„Ez a nap hihetetlenül izgalmas a GE HealthCare számára, hiszen önálló, független vállalattá válunk új fejezetet nyitva meg a vállalat történetében, amellyel tovább erősítjük a személyre szabott orvoslás terén betöltött szerepünket” – mondta Peter Arduini, a GE HealthCare elnök-vezérigazgatója. „Egy valódi iparági átalakulás küszöbén állunk, mivel a digitális innováció átformálja a páciensek és a szolgáltatók élményeit, akiknek egyre nagyobb szükségük van a célzottabb, összekapcsoltabb és hatékonyabb ellátásra. A GE HealthCare munkatársai világszerte elkötelezettek amellett, hogy egy olyan világot teremtsünk, ahol az egészségügynek nincsenek korlátai. Készen állunk arra, hogy az előttünk álló években a betegek, ügyfeleink és a részvényesek szolgálatára álljunk.”

A GE HealthCare több mint 160 országban van jelen, és világszerte körülbelül 51 000 alkalmazottat foglalkoztat, akik munkájukkal évente több mint 1 milliárd beteget támogatnak. A vállalat éves szinten több mint 1 milliárd dollárt fektet be kutatás-fejlesztésekbe, és a négy üzleti szegmensében – képalkotó diagnosztika, ultrahang, betegfigyelő berendezések és molekuláris diagnosztika – telepített több mint 4 millió egészségügyi berendezése révén hozzávetőleg 18 milliárd dollár bevételt generál. A GE HealthCare magyarországi jelenléte európai viszonylatban is meghatározó, budapesti, szegedi és pátyi telephelyein kimagasló eredményeket érnek el a magasan képzett, innovatív mérnökei – írják.

„Több száz magyarországi munkatársunk irodáinkból és otthonukból online követte figyelemmel a GE HealthCare önálló vállalatként tett első lépését, a Nasdaq tőzsdei kereskedés megnyitását jelző harangszó megkongatását. A 100 éves múltra visszatekintő technológiánkra és digitális megoldásainkra építve kollégáink készen állnak arra, hogy szaktudásukkal a jövőben is segítsék az egészségügyben dolgozókat, hogy gyorsabb és megalapozottabb döntéseket hozhassanak” – mondta Vámos Tamás, a GE HealthCare ügyvezető igazgatója.

„Szoros együttműködésben dolgozunk magyar tudományos, klinikai és ipari intézményekkel, ezzel is növelve hazánk részvételi arányát a globális egészségügyi kutatás, fejlesztés és termékgyártás terén. Büszkék vagyunk a hazai kutatás-fejlesztési és adat kutató csapataink GE HealthCare-en belül betöltött szerepére, a globálisan és lokálisan elért eredményeinkre. A magyar kutatók, fejlesztők és klinikai szakemberek innovatív képességeit jól bizonyítja, hogy a vállalat egyik legnagyobb Data Science csapata is Magyarországon található, akik a Mesterséges Intelligencia és Mély Tanulási (Deep Learning) technológiát alkalmazva segítik a gyorsabb és hatékonyabb diagnosztikai, kezelési és betegellátási megoldások megvalósítását” – tette hozzá Ferenczi Lehel, a GE HealthCare Adat és Analitikai Igazgatója.

A MIND Klinika 2020 őszén kezdte meg működését a fővárosban. Küldetése, hogy egy új tudományterület szűk spektrumában nyújtson magas szintű szolgáltatást, mely egyedülálló nemcsak hazánkban, hanem a közép-kelet európai régióban is. Ez a tudományterület a bél-agy tengely körüli betegségek és kórállapotok, melyek húsz évvel ezelőtt még ismeretlennek számítottak, de az utolsó nyolc év óriási áttörést hozott ezen a területen. 2013-ban publikálták a humán mikrobiom térképet, mely a velünk élő baktériumok összességét jeleníti meg hét testtájban.

„Ma már tudjuk, hogy a velünk élő baktériumok változásai szoros összefüggést mutatnak emberi betegségekkel. Bizonyított, hogy gyulladásos betegségek gócpontjai helyezkednek el a bélben, valamint számos idegrendszeri betegség kiindulási pontja is a bélben található. Ilyen betegségek a migrén, a stroke, az Alzheimer-, a Parkinson-kór, az időskori memóriazavarok, illetve bizonyos daganatos megbetegedések is” – mondta el Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus.

A MIND Klinika missziója, hogy transzlációs kutatások műhelye legyen

A Klinika küldetése, hogy a csúcstechnológia a klinikum szolgálatába álljon, minél előbb elérhetővé tegye a betegek számára és megtalálja az alkalmazási lehetőségeket a gyógyításban. Jelen pillanatban már több mint tíz nemzetközi céggel van kutatási együttműködésük számos klinikai vizsgálatra, amely folyamatosan bővül.

A közelmúlt nagy eseménye mind a járóbeteg szolgáltatásban, mind pedig kutatási területen, egy csúcskategóriás 3 Teslás, 48 tekercses, General Electric MR gép üzembe helyezése volt, mely ténylegesen egyedülálló tudással bír egész Közép-Kelet Európában. Ez a gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit. Így képes felhívni a figyelmet szabad szemmel szinte alig látható képletekre, nem helyettesítve, de nagyban segítve ezzel az leletező orvosok munkáját.

Kiemelt jelentősége van a daganatos betegségek kezelésének értékelésében is

A választott terápia kezdetétől számítva akár már két hétre megmondható, hogy a daganatos sejtek életképessége hogyan változott: reagál-e a páciens a kezelésre. Ennek a gyógyításban nagy jelentősége van, hiszen gyorsabban derül ki, ha egy kezelésre a páciens nem reagál, így elkerülhető a felesleges gyógyszer-mellékhatás, és gyorsabb kezelés-váltásra van lehetőség. Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt kell már egy MR vizsgálatot végezni, hiszen a készülék daganatos sejtek életképességének változását tudja nagyobb érzékenységgel kimutatni.

Gyümölcsöző együttműködés a MIND és a GE között a betegek és a tudomány szolgálatában

A MIND Klinika és GE együttműködése nem merül ki abban, hogy a klinika egy topkategóriás GE készülék mellett döntött. A General Electric-nek Magyarországon működik egy 500 fős kutatási részlege, melyből 60 fő kifejezetten MR kutatással foglalkozik. Az GE adatvezérelt kutatásainak célja, hogy a szoftvereik egyre fejlettebbek legyenek. Ehhez biztosítja a klinikai hátteret a MIND, azaz az itt elvégzett vizsgálatok adataival dolgozik tovább a GE. Rendkívül fontos megemlíteni, hogy páciensek adatait soha semmilyen körülmények között nem adják át, kizárólag képadatok elemzését végzik a GE munkatársai. A kutatási együttműködésnek köszönhetően a MIND betegei olyan szolgáltatást kapnak az MR vizsgálatok során, melyek máshol még nem elérhetőek, ezzel segítve gyógyulásukat, terápiájuk személyre szabását és sikerességét, mindezt mindenféle pluszköltség és egészségügyi kockázat nélkül.

’Az új kollektivizmus – Egy jobb üzlet építése’ című tanulmányhoz a Grayling 2021 februárjában 500 szenior nemzetközi mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatokat képviselő üzleti döntéshozó bevonásával készítette el felmérését, hogy bemutassa az üzleti vezetők változó attitűdjét az 1970-es és 80-as évek „csak profit” megközelítésétől napjainkig. A kutatás egyértelműen azt találta, hogy a társadalmi szerepvállalás minden eddiginél fontosabbá vált a vezetők.

• A megkérdezettek csaknem fele (45 százaléka) egyetért abban, hogy a felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szerepvállalás (ESG – Environmental, Social and Governance) fontosabb lesz, mint bármely előző évben.
• A válaszadók csaknem kétharmada (63 százaléka) gondolja úgy, hogy a vállalkozások kollektív felelősséggel tartoznak azokért a társadalmakért, amelyekben működnek.
• Azok közül, akik egyetértettek a kollektív felelősség gondolatával, 85 százalékuk úgy véli, a társadalmi jólét hozzájárul vállalkozásuk jövőbeli jólétéhez is.

Példamutató magyarországi jógyakorlatok

Szerencsére a nemzetközi trendek Magyarországon is egyre több vállalatnál vannak jelen. A Grayling az Arconic-Köfém, a Diageo, a GE és a Shell vezetőivel egy szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében ismertette azokat a Covid világjárványt megelőző vagy éppen annak hatására létrehozott hazai jógyakorlatokat, amelyek példaértékűnek számítanak és hozzájárulnak egy új, még felelősebb vállalatvezetési trend magyarországi elterjedéséhez is.

2020-ban és 2021-ben a cégeknek sokkal nagyobb mértékben kellett támogatást és a segítséget nyújtani munkavállalóiknak, hogy munka, családi és magánélet összehangolását meg tudják oldani.

Genie, a virtuális dadus

„A járvány alatt mindenki más-más problémával szembesült. A fiatalabb generáció az elmagányosodással küzdött, míg a családosoknak megsokszorozódtak a gyerekekkel járó feladataik – magyarázta Paál Laura, a GE Corporate Informatikai igazgatója. – Egyik támogató programunk keretében például fiatal kollégáink felajánlották, hogy felszabadult idejükben online, virtuálisan ’bébiszittelik’ családos munkatársaik gyerekeit, hogy azok a gyerekek is, akiknek nincsen iskolai elfoglaltságuk, értékesen töltsék az idejüket otthon. Így a szülők egy pár órára nyugodt szívvel tudtak dolgozni vagy házimunkát végezni, mert a gyerekük, habár a laptop előtt, de egy kontrollált környezetben tudott időt tölteni közös játékkal, meseolvasással vagy beszélgetéssel.”

Sürgősségi szabadság

„A járvány miatt többek között azzal segítettük kollégáinkat, hogy a rugalmas munkavégzés lehetőségén és az éves szabadságon túl, további10 szabadnapot biztosítottunk – mondta el Pais Mónika, a Diageo budapesti multifunkcionális kompetencia központjának vezetője. – Ezt a keretet szabadon felhasználhatták a pandémia miatti nehézséges megoldásához; akár a környezetükben lévő idősek megsegítésére, akár a kisgyermekek, távoktatásban résztvevő gyermekek körüli teendők ellátására. Örülök, hogy ezzel a kezdeményezéssel is hozzá tudtunk járulni kollégáink munka-magánélet egyensúlyához, főleg ilyen nehéz időkben.”

A dolgozókon kívül a közösségek támogatása is kiemelt helyet foglalt el a vállalatok programjai között az elmúlt időszakban is.

Hős kávé

„Azok a honfitársaink, akik a koronavírus-járvány idején a frontvonalban dolgoznak, főleg az egészségügyi dolgozók, a rendvédelmi dolgozók, a katasztrófavédelem, kivételesen nagy nyomásnak vannak kitéve – magyarázta Bujdosó Andrea, a Shell Mobilitási Üzletágának vezetője Szlovéniában és Magyarországon. – Az első hullám elején, viszonylag korán, március 25-én elindítottuk a „Nem mindennapi Hősök” kávé kezdeményezésünket. Ennek keretében minden „hős” vásárlónk és az állomási munkatársaink is ingyen fogyaszthatták el kedvenc kávéjukat, ideértve a kamionsofőröket is, akik az ellátási láncok fontos szereplői. Végül bő két hónap alatt több mint 100 ezer kávét tudtunk nekik biztosítani, hogy felfrissülve tudják folytatni kivételes munkájukat.”

Digitális tanterem és szülők oktatása

„Az Arconicnak kiemelten fontos az oktatás a Fiatal nemzedék támogatása hiszen voltak olyan tinédzserek, akiknek másfél évig otthonról kellett tanulni – emelte ki Varga Zsuzsanna, a székesfehérvári Arconic-Köfém Mill Products Hungary Kft. ügyvezetője és HR-vezetője. – Egy helyi non-profit szervezettel együttműködve az Arconic Alapítvány támogatásával webinárok szervezésével segítettünk az diákok szüleit a digitális oktatásra való átállásban. A program pedig nem csak a dolgozóinknak szólt, bárki becsatlakozhatott és nagy is volt rá az érdeklődés. Emellett iskoláknak, elmaradt területeken élőknek adományoztunk IT eszközöket, illetve a várossal együttműködve digitális okostantermet hoztunk létre, hogy segítsük a székesfehérvári fiatalok digitális készségeinek fejlesztését és a felkészülésüket a jövőbeli kihívásokra.”

A tapasztalatok szerint a sokszínű és befogadó vállalati kultúra megteremtése mind a vállalat, mind a munkavállalók, mind a helyi közösségek számára kölcsönösen előnyös.

A sokszínűség sokszínű támogatása

„Egy cég akkor felel meg a jelen és az új generáció vásárlói és munkavállalói elvárásainak, ha saját szervezetében is tükrözi a vásárlók és a munkavállalók sokszínűségét – emelte ki Bujdosó Andrea, a Shell Mobilitási Üzletágának vezetője Szlovéniában és Magyarországon. – Itthon számunkra kiemelt fontosságú a női vezetők bátorítása, például a kiválasztás terén, ahol bevett gyakorlat, hogy minden kiválasztási panelben kötelezően kell lenniük nőknek és férfiaknak is, egészen shortlistig. Úgy látjuk, azzal tesszük a legtöbbet, ha nem kvótákat szabunk, hanem mindent megteszünk, hogy minden szinten legyenek egyensúlyban a férfi és női jelöltek.”

„Az Arconicnál is kiemelten fontos az esélyegyenlőség megteremtése – tette hozzá Varga Zsuzsanna, a székesfehérvári Arconic-Köfém Mill Products Hungary Kft. ügyvezetője és HR-vezetője. – Több dolgozói érdeklődési csoportunk is van, köztük például: Thrive: Női munkavállalók csoportja, Next Generation: Fiatal munkavállalók csoportja, LMBT a különböző szexuális és nemi identitású dolgozók csoportja helyi, illetve nemzetközi szinten. Örömmel tölt el, hogy gyártó vállalatként, befogadó kultúránknak köszönhetően van olyan kollégánk, aki a munkavégzése során tudott kiteljesedni. Nagyon büszke vagyok, hogy bármilyen hovatartozás nélkül a valós, nyújtott teljesítményre fókuszálva tudunk a munkatársainkkal együttműködni és tovább fejlődni. Ezek az értékek pedig meghatározóak akkor is, amikor munkavállalókat keresünk vagy ösztönözzük őket a vállalat melletti elköteleződésre.”

„Az esélyegyenlőség keretében nálunk a nők támogatásán kívül a férfiak segítése is központba kerül. Egyedülálló ’Family Leave’ kezdeményezésünk rendkívül népszerű, mert nem csak női, hanem férfi kollégáink is igényelhetik a 6 hónapos szülői szabadságot a gyermek születésének évében, 100 százalékos fizetéssel. Így az édesapáknak nem kell anyagi megfontolásból kimaradniuk gyermekük életének első állomásaiból” – mondta Pais Mónika, a Diageo budapesti multifunkcionális kompetenciaközpontjának vezetője.

A fiatalabb generációtól pedig sokat lehet tanulni, vallják a cégek, mivel számos esetben maguk lépnek fel, szervezkednek egy-egy ügy támogatása érdekében.

Alulról jövő kezdeményezések

„A GE-nél minden programunk kapcsán elmondható, hogy a kollégáink aktív fellépése teszi őket igazán sikeressé – emelte ki Paál Laura, a GE Corporate Informatikai igazgatója. – A munkavállalók lelki egyensúlyát támogató, rendkívül népszerű Mentális Egészség Hetünket követően például több kisebb csoport is rendszeres megbeszéléseket szervezett önállóan. Nekünk, mint vállalatnak, megfelelő nyitottsággal kell ezekhez az önkéntes megmozdulásokhoz állni, támogatni munkájukat a cégen belül, és hihetetlen kezdeményezések születnek belőlük.”

Még flexibilisebb munkahelyek

A négy vezető egyetértett abban, hogy a járvány alapjaiban változtatta meg a munka világát. Lassan mind nyitják irodájukat dolgozóiknak, de még rugalmasabb feltétekkel, mint eddig. Ez az időszak ugyanis bebizonyította, hogy munkatársak ugyanolyan hatékonyan dolgoznak otthon is, így a rugalmasság mellett a hatékonyságot is fenn lehet tartani, a kettő nem zárja ki egymást.

10 nemzetközi trend, ami elősegíti az „Új kollektivizmus” további térhódítását

A Grayling kutatása alapján, az elmúlt években kezdődő és a koronavírus hatására felerősödő vállalati szerepvállalást érintő változásokat az alábbi 10 trend segíti elő, melyet a magyar vezetők tapasztalata is megerősített:

A turbinák gyártásáról és szállításáról szóló 792,8 millió eurós nyílt tendert júniusban írták ki. A turbinatermek fő és kiegészítő berendezéseinek gyártását és szállítását a paksi erőmű új, ötös és hatos blokkjának fő kivitelezője, a Roszatomhoz tartozó ASZE orosz cégcsoport rendelte meg.
A pályázatra a szentpétervári Szilovije Masini és a GE Hungary Kft. jelentkezett. Utóbbi az ugyancsak a General Electrichez tartozó Alstom Power Systems céggel alkotott konzorcium vezetőjeként pályázott. Múlt héten vált ismertté, hogy a tendert a GE Hungary Kft. nyerte meg.

„A globális piacok viharos átalakulása idején, amikor a technológiára és a működési kiválóságra összpontosítunk, nem lehetne John Flannerynél jobb embert találni a GE vezetésére. Egyedülálló tapasztalattal és erős készség-készlettel foglalja el a pozíciót. John pályafutása közel felét az Egyesült Államokon kívül töltötte, és összetett pénzügyi és ipari üzleteket vezetett világszerte, köztük a GE Healthcare-t, az indiai GE-t, valamint az Alstom sikeres felvásárlása kapcsán a GE üzletfejlesztési csapatát. Közvetlen befolyással bírt a vállalat irányítására, pénzügyi egészségére és pozíciójának kivívására, mint a világ első számú digitális iparvállalata” – nyilatkozta a kinevezés kapcsán Jack Brennan, a GE igazgatótanácsának független igazgatója.

Az 55 éves Flannery pályafutását 1987-ben kezdte a GE Capital-nél, ahol felvásárlások kockázatelemzésével foglalkozott. Az 1990-es években a vállalat átstrukturálását és a leépítéseket menedzselő csapatot vezette, ahol tárgyalási készségéről és a működés fejlesztését javító elképzeléseiről vált ismertté. 1997-ben Argentínába költözött, ahol a latin-amerikai GE Equity, illetve az argentin és chilei GE Capital működését irányította. 2002-ben a GE Equity elnök-vezérigazgatójává nevezték ki, és ezen minőségében nehéz időszakon segítette át a céget. 2005-től az ázsiai-csendes-óceáni térségben vezette a GE Capitalt, majd 2009-ben átvette az indiai GE irányítását. 2013-ban a GE társasági üzletfejlesztésének vezetője lett, mely szerepében a tőkeelosztás mellett az Alstom felvásárlását is irányította, miközben közreműködött a GE Capital leépítésében és a GE Appliances kiszervezésében. A GE Healthcare-hez 2014-ben csatlakozott, és a működés átpozícionálásával sikeresen fordította meg az üzletág kedvezőtlen folyamatait.

Jack Immelt az új vezér legfontosabb erényei közül a jó ítélőképességet, a kitartást, a tanulási készséget, a csapatépítési képességeket és a versenyszellemet emelte ki amellett, hogy Flannery élvezi a részvényesek, az ügyfelek és a munkatársak bizalmát is.

A vezérváltás tervét már 2011-ben kidolgozták, most pedig a GE Capital helyzetének rendezése és a Bostonba költözés lezárulása után ideálissá váltak hozzá a feltételek. Flannery kinevezésével egyidőben az eddigi pénzügyi igazgatót, Jeff Bornsteint alelnökké léptették elő.

Tárgyalásokat kezdett fényforrás üzletágának teljes eladásáról a General Electric (GE), ami a cég magyarországi üzemeinek nagy részét és dolgozóinak mintegy felét érinti.

Az elmúlt napokban Bill Lacey, a GE Ligthing elnök-vezérigazgatója levélben arról tájékoztatta a magyarországi üzemek dolgozóit, hogy elkezdődtek a hivatalos tárgyalások a lehetséges vevőkkel az üzletág eladásáról. A tájékoztatás szerint nem kizárt az sem, hogy az egyes területeket más-más vevőknek értékesíti az amerikai tulajdonos. Kalocsai Kinga, a GE Lighting & Current európai és közel-keleti PR és kommunikációs igazgatója hétfőn megerősítette: a GE a fényforrás üzletág eladását tervezi, „mivel a vállalat portfóliója optimalizálására és meghatározó digitális ipari tevékenységeire összpontosít”. Mint hozzátette: a potenciális vevőkkel történő végső megegyezéstől függően a GE olyan stratégiai lehetőségektől sem zárkózik el, amelyben „az üzletágat részenként értékesítené, akár több érdeklődőnek”.

A kommunikációs igazgató kitért ugyanakkor arra is, hogy a GE továbbra is elkötelezett magyarországi tevékenysége mellett. A közelmúltban nyitotta meg hat Digitális Fejlesztési Központja egyikét Budapesten, és 400 új, ipariinternet-megoldásokkal foglalkozó IT-szakértő felvételét tervezi 2017 végéig, mindemellett az idén 300 új munkahelyet hozott létre a cég veresegyházi, energiatermelési berendezéseket gyártó üzemében. A vállalat közel 2000 főt foglalkoztató, 2014-ben megnyitott budapesti Globális Üzleti Szolgáltató Központja szerves része a GE globális stratégiájának, amelynek célja a szolgáltatások fejlesztése és egyszerűsítése a vállalat tevékenységében. A központ a GE üzletágai számára nyújt szolgáltatásokat Európában és azon kívül is.

A GE az egykori Tungsram többségi tulajdonának 1989-es megvásárlása óta van jelen Magyarországon, ma a legnagyobb amerikai befektetőnek számít, de az egyik legnagyobb magyar vállalat is egyben. A cég 12 gyárat, 5 kutatás-fejlesztési központot és 3 üzleti központot üzemeltet 13 magyar nagyvárosban, munkavállalóinak száma pedig meghaladja a 10 ezer főt. Az elmúlt két évben a GE több mint 33 milliárd forintot fektetett be az országban.

(Forrás: MTI)

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Az 1800-as évek végén létrejött The Coca-Cola Company, több mint 120 ezer embert lát el munkával és kétszáznál is több országban értékesíti termékeit. Már az 1928-as amszterdami olimpián is részt vettek támogatóként, így az olimpiai játékok legrégebbi folyamatos partnere. A társaság árbevétele –3,7%-os visszaesést követően – közel 44,3 milliárd amerikai dollár volt 2015-ben. Adózott eredménye 7,35 milliárd dollár volt, vagyis a 2014-es 15,43 százalékról közel 16,6 százalékra tudta növelni árbevétel-arányos adózott eredményét.

Az idei olimpiai játékok hivatalos informatikai partnere az ATOS. A francia tőzsdén jegyzett társaság 2001 óta az olimpiai játékok egyik főszponzora. A cégcsoport különböző márkanevekkel a világ 72 országában van jelen és nagyságrendileg 100 ezer embert foglalkoztat. 2015-ben 18 százalékos árbevétel növekedéssel közel 10,7 milliárd eurót értek el, nyereségük pedig 53 százalékos növekedést követően meghaladta a 400 millió eurót. Ennek ellenére árbevétel-arányos eredményük mindössze 3,8 százalék lett.

Az idén 85 éves Bridgestone közel 145 ezer embernek ad munkát világszerte. A japán központú abroncsgyártó a tavalyi évben 31,4 milliárd amerikai dollárnak megfelelő árbevételt termelt, ami 3,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A csoport nyeresége 2015-re valamelyest visszaesett, a korábbi 2,5 milliárd helyett csak 2,36 milliárd dollárnak megfelelő értékű yent értek el, ezáltal árbevétel-arányos adózott eredménye 8,18 százalékról 7,5 százalékra mérséklődött.

A közel 52 ezer alkalmazottat foglalkoztató Dow a világ harmadik legnagyobb árbevételű vegyipari cége, mely megoldásaival olyan iparágakat lát el, mint elektronika, építőipar, energia vagy mezőgazdaság. A vállalkozás 2015-ben 16 százalékkal alacsonyabb bevételt realizált, mint egy évvel korábban, így 48,8 milliárd amerikai dollárral zárta az évet. A visszaesés főbb okai a nyersolaj árának csökkenésében illetve az árfolyamok kedvezőtlen irányú változásában keresendőek. Bár a bevételek csökkentek, az egyéb bevételeiknek köszönhetően duplázni tudták nyereségüket, ezáltal közel 16 százalékos árbevétel-arányos nyereséget értek el.

A General Electric a világ legnagyobb cégeinek egyikeként 305 ezer embernek ad munkát. Ugyan a 2013-as és az azt megelőző évek árbevétele még meghaladta a 146 milliárd dollárt, az utóbbi években már „csak” 117 milliárd dolláros árbevételt sikerült realizálniuk. A 2014-es 13 százalék feletti árbevétel-arányos nyereségükkel valamelyest meghaladták a korábbi évek 9-10 százalék körüli értékeit, ám a fellendülést – főként az adóterhek megnövekedésének következtében – egy csaknem 5 százalékos veszteséggel záró év követte. Mindezek mellett Magyarországon a GE a tavalyi év legnagyobb árbevételű cége volt.

A McDonald’s a maga 76 éve alatt a világ egyik vezető gyorsétterem láncává nőtte ki magát, második legnagyobb globális foglalkoztatóként 420 ezer saját és további 1,5 millió franchise rendszerben dolgozó alkalmazottal tevékenykedik. Tavaly 25,4 milliárd dollár árbevételt könyvelhetett el, ami 2 milliárddal kevesebb, mint a 2014-es, ám a csökkenés nem a forgalom visszaesésének, hanem az árfolyamok alakulásának köszönhető. A nyereség is csökkenő tendenciát mutat, 4,8 milliárdról, 4,5-re mérséklődött, ám Még így is nekik lett a második legmagasabb árbevételhez viszonyított nyereségességük a szponzorok közül, hiszen tavaly elérte a 17,8%-ot.

A csaknem százéves múltra visszatekintő Panasonic, a 2016-os riói nyári olimpiai közvetítések hivatalos audio-video beszállítója, több mint 334 ezer embert lát el munkával világszerte. Árbevétele a tavalyi évben megközelítette a 64 milliárd amerikai dollárt, ami minimálisan maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Adózott eredménye több mint 60 százalékkal növekedett, így meghaladta az 1,6 milliárd dollárt, ám árbevétel-arányos nyeresége még így is mindössze 2,55 százalék lett.

A Procter & Gamble eredetileg egy kis, szappan- és gyertyakészítő családi vállalkozásként indult 1837-ben az Egyesült Államokban. Mára 110 ezer alkalmazottal több, mint 300 háztartási és szépségápolási márkát forgalmaz 160 országban, közel 5 milliárd fogyasztónak. 76,3 milliárd dolláros árbevételének 40 százalékát az amerikai piac teszi ki. Bár nyeresége csaknem 40 százalékkal visszaesett 2015-re, még így is 7 milliárd dollár felett maradt, árbevétel-arányos nyeresége pedig így is jócskán 9 százalék felett maradt.

A dél-koreai Samsung 84 országban több mint 319 ezer alkalmazottal van jelen. Kevesen tudják, hogy a csoport tagjai számos iparágban képviseltetik magukat az elektronikai termékek gyártásán kívül is, foglalkoznak többek között pénzügyi szolgáltatásokkal, hajógyártással, nehéziparral és építőiparral is. A csoport bevételei 2015-ben megközelítették a 177,4 milliárd dollárnak megfelelő koreai wont, nyeresége pedig meghaladta a 16, 8 milliárd dollárt. A csoport tavaly mindössze 9,5 százalékos árbevétel-arányos adózott eredményt ért el a korábbi 11,35 százalékkal szemben. A Samsung a játékok alatt különféle interaktív stúdiókkal, egyedi alkalmazással készült a sportolók és a szurkolók számára egyaránt.

Az Omega órákat is gyártó svájci Swatch Group 33 éve jött létre az ASUAG és a SSIHegyesüléséből. Jelenleg több mint 36 ezer embert foglalkoztatnak, és olyan márkák fémjelzik őket, mint a Breguet, Blancpain vagy Harry Winston. A csoport 2015-ös bevétele csaknem három százalékos csökkenést követően 7,78 milliárd eurónak felelt meg, míg adózott eredménye közel 21 százalékos visszaesés után is meghaladta az egy milliárd eurót. Árbevétel arányos adózott eredményük a 2014-es 16,26 százalékról 13,24-re esett vissza.

A Toyota-csoport az idén március végéig tartó üzleti évet közel 4,3 százalékos növekedést követően csaknem 235,5 milliárd dolláros bevétellel és csaknem 5,5 százalékos javulás után közel 20,2 milliárd dollár adózott eredménnyel zárta. Árbevétel-arányos adózott eredménye egy tized százalékpontos erősödést követően 8,57 százalékot ért el.

A kaliforniai székhelyű, közel 60 éves múltra visszatekintő VISA nagyságrendileg 11,3 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A tavalyi évben ők érték el a legmagasabb árbevétel-arányos nyereséget az olimpia főszponzorai közül csaknem 45,6 százalékos értékkel. A csoport 2015-ös árbevétele 12,7-ről 13,88 milliárd dollárra, adózott eredménye pedig 5,4-ről 6,3 milliárdra növekedett.

A vállalatok nagy része a pénzügyi támogatás mellett több olyan projektet indított, mellyel a brazíliai helyi közösségeket, a hátrányos helyzetű lakosság körülményeit javítják – ilyenek az oktatás, az információs technológia, vagy akár a fenntartható jövő fejlesztése érdekében szervezett akciók, társadalmi kezdeményezések. A VISA pedig az olimpikonok pénzügyi tudatosságát fejlesztő kezdeményezést jelentett be.

Forrás: Bisnode nemzetközi üzleti adatbázis, www.olympic.org; fotó: VISA, Inc.

Pléh Csaba, a CEU professzora a történetek kulturális hátterének – pl. az ismétlődésre épülő „hideg” és a különleges pillanatokat, folyamatokat figyelő „forró” kultúrák – vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a márkák előtt két lehetőség áll: elmondásra méltó, egyszerű, de fura és váratlan történetekkel állnak elő, vagy önazonosságot építő kulturális játékokat, hagyományokat kínál.

Szintén a történelemből merített Papp-Váry Árpád (Budapesti Metropolitan Egyetem), amikor nagy márkák legendás ballépéseit mutatta be. Az alapvetésnek számító New Coke-sztori mellett előkerültek a rosszul végzett kutatások hatásai (a reggelire szánt Pepsi A.M.-től a kilencvenes évek tinidivatját tükröző, de a szülőket elriasztó Ken babáig), a márkakiterjesztés hibái (Xerox PC, McDonald’s pizza, Coors ásványvíz, Cosmopolitanjoghurt) és a helyi piacokon szerencsétlenül működő nemzetközi nevek (a WarsteinerAmerikában, a Gutvik gyerekágy Németországban, illetve a Punica Magyarországon) is.

Závecz Tibor kutató a magyar politikatörténet közelmúltjából idézett fel személyes márkasztorikat, sorsokat, és tiplogizálta is azokat. Így lett az örök márka Göncz Árpád, a megújulni nem tudó márka Torgyán József, a folyamatosan sikeresen megújuló brand Orbán Viktor, valamint a valaha sikeres, de állandóan jelen lévő márkanév Gyurcsány Ferenc.

Mayer Zsolt, az MPRSZ CSR tagozatának vezetője a vállalatok társadalmi felelősségvállalása szempontjából közelítette meg a márkaépítés kérdését. A „zöldre festés” ideje lejárt, ma már a fogyasztók többsége aktívan keresi a tényleg felelős vállalatok termékeit és – legalábbis globális szinten – hajlandó akár többet is fizetni ezekért. A normák ellen vétő vagy etikátlan cégek pedig egyre keményebb reakciókkal találják szembe magukat a közösségi médiának köszönhetően. Már hazánkban is találkozhatunk jól működő, integrált márka CSR-ral, például a Unilever márkáinál (Dove), a Coca-Cola mozgásra ösztönző programjai vagy épp a MagNet közösségi bank esetében. Mindenesetre a kommunikáció csak a felszín: a lényeg, hogy a vállalati gondolkodásmód és a menedzsment szemlélete is tükrözze a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget, legyen szó környezetvédelemről, a munkavállalók helyzetéről, emberi jogokról vagy a korrupcióról.

Virágh Miklós a Millward Brown márkarangsorának elmúlt 10 évét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a változás folyamatos és egyre gyorsuló: nem csak a digitális márkák előretörése jellemezte ezt az időszakot, de általában is átalakult az élboly: a top10-be 5 új márka került be és a régi vezetők is pozíciót veszítettek. Többféle márkastratégia vezethet sikerre – építhetünk az egyediségre, az ismertségre és népszerűségre vagy épp a hasznosságra, jelentőségteljességre – de egyetlen márka sincs olyan erős, hogy nyugodtan hátradőlhessen.

Szekeres Csaba forgatókönyvíró-filmrendező a szakember szemével, példákkal gazdagon illusztrálva beszélt a történetmesélés lényegéről, a filmek sztorivezetési sémáiról, a hősök típusairól. Hiszen „nem elég, ha van egy történeted. Ha nem tudod jól elmesélni, olyan, mintha nem is lenne.”

Szintén a szereplőkre, archetípusokra épített Kun Miklós (MediaCom) előadása, aki arra is felhívta a figyelmet: ha a sztori nem vált ki érzelmi bevonódást, akkor nem lesz sikeres – például a szerzett média terén sem. A történetmesélésen keresztüli márkaépítés elsősorban a „kék óceánon” lehet sikeres, vagyis akkor, ha valós fogyasztói igényeket tudunk felfedezni és újszerű módon kielégíteni. Ellenkező esetben inkább a hangerőnkben bízhatunk.

Damjanovich Nebojsa az inbound marketing márkacélú alkalmazásáról adott elő. Az emberek egyre kevésbé hallgatnak a reklámüzenetekre, nem nyitják meg az eDM-eket, leiratkoznak a hírlevelekről, átkapcsolnak a TV-reklámokról. Ideje olyan marketinget folytatnunk, amelyet szeretnek. Ennek két kulcseleme a megtalálhatóság és a perszonalizálás. A célcsoportok igényeinek megismerése alapján értékes tartalmakat kell gyártanunk és terjesztenünk, ez vezethet a sikeres ügyfélszerzéshez. A folyamat optimalizálására integrált eszközök is rendelkezésre állnak. Az előadó néhány jó hazai példát is megemlített, mint a GE Lighting gyakorlata, az Aegon Baba-Mama program vagy a Sodexo ösztönző szolgáltatásokat népszerűsítő tartalomalapú megoldások.

A Hollandiából érkezett Martin van der Meij a programozott vásárlás és a történetmesélés kapcsolatát elemezte. Ahogy a nyomtatás, a rádió, a mozi vagy az online nem ölte meg a történetmesélést, valószínűleg az RTB sem fogja. A hatékonyság és a standardizálás a történetekkel is összeférnek, sőt, online videó és natív hirdetés is vásárolható programozott módon. A történetek a megfelelő üzenetről, befogadóról és időzítésről szólnak –a programozott vásárlás pedig éppen ezeken a területeken erős.

Óhidi Zsuzsanna (Marquard Media) a JOY, mint multiplatform médiamárka újrapozicionálásának folyamatát mutatta be. A projekt alapját a TNS Hoffmann Needscopekutatása adta. Ennek eredményeképpen választottak következetes pozicionálást (a csábító nő igényei) és döntöttek az erősebb fókusz mellett. Ehhez alakították ki az új layoutot, struktúrát és márkaüzenetet is.

A délelőttöt Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem) a városmarketing szekciót felvezető előadása zárta. Egy nemzetközi kutatás megállapításai szerint a városmárkázási projektek 86 százaléka kudarccal végződik. Ez azonban nem jelenti, hogy a városmárkázás halott lenne a jelenlegi környezetben. A digitális (smart) környezet mindent felerősít: középszerű, nyájaskodó márkákkal nem megyünk semmire, a városok márkáinak is stratégiaiaknak, célcsoporthoz szólónak és izgatónak kell lenniük. Ehhez mindenképpen be kell vonni az összes érintettet és kiemelten fontos, hogy a helyi lakosság is magáénak érezze a márkát.

(Az Országos Városmarketing Díj pályázat eredményeiről itt írtunk.)

Harmadik alkalommal adták át hazánkban a legvonzóbb munkáltatóknak járó Randstad Award díjat. Az előző két évhez hasonlóan ismét az autóipar adta a legvonzóbb vállalatokat, bár az élen változott a sorrend: idén az Audi Hungaria bizonyult a legnépszerűbbnek. A magyar munkavállalók több mint 63 százaléka szeretne az Audi Hungariánál dolgozni, míg a Mercedesnél 61 százalékuk helyezkedne el szívesen.

Bár a jól ismert vállalatokhoz szívesen mennének a magyarok, mégis a legtöbb munkáltató számára egyre nagyobb kihívást jelent a tehetséges kollégák toborzása, illetve megtartása. „A Randstad Workmonitor 2015-ös év végi adataiból kiderül, hogy a munkavállalók 70 százaléka szerint a vállalatok komoly munkaerőhiánnyal fognak szembenézni 2016-ban, ráadásul ez a jelenség a versenyszféra minden területét érinti” – emelte ki Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója az április 6-án tartott díjátadó gálán. – „Ez még inkább felértékeli a tudatos munkáltatói márkaépítést: az erős munkáltatói márkával rendelkező cégek ugyanis 46 százalékkal kevesebbet költenek toborzás-kiválasztásra, valamint esetükben 28 százalékkal alacsonyabb a fluktuáció, mint más vállalatoknál” – tette hozzá Baja Sándor.

A nők az Audira, a férfiak a Mercedesre voksolnak

A világ legnagyobb független munkáltatói márka felmérése alapján az Audi Hungaria több szempont szerint is az élen végzett: a hosszú távú biztonság és a képzési lehetőségek tekintetében ítélték a legjobbnak a munkavállalók. A dolgozók ugyanakkor úgy gondolják, hogy a kecskeméti Mercedes autógyár biztosítja a legjobb karrierlehetőségeket, erős menedzsmenttel és stabil pénzügyi háttérrel bír. „A férfiaknak kiemelkedően fontos a karrierépítés, valamint a biztos pénzügyi háttér, ennek köszönhetően körükben a Mercedes a legvonzóbb munkáltató, míg a nők esetében az Audi Hungaria végzett az élen” – jegyezte meg Baja Sándor. A nők számára a férfiakhoz képest fontosabb a munka és magánélet közötti egyensúly fenntartása, a kellemes környezet, valamint a rugalmas lehetőségek megléte.

A Randstad Award harmadik helyezését, a Legvonzóbb tisztán magyar tulajdonú cég elismerést kiérdemlő Szerencsejáték Zrt. szerezte meg. Saját szektorában kiemelkedő eredményéért különdíjat kapott továbbá az OTP, a MOL, a Richter Gedeon, a LEGO, a DMés a Nestlé, míg a tavalyi évhez hasonlóan ismét a TESCO nyerte el a Legismertebb munkáltató címet.

Összesítettben a szolgáltató szektor lekörözte az autóipart

Bár a munkáltatók között két autóipari cég végzett az élen, iparági szinten már a szolgáltató szektor megítélése a legjobb. A magyar munkavállalók közel fele szívesen dolgozna ezen a területen, megelőzve az autó-, illetve a gyógyszer- és vegyipart. „A munkavállalók megítélése szerint a szolgáltató szektorban lehet a legjobb fizetést elérni, emellett a kellemes környezet és érdekes munka tekintetében is ennek a területnek a legjobb a megítélése hazánkban” – emelte ki Baja Sándor. A férfiak és a nők körében egyaránt a szolgáltató szektor végzett az élen, a második helyre rangsorolt autóipar egyedül a fiatalabb, 18-24 éves korosztály körében bizonyult népszerűbbnek.

A Randstad Award felmérés arra is rámutatott, hogy még a legvonzóbb cégeknek is fejlődniük kell az employer branding területén, ugyanis a hazai vállalatok továbbra sem a munkavállalók számára legfontosabb jellemzőkben jeleskednek. A dolgozók szerint elsősorban erős vezetés, pénzügyi stabilitás és jó képzési lehetőségek jellemzik a vállalatokat, miközben ők jó fizetést és biztos állást keresnek. „A munkaerőhiány erősödése nagy felelősséget helyez a cégek vállára: ahhoz, hogy itthon tartsák a tehetségeket, meg kell adniuk, amit a munkavállalók várnak, vagyis fokozatosan magasabb bérekre van szükség” – emelte ki Baja Sándor.

A Randstad Award 2016 magyar díjazottai:

• A Randstad Award nyertese, Magyarország legvonzóbb munkaadója: Audi Hungaria
• Legerősebb menedzsmenttel rendelkező, valamint a férfiak körében legvonzóbb vállalat: Mercedes-Benz
• A legvonzóbb tisztán magyar tulajdonú vállalat: Szerencsejáték Zrt.

A legvonzóbb munkáltatók Magyarországon 2016-ban a Randstad Award toplistája szerint:
(Zárójelben a 2015-ös helyezések)

1. Audi Hungaria (2.)
2. Mercedes-Benz (1.)
3. Szerencsejáték Zrt. (-)
4. LEGO (-)
5. IBM (3.)
6. Samsung Electronics (4.)
7. Bosch (5.)
8. IT Services (13.)
9. GE General Electric (7.)
10. Siemens (-)

Különdíjak:

• Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet: OTP
• Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás: MOL
• Legvonzóbb munkaadó – Gyógyszer- és vegyipar: Richter Gedeon
• Legvonzóbb munkaadó – Ipar és termelés: LEGO
• Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem: DM
• Legvonzóbb munkaadó – FMCG: Nestlé
• Legismertebb munkaadó: TESCO

(Fotó: Audi Hungaria)