2024-ben első alkalommal készített reprezentatív óradíjfelmérést a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), 2025-ben pedig még több, az ügynökségi szektor fenntarthatósága szempontjából különösen fontos adatra – gazdasági körülményekre, piaci várakozásokra – kérdezett rá a szervezet.

Az anonim kérdőívet kitöltő PR- illetve integrált ügynökségek a nettó listaóradíjaik, valamint az egyes tanácsadói kategóriákhoz, beosztásokhoz tartozó jellemző szakmai tapasztalat mellett megosztották a 2024. és 2025. év legfontosabb gazdálkodási paramétereit is. Ennek részeként beszámoltak arról, hogy tudtak-e inflációs és/vagy általános áremelést érvényesíteni, hogyan változtak a rezsiköltségeik, illetve miként érintette őket a bérinfláció. Az ügynökségi szektor hosszú távú fenntarthatóságát segítheti, ha a megbízók is tisztában vannak az ügynökségek gazdasági körülményeivel, a működésüket meghatározó pénzügyi trendekkel, illetve a jellemző (önbevallásos) piaci óradíjakkal. 

„A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a kommunikációs ökoszisztémában. Olyan széleskörű, speciális és komplex gyakorlati szaktudást, évtizedes iparági tapasztalatot kínálnak, amit akár a legnagyobb vállalatoknak sem feltétlenül racionális hosszú évek alatt házon belül felépíteni és folyamatosan rendelkezésre tartani” – mondta Gáspár Bence, az MPRSZ alelnöke, az OTP Bank kommunikációs vezetője. „A hatékony működéshez és az eredményes stratégiai kommunikációhoz létfontosságú, hogy egy-egy terület szakértői gyorsan, rugalmasan rendelkezésre álljanak, erre pedig a legjobb megoldás a sokszínű, hosszú távon fenntarthatóan működő ügynökségi szektor. Az óradíjfelméréssel célunk, hogy elősegítsük a megbízók és a tanácsadók közti megértést, segítséget nyújtsunk az ügynökségi munka kölcsönösen elfogadható, kifizetődő értékének meghatározását.”

Az MPRSZ 2025. évi hazai PR-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:

“Szakmai szervezetként egyszerre képviseljük a vállalati és az ügynökségi oldalt, így alapvető feladatunknak tekintjük a felek együttműködésének segítését. Ennek fontos eleme, hogy második éve összesítjük az ügynökségek önkéntesen megosztott adatait bevételi és fejlesztési forrásaikról. Célunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a korrekt üzleti feltételek kialakításához a megbízók és a tanácsadók között,” – emelte ki Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A felmérés alapján szűkült a különbség a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között: a kisebb cégek medián óradíjai jól láthatóan növekedtek, több beosztásban felzárkóztak a nagyobb szereplőkéhez. Eközben a nagyobb ügynökségek rezsiköltségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) értelemszerűen továbbra is magasabb, ráadásul gyorsabban is emelkedett. Erre jó példa, hogy míg a kis ügynökségek felénél 2025-ben egyáltalán nem volt bérfejlesztés, a nagyoknál akár 10 százalékot is meghaladta az emelés mértéke. Az ügynökségek létszáma ugyanakkor stagnált, és csak a megkérdezettek kisebb része nyilatkozott 10 százalékot meghaladó csökkenésről, vagy épp ezt a mértéket el nem érő létszámnövekedésről.

„Az idei óradíjfelmérés új kérdéseire kapott válaszokból egyértelműen látszik, hogy a PR-ügynökségek komolyan veszik a legjobb szakemberek megtartását, a tehetséggondozást, fejlesztést, és erre a nyereségük terhére is komolyan áldoznak” – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségi szektort képviselő elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője. „2024-ben a válaszadók közel fele kétszámjegyű költség- és bérinflációval szembesült, és tavaly is a hivatalos 2024. évi inflációt meghaladó mértékben fejlesztette a béreket. A díjakban ennél szerényebb, nagyjából az előző éves inflációnak megfelelő emelést tudtak érvényesíteni. Felmérésünkben gazdasági várakozásaikról is kérdeztük a PR-ügynökségek vezetőit: relatív többségük a teljes árbevétel stagnálására vagy szolid, 5-10 százalékos növekedésére, ezen belül pedig a PR-díjbevételek markánsabb, akár 10-20 százalékos bővülésére számított.”

Az MPRSZ óradíjfelméréséről

A 2025 harmadik negyedévében végzett kutatásban résztvevő ügynökségeket ezúttal is teljes árbevétel és PR-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba. Ennek megfelelően
• a teljes nettó árbevétel alapján évi 200 millió forintig kis (33%), 200-500 millió forint között közepes (27%), 500 millió forint fölött pedig nagy (40%) méretűnek minősül egy ügynökség, míg
• a tisztán nettó PR-díjbevétel alapján évi 100 millió forintig kis (46%), 100-200 millió forint között közepes (20%), 200 millió forint felett nagy (34%) kategóriába tartozik.

Az eredményeket a PR-díjbevétel alapján szegmentálták. A Szövetség évente végzi el az óradíjfelmérést, amelynek 2024-es eredményei itt találhatók.

A vezetésben a folytonosság adott, a közgyűlés döntése szerint az előző ciklusban is tisztséget vállaló szakemberek – Sztaniszláv András elnök, Gáspár Bence alelnök, valamint Panulin Ildikó és Szántó Balázs – mellé Németh Flóra csatlakozott új elnökségi tagként.

A Felügyelő Bizottság elnöke Liptay Gabriella lett, az ő munkáját segíti FEB-tagként Bujáki Zsolt és Soós Eszter.

Az Etikai Bizottság elnöke ismét Vas Dóra, tagjai pedig Lennert Dániel, Ludvig Orsolya, R. Nagy András és Szinai Ádám.

Az elnökség deklarált célja, hogy hangsúlyosabban körvonalazza a szervezet szolgáltatásait a vállalati kommunikációs vezetőknek és az ügynökségek vezetőinek, miközben igazodási pontot kínál a szakmának olyan etikai kérdésekben is, mint a mesterséges intelligencia használata vagy a fake news, a deepfake-ek és a tényellenőrzés. A magas szakmai minőség biztosítása érdekében az MPRSZ megerősíti a nemzetközi normák alapján működő ügynökségi (Consultancy Management Standard, CMS) és egyéni (Continuing Professional Development, CPD) szakmai minősítési programokat, emellett továbbra is részt vesz olyan PR-listák összeállításában, mint a TOP50 vagy a Signature40.

A public relations terület – a többi kommunikációs szakmához hasonlóan – nagy figyelmet szentel az utánpótlás-képzésnek, hiszen mind a megbízói, mind az ügynökségi oldal várja a lelkes, elkötelezett és szakmailag kiváló fiatalokat, akik a garancia arra, hogy a pr-hivatás évtizedek múlva is megtartsa jelentőségét és vonzását. Két éve az MPRSZ ingyenessé tette a tagságot a diákok számára, évente megrendezi a Next Generation PR World Cup-ot a 35 év alatti szakembereknek, idén pedig egy hackathon rendezvényt is terveznek. A Szövetség 2025-ben elindítja a Next Gen Meet programot, amely során a szakirányú tanulmányokat folytató hallgatók betekintést kapnak ügynökségek és nagyvállalatok kommunikációs csapatainak munkájába.

Folytatódik a szövetség havi szakmai és networking rendezvénysorozata, a Drinks&Links – ennek idei első eseménye január 30-án lesz –, illetve az MPRSZ számos konferencián képviseli a szakma érdekeit.

Új program lesz a „Közelebb a médiához” sorozat, idén 4 szerkesztőségbe látogathatnak el az érdeklődő kommunikációs szakemberek, így hozza az MPRSZ egymáshoz közelebb az újságírókat és a kommunikációs szakembereket.

A tagozatok nagyon jól működtek a korábbi években, mert terepet biztosítanak az azonos érdeklődésű szakemberek együttműködése számára. A jelenleg aktív három tagozat (employer branding, kríziskommunikációs, kulturális) mellett elindul a belső kommunikációs tagozat is.

„Az elmúlt években sikerült megszilárdítani az MPRSZ-t, letenni több program alapját, és sikerrel növeltük a taglétszámot.” – mondta el Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke. – „Úgy érzem, támogató szakmai közegben kezdheti meg munkáját az elnökség. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy ismét erős, kiváló szakembereket összefogó Felügyelő Bizottsággal és Etikai Bizottsággal kezdjük meg a következő 2 éves ciklust. Számítok mindenki aktív részvételére.”

A szervezet új képviselőinek listája

Elnökség:
• Sztaniszláv András, elnök
• Gáspár Bence, alelnök
• Ludvig Orsolya, elnökségi tag
• Panulin Ildikó, elnökségi tag
• Szántó Balázs, elnökségi tag

Etikai Bizottság:
• Vas Dóra, EB elnök
• Fieszl Zsuzsa, EB tag
• dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna, EB tag
• R. Nagy András, EB tag
• Szabó Hedvig, EB tag

Felügyelő Bizottság:
• Teremi Balázs, FEB elnök
• dr. Bende Máté, FEB tag
• Soós Eszter, FEB tag