Átlagban az Európai Unió, és az eurozóna is gazdasági növekedést ért el, egyaránt 0,4 százalékost, ami gyorsulást jelent a második negyedévi 0,2 százalékhoz képest.

Arra is kitérnek, hogy éves szinten (2023 harmadik negyedévéhez képest) is volt növekedés, az EU-ban 1 százalékos, az eurozónában pedig 0,9 százalékos, és ez is magasabb az előző negyedévi éves növekedésnél, amely 0,8, illetve 0,5 százalékos volt.

Magyarországon ezzel szemben 0,7 százalékos visszaesés volt a GDP-ben a harmadik negyedévben, amely a legrosszabb teljesítmény.

Az EU-ban a GDP növekedését leginkább a háztartások fogyasztása és a beruházások növelték.

Photo by Headway on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/20-ezer-milliard-forintnyi-unios-forras-kozel-fele-husz-allami-szereplonel-kotott-ki/ Wed, 13 Nov 2024 09:35:04 +0000 https://markamonitor.hu/?p=66662 Ez a húsz állami cég és szervezet összesen 9,5 ezer milliárd forintot kapott. Messze a legnagyobb támogatási összeget, 4266 milliárd forintot a Lázár János építési és közlekedési miniszter által 2023. január 1-jével megszüntetett NIF Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. nyerte el, amely nevének megfelelően elsősorban a nagy állami út- és vasútépítések megvalósítását szervezte – írja a G7.

A NIF közbeszerzéseit 2016-tól lehet vizsgálni, egészen a 2022-es megszüntetéséig. Ebben az időszakban 5400 milliárd forint értékben ítéltek oda szerződéseket. Nem könnyű feladat megmondani, hogy ebből végül mennyi landolt kormányközeli, NER-cégeknél, mivel számos esetben konzorciumban indult több vállalat, és jellemzőn alvállalkozókat is bevontak. De fordítva, alvállalkozók, bedolgozók is lehetnek NER-cégek. Ezért azt a módszert választotta a portál, hogy a nagyobb kormányközeli (például Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő) építőpari cégeken kívül a velük összeálló nyerteseket is NER-esként sorolták be.

Ez alapján az látható, hogy 2016 és 2022 között az összes állami gyorsforgalmi, út- és vasúttervezési és építési megbízás fele jutott a NER-es építőipari cégeknek. Az összes megbízás 58 százalékát fizették uniós forrásból. Az uniós projekteknél a NER-cégek részesedése 62 százalék volt, közel kétszer annyi, mint a hazaiaknál, ahol csak 32 százalék.

A 2016-2021 közötti, vállalatoknak folyósított uniós támogatások összesen 7,2 ezer milliárd forintot tettek ki. Az uniós forrásból, NER-cégek által megnyert NIF közbeszerzési kiírások értéke ebben az időszakban 1,2 ezer milliárd forint volt. Ebből látható: a gazdaságfejlesztésre, hazai vállalatoknak szánt uniós források 14 százalékát a NER-es építőipari cégek nyerték meg.

Ez is mutatja, hogy milyen fontosak voltak az uniós pénzek a hazai, kormányközeli építőipar vállalatok – ahogyan Lázár János fogalmazott – „föltőkésítésében”. Ezzel párhuzamosan pedig – ahogyan korábban bemutatták – szinte teljesen birtokba vette a NER a hazai építőipart az elmúlt években.

Ráadásul most már az uniós pénzek elapadását is el tudják viselni, hiszen a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tőkealapjainak tulajdonában lévő társaság nyerte el 35 évre a legtöbb magyarországi gyorsforgalmi út karbantartását, felújítását, bővítését, újak építését, ami stabil megrendelést biztosíthat építőipari cégeiknek.

Photo by Nadiia Ganzhyi on Unsplash

Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően – olvasható a szervezet közleményében. Tavaly eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet: megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.

A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint „Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban”. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan – írja a 24.hu.

Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023. júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében – teszik hozzá.

Photo by Austin Distel on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/nemzetgazdasagi-miniszterium-az-erintett-kiskereskedelmi-lancok-magatartasa-aggalyos-az-aremelesek-tulzok/ Wed, 28 Aug 2024 16:05:52 +0000 https://markamonitor.hu/?p=64473 A kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében, amely ellen a Nemzetgazdasági Minisztérium határozott intézkedéseket tesz és kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi vizsgálatát – írják.

Az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján (…) egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8%-os UHT tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre. A gyártói márkás finomliszt árát átlagosan közel 80 százalékkal emelték a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, de egyes üzleteknél valamely lisztek esetében több mint 100 százalékos áremelés is volt. Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították. Továbbá a saját márkás termékek árait is – bár kisebb mértékben – ugyancsak jelentősen, mindhárom terméktípus esetében átlagosan 30 százalékkal emelték.

A Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, majd megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók, ezért szükséges a kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata – teszik hozzá.

Photo by Marie-Michèle Bouchard on Unsplash

A Kabinet megállapította: a magyar gazdaság dinamikus növekedéséhez békeköltségvetésre van szükség, amely részeként kiemelten szükséges támogatni a magyar családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat.

A Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet. Az akcióterv lakosságot érintő részeként áttekintette a 17-22 év közötti fiatalokat segítő szakmunkáshitelt, a családi adókedvezmény növelését és lehetséges lépéseket az otthonteremtés tekintetében. A Kabinet megvizsgálta az is, hogy a hosszútávú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.

A kkv-kat érintő lépések részeként a Kabinet megtárgyalta a kkv-k beruházásait célzottan támogató 1+1 programot, valamint a kkv-k digitalizációját előmozdító programot annak érdekében, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen. Emellett a Gazdasági Kabinet áttekintette a kkv-k finanszírozásának javítását célzó intézkedéseket, a lehetséges új hitel-, tőke- és garancia programokat.

Az elfogadott döntéseket a Kabinet a Kormány szeptemberi ülésre terjeszti elő – írják.

A hvg.hu hozzáteszi azt is, hogy a tárca részleteket nem közölt, mindenesetre az NGM és személyesen Nagy Márton tárcavezető egy ideje nehezményezi, hogy a lakosság túl sok jövedelmet fordít megtakarításokra, és túl keveset fogyasztásra, így nem pörgeti a gazdaságot és az adóbevételeket.

Photo by Fabian Blank on Unsplash

A tanulmány cseh, lengyel, szlovák és magyar szerzői megvizsgálták azokat a lehetőségeket, amelyek a visegrádi országok (V4-ek) koronavírus-járvány utáni átalakulását a kívánatos fenntartható jövő felé irányíthatják. A 2021-ben indult, tavaly novemberben zárult kutatásban szakirodalmi elemzés alapján trendadatbázist hoztak létre, majd ebből 14 kulcsfontosságú tendenciát, valamint 28, ezek fejlődését befolyásoló tényezőt azonosítottak 7 területen: geopolitika, gazdaság, technológia, környezet, társadalom, oktatás, egészségügy. Ezután mind a négy ország belső érintetti csoportjai, majd pedig más európai országok külső jövőkutató szakértői értékelték a feltárt tendenciák és tényezők hatását a V4-es régió fenntarthatóságára. Ehhez az EU jövőjéről háromféle forgatókönyvet vettek alapul, amelyben az EU stratégiai céljai különböző mértékben teljesülnek. A cél az volt, hogy a politikai döntéshozók számára olyan kollektív válaszokat, ajánláslistát állítsanak össze, amelyek végrehajtásával az országok a külső kihívásoktól függetlenül sikeresen alkalmazkodni tudnak az új körülményekhez a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítések közepette.

A 14 trendből 6-ról bizonyosodott be a kutatásban, hogy az alapul vett forgatókönyvtől függetlenül jelentős hatása lesz a V4-es régióra 2030-ig: az erősödő társadalmi polarizáció, a gyorsuló energetikai átmenet, a táv- és hibrid munka növekvő népszerűsége, a mesterséges intelligencia elterjedése az egészségügyben, a kibertámadások növekvő fenyegetése és a fokozódó mentális egészségügyi problémák. További három trendet kritikus jelentőségűnek értékeltek a kutatók: a félretájékoztatás és az összeesküvés-elméletek terjedése, a V4-ek és a jobban teljesítő országok közötti szakadék fennmaradása az oktatás minőségében, valamint a jogállamisági viszonyok romlása.

„A magyar jövő formálása szempontjából nagyon fontos témakörök kerültek elő a kutatásban, amelyek kezeléséhez célszerű lenne igénybe venni a belső erőforrások mellett a nemzetközi együttműködést is. A hazai kutatók már elküldték a kutatás végeredményeként megfogalmazott politikai ajánlásokat a kormánynak és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, valamint konferencián is ismertették az eredményeket” – hívta fel a figyelmet a már megtett hazai hasznosítási lépésekre Hideg Éva, a vizsgálatban részt vevő egyik közreműködő, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke.

Ajánláscsomagok a trendek meglovaglására

A fenntarthatóság eléréséhez olyan politikákra és stratégiákra van szükség, amelyek alkalmasak a negatív trendek csökkentésére vagy megállítására.  A V4-ek fenntarthatóságára ható negatív trendeket ugyanis sokkal erősebbnek ítélték a szakértők, mint a pozitív trendeket. Kilenc intézkedést fogalmaztak meg, amelyekkel a negatív trendek ellen lehet küzdeni: például a politikai döntéshozók és a polgárok közötti kapcsolat és párbeszéd javítását, a pártatlan, hiteles tartalmat és sokféle véleményt széles közönséghez eljuttató média biztosítását és olyan oktatási rendszerek megteremtését, melyekben kiemelt szerepet kap a kritikus gondolkodás, a társadalmi tudatosság és a jövőorientáltság fejlesztése.

A tanulmányban trendenként külön-külön javaslatcsomagot állítottak össze a tendenciák negatívumainak mérséklésére és a pozitívumok kiaknázására, de hangsúlyozták: a szociális, technológiai, gazdasági és politikai innovációkat összekapcsoltan kell megvalósítani, és azokban minden érintetti körnek részt kell venni az egyénektől kezdve a nemzetközi együttműködésekig. Az energetikai átmenet kapcsán például a többi között a háztartások és az egyéni felhasználók bevonását ajánlják a nap- és szélenergia-termelésbe adókedvezményekkel és támogatásokkal, a növekvő társadalmi polarizáció csökkentésére olyan vállalatokat támogatnának, amelyek a társadalmi jóllétet előmozdító termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a táv- és hibrid munka lehetőségeinek kihasználásához a távmunkához való jog szabályozását és a társadalombiztosítási akadályok megszüntetését szorgalmazzák az egész EU-n belül.

A kutatók közös jövőalkotási programot javasolnak

A kutatók a trendek szerinti ajánlásokon túl további javaslatokat is megfogalmaztak, így hasznosnak látnák például, ha a V4-es országok a fenntartható fejlődési, innovációs potenciál növeléséhez és a szakmai ajánlások pozitív hatásainak felerősítéséhez egy olyan tárcaközi és interdiszciplináris munkacsoportot hoznak létre, amely a koronavírus-járvány utáni helyreállítással foglalkozik. A szerzők szerint a csoport regionális oktatási politikákat is kidolgozhatna a jövőorientált gondolkodás előmozdítására, és akár egy közös jövőalkotási oktatási programot is létrehozhatna annak érdekében, hogy a jövőről való gondolkodás és gondoskodás kultúrája jelen legyen a politikai döntéshozatalban.

A tanulmány a „Fenntartható innovációs utak kialakulása a COVID-19 utáni fellendülés felé” című kutatási projekt eredménye. A projektet részben a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozta, és a lengyelországi 4CF stratégiai kutatóintézet vezetésével, valamint cseh, szlovák és magyar egyetemi kutatók közreműködésével valósult meg. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Gáspár Judit, Hideg Éva és Márton András vett részt a vizsgálatban. Az eredményeket részletező tudományos publikáció még megjelenés alatt van, de az összegző és szakpolitikai döntéshozást támogató szakmai anyag már olvasható A pandémia tanulságai – Lehetőség a radikális és fenntartható változásra a V4 országaiban címmel a projekt honlapján angolul és a V4-országok nyelvein: https://4cf.eu/visegrad2030/.

A kutatás főbb eredményéről szóló 20 perces konferenciaelőadás magyarul itt megtekinthető:

Már az is némi eredménynek számít, hogy hat tagállam is volt, ahol legalább lassult az infláció június óta: Görögország, Luxemburg, Olaszország, Belgium, Spanyolország és Svédország.

Jól látszik, hogy az unió inflációját a legdurvábban a balti államok, valamint Közép-Európa húzza fel. A Baltikumban már 20 százalék fölötti a drágulás, de a mi adatainkkal sem lehetünk túl boldogok, a magyar 14,7 százalékos inflációnál a régiónkból csak a cseh a magasabb (az Eurostat kicsit másképp számol, mint amikor a KSH kiadja az inflációs adatát, ezért lehet ez a szám 1 százalékponttal magasabb annál, amit a magyar statisztikai hivatal közölt).

Nyugat-Európa nagy gazdaságaiban is nagy ugyan az infláció, de a francia drágulás a legkisebb egész Európában, a német és az olasz mutató is az EU hat legalacsonyabbja között van – írják.

Arról, hogy miként állt össze a szám, csak az eurózóna országaiból közöltek részletes adatot. Ott összesen 8,9 százalékos az infláció, ebből 4 százalékpontot az energiaárak elszállása magyaráz. Az energia az eurózónában 39 százalékkal drágult egy év alatt, az élelmiszerek, alkoholok és dohánytermékek 9,8, az iparcikkek 4,5, a szolgáltatások pedig csak 3,7 százalékkal.

Ez teljesen más, mint amit Magyarországon látunk: itt az energia alig drágult (a rezsiemelés adatai nyilván még nem látszhatnak a júliusi infláción), ellenben minden más ára kilőtt, az élelmiszerekért 27, az italokért és dohányért 11,2 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve, a tartós fogyasztási cikkekért 14, a szolgáltatásokért pedig 6,8 százalékkal – teszik hozzá.

Fotó: Andre Taissin/unsplash.com

A Marketing Commando februárban végzett reprezentatív kutatásából kiderült: a magyar fogyasztók szerint nincs helye a politikának a vállalkozásban.

Elenyészően csekély, nem egészen 1 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten azért vásároltak egy vállalkozástól, mert az politizált. Ezzel szemben a válaszadók 8 százaléka eláll a vásárlástól a politika miatt. Ráadásul e válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy a jövőben elzárkózik a vásárlásoktól, bojkottálja a vállalkozást. A válaszadók 7 százaléka vásárolt ugyan, de a politizálás miatt elgondolkodott, hogy megtegye-e. Ők nem a politizálás miatt vásároltak, hanem annak ellenére.

Ha egy cég – vagy annak képviselője – a boltjában, reklámjában, közösségi oldalain politizálni kezd, az emberek 77 százaléka passzívan reagál és nem vesz róla tudomást, válasz nélkül hagyja a dolgot. A válaszadók 10 százaléka udvariasan, de semleges módon válaszol, beszélgetésbe elegyedik. A válaszadók 8 százaléka elzárkózik a témától, és megkéri a vállalkozást, hogy ne politizáljon. Mindössze a vásárlók 13 százaléka megy bele a témába, és fejti ki a véleményét, ha pedig nem ért egyet, akár vitába is száll.

„A kutatás rávilágít, hogy ma még nem elfogadott a véleménynyilvánítás ilyen formája, nem megszokott, hogy egy vállalkozás állást foglaljon politikai kérdésekben” – állapítja meg Wolf Gábor kisvállalatimarketing-szakértő, a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója.

Véleménye szerint, ha pusztán gazdasági szempontból néznénk, ebből az következne, hogy nem éri meg a vállalkozásoknak politikai kérdésekben megnyilvánulni. Más oldalról azonban a politika közvetlenül befolyásolja vállalkozás életét, ezért a vállalkozónak szinte kötelessége foglalkozni vele. A kulcs, hogy nem pártpolitika mentén, hanem a vállalkozás értékei mellett kiállva.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy egy konkrét párt vagy politikus mellett foglalna állást egy vállalkozás, például érvelhet a szavazás fontossága mellett, felszólalhat a szabadság, a környezetvédelem, a nők jogainak védelmében.

Wolf Gábor álláspontja, hogy az értékek mentén tett politikai véleménynyilvánítás a márkakommunikáció fontos része lehet. Az értékek mentén történő kommunikáció bátran vállalható a vállalkozások számára. Nem kelt ellenérzéseket a vevőkben, ugyanakkor amellett, hogy lehetőséget ad a vállalkozásnak véleménynyilvánításra segít a politikai kérdések kezelésében a közösségi médiában épp úgy, mint a munkahelyen.

A kutatás módszertana

Országos, nemre, korra, településtípusra és iskolai végzettségre reprezentatív kutatás. Mintavétel ideje: 2022. február. A megkérdezettek köre: 18 évesnél idősebb, felnőtt lakosság. Elemszám 500 fő. Az elemzés statisztikai módszerekkel történt.

A PwC Net Zero Economy Index 2021 megállapítja, hogy ahhoz, hogy a globális kibocsátás 2030-ig felére csökkenjen és az évszázad közepére a nettó nulla eléréséhez 12,9%-os éves dekarbonizációs ráta[2] szükséges. Ez az a fejlődési pálya, amely a párizsi egyezmény 1,5 °C-os céljának eléréséhez és a katasztrofális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges. A 12,9%-os érték a 2020-as dekarbonizációs ráta (2,5%) több mint ötszöröse, a 21. század során mért globális átlagnak (1,5%) pedig a nyolcszorosa.

A globális energiaszükséglet 2020-ban a GDP 3,3%-os visszaesése mellett 4,3%-kal csökkent, ami az energiához kapcsolódó kibocsátások 5,6%-os csökkenéséhez, valamint a globális összkibocsátás visszaeséséhez vezetett. Ennek eredményeként a globális dekarbonizáció mértéke (a szén-dioxid-intenzitás csökkenése: az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás a GDP egy dollárjára vetítve) elérte a 2,5%-ot. Ez meghaladja az elmúlt 20 év 1,5%-os átlagát, illetve némi növekedést jelent a 2019-es 2,4%-os értékhez képest is. Ugyanakkor ez az érték még mindig messze elmarad attól az előrelépéstől, amely a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C alatt tartásához szükséges.

A korlátozások alatt csökkent a kibocsátás, de ez nem jelent hosszú távú pozitív tendenciát

Bár a Covid-19 hatása továbbra is érezhető az egész világon, 2021-ben már jóval kevésbé jellemzőek a járvány miatti széles körű korlátozások. Ezzel egyidejűleg a gazdasági tevékenység fellendülése és az energiaigény újbóli emelkedése tapasztalható. Annak ellenére, hogy a kormányok erőfeszítéseket tesznek a „zöld fellendülés” ösztönzésére, a globális energiakereslet 2021-ben 4,6%-kal fog növekedni – főként a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban. Mindez magával vonja a széndioxid-kibocsátás emelkedését is, aminek a legfőbb eleme a villamosenergia-termelésben a szén iránti növekvő kereslet.

Lengyel András, a PwC Magyarország energetikai és közműszolgáltatási tanácsadás területének vezetője rámutat: Még a 2020-as globális gazdasági lassulás ellenére sem volt képes a G20-ak egyetlen országa sem elérni a 12,9%-os dekarbonizációs arányt, amely a 1,5 °C-os célkitűzés eléréséhez szükséges. Az országok, régiók között ugyanakkor jelentős különbségek vannak. Az EU, illetve a G7 országok a globális átlagnál jobban teljesítettek, 6,3%-os, illetve 5,7%-os energiaintenzitás-csökkenést elérve 2020-ban. Összességében Mexikó és Indonézia érte el a legnagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést a gazdasági növekedésükhöz képest: ezekben az országokban 12,4%-kal, illetve 10,6%-kal csökkent az energiaintenzitás a 2019-es szinthez képest. Ugyanakkor vannak országok, ahol kifejezetten nőtt az energiaintenzitás 2020-ban (például Argentína, Dél-Afrika és Szaúd-Arábia) – ez nagyon nehezen összeegyeztethető a párizsi egyezmény globális célkitűzéseivel.

A PwC szakértője szerint globális szinten a kormányzatok részéről erősebb elköteleződésre lenne szükség, hogy a párizsi egyezményben foglalt célok teljesülhessenek. Ugyanakkor az reményre adhat okot, hogy a magánszektor szereplői közül egyre többen tesznek egyértelmű vállalásokat a kibocsátáscsökkentés érdekében.

A magánszektor szerepe létfontosságú

A magánszektornak létfontosságú szerepe van a pozitív éghajlat-politikai intézkedések megvalósításában, és az elmúlt 18 hónapban a magánszektor részéről a nettó nulla kötelezettségvállalások száma minden eddigit felülmúlt. Az évszázad közepére a nettó nulla kibocsátás eléréséhez az ágazatok és az iparágak közötti együttműködésre lesz szükség, a vállalkozások azonban ezt egyedül nem képesek elérni. Ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés a szükséges mértékben megvalósuljon, a magánszektornak egyértelmű és következetes kormányzati jelzésekre van szüksége, amelyek ösztönzik a vállalatok éghajlatvédelmi tevékenységét.

„Jelenleg több mint 3000 vállalkozás vesz részt a Race to Zero kampányban, amelyhez 733 város, 31 régió, 173 nagybefektető és 622 felsőoktatási intézmény csatlakozott. Ez a valaha volt legnagyobb összefogás, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy a nettó nulla kibocsátást legkésőbb 2050-ig eléri, és amely együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 25%-át és a GDP több mint 50%-át teszi ki. Ha most határozott és döntő lépéseket teszünk annak érdekében, hogy 2030-ig felére csökkentsük a globális kibocsátást és legkésőbb 2050-ig elérjük a nettó nulla kibocsátást, akkor van esélyünk a sikerre” – mondja Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.

[1] Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC

https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg1/

[2] Dekarbonizációs ráta alatt a gazdaság tCO2/$mGDP-ben kifejezett széndioxid-intenzitásának a csökkenését értve.

A hazai gazdaság teljesítményét tekintve optimisták a magyar vállalatvezetők, 66 százalékuk bővüléssel számol, és mindössze 5 százalékuk vár visszaesést. A világgazdaság növekedési lehetőségeivel kapcsolatban is derűlátók a megkérdezettek, tízből kilenc válaszadó pozitívan ítéli meg a kilátásokat.

A stabil üzleti környezet az összeolvadási és felvásárlási (M&A) piacra is kedvező hatással lehet. A magyar cégvezetők 86 százaléka növekvő számú akvizícióra számít a következő egy évben. A legnépszerűbb befektetési célországnak hazánk mellett az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország számít a kutatás alapján.

A magyar cégek növekedését leginkább a digitális átalakulással járó kihívások (29%) és a megfelelő tudású és tehetségű munkaerő hiánya akadályozza (27%) a válaszadók szerint. Utóbbi területen az alkalmazottak új technológiákra vagy üzleti modellekre való átképzése jelenti a legnagyobb feladatot a cégvezetőknek. „Ma azok a vállalkozások a legvonzóbbak a befektetők számára, amelyek lépést tudnak tartani a technológiai fejlődéssel. Ezért többek között azoknak a cégtulajdonosoknak is érdemes megkezdeniük folyamataik automatizálását és kollégáik fejlesztését, akik akár rövid- vagy középtávon tervezik, hogy eladóként megjelennek a tranzakciós piacon” – emelte ki Rencz Botond, az EY vezérigazgatója.

Az EY adatai rávilágítanak, hogy bár a magyar vállalatok is feszülten figyelik a brexit körüli tárgyalások kimenetelét, a szabályozási és geopolitikai bizonytalanságok a globális átlagnál kevésbé aggasztják őket (30–46 %).