Reigl és Hantai a II. világháború idején járt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol szoros barátság alakult ki közöttük. Számos alkalommal együtt állítottak ki és vettek részt különböző alkotói táborokban is. Az iskola után, Szőnyi ajánlásával és az akkori Római Magyar Akadémiát vezető Kardos Tibor meghívására ösztöndíjat kaptak, és 1947-48-ban együtt mutatkoztak be több római kiállításon. Hantai a vasfüggöny leereszkedése után nem tért haza Rómából, Párizsba költözött. Judit még visszajött, de 1950-ben ő is Párizsba szökött, hogy szabadon alkothasson. Hantai André Bretont megismerve csatlakozott a szürrealisták csoportjához, 1953-ban pedig már a szürrealisták galériájában, az L’Etoile Scellée-ben állított ki, ahová Reigl Juditot is beajánlotta. Reigl kiállított műveinek többsége azonban már itt is az absztrakció stíluselemeit viselte magán, nem akart csatlakozni a csoporthoz, az ő útja a szürrealizmuson túllépve, már az absztrakció felé vezetett. Hantai is követte hamarosan. Az 50-es évek elején már Párizsban is ismerik az Amerikából induló absztrakt expresszionizmust, amit Franciaországban tasizmusként emlegetnek. Ezt a vonalat képviseli Pierre Soulages, Serge Poliakoff, Jean Dubuffet, Georges Matthieu.) Reigl és Hantai ekkor még egy úton járt, a francia művészcsoport tagjaiként szerepeltek több neves nemzetközi kiállításon.

Magyarországon eközben a tiltott művészek közé sorolta őket a „szakma”, nem vettek róluk tudomást, műveiket itthon néhány csoportos kiállításon kívül az ezredfordulóig nem is nagyon lehetett látni. Mára azonban már mindkét művész életműve elfoglalta méltó helyét a hazai és nemzetközi művészettörténetben és műkereskedelemben: a 2008-ban elhunyt Hantai életművét az egyik legbefolyásosabb nemzetközi galéria, a Gagosian képviseli. Reigl Judit  rendszeresen szerepel a legtekintélyesebb galériák, múzeumok kiállításain, a világ vezető aukciós házak presztízs árverésein.

A Kálmán Makláry Fine Arts 2005 óta állítja ki a két művészt Budapesten és a világ nagy művészeti központjaiban,  legátfogóbb monográfiájukat is a galéria publikálta. A mostani, Falk Miksa utcai bemutató korai korszakukat, lelki és művészi rokonságukat állítja párhuzamba.

A Gagosian a legnagyobb modern művészek, – többek mellett Georg Baselitz, Andreas Gursky, Anselm Kiefer, Jeff Koons, Takashi Murakami, Ed Ruscha, Richard Serra– képviselője, és számtalan fontos műkereskedelmi központban, New Yorkban, Los Angeles-ben, San Franciscóban, Londonban, Párizsban, Genfben, Bázelban, Rómában, Athénban és Hong Kongban vannak kiállítótermei. Piaci pozíciója és több évtizedes nemzetközi tekintélye garancia arra, hogy Hantai ázsiója pár éven belül világszerte felértékelődik, pedig a 4.4 millió eurós ( 1.460.000.000 forintos) rekord árával már most is a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik.

A jelentős alkotók hagyatékáért és képviseletéért kemény harcok folynak a nemzetközi sztár galériák között a világ műkereskedelmi piacán. Hantainak halála után a legjelentősebbek, – pl. a New York-i Paul Kasmin, a Mnuchin Gallery vagy a londoni Timothy Taylor galéria – rendeztek kiállításokat, de most úgy tűnik, Larry Gagosiannak sikerült elhalászni a nagy értékű hagyatékot a többiek elől.

Az októberi párizsi kiállítás megnyitóval párhuzamosan, szeptember 26-án  Budapesten, a Kálmán Makláry Fine Arts galériában is nyílik egy Reigl Judittal, a másik világhírű magyar művésszel közös Hantai Simon kiállítás. A Kálmán Makláry Fine Arts galéria Hantai és Reigl, a két meghatározó magyar származású absztrakt művész életművét magyar, angol és francia nyelvű monográfiákban dolgozta fel, és alkotásaikat 2005 óta rendszeresen kiállítja nemzetközi művészeti vásárokon és a Falk Miksa utca galériában.