikát most hogyan tudom kezelni.

A televíziós közönségmérés, mint minden műszeres mérés, a kívülálló számára egyszerűnek tűnik. Ketyeg a kihelyezett eszköz, bejönnek az adatok a szerverre, ahonnan gombnyomásra le lehet kérni az eredményeket. A mérés mögött azonban ott van a teljes televíziós piac, a sokszor tízmilliárdos reklámbevételek és az ebből fakadó üzleti érdekek. Mekkora présben érzed magad?

Egyfelől nagy a prés, hiszen a nézettségi eredmények alapján mindig van, aki szeret minket, és van, aki utál. Vagy ha minket nem is, az eredményeket biztosan. De az a fajta függetlenség és szakmaiság, ami a Nielsenben megvan, megadja az ügyvezetőnek a nyugalmat, hogy jól aludjon, mert az eredmények mögött egy változatlan és robusztus módszertan áll. Nyilván minden módszertannak megvannak az erősségei és gyengeségei, de a miénk mögött nagyon nagy tapasztalat áll, sok országban így működik, mi pedig igen komolyan vesszük, hogy a tévés világot megismerjük, hogy a panelt jól válasszuk ki, hogy a paneltagjainkat megfelelően felkészítsük az eszközök helyes használatára, hogy az adatfeldolgozásunk a lehető legpontosabb legyen, hogy az eredményeket minden egyes nap megfelelően adjuk ki, hogy az ügyfeleink dolgozni tudjanak. Ezért alakult ki az a bizalom, ami miatt a reklámpiac mind a mai napig devizaként használja a Nielsen tévés mérését.

Nyugodtan alszom tehát, de a prés ott van. Az adott eredményeket néha számonkérik: hogy lehet az, hogy…

Nyomás van azt illetően, hogy bizonyos célcsoportokat miért nem mérünk, vagy miért nem mérünk másképp. Prés van azon a téren, hogyan mozdulunk bele a digitális technológiákba.

Ezek a piaci szereplők ugyanakkor azt is mondják, hogy ne csináljatok hirtelen változást, mindenről tudni akarunk fél évre előre. Van egy érdekes kettőség ebben a helyzetben, egyfelől nyomás a változásra, másfelől nyomás az állandóságra. De ez nem magyar sajátosság, nemzetközi szinten is így van.

Három nagy ügyfélcsoport várja az adataitokat, a médiacégek, a márkatulajdonosok (hirdetők) és az ügynökségek. Milyen impulzusok érnek titeket a részükről?

Én még szélsőségesebben látom, csak két részre osztanám az ügyfeleket. Vannak egyfelől a hirdetők, másfelől meg azok, akik a hirdetők pénzét próbálják hatékonyan felhasználni. Sok szempontból a tévéknek, ügynökségeknek, sales house-oknak ugyanaz az érdekük. Bizonyos értelemben természetesen a hirdetőknek is, de ők kicsit más szempontból nézik a piacot.

Mindenki azt szeretné, hogy a lehető legpontosabban mérjünk, és persze a lehető legolcsóbban. Ebben is megjelenik egyfajta érdekközösség, mert mindenki a legjobb mérést akarja, de úgy, hogy közben lenyomja az árát is.

A Nielsen a kezdetektől paneles mérést folytat, több mint harminc országban. Minden piacon azonos módszertannal mértek?

Nagyon kicsi különbségek vannak. Például hogy időben milyen felbontású a mérés, van, ahol félperces, van, ahol perces. De alapvetően ez egy nagyon homogén rendszer, még eszközszinten is. Tavaly panelbővítést hajtottunk végre, és most mi is a legújabb mérőeszközökre, a más országokban már használt nanomérőkre cseréltük a korábbi mérőket. A háttérrendszerek is azonosak, nagyon erős homogenitás jellemző. Így a hibakeresés is egyszerűbb, a módszertani egységesség pedig erőt ad a Nielsennek, hogy nemzetközi szinten is egységesen és magabiztosan lépjen fel.

A panel összetétele, kiválasztása országonként változhat. Mondjuk egy közel-keleti országban más kultúrája van annak, hogy ki léphet be egy háztartásba, mint Európában. A mérésnek nem is a technológia a legfontosabb része, hanem a panel. Arról sokan elfeledkeznek, hogy a panel folyamatos fejlesztésében, fenntartásában ugyanakkora energiák vannak, mint a technológia szinten tartásában. A kollégák szakmai tudása mellett a panel a legnagyobb értékünk.

Fontos érdekesség az is, hogy van olyan tévéadás, amelyet három-öt forrásból is tudunk venni. Ha mondjuk valamelyik kábeltévé-szolgáltatónál műszaki probléma merül fel, leáll a szolgáltatás, van alternatív adatforrásunk. Az nem fordulhat elő, hogy nem tudjuk mérni és feldolgozni az adatokat. Az elmúlt közel harminc évben egyetlen olyan nap sem volt, amikor ne adtunk volna adatokat. A rendszer óriási redundanciával van felépítve az adatszolgáltatás biztonsága érdekében.

Mennyit változik a panel egyik évről a másikra? Az emberek életkora nő, változhat a végzettségük, a lakóhelyük, a fiatalok elköltöznek, a dolgozók idővel elmennek nyugdíjba. Hogyan oldjátok meg, hogy a panel folyamatosan leképezze a teljes piacot?

Minden évben csinálunk egy alapozó kutatást, amelyben azt vizsgáljuk, hogyan változik a tévénéző közönség összetétele, ezt próbálja leképezni a panel. Maga ez az úgynevezett univerzum is változik, és emellett nőtt a panel mérete is, kezdetekben 600 háztartásban voltak kint eszközök, ma közel 1500-ban vannak, és a panel összetétele is folyamatosan módosul. Van, aki magától megy el, van, akit bizonyos szempontok alapján lecserélünk. Az sem jó, ha valaki túl hosszú ideig paneltag.

Említetted, hogy Csilla varázsgombja nem létezik. A paneltagokhoz ki fér hozzá?

A paneltagok listájához még nekem sincs hozzáférésem. Sőt, még azt sem árulhatom el, ki fér hozzá. A paneltagok ismerete azokra van korlátozva, akiknek munkakörük miatt erre feltétlenül szükségük van. Ebben a rendszerben ez szükségszerűen titkos információ, még a lehetőségét is el kell kerülni annak, hogy esetleg valaki befolyásolni próbálja a paneltagokat.

Televíziós mérésről beszélünk, miközben egyre nagyobb az igény a cross-mediás mérésre.

Igen, az adott műsor vagy reklám már sokféle platformon megjelenhet, és a hirdető tudni akarja, hogyan épül a közös reach, milyenek az átfedések. Ez az igény meghatározza a fejlesztési irányainkat. Amikor cross-media mérésről vagy a nézők bármiféle közös eléréséről beszélünk, annak az egyik alapja mindig a tévés mérés.

A digitális mérések területén már több kelet-európai országban működik a Streaming Meter nevű szolgáltatásunk, amely ugyanazon a panelháztartáson belül streamingfogyasztást is képes mérni, de nem programszinten. A konkrét műsort nem tudjuk megnevezni, de azt igen, hogy Netflixet vagy HBO-t néz-e valaki X percen keresztül. Itt már nemcsak a tévékészülékekről van szó, hanem a különböző eszközökről a panelen belül. Ezt a szolgáltatást Magyarországra is szeretnénk behozni.

A másik fontos dolog, amit kiemelnék, a DAR (Digital Ad Rating) nevű szolgáltatásunk. Ha tudom a normál reklám elérését a tévében, és azt is tudom, hogy a tévében és a digitálisban milyen demográfiák voltak, akkor ezt megfelelő fúzióval össze is rakhatom. Ha például az egyikben egymillió volt a célcsoporton belüli elérés, a másikban ötszázezer, az összerakva, mondjuk, csak egymillió-kétszázer lesz.

Ha az adott műsort megnézi X fő a tévében, Y a streamingben, abból két fontos irány következik. A lineáris televízióadást nézők között már ma is rengeteg olyan van, aki nem váltott a lekérhető tartalmakra, a lineáris tartalmat azonban nem tévékészüléken fogyasztja, hanem mobilon, tableten, gyakran háztartáson kívül. TV GO, Vodafone TV, mindiGO TV – ezeket már használják a fogyasztók, de senki nem méri hivatalosan. Valamilyen piaci összefogással viszont meg kell mérni őket, hiszen a nézők egy része nem a lineáris műsorok nézői közül tűnt el, csak a tévékészülékek elől. A különböző forrásokból összegyűjthető adatok integrálására a Nielsen a legalkalmasabb.

Lengyelországban már van arra példa, hogy egy másik cég – a Gemius – megméri a háztartáson kívüli tévézést, átadja az adatokat a Nielsennek, amely a háztartáson kívüli és belüli adatokat összerakja. Ebből az adatfúzióból kerülnek ki az egységes nézettségi adatok. Arra természetesen vigyázni kell, hogy senkit ne számoljunk kétszer, de annak is megvan a módszertana, hogy az ilyen hibákat elkerüljük.

Van négy-öt irány, amerre el lehet indulni. Némelyik beruházást igényel, de olyan megoldás is van, hogy egyszerűen leülnek az érintett cégek, és megtárgyalják, ki milyen kondíciókkal adná át az általa mért adatokat annak, aki ezeket aggregálni tudja a piac számára.

Az év végén lejár Magyarországon a DKT–Gemius-szerződés, és még nem tudjuk, mi lesz utána.

Én sem. Ezt a Gemiustól kell megkérdezni.

De azt tudod, van-e már Nielsen–Gemius-tárgyalás az előbb említett adatfúzió megvalósításáról.

Beszélünk a Gemiussal a háztartáson kívüli és belüli tévénézés adatainak integrálásáról, de annak semmi köze az online piac méréséhez, amit a DKT számára végeznek. Semmiképpen ne keverjük össze a két témát, már csak azért sem, mert a DKT-tenderen mi is elindultunk.

Látjuk, milyen tempóban fejlődik a digitális világ, ezt a Covid fel is gyorsította. Cégvezetőként viszont nyilván terveket készítesz, tervezned kell. Mennyi időre lehet ma tervezni?

Számos iparági vezetővel együtt azzal a problémával küzdök, hogy a tervezés alapparamétereit is nehéz meghatározni, az inflációt, a forintárfolyamot, a munkanélküliségi rátát, pedig ezek mind visszahatnak a reklámpiacra. A piacon nagyon sok szerződés egy évre köttetik, miközben a negyedéveket sem lehet pontosan előre látni. Egy éven túl tervezni meg gyakorlatilag lehetetlen.

A fogyasztói trendeket illetően már jobban kirajzolódnak a változások. Persze az aktuális változások itt is okozhatnak turbulenciákat, ha többen küzdenek anyagi gondokkal, akkor esetleg lemondják a streaming-előfizetéseket, de az alaptrend töretlen. Meg kell tehát találnunk az iparági összefogás útját. Az nem megy, hogy a piac messiásként várja a mérővállalatoktól a megoldást. Aktív párbeszédre van szükség a reklámipari szereplők között, hogy meghatározzuk, melyek a modern üzleti modellek, a működésükhöz milyen paraméterek kellenek, azok hogyan mérhetők meg a lehető legköltséghatékonyabban és legpontosabban. Mi ehhez azt tudjuk hozzátenni, hogy ami más piacokon bevált, azt megpróbáljuk importálni. A nemzeti médiapiacok meglepően elkülönültem működnek, miközben fölöttük létrejött egy globális piac, szintén mérési alapon. Ha a Netflix felépíti a maga reklámpiacát, e mögött is lesz mérési rendszer. Az üzleti modellek és a mérési rendszerek csak együtt fejlődhetnek.

A következő hónapokban milyen újdonságokat hoztok a piacnak?

Az első újdonság annak köszönhető, hogy bizonyos dolgokban hatalmas beruházások nélkül is előre tudunk lépni. A hagyományos mérésben van egy „other” kategória, a tévén történő nem televíziós tartalomfogyasztás. A panelünk nem ennek a mérésére van kitalálva, de azt meg tudjuk csinálni, hogy ugyanazon a válaszadóbázison erre is részletesen rákérdezünk, és elemezzük az eredményeket. Itt még többforrású adatfúzió sem merül föl, hiszen egy panelből jönnek az adatok.

Ehhez kapcsolódik a már említett Streaming Meter is, amelyet szeretnénk Magyarországon is bevezetni, amennyiben erre az igényt a piaci szereplők is megerősítik. Folytatni szeretnénk továbbá azokat a beszélgetéseket is, amelyek megalapozzák, hogy a hazai mérésben is megjelenhessenek a háztartáson kívüli lineáristévé-fogyasztás eredményei.

A másik nagy témakör pedig a digitális reklámmérés, a már említett DAR, a Digital Ad Rating. Ez az alapja annak, hogy a teljes – tévés és digitális – reklámelérés, a Total Ad Rating számait előállítsuk. A DAR körül itthon még sok kérdés merül fel, ami azért meglepő, mert nagy nemzetközi piacokon már sikerrel használják a tévék, az ügynökségek és a hirdetők. A magyar piacon ez egy elszalasztott esély azokkal a nemzetközi szereplőkkel szemben, akik másutt már használják. Pedig éppen ezzel lehetne megmutatni, hogy a magyar médiatermékek miben jobbak, mint más, nemzetközi platformok. Minden említett témában keresni fogjuk a partnereinket.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/3. számában jelent meg. 

E havi elemzésünkben kitekintünk a női portálok versenyére is. Csak önálló domainnel rendelkező, általános vegyes tematikájú női site-okat vizsgáltunk, nem soroltuk ide a specifikusabb tartalommal rendelkezőket, pl. a gasztro, egészség, bulvár oldalakat. Ebben a körben a dobogós helyeket a femina.hu, az nlc.hu és – némileg lemaradva az előző kettő mögött – a life.hu foglalja el. De havi egymilliós látogatottság felett van még a cosmopolitan.hu, a femcafe.hu, a joy.hu, a glamour.hu és divany.hu is. A lista második felébe sorrendbe bekerült a divany.hu, wmn.hu, marieclaire.hu, a bien.hu, az evamagazin.hu, a csaladinet.hu, noklapja.hu és a retikul.hu is.

Ha nőies jellegű, de nem a fenti célcsoportba tartozó, annál specifikusabb oldalakat is vizsgáltunk volna, akkor előkelő helyen, a top15-ben végzett volna a nosalty.hu, a blog.hu, streetkitchen.hu és strory.hu is.

A női oldalak áttekintése után nézzük a teljes piaci toplistát. A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében változatlanul a blikk.hu vezeti, amit a második helyezését őrző 24.hu követ. Ugyancsak nem változott a lista harmadik helyezettje: az index.hu. A negyedik helyet pedig továbbra is origo.hu foglalja el. Az ötödik helyen a tavaly december óta négy helyet javító nlc.hu áll. A napi átlagos látogatószám alapján kialakított toplista hatodik helyén most a portfolio.hu található – ehhez két helyezésnyit kellett előre lépnie. Hetedik a ripost.hu egyetlen hellyel hátrébb lépve, míg a nyolcadik helyezést most az a femina.hu foglalja el, amely egy hónappal ezelőtt még az ötödik helyezéssel büszkélkedhetett. A kilencedik hely most a borsonline.hu oldalé, míg a tízes listát a telex.hu zárja.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagokkal mért toplistát, akkor az első négy helyen nem látunk eltérést a honlapok listájához képest, a Blikktől az Origóig mindenki ugyanazt a helyet foglalja el brandként, mint weblapként. Az 5. helyre viszont népszerű androidos applikációjának is köszönhetően bekerült az Időkép, mint brand, egy-egy hellyel lejjebb tolva ezzel minden szereplőt a NLC kezdve a FEMINA-ig bezárólag. De a tízes lista utolsó helyét a domainként is a tizedik helyen álló TELEX-nek sikerült megőriznie brandként is. Viszont a BORSONLINE egy helyezéssel lemaradt a brandek TOP10-es listájáról.

A havi összesített egyedi látogatószám alapján a toplista első helyén nem történt változás: a 24.hu megőrizte azt. Nem változott a 2-3. helyezett sem, előbbi helyezést a blikk.hu, utóbbit az origo.hu mondhatta magáénak januárban. Az index.hu egy helyet javítva a 4. helyet foglalhatta el – helyet cserélve ezzel a femina.hu-val. A vezetői női oldalak ez esetben sem távolodtak el nagyon egymástól, hiszen a hatodik helyen az nlc.hu áll. A hetedik helyet elfoglaló portfolio.hu 3 helyet lépett előre tavaly decemberhez képest, míg a ripost.hu két hellyel lépett hátrébb. A borsonline.hu meg tudta őrizni 9. helyét, míg a nosalty.hu két helyet csúszott vissza, de még így is éppen benne volt a top10-ben januárban.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistájának első 10 helyezettje ahogy az elmúlt hónapokban, úgy most is tökéletes leképezi az egyes brandekhez tartozó (fő) weblapok imént bemutatott sorrendjét.

Hírműsorok tekintetében szeptember hónapban is – ahogy az idei év során eddig minden hónapban – az RTL Híradó volt a legnézettebb hírműsor a 18-49 éves célcsoport körében, átlagosan 16,1%-os közönségaránnyal, ami a teljes népességben közel 600 ezer nézőt jelentett.

Csoportszinten az RTL Magyarország 8 csatornás portfóliója nyerte a főműsoridőt szeptemberben a 18-49-es korosztályban, méghozzá itt is éves csúccsal: az RTL Magyarország kiemelkedő eredménye havi átlag 25,4% SHR a TV2 Csoport 14 csatornából álló portfóliójának 23,8%-os havi átlag közönségarányával szemben.

A 39. hét főműsoridejének nyertese az RTL Klub a 18-49 éves célcsoportban (RTL Klub: 15,1%, TV2: 14,5% SHR). Ebben a korosztályban az elmúlt hét tíz legnézettebb műsorából nyolc az RTL Klubon futott: továbbra is nagy népszerűségnek örvend a nézők körében A mi kis falunk, a Keresztanyu, a Survivor, és az Álarcos énekes, mely műsorok mindegyike a TOP 5-ben végezett az elmúlt héten a 18-49-es korosztályban. A csatornák versenyében harmadik helyen végzett a Film+ a fő kereskedelmi célcsoportban a 39. héten 4,4%-os heti átlag közönségaránnyal. Mindemellett az RTL Klub 2021-ben már 194 megnyert estét mondhat magáénak szemben a TV2 mindössze 60 megnyert estéjével.

Az RTL portfólió online platformjain – beleértve az RTL Most+-t is – a 39. héten több mint 1,1 millió, a szeptemberi hónapban pedig több mint 8 millió videóindítás volt. Szeptember legnézettebb tartalmának a Survivor legújabb évada bizonyult, amely az RTL Most-on az elmúlt hónapban több mint 1,1 millió videóindítást generált. De népszerűek voltak az Éjjel-Nappal Budapest és a Keresztanyu epizódjai is a felhasználók körében, míg A mi kis falunk és a Szerelem van a levegőben epizódjai is a TOP 5-ben végeztek.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, 18-49, 4+, live+aslive+vendég, Live+kumulált tsv+vendég, 39. hét, 2021.01.01- 2021.09.30.

Gemius Prism, 4+, RTL Most web és app, Total Video View

Az egészségügyi online portálok médiaszegmensének évek óta stabil harmadik szereplője az EgészségKalauz.hu, azonban az elmúlt egy évben az oldal olyan számottevő, folyamatos forgalomnövekedést produkált, amellyel április végére megelőzte versenytársait, s ezzel előlépett saját médiaszegmense vezető pozíciójára. A negyedik hónapban több mint 2,5 millió egyedi látogató kereste fel az EgészségKalauz.hu tartalmait, napi látogatószámot tekintve pedig 283 ezres átlagot mutat az oldal áprilisi forgalma. (Ezt a teljesítményt követi a Webbeteg.hu forgalma 2,27 millió havi RU-val, napi átlagot vizsgálva pedig a Házipatika.com a második helyezett, közel 207 ezer RU-val.)

Az új szegmensvezető nem csak az organikus keresésből érkező látogatók számára lehet büszke, amely 2,5-szeresére nőtt egy év leforgása alatt[2], de arra is, hogy tartalmaival az idei év első 17 hetében rendszeresen ért el rekord kiugrásokat: április 27-én például több mint 515 ezres napi RU számával a hazai híroldalak összesített ranglistájának 8. helyére ugrott fel az EgészségKalauz.hu, ezzel közvetlenül a Portfolio.hu után teljesített, megelőzve a 444.hu-t, az Időkép.hu-t és az Nlc.hu-t.[3] A teljes havi teljesítményeket tekintve áprilisban az összemért website-rangsor 11. helyén végzett az EgészségKalauz.

„Az elmúlt egy évben a pandémia miatt nemcsak a hírzaj duzzadt nagyra, hanem az egészségügyi hírek fogyasztása is. Azt látjuk, hogy rendkívüli módon megnőtt az olvasók igénye a közérthető, hiánypótló, azonnali válaszokat és megoldásokat felvázoló cikkekre, különösen a koronavírus és a vakcináció témájában. Ez természetesen felénk is nagyobb keresletet, egyúttal még nagyobb elvárást is támaszt a minőségi és szinte prompt tartalomkészítés iránt. Már nem a korábbi egészségügyi szájtokkal versenyzünk, hanem rangos hírportálokkal” – vallja Simon Izabella, az EgészségKalauz.hu főszerkesztője.

A forgalom zömét természetesen az EgészségKalauz.hu-n is a Covid-hírek generálják, de a hagyományos életmódtémák is rendre ott szerepelnek a Google News és Discover preferált tartalmai között, így az immunerősítés lehetőségeiről vagy a darázscsípés kezeléséről szóló cikkek éppúgy érdekesek járvány alatt is az olvasóknak, ahogyan a daganatos megbetegedések, a vérnyomás-problémák vagy a szezonális diétás-fogyókúrás tartalmak.

[1] Forrás: DKT, e.Gemius

[2] az organikus forgalom +153,3 %-kal, a direkt forgalom +732 %-kal emelkedett 2020 azonos időszakához képest (Google Analytics).

[3] Forrás: e.Gemius

A brand safetyt, azaz a márkabiztonságot helyezte középpontba a hirdetések elhelyezésének szakértője, a Gemius Hungary Kft., amikor a Neticle Zrt.-vel összefogva új szolgáltatást fejlesztett ki. A Neticle emberi pontosságú, automatikus szöveg- és médiaelemző eszközei segítségével ki tudja számolni bármilyen tartalomra vonatkozóan, hogy mellette a szóban forgó brand számára kockázatos-e hirdetést elhelyezni, és ha igen, mennyire.

A másodperc törtrésze alatt automatikusan lezajló – így a hirdetési ökoszisztémába könnyedén beilleszthető – folyamatban minden tartalom pontszámot kap: az adott helyre hirdetést elhelyezni csak egy bizonyos pontszám alatt lesz javasolt, azaz brand safe. Ezt teszi lehetővé a Gemius hirdetési keretrendszere.

A pontszám kalkulálásakor a Neticle rovatok szerinti médiakategorizálást és általános sentiment elemzést is készít, valamint külön figyelmet kap az erőszakos, a gyűlöletkeltő és a felnőtt tartalom szűrése. A rendszer sok ezer, magyar nyelvű médiatartalom alapján létrehozott, rengeteg kifejezésből álló könyvtárral dolgozik, ami folyamatosan tanul, frissül. A hirdetés elhelyezése így maximálisan megfelel majd a márkapolitikának és -stratégiának.

„A folyamat végén a márkafelelősök, márkamenedzserek kezében van a döntés, hogy a hirdetéseiket hogyan helyezik el. A fejlesztés során azoknak a marketingszakembereknek szerettünk volna új, hatékony eszközt készíteni, akik ezeket a szakértői döntéseket sok ezer, naponta frissülő adattal is szeretnék megtámogatni” – emelte ki Szekeres Péter, a Neticle Zrt. társalapítója és ügyvezetője.

„Így a hirdetők a célcsoport elérés (on target reach), a láthatóság (viewability) és a hirdetési csalások (fraud) mellett egy újabb fontos problémájukat tudják a Gemius támogatásával megoldani a szokásosan magas szintű, rugalmas keretek közt” – tette hozzá Ambruszter Géza, a Gemius Hungary Kft. cégvezetője.

A termék egyik tesztelése: 500 hírportál főoldali lead elemzésében így oszlottak meg a problémás tartalmak

A szolgáltatás Magyarországon április 1-től megrendelhető a Gemius Hungary Kft-től. A későbbiekben elérhetővé válik majd azokban a külföldi országokban is, ahol a Gemius már most is jelen van.

A 15-59 éves korosztályban ez 4 170 000 felhasználó potenciális elérését jelenti, akiket átlagosan napi 55 alkalommal ért el potenciálisan (Frequency) valamilyen videó vagy display hirdetés a vizsgált időszak alatt. Ha ezt tovább bontjuk a korosztályon belüli csatornákra, akkor napi átlagos 42-es Frequency értéket láthatunk a Standard (non-social), míg 30-as Frequency-t a Social (Youtube, Facebook) csatornákra, amely értékek a 2019 Q4 szintet hozzák. Ebből a tényleges képernyőidővel (Viewable Impressions – azaz látható reklám megjelenések, az egyik olyan mutató, ami alapján a hirdetők kielemezhetik, hogy mennyire hatékonyan költötték el a reklámra szánt összeget, illetve az egyes médiafelületek minőségi teljesítményét is össze tudják hasonlítani) rendelkező kreatívok aránya 55,48% volt, ami 2.2 százalékpontos javulást mutat az előző negyedévhez képest.

A TOP 10 iparágra a képernyőn lévő reklám megjelenések 2+-os elérését nézve a 15-59 éves korosztályra vetítve azt látjuk, hogy – minimális különbséggel ugyan – nagyobb arányban a nőket érték el, 2 062 000 főt (Viewable Real users 2+) a teljes negyedév alatt és legalább ugyanilyen gyakorisággal összesen 2 002 200 férfi találkozott a képernyőn megjelent reklámokkal. Naponta átlagosan és potenciálisan több hirdetéssel találkozhattak volna a nők (57) szemben a férfiakkal (53), ha mind képernyőn lett volna. Napi átlagban ugyanakkor, az előző negyedévhez hasonlóan, továbbra is több férfi netezőt érnek el reklámokkal, 980 ezer férfi versus 861 ezer nő. Ebből adódik a képernyőn lévő, férfiakat elérő reklám megjelenések (kontaktusok) valamivel nagyobb aránya.

Az iparágakat tekintve, online hirdetési aktivitás szerint a Viewable Impressions alapján az első helyen a kereskedelmi szektor áll 33,36%-os részesedéssel a 15-59 éves korosztály elérésében. A teljes kereskedelmi iparág volumene a vizsgált időszakban 1,71 milliárd Viewable Impressions volt, a hirdetők üzeneteivel átlagosan 764 alkalommal találkozhattak volna a userek, ha minden megjelenés képernyőn lett volna.

A média konverziós arányok egyik aspektusát tekintve – az összes elért impression szám mekkora hányadát sikerült látható kontaktussá konvertálni (Viewability Rate) – kiemelkedtek a szépségápolással, élelmiszerekkel és a telekommunikációval foglalkozó iparágak a 60% feletti teljesítményükkel.

A 3. helyen álló Other iparág egy gyűjtő kategória, magába foglalja, többek között az álláshirdetéseket is minden kategóriából.

A COVID-19 járvány hatása érzékelhető az egyes iparágak hirdetési arányának változásában. Frequency-ben visszaesés látható a Travel and tourism, a Finance, insurance, brokerage, a Telecommunications, a Leisure Time, az Automotive, a Real Estate, a Food és a Household equipment, furniture and decoriations iparágakban.

Az online reklámok elérésének ciklikussága PC-n többnyire leköveti az általános internetezési szokásokat. A hétvégi és munkaszüneti napokon jellemzően több felhasználó választ egyéb offline tevékenységet, vagy más csatornát a tartalomfogyasztásra. Ugyanakkor az általános fogyasztás intenzitása és jellemző helyszíne is jelentősen felborult márciustól az otthoni netezés irányába. Ez látható a DKT Home és Work Page views (oldalletöltés) számok alakulásából.

Az idővonalon visszatükröződik az egyes szektorokra gyakorolt közvetlen és azonnali hatás a pandémiás helyzet fokozódásával. Helyzetbe kerültek a Trade és a Pharma iparágak, míg jelentős visszaesést érzékelhettünk a Finance, insurance és a Travel and Tourism iparágakban.

A pixelméret-választékot tekintve a display hirdetések sokszínűségére biztosan nem lehet panasz: a legalább egymillió megjelenést (Impressions) elért kreatívok közül 406 különbözőt azonosítottunk a Standard csatornákon, és további 111 különböző méretet a Social csatornákon, display kategóriába sorolva a szponzorált postokat is. A 406 kreatívméret közül 114 tudta a legalább 60%-os láthatósági arányt (Viewability rate) hozni 12,32 másodperc átlagos képernyőn töltött idővel (Viewability time), még Social csatornákon megjelentek közül ugyanez a kritérium 59 különböző méretre teljesült a 111-ből, és ez reklám kontaktusonként átlagosan 18,12 másodpercet jelenthetett a hirdetők számára a képernyőn.

Videóhirdetések szempontjából kétségtelenül a Standard média felületek szállították kontaktusszámban az alacsonyabb volument a Social csatornákkal összevetve: 173 millió Impressions a 617 millióval szemben. A minőségi mutatókban – úgy, mint a média konverziós értékek – cserébe jobban állnak a Standard csatornák 71,03%-os láthatósági arány mellett átlagosan 15,92 másodperc képernyőn töltött idővel, szemben a Social csatornákon futtatott videók 64,69%-os láthatósági arányával és átlagosan 11,21 másodperc képernyőn töltött idejével és ezzel Standard csatornák és a Social csatornák minőségi mutatói között tovább nyílt az olló 2019 utolsó negyedévéhez képest.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai telekommunikációs ágazat: 2018. november 6-tól egyetlen előfizetéssel több SIM-en is igénybe vehető mind a mobilinternet-, mind pedig a hangszolgáltatás – így az eddigieknél jóval kedvezőbb feltételekkel, jóval egyszerűbben és kényelmesebben használhatók az okoseszközök.

A Gemius adatai szerint a mobiltelefonoknak már több mint fele okostelefon, míg a lakosság negyede használ tabletet. 2020-ra a Cisco adatai szerint a Föld minden egyes lakosa hét netre csatlakozó eszközt, mobilnetmodemet, sporteszközt vagy épp okosórát használ majd, a kelet-közép-európai országokban pedig négy eszköz jut majd minden egyes lakosra. A több SIM-et tartalmazó előfizetés, a MultiSIM a magyar piacon elsőként reagál a digitális világ és a „dolgok internete” (IoT) igényeire. A Telekom innovatív konstrukciója jelentős könnyebbséget kínál a több eszközt használó ügyfeleknek. A MultiSIM-mel ezek az eszközök közvetlenül kapcsolódhatnak a mobilnetre, nincs szükség sem wifire, sem Bluetooth-ra.

„Azzal, hogy az eSIM bevezetése után elérhetővé teszi ügyfelei számára a havi díjas előfizetésük több eszköz között való megosztását a MultiSIM opcióval, a Telekom folytatja a hálózatba kapcsolt eszközök világának építését. Célunk, hogy olyan előremutató, innovatív technológiai megoldásokat és szolgáltatásokat adjunk ügyfeleink kezébe, amelyek könnyebbé és eredményesebbé teszik az életüket” – mondta Pereszlényi Zoltán, a Telekom lakossági marketing és értékesítés menedzsment igazgatója.

A MultiSIM nem különálló díjcsomag vagy speciális előfizetés, hanem azt a lehetőséget biztosító szolgáltatás, hogy az előfizetők a meglévő díjcsomagjukat több SIM kártyával több eszközön használják egyszerre. A szolgáltatásba bevont SIM-eket tartalmazó eszközökkel lehetőség van hívások indítására, fogadására és mobilinternetezésre az előfizetés szerinti díjcsomag hang- és adatforgalmi keretéig. A MultiSIM szolgáltatást meghatározott díjcsomagokhoz lehet igénybe venni, a díjszabásban rögzített havi díj ellenében.

A MultiSIM szolgáltatás keretében egy előfizetéshez és egy díjcsomaghoz akár több SIM kártya (egyéni előfizető esetén a fő kártyával együtt összesen 3 db, üzleti előfizető esetén 4db) is igényelhető, mely lehet eSIM vagy hagyományos SIM egyaránt. Így anélkül üzemeltethető külön SIM-es eszközként az okosóra, a tablet vagy épp a laptop, hogy újabb előfizetésre, újabb hívószámra lenne szükség. A későbbiekben a Telekom az igényeknek megfelelően nyitja ki a lehetőséget további eszközök csatlakoztatására.

Valódi huszonegyedik századi megoldásként a MultiSIM mind a technikai SIM kártya, mind pedig az eSIM használatát támogatja, akár a kettőt kombinálva is. Az eSIM esetén, amelyet szintén úttörőként vezetett be a magyar piacra a Telekom, egy virtuális SIM profil testesíti meg az előfizetést, nem pedig egy hagyományos SIM kártya.

A MultiSIM-ek hamarosan online is igényelhetővé és menedzselhetővé válnak, és az alacsony adatforgalmi igényű eszközökhöz speciális, még költséghatékonyabb konstrukció is rendelkezésre fog állni. A Magyar Telekom továbbá olyan irányban fejleszti tovább a MultiSIM szolgáltatást, hogy azzal a valódi okosotthonok kialakításában támogassa ügyfeleit, a termosztátok, okosmérők és háztartási eszközök hálózatra kötésével.

A Telekom az új eSIM-képes Samsung Galaxy Watch készüléket – többféle színben és méretben – ajánlja azoknak, akik okosórával szeretnék kipróbálni a MultiSIM szolgáltatás előnyeit.

További információ a MultiSIM szolgáltatásról és annak működéséről ITT olvasható.

Videó a MultiSIM szolgáltatás előnyeiről ITT tekinthető meg.

A hirdetési bannerek vagy linkek átkattintási aránya évről évre egyre csökken. Egyre kevesebb a közvetlen kattintás a hirdető céloldalán. Más szóval, az internet-felhasználók már kevésbé lelkesek, hogy azonnal reagáljanak a megjelent hirdetésekre; sokkal inkább önállóan keresnek rá egy-egy információra a reklámozott termékkel kapcsolatban, vagy írják be a weboldal címét vagy a kulcsszót a keresőablakba. A reklám maga csak kiindulási pont az internetező számára, hogy felkeltse figyelmét egy reklámozott termék vagy szolgáltatás iránt – függetlenül a hirdetés formátumától: display, szponzorált link vagy videó.
Az online forgalmi adatok elemzése lehetővé teszi, hogy beazonosítsuk a hirdetés megjelenése után azt az időszakot és pillanatot, amikor a reklámozott termék, szolgáltatás vagy márka iránti keresések gyakorisága növekszik.

A Gemius elmúlt évi kutatásaira alapozott elemzéséből a következő tendenciák rajzolódnak ki:

• ­Az internet-felhasználók leginkább a banner megjelenését követő első 20 perc eltelte után mutatnak érdeklődést.
• ­Hosszabb távon figyelve, a reklámmal kapcsolatos információra történő keresés leggyakrabban a megjelenést követő 3 órán belül tapasztalható. Ezután a kommunikáció hatékonysága – azaz a felhasználó információkeresési hajlandósága – idővel elhalványul, majd szinte teljesen eltűnik. Ez az időszak eltérő az egyes piaci szegmensekben és néhány órától néhány napig tarthat. Az internet-felhasználók tevékenységében ciklikusság figyelhető meg; a ciklus változatos tulajdonságokat mutat a piaci szegmenstől függően. A reklám hatékonysága (a felhasználóban kiváltott vágy, hogy online rákeressen az ajánlattal kapcsolatos információra) szabályos időszakonként újra magasra szökik: 24, 48, 72 óra, stb. Ebből arra következtetnek, hogy az emberek többsége egy napon belül mindig közel ugyan abban az időszakban használja a számítógépét internetezésre, így az érdeklődések csúcspontjaiban jól megfigyelhető ez a 24 órás ciklus.
• ­Ez az érdeklődés néhány 24 órás ciklus után elhal. Egyes iparágakban, ahol a döntési folyamat hosszabb időt vesz igénybe (pl. telefonszolgáltatók), a reklámüzenet akár 7 napig képes túlélni az internet-felhasználó fejében. Más piaci szegmensekben (ahol a döntéseket gyorsabban hozzák, mint például online repülőjegy vásárlás, last minute ajánlatok), az érdeklődés hamarabb – 48-72 óra (azaz 2-3 ciklus) után elhalványul.

Ezek a megfigyelések ráirányítják a figyelmet az online hirdetési kampányok hatékonyságának mérésére és ellenőrzésére eddig használt módszerekre, valamint néhány új paradigma alkalmazására a hatékony kampánymenedzsment során. Ilyen például a kampány teljes tartamára kiterjedő pontos felhasználói újracélzás (a reklámüzenet időről időre történő frissítése), mindez az értékelésnek megfelelően korrigálva az RTB rendszerben (figyelembe véve az eltelt idő hatását a vásárlási potenciálra), alkalmazva a céloldalon is (azon az adott webhelyen, ahol a tranzakcióra sor kerül), továbbá figyelembe véve az előzményeket (statisztikák) és a reklám által az internetezőkben kiváltott hatást.