Először áttekintjük a közelmúlt trendjeit, hogyan alakult a GDP és a fogyasztás, milyen mértékű most a fogyasztói bizalom. Sokszor halljuk, hogy a magyar fogyasztó árérzékeny. Ennek kapcsán megvilágítjuk, milyen szerepet játszanak a promóciók a döntéseinkben, milyen különbségek figyelhetők meg a kategóriák között, mit veszünk promócióban és mit nem. Felmerül a promóció és márkahűség kérdése: milyenek a márkák esélyei a stagfláció időszakában?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A korábban vártnál jóval kisebb mértékben növekedhet idén a magyar gazdaság. Részben a Donald Trump amerikai elnökhöz köthető vámháború következményeként a külső környezet továbbra is bizonytalan, elsősorban a hazai szempontból különösen fontos német piac gyengesége miatt pedig az ipari export és a beruházások teljesítménye is csökken. A gazdasági növekedést itthon csak a háztartások helyreálló fogyasztása támogatja, ám ez önmagában nem elég a látványosabb fordulathoz. Az Erste elemzői az idei első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már legfeljebb 0,8 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re, de még ehhez is érdemi bővülésre lenne szükség az év második felében. Pozitív fordulatra jövőre van esély, ugyanakkor ennek fontos feltétele lenne a vámháború megnyugtató lezárása és a német gazdaság látványosabb élénkülése.

Az év eleji gyors emelkedés után tavasszal ismét csökkent az infláció, az árak adminisztratív korlátozása, vagyis az árrésstop bevezetése azonban önmagában nem bizonyult csodaszernek. Az olaj világpiaci árának alakulása, a viszonylag stabil forint és a lassuló bérkiáramlás ugyanakkor kedvezően hathat a hazai árak alakulására. Az infláció mértékére így idén az év elején prognosztizált 5,5 százalékkal szemben 4,7 százalék lehet. Jövőre az áremelkedés üteme tovább lassulhat 4,1 százalékra, ugyanakkor bizonytalanságot jelent az árrésstop – vélhetően 2026-os – kivezetése, mivel az intézkedés időzített árnyomást helyez az érintett szektorokra, piaci szereplőkre.

A bizonytalan gazdasági környezet miatt a monetáris politikában továbbra is a stabilitáson marad a hangsúly, a nemzetközi jegybankok kamatpolitikája azonban később lehetőséget teremthet az alapkamat óvatos csökkentésére. Az inflációs kockázatok ugyanakkor megnehezítik a döntéshozók helyzetét, ezért rendkívül bizonytalan, mikor indulhat be újra az irányadó ráta mérséklése.

A vámháború enyhülésével az áprilisi eleji gyengülés után korrigált a forint árfolyama és a 400-405 közötti sávban stabilizálódott az euró. A kereskedelmi konfliktusok remélt további csillapodása mellett a folyó fizetési mérleg többlete is támogathatja a magyar devizát. Az inflációs különbözet azonban továbbra is folyamatosan leértékelődési nyomás alatt tartja a forintot az euróval szemben. Az euró/forint árfolyam 2025 végére 415 forintig, míg 2026 végére 420 forintig emelkedhet.

Forrás: Erste Bank

A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8%-os GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8%-os infláció mellett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi üzleti eredmények elmaradnak ugyan a tavaly mért várakozásoktól, de a vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít

A magyar vállalatvezetők ennél jóval optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog.

A magyar gazdasággal kapcsolatban a tavalyihoz hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem emelkedni fog 2025-ben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elérte a mindenkori legalacsonyabb szintet azok aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodónak mondták magukat: 39% tartozik ide.

„A gazdaság gyorsulásába vetett hit változása eddig mindig jelezte a GDP változásának irányát, és a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem gyorsulására engednek következtetni. A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében. A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A kutatásban a vezetőket várakozásaikról is kérdeztük. Az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak.

A vezetők 2026-ra számítanak az orosz-ukrán háború végére – ezt minden évben eggyel későbbre teszik -, és az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel – a válaszadók 82%-a számít ennek a bekövetkeztére, és az időpont várhatóan 2034. Az önvezető autók elterjedésére és a zöld energiára történő átállásra 2040-ben számítanak a megkérdezettek.

Felkészülés a jövőre szakemberhiány mellett

A vállalatokra ható külső tényezőkkel kapcsolatban elmondható, hogy 2023 óta az átlagos aggodalmak szintje jelentősen csökkent a vezérigazgatók körében, de még így is jóval magasabb a globális társaiknál mértnél. A fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet, itthon 44%, globálisan „csak” 23% aggódik emiatt. Tavalyhoz képest szinte nem változott a geopolitikai konfliktusoknak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség észlelt mértéke (36 és 38% érez nagy kitettséget), ugyanakkor jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%). Mindeközben stabilan nő azok aránya, akik a kiberkockázatok általi fenyegetettséget látják magasnak (38%, szemben a tavalyi 35, és a tavalyelőtti 33%-kal).

A magyar vállalatvezetők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a cége a jelenlegi pályán halad tovább, több mint tíz évig gazdaságilag életképes marad. Ugyanakkor a saját vezérigazgatói mandátumát tíz évnél hosszabb időre csak 12% becsüli.

Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek 10 év távlatában, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%). Ezek mellett megjelenik a szervezeti hatékonyság hiánya is, ezt 35% látja kihívásnak.

Aki vállalata gazdasági életképességében több mint tíz évre bízik, az leginkább belső tényezőknek tulajdonítja ezt, úgymint a helyes stratégiai döntések (64%), a szervezeti hatékonyság (42%) és a versenynek megfelelő felkészültség (37%) képzettség és készségek tekintetében. Ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást.

„A magyar vállalatvezetők jellemzője, hogy cégük életképességének okaként magasabb arányban választják a külső tényezőket, mint társaik világszerte; ez arra utal, hogy a hazai vezérigazgatók a saját vállalatuk helyzetét relatíve kitettebbnek ítélik meg, ugyanakkor ezt a másik oldalon kompenzálják az elsősorban saját képességekre – köztük a vezérigazgató felkészültségére – vonatkozó magabiztossággal” – érvelt Mezei Szabolcs.

Újratervezés különböző terepeken

A változásra való képességet jelzi, hogy az elmúlt 5 évben a magyar cégek 55%-a fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat – szemben a világban kapott 38%-os eredménnyel, 40%-uk fogott stratégiai partnerségbe és 38% indult el új ügyfélkör felé.

Az árbevételük 13%-a származott új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínekről, 4%-a pedig új, különálló üzleti tevékenységekből.

A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54%) nem evez át másik iparágba Magyarországon, a világban ez az arány 37%. Mezei Szabolcs kiemelte: „Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.”

Mesterséges intelligencia: hasznos és/vagy veszélyes?

Noha a vállalatvezetők 20%-a mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a többi 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően. Emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából. Ezek az eredmények ugyan világszinten és hazánkban is elmaradnak attól, amit tavaly prognosztizáltak a vezérigazgatók, a várakozások továbbra is nagyon pozitívak. A megkérdezettek kétötöde például a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben.

Érdekes kérdés a bizalom az AI-jal kapcsolatban: általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ez az arány világszerte 33%, míg Közép-Kelet-Európában 19%. Mégis, a megkérdezett vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék-/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap.

„Minden sikeres vállalat működésének alapja a bizalom és az együttműködés. Elgondolkodtató adat, hogy a vezérigazgatók egy olyan technológiától várják vállalatuk jövőálló fejlődését több területen, amiben nem is bíznak igazán. Kérdés, hogy ez egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy pedig arra, hogy a munkatársaikba, és az ő mesterségesintelligencia-alkalmazási képességükbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológiába vetett bizalom hiányát. A válasz valószínűleg az, hogy is-is, az azonban biztos, hogy a várt hasznokat csak azok a társaságok fogják érzékelni, ahol az AI bevezetése és használata növelni fogja a bizalmat és az együttműködést” – hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Nem prioritás a fenntarthatóság

A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy 13% tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem lesz meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának tetején.

A vállalatok elmúlt 5 évben megvalósított klímabarát beruházásainak 49%-a költségcsökkenéssel járt, ami nem véletlen; korábbi kutatásainkból kiderült, hogy ezekre elsősorban az energiaválságra adott válaszként került sor. A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek az invesztíciók a kapott állami ösztönzők növekedésével jártak. Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik.

„Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés” – hangsúlyozta Radványi László.

A múlt évi – nyers adatok szerinti – 0,5 százalékos éves GDP-növekedés után 2025-ben már tempósabb lehet a fejlődés, de így is 2,3-2,4 százalék körüli bővülés várható a jelenlegi kilátások alapján. A tavaly mínuszos teljesítményt mutató, az év vége felé stabilizálódó új megrendelésállománnyal rendelkező iparban javulás várható részben az újonnan induló gyáraknak és az alacsony bázisnak köszönhetően. A múlt évben szintén erőtlen építőipar szintén jobban teljesíthet a beruházásokhoz és állami projektekhez kötődő kivitelezések, illetve az ingatlanszektornak nyújtott ösztönző programok eredményeként. A mezőgazdaságban sok a kérdőjel az időjárás miatt, ha száraz nyár következik, akkor a szektor nem igazán járul majd hozzá a gazdaság teljesítményéhez – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az idei kilátásokról.

Mekkora lehet az infláció? milyen kamatszinttel párosulhat?

„Az infláció a múlt év végére felgyorsult és egyelőre sok a felfelé mutató kockázat. Például az élelmiszereknél elmúlt hónapokban látott áremelési hullám még kitarthat az év első első hónapjaiban. Emellett a gyengébb forint és a magasabb energiaár is elkezdett begyűrűzni az árakba. Ráadásul az idei évre vonatkozó adóemelések, például a magasabb tranzakciós illeték és jövedéki adó ugyancsak felfelé húzhatja az árindexet. A múlt évi 3,7 százalékos ütem után az idén 4 százalékos kicsit meghaladó éves átlagos inflációval számolunk” – közölte a szakember.

Az inflációs kockázatok miatt az idén két vagy három kamatcsökkentésre van kilátás, ennek eredményeként 5,75-6 százalékos szintre mérséklődhet a kamatszint. Sok függ azonban attól, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) milyen ütemben mérsékli a kamatait. Egy Fed-kamatcsökkentés mindenképpen javíthatja a magyar jegybankárok mozgásterét. „Az eurózóna jegybankjától négy kamatcsökkentést várunk az év első felében, ezzel 2 százalékra mérséklődhet az EKB-alapkamat. A Fedtől viszont csak az év második felében várunk lazítást és két alkalommal, összesen 50 bázisponttal csökkenhet a dollárkamat” – tette hozzá.

Mekkora reálbér-növekedés várható a magánszektorban?

Németh Dávid beszélt arról is, hogy visszafogott lehet az idén a reálbér-emelkedés. Ennek hátterében több tényező áll. Például az, hogy a munkaerőpiac feszessége oldódott, azaz a munkaerő-kereslet csökkent. Így a magánszektorban a béremelési szándék 5-7 százalékos növekedést valószínűsít. Továbbá 2025-ben az egy évvel korábbinál alacsonyabb mértékben nőtt a minimálbér és az infláció is enyhe gyorsulást mutathat. Összességében a magánszektorban szerény, 3 százalék körüli reálbér-növekedéssel lehet számolni.

Ez segítheti a lakossági fogyasztás múlt év második felében elindult fellendülését, de azért kiugró mértékű bővülés ezen a téren sem várható. Németh Dávid 3-4 százalékos fogyasztásbővülést valószínűsít. Segítheti a fogyasztás élénkülését az állampapírok hozamkifizetése, amelynek egy részét a háztartások vásárlásokra fordíthatják.

A szakember szerint a beruházások terén is jobban alakulhat az idei év, mint a tavalyi. A folyamatban uniós forrásokon alapuló projektek és az állami beruházások élénkülése segíthet kompenzálni a korábbi visszaeséseket. Tehát a bázishatás is javíthatja a statisztikát, hiszen tavaly negatív tartományban voltak a beruházások. A harmadik negyedévben például a beruházások volumene több mint 20 százalékkal maradt el a 2021-es év negyedéves átlagaitól.

Photo by Headway on Unsplash

Átlagban az Európai Unió, és az eurozóna is gazdasági növekedést ért el, egyaránt 0,4 százalékost, ami gyorsulást jelent a második negyedévi 0,2 százalékhoz képest.

Arra is kitérnek, hogy éves szinten (2023 harmadik negyedévéhez képest) is volt növekedés, az EU-ban 1 százalékos, az eurozónában pedig 0,9 százalékos, és ez is magasabb az előző negyedévi éves növekedésnél, amely 0,8, illetve 0,5 százalékos volt.

Magyarországon ezzel szemben 0,7 százalékos visszaesés volt a GDP-ben a harmadik negyedévben, amely a legrosszabb teljesítmény.

Az EU-ban a GDP növekedését leginkább a háztartások fogyasztása és a beruházások növelték.

Photo by Headway on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/masodik-negyedev-recesszioban-a-magyar-gazdasag/ Tue, 03 Sep 2024 07:22:11 +0000 https://markamonitor.hu/?p=64624 A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest – írja a Portfolio.hu. A visszaesés mértéke megegyezik a július végén közölt előzetes adattal, a mai, bővített adatközléssel már azt is láthatjuk, hogy hol teljesített igazán gyengén a magyar gazdaság.

A Portfolio.hu elemzése szerint a GDP termelésében az igazán nagy csalódást az ipar hozta: a szektor negyedéves alapon 2,1 százalékkal esett vissza, alaposan hozzájárulva a teljes GDP csökkenéséhez. Nem mondható igazán meggyőzőnek a szolgáltatások teljesítménye sem. Ahhoz képest, hogy már érdemi reálbér-növekedést láthatunk, negyedéves alapon a gazdaság legnagyobb szektora a KSH adatai szerint stagnált. Különösen érdekes a kereskedelem, vendéglátás ágazat esése. Valamivel érthetőbb a szakmai, műszaki tevékenység csökkenése, ami bizonyára a beruházások mélyrepülésével függ össze.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Annak érdekében, hogy COVID-19 hatását a vállalatokra pontosabban meg lehessen becsülni, Dózsa Csaba László, Tóth Melanie Éva és Cseh Borbála egészséggazdasági elemzők kidolgoztak egy hatásszámítási modellt. Ennek segítségével főleg a nagyobb munkáltatók és különösen a kritikus infrastruktúrát működtető gazdasági ágazatokba tartozó cégek vezetői könnyen el tudják végezni a kalkulációt arról, hogy számukra milyen költséget jelenthet a COVID-19-ben megbetegedett munkavállalók számának növekedése.

Az elemzők számításai szerint – amit a medicalonline.hu egészségügyi portálon publikált tanulmányban ismertetnek részletesen – a nettó vállalati költségek az 1000 főt foglalkoztató vállalkozások esetében éves szinten elérhetik a 370,5 millió forintot, a társadalmi költségek pedig megközelíthetik az 540 millió forintot. A nettó vállalati költségeket három verzióban is kiszámolták, hasonlóan 1000 fős szervezetre vonatkozóan. A humán ágazatok és közigazgatás esetében ez az összeg 137 millió forintnak adódott, a pénzügyi és kommunikációs szektorban azonban elérhette az 580 millió forintot.

Ugyanezek a cégek mindazonáltal jelentősen enyhíthetik veszteségeiket, és nem utolsósorban még nagyobb összegű társadalmi hasznot remélhetnek, ha a súlyos lefolyású betegség kockázatának fennállása esetében, annak lehetséges megelőzésére időben megteszik a megfelelő intézkedéseket – mutatnak rá a szerzők. Az egy főre jutó potenciális megtakarítás minimum 250 ezer forint, de a 7-8 millió forintot is elérheti, a betegség súlyosságától függően. Az elkerülhető halálozást és az így el nem veszített GDP-t is figyelembe véve egy legalább 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál összességében megközelítheti a 1,5 milliárd forintot a súlyos lefolyású COVID-19 eseteknek és következményeiknek megelőzésével elérhető társadalmi haszon.

A hatásszámításokból egyértelműen látható az is, hogy egy közepesen nagy vállalkozás nagyjából 50 millió forintos befektetéssel körülbelül 220 millió forint összegű potenciálisan felmerülő kárt előzhet meg egy-egy járványos időszakban. A társadalmi haszon még nagyobb, megközelítheti a 430 millió forintot. A kiindulási modellhez használt, nemzetgazdasági átlagot tükröző vállalatoknál az egy súlyos megbetegedésre jutó elkerült veszteség 1,6 millió forintot, az elnyerhető társadalmi haszon pedig 2,6 millió forintot tett ki. Ha a kórházi kezelést több hónapig elhúzódó rokkantsági időszak követi járadékfizetéssel, akkor mind az elkerülhető vállalati költség, mind az elnyerhető társadalmi haszon ennek többszöröse lehet, kalkulációik szerint 12,7, illetve 25,3 millió forint.

Az egészséggazdasági elemzés szerint tehát a COVID-19-ből fakadó céges veszteség elkerülhető, de legalábbis jelentősen enyhíthető lehet, ha a vállalatok költséghatékony intézkedésekkel bővítik a járványügyi ajánlások szerinti foglalkozás-egészségügyi tevékenységüket – írják.

Az élelmiszer jellegű üzletek eladásainak mérséklődése 4,1, a tartós cikkeké 5,5 százalékra csökkent, ugyanakkor az üzemanyag-forgalom 20,5 százalékkal zuhant az idei hetedik hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Elsősorban az üzemanyagok terén mutattak az előzetes adatok derűsebb képet, a másik két szegmens a vártnak megfelelően alakult. 2023. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,9%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Az elmúlt hónapok fogyasztásának visszaesésében jelentős szerepet vállalt egyrészt a rendkívül magas infláció miatt bekövetkező érdemi reálbércsökkenés, valamint a tavalyi év első felében felépült masszív bázis is. A továbbra is bőven kétszámjegyű bérkiáramlás, a jelenleg még mindig mérsékelt energiaárak és a fokozatosan ereszkedő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre vetíthető felívelésnek, melyet erősítenek az elmúlt időszak adatai. A kiskereskedelmi forgalom éves változása az utolsó negyedévben térhet vissza a pozitív tartományba. A ma közölt adatok tükrében a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény tekintetében még kérdéses az éves GDP-változás előjele.

Forrás: Erste Bank Hungary Zrt.

„Az elmúlt három év eseményei – a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítása, illetve a döntően külső okokból megjelenő inflációs nyomás – a világ számos jegybankjához hasonlóan az MNB tevékenységére is komoly hatást gyakoroltak” – kezdi friss tanulmányát az MNB. A jegybank emlékeztet arra, hogy a negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében számos központi bank jelentős mértékű eszközvásárlást hajtott végre: a sikeres hazai válságkezelésben kulcsszerepet vállalva a jegybank több mint 11 000 milliárd forint finanszírozást nyújtott a gazdaságnak a kritikus időszakban, ami célzottan segítette a súlyos válsághelyzet elhárítását és a gazdaság gyors kilábalását.

Az MNB számítása szerint az általuk tett intézkedések összesen 10 százalékponttal növelik a GDP szintjét 2020 és 2024 között, szerintük ezzel nagyban elősegítették a gazdaság gyors kilábalását. Majd emlékeztetnek arra, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében meg kellett indítani a jegybanki kamatemeléseket – írja az MNB jelentése kapcsán Szabó Gyula.

A jövő évi költségvetésben a kormány a GDP-t 85 255 milliárd forintra prognosztizálja. Innen könnyen ki lehet számolni, hogy a költségvetésnek idén 341-425 milliárd forint terhet jelen Matolcsy Györgyék kamatpolitikája. De mivel ez csak az ötöde az egész veszteségnek, és figyelembe véve azt is, hogy a saját tőkéje 256 milliárd forint pluszban volt, az idei veszteség meghaladhatja a 2000 milliárd forintot.

Részletes elemzés az Index cikkében. 

„A ma megnyitott raktárunk segítségével egy valóban páneurópai hűtőlánc-hálózatot hoztunk létre, amely végponttól végpontig nyújt egy sor minőségi, speciális tárolási és kezelési szolgáltatást” – mondta el John Bolla, a UPS Healthcare globális logisztikai és disztribúciós üzletágának elnöke. „Az első németországi létesítményünk megnyitásával nagyobb láthatóságot és ellenőrzést tudunk biztosítani annak érdekében, hogy ügyfeleink kritikus termékei a megfelelő időben és a megfelelő hőmérsékleten jussanak ela betegekhez.”

Az épületet a fenntarthatósági elvek figyelembevételével tervezték: a létesítményre épített napelemes rendszer évente több mint 850 000 kWh villamos energiát képes előállítani – többet, mint amennyit felhasznál.

Az új létesítmény stratégiai elhelyezkedése révén hozzáférést nyújt a gyorsan növekvő európai egészségügyi piacokhoz, így többek között a UPS Healthcare Budaörsön található hazai központjához is közvetlen kapcsolatot biztosít, amely a cég egyik legjelentősebb hubja a térségben.

A UPS európai légi csomópontjához, a kölni Bonni repülőtérhez és a UPS Healthcare európai központjához, Roermondhoz való közelsége révén a létesítmény rövidebb tranzitidőt biztosít az ügyfelek számára, ami jelentősen megnövelheti a termelési időablakokat, másnapi kézbesítést tesz lehetővé Európa területének 80%-ára, valamint hozzáférést biztosít a kontinens főbb tengeri kikötőihez is, köztük Rotterdamhoz, Antwerpenhez és Amszterdamhoz.