Egy európai uniós szabály értelmében 2024. január 1-jétől jövedékiadó-emelés miatt drágul a benzin és a gázolaj, így összességében 41,3 forinttal többet kell fizetnie egy liter üzemanyagért annak, aki rendszeresen autózik. Ez már önmagában erős érv arra, hogy (időnként) más közlekedési módokat is használjunk, de a Budapesti Közlekedési Központ most 4+1 érvet hoz arra, hogy miért éri meg hosszú távon is a közösségi közlekedés mellett dönteni.

1. Több marad a pénztárcában

Közösségi közlekedéssel jóval megfizethetőbb az utazás, arról nem is beszélve, hogy a közúti torlódásokat is elkerüljük, ha így utazunk. Egy tank benzin a januári emelés után akár 30-35 ezer forintra is rúghat majd, míg a BKK havibérlet áráért (amely 2013 óra változatlanul 9500 forint) egy hónapig korlátlanul utazhatunk több száz autóbusz-, trolibusz-, villamos- és metróvonalon. Nincs úthasználati díj, nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, nem kopik az autónk, így szervizköltséggel sem kell számolni.

2. Időt takaríthatunk meg

A földalatti, valamint a kötöttpályás járatok esetében forgalommal sem kell számolni, de akkor is időt spórolunk, ha busszal vagy trolival közlekedünk, hiszen ezek a járatok előnyt élveznek az autós forgalommal szemben, így gyorsabban és kényelmesebben juthatunk el a célállomásra.

3. Kevesebb stressz, hosszabb élet

A forgalomban töltött idő sokaknak stresszes. A közösségi közlekedéssel mindez elkerülhető: kisebb a felelősségünk utazás közben, a buszon vagy villamoson ülve nem nekünk kell a forgalomra és a közlekedési szabályokra koncentrálnunk, ráadásul a parkolóhely-kereséssel sem kell bajlódni. Emellett utazás közben foglalkozhatunk más tevékenységekkel, például olvashatunk vagy zenét hallgathatunk.

4. A környezetünk is hálás lesz

Az autók károsanyag-kibocsátása egyre nagyobb mértékben befolyásolja mind a saját, mind a környezetünk egészségét, ezért fontos, hogy egyéni szinten is minél többet tegyünk azért, hogy zöldítsük a városunkat. A közösségi közlekedési eszközök karbonlábnyoma jóval alacsonyabb, mint az egyéni járműveké, ezért minél többen váltanak közösségi közlekedésre, annál jobban enyhülhet a főváros széndioxid-terhelése, és csökken a zajterhelés is, ezáltal fenntarthatóbb lesz a városi élet, Budapest pedig egy élhetőbb hely lesz.

+1 Társadalmi interakciók:

A közösségi közlekedés a fentieken túl lehetőséget biztosít arra is, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, barátokkal, ismerősökkel, kollégákkal találkozzunk. A közös utazás növeli a társadalmi interakciók számát, ez pedig nemcsak az utazás élményére, hanem a társadalom egészére nézve is pozitív hatással lehet.

Fontos tehát mérlegelni az autóhasználatot és tudatosan megválasztani a legkedvezőbb közlekedési eszközt a mindennapokra.

A Toyota legkeményebb, alvázas modelljei kompatibilissé válnak a HVO100 gázolajjal, amely egy fosszilis anyagokat nem tartalmazó, 100 százalékban megújuló forrásokból – például használt étolaj – üzemanyag.  Így a Land Cruiser és a Hilux is csatlakozik a Proace kishaszonjárművek családjához, kompatibilissé válva a HVO100 gázolajjal.

A HVO100, mint üzemanyag

A HVO100 (hidratált növényi olaj) megfelel a paraffinos dízelre vonatkozó EN 15940 európai minőségi szabványnak. Magasabb a cetánszáma (c80), mint a normál dízelé, és alacsonyabb a kén- és aromás anyag tartalma. Növényi olajból (pálma, repce) vagy hulladékalapú alapanyagból (például használt étolajból) készül.

Az európai piac dinamikája

A HVO100 üzemanyag-töltőoszlopok egyre elterjedtebbek az európai töltőállomásokon. Belgiumban, Dániában, Finnországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban már körülbelül 1000 darab van belőlük használatban. Ahogy egyre több vásárló vált át a HVO100-ra, a termelés is növekszik. A cél az, hogy az előállítás mennyisége 2030-ra elérje a 15,5 millió tonnát a jelenleg évi körülbelül négymillió tonnáról.

Elszabadultak idén az üzemanyagárak. Novemberben a 95-ös benzin átlagára 498 forint, a gázolajé 504 forint volt a hivatalos adatok szerint, szemben az egy évvel korábbi 358 és 369 forinttal. Egy 8 literes átlagfogyasztású autóval 100 kilométer megtétele 37-39 százalékkal drágult tavalyhoz képest. Az árrobbanás miatt november közepén hatósági árplafon lépett életbe, ennek értelmében a sima 95-ös benzinért és gázolajért literenként maximum 480 forintot számlázhattak a kutak. A K&H biztos jövő index választ ad arra, hogy a megkérdezett, autóval rendelkező háztartások mit szóltak az árplafon bevezetéséhez.  

• 45 százalékuk azt mondta, sokat autózik, ezért komoly megtakarítást jelent a korlátozás bevezetése. A keleti országrészben 53 százalék nyilatkozott így, a Budapestet is magában foglaló központi régióban viszont csak 34 százalékuk volt ezen a véleményen.
• 31 százaléka a válaszadóknak azt mondta, hogy bár keveset autóznak, de a kisebb összegű megtakarítás is lényeges számukra.
• 11 százalék olyan keveset vezet, hogy nem érzékeli a különbséget.
• 7 százalék állította azt, hogy sokat autózik, és ez a pár ezer forint megtakarítás nem számít.
• 6 százalék nem tudta értékelni az árplafon hatását.

Az autósok memóriáját is “tesztelte” a kutatás: vissza kellett emlékezniük arra, hogy tavaly ősszel mennyiért vásárolták az üzemanyagot. Akiknek benzines autójuk volt, átlagosan 384 forintos árat mondtak, a dízelmotoros autók tulajdonosai pedig 396 forintra emlékeztek. Bár kicsit magasabb árat említettek a hivatalos KSH-statisztikánál, valamint a töltőállomások árait naprakészen figyelő holtankoljak.hu adataiban szereplőnél, de pontos becslésnek mondható.

Fotó: Sippakorn Yamkasikorn, Unsplash