A koronavírus-járvány terjedésére reagálva világszerte számos kormány vezetett be kijárási korlátozásokat, amelyek a nem alapvető szolgáltatásokat nyújtói vállalkozásokat szolgáltatásaik felfüggesztésére kényszerítették. A legsúlyosabban a szolgáltatóipart érintették a korlátozások: ide tartoznak az utazási irodák (54 százalékuk zárt be), a vendéglátó és rendezvényszervező cégek (47 százalékuk zárt be), az oktatási és gyermekgondozással foglalkozó cégek (45 százalékuk zárt be), az előadóművészet és szórakoztatás (36 százalékos bezárási arány), valamint a szállodák, kávézók és éttermek (32 százalékuk függesztette fel tevékenységét).

A felmérés eredményei szerint a vizsgált országokban a kkv-k 26 százaléka függesztette fel a tevékenységét 2020 januárja és májusa között – egyes országokban azonban a kis- és középvállalkozások több mint 50 százaléka kényszerült erre. A Facebook-jelenléttel rendelkező magyar és lengyel kkv-k 87 százalékának maradt aktív a működése, míg Romániában és Görögországban a kkv-k 80-80 százaléka volt képes erre.

A Facebookon jelen lévő magyar kkv-k 21 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóinak száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, míg az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 28 százalék, Romániában pedig 26 százalék volt.

A női vezetésű kkv-k 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel függesztették fel működésüket a férfi vezetővel rendelkező vállalkozásokhoz képest a felmérés időpontjában[2]. A nemek közötti különbség a cégek leállása kapcsán Oroszországban tapasztalható leginkább, ahol 26 százalékos különbség mutatkozik a bezárások arányában. Országos szinten csak négy országban (Romániában, Indonéziában, Olaszországban és Magyarországon) volt gyakoribb a férfiak által vezetett cégek körében a működés felfüggesztése a nők által vezetettnél.

Egyes kormányok pénzügyi támogatások révén képesek voltak ellensúlyozni a COVID-19 hatásait: világszerte a vállalkozások 23 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a világjárvány kapcsán a felmérés készítésének idején. Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoztak országos és regionális szinten: például Ausztráliában, Belgiumban és Írországban a vállalkozások mintegy 50 százaléka részesült pénzügyi támogatásban, és a kkv-k nagy arányban (29 százalék) részesültek pénzügyi támogatásban Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni régióban, illetve Európában (30 százalék) és Észak-Amerikában (37 százalék). Több országban, köztük Törökországban, Romániában, Magyarországon és Vietnamban, a kkv-k kevesebb mint 15 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a felmérés időpontjában.

Ugyanakkor még azokban az országokban is, ahol támogatás rendelkezésre állt, a helyi kkv-k gyakran említették meg, hogy vagy nem férnek hozzá kellő mennyiségű információhoz a támogatások igénybevételéről, vagy az adott pénzügyi támogatás nem elérhető számukra.  Mind Kanadában (57 százalék) és az Egyesült Államokban (46 százalék) nagy arányban számoltak be arról a vállalkozások, hogy bár a támogatás rendelkezésre áll, nem éltek vele. Az információhiányra és a támogatások elérhetetlenségére nagy arányban (70 százalék) hivatkoztak magyarországi, oroszországi, és indiai kkv-k is.

Ugyanakkor világszerte számos vállalkozás tulajdonosa jelezte, hogy weboldal vagy egyéb online üzleti jelenlét felállításával alkalmazkodott a világjárványhoz. A online irányba való nyitással különösen nagy arányban éltek az írországi (41 százalék), és a brazil (32 százalék) kkv-k.

A vizsgált 54 országból 49-ben a kkv-k legalább egyharmada jelezte, hogy a felmérés készítését megelőző 30 napban digitális csatornákon bonyolították forgalmuk legalább negyedét. Magyarországon a kkv-k 39 százaléka bonyolított legalább ilyen arányú online forgalmat, míg a német kkv-knak csupán 31 százaléka ért el hasonló eredményt, szemben a brit vállalkozásokkal, amelyeknek 56 százaléka érte el ezt az arányt.

Az összes vizsgált ágazat közül az építőiparban volt a legalacsonyabb (27 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek a digitális csatornák az árbevétel legalább negyedét generálták, míg az infokommunikációs ágazatban tevékenykedő cégek esetében volt a legmagasabb (60%). A koronavírus-járvány súlyos hatása ellenére a kkv-k vezetői világszerte optimistán nyilatkoztak vállalkozásaik középtávú kilátásaival kapcsolatban. A felmérés időpontjában nem működő kkv-k közel háromnegyede (74%) úgy nyilatkozott, hogy a járványhelyzet visszaszorulása nyomán újraindítja majd tevékenységét. Magyarországon a kkv-k 63 százaléka nyilatkozott optimistán, a német vállalatok 58 százalékával és a román vállalkozások 47 százalékával szemben.

A teljes felmérés angol nyelven erről a linkről tölthető le.

A felmérésről

A felmérésben való részvételre való felhívás a felhasználók Facebook-hírcsatornájában jelent meg 2020. május 29. és június 1. között. A felmérés bevezetésében a készítők hangsúlyozták a részvétel önkéntes jellegét, és a kérdőívre adott válaszok kezelésének bizalmas jellegét. A felmérés megkezdése, a válaszadás és a felmérés részleges vagy teljes kitöltése egyaránt opcionális volt. Ha egy válaszadó úgy döntött, hogy kihagy egy kérdést a felmérésben, akkor erre lehetősége volt. A válaszadók semmilyen módon nem részesültek kompenzációban a felmérés megkezdéséért vagy kitöltéséért.

[1]  https://www.oecd.org/trade/topics/small-and-medium-enterprises-and-trade/. A kis-, és középvállalkozások pontos meghatározása a nemzeti statisztikák szerint különbözik. Ez a jelentés egy kkv-t 500 vagy annál kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozásnak tekint.

[2]  2020. május 29. és június 1. között.