Az elmúlt években a korábbi szabadkereskedelmi szemléletet egyre inkább a nemzetgazdasági érdekérvényesítés logikája váltotta fel. A világgazdaságban meghatározó szereplők (mint például az Egyesült Államok, Kína és az EU) mind különféle, saját gazdaságukat védő és egyéb, akár zöld célokat szolgáló protekcionista intézkedéseket vezetnek be.

Habár az EU és az USA közötti vámtételek is megnövekedtek, a magyar export az USA irányába eddig nem szenvedett el jelentős visszaesést. Mindazonáltal, a világban zajló vámintézkedések közvetetten így is éreztetik hatásukat az alapanyagárak és a logisztikai költségek növekedésén keresztül.

Versenyképességük megtartása (esetleges növelése) érdekében a legfontosabb feladat a magyar cégek számára most az ellátási láncaik feltérképezése és a vámoptimalizációs lehetőségek azonosítása a szakértők szerint. „A vámháború dominóhatása miatt nemcsak a közvetlen exportpiacok, hanem a beszállítói kapcsolatok is érintettek. Aki átlátja, honnan és milyen vámfeltételekkel érkeznek az alapanyagai, az időben reagálhat a változó szabályokra, csökkentve ezáltal vámköltségeit” – emelte ki dr. Nagy Áron, az EY adópartnere.

Az uniós vámszabályozás számos eszközt biztosít a vállalatok számára, amelyek révén csökkentett vámtétellel vagy akár a vámok megfizetése nélkül importálhatnak meghatározott termékeket. Számos cégnek érdemes felülvizsgálnia, hogy termékei jogosultak-e valamilyen kedvezményre, mivel ez érdemi éves költségmegtakarítást eredményezhet – tanácsolja az EY partnere.

A másik kulcsfontosságú eszköz az AEO (Authorised Economic Operator) engedély, amely a vámhatóság által megbízhatónak minősített cégek számára biztosít előnyöket. Az AEO-státusz gyorsabb vámkezelést, illetve bizonyos vámengedélyekhez könnyebb hozzáférést biztosít, így lehetővé téve a társaságok számára, hogy AEO engedéllyel nem rendelkező versenytársaikhoz képest gyorsabban reagáljanak a változó és mostanában kiszámíthatatlan gazdasági környezetre. Ezenfelül az AEO-státusz számos egyéb előnnyel is jár (többek között vám- és adófizetési biztosíték csökkentéssel vagy könnyítéssel, 0–24 órás ügyintézéssel). Az engedély megszerzése ugyan egy összetett jogi, HR- és biztonsági területeket is érintő folyamat, de hosszú távon érdemi versenyelőnyt jelenthet.

„A vámháború nem lezárt történet, hanem egy alapvető nagyhatalmi eszköz az egyre változékonyabb gazdasági és geopolitikai környezetben. Azok a vállalatok, amelyek most optimalizálják folyamataikat és kihasználják a kedvezményes vámlehetőségeket, nemcsak a költségeiket csökkenthetik, hanem stabilabb és ellenállóbb működést is kiépíthetnek” – mutatott rá Fülöp Attila, az EY adóügyi partnere.

A magyar vállalatoknak érdemes hosszú távú vámstratégiát kialakítaniuk: folyamatosan figyelni a változásokat, rendszeresen felülvizsgálni az ellátási láncokat, és időben benyújtani a vámkedvezményekre vonatkozó kérelmeket. Aki átlátja a saját vámszabályozási kitettségét, az nemcsak a kockázatokat csökkenti, hanem előnyt szerezhet a bizonytalan globális környezetben.

A Vodafone Alapítvány által 2015-ben életre hívott Digitális Iskola Program célja, hogy növelje a tanárok és a diákok digitális kompetenciáit, és lehetővé tegye, hogy az elmaradottabb térségek tanulói is részesülhessenek a digitális világ nyújtotta lehetőségekből. Működésének első évében a Program elsősorban eszközöket és internet kapcsolatot biztosított a résztvevő iskoláknak, ezt követően pedig az eszközhasználatra vonatkozó tudás átadása volt elsődleges.

„Az idei tanévben célunk a programban elért diákok és tanárok körének szélesítése, a már korábban megszerzett digitális tudás elmélyítése és hogy megmutassuk, a digitális ismeretek elsajátítása izgalmas és szórakoztató tevékenység. Szeretnénk elérni, hogy a digitális kompetenciafejlesztés és eszközhasználat az órai munka részévé váljon. A program az elmúlt két évben összesen 6500 gyermeket és 700 pedagógust ért el, és a 2018/2019-es tanévben növelni szeretnénk ezt a számot” – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Partnerek is segítik a digitális tudás fejlesztését

A megújuló Digitális Iskola Program a Nemzeti Köznevelési Portált, a LEGO Education programot és a Tanoda programot választotta ehhez partnerének. A Nemzeti Köznevelési Portál egy 40.000 digitális feladatból és szemléltető anyagból álló gyűjtemény, amelyet több mint 1500 iskola használ aktívan. A portálon elsőtől tizenkettedik osztályig érhetők el díjmentesen különböző digitális tartalmak az összes tantárgyból. Annak érdekében, hogy funkcionalitásaiban lépést tartson a gyorsan változó igényekkel, a portál teljesen megújul.

Az együttműködés keretében a Digitális Iskola Programból kiválasztott 5 iskola fogja tesztelni a megújuló portált. „Célunk, hogy a későbbiekben a Digitális Iskola Program összes iskolája a megújult portál aktív felhasználója legyen, mely kulcsfontosságú eleme a programunknak” – mondta Dr. Budai J. Gergő.

A Digitális Iskola Program másik együttműködő partnere a LEGO Education programja, melynek célja, hogy megmutassa a gyermekeknek, hogy a programozás érdekes és szórakoztató.  A Digitális Iskola Programban először öt iskola kap 5-5 darab LEGO robotot. Ezekkel délutáni szakkörökön dolgozhatnak a tanulók. A szakkörvezető tanárok részt vesznek a LEGO Education képzésén, hogy minél felkészültebben támogathassák az érdeklődő gyerekeket.

A megújuló Digitális Iskola Program harmadik együttműködő partnere a Tanoda program, melynek a Vodafone Alapítvány 100 tabletet és hozzá internet kapcsolatot adományoz a 2019-es évben.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, a digitális tudás és eszközök használata különösen fontos a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásában.  Hogy ebben mindannyiunknak közös a felelőssége, mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy ilyen