A cég felmérése szerint a megkérdezettek átlagosan havi 11-12 alkalommal használják kártyájukat bolti fizetésre. A bankkártyáról a kényelem 75 százaléknak, a gyorsaság 74 százaléknak jut eszébe, miközben a mobilfizetésnél ez az arány 39 és 44 százalék. A készpénz csak a harmadik lett a kényelem – 30 százalék – és a gyorsaság – 42 százalék – szempontjából.

Egyetlen olyan szempont volt, amelyben a készpénz végzett az első helyen: 57 százalék szerint a kereskedők szívesen fogadják, mint fizetési eszközt; itt a kártya 50 százalékos aránnyal a második lett.

A kutatás alapján a megkérdezettek 83 százaléka vásárolt valamit online az előző hat hónapban, ami 5 százalékpontos visszaesés a járvány alatti lezárások időszakához képest, és növekedés a tavalyi 81 százalékhoz képest. A válaszadók 32 százaléka vásárol legalább két-három hetente a neten.

A fizetéseknél online vásárláskor is a kártya a legnépszerűbb opció: a vásárlók 65 százaléka fizet online bankkártyával, 49 százaléka az utánvétes kártyával, 45 százalék készpénzes utánvéttel.

A külföldi kártyahasználat népszerűsége tovább nőtt: 92 százalék vitte magával és 74 százalék használta is a bankkártyáját az utazás során, ami 4 százalékos növekedés egy év alatt, öt éves viszonylatban pedig 13 százalékos.

Az adatok szerint a bolti azonnali átutalásokat kevesen használják: a megkérdezettek 14 százaléka fizetett többször is így, és 9 százalék próbálta ki ezt a fizetési módot egyszer.

A QR kódos fizetést a megkérdezettek 41 százaléka nem választaná a bolti fizetésnél, 27 százalék csak akkor fizetne így, ha a kártyás fizetés nem lenne elérhető, 14 százalék pedig akkor, ha a kereskedőnek ez lenne a kérése.

A kutatásban részt vevők 44 százaléka kijön a keresetéből, de a nagyobb kiadásokat meg kell fontolnia; ez 5 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Közben pedig 3 százalékkal nőtt azok aránya – 31 százalékra -, akiknek a jövedelme épp csak elegendő a mindennapi életre, míg 4 százalékkal nőtt azoké – 11 százalékra -, akik nem jönnek ki a havi keretükből.

Arra, hogy miként próbálnak a nehézségeken enyhíteni, a megkérdezettek 88 százaléka válaszolt azzal, hogy csak a legfontosabb kiadásokra költenek, 80 százalék kevesebbet költ szórakozásra, szabadidőre, lemond az utazásról.

A fizetési szolgáltató megbízásából a kutatást a Free Association végezte a 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosság körében; a kutatás reprezentatív.

Fotó: Mastercard

Jelentős plusz pénzzel kezdhették az idei évet a gyerekes családok, ugyanis visszakapták a tavalyi évre jutó személyi jövedelemadó összegét, jogosultanként maximum 809 ezer forintot – derül ki a K&H második negyedéves biztos jövő indexéből, amely ismerteti, hogy az 30-59 éves korosztályba tartozó szülők mekkora összeget kaptak és mire fordították az extra bevételt.

Jelentős szórás

A kutatás szerint azok a háztartások, akik hozzájutottak a visszatérítéshez – a megkérdezettek 92 százaléka – összesen átlagosan 596 ezer forint forintot kaptak, az összegek között azonban jelentős a szórás, ami érthető, hiszen országos szinten jelentős eltérések vannak a fizetések között. Az érintettek családjainak 20 százaléka 250 ezer forint alatti bevételről számolt be, további 21-21 százalékuk 250-499 ezer, illetve 500-749 ezer forinthoz jutott. Vagyis a kutatásban szereplők esetében 10-ből 4 háztartásnál 250-749 ezer forint érkezett a családi költségvetésbe. A felmérés részletes eredményeiből kiderült az is, hogy 3 százalékos volt azoknak az aránya, akiknél a háztartás bevételei több mint 1,5 millió forinttal nőttek a mindkét szülőnek járó visszatérítés eredményeként.

Mire megy?

Vegyes kép rajzolódik ki a többletbevétel felhasználását tekintve. A K&H kutatása szerint a családba érkező összeg 33 százalékát a mindennapos kiadások finanszírozására költötték      a válaszadók. Ez a magas arány érhető annak fényében, hogy az idén növekedésnek indultak az árak, az év első hat hónapjában ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint az éves infláció mértéke 11,7 százalékos volt, ezen belül például az élelmiszerek ára több mint 22 százalékkal nőtt.

A visszatérítés összegének további 33 százalékát megtakarításra fordították a megkérdezettek, 14 százalékot adósság- és hiteltörlesztésre, a kérdéses összeg fennmaradó 20 százalékát pedig utazásra, szórakozásra és különböző, nem a mindennapi vásárlások körébe tartozó termékek beszerzésére költötték.

A sajtóközleményben idézett kutatást a K&H megbízásából a Free Association végezte el 2022. május 9. és 18. között. Az online kérdőív kutatás 500 interjú alapján készült, a minta reprezentálja a magyarországi 30-59 éves lakosság összetételét nem, korcsoport, régió és településtípus szerint.

A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai az idén is eltérő hatással voltak a 30-59 éves korosztályba tartozók pénzügyeire. A K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 11 százalékát különösen súlyosan érintette a járvány. Az anyagi háttér alapján nagyon eltérő eredmények születtek: míg a magasabb jövedelemmel rendelkezők mindössze 5 százalékának okozott súlyos anyagi gondot a járvány, a közepes jövedelműek 12 százaléka, míg az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek 19 százaléka szembesült komoly kihívásokkal.

Akiket kevésbé érintett a pandémia

A felmérés végeredménye szerint a többség, a válaszadók 36 százaléka azt mondta: bár anyagi szempontból gondokat okozott nekik a járvány, de tudták az ebből adódó problémákat kezelni.

A megkérdezettek több mint negyedét – 26 százalékát – személyesen nem érintette ugyan a pandémia, de ismerőseiken keresztül érzékelték a hatását. A felmérésben résztvevők csupán 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyeiket nem érintette hátrányosan a járvány.

Havi bevételek

Az általános anyagi helyzet változása mellett a K&H biztos jövő indexe arra is kereste a választ, hogy a járvány hogyan befolyásolta a havi bevételek alakulását.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 41 százalékánál nem történt változás a járvány tavaly márciusi magyarországi megjelenése óta, míg egy évvel korábban még 50 százalékuk volt ezen a véleményen.

Nőtt azoknak az aránya, akiknél csökkentek a havi bevételek, az idén a megkérdezettek fele, azaz 50 százaléka válaszolta ezt, szemben az egy évvel korábbi eredménnyel, amikor 46 százalékukra volt ez igaz. Az idei számokból az látszik, hogy a megkérdezettek 28 százalékának kisebb mértékben csökkent a havi bevétele a járvány negatív hatásai miatt, 22 százalékuk viszont komolyabb kieséssel szembesült.

A biztos jövő felmérésről

A Free Association megbízásával végzett K&H biztos jövő felmérés a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és azok várt változásait vizsgálja a jelen és jövőbeli anyagi helyzettel, az utazással, a közlekedéssel és járművekkel, valamint a lakáshelyzettel kapcsolatban. A felmérésben negyedévente 500 fő vesz részt, a minta országosan reprezentatív a 30-59 éves, online lakosságra, nem, kor, régió és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2021. május 21. és május 28. között zajlott.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások. A dinamikus fejlődés pedig idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.

A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.

Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.

„Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.

„Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.

„Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.

„Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.

A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.

Fotó: Mateus Campos Felipe 

Kedvező változás körvonalazódik a megtakarításoknál a K&H Biztosító szerint. A korábbi években alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt elveszett generációként is emlegetett 35 év alatti korosztályban egyre többen gondolnak a nyugdíjas éveikre.

Meglepetés a fiataloktól
Az évente maximum 130 ezer forintos állami támogatással – adójóváírással – igénybe vehető K&H-s nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka van a 35 év alattiak kezében, ami kiemelkedő növekedést jelent az öt évvel ezelőtti 11,6 százalékos részesedésükhöz képest. „A fiataloknál bekövetkezett látványos javulás több tényezővel magyarázható. Egyrészt a pénzügyi tudatosság térnyerésével, hiszen egyre többen tudják, hogy a nyugdíjas éveikben alacsonyabb lesz a jövedelmük, mint a munkával töltött években, és ezért takarékoskodniuk kell arra az időszakra. A fizetések emelkedése miatt pedig többen tudnak félretenni” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

A legtöbb nyugdíjbiztosítással a társaságnál egyébként a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb állók rendelkeznek: 2018-ban a 45-55 évesek kötötték az új nyugdíjbiztosítások 46 százalékát, a 35-45 évesek részesedése pedig 36 százalékos volt. Idén a 18-35 évesek átlagosan 14 ezer forintot, a 35-45 évesek közel 18 ezer forintot, a 45-55 évesek pedig közel 20 ezer forintot fizetnek be havonta a nyugdíjbiztosításukra, ami jelentős, 22-35 százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyi átlagdíjakhoz képest.
Hol tartanak a megtakarítók?
A K&H biztos jövő felmérése az idei második negyedévben a 30-59 éves magyarok megtakarítási szokásait vizsgálta. A kutatás szerint a megkérdezettek legnagyobb része, 50 százaléka még mindig konkrét cél nélkül takarékoskodik. a második helyre a nyugdíjas évekre történő spórolás került, erre 32 százaléka gyűjt. A dobogó harmadik fokán a lakásfelújítás áll 27 százalékkal.

A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 28 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akiknek van, azok átlagosan 2 millió forinttal rendelkeznek. Utóbbiak 26 százalékának kevesebb mint félmillió forint spórolt pénze van, 13 százalékuk 0,5-1 millió forintot tudott eddig felhalmozni, 16 százalékos az 1-3 millió forintos megtakarítással rendelkezők aránya, és mindössze 3 százalék említett 10 millió forintnál magasabb összeget. A férfiak viszont kétszer annyi megtakarítással bírnak, mint a nők.

57 évesen mennének nyugdíjba, a családjukkal töltenék az időt
Ha tehetnék, a válaszadók már átlagosan 57 évesen nyugdíjba vonulnának, sőt a nők már 55 évesen megtennék ezt. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár kérdésében azonban már nem voltak ennyire optimisták a magyarok: átlagosan úgy tippelték, hogy 69 évesen tehetik majd ezt meg.  Az ideális nyugdíjas életet a legtöbben a családjuk körében töltve képzelték el: 82 százaléknak szerepelt ez az első három legfontosabb vágya között, 72 százalék pihenést tervez, míg 69 százalék utazgatna, és olyan helyeket járna be, ahova eddig még nem sikerült eljutnia. Ez főleg a budapestiek körében volt népszerű vágy. Mindössze 16 százalék vágyai között szerepelt a munka, pusztán az örömért.
Havi 216 ezerből kényelmesen, 104 ezerből viszont nem élnek meg
A kutatás választ adott arra is, hogy a megkérdezettek szerint átlagosan 216 ezer forint havi bevételre van szüksége egy nyugdíjasnak ahhoz, hogy kényelmesen élhesse az életét, míg havi 105 ezer forint az az összeg, amiből már nem tud megélni.

A megkérdezettek 8 százaléka nem számít arra, hogy kapna állami nyugdíjat. Azok közül, akik számítanak erre, 58 százalék gondolja úgy, hogy idős korában nagyobb részt az állami nyugdíjtól függ majd anyagilag, közülük pedig 19 százalék teljes egészében ebből lesz kénytelen megélni. Az állami nyugdíjjal kalkulálók mindössze 31 százaléka érzi azt, hogy meg is tud majd ebből élni, a többség, 48 százalék szerint csak nehezen tud majd kijönni. A konkrét összeget nézve a magyarok átlagosan a jelenlegi jövedelmük 51 százalékára számítanak állami nyugdíj formájában. A 30 évesek sokkal pesszimistábban látják a helyzetet: a semmivel vagy a jelenlegi bevételük kevesebb mint 40 százalékával a fiatalok 42 százaléka számol, míg az 50 év felettiek mindössze 13 százaléka ilyen borúlátó.

1,8 millió nyugdíjra
Azoknak, akik számítanak állami nyugdíjra, 19 százaléka ezen felül nem rendelkezik más forrással a nyugdíjas évekre. Az állami nyugdíjon kívül a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárakra támaszkodnak (45 százalék), ez főleg a férfiakra és a magasabb végzettségűekre jellemző. AZ ingatlanból származó jövedelemre 23 százalék és főleg a budapestiek, míg a nyugdíjbiztosításokra 20 százalék támaszkodik. A kutatásból az is kiderül, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 1,8 millió forintjuk van. A férfiak itt is jobb helyzetben vannak: 2,3 millió forintos megtakarításuk jelentősen meghaladja a nők 1 millió forintos értékét.

A megkérdezettek szerint egyébként 29 millió forint az az összeg, amit ha nyugdíj előtt össze tudnak gyűjteni, akkor az kényelmes nyugdíjas éveket tesz lehetővé. Havi bontásban nézve, a vállalható nyugdíjhoz 29 ezer forint kellene, ennek ellenére azok, akinek jelenleg nincs megtakarítása, csak 22 ezer forintot terveznek spórolni.

A biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019 május 24. és június 4. között zajlott.