A legnagyobb ellentmondás a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság között feszül – nyitotta a beszélgetést Gelencsér András, hiszen, mint mondta, a növekedés energiafelhasználást és anyagfelhasználást generál, ami ellenkezik a zöld célokkal.

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi  klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás” – fejtette ki a klímatudós, aki azt látja a legnagyobb problémának, hogy elvált egymástól a beszéd, a vállalások, a politikai elhatározások, valamint a valóság.

A közös cselekvés fontos lenne, hiszen 192 országnak kellene egyszerre cselekedni a klímaváltozás ellen, de Gelencsér András szerint a világ éppen nem az egyetértésről és együttműködésről szól manapság, inkább a háborúk, a békétlenség időszakát éljük.

A szakértő beszélt arról is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a fele a nagyipari szolgáltatási szektorokhoz kötődik, ennek a szektornak azonban gyakorlatilag nincs alternatív energiafelhasználási stratégiája, nem működnek dekarbonizált technológiák, a nehézipar teljes egészében fosszilis alapú, valamint a repülés, hajózás sem képzelhető el alternatív energiaellátási módokkal.

A podcastban elhangzik az is, hogy a megoldás ugyanakkor nemcsak a klímavédelem szempontjából égető, hanem azért is, mert már ebben a században komoly problémáink lesznek a fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférésben, mivel a Föld készletei kimerülnek. Az is nehézséget jelent, hogy magának a zöld átállásnak is rendkívül magas a nyersanyagszükséglete.

A növekedést, mint célt kellene levetkőzni, globális szinten és az egyének szintjén is, folytatta Gelencsér. „Magyarországon három futballpályányi területet betonozunk le minden egyes órában. Eközben a magyarok népességszáma csökken, azaz elvileg vissza kéne adnunk területeket a természetnek. Ám mégis gombamód szaporodnak az épületek, az ipari létesítmények,  az utak, terek. A fejlődő országok ugyanezt gigantikus léptékben teszik” – tette hozzá a klímakutató.

Gelencsér András beszélt még a hulladék újrafelhasználás árnyoldalairól, a mezőgazdaság elképesztő energiaigényéről, arról hogy fosszilis energia nélkül nem is nagyon lenne mit ennünk. Kifejtette álláspontját a technológia (nem) fejlődéséről, ami szerinte nem hoz majd áttörést a zöld átállásban, azaz nem jó helyen keressük a megoldást. A klímakutató a podcastban választ ad arra is, hogy az egyén hogyan készülhet fel az energiaválság és a klímaváltozás (el nem kerülhető) következményeire.

A tejes podcast  beszélgetés itt  hallgatható meg.

A januári hivatalos bejelentés után Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezetője Veszprémbe látogatott, hogy a Pannon Egyetemmel együttműködési megállapodást írjon alá, ami kiterjed az autóipari rendszerekhez kapcsolódó oktatásfejlesztési tevékenység támogatására, előadások tartására, gyakorlati helyek biztosítására, valamint projekt és diplomamunkákban történő együttműködésre is. A thyssenkrupp a hallgatók számára munkahelyeket is biztosít, ahol tényleges kutatási és fejlesztési feladatokban vehetnek részt.

Marc de Bastos Eckstein Porga Gyula polgármesterrel is találkozott, hogy egyeztessék a rövid- és hosszú távú elképzeléseket, valamint hogy tárgyaljanak a várható fejlesztésekről és az együttműködési lehetőségekről.

A veszprémi iroda a közel 900 magasan képzett mérnököt foglalkoztató budapesti központhoz tartozik. Az autóipari fejlesztőközpont története 20 évvel ezelőtt kezdődött a thyssenkrupp és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése eredményeképp, egy magyar ötlet megvalósítására. A kompetenciaközpontban „okos” elektromechanikus kormányszervót fejlesztenek, amely a hagyományos szervókhoz képest megbízhatóbb, kevesebb energiát fogyaszt és alkalmas a legkülönfélébb vezetéstámogató- vagy önvezető rendszerekkel való együttműködésre. Ma már olyan új alkalmazásokat is fejlesztenek, mint amilyen a steer-by-wire (a mechanikus kapcsolatok helyett csupán elektronikus összeköttetést biztosító megoldás) vagy a saját önvezető rendszerek. A központ néhány év leforgása alatt a nemzetközi élmezőnybe került, és ma a saját területén a világ legjobbjai között tartják számon.

„Nagy örömmel érkeztünk ma Veszprémbe, hiszen számos kiváló kollégánk végzett a Pannon Egyetemen, ami fontos motiváció volt a helyszín kiválasztásánál. Már több mint húsz éve vagyunk jelen az országban, és hosszú távon tervezünk előre Veszprémben is”– hangsúlyozta Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta, hogy az intézmény örömmel fogadta a magyarországi gyökerekkel is rendelkező, élenjáró technológiákat fejlesztő nagyvállalat szakmai együttműködésre vonatkozó megkeresését. „A Pannon Egyetem szakmai kompetenciái az érintett technológiák vonatkozásában több évtizedes múltra tekintenek vissza, a nemzetközi tudományba való beágyazottságunk erős, amit a képzéseink népszerűsége és az itt végzettek kiváló elhelyezkedési mutatói is alátámasztanak. A Közép- és Nyugat-Dunántúli régió felsőoktatási, tudományos és innovációs fellegváraként működő intézményünk stratégiájában kiemelt helyen szerepel a vállalatok által támasztott igényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás, a legkorszerűbb ismeretek integrálása az oktatásba és a kutatásokba, ami a mai gyorsan változó világban az egyetemek sikeres működésének egyik alapfeltétele” – emelte ki Gelencsér András.

A veszprémi telephelyen már húszan dolgoznak, de a létszám folyamatosan nő, jelenleg – többek között – szoftverfejlesztőket és szoftvertesztelőket is keresnek. A vállalat Veszprém belvárosában egy Szabadság téri irodában kezdte meg működését. A hosszú távon is megfelelő, több száz négyzetméteres modern irodahelyiség  kiválasztása jelenleg folyamatban van.

A thyssenkrupp K+F tevékenységet és gyártást is végez Magyarországon: Jászfényszarun elektromechanikus kormányszervókat és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyárt, Debrecenben stabilizátorokat és rugókat készít a vállalat, míg Győrben futómű-összeszerelő üzemet, valamint egy Steel Service Centert is működtet. Jelenleg több mint közel 2300 munkatársa van a vállalatnak Magyarországon.

Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban ezt szigorúan be is tartatják, ezért nem is végeztek komoly kutatásokat arról, hogy az ilyen égetések alkalmával milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe. Ezt a hiányt pótolta a magyar tudósoknak az Európai Unió által támogatott új kutatása, melynek során egy öntöttvas kályhában égettek olyan hulladékokat, amelyeket gyakran dobnak a tűzre a magyar lakosok, például PET palackot, gumiabroncsot, csomagolóanyagokat, PVC-padló darabját, textilt, forgácslemezt, valamint viszonyítási alapként tűzifát is. Az égés során a kutatók megmérték, hogy mennyi és mennyire mérgező légszennyező anyag jut a levegőbe.

A háztartási hulladékégetés veszélyeinek érzékeltetéséhez a kutatók ennek hatásait a fatüzeléshez viszonyították. (A fa égetése során ugyanis önmagában is jelentős mennyiségű káros anyag jut a levegőbe.) Kimutatták, hogy amikor hulladékokat égetnek háztartási tüzelőberendezésekben, sokkal több egészségkárosító részecske (PM10), illetve sokkal mérgezőbb, rákkeltőbb kémiai anyagok jutnak a levegőbe, mint a tűzifa égetésekor.

Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100–700-szor annyi és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest. A PAH-ok az egészségre legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát is károsítják. A fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor (!) rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.

Gelencsér András, az MTA levelező tagja, az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője a kutatás szakmai irányítójaként elmondta: vizsgálataikat arra is kiterjesztik, hogy az egyes településeken mekkora a lakossági hulladékégetésből származó mérgező anyagok hozzájárulása a helyi levegőszennyezéshez, azonban az már az eddigi eredmények alapján is kijelenthető, hogy azonnali érdemi intézkedéseket kell hozni a lakossági hulladékégetések felszámolására.

Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője elmondta: irodájukhoz évente több ezer panasz érkezik olyan lakosoktól, akik hulladékégetés mérgező füstjétől szenvednek. “Minden esetben igyekszünk tanácsadással segíteni nekik, de ez messze nem elegendő. Ez a kutatás is megerősítette, mennyire fontos lenne a háztartási hulladékégetés felszámolása. Ehhez a lakosság szemléletformálására, az energiaszegénységben élők megsegítésére, a háztartási hulladékok, lomok elhelyezésének felhasználóbarát biztosítására, és nem utolsósorban szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére van szükség.”

Az angol nyelvű tanulmányról a Levegő Munkacsoport összefoglalót készített magyar nyelven.