A Future Systems az Accenture eddigi történetének legnagyobb szabású nagyvállalati IT kutatása, amelyben korábbi és új technológiák – köztük a mesterséges intelligencia (AI), a blokklánc és a kiterjesztett valóság – is szerepelnek. A vállalatokat három fontos szempont szerint értékelték: a technológia bevezetése, annak mélysége, valamint a szervezeti és kulturális felkészültség.

A fő szempontok szerint odaítélt pontszám alapján az Accenture kutatása azonosította a „élenjárók” (felső 10%) és a „lemaradókat” (alsó 25%). A teljesítménymutatókat 2015 és 2023 (prognózis) között vizsgálva, a kutatás meghatározta az új technológiák bevezetése és az elért érték közötti összefüggéseket.

Az eredményekből kiderült, hogy az élenjáró vállalatok árbevétele több mind kétszeresére nőhet a lemaradókhoz képest. A lemaradó vállalatok csak a tavalyi évben 15%-kal alacsonyabb árbevételt értek el, 2023-ig pedig akár 46%-os bevételnövekedéstől eshetnek el, ha nem változtatnak szemléletükön a nagyvállalati technológiák bevezetése kapcsán.

„Napjaink felsővezetői óriási összegeket fektetnek az új technológiákba, de nem minden vállalat kamatoztatja az innováció előnyeit” – mutatott rá Bhaskar Ghosh, az Accenture Technology Services csoportszintű vezérigazgatója. „Ahhoz, hogy valaki sikeresen tudjon versenyre kelni napjaink adatvezérelt, posztdigitális gazdaságában, kifinomult stratégiára van szüksége a technológiák bevezetése terén, és világos jövőképpel kell rendelkeznie arról, hogy milyen rendszerekre lesz szüksége vállalatának a jövőben. Legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a világ vezető vállalatai határokon átívelő, alkalmazkodó és radikálisan emberi rendszerekbe invesztálnak, hogy a legmagasabb szintet érjék el az innováció, az üzleti teljesítmény és az értékteremtés terén.”

A vezető vállalkozások szerint az emberek és a gépek kölcsönösen a legjobbat tudják kihozni egymásból, a vállalatok és ökoszisztémáik pedig minden fél számára előnyös szövetségeket alakíthatnak ki. Részben éppen ez motiválja őket a fent említett rendszerek kialakítására:

• Határokon átívelő: ezek a rendszerek a vállalatok, az IT rendszerek, valamint a gépek és az emberek közötti elmosódó határok révén olyan új tereket hoznak létre, ahol gyümölcsöző ötletek és partneri együttműködések születhetnek.
• Alkalmazkodó: ezek a rendszerek tanulnak, fejlődnek és önállóan alkalmazkodnak, megszüntetve ezzel az üzleti növekedést akadályozó tényezőket, és hozzásegítve az embereket a jobb döntések gyorsabb meghozatalához.
• Radikálisan emberi: a radikálisan emberi rendszerek ugyanúgy beszélnek, figyelnek, látnak és értenek, mint az emberek, zökkenőmentesen hajtanak végre minden ember-gép interakciót és megteremtik az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket.

„Ahhoz, hogy a technológiai beruházások maximálisan megtérülhessenek, az élvonalbeli vállalatok növelik technológiai képzettségüket, és a kiválóságközpontok létrehozása helyett a nagyvállalati szervezet minden szintjére kiterjedő, átalakulást ösztönző stratégiát valósítanak meg” – tette hozzá Ghosh.

A Future Systems kutatás azt is megállapította, hogy a vezető vállalkozások jól megkülönböztethető gondolkodásmódot követnek a technológia bevezetése és a szervezeti átalakulás terén, ami gyakran ellentéte a lemaradókra jellemző szemléletnek. A vezető vállalatokra jellemző:

• Gyors és rugalmas technológiák bevezetése: a vezetők 98%-ára jellemző, hogy olyan ütőképes technológiákat vezetnek be, mint a mesterséges intelligencia. A lemaradóknál ez az arány mindössze 42%. A vezetők olyan megoldásokat is használnak, amelyek lehetővé teszik a szétválasztott adatok, infrastruktúrák és az alkalmazások használatát. A vezetők sokkal nagyobb arányban (97%) vezetnek be DevSecOps-t, mikroszolgáltatásokat, konténereket és más hasonló technológiákat, mint a lemaradók (30%).
• Átállás a felhőre: a vezetők sokkal előbbre járnak a többieknél a más technológiák (pl. AI és analitika) eredményes alkalmazását elősegítő felhőtechnológiák bevezetésében. A vezetők 95%-a a felhőt tartja az innováció katalizátorának, míg a lemaradóknál ez az arány csupán 30%.
• Az adatok vállalati értékként való kezelése: a vezetők 90%-a tesz lépéseket az adatminőség javítására, hogy ne kelljen ellenőrizetlen vagy elfogult adatokra támaszkodnia. Ebből eredően a vezetők 94%-a bízik adatai érvényeségében – a lemaradóknál ez az arány 64%.
• A technológiai beruházások menedzselése a vállalaton egészében: a vezetők jobban össze tudják hangolni a működésüket azáltal, hogy sikeresen lebontják a határokat az IT és a többi szervezeti egység között.
• Tehetségfejlesztés: a vezetők közel háromszor annyi (73%) esetben tanulnak kísérleti úton, mint a lemaradók (24%). A vezetők 87%-a használja a mesterséges intelligenciát és a fejlett analitikát a személyre szabott tanulás, az igényelt dolgozói készségek előrejelzése, valamint az elsajátításukat segítő oktatómodulok bevezetése terén. A lemaradóknál ez az arány 35%.