A Kananaskisban zajló G7-csúcs egyik kulcskérdése, hogy ki képes hatékonyan kommunikálni Donald Trumppal – Keir Starmer brit miniszterelnök csapata szerint ez a szerep őt illeti. Starmer a kanadai úton hangsúlyozta jó kapcsolatát az amerikai elnökkel, és célja, hogy közvetítőként lépjen fel Trump és a többi nyugati vezető között a legégetőbb geopolitikai kérdésekben: Ukrajna, Irán és a globális kereskedelmi háború ügyében – írja a Politico. Állítása szerint a brit védelmi kiadások növelése javította London tárgyalási pozícióját, ám több európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő – is hasonló ambíciókkal érkezett.

A csúcstalálkozón személyes kapcsolatok kerülnek előtérbe, Trump diplomáciája ugyanis elsősorban vezetőkkel való egyéni viszonyokra épül. Starmer már márciusi washingtoni látogatásakor is célzott testi gesztusokkal próbálta elnyerni az amerikai elnök szimpátiáját, amely állítólag gazdasági megállapodáshoz is vezetett. A brit kormány szerint ez a „love bomb” stratégia működik, de valódi eredmények – például a brit acél- és autóipart sújtó vámok eltörlése – még nem láthatók. Macron és Meloni szintén Trump bizalmát keresik: előbbi korábbi díszvendégként Bastille-napi parádéra invitálta az elnököt, utóbbi pedig a közöttük fennálló ideológiai közösségre támaszkodna, szoros kapcsolatot ápolva JD Vance alelnökkel is.

A G7-ek között azonban mély megosztottság mutatkozik a főbb geopolitikai törésvonalak mentén. Az izraeli–iráni háború gyors eszkalációja, az Ukrajna körüli fásultság, a Trump által indított globális vámháború, valamint a klíma és nemek közti egyenlőség kérdései nem hoznak egységet. A legtöbb tagállam támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, ugyanakkor sürgeti a feszültségek csillapítását.

A klímaváltozás és a társadalmi kérdések – mint a nők elleni erőszak – pedig egyáltalán nem szerepelnek a kanadai házigazdák prioritásai között. Az egységes zárónyilatkozat elmaradása valószínű, helyette a házigazda miniszterelnök fog közleményt kiadni a tárgyalások hangulatáról. Azonban Brüsszelben már felismerték, hogy a G7 formális egysége meggyengült, valójában G6+1 lett a szövetségből, ahol az európai vezetőknek kell átvenniük Trump és az Egyesült Államok helyét. Az Európai Uniónak ez a helyzet egyáltalán nem új, mert az elmúlt hónapokban mindenhol megpróbálták az USA vezető szerepét átvenni, azonban kérdés, hogy az oroszokkal szembeni szankciók vagy a közel-keleti tárgyalások megoldhatók-e az amerikaiak nélkül.

A konferenciát a Central Médiacsoport (CMCS) vezérigazgatója, Mészáros Kinga nyitotta meg rövid köszöntőjével, majd Bódy Gergő műsorvezető-riporter moderálásával a jelenlévő előadók – a CMCS kiadványainak főszerkesztői, kutatók, reklámpszichológus, szövegíró és stílustanácsadó – bevezették a hallgatóságot a férfi tartalomgyártás rejtelmeibe és engedtek bepillantást a specifikáció kulisszái mögé.

Az Inspira munkatársai által készített kvantitatív kutatásból kiderült, hogy a férfiakra és a nőkre vonatkozó fogyasztási szokásokkal kapcsolatban már rég nem akkora a különbség, mint amit a gendersztereotípiák feltételeznek.

Földi Miklós reklámpszichológus az emberi agy biológiai működésének segítségével mutatta be a férfi és női fogyasztási szokások közötti különbségeket. Mint azt az előadásból megtudhattuk: a férfiagyat a tesztoszteron irányítja, ez pedig feladatorientált szemléletet eredményez.

Ez az oka annak, hogy a pasik a hatékonyságra törekszenek, minél kevesebb idő alatt minél több mindent szeretnének teljesíteni. Ebből az következik, hogy az őket megcélzó kommunikáció esetében konkrét célokat érdemes meghatározni, több információt kell nekik egyszerűbb formában nyújtani, mint a hölgy fogyasztóknak, akiknek az agyát az ösztrogén vezérli, ami élményorientált működést eredményez.

Fábián Sándor, a Central Médiacsoport elemzési csoportvezetője előadásában kitért arra, hogy a férfiakat kihívás elérni az online térben, mivel kevesebb weboldalt látogatnak, azt viszont intenzívebben teszik, mint a nők. A szakember sok érdekes adatot osztott meg a hallgatósággal, például, hogy a CMCS az összes internetező férfi több mint háromnegyedét eléri, általuk 9,9 millió oldalletöltés érkezik a kifejezetten férfias, míg 27 millió az egyéb tartalmakra, amelyeket érdemes a hirdetőknek ugyancsak számba venni – erre többek között a címke alapú targetálást hozta fel egy szemléletes példa segítségével.

A konferencián a legtöbb férfit elérő termékek vezetői is megosztották tapasztalataikat. Szigeti Péter, a 24.hu főszerkesztője az Ady100 nevet viselő projektjüket mutatta be, míg Horváth Zsolt, a Vezess.hu főszerkesztője az online magazinolvasói réteg eloszlását ismertette, majd egy fél éven átívelő, négy minikampányból álló együttműködést osztott meg a hallgatósággal. Szentkirályi Balázs, a G7 vezérigazgatója saját felületük olvasótáborának alakulását mutatta be a kezdeti pillanatoktól a mai sikerekig, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic főszerkesztője pedig arról mesélt, hogy a tudás épp annyira érzéki örömöt válthat ki az emberben, mint a szex. Kálnoki Kiss Attila, a 24.hu sportrovatvezetője Baji Balázzsal beszélgetett a hazai sportolói márkaépítésről. A világbajnoki bronzérmes gátfutó a sikerei mellett mesélt a kihívásokról, a mélypontjairól, és azt is elárulta, hogy egy szponzori ajánlatnál számára az a legfontosabb, hogy emberileg és szakmailag is teljes mértékben azonosulni tudjon a márkával, illetve annak üzenetével.

Schiffer Miklós előadásában arra mutatott rá, hogy ahogy a világ változik és az aktuális élethelyzetek formálódnak, a hirdetések üzenetei is módosulnak. A stílustanácsadó megfigyelései szerint a férfiakat megcélzó hirdetések ma is a gentleman, a férfi, a macsó, az apa és a haver férfikép ötösét követik.

Nun Mónika szövegíró a férfi célcsoportra megírt sikeres marketingüzenet titkaiba vezette be a konferencia résztvevőit. Elmondása szerint fontos szem előtt tartani, hogy a vevő nem vállalathoz hűséges, hanem ahhoz az értékhez, amit a vállalat közvetít. A két nemnél más típusú szövegek váltják ki a kellő érzelmi hatást. A szakértő szerint a férfi cselekvőbb, így inkább igékkel fejezi ki magát, így ezek hatása erősebb és specifikusabb lesz, mint a nők által preferált leírószavaké.

Kerekasztal-beszélgetés során a Central véleményvezér arcai – Katz Dávid (24.hu), Gajdán Miklós (Vezess és Autó Magazin), Andersen Dávid (NLCafé), Kárai Dávid (NoSalty) – hangsúlyozták, hogy szakértelmük és hitelességük a legfontosabb, amiért az olvasók követik és bíznak bennük, és a hirdetők hozzájuk fordulnak üzeneteik kreatív kifejezésében.