Ingatlanvásárláskor számtalan tényezőre kell odafigyelniük a vevőknek, kezdve onnan, hogy mennyire zajos a környék, folytatva azzal, hogy milyenek a tulajdoni viszonyok, egészen a fizetendő terhekkel bezárólag. A nagy koncentrációban viszont sokan hajlamosak megfeledkezni a lakásvásárlói etikettről, ami alapjaiban határozhatja meg, hogy miként alakul az adásvétel.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint vannak olyan elengedhetetlen, sokszor természetesnek vett szabályok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Példaként említette, hogy a lakás bejárásakor húzzunk lábzsákot és mindig érkezzünk időben, hiszen már ezzel is a megbízhatóság érzetét erősítjük a tulajdonosban.

A szakember kiemelte, miután megnéztük az ingatlant, nagyon fontos, hogy a helyszínen soha ne minősítsük azt az első benyomás után, mert saját magunknak tehetünk ezzel keresztbe.

„Tilos véleményt formálni rögtön a legelején, akár pozitív, akár negatív tapasztalatokkal gazdagodtunk. Diplomatikusnak kell maradnunk, mert könnyen kicsúszhatnak olyan gondolatok is a szánkon, amelyeket esetleg a későbbiekben megbánnánk. Ha túlzottan dicsérjük az ingatlant, nehezebb lesz alkudni az árból, ha pedig lehúzzuk azt, akkor a tulajdonos kevésbé szívesen tárgyal majd velünk a továbbiakban, ami akár az adásvételt is meghiúsíthatja” – mutatott rá.

Bízzuk ingatlanosra a visszajelzést

Gadanecz Zoltán megjegyezte, teljesen felesleges megkérdezni azt is a helyszínen, hogy mi az utolsó ár, amit az eladó elfogadhatónak tart, hiszen a fejében már kialakult egy kép, amin aligha fog csettintésre a kedvünkért megváltoztatni.

„Nem szabad számokat kimondatni a tulajdonossal, mert nemes egyszerűséggel hátrányos tárgyalási helyzetbe kerülünk. Ekkor még nem tudhatjuk, meddig szeretnének még benne lakni, milyen feltételek mellett lehet beköltözni, ami a továbbiakban tárgyalási alapot jelenthet és az árat is markánsan alakíthatja” – fogalmazott.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint emiatt is érdemes szakértői segítséget kérni. A bejárást követően az ingatlanossal tudjuk egyeztetni, melyek azok a komolyabb tételek, amelyekre esetleg még költeni szeretnénk a vásárlást követően, és ennek tudatában tudunk alkudni is az irányárból.

Szót ejtett arról is, az etikett része, hogy az érdeklődők visszaszólnak a tulajdonosnak a döntésükről, akár érdekli őket komolyabban a lakás, akár nem. Ez viszont nemleges válasz esetén sokszor elmarad, mert nehéz anélkül közölni ezt, hogy ne bántanánk meg vele az eladót. Az ingatlanosok viszont ezeket a feladatokat is ellátják és megadják a megfelelő visszajelzést a tulajdonosnak.

Gadanecz Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, a lakásvásárlóknak nem érdemes határidőt adni arra vonatkozóan, hogy mikor szólnak majd vissza, hiszen általában nem csak egy ingatlant tekintenek meg, és ha beesik egy újabb potenciális lakás, akkor újra és újra tolódik ez az időpont, ami miatt az érdeklődő egy idő után már nem lesz komolyan vehető.

Fotó: Steven Ungermann/unsplash.com

Az energiahatékonyság az egyik legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módja az energiafogyasztás csökkentésére és a megtakarítások növelésére a lakossági, kereskedelmi és ipari ágazatban. A tapasztalatok szerint már nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is egyre többen odafigyelnek arra, hogy lakásuk korszerű nyílászárókkal, megfelelő szigeteléssel és modern fűtéstechnikai berendezésekkel legyen felszerelve, de nő a napkollektort és napelemet használók aránya is. Többek közt ennek fontosságára hívják fel a figyelmet a szakemberek március hatodikán, az Energiahatékonyság Nemzetközi Napján.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, az elmúlt évek trendje folytatódik, a koronavírus-járvány ellenére várhatóan idén is tovább javul a magyar ingatlanok energiahatékonysága. Ennek egyik legfőbb hajtóereje lesz, hogy egy kormányrendelet értelmében idén minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani, vagy csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha legalább BB energetikai osztályú besorolást szerez.

Már nem álom a nullás rezsi

A szakember úgy fogalmazott, az elmúlt évtizedben a potenciális vásárlók nagyobb figyelmet fordítanak arra az ingatlanpiacon, hogy milyen típusú lakást néznek, ennek hátterében pedig a legtöbbször az áll, hogy nullára szeretnék csökkenteni a rezsijüket, ez szerepel a távlati céljaik között is.

Ebbe a tendenciába illik bele, hogy a passzívházakat kezdik felváltani az aktívházak a piacon.  „A passzívházakat kis túlzással a gyertya fényével is fel lehet fűteni, ugyanakkor a szellőztetése egyáltalán nem megoldott. Ezzel szemben az aktívházak olyan okos rendszerekkel vannak felszerelve, melyek ugyanolyan jó hőszigetelést biztosítanak, az irodaházakból ismert légcserélő pedig folyamatosan biztosítja a térben a friss levegőt. Ez egy nagyjából 500 ezer forintos beruházás mindennel együtt, de két év alatt vissza is hozza az árát” – nyilatkozta Gadanecz Zoltán az Energiahatékonyság Nemzetközi Napján.

Emlékeztetett, folyamatosan emelkedik a napelemek és a napkollektorok száma is Magyarországon. Előbbi lényege, hogy előmelegíti a vizet, amit aztán kevesebb energiával kell felfűteni, utóbbival pedig komplett ingatlanok energiaszükségletét ki lehet elégíteni. Ugyanakkor hamarosan egy lényeges változás lép majd életbe.

„Jelenleg a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosai és az illetékes áramhálózati cég évente egyszer számol el egymás felé úgynevezett szaldó elszámolással, de ez 2024-től megszűnik, és a bruttó elszámolás váltja fel. Ennek értelmében amennyi pillanatnyi fölösleget termel majd egy háztartási erőmű, azt is köteles lesz átvenni a hálózati cég, ami jóval kevésbé lesz már kifizetődő” – magyarázta a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Végezetül megjegyezte azt is, hiába termel sok családnak pénzt a saját ingatlana, 80 százalékban erre egyáltalán nem tartanak igényt. A tulajdonosok megelégednek azzal, hogy nincs rezsijük, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy a visszatéríthető pénzt igényeljék az energiaszolgáltatóknál.

Fotó: Istvan Hernek  

A kormány tavaly ősszel jelentette be az új otthonteremtési támogatások sorát, így év végén  még azok is vártak az ingatlanvásárlással, akik  nem is igényelhetik a kedvezményeket. A keresletcsökkenés ugyanakkor csak átmeneti volt, sőt, 2020 utolsó két hónapjában dinamikusan emelkedett a megkötött előszerződések száma.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, az emberek túlnyomó többsége ingatlanba fekteti a pénzét, mert biztonságosnak ítélik a piacot. A járvány idején ugyan rengeteg volt a bizonytalanság, de ahogy haladunk a vége felé, egyre többen mernek majd ismét ingatlant vásárolni.

„Tavasztól egészen nyár végéig egy fokozatos élénkülésre számítok az ingatlanpiacon, őszre pedig a krízis előtti szintet ütheti az adás-vételek száma. Sokan eszmélnek rá arra, hogy minden félelmük ellenére nem jöttek ki vesztesen a járványból, az esetleges bevételkiesés sem okozott drasztikus változást az életükben, és újra mernek hosszú távra tervezni” – magyarázta Gadanecz Zoltán.

A szakember arról is szót ejtett, tapasztalatai szerint a járvány kezdete óta sok vásárló vár arra, hogy elkezdjenek csökkenni az ingatlanárak, de szinte kizárt, hogy ez megtörténjen.

„2021 harmadik negyedévében olyan nagy lesz a kereslet, hogy az magával húzza a kínálatot és így az árakat is, tehát ha valaki addig nem mer lépni, valószínűleg rosszabbul jár, mintha nyár végéig nyélbe ütné az üzletet. Az elkészült koronavírus-vakcináknak köszönhetően apránként elkezdhetünk haladni a régi életünk felé, és ez egyben azt is jelenti, hogy az ingatlanpiacra is visszatérnek majd a vevők” – értékelt a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A szakember ezzel kapcsolatban hozzátette, a nagyobb városokban munkahelyek is vannak, a kisebb települések lakói pedig helyben költik el a pénzüket, így élénkítik a gazdaságot. Éppen ezért nőhet az érdeklődés többek között a falusi CSOK iránt, mert sokan inkább vállalják azt is, hogy az agglomerációból járnak be dolgozni, mint lemondjanak a kertes házról.

Az ingatlanpiac szép napjait éli, a válságból kilábalva folyamatosan nő a vásárlói kedv, a potenciális vevők pedig egyre több energiát fordítanak arra, hogy a lehető legjobb üzletet kössék. A trend azt mutatja, hogy a magyarok a könnyen fenntartható, gondozható, egyszerű alaprajzú lakásokat keresnek, és fontos számukra az is, hogy az ingatlant könnyen pénzzé lehessen tenni, azaz értékálló és forgalomképes legyen.

„A legnépszerűbb termékek a 2000-es évek eleje óta jellemzően az új építésű lakások, illetve a panellakásoknak is nagy keletje van, mert kiszámíthatók” – magyarázta Gadanecz Zoltán.

Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, a panel elosztása sokszor jobb, mint bármilyen új ingatlannak.

„A panel a barométere az ingatlanpiacnak, tehát megmutatja, hogy milyen irányban mennek az árak. Bár az utóbbi időszakban utolérték a hagyományos téglalakások értékét, most már egy ideje megállt a szárnyalásuk” – tette hozzá a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A szakértő ugyanakkor megjegyezte, a panellakások gumiszalaggal vannak hozzákötve az ingatlanpiachoz, tehát követni fogják a téglalakások árát, még ha most kicsit el is távolodott a kettő egymástól.