Ezzel a Lounge Group az egyetlen magyar ügynökség, aki díjra esélyes a tekintélyes múltra visszatekintő nemzetközi PR megmérettetés idei kiírásán. A Best Event kategóriában döntős Future Talks online talk show 2021. november 18-án hazai és külföldi nézőknek egyaránt lehetőséget nyújtott, hogy sztárszakértőktől, többek között Neil deGrasse Tysontól, Andy Weirtől és Jamie Woodrufftól kérdezzenek az adatvezérelt jövőnk és az adatmegmaradás titkairól. A digitális infotainment PR eseményt integrált, több kommunikációs hullámból álló kampány is támogatta, amely során egyebek mellett etikus hackerrel és hírességgel közös PR stunt, bináris kódot tartalmazó, Budapest-szerte elhelyezett inverz graffitik, sokszínű célcsoportokat megszólító influencer együttműködések, továbbá több száz diskurzusgeneráló médiamegjelenés és egy igazán különleges sajtócsomag is hozzájárult a Future Talks sikeréhez.

Mit tartogat számunkra a jövő? Kíváncsiak vagyunk? Hogyan definiálhatjuk a Mesterséges Intelligenciát? Miben változtatja meg az életünket? Mik a veszélyei? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a mesterséges intelligencia (MI) világhírű sztárszakértői a Future Talks powered by MVM nemzetközi online talk show-n. Kiderült, hogy ugyan emberi érzelme vagy erkölcse nem lesz, a legtöbb feladatot azonban el tudja majd végezni helyettünk a mesterséges intelligencia.

„A mesterséges intelligencia összességében pozitív hatással lesz az emberiség életére, ugyanakkor komoly szabályrendszert kell kialakítani köré, hogy kordában tartsuk” – mondta Neil deGrasse Tyson világhírű asztrofizikus a Future Talks powered by MVM online interaktív talk show-n. A szakember szerint a szabályozott és folyamatos fejlődés a legfontosabb az MI szempontjából, amiben az országokat vezető kormányoknak van nagy felelőssége. Hasonlóan látja Stuart J. Russel, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, aki szerint ki fog alakulni a mesterséges általános intelligencia (Artificial General Intelligence), ami az emberi fejlődés egyik nagy történelmi pillanata lesz. „Ha jól végezzük a munkánkat, akkor ez egy nagyon pozitív momemtum lesz, korlátlan előnyökkel, az emberiség aranykorát hozhatja el” – tette hozzá. Buzsáki György világhírű agykutató szerint ugyanakkor az emberi elme a lehető legbonyolultabb mesterségesintelligencia-eszköz. „Az elképzelhető, hogy a gépek bizonyos tekintetben okosabbak nálunk, de összességében biztosan nem azok. Ettől még nagyon távol vagyunk” – fogalmazott.

„Körbevesz minket, ott van a gépeinkben Az MI-vel szembeni bizalom meglehetősen alacsony szinten áll, ráadásul sokszor nagy a hisztéria is a téma körül. Sok szó esik az algoritmusokról, digitalizációról, de az embereknek kevés információjuk van arról, hogy mit jelent valójában a mesterséges intelligencia” – mondta Tilesch György, az esemény moderátora, az egyik legkeresettebb nemzetközi MI-szakértő.

Tehát körbe vesz bennünket, benne van a gépeinkben, információkat kapunk a szokásainkról ezt csinálja a mesterséges intelligencia. Mennyire megbízható? Ott van, de hétköznapi emberként milyen gyakran találkozunk vele például a gépjárművek példájánál maradva? Rengeteg példa van, amelyekkel a média nem foglalkozik.

Stuart J. Russell úgy látja, olyan gépeket alkotunk, amelyek automatizálják a különböző céljaink elérésének módjait. Az önvezető autó például eldönti majd, hogy hogyan, milyen úton juttatja el utasát biztonságban a kívánt helyszínre. A közlekedés automatizálása kapcsán Kishonti László, az AImotive alapító-vezérigazgatója elmondta, a mesterséges intelligencia akár 20 éven belül már uralhatja a közlekedést. A következő 5-10 évben a piaci forgalomban lévő önvezető járművek esetében már lehet majd arról beszélni, hogy a jármű ki tud állni a parkolóból, de valódi, éles forgalomban önállóan részvevő járművekről ekkor még nem beszélhetünk. „Az önvezető autó elsődleges szempontja az lesz, hogy életben tartsák utasukat, és csak másodsorban gondolkodnak majd a leggyorsabb útvonalban. A gépek ugyanakkor gyorsabban gondolkodnak, jobban érzékelik a környezetet, mint az emberek, ezért az önvezető járművek elfogadottsága gyorsabban alakul majd ki, mint az MI más alkalmazási területei iránti bizalom.”

A közlekedésen kívül a ma ismert munkakörök jó részét a gépek el tudják, vagy el fogják tudni végezni. Ma is van több olyan terület, ahol az MI jól alkalmazható: ilyen például a tartalomgyártás, ma már gépek írják az online hírek egyharmadát. De a gépek már festenek és verseket is írnak. Stuart J. Russel elmondta, a mesterséges intelligencia ma már képes tartalmakat szelektálni a Facebook vagy éppen a Youtube algoritmusa alapján. „Ez pedig nagyobb hatást képes gyakorolni, mint Hitler és Sztálin együttesen. Az algoritmusok bizonyos irányokba képesek terelni az embereket, néha akár extrém irányokba is” – fogalmazott.

„Folytathatjuk ezt jövőre Budapesten? Még soha sem voltam a magyar fővárosban” – vetette fel Neil deGrasse Tyson a Future Talks powered by online MVM talk show lezárásakor. A mindannyiunk életét befolyásoló mesterséges intelligencia olyan téma, amelyről nem lehet eleget beszélni. A talk show megszervezésével a szervezők célja volt, hogy mindenki számára érthetően bemutassák a technológiát, amely a hétköznapok mellett minden iparágban, így az energetikában is gyökeres változásokat hoz. Neil deGrasse Tyson felvetése egybevág az MVM céljaival is, így abban mind a résztvevők, mind a szervezők egyetértettek, hogy érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy 2021-ben ismét bemutathassák a jövő egy szeletét, ismét a legfontosabb sztárszakértők felvonultatásával, akár már valóban Budapesten.

A sztárszakértők beszélgetése december 8-ig még mindenki számára elérhető az alábbi címeken: magyar tolmácsolással a www.mvmfuturetalks.hu, eredeti angol nyelven pedig a www.mvmfuturetalks.com. 

A mesterséges intelligencia (MI) leegyszerűsítve a gépek emberi gondolkodáshoz hasonló tulajdonságait jelenti. Egyre több technikai eszköz már nem csupán adatokat fogad, de azokat fel is dolgozza, illetve akár reagál is rájuk, vagy éppen új dolgokat tanul meg segítségükkel. A gépi tanulás, a genetikus algoritmusok és a megerősítéses tanulás fogalmakat az ötvenes években hozta be a köztudatba Alan Turing, akinek életéről film is készült Kódjátszma címmel. A második világháborúban a német titoksító berendezést, az Enigmát feltörő szakember nevéhez fűződik a Turing-tesz kialakítása, amelynek lényege, hogy felmérje, egy adott gép képes-e gondolkozni, azaz olyan válaszokat adni, mint egy ember.

Az ötvenes évek végén alkotta meg John McCarthy a Lisp programozási nyelvet, amely az egyik legrégebbi, ma is használt ilyen nyelv. McCarthy a mesterségesintelligencia-kutatások egyik úttörője, aki igen pozitívan látta az MI jövőjét, magát az MI kifejezést is ő találta ki 1955-ben. McCarthy játszotta az első számítógépes sakkmérkőzést szovjet tudósok ellen, az általa megalkotott Lisp pedig a korszak mesterségesintelligencia-kutatásainak alapja lett.

A hatvanas években megszületett ELIZA, a Joseph Weizenbaum által létrehozott program, amely a mai MI-rendszerekhez képest ugyan roppant egyszerű, az akkori technikai színvonalhoz mérten azonban meglehetősen valósnak tűnő emberi reakciókra képes alkalmazás volt. A Pygmalion virágáruslányáról elnevezett algoritmus (mai szóval chatbot) a beszélgetőtárs mondataiból emelt ki kulcsszavakat, és azokat behelyettesítve hozott létre értelmesnek tűnő mondatokat válasz gyanánt, ezzel szimulálva a beszélgetést. Fejlesztőjét is meglepte, hogy mennyien komolyan vették, az eredetileg inkább paródiának szánt megoldást, amely valójában inkább egy férj-anyós közötti egyoldalú csevegést imitált.

Hans Moravec, akinek nevéhez a Moravec-paradoxon is köthető, ezt követően alkotta meg az első, számítógép által vezérelt járművet, amely akadályokkal berendezett pályákon navigált. A tudós paradoxonja sok tudóstársára lelombozóan hatott, hiszen megdöntötte az eddigi optimista jóslatokat az MI jövőjéről. Az elmélet szerint ugyanis a gépek számára a magas szintű gondolkodás (tehát a logikai, matematikai feladatok megoldása) sokkal könnyebben tanulható, mint az ember számára egyszerűnek vélt olyan szenzomotoros készségek elsajátítása, mint az arc felismerése, vagy egy tárgy felvétele egy asztalról.

Az áttörés az 1990-es év végén jött el, amikor ember és gép sakkjátszmáját nagy fölénnyel nyerte a Deep Blue nevű, 20 millió dollárból kifejlesztett sakkszámítógép, ezzel legyőzve a történelem legnagyobb sakknagymesterét, a világklasszis orosz Garri Kaszparovot, aki vereségét nem éppen viselte profi módjára. Deep Blue további „fellépéseken” ugyan nem vett részt, az IBM-en belül azonban igazi sztárként kezelték a személyiségi jegyekkel nem rendelkező gépet.

Ezt követően egymás után jöttek létre a ma is ismert, minket körülvevő technikai megoldások és eszközök, amelyek nem csupán a mindennapi életünket igyekeznek könnyebbé tenni, de a tudomány rengeteg területén nyújtanak segítséget a legnagyobb koponyáknak. Egy sor okos és segítőkész nő lépett a nappalink és életünk középpontjába Siri vagy Alexa személyében, Sophia, a robot pedig már állampolgársággal is rendelkezik.

Rengeteg vita övezi a tudósok világában az MI jövőbeli szerepét, az azonban tény, hogy minden ember életét és jövőjét közvetlenül érinti a technológia fejlődése.. A Future Talks powered by MVM online, interaktív talk show-n a terület nagyágyúi mondják el, hol áll a technológia, és hogy mire számíthatunk tőle – november 30-án, 18 órától. Élőben jelentkezik Amerikából a tudománykommunikációs világsztár Neil deGrasse Tyson, Stuart J. Russell, a Berkeley Egyetem professzora. Részt vesz a beszélgetésben Tilesch György, az egyik legkeresettebb MI-szakértő, a Mesterség és Intelligencia: BetweenBrains társszerzője, Buzsáki György világhírű agykutató, illetve Kishonti László, az önvezető autók technológiáját fejlesztő AImotive alapító-vezérigazgatója is.

Kérdéseit bárki felteheti a szakértőknek november utolsó napján.

A világsztár Neil deGrasse Tyson exkluzív videóüzenete:

További információk: https://mvmfuturetalks.hu/

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/398239114862049/

A talk show ingyenesen, regisztráció nélkül, bárki által megtekinthető az MVM Facebook- és Youtube-csatornáján, illetve a Future Talks – powered by MVM honlapján november 30-án 18 órától.

Az esemény nyelve angol, de magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítanak.