2023.12.29-én hirdették ki azt a kormányrendeletet, mely több pontban is módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a hazai munkaerőpiac hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, a következő években várható dinamikus bővülést és a munkáltatói igények átalakulását helyezi új keretrendszerbe a szabályozás, amely új lehetőségeket is biztosít a vállalkozások munkaerő-stratégiájának támogatásához.

Az új kormányrendelet megemelte azt a belépési korlátot, amely lehetővé teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elérését. „A külföldi munkaerő behozatala egy kifejezetten tőkeigényes tevékenység. Ahhoz, hogy egy Magyarországon újonnan befektetést indító nagyvállalat akár ezer fős létszámigényét teljesíteni tudja egy HR szolgáltató, óriási szakmai tapasztalat, piaci ismeret, stabil anyagi és finanszírozási háttér szükséges. Az, hogy a minősített státusz eléréséhez szükséges állománylétszámot megnövelték és szigorították a feltételeket, az a jelenlegi piac stabilitását és tisztulását hivatott biztosítani” – fűzte hozzá Gáspár Gergely.

Az új szabályozásnak köszönhetően eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt, amelyek támogatják az olyan, – a gazdaság számára szükséges munkavégzési formákat-, mint például az idénymunka. Emellett a magasabban képzett fizikai – például technikusi -, vagy szellemi – például mérnöki és gazdasági – pozíciók esetén szélesebb körű támogatást biztosít a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására. „Szükséges egy szemléletváltás azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkozunk a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról. Az egyszerűbb operátori feladatok elvégzés mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókban is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség a jövőben, a technikusi, és komoly szakmai képzettséget igénylő fizikai munkakörökben pedig már most is tapasztaljuk az igények felfutását. A hazai technikus- és mérnökhiányt az energetikai és villamossági szektorban például úgy gondolom, hogy kizárólagosan a magyar munkaerőpiacról nem lehet betölteni. Ezekre a munkaerőpiaci átalakulásokra proaktívan és a partnereinkkel együttműködve is készülünk, konkrét megoldásokat kínálva a vállalatoknak. Elsődlegesen minden pozíció esetén a magyar foglalkoztatás lehetőségét vizsgáljuk meg, de a végleges stratégiát egyedileg, vállalatra szabva határozzuk meg, a lokációtól, adottságoktól, céges céloktól függően” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató kereskedelmi és marketing igazgatója.

Az új rendelet a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozza a minősített munkaerő-kölcsönzők állományában: minimum ezer fő kölcsönzötti létszámmal kell rendelkezzen az a cég, amely minősített kölcsönzői státuszra vágyik, ezen belül legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie. „A magyar és harmadik országbeli munkavállalók toborzása és kölcsönzésének folyamata jelentősen eltér egymástól. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság fejlődését és stabilitását támogassuk, nem elég a munkáltatókat kiszolgálni, a munkavállalók számára is szolgáltatni kell. Azok a piaci szereplők kerülnek most nehéz helyzetbe, amelyek nem építették ki a hazai munkaerő felkutatásának, toborzásának és elhelyezésének szakmai hátterét, nem élték át az elmúlt időszak trendváltásait, hiszen ezt a fejlődési szakaszt nem lehet megspórolni. A több évtizedes sikeres szakmai múlttal rendelkező cégek, mint a Work Force, felkészülten várhatják az új rendelkezések életbe lépését” – nyilatkozta a szakértő.

A rendelet és így a változások 2024. január 1-jén léptek hatályba.

Látványos növekedés várható a következő években a mesterséges intelligencia megoldásokra költött összeget tekintve, a Precedence Research előrejelzése szerint idén várhatóan 164,99 milliárd dollárt fordítanak ilyen célokra világszerte, majd ezt követően az évtized végéig évente átlagosan 38 százalékos bővülés várható a piacon. Ez azt eredményezi, hogy 2030-ra az éves AI-költés elérheti az 1591 milliárd dollárt.

„Egy paradigmaváltás közepén van az emberiség, aminek kulcsfontosságú része a technológiai fejlődés, melynek része a mesterséges intelligencia (AI) által is generált ipari forradalom.  Az automatizáció és robotizáció valamint az AI elterjedése gyökeresen alakítja a munkaerőpiacot, mely mindegyikőnk munkájára hatással van. Öt év múlva senki nem fog a jelenlegi munkakörében dolgozni, mint ahogy az elmúlt 3 évben is legtöbb munkavállalónak új technológiai alkalmazásokat kellett elsajátítania    – mondta Kudari Nóra, a IVSZ-Digitális Vállalkozások Szövetségének projekt- és munkacsoportvezetője.

Az AI térhódítása forradalmi változásokat hoz a HR-részlegek életében, az emberi erőforrás-menedzsmenthez kapcsolódó folyamatokban is. Az Engagedly júniusban közzétett, az AI és a HR viszonyát elemző kutatása szerint a megkérdezett vállalkozások ötödénél éltek azokkal az előnyökkel, amelyeket a mesterséges intelligencia kínál a munkaerő-menedzsment során. Ennél is nagyobb az aránya azoknak a nagyvállalati HR-szakembereknek, akik a HR-folyamatok átalakításánál vetik be az AI-t, 45 százalékuk jelezte ezt a felmérés során. A mesterséges intelligenciát már használók 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a technológia hozzájárul a hatékony és produktív munkaerő-menedzsmenthez.

A digitális érettség és kompetenciák további fejlesztése elengedhetetlen a jövő munkavállalóinak felkészítéséhez. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a vállalatok szerepe ebben kiemelt fontosságú. „Ahogyan az embereket érzékenyítjük a különböző kultúrákhoz és munkakörnyezetekhez, ugyanúgy fel kell őket készíteni a mesterséges intelligencia térnyerésére is. Nem szükséges mindenkinek AI fejlesztővé válnia, de mindenki számára fontos az AI által nyújtott lehetőségek megértése. A munkaerőpiacon megjelenő változásokat érzékelve, a vállalatoknak lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy munkatársaik képesek legyenek alkalmazkodni a mesterséges intelligencia okozta változásokhoz” – mondta a szakember, aki rámutatott arra is, hogy a munkaadóknak tisztázniuk kell a célokat, elvárásokat és stratégiákat az AI által támogatott folyamatokkal kapcsolatban.

„Hogyan fogja megváltoztatni a mesterséges intelligencia a vállalat működését és termelését? Hogyan segíti a munkatársak munkavégzését? Ezek az alapvető kérdések, amelyekre előre kell válaszokat keresni. Az AI alkalmazását nem lehet kizárólag a rövid távú haszon alapján tervezni, annak hosszú távú és közvetett hatásait is pontosan értékelni kell. Sok cégről hallunk, aki tervezi az AI bevezetését a toborzás és kiválasztás támogatására – viszont jóval kevesebb olyan példát ismerek, ahol először megvizsgálták, hogyan változnak a recruitment során kritikus, elvárt kompetenciák ebben az új, még inkább technológia-vezérelte világban. Azok a cégek, akik tudatosan készülnek az AI forradalomra és partnerként vesznek részt az értékláncban, a termelékenység mellett jelentősen növelhetik alkalmazottaik elköteleződését is” – tette hozzá Gáspár Gergely.

Kudari Nóra a vállalatok felelőssége mellett kiemelte, hogy munkavállalói részről is elengedhetetlen az alkalmazkodás. „Az új technológiák elsajátításának képessége még nagyobb jelentőséggel fog bírni a jövőben. Ehhez fontos egy erőteljes nyitottság a munkavállalók részéről is amellett, hogy a vállalatoknak stratégiai intézkedéseket kell hozniuk. A tanulás-fejlesztési folyamatnak a szervezteti kultúra részévé szükséges válnia azért, hogy felkészítsék a munkaerőt a munkavégzés módjában bekövetkező változásokra” – nyilatkozta Kudari Nóra.

A szakértők szerint a jövő fő kompetenciája a digitális készség lesz, amit kénytelenek lesznek a cégek tanítani. Kudari Nóra hozzátette, hogy az egyetemeken már tananyag a mesterséges intelligencia, ezekről a képzésekről már megfelelő ismeretekkel kerülnek ki a frissdiplomások a munkaerőpiacra. Emellett a Work Force HR szolgáltató hangsúlyozza, hogy a manuális munkavégzésre és a humán munkaerőre nagy szükség lesz a jövőben is, azonban elképzelhető, hogy a ma ismert és megszokott munkakörök átalakulnak majd.