Az orosz–ukrán háború nyomán az EU radikális tempóban kezdte csökkenteni az orosz gázimportot, miközben a klímavállalások teljesítése is napirenden maradt. A fordulat legsúlyosabban Közép- és Kelet-Európát érintette, ahol a gázalapú fűtés elterjedtsége és az orosz importfüggőség a legnagyobb volt.

2021-ben az EU földgázfelhasználásának több mint 40%-a származott Oroszországból, de ez 2024-re 14%-ra esett vissza. A változás oka részben az uniós szankciókban keresendő, részben abban, hogy Oroszország a háború során a gázszállítások leállításával és korlátozásával nyomásgyakorlási eszközként használta az energiahordozót, ami alapjaiban rengette meg az európai ellátási láncokat. A helyzet a klímacélokat sem hagyta érintetlenül: egyes országok a kieső gáz pótlására átmenetileg a szén felhasználását növelték, míg mások a megújulók gyors bővítésével reagáltak.

A V4-ek mozgástere: eltérő utak az orosz gáz után

A Visegrádi Négyek eltérő stratégiákat választottak a válság kezelésére. Lengyelország teljesen leállította az orosz importot, norvég gázt hoz be a Balti-tengeri vezetéken, LNG-terminálokat bővít, és hőszivattyús, valamint távfűtési fejlesztésekbe kezdett, hogy kiváltsa a széntüzelésű rendszereket, miközben az épületfelújításokat is gyorsítani kezdte.

Szlovákia a lengyel–szlovák gázvezetékkel és LNG-beszerzésekkel csökkenti függőségét, a megújulók arányát 19%-ról 28%-ra emelte a fűtésben, de a kormány jelezte: 2026-tól megszünteti a megújulók támogatását, részben az Azerbajdzsánnal kötött gázszerződés miatt.

Csehország 1990-hez képest már 43%-kal csökkentette kibocsátását a szén fokozatos kivezetésével, de továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis energiára, és a „Fit for 55” célokhoz szigorúbb klímapolitikára, energiahálózat-fejlesztésre és a megújulók rendszerbe illesztésére van szüksége.

Magyarország: gázimport mindenek felett

Magyarország ezzel szemben kitart az orosz gáz mellett, hosszú távú szerződéssel biztosítva a Gazprom szállításait a Török Áramlaton keresztül. A kormány azzal érvel, hogy az ország földrajzi helyzete és alternatív útvonalak hiánya miatt a lakossági és ipari ellátás biztonsága érdekében szükséges fenntartani a stabil orosz importot.

Bár itthon jelentős napenergia-kapacitás épült ki, a megújulók terjedése lassú és rendszertelen, különösen a szélenergia és a biogáz területén. “A rezsicsökkentés miatt nincs forrás sem a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, sem a tárolási kapacitások érdemi bővítésére. Az állami támogatások szűkössége, valamint a rezsicsökkentés mítosza nem ösztönzi eléggé a lakosságot sem az alternatív, környezetbarát technológiák használatára, sem az energiahatékonysági beruházásokra” – fogalmaz a munkacsoport elemzése. A magyar energiarendszer így továbbra is jelentős mértékben a földgázra épül, miközben az EU 2027 végéig fokozatosan megszünteti az orosz gázimportot, 2025 végétől pedig új szerződéseket sem lehet kötni.

Magyarország számára ez radikális irányváltási kényszert jelent, ha el akarja kerülni az ellátásbiztonsági és árrobbanási kockázatokat a közelgő uniós importstop után. A valódi kérdés már nem az, hogy érdemes-e változtatni, hanem az, hogy a kormány a rendelkezésre álló szűk időben a tétlenséget választja-e, vagy belevág az energiarendszer érdemi átalakításába.

Forrás: masfelfok.hu

Tavaly a Gazprom 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el: 1999 óta ez volt az orosz cég első veszteséges éve. Ez jelzi, milyen hibás lépés volt 2022-ben, az orosz-ukrán háború első évében először rubelfizetésre kényszeríteni az európai gázvásárlókat, majd egyszerűen elzárni a csapot, abban bízva, hogy a kontinensen gázhiány lép fel, mégpedig olyan mértékben, hogy a Európa bármit megtesz, hogy újra kapjon gázt. Nem így lett: az ár ugyan átmenetileg az égig emelkedett, de a világ gázkitermelőitől áramlani kezdett a cseppfolyósított (LNG) gáz, így még ősszel fel lettek töltve a tárolók, és télen is akadálytalan volt az ellátás. Tavaly már ugyanez gördülékenyen és egyre alacsonyabb árak mellett működött, most pedig már ott van az ár (30 euró/megawatttóra), ahol 2010 és 2014 között volt.

Az európai importon belül 40 százalékról 8 százalékra esett az orosz gáz aránya, amire az 1970-es évek eleje óta nem volt példa. A Gazprom külföldről származó bevételei kétharmadukkal estek vissza 2023-ban az előző évhez képest. Ráadásul önmagában a gázexportra nem vonatkoznak szankciók, így Európán kívül el lehet adni, de vezetékek hiányában limitáltak a lehetőségek, a cseppfolyósított export pedig még nem tudott felfutni.

További részletek a Növekedés.hu cikkében.

Kép forrás: Wikipédia 

A cég közleménye szerint a Gazprom Export a május 31-i munkanap végéig a nem kapta meg az Orstedtől az áprilisi gázszállításokért járó fizetséget, ezért értesítette a dán vállalatot, hogy június 1-jétől és a teljesítésig felfüggeszti a gázszállítást, a vonatkozó orosz elnöki rendeletnek megfelelően.

Az Orsted sajtóközleményben erősítette meg, hogy megkapta a Gazprom export-értesítését, megjegyezve, hogy Oroszországból nem vezet gázvezeték Dániába, így Oroszország nem lesz képes közvetlenül megszakítani a Dániába irányuló szállítást. A cég közölte, hogy a Dániának szükséges gázt inkább az európai gázpiacról fogja beszerezni.

Hasonló ok miatt a Gazprom a Shell Energy Europe Limited számára is leállítja a gáz exportját a Németországba irányuló szállítási szerződés alapján, amelynek értelmében a szállítandó földgáz maximális éves mennyisége 1,2 milliárd köbméter lenne.

A két nyugati vállalat előre értesítette a Gazprom Exportot, hogy nem kíván az orosz elnöki rendeletnek és az orosz gázipari vállalat által biztosított rendszernek megfelelően rubelben fizetni a földgázért. Az orosz vámszolgálat szerint Oroszország tavaly mintegy 1,97 milliárd köbméter földgázt exportált Dániába.

A Gazprom kedden megerősítette, hogy leállította a gázszállítást a GasTerra holland gázkereskedőnek is, a rubelben történő fizetés elmaradása miatt – írja az MTI.

Fotó: Kwon Junho, Unsplash

Az új orosz elnöki rendeletet még május 4-én adták ki (a felsorolásban a 7. pont szól erről a témáról), ami gyakorlatilag két fontos engedményt is tartalmaz az oroszok felől az uniós gázvásárlók felé és erre utalt az azután kiküldött levélben a Gazprom:

1. Nem kell megnyitniuk az uniós gázvásárlóknak a Gazprombanknál a második, rubel alapú speciális (ún. K-) számlát, hanem elég csak az első, eurós, vagy dolláros számlát megnyitniuk és elegendő oda átutalniuk a megvett gáz ellenértékét. (Ezt még engedné az uniós szankciós keretrendszer, illetve a legutóbbi európai bizottsági iránymutatás, igaz már az ide történő átutaláshoz is módosítani kellene az eredeti gázszerződésben az átutalási számlaszámot.)
2. Kiiktatják az uniós szankciók hatálya alatt álló orosz jegybankot az egész rubelre leváltási folyamatból, ugyanis a friss orosz elnöki rendelet azt írja elő, hogy a Gazprombankhoz euróban, vagy dollárban megérkező átutalást a Nemzeti Elszámoló Központnál vezetett számlán keresztül kell leváltani rubelre az orosz tőzsdén keresztüli adásvételi tranzakcióban. (Mivel kikerülne az orosz jegybank a leváltási folyamatból, így ez az uniós szankciós rendszer felé igazodás fontos jele az oroszok részéről, hogy lehetővé tegyék a nyugati gázvásárlóknak, hogy továbbra is tudjanak fizetni és így gázhoz jutni.)

Forrás: Portfolio.hu

Fotó: Kwon Junho, Unsplash