„Tegyen mindenki tehetsége szerint, hogy lapunk minél messzebb kiterjedést nyerjen. — Ne legyen műhely, kevésbé pedig munkás kunyhó, hol a „Munkás heti-krónika ne találtatnék” – írta 1873. január 5-én a Népszava elődjének számító Munkás heti-krónika, mely főként „a társadalmi kérdések megvitatását és a munkások anyagi érdekeinek megóvását és gyámolítását tűzte ki czéljául” – írták akkor. A nyitó lap címoldalán fontosnak tartották közölni azt is, hogy az újság „a család iránt, különösen pedig a munkásnők irányában is tekintettel lesz…”, valamint „felvilágosításokat fog tartalmazni a munkavásárról, az élelmiszerek ár-állásáról, a különféle munkások keresetéről”.

A kiállítás ezzel a címlappal indít, majd végigvisz a történelem kiemelt pillanatain, emlékezve például a lap felelős szerkesztőjének, Somogyi Bélának meggyilkolására, de címlapon hozta a Népszava 1937. október 29-én a nagy hírt, hogy „Nobel Díjat kapott Szent-Györgyi Albert tanár”. Ott van a kiállított tablók között továbbá 1941. december 25-én megjelent híres karácsonyi, az antifasiszta nemzeti összefogás és függetlenségi mozgalom gondolatának szentelt szám. És megannyi fontos történelmi, nemzetközi és hazai vonatkozású pillanat: a londoni 6:3, az Apollo–11 űrutazása, az első magyar Oscar-díj, Göncz Árpád köztársasági elnökké választása, 9.11. vagy Kertész Imre Nobel-díja is. És ott van a legközelebbi múlt is néhány címlapon, és felvillan a digitális jelen… jövő.

Németh Péter a kiállítással kapcsolatban elmondta: „Sokszor próbálták már eltemetni ezt az újságot, nem gondolom, hogy nincsenek most is ilyen törekvések, a 150 évünk azonban bizonyítja: túlélésre születtünk.”

A plakátokat tervezte Váradi Gábor, a Népszava kiadójának a XXI. század Média Kft.-nek a munkatársa, építész, grafikus. A november 29-én 18 órakor nyíló kiállítást Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, valamint Németh Péter, a Népszava ügyvezető főszerkesztője nyitja meg a Petőfi Sándor u. 5. szám alatti Fuga Építészeti Központban.