A 2023. június 30-tól hatályos új Kódex a 2015-től alkalmazott magatartási szabályok gyűjteményét váltja fel, korszerűsítve és összhangba hozva azt (1) a nemzetközi önszabályozási sztenderdekkel, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Reklám- és Marketingkommunikáció Kódexének 2018. évi átdolgozott kiadásával; (2) a hazai jogszabályi- társadalmi környezeti változásokat; (3) a szakma fejlődését, a digitalizációnak köszönhető technológia és médiafogyasztási változásokat és (4) a Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve (5) 24 szakmai és civil szervezet véleményét, módosítási javaslatait beledolgozva.

Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület igazgatója az ünnepélyes aláírás alkalmával mondott köszöntőjében kiemelte: „A reklám komoly gazdasági tényező, és akkor tud sikeresen haladni a gazdaság sztrádáján, ha az útviszonyoknak megfelelően halad. A kódex, mint a reklámszakma KRESZ könyve eligazít bennünket, hogy merre és meddig lehet menni, mire vigyázzunk az úton. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nagy gondossággal elkészített kódex minden helyzetre kellő útmutatást ad.” Beszédében többek közt kiemelte: Az aláíró szervezetek és azok tagvállalatai, – reklámozók, ügynökségek és média – külön-külön is etikusak, de a közös kódexünkben lefektetett közös értékek biztonságot jelentenek a cégeknek és a fogyasztóknak is. A kódex tehát nemcsak ígéret, hanem most itt, a tanuk előtt tett ünnepélyes fogadalom.”

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: „Nagy érdemként tartjuk számon, hogy Magyarországon az MRSZ honosította meg és alkotta meg az első Reklámetikai kódexet 1981-ben. Majd az Önszabályozó Reklám Testület létrejöttével a két szervezet közösen, példaértékű együttműködéssel újítja meg 5-8 évente ezt a szakmai konszenzuson alapuló dokumentumot. Az önszabályozás és etikus reklámozás fontosságát mutatja, hogy ma már a reklámipar jelentős része (hirdetők, a reklámokat közzétevő média és a reklámkészítő ügynökségek) önkéntesen vállalják, hogy az ebben a normagyűjteményben rögzített etikai normák szerint készítik reklámjait. Tapasztalataim szerint a reklámkészítés gyakorlatába az utóbbi évtizedekben beépült a kódex rendelkezéseinek alkalmazása és az arra való odafigyelés. A modernizált kódex értelmezésében segíteni fogjuk a teljes szakmát tematikus workshopokkal és praktikus útmutatóval is.

A legjelentősebb módosítások és új tartalmak a Kódexben:

„A tartalmi változás tekintélyes mértékű: szinte minden cikkely szövege módosult, kiegészült és az alkotók új fejezeteket is beemeltek. A kódex logikailag is áttekinthetőbbé vált egyes fejezetek összevonásával és időközben hangsúlyossá vált témakörök önálló cikkelybe rendezésével. A normagyűjtemény értelmezését segíti a jövőben, hogy a legtöbb szakasz elejére a blokk témáját, tárgyát egyértelműsítő definíciókat is beillesztettünk. A jelenlegi módosítással elmondható, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex új változata a korábbi normagyűjteménynél és a jogszabályi előírásoknál részletesebb és olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él” – foglalta össze a kódex főbb változásait Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára

Kibővült az általános reklámtilalmak (3. cikkely) a társadalmi etikai normák és a közízlés ingerküszöbének változásaira reagálva nemcsak a tilalmakat aktualizálva, de mérvadó reklámozói magatartásformák preferálásával is irányt mutatva, például törekvés a sokoldalú emberábrázolásra vagy a testképet digitális módon torzító manipulációk elkerülése.

Az új Kódex változatban önálló fejezet alatt és jelentősen átdolgozva jelenik meg az adatvédelem (8.cikkely) tekintettel a 2018-tól érvényes uniós (GDPR) és hazai adatvédelmi jogi változásokra és a gyakorlati tapasztalatokra.

A gyermek és fiatalkorúaknak szóló reklámozás, vagy a szerepeltetésükkel készült reklámoknak két külön fejezetet is szentel a kódex (12.cikkely és 29 cikkely) és mindkettő tekintélyes mértékű átdolgozáson esett át, de a gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló kitételek az egyes iparág specifikus részekben is megjelennek, amely mutatja, hogy a reklámtevékenység során ennek a szempontnak a fontossága jelentősen nőtt.

Teljeskörű átdolgozáson esett át a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos reklámokról szóló rész (22. cikkely): az eddig 7 bekezdésből álló blokk 20 bekezdésnyire bővült és tartalmi változása tükrözi az ezen a téren az elmúlt években bekövetkező számottevő társadalmi hozzáállásváltozást.

A korábbi, csak alkoholos italok reklámjára vonatkozó szabályok kibővültek azokra az alkoholmentes italokra is, amelyek alkohol tartalmú ital márkanevét viselik (18.Cikkely), amit a megújult szakaszcím is egyértelműsít. Új tartalomként került be közvetlenül a szerencsejátékokat szabályozó cikkely után önálló szakaszként a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is (21. Cikkely).

Tekintélyes átdolgozáson esett át a Kódex III., digitális térben közzétett reklámokat szabályozó teljes fejezete a szakmai- és digitális fejlődést lekövető módosításokkal. Ezek közül kiemelkednek az influenszer marketingre vonatkozó szabályok (27. cikkely), amelyek vadonatúj szakaszban jelennek meg az új Kódexben a szakmai gyakorlatokból és tapasztalatokból merítkezve és a Gazdasági Versenyhivatal korábban kiadott ajánlásainak tartalmára támaszkodva.

Rekordszámú szakmai szervezet és azok teljes tagsága veti magát alá a modernizált reklámetikai normagyűjtemény előírásainak

Az új Magyar Reklámetikai Kódexben rögzítettekkel egyetért a szakma 24 legnagyobb szövetsége, testülete, egyesülete, s e szervezetek vezetői aláírásukkal hitelesítették, hogy a szervezetek tagjai a Kódex előírásait magukra nézve is kötelező érvényűnek ismerik el.

A megújult Magyar Reklámetikai Kódexet aláíró szervezetek (abc sorrendben):

1. Direkt és Interaktív Marketing Szövetség
2. Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
3. Helyi Rádiók Országos Egyesülete
4. Interactive Advertising Bureau Hungary
5. Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség
6. Magyar Édességgyártók Szövetsége
7. Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
8. Magyar Energiaital Szövetség
9. Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség
10. Magyar Márkaszövetség
11. Magyar Marketing Szövetség
12. Magyar Reklámszövetség
13. Magyar Sörgyártók Szövetsége
14. Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács
15. Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete
16. Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
17. Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
18. Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
19. Önszabályozó Reklám Testület
20. OOH Szövetség
21. Piackutatók Magyarországi Szövetsége
22. POPAI
23. Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete
24. Reklám Világszövetség Magyar Tagozata

A nemzetközi ajánlások szerint öt-hat évente célszerű felülvizsgálni a Reklámetikai Kódexet. Ráadásul az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) kódexe, amely világszerte a reklámetikai kódexek „ősanyja”,  2018-ban frissült, így célszerű figyelembe venni annak új szempontjait.  Vizsgálni kell továbbá a hazai és EU-s jogszabályoknak, azok szóhasználatának való megfelelőséget is. Ezek már önmagukban is indokolttá teszik a felülvizsgálatot, emellett a reklámvilág, a társadalom és a fogyasztók érzékenységének változását is figyelembe kell venni, például a környezetvédelem és reklám területén.

A Kódex az etikus reklámozás iránytűje, ezért nagyon fontos, hogy annak elkészítése transzparensen történjen. A reklámszakmai és gyártói szervezetektől, valamint civil szervezetektől érkezett javaslatokat is figyelembe véve készül a munkaanyag.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Kódexnek már szövegében se csak azt fogalmazzuk meg, hogy az „valamennyi reklámra” vonatkozik, de jelezzük azt is, hogy ez alatt valóban minden reklámot kell érteni, beleértve az új technológiákat, a reklámozás valamennyi létező – vagy még akár nem létező – digitális formáját is” – fogalmazott Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára, a kodifikációs munkabizottság tagja.

„Köszönjük valamennyi szakmai és civil szervezetnek a megküldött javaslatokat. Ezekből is látszik, hogy az emberi méltóság kérdését – legyen szó nemekről vagy korosztályokról, különösen a gyerekek emberi méltóságáról – kiemelt érdeklődés kíséri” – tette hozzá Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A kodifikációs munka csak egy része a Kódex frissítési folyamatának. Természetesen a kódexet aláíró szakmai szervezeteknek megküldjük majd az elkészült javaslatot, és lehetőségük lesz a munkaanyag véleményezése. Számítunk arra is, hogy az aláíró szervezetek döntési folyamata is sok időt vesz igénybe. A Kódex széleskörű elfogadásához ez mind hozzátartozik, de meggyőződésünk szerint ezáltal lesz ez az egész reklámszakma Kódexe” – hangsúlyozta Gulyás János, az MRSZ elnöke.

„A kódexre nem úgy kell tekinteni, mint egy tilalomfákból álló sűrű erdőre. Meggyőződésem, hogy a Kódex a fogyasztók reklámba vetett bizalmának megszerzése és megőrzésének fontos eszköze, a cégek etikus reklámozás iránti hitvallása” – tette hozzá Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója (nyitó képünkön).

Ahogyan a médiapiac változik, fragmentálódik, egyre nehezebben áttekinthető – miközben a piaci szereplőknek és hatóságoknak is érdeke, hogy a piaci folyamatokat átlássák. A Whitereport hét éve szolgáltat hiánypótló adatokat a hazai médiakínálatról, kereskedelmi, pénzügyi és tulajdonlási viszonyokról, egy éve pedig elindult a brit adatbázis is az első modullal.

„A makromutatók fontosak, mert a médiapiaci valóság nem feltétlenül egyezik a percepciókkal. A magyar oldalunk publikus részén elérhetők és negyedévente frissülnek a Whitereport főbb indikátorainak aggregált adatai: médiakínálat, árbevétel, profit, tulajdonos és ügynökség témákban.

Akiket a mögöttes folyamatok és az új, cross-médiás szemléletben rejlő üzleti és kommunikációs lehetőségek érdekelnek, azok továbbra is előfizethetnek adatbázis- vagy elemzési szolgáltatásainkra” – mondta Incze Kinga, a Whitereport alapító-ügyvezetője a nyilvános adatokat bemutató sajtótájékoztatón.

„A reklámszövetség számára is nagyon fontos, hogy különböző szempontokból rendelkezünk adatokkal, hiszen ezek együttesen segítenek ahhoz, hogy jobban átlássuk és mélységében ismerjük meg az iparágat.

Ezek révén hatékonyabban tudjuk képviselni mind a fogyasztó, mind a reklámipar érdekeit” – mondta el Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára a sajtótájékoztatón rendezett szakmai beszélgetésen. Az indikátorok szerint a médiakínálat és a médiatulajdonosok száma minimálisan csökkent 2018. 2. felében az egy évvel korábbi időszakhoz képest, s még így is 11 245 médium és 6378 médiumüzemeltető működik Magyarországon.

A pénzügyi mutatókban 2017-ben az előző évhez képest növekedés mutatkozik mind a médiavállalati és médiaügynökségi összárbevételt, de különösen a médiavállalati összprofitot tekintve. 2017-ben a Whitereport-adatbázisban szereplő 940 médiavállalat összárbevétele 9,7 százalékkal növekedett és 338 milliárdra nőtt, míg az összüzemi eredmény 21 milliárd Ft-ot tett ki. A nagy médiaügynökségek 98 milliárd Ft összforgalmat bonyolítottak le.

A legérdekesebb mutatók

Közel 1000 televíziós, rádiós, print, online, mozi- és köztéri médiavállalat adatai alapján 2017-ben 338 milliárd forint volt a hazai médiavállalatok összárbevétele. A Whitereport összesítése a médiavállalatok teljes árbevételét tartalmazza, azaz reklám-, terjesztési és egyéb árbevételeket egyaránt. A 10 évnyi smile, azaz mosoly alakú bevételgörbe mutatja, hogy a 2008 végén kezdődött lejtmenet 2015 óta újra felfelé ívelő mintát mutat, és 2017-re elértük a 2008-as szintet.

Ahogy Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja hozzátette: „A reklámbevételek alakulása hasonló görbét mutat, annyi különbséggel, hogy az a globális digitális szereplők térnyerése okán már 2016-ban elérte a válság előtt, 2008-as szintet.”

A grafikon természetesen jelentős céglistaváltozásokat (indulások, megszűnések), szerkezeti változásokat és az egyes vállalatok közti jelentős különbségeket takar.

A Whitereport a médiavállalatok összesített árbevételi mutatójára – a Reklámtortához hasonlóan szeletekből álló, de a különbözőséget illusztrálandó – bevezeti a Médiapizza kifejezést. 2017-ben a médiavállalatok Médiapizza-szeletei között azok a médiatípusok dominálnak, amelyek mind terjesztési, mind reklámbevétellel rendelkeznek: a lapkiadók és a televíziók.

A pizzaszeletek méretét az adott médiatípusba tartozó cégek száma is befolyásolja  és különösen jelentős a long tail hatás a lapkiadók esetében. Az online tartalomszolgáltató, a köztéri és a moziszegmens a hazai médiavállalati adatok megközelítésében azonos szeletnek tűnnek, ha azonban a Magyar  Lapkiadók Egyesülete által a lapkiadó cégeknél összesen 8,5 milliárd forintra becsült online reklámbevételét átsoroljuk az online médiavállalatokhoz, részesedésük 9 százalékra nő, míg a lapkiadók a televíziós szegmenssel válnak egyformává.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke és a Lapcom-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón rendezett szakmai beszélgetésen a bemutatott adatokhoz hozzátette: „A válság előtti reklámbevétel-fókusztól a médiavállalatok üzletpolitikája visszatérni látszik a fogyasztói bevételek felé.”

A Whitereport Médiapizza- és az MRSZ Reklámtorta-adatai részben átfedésben vannak, mivel a hazai médiavállalatok reklámbevételi adatai részei a Reklámtortának. A Médiapizza azonban pluszban a terjesztési és egyéb, a hazai médiavállalatoknál jelentkező árbevételeket is tartalmazza, a Reklámtorta pedig a Google és Facebooknál történő, nem hazai médiavállalati árbevételt jelentő összegeket is mutatja.

Megjegyzés: A Médiapizza és az MRSZ Reklámtorta-adatai részben átfedésben vannak, mivel a hazai médiavállalatok reklámbevételi adatai részei a Reklámtortának is. A Médiapizza azonban pluszban a terjesztési és egyéb, a hazai médiavállalatoknál jelentkező árbevételeket is tartalmazza, a Reklámtorta pedig a Google és Facebooknál történő, nem hazai médiavállalati árbevételt jelentő összegeket is mutatja.

A Whitereport magyarországi legfrissebb profitindikátorai szerint 2017-ben az előző évi adatokhoz képest 172 százalékos össznövekedés következett be. 940 hazai médiavállalat együttesen 21 milliárd Ft üzemi eredményt ért el 2017-ben – nagyságrendileg a 2008-as szinttel megegyező összeget. 2017-ben az összesített üzemi eredmény a hazai médiavállalatok éves nettó árbevételének átlagosan 6 százaléka volt (közszolgálati médiumok nélkül). Ha az egyes cégek részesedését nézzük, ott jelentős különbségeket találunk: a 21 milliárd Ft üzemi eredmény 88 százaléka összesen 10 médiacégnél összpontosul.

A Whitereport oldalán további információkat, interaktív Profittérképet talál!