A külpiacokon a technológiai feltételeken túl úgy lehet sikeres egy cég, ha az adott piacot belülről is érti. Ismeri az ottani trendeket, folyamatokat, médiafelületeket, a versenytársakat, a licitversenyt az adatalapú hirdetési rendszerekben. Ezeknek a feltételeknek legjobban egy helyi kapcsolatokkal is rendelkező ügynökség tud megfelelni, ez volt a 100%-ban magyar tulajdonú Intren megközelítése a német befektetés esetén is.

„A digitális kommunikációs világban nem kellene, hogy az országhatárok valóban határokat jelentsenek a magyar cégeknek. Azonban azt tapasztaljuk, hogy a megfelelő helyi tudás és tapasztalat bázis híján nem mernek lépni, vagy nem lesznek sikeresek külföldön – hangsúlyozza Gandera Balázs, az Intren alapító-ügyvezetője. “Ezzel szemben a külföldi cégek folyamatosan jönnek a magyar piacra és a hazai vásárlókat célozva generálnak forgalmat maguknak” – fűzi hozzá.

A nyugat-európai gazdaság kihívásai ellenére is a DACH régió fontos és kecsegtető célpiac a magyar vállalkozásoknak, főleg a növekedési fázisban lévő startupok, valamint többek között a gépgyártás és ipari automatizálás, az IT és szoftverfejlesztés, az élelmiszer és agráripar, az építőipar, valamint a logisztika és szállítmányozás szegmenseiben működő cégek számára. 2024-ben az INTREN csapat megnyitotta irodáját az Egyesült Arab Emírségekben, és Németország volt a következő lépés.

„Elkötelezettek vagyunk, hogy azokat a leghatékonyabb, legmodernebb digitális lehetőségeket, amik elérhetők jelenleg a piacon, elhozzuk a magyarországi vállalatoknak. Mindezt úgy, hogy nekik ne kelljen ehhez egy nemzetközi tanácsadó céget megbízni csak azért, hogy versenyképesek lehessenek az adott piacon. Azzal, hogy most már Németországban is van egy bázisunk, valóban profi és ügyfélre szabott szolgáltatásokat tudunk nyújtani partnereinknek” – emeli ki Gandera Balázs.

Az INTREN ügyvezetőjével először 2023 októberében beszélgettünk a Márkamonitor rádióműsorában, majd egy évvel később  Gandera Balázs és Bakóczy Bence, az online hirdetési csapat vezetője volt a vendégünk a stúdióban. 

Megkérdeztünk számos online vállalkozót, és feltártuk azokat a kritikus területeket, ahol a legtöbb bizonytalanság és kockázat jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk az öt leggyakoribb félelmet, amellyel az e-kereskedők szembesülnek az online marketingben, és gyakorlati megoldásokat kínálunk arra, hogyan kerülhetők el ezek a csapdák, hogy a hazai e-kereskedők ne maradjanak le a külföldi versenytársaktól.

1. Biztos, hogy jó adatokat nézünk, és jó adatok alapján hozunk döntéseket?

Az e-kereskedelem motorja az adat. A kampányok eredménye a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia korában alapvetően azon múlik, milyen adatokkal „tanítjuk be” a Google vagy a Facebook algoritmusait. Ha a weblapunk adatait szolgáltató Google Analytics 4 (GA4) nem megfelelően van beállítva, a rendszer félrevezethet – ez pedig olyan, mintha vakon próbálnánk navigálni egy autópályán. A helytelenül mért adatok nem csupán a kampányok hatékonyságát rontják, de hosszú távon is rossz irányba terelhetik az üzleti stratégiát.

A Google Shopping- és PMax-kampányok, amelyek ma uralják az e-kereskedelmi hirdetéseket, rendkívül érzékenyek az adatokra. Ha a bemeneti adat hibás, akkor a kampányalgoritmusok még a legfejlettebb AI-megoldások ellenére is hibás döntéseket hoznak.

Márpedig a legtöbb e-kereskedő nem 100 százalékig biztos benne, hogy jó adatokat lát a rendszereiben, a hibás adatokon alapuló döntések pedig könnyen többmilliós veszteséget okozhatnak. Kiemelten fontos ezért, hogy ellenőrizzük a GA4-beállításokat. Az adatok pontossága nem csupán a jelenlegi kampányokra, hanem a jövőbeli növekedési lehetőségekre is hatással van.

2. Gyakran több rendszert is használnak hirdetésekhez. Ilyenkor felmerül a kérdés: biztosan a megfelelő módon értékeljük ki ezeket az aktivitásokat?

Ez az adatok pontosságának egy specifikus esete, amely különösen fontos akkor, ha egy webáruház több marketingcsatornát is használ. Ma már a legtöbb online vállalkozás nem egyetlen eszközre (például Google Ads) támaszkodik, hanem több csatornát von be, mint például közösségimédia-hirdetések, e-mail marketing vagy influencer-együttműködések.

A különböző marketingcsatornák teljesítményének megfelelő mérése kritikus fontosságú a sikeres kampányok érdekében. Ha nem látjuk pontosan, melyik csatorna hozza a legjobb eredményeket, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem optimálisan allokáljuk a marketing-költségvetést. Ez pénzügyi veszteséghez vezethet, mivel olyan csatornákra költhetünk többet, amelyek valójában kevesebbet tesznek hozzá a teljes bevételhez.

Kihívások a többcsatornás marketing mérése során:

1. Attribúciós problémák: Sok esetben nehéz pontosan meghatározni, hogy egy vásárlás melyik csatornának köszönhető. Például ha egy felhasználó először a közösségi médiában találkozik a termékkel, majd a Google keresőn keresztül vásárolja meg, hogyan értékeljük a közösségi média hozzájárulását a tranzakcióhoz? Az „utolsó kattintáson” (last click) alapuló attribúció sokszor félrevezető lehet, mivel alulértékeli a korábbi csatornák szerepét a vásárlási folyamatban.
2. Több platform adatelemzése: Az egyes csatornák különböző mérési metrikákat alkalmaznak, és ezek összehangolása gyakran kihívást jelent. A Google Ads, a Facebook Ads Manager vagy más hirdetési rendszerek és a Google Analytics mind különböző adatokat szolgáltatnak, amelyeket nehéz egy egységes képbe integrálni.

Erre is vannak a piacon elérhető eszközök, melyek segítenek a marketing-költségvetés optimalizálásában, használatuk révén tudni fogjuk, mely csatornák generálják a legnagyobb megtérülést.

A makrogazdasági helyzet miatt, amikor minden forintnak nagyobb a jelentősége, még fontosabbá válik, hogy a többcsatornás marketingaktivitásokat pontosan mérjük és értékeljük.

3. Használjuk ki a 20 százalék kedvezményt a Google Shopping-kampányoknál, és tartsuk is meg vagy még inkább fektessük be a pénzt!

A Google Shopping- és a feedalapú PMax-kampányok nagy lehetőségeket rejtenek, de a verseny egyre élesebb. A CSS- (Comparison Shopping Service) szolgáltatók révén azonban 20 százalékos kedvezmény érhető el, ami jelentős megtakarítást jelent. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden CSS-szolgáltató 20 százalékos kedvezményt kap a kattintási árakból, hogy versenyképes legyen a Google saját szolgáltatásával szemben.

A legtöbb ilyen szolgáltatás a rajta átfolyó hirdetési költség valamennyi százalékát kéri el (rendszerint 1–5 százalék között), ami egy induló webshopnál valószínűleg nem nagy összeg, de ahogy skálázódnak fel a kampányok, úgy lesz ennek a szolgáltatásnak a díja egyre vaskosabb, miközben léteznek fix díjas szolgáltatók is, amelyek ugyanúgy elérhetőek a hazai webshopok számára. A Nyugat-Európában az egyik legelterjedtebb szolgáltató havidíja például mindössze 19 euró, ami azt jelenti, hogy ha a jelenlegi CSS-szolgáltató csak 1 százalékot kér el a költés után a szolgáltatásért, akkor 760 ezer forintot meghaladó költésnél máris versenyhátrányba kerültünk, hiszen ugyanezt olcsóbban is meg tudtuk volna venni, így több pénz maradt volna nálunk.

Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen CSS-szolgáltató felé nincs kitettsége az e-kereskedőknek, mert a termékeket kezelő Merchant Centert nem érinti, hogy kivel dolgoznak együtt. Vagyis ha valamilyen technikai probléma lépne fel, vagy egyszerűen csak szeretnének váltani, ezt bármikor megtehetik anélkül, hogy a termékeik megjelenésével bármi gond lenne.

4. Biztos, hogy nem lehet többet kihozni a feedalapú hirdetésekből? Ne csak a Google-ön vagy a Facebookon használjuk őket!

A legtöbb webshopmotor képes valamilyen adatfolyamot (feedet) generálni az összes termékről, ami megosztható a hirdetési szolgáltatókkal. Egy jól optimalizált termékfeed aranyat ér. Nem elég, ha csak a Google Shopping- vagy a Facebook-kampányainkat tápláljuk vele – sokkal több potenciál rejlik ebben az eszközben. A modern e-kereskedők egyetlen feeddel több platformot is képesek meghódítani. A termékeink így egyszerre jelenhetnek meg több csatornán, anélkül, hogy mindenhol külön-külön kellene gondoskodnunk az adatokról.

Egyetlen jól felépített feed segítségével ugyanazokat a termékeket promotálhatjuk különböző platformokon, például az Árukeresőn, a Criteón vagy az Olcsóbbat.hu-n. A siker titka itt a konszolidáció: egy feed mind felett, amely képes automatizáltan továbbítani az árakat, készleteket és egyéb információkat, minimalizálva az adminisztratív terheket.

Igen ám, de egy jól felépített általános termékfeed és annak a különböző csatornákra való megfeleltetése sok fejlesztői kapacitást emészthet fel. Hogy ezt elkerüljük, „kötelezően ajánlott” valamilyen feed management eszközt használni. Egy ilyen eszközzel fejlesztői segítség nélkül lehet módosításokat elvégezni a termékfeedben, ami megkönnyíti az új csatornákra való belépést (Árukereső, Olcsóbbat.hu, Pinterest stb.), és a feed optimalizálásában is segít, hogy a meglévő kampányok is jobban teljesítsenek.

5. A Google PMax-kampányok optimalizálása: valóban mindent kihasználunk?

Gyakran előfordul, hogy a Performance Max (PMax)-kampányok elindításuk után csak a minimális beállításokkal futnak, pedig ezek messze nem tükrözik az ideális állapotot. A PMax-kampányok akkor működnek igazán hatékonyan, ha megfelelően kihasználjuk az Google AI által kínált lehetőségeket, és pontosan beállítjuk a kampány paramétereit.

Mi az, ami elengedhetetlen a PMax-kampányok sikeréhez?

1. Termékek szegmentálása: Fontos, hogy a termékeket szegmentáljuk, lehetőleg árrés alapján. Így nem minden terméket vonunk ugyanazon licitálási stratégia alá, hanem a profitabilitás alapján optimalizáljuk a kampányokat. Egy magasabb árrésű termék esetén például nagyobb költést is megengedhetünk, míg alacsonyabb árrés esetén óvatosabb stratégiát kell alkalmazni.
2. Adatok táplálása minden szegmentációhoz: Az AI-t csak akkor tudjuk megfelelően irányítani, ha minden egyes szegmenshez releváns adatokat biztosítunk. Az adatvezérelt kampányok segítik az algoritmust, hogy jobb döntéseket hozzon, például melyik célcsoport számára melyik terméket érdemes megjeleníteni, és milyen kreatívokat használjon.
3. Megfelelő mennyiségű kreatív: Minden szegmeshez kapcsolódóan megfelelő mennyiségű és minőségű kreatívot kell biztosítani. Az AI akkor teljesít igazán jól, ha többféle képi és szöveges anyagból válogathat, így hatékonyabban tudja optimalizálni a hirdetések teljesítményét. Fontos, hogy ne csak megfelelő mennyiségű, de tartalmilag is valójában változatos kreatívok álljanak rendelkezésre.

A megfelelő termékszegmentáció, adatalapú irányítás és a kreatívok optimalizálása együttesen nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a PMax-kampányok a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák.

A fenti félelmekből jól látszik, hogy az online marketing komplex terület, amely tele van kihívásokkal. Ha biztosra szeretnél menni az online marketingedben, ne habozz! Látogass el az ekertippek.hu oldalra, és vedd fel velünk a kapcsolatot!

Szerző: Bakóczy Bence Balázs | Head of PPC | INTREN

E-mail: bence.bakoczy@intren.hu

Az év utolsó két hónapja a kereskedelem, és ezen belül az e-kereskedelem kiemelkedően fontos időszaka. Mára megszoktuk, hogy szinte bármit megvehetünk online, de az e-commerce valójában alig két évtizede van velünk, és itthon csak az elmúlt négy-öt évben kezdték tömegek használni. Beszélgetésünket egy kis történeti áttekintéssel kezdjük: hogyan indult hazánkban az e-commerce, melyek a fontosabb trendek itthon és külföldön, milyen a magyar cégek súlya, szerepe a hazai piacon, mi a helyzet a konkurenciával?

Megbeszéljük azt is, mire figyeljen, aki e-kereskedelmi vállalkozást akar alapítani (már amennyiben érdemes még egy telített piacon), és sokat beszélünk a sikeres tevékenység legfontosabb faktoráról, az adatról.  Megpróbáljuk összefoglalni, hogyan lehetünk valóban sikeresek a piacon, mitől lehetünk jobbak, mint mások.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Beszélgetésünk apropója az a téma, amelyet a szeptemberi Mesterséges intelligencia konferenciánk kerekasztal-beszélgetésében körüljártunk: hogyan alakítják át az AI megoldások az üzleti tevekénységet?

Mindenekelőtt: AZ AI csak egy újabb hype, mint nemrég a Metaverzum, a kriptovaluták, az NFT, vagy valódi változást jelent? Hogy áll Magyarország a digitális fejlesztések szempontjából? Mi legyen a benchmark, hol a helyünk a szomszédokhoz képest?

Az AI előretörése a marketingben azt okozza, hogy minél jobb adatokkal tudod „etetni” az algoritmusokat, annál jobban marketingelsz. Hogy bánnak a magyar cégek a saját (úgy nevezett 1st party) adatvagyonukkal?

Mekkora invesztícióra van szükség, ha valóban hatékony AI/ML alapú megoldásokat akarunk használni? Megvehetjük azt, ami pár éve csak az Amazonnak meg az Ebaynek volt elérhető? Éles a verseny, és könnyű lemaradni. Tudunk más kárán tanulni?

Végül kitérünk arra is, milyen változások jöhetnek a közeljövőben. Merre tart a szabályozás, a fejlesztések?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Novák Péter februárban távozott a Dentsu Hungary vezérigazgatói pozíciójából, karrierjét média oldalon, a Httpool by Aleph hazai leányvállalatának vezetőjeként folytatja. A munkahelyváltása szektorváltást is jelentett, amely miatt IAB elnökségi tagsági megbízatása megszűnt, de továbbra is az IAB Adex Munkacsoportjának vezetője marad.

Gandera Balázs 2008 óta foglalkozik digitális kommunikációval; eredeti szakmája szerint mérnök-informatikus, későbbi tanulmányai során közgazdász MBA diplomát szerzett. 2008 óta az INTREN vezetője, amely hazánk egyik élenjáró, független digitális tanácsadó ügynökségeként saját hirdetési, analitikai, social media, SEO és martech csapattal szolgálja ki partnereit.

Balázs tavaly december óta vezeti a kezdeményezésére megalakult PPC Munkacsoportot, amelynek többek között az is célja, hogy segítse a kvalifikált munkaerő és a cégek egymásra találását, illetve a hazai PPC terület független szereplőinek munkáját olyan állásfoglalásokkal és jogi kérdések körbejárásával támogassa, amelyekre önállóan nincs kapacitásuk.

Sopov István, az IAB Hungary elnökségének vezetője az IAB Hungary júniusi taggyűlésén  megköszönte Novák Péter eddigi elnökségi munkáját, miközben kiemelte, nagyon örül annak, hogy Péter továbbra is fontos szereplője marad a szervezetnek. Gandera Balázs kinevezéséhez gratulálva izgalmas, eredményes munkát kívánt számára az IAB Hungary elnökségében is.

Kétkörös tenderen nyerte el az E.ON Hungária Csoport újabb megbízását az Intren. A tender során az energiavállalat olyan partnert keresett, melynek tevékenységében az adatvezérelt működés kiemelkedő szerepet tölt be.

„Újító és agilis szemlélettel segítik munkánkat, hogy szolgáltatásaink minél több emberhez eljuthassanak és ez a konverziókban is megmutatkozzon” – mondta Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Csoport márka- és marketingvezetője.

„Nagy lelkesedéssel dolgozott a csapat a tenderen, mert az E.ON-nál minden adott, hogy összeálljon egy teljes digitális ökoszisztéma, ami megfelelően támogatja az üzleti célokat. Sok feladat áll előttünk, de nagyon motiváló, hogy ilyen széles eszköztárat vethetünk be a siker érdekében” – fűzte hozzá Gandera Balázs, az Intren alapító ügyvezetője.

Az Intren a megállapodás szerint az adatalapú performance/PPC hirdetésekért, a konverziós ráta-optimalizálásért és -analitikáért, ezen belül is a konverzióoptimalizálásért, multivariáns tesztelésért és a digitális ökoszisztéma fejlesztésért felel. Emellett az ügynökség végzi el a SEO-val kapcsolatos feladatokat, és látja el a digitális grafikai munkákat is.

A megbízás 2023 év végéig szól.