Rég nem látott helyzet alakult ki a fővárosi albérleti piacon, aminek a lakástulajdonosok lehetnek a nyertesei. Az elmúlt hetekben egyre több tulajdonos szembesülhet azzal, hogy a megüresedett ingatlanát az eddigieknél jóval – elhelyezkedéstől és felszereltségtől függően akár százezer forinttal – drágábban tudja kiadni úgy, hogy ezért tulajdonképpen semmi extrát nem kell tennie.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint egyértelműen kijelenthető, hogy többen keresik a kiadó, mint az eladó lakásokat jelenleg Budapesten. Ennek hátterében az állhat, hogy sokan úgy vélik, hogy nem éri meg hitelt felvenni.

„Túl sokáig hallgatta mindenki, hogy drágák a hitelek. A kamatok tavaly valóban kilőttek, az év végén már 10 százalék felett voltak, de azóta elindult egy markáns csökkenés. Most tartunk 8 százalékos kamatlábaknál, ami már az egészséges kategóriához tartozik, ám ez az információ lassabban jut el tömegekhez. Ez az egyik oka, hogy a többség az albérleteket tartja jelenleg biztonságosabbnak” – mondta a szakember.

40-50 ezer forinttal is többet kifizetnek egy albérletért

Mivel a kínálat nem nőtt az albérletek esetében, de a kereslet számottevő, ezért az árak is elkezdtek felfelé korrigálni, ráadásul az érdeklődők hozzáállása is rásegít arra, hogy a drágulás tartósabb legyen. Gadanecz Zoltán arról beszélt, az érdeklődők tisztában vannak vele, hogy olcsón nem kapnak olyan albérletet, ami tényleg jó is, ezért hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni.

„Az emberek akár 40-50 ezer forinttal több pénzt sem sajnálnak egy olyan ingatlanért, amely minden paraméterében megfelel az igényeknek, és ahová tényleg szívesen mennek haza munka után. Az otthonukra hajlandóak többet áldozni a bérlők és inkább máson próbálnak spórolni” – mutatott rá.

Hogy mit hozhat a jövő, az a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint több tényezőn múlik. Egyrészt a nyár második felétől, a tanév kezdetének közeledtével körvonalazódhat egy újabb áremelkedés, ezt viszont ellensúlyozhatja, ha a csökkenő kamatok mellett elkezd helyreállni a piac és többen döntenek a vásárlás mellett is.

Ingatlanvásárláskor számtalan tényezőre kell odafigyelniük a vevőknek, kezdve onnan, hogy mennyire zajos a környék, folytatva azzal, hogy milyenek a tulajdoni viszonyok, egészen a fizetendő terhekkel bezárólag. A nagy koncentrációban viszont sokan hajlamosak megfeledkezni a lakásvásárlói etikettről, ami alapjaiban határozhatja meg, hogy miként alakul az adásvétel.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint vannak olyan elengedhetetlen, sokszor természetesnek vett szabályok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Példaként említette, hogy a lakás bejárásakor húzzunk lábzsákot és mindig érkezzünk időben, hiszen már ezzel is a megbízhatóság érzetét erősítjük a tulajdonosban.

A szakember kiemelte, miután megnéztük az ingatlant, nagyon fontos, hogy a helyszínen soha ne minősítsük azt az első benyomás után, mert saját magunknak tehetünk ezzel keresztbe.

„Tilos véleményt formálni rögtön a legelején, akár pozitív, akár negatív tapasztalatokkal gazdagodtunk. Diplomatikusnak kell maradnunk, mert könnyen kicsúszhatnak olyan gondolatok is a szánkon, amelyeket esetleg a későbbiekben megbánnánk. Ha túlzottan dicsérjük az ingatlant, nehezebb lesz alkudni az árból, ha pedig lehúzzuk azt, akkor a tulajdonos kevésbé szívesen tárgyal majd velünk a továbbiakban, ami akár az adásvételt is meghiúsíthatja” – mutatott rá.

Bízzuk ingatlanosra a visszajelzést

Gadanecz Zoltán megjegyezte, teljesen felesleges megkérdezni azt is a helyszínen, hogy mi az utolsó ár, amit az eladó elfogadhatónak tart, hiszen a fejében már kialakult egy kép, amin aligha fog csettintésre a kedvünkért megváltoztatni.

„Nem szabad számokat kimondatni a tulajdonossal, mert nemes egyszerűséggel hátrányos tárgyalási helyzetbe kerülünk. Ekkor még nem tudhatjuk, meddig szeretnének még benne lakni, milyen feltételek mellett lehet beköltözni, ami a továbbiakban tárgyalási alapot jelenthet és az árat is markánsan alakíthatja” – fogalmazott.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint emiatt is érdemes szakértői segítséget kérni. A bejárást követően az ingatlanossal tudjuk egyeztetni, melyek azok a komolyabb tételek, amelyekre esetleg még költeni szeretnénk a vásárlást követően, és ennek tudatában tudunk alkudni is az irányárból.

Szót ejtett arról is, az etikett része, hogy az érdeklődők visszaszólnak a tulajdonosnak a döntésükről, akár érdekli őket komolyabban a lakás, akár nem. Ez viszont nemleges válasz esetén sokszor elmarad, mert nehéz anélkül közölni ezt, hogy ne bántanánk meg vele az eladót. Az ingatlanosok viszont ezeket a feladatokat is ellátják és megadják a megfelelő visszajelzést a tulajdonosnak.

Gadanecz Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, a lakásvásárlóknak nem érdemes határidőt adni arra vonatkozóan, hogy mikor szólnak majd vissza, hiszen általában nem csak egy ingatlant tekintenek meg, és ha beesik egy újabb potenciális lakás, akkor újra és újra tolódik ez az időpont, ami miatt az érdeklődő egy idő után már nem lesz komolyan vehető.

Fotó: Steven Ungermann/unsplash.com

2012 óta folyamatosan drágulnak az ingatlanok az egész országban, az elmúlt két-három évben pedig meredeken kezdtek emelkedni az árak a piacon. Sokan azt jósolták, hogy a koronavírus-járvány kitörésének évében elérhetjük a plafont, de nagy meglepetésre az árak ismét emelkedni kezdtek és ez a tendencia azóta is tart.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa közölte, mindenki számít arra, hogy valamikor tetőznie kell az ingatlanpiacnak. Az előző esztendőkből kiindulva nyáron biztosan lesz szerinte egy megtorpanás, azt viszont nehéz megjósolni, hogy innen lefelé fordulnak-e majd az árak.

„A pénz keresi helyét. Ha megnézzük az elmúlt két évtizedet, 2005-2006-ban még 11 százalék körül volt a forint alapú hitelek kamata. 2012-ben ez az arányszám 6-7 százalékra csökkent, 2020 végére pedig egészen 3 százalékig esett. Mindent összevetve a mostani 5 százalék még mindig kiemelkedően jónak számít. Lakásvásárlásra olcsó hitelt lehet felvenni és ezzel élnek is a magyarok, akik hagyományosan szeretik ingatlanban tartani a pénzüket. Ez pedig pörgeti a piacot” – magyarázta.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy akinek van pénze, annak az ingatlanbefektetés a legjobb megoldás, nem nagyon van más, hasonlóan jó lehetőség. Az állampapír pár százalékos biztos hozamot hoz ugyan, de akik részvénycsomagokba vásárolták be magukat és alapkezelőknek adták a pénzüket a pandémia előtt, akár 20 százalékot is veszíthettek pénzükből. Ehhez képest egy ingatlanvásárlás a bérbeadással együtt 30 százalékos hasznot is hozhat éves szinten, ráadásul kisebb kockázattal.

100-200 ezer forinttal még drágulhat a négyzetméterár

Gadanecz Zoltán arról is beszélt, az infláció és az építőanyagárak emelkedése is rátesz egy lapáttal a drágulásra. A kivitelezők biztonsági játékot játszanak, felüláraznak, ezért mindenki más is felüláraz, nincs árverseny.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa példaként említette, hogy míg egy év ezelőtt Budapesten és a Balaton a jobb adottságú ingatlanoknál 750 ezer forintos négyzetméteráron lehetett vásárolni egy újlakást, ez mostanra egymillió forint fölé emelkedett.

„Fél év alatt újabb 100-200 ezer forintos áremelkedés is lehet a felkapott területeken négyzetméterenként, ebből is pontosan látszik, miért a legjobb befektetés jelenleg az ingatlan. Ez a drágulás várhatóan nyárig tart, aztán beköszönt az uborkaszezon, amikor kevésbé van mozgás a piacon. Hogy utána merre indul tovább, azt most még korai lenne megtippelni” – zárta szavait.

Miután tavaly márciusban megjelent a koronavírus Magyarországon, szinte sosem látott ütemben kezdtek el csökkenni az albérletárak. Az egyetemek bezártak, sokan vesztették el a munkájukat, ezért rengetegen költöztek haza akár vidékre.  Ráadásul az addig Airbnb-s rövidtávú kiadásban érdekelt tulajdonosok ingatlanjai is megjelentek a piacon, hiszen eltűntek Budapestről a turisták.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a belvárosban feleződtek az albérletárak, és még most is 20-30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni egy lakáshoz, mint egy évvel korábban.

„Például egy V. kerületi lakást, amiért tavaly januárban akár 200 ezer forintot is el lehetett kérni havonta, most 150-160 ezer forintért lehet kiadni, ami már sokkal jobb arány, mint a járvány kezdetén volt, de még most sem közelíti meg a rekordszinteket” – magyarázta a szakember.

Mindenki beletörődött a helyzetbe

Mint fogalmazott, a legnagyobb probléma az albérletpiacon sokáig az volt, hogy az ingatlantulajdonosok négy-hat hónap alatt fogadták csak el a brutális árcsökkenést, addig próbálták visszatartani a lakásokat. A körülményekhez mostanra mindenki sikeresen alkalmazkodott, normalizálódott a helyzet.

„Nincs már zúgolódás, a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint alapon a legtöbben inkább kiadják nyomott áron az ingatlanjukat. Az egész nyár ráment, hogy ezt a fejekben sikerüljön rendezni, de év végére egyértelművé vált: a járvány 2021-re is át fog nyúlni és nincs esély az azonnali drasztikus áremelésre” – mondta Gadanecz Zoltán.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szót ejtett arról is, hogy a rövid távú lakáskiadók számára még nagyobb volt a bevételkiesés, de idővel ők is ráeszméltek arra, hogy turisták híján nincs és egy darabig még nem is lesz kereslet az Airbnb-re. A szakember úgy véli, az albérletpiacon az árak a kereslet növekedéssel fognak visszaállni, de ez nem egy néhány napos folyamat lesz.

„A legtöbben fél, de akár egy éves időszakra is kiadták a lakásukat, tehát sok ingatlant elnyelt a piac. Komolyabb emelkedésre akkor lehet majd számítani, ha a diákok visszatérnek a fővárosba és a külföldi vendégéjszakák száma is emelkedni fog. Becsléseink szerint egy 3-6 hónap alatt zajló lassú folyamat lesz a turisták megjelenésétől számítva, mire az árak helyrerázódnak, hirtelen emelkedéssel nem kell kalkulálni” – zárta szavait.

Az energiahatékonyság az egyik legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módja az energiafogyasztás csökkentésére és a megtakarítások növelésére a lakossági, kereskedelmi és ipari ágazatban. A tapasztalatok szerint már nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is egyre többen odafigyelnek arra, hogy lakásuk korszerű nyílászárókkal, megfelelő szigeteléssel és modern fűtéstechnikai berendezésekkel legyen felszerelve, de nő a napkollektort és napelemet használók aránya is. Többek közt ennek fontosságára hívják fel a figyelmet a szakemberek március hatodikán, az Energiahatékonyság Nemzetközi Napján.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, az elmúlt évek trendje folytatódik, a koronavírus-járvány ellenére várhatóan idén is tovább javul a magyar ingatlanok energiahatékonysága. Ennek egyik legfőbb hajtóereje lesz, hogy egy kormányrendelet értelmében idén minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani, vagy csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha legalább BB energetikai osztályú besorolást szerez.

Már nem álom a nullás rezsi

A szakember úgy fogalmazott, az elmúlt évtizedben a potenciális vásárlók nagyobb figyelmet fordítanak arra az ingatlanpiacon, hogy milyen típusú lakást néznek, ennek hátterében pedig a legtöbbször az áll, hogy nullára szeretnék csökkenteni a rezsijüket, ez szerepel a távlati céljaik között is.

Ebbe a tendenciába illik bele, hogy a passzívházakat kezdik felváltani az aktívházak a piacon.  „A passzívházakat kis túlzással a gyertya fényével is fel lehet fűteni, ugyanakkor a szellőztetése egyáltalán nem megoldott. Ezzel szemben az aktívházak olyan okos rendszerekkel vannak felszerelve, melyek ugyanolyan jó hőszigetelést biztosítanak, az irodaházakból ismert légcserélő pedig folyamatosan biztosítja a térben a friss levegőt. Ez egy nagyjából 500 ezer forintos beruházás mindennel együtt, de két év alatt vissza is hozza az árát” – nyilatkozta Gadanecz Zoltán az Energiahatékonyság Nemzetközi Napján.

Emlékeztetett, folyamatosan emelkedik a napelemek és a napkollektorok száma is Magyarországon. Előbbi lényege, hogy előmelegíti a vizet, amit aztán kevesebb energiával kell felfűteni, utóbbival pedig komplett ingatlanok energiaszükségletét ki lehet elégíteni. Ugyanakkor hamarosan egy lényeges változás lép majd életbe.

„Jelenleg a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosai és az illetékes áramhálózati cég évente egyszer számol el egymás felé úgynevezett szaldó elszámolással, de ez 2024-től megszűnik, és a bruttó elszámolás váltja fel. Ennek értelmében amennyi pillanatnyi fölösleget termel majd egy háztartási erőmű, azt is köteles lesz átvenni a hálózati cég, ami jóval kevésbé lesz már kifizetődő” – magyarázta a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Végezetül megjegyezte azt is, hiába termel sok családnak pénzt a saját ingatlana, 80 százalékban erre egyáltalán nem tartanak igényt. A tulajdonosok megelégednek azzal, hogy nincs rezsijük, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy a visszatéríthető pénzt igényeljék az energiaszolgáltatóknál.

Fotó: Istvan Hernek  

A kormány tavaly ősszel jelentette be az új otthonteremtési támogatások sorát, így év végén  még azok is vártak az ingatlanvásárlással, akik  nem is igényelhetik a kedvezményeket. A keresletcsökkenés ugyanakkor csak átmeneti volt, sőt, 2020 utolsó két hónapjában dinamikusan emelkedett a megkötött előszerződések száma.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, az emberek túlnyomó többsége ingatlanba fekteti a pénzét, mert biztonságosnak ítélik a piacot. A járvány idején ugyan rengeteg volt a bizonytalanság, de ahogy haladunk a vége felé, egyre többen mernek majd ismét ingatlant vásárolni.

„Tavasztól egészen nyár végéig egy fokozatos élénkülésre számítok az ingatlanpiacon, őszre pedig a krízis előtti szintet ütheti az adás-vételek száma. Sokan eszmélnek rá arra, hogy minden félelmük ellenére nem jöttek ki vesztesen a járványból, az esetleges bevételkiesés sem okozott drasztikus változást az életükben, és újra mernek hosszú távra tervezni” – magyarázta Gadanecz Zoltán.

A szakember arról is szót ejtett, tapasztalatai szerint a járvány kezdete óta sok vásárló vár arra, hogy elkezdjenek csökkenni az ingatlanárak, de szinte kizárt, hogy ez megtörténjen.

„2021 harmadik negyedévében olyan nagy lesz a kereslet, hogy az magával húzza a kínálatot és így az árakat is, tehát ha valaki addig nem mer lépni, valószínűleg rosszabbul jár, mintha nyár végéig nyélbe ütné az üzletet. Az elkészült koronavírus-vakcináknak köszönhetően apránként elkezdhetünk haladni a régi életünk felé, és ez egyben azt is jelenti, hogy az ingatlanpiacra is visszatérnek majd a vevők” – értékelt a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A szakember ezzel kapcsolatban hozzátette, a nagyobb városokban munkahelyek is vannak, a kisebb települések lakói pedig helyben költik el a pénzüket, így élénkítik a gazdaságot. Éppen ezért nőhet az érdeklődés többek között a falusi CSOK iránt, mert sokan inkább vállalják azt is, hogy az agglomerációból járnak be dolgozni, mint lemondjanak a kertes házról.

Évekkel ezelőtt a bérleti piac egy balatoni nyaralóhoz hasonlított. Ha volt valakinek négy fala, amit ki szeretett volna adni, azt, az ingatlan állapotának és elhelyezkedésének megfelelő áron fejfájás nélkül meg tudta oldani, hiszen rengeteg jelentkező volt.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a helyzet 2019-re annyiban változott, hogy mindenki egyre emeli a bérlemények árát. A bérlők kifizetik a magasabb díjat is, de cserébe egyre magasabb igényeket fogalmaznak meg.

„Egy másfél szobás lakás ára a duplájára, 80-ról 160 ezer forintra emelkedett néhány év alatt, amiért a bérlők sokkal komolyabb nívót is várnak el. Az esetek többségében vagy a bérlő vállalja a kivett lakás felújítását egy nyomott bérleti díjért, vagy a tulajdonosnak kell tudomásul vennie, hogy ha magasabb árat szeretne, akkor az ingatlant szép, lakható, kifestett állapotban, esetleg bútorozottan kell a bérlő rendelkezésére bocsátania” – fogalmazott a szakértő.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa azt hangsúlyozza, hogy a lakás nem feladat, hanem a saját tér és a nyugalom terepe kell legyen. A bérlők végigdolgozzák a napot, és egy olyan minőségű ingatlanba szeretnének hazamenni aludni, ahol érzik, hogy nem a semmiért mentek reggel munkába.

Hozzátette, az utóbbi időben egyszerűsödött az adózás, aminek velejárója, hogy a számlázást és a tiszta jogviszonyt is elvárják a bérlők. Megemlítette az állagmegőrzés fontosságát is, például a fűtőberendezések és a klíma éves karbantartását elvárják a tulajdonostól, ennek költsége 10-15 ezer forintra is rúghat.

„Érdemes bérleti szerződésben kikötni, hogy mely költségeket kinek kell vállalnia. Persze ezt is bármikor újra lehet tárgyalni, ugyanúgy, mint a rezsi fizetés módját vagy a szerződés időtartamát ” – mondta Gadanecz Zoltán.

Az ingatlanpiac szép napjait éli, a válságból kilábalva folyamatosan nő a vásárlói kedv, a potenciális vevők pedig egyre több energiát fordítanak arra, hogy a lehető legjobb üzletet kössék. A trend azt mutatja, hogy a magyarok a könnyen fenntartható, gondozható, egyszerű alaprajzú lakásokat keresnek, és fontos számukra az is, hogy az ingatlant könnyen pénzzé lehessen tenni, azaz értékálló és forgalomképes legyen.

„A legnépszerűbb termékek a 2000-es évek eleje óta jellemzően az új építésű lakások, illetve a panellakásoknak is nagy keletje van, mert kiszámíthatók” – magyarázta Gadanecz Zoltán.

Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, a panel elosztása sokszor jobb, mint bármilyen új ingatlannak.

„A panel a barométere az ingatlanpiacnak, tehát megmutatja, hogy milyen irányban mennek az árak. Bár az utóbbi időszakban utolérték a hagyományos téglalakások értékét, most már egy ideje megállt a szárnyalásuk” – tette hozzá a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A szakértő ugyanakkor megjegyezte, a panellakások gumiszalaggal vannak hozzákötve az ingatlanpiachoz, tehát követni fogják a téglalakások árát, még ha most kicsit el is távolodott a kettő egymástól.