Kevés vállalkozás tudna működni üzleti kommunikáció nélkül. Mára viszont az emberek kevesebbet vásárolnak és árérzékenyebbek is lettek. Ezzel párhuzamosan továbbra is erősödik a trend, hogy a vásárlás és információszerzés az online tér irányába terelődik. Ezért a Langmár Kommunikáció tulajdonosa szerint az alábbi elemeket feltétlen érdemes beépíteni az üzleti kommunikációba, hogy eredményesek maradjunk.

Tartalommarketing

„Az emberek több időt fordítanak majd olyan szórakozásra, ami nem kerül pénzbe” – hozza fel példának Langmár Zsuzsanna. Ezért ehhez alkalmazkodva érdemes a tartalomközpontúságra, imidzsmarketingre helyezni a hangsúlyt – vagyis, ha információt, de akár kikapcsolódást keresnek, előnyös, ha professzionális cikkeket a közvetlenül a cégtől találnak. „Az érdekes és informatív tartalmak könnyen megfogják az érdeklődőket, hűséges követőkké változtatva őket, anélkül, hogy észrevennék” – mondja. A szakszerű kommunikáció a bizalomépítésnek köszönhetően pedig vevővé avanzsálja az érdeklődőt.

Az ügyfelek nyelvén

Ezekben az időkben a legfontosabb úgy kommunikálni, hogy az garantáltan elérje a célcsoportot. Jóval hatékonyabb ugyanis a marketing, ha a termékekről és a szolgáltatásokról úgy beszélünk, hogy ügyfelek érezzék, az ő problémáikra kínálunk megoldást, és az ő életüket tesszük könnyebbé. A vevők értékelni fogják a figyelmet, és a továbbiakban is lojálisak lesznek. „Most különösen fontos megfelelően ráhangolódni a célközönség hullámhosszára, a leendő ügyfelek vágyaira, megoldásra váró problémáira, és ennek megfelelően kommunikálni” – fogalmaz Langmár Zsuzsanna.

Platformok finomhangolása

Bár fontos minél több felületen megjelenni, nem kell az összesen, és nem kell ugyanakkora energiát fektetni mindegyikbe, vallja a szakértő. Érdemes mérlegelni, melyik platformon lehet most legjobban elérni a célközönséget, melyiken lehet őket nagyobb aktivitásra buzdítani, és erre a legfőbb csatornára készíteni az igazán minőségi tartalmakat.

Cukorkák, nyereményjátékok

Ha az érdeklődők ellátogatnak egy weboldaladra, most ne engedjük el őket egykönnyen! A vásárlási döntést különösen érdemes csalikkal, ajándékokkal megkönnyíteni. A nyereményjátékokkal pedig megmozgathatjuk a követőket és újakat is szerezhetünk.

Megtérülő befektetés

„Ami biztos, hogy a fogyasztók kezét ilyenkor nem szabad elengedni” – mondja Langmár Zsuzsanna. Úgy gondolja, versenyhátrányt fog szenvedni, aki ilyenkor visszaveszi a marketingbüdzsét. Fontos, hogy ne költségként tekintsünk a marketingre fordított összegre, hanem beruházásként. Az állandó, profi tartalommarketing a folyamatos kommunikáció stabilitást és bizalmat sugároz mind a meglévő ügyfélkör, mind az új belépők részére ebben az alapjában véve labilis időszakban. Profi szövegekkel és rendszeres, tervezett kommunikációval előrébb lehet kerülni a különböző találati listákon, ezzel növelve a márkaismertséget, erősítve a cégbe vetett bizalmat és növelve a konverziós arányt, illetve az eladásokat.

„Amióta szerelembe estem az üzleti kommunikációval és megismertem ennek fontosságát, az ügyfeleink álmaiért is felelősséget kezdtem vállalni.” – mondja a Langmár Kommunikáció tulajdonosa.  „A fenti tippekkel megalapozható egy biztos vevői bázis, amely erős és stabil marad válság idején is” – teszi hozzá.

Fotó: krakenimages/unsplash.com

A miniszterelnöknek eljuttatott levélben és a Miniszterelnöki Kabinetirodával folytatott egyeztetések során az MRSZ a már korábban is közzétett érveit hangsúlyozta:

A reklám- és médiaipar érti, hogy a magyar költségvetés és gazdaság nehéz helyzetben van, de a szakma egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat, hiszen a jelenlegi súlyos energiaválsággal terhelt, erősen gyengülő makrogazdasági környezetben megroppanthatja az amúgy is csökkenő teljesítményt felmutató reklámipart:

• A jelentősen növekvő költségek, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások láthatóan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, zsugorítva az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklám-és médiaipar megadóztatható árbevételeit, sőt nagyon sok piaci szereplő profitabilitását negatívba taszítva. (A 2021-es hazai médiatorta mérete reálértéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet, -0,2%-kal csökkent 2019-hez képest.)
• A reklámipar bizonyítottan multiplikátorként erősíti a gazdaságot. Az iparág reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és a GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.)

Fotó: Kelly Sikkema/unsplash.com

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült az intézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja.

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés[1] legfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokban, ám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listán. Meglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengést, előbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében.

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – inkább a szakértőkben bízunk

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során.

A hírforrások iránti bizalom visszaesése

A politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így a különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekordalacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos média csatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg.

Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az “információs higiéniára”, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát.

Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról.

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár?

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%), azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.

Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig – a közvélemény nagy része szerint – nem tudtak hatásos válaszokat adni.

A megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt.

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak.

Kiút a bizalmi válságból

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben:

• A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniük, és társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás
• A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van.
• Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás.
• Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni.

[1] A felmérés online kérdőíves adatfelvétellel készült, 28 országból összesen 33 ezer ember megkérdezésével. Minden országban 1150 általános és 200 felső középosztálybeli (25-64 év közötti, felsőfokú végzettségű, jövedelme alapján a felső 25%-ba tartozó) válaszadó részvételével végezték el a kutatást, ez alól kivételt jelent az Egyesült Államok és Kína, ahol az utóbbi csoportba tartozók száma elérte az 500-at, illetve Nigéria, ahol összesen 100 felső középosztálybeli személyt kérdeztek meg. A mintavétel időpontja: 2020. október 19. – november 18. A felmérésben résztvevő országok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Arab Emirátus, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, India, Indonézia, Írország, Japán, Kanada, Kenya, Kína, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Németország, Nigéria, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Thaiföld.

Taleb azt tanácsolja a befektetőknek, hogy portfóliójukat és döntéshozatali folyamataikat tegyék ellenállóvá, vagyis legyenek jobban felkészülve az ilyen eseményekre, még mielőtt azok bekövetkeznének. Osszák meg a kockázatok forrásait, legyenek fedezeti pozícióik, és hozzák meg az alábbiakban tárgyalt egyéb intézkedéseket is. Ez rendben is van – csakhogy azok az alapok és instrumentumok, melyek kifejezetten a fekete hattyúkra készülnek, szinte folyamatosan negatív hozamot termelnek, és a biztonság költsége idővel látványosan felhalmozódik.

A legtöbb befektető azt tartja célszerűnek, hogy a pénze legyen jórészt folyamatosan befektetve, de ésszerű kockázatok vállalása mellett szem előtt tartja a potenciális piaci sokkok esélyét is. Ha az ember befektet, akkor nem tudja teljesen elkerülni a rosszabb időszakok kockázatát, viszont a megfontolt portfólió-összeállítás és a vészhelyzetekre vonatkozó tervek mégis csökkenthetik a nagy eladási hullámok kedvezőtlen hatásait.

A korábbi fekete hattyúk tanulságai

Várd a váratlant

A történelem megmutatta, hogy a rendkívül valószínűtlen események gyakrabban következnek be, mint gondolnánk, ezért a befektetőknek alaposan oda kell figyelniük a tail risk néven is emlegetett, kis valószínűségű, de annál nagyobb kárt okozni képes eseményekre, mert ezek katasztrofális hatással lehetnek a portfóliójuk értékére. Például sokan tartanak attól, hogy egy nagyobb ország kilép az eurózónából, ami megkondíthatná a lélekharangot az euró fölött. Ez a félelem tovább erősítette a 2018 májusában az olasz választások miatt bekövetkezett eladási hullámot. Bár a választások ott voltak a politikai eseménynaptárban, amikor azonban a globális befektetők elkezdtek biztonságba menekülni, mégis kiderült, hogy itt nemcsak az olasz választásokról, hanem az eurózóna országai közötti nézetkülönbségek miatti félelemről is szó van.

A befektetők megpróbálják felmérni, hogy mi sülhet el rosszul, ezután megállapítják az illető esemény valószínűségét és hogy milyen következményei lehetnek, ha valóban bekövetkezik.

A kvantitatív modellek vélhetően nem azonosítják a fekete hattyú jellegű kockázatokat. A modellek óhatatlanul valamilyen historikus adatokon alapulnak, míg a fekete hattyúknak a definíciójukból adódóan nincs precedensük. Az esemény mögött álló mozgatórugók ismeretlenek, az összefüggések előre nem kiszámíthatóak. Csak annyit tudunk, hogy a következő válság más lesz, mint az összes korábbi. Ezért a portfóliómenedzserek megpróbálják szimulálni a piac által a korábban példa nélkül álló eseményekre adott válaszokat, majd elemzik a kvalitatív tényezőket, hogy felderítsenek bizonyos tágabb, kevésbé mérhető trendeket vagy egyensúlytalanságokat.

A diverzifikáció már nem ugyanaz, mint régen volt. A piacok egyre szorosabban összefonódnak, és a különböző eszköztípusok között hirtelen markáns korrelációk alakulhatnak ki. A portfóliómenedzserek erre válaszként megpróbálnak még többféle, különböző mozgatórugókkal rendelkező eszközt felvenni a portfólióba, hogy ezáltal csökkentsék a korrelációkat. Ezenkívül a piaci körülmények változásával párhuzamosan folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó korrelációkat és eszközosztály-dinamikákat is.

A kockázati kitettségek kezelése és figyelemmel kísérése

Miután megértették egy piac fő mozgatórugóit és azok időbeli változásait, a befektetők képesek modellezni, hogy hogyan reagálnának a portfóliók egy valóban kedvezőtlen nagy hatású eseményre. Például a francia BNP Paribas francia bank részvényeinek befektetőire nem csupán a bankon belüli fejlemények hatnak, hanem miden olyan más tényező is, mely összefüggésben áll a bankkal: például az euró, a tágabb bankszektor, a francia államkötvények, a hozamgörbe, és így tovább.

A brexit népszavazást megelőzően sok más befektetőhöz hasonlóan a Fidelity szakemberei is abból indultak ki, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság mellett fog szavazni. Különböző forgatókönyv-elemzéseket végeztek európai kitettségünk értékelése céljából és azért, hogy lássák, hogyan alakulnának a különböző változók, például a volatilitás, a profit és a veszteség, valamint a kockáztatott érték a szavazás különböző kimenetelei esetén. Bár a népszavazás végeredménye meglepő volt, ezek a szimulációk segítettek abban, hogy ne vállaljanak túl nagy kitettséget. A kiválás konkrét lebonyolításával kapcsolatban továbbra is fennáll a bizonytalanság, ezért a forgatókönyvek elemzése jelenleg is tart.

Az előzetes kockázattervezésen alapuló statisztikai számítások mellett kvalitatív tényezők is hatással lehetnek a hozamokra. Észak-Korea például hatvan éve fenyegeti katonai lépésekkel Dél-Koreát, de a szavai általában feledésbe merülnek. A farkast kiáltó juhász környezetéhez hasonlóan a piacok is érzéketlenné és szkeptikussá váltak e veszéllyel szemben, ezért egy figyelmeztetés nélkül, hirtelen bekövetkező támadás meglepő lenne és súlyos következményekkel járna. A tapasztalatok szerint megindulna a dél-koreai (és más ázsiai feltörekvő piaci) részvények eladási hulláma, ezzel egy időben vágtatni kezdene a dollár és az államkötvények árfolyama. E piaci reakció szimulációja segítségével időben meg lehet tervezni, hogy hogyan reagálnánk erre a váratlan eseményre.

A nagyfokú bizonytalanság idején és a fekete hattyú típusú események idején a piacok likviditása csökken, ami növeli a nemteljesítési és a likviditási kockázatokat. Fel kell mérni az összes potenciálisan érintett szereplő működési és pénzügyi stabilitását, méghozzá a piaci folyamatok kibontakozásával párhuzamosan újból és újból. A pozíciók és portfóliók stresszhelyzet alatti likviditásának elemzése segíthet a befektetőknek abban, hogy előre lássák és minimalizálják a különböző eszközök visszaváltásakor előforduló problémákat.

A nagy eladási hullámok hatásainak enyhítése

Képtelenség minden piaci eseményre felkészülni, emellett a fedezeti vagy biztosítékként szolgáló ügyletek ára idővel összeadódik, ami csökkenti a portfólió hozamát. És ott vannak az alternatív költségek is. Például a brexit hatása nagyon más lehet attól függően, hogy a kiválás „kemény” lesz vagy „lágy”, esetleg valahol a kettő között (írásunk időpontjában ez még nem tudható), ezért nem sok értelme lenne a portfóliót valamelyik konkrét változatra felkészíteni. Ehelyett célszerűbb különböző valószínű piaci reakciókra számítva tervezni, majd menet közben reagálni, attól függően, hogy hogyan alakul a helyzet. A nagyobb piaci mozgásokat gyakran figyelmeztető jelek is megelőzik – a lényeg persze az, hogy mikor és hogyan reagálunk ezekre a jelekre.

„A fekete hattyúk következményeit azzal is jelentősen enyhíthetjük, ha nem teszünk fel mindent egy lapra” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője. „Napjainkban egyre fontosabb, hogy pontosan tudjuk, melyek azok az eszközök, melyek negatív korrelációban állnak a többivel és emellett vonzó értékeltséggel is rendelkeznek. Például a kontinentális kínai államkötvények kedvező diverzifikációs lehetőséget kínálnak, mivel a többi térségben nőtt a kötvények és a részvények közötti korreláció mértéke. Emellett azon kevés eszközosztály közé tartoztak, melyek defenzíven viselkedtek a 2018 februárjában bekövetkezett korrekció idején.”

A befektetők végül olyan eszközöket is használhatnak, melyek a teljesítményük költségeit tekintve semlegesek, de megvédik a portfóliót a hirtelen piaci volatilitás hatásaitól. Az olasz államkötvényekre (BTP) szóló határidős ügylet hatékony fedezetet biztosított a politikai kockázatok és a viszonylag gyenge fundamentális adatok ellen, amikor 2018 májusában hirtelen megugrottak a kötvényhozamok. Az elmúlt években az egyik legnépszerűbb kereskedési forma az volt, hogy lakossági befektetők tőzsdén kereskedett termékek révén határidős kitettségre tettek szert a VIX indexszel szemben, ami lefelé nyomta a volatilitást. A befektetők úgy érezték, hogy az alacsony volatilitás kedvezően hatott a részvénypiacokra, ami végül pozitív visszacsatolásként hatott. Portfólió-menedzsereket az nyugtalanította, hogy a visszacsatolás előjele könnyen ellenkezőjére fordulhat, bár azt nem látták pontosan, hogy ezt mi válthatná ki.

2018 elején, amikor az USA részvényárfolyamai rekordmagasságba szöktek, a Fidelity portfóliómenedzserei profitrealizálást hajtottak végre néhány jobban teljesítő piachoz kapcsolódó multi-asset portfólióban. Nem számítottak medvepiacra, de úgy vélték, hogy a volatilitás szokatlanul alacsony szinten jár, és egy random piaci sokk hatására normalizálódhatna. Erre a sokkra 2018 februárjában került sor, amikor a vártnál magasabb bérinflációs adatok hatására hirtelen megugrott a VIX index. Ez negatív láncreakciót indított el a részvénypiacon, mivel a rövid lejáratú VIX-stratégiáknak a portfóliójuk egyensúlyba hozásához el kellett adniuk az egyesült államokbeli részvényekben fennálló határidős pozícióikat. A Fidelity azzal, hogy már ezt a nagy tülekedéssel járó piaci eseménysort megelőzően defenzívebb pozíciókat alakított ki, sikerrel enyhítette a hozamokra gyakorolt kedvezőtlen hatást.

A piaci lejtmenetek lehetőségeket is teremtenek

A fundamentális adatok hatással vannak a hosszú távú piaci hozamokra, de nem mindig tükröződnek a piaci árfolyamokban. A legjobb lehetőségek egy része a nagyobb piaci eladási hullámok után kínálkozik.

2015 második felében a zuhanó kőolajárak rányomták a bélyegüket az USA energiaiparának kilátásaira, főleg a magas hozamú papírok tekintetében. Ezután Kína 2015 augusztusában váratlanul leértékelte a renminbit, aminek hatására a világpiacokon beindult egy pánikszerű eladási hullám. Akkoriban a magas hozamú kötvények jelentős globális lassulást áraztak be, és jó vételi lehetőséget kínáltak, főleg a részvényekhez képest. Nagyjából ezzel egy időben a helyi devizában jegyzett feltörekvő piaci kötvényalapok a több éven át tartó tőkekiáramlás hatására éppen nem voltak jó formában. Amikor Kína leértékelte a renminbit, a feltörekvő piaci valuták is meggyengültek, és a kötvényértékeltségek igen vonzó szintekre süllyedtek. Rosszabb kimenetelt áraztak be, mint amit a fundamentális adatok jeleztek, ezáltal – némi biztonsági tartalék mellett – kedvező belépési lehetőséget kínáltak.

Konklúzió

A befektetők részletes elemzéssel, gondos portfólió-összeállítással és a megfelelő adatkövetési eszközökkel jobban felkészülhetnek a piaci dinamika változásaira és a jelentős hatással járó, váratlan eseményekre.

Ennek során érdemes a kvantitatív modelleket a saját gyakorlati tapasztalataikkal és ismereteikkel ötvözve vizsgálniuk, hogy hogyan reagálnának a portfóliók soha nem látott eseményekre. Számolniuk kell azzal is, hogy az eszközosztályok közötti korreláció folyamatosan változik, ezért fontos a diverzifikáció és a problémák tovaterjedési kockázatának kezelése is. A fedezeti ügyletek sokszor felemésztik a hozamot vagy annak egy részét, ezért csak módjával, a költségek és a kockázatok tudatában érdemes élni velük. A befektetőknek a piachoz kapcsolódó egyéb olyan kockázatokat is fel kell mérniük, amelyek feszültebb periódusokban felmerülhetnek, például a nemteljesítési és likviditási kockázatokat.

A potenciális fekete hattyúk eshetőségének mérlegelésével a befektetők jobban megismerhetik saját sebezhető pontjaikat, felkészülhetnek a károk csökkentésére és megtervezhetik a válaszlépéseiket. Mik azok az extrém forgatókönyvek, amelyekre senki nem számít? Jó kérdés, érdemes állandóan észben tartani.